Farkas András nyugdíjszakértő különösen férfiaktól kap sok kérdést a nyugdíjazást megelőző védett korral kapcsolatban. Az érintettek aggódva érdeklődnek nála, hogy egyáltalán létezik-e még ez a védelem az idősebb munkavállalók részére.
A védett kor jogintézménye a Munka Törvénykönyvében továbbra is védi azt a munkavállalót (férfit és nőt is), akinek a rá vonatkozó nyugdíjkorhatár betöltéséig kevesebb, mint 5 éve van hátra – írja legfrissebb hírlevelében a nyugdíjszakértő.
Felmondani csak nagyon nyomós indokkal lehet a védett korúaknak
A védelmi időszak csak az öregségi nyugdíjkorhatár (65 év) betöltését megelőző öt évre vonatkozik, amely alatt
a munkáltató felmondással a nyugdíjasnak nem minősülő munkavállaló határozatlan időtartamú munkaviszonyát csak akkor szüntetheti meg, ha a munkavállaló a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, illetőleg egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.
A munkaviszony megszüntetésének megalapozottságát és indokait a munkáltatónak kell bizonyítania.
Megszüntethető továbbá a munkaviszony a munkavállaló képességével összefüggő vagy a munkáltató működésével összefüggő okból is.
Ennek feltétele, hogy a munkaszerződésben meghatározott munkahelyen – ennek hiányában azon a munkahelyen, ahol a munkavállaló munkáját szokás szerint végzi – nincs a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör vagy a munkavállaló az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot elutasítja. A képesség magában foglalja az eredményes tevékenység személyes feltételeit, azaz a munkavállalónak mindazon feltételekkel rendelkeznie kell, amelyek szükségesek munkaköri feladatainak teljesítéséhez.
Nagyobb végkielégítés jár a védett korúaknak
A Munka Törvénykönyve szabályozza a többlet-végkielégítés mértékét is abban az esetben, ha a munkavállaló munkaviszonya a munkáltató felmondása vagy jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül.
A végkielégítés a munkáltatónál töltött munkaviszony idejéhez igazodik, és egyenlő a távolléti díj havi összegével.
Normál esetben:
- legalább három év munkaviszony után egyhavi végkielégítés jár,
- legalább öt év esetén kéthavi,
- legalább tíz év esetén háromhavi,
- legalább tizenöt év esetén négyhavi,
- legalább húsz év esetén öthavi,
- legalább huszonöt év a munkáltatónál letöltött munkaviszon esetén pedig hathavi végkielégítés jár.
Ha viszont a munkaviszony munkáltatói felmondással szűnik meg, a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven, akkor a fenti végkielégítéseket ki kell egészíteni, meg kell emelni
- legalább 3, illetve legalább 5 év munkaviszony esetén egyhavi,
- legalább 10, illetve legalább 15 év munkaviszony esetén kéthavi,
- legalább 20, illetve illetve legalább 25 év munkaviszony esetén háromhavi távolléti díj összegével.
Nem jár azonban végkielégítés, ha a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy a nem egészségi okkal összefüggő képessége.
Ami még fontos lehet, hogy a Munka Törvénykönyve szerint a már nyugdíjas dolgozóknak nem jár végkielégítés.
Magyarország nem küld fegyvereket és harci eszközöket a háborúba!
KSH: indul az adatgyűjtés!
SPORT! Foci: Ismét Sírva ünnepelt Cristiano Ronaldo
Magyar Péter: Ezek a Tisza Kormány első intézkedései!
Írta: Kiss Ferenc – Impresszum – Rólunk