A nyugdíj előtti álláskeresési segély annak az álláskeresőnek állapítható meg, aki a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.) következő rendelkezéseinek megfelel:
Nyugdíjas hírek és friss cikkek
30. § (1) Az álláskereső kérelmére nyugdíj előtti álláskeresési segélyt (a továbbiakban: álláskeresési segély) kell megállapítani, ha
a) munkát akart vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre,és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tudott megfelelő munkahelyet felajánlani,
b) a kérelem benyújtásának időpontjában
ba) az álláskeresőre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb öt év hiányzik, és
bb) az álláskereső a megelőző három éven belül összesen legalább 45 napon át álláskeresési járadékban részesült, és
c) a b) pontban foglalt feltételeken túl az álláskereső a kérelem benyújtásának időpontjában álláskeresési járadékra ismételten nem szerzett jogosultságot, és
ca) az álláskeresési járadék folyósítási időtartamát kimerítette, vagy
cb) a folyósítási időtartam kimerítését megelőzően az álláskeresési járadék folyósítását az állami foglalkoztatási szerv – keresőtevékenység miatt – megszüntette.
d) rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel (ez minimum 15 év szolgálati időmegszerzését jelenti), és
e) korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban és átmeneti bányászjáradékban nem részesül.
Azok, akik a nyes iránti kérelem benyújtása előtti 3 évet megelőzően (például a legkorábbi, 60 éves életkorban benyújtható igénylés esetén az 57 éves életkoruk betöltése előtt) kimerítették az álláskeresési járadékra való jogosultságukat és azóta sem tudtak olyan keresőtevékenységet folytatni, amely a megszűnése esetén álláskeresési járadékra jogosítaná őket a nyes iránti kérelem benyújtását megelőző kritikus 3 évben, nem igényelhetnek nyes-t.
45 nap
A 2022. december 31-éig hatályos korábbi feltétel szerint nem a kérelem benyújtása előtti 3 évben, hanem a benyújtás előtt bármikor kellett teljesülnie annak a feltételnek, hogy a nyes-t kérelmező személy legalább 45 napig álláskeresési segélyben részesüljön.
Mint a szakértő írja, a szigorítás legfőbb oka feltehetően az, hogy a jogalkotó be akarta zárni a nyes növelése iránti lehetőség kiskapuját.
A nyes összege ugyanis a megállapítását követően nem emelkedik (nem nő sem a nyugdíjemelés, sem a minimálbér növekedésének éves mértékével), ezért a korábbi években megállapított nyes a minimálbér gyors növekedésének éveiben relatíve elértéktelenedik.
Például a 2022-ben megállapított nyes az akkor érvényes 200.000 Ft minimálbér 40%-a, 80.000 Ft lehetett a főszabály szerint. Ez az összeg kísérte végig a nyes-ben részesülőt a 65 éves nyugdíjkorhatára betöltéséig.
2026-ban a minimálbér 322.800 Ft, a nyes összege 129.120 Ft. De csak annak, akinek idén állapítják meg a nyes-t, a korábbi években megállapított nyes összege nem változik.
Ezt próbálták úgy orvosolni egyes érintettek, hogy a korábbi évben megállapított nyes-ről (amelynek összege a főszabály szerint a korábbi évben érvényes minimálbér összegének a 40%-a volt és így is maradt volna a nyes folyósításának teljes tartama alatt) az év végével lemondtak, majd a nyes iránti igényüket a következő év elején újra beadták, így az új nyes megállapításánál már az új megállapítás évében érvényes minimálbér 40% lett a nyes összege.
Mint Farkas András rámutat, ez a kiskapu addig maradhatott nyitva, amíg a 45 napos álláskeresési járadék igénybevétele figyelembe vehetőségének nem volt időkorlátja. E rendelkezés szigorítása azonban 2022. január 1-jétől lényegében bezárta ezt a kiskaput (a legoptimálisabb esetben is csak legfeljebb kétszer alkalmazható a lemondás/új igénylés stratégiája, ha valaki a nyes iránti eredeti kérelem benyújtásának évében részesült álláskeresési járadékban).
Így védi a jog nyugdíj előtt állókat
A 65 éves nyugdíjkorhatárt megelőző öt évben a munkáltató felmondással a nyugdíjasnak nem minősülő munkavállaló határozatlan időtartamú munkaviszonyát csak akkor szüntetheti meg, ha a munkavállaló a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, illetőleg olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.
