Kategória: FIzetések

  • Bérek és jutalmak 2026 – nagy változás jön!

    Bérek és jutalmak 2026 – nagy változás jön!

    A bértranszparencia jegyében nemcsak a béreknél kellenek világos, a dolgozók számára megismerhető elvek, hanem a jutalmaknál, bónuszoknál is.

    Mutatjuk a friss saját cikkeket, híreket

    Az Európai Parlament és Tanács (EU) 2023/970 irányelve, azaz az EU bértranszparencia-irányelve az „egyenlő munkáért egyenlő bér” elvének érvényesítését kívánja megerősíteni, elsősorban a nemek közötti bérszakadék csökkentése érdekében. Júniustól a hazai cégeknél is kötelező érvényesíteni ezt az elvet. Hogy mit jelent a bértranszparencia a cégeknek és a dolgozóknak, azt vizsgálta az RSM blogja.

    Íme legfőbb megállapításaik:

    • A jól működő vállalatirányítás egyik fontos eleme, hogy a munkavállalók javadalmazása ne eseti vezetői döntéseken múljon.

    A bérezés, az előrelépési lehetőségek és a teljesítmény értékelésének szempontjai előre meghatározottak, átláthatók, megismerhetők kell hogy legyenek, és következetesen alkalmazott szabályok mentén kell hogy működjenek, megfelelő belső ellenőrzés mellett.

    • A bértranszparenciával kapcsolatban gyakori tévhit, hogy a megfelelés pusztán alapbérek kiegyenlítésével elérhető. A valóság ezzel szemben az, hogy a teljes javadalmazási csomag vizsgálat alá kell hogy kerüljön, ideértve a bónuszokat, prémiumokat és egyéb változó juttatásokat is.

    Az egyéni teljesítmény honorálása továbbra is jogszerű és legitim cél, azonban csak akkor, ha annak feltételei előre meghatározottak, objektívek és következetesen alkalmazottak. Ezért a bértranszparencia jegyében a változó javadalmazási elemek felülvizsgálata elkerülhetetlen.

    • Ha gyenge a céges belső kontroll, akkor a bértranszparencia növeli a peres kockázatokat, a hatósági szankciók esélyét és a reputációs károkat.

    Bár a pontos választ majd csak az irányelvet átültető magyar jogszabály fogja megadni, de az uniós bértranszparencia-irányelv már most egyértelművé teszi, hogy a jogkövetkezményeknek és a szankcióknak központi szerepük lesz. Több rendelkezés foglalkozik kifejezetten a következményekkel, és az irányelv elvárása szerint a szankcióknak ténylegesen visszatartó erejűnek kell lenniük. Ennek részeként várhatóan mérlegelni kell majd a jogsértés súlyát, az enyhítő és súlyosító körülményeket, valamint különösen a visszaesést (ismételt jogsértést).

    Ha a cégek nem fordítanak kellő figyelmet rá, hogy kidolgozzák a bér- és jutalomfeltételeket, dolgozói elégedetlenséggel is számolhatnak, vagy azzal, hogy a dolgozók egy része könnyebben odébb áll.

  • Orbán Viktor vagyonnyilatkozata 2026

    Orbán Viktor vagyonnyilatkozata 2026

    Bruttó 7,2 millió forintot keres havonta Orbán Viktor tavaly március óta, de így se tudott komolyabb összeget félretenni. Sőt, a tavaly januári vagyonnyilatkozatához képest 667 ezer forinttal még csökkent is a megtakarítása.

    Az éjfélkor közzétett vagyonnyilatkozata szerint a feleségével közös bankszámláján 5,065 millió forint volt december 31-én. Továbbra is megvan a 2013-ban vásárolt 63 négyzetméteres felcsúti háza és a 2002-ben vett 233 négyzetméteres Cinege utcai (XII. kerület) lakása – utóbbinak csak felerészben a tulajdonosa. Autója, jachtja, repülőgépe, helikoptere és egyéb ingósága még mindig nincs, mint ahogy egyetlen céghez sincs köze.

    Hírkereső friss hírek percről percre

    Hiába keresné bárki a miniszterelnök vagyonnyilatkozatában Hatvanpusztát, amely a tavalyi év egyik forró politikai témája volt. A birtok tulajdonosa hivatalosan a miniszterelnök édesapja, Orbán Győző, aki tavaly a Borsnak mesélt részletesebben arról, hogy milyen tervei vannak ott. Orbán Viktor többször is azt mondta, hogy neki az ég világon semmi köze Hatvanpusztához, és az valójában egy félig kész gazdasági üzem. Amikor megkérdeztük, hogy milyen gazdasági tevékenységet folytatnak ott, azt mondta: forduljunk a tulajdonoshoz.

    „Sosem voltam vagyonos ember, most sem vagyok, és nem is leszek” – jelentette ki Orbán Viktor 2016-ban a parlamentben, amikor környezete vagyonosodásával és Mészáros Lőrinc mesébe illő meggazdagodásával támadták. Orbán vagyonnyilatkozataiból valójában nem sok mindent tudunk meg, ha a tényleges befolyását kutatjuk. Évekig szinte üresen adta be a dokumentumot, és azt állította: egy forint megtakarítása sincs. A tavaly februárban közzétett vagyonnyilatkozatában 5,7 millió forintos megtakarítás szerepelt.

    Magyar Péter 2024 végén felszólította Orbánt, hogy hozza nyilvánosságra az összes közeli hozzátartozójának a vagyonnyilatkozatát öt évre visszamenőleg, és azt ígérte: ő maga is közzéteszi családtagjai vagyonnyilatkozatát, amint azt a miniszterelnök megteszi. A Tisza Párt elnöke szerint a magyar embereknek joguk van tudni, hogy Orbán szülei, testvérei, gyerekei, vejei, felesége hogyan és miből váltak milliárdossá vagy éppen százmilliárdossá.

    „A vagyonnyilatkozatom 1990 óta nyilvános. A családtagjaimra is van egy törvény, hogy azokkal mit kell csinálni, hogy kell nyilvánosságra hozni. Mindig betartottam, nyitott könyv az életem, mindenkinek mindig állok a rendelkezésére” – reagált akkor Orbán Magyar felvetésére. Valóban: a miniszterelnök feleségének és a velük egy háztartásban élő gyerekeknek is kötelező vagyonnyilatkozatot tenniük, ám azok a törvény alapján titkosak maradnak.

    A magyar vagyonnyilatkozati rendszert évek-évtizedek óta bírálják az átláthatóságért küzdő civil szervezetek (az ajánlásaik itt olvashatók). A fő probléma, hogy képviselők lényegében azt írhatnak be a dokumentumba, amit csak akarnak, az égvilágon semmi következménye nincs annak – már ha egyáltalán kiderül –, hogy ha valaki kifelejt például egy ingatlant vagy más vagyontárgyat a nyilatkozatából. A dokumentumokat nem ellenőrzi automatikusan semmilyen hatóság, és a kormánytagok, képviselők, közjogi méltóságok anyagi helyzetéről addig biztosan nem kapunk valós képet, amíg a családtagjaik nyilatkozata nem nyilvános. A sok esetben kézzel kitöltött és szkennelt vagyonnyilatkozatokban nem lehet keresni, és nincs egy egységes, elektronikus, állami vagyonnyilatkozati adatbázis.

    Itt tudja elolvasni részletesen, hogy mit írt a vagyonnyilatkozatába:

  • Minimálbér 2026: mennyi a nettó összeg és kiket érint?

    Minimálbér 2026: mennyi a nettó összeg és kiket érint?

    A minimálbér minden évben kiemelt téma, mert több százezer munkavállalót érint közvetlenül, és közvetve hatással van más bérekre és juttatásokra is. A minimálbér összege jogszabályban rögzített, és a munkáltatóknak kötelező alkalmazniuk az érintett dolgozók esetében.

    Mennyi a minimálbér 2026-ban?

    A minimálbér összege bruttó értékben kerül meghatározásra. A dolgozók számára azonban a nettó minimálbér a lényeges, vagyis az az összeg, amely az adók és járulékok levonása után ténylegesen megérkezik a bankszámlára.

    A nettó összeg függ:

    • az aktuális adókulcsoktól,
    • a járulékfizetési szabályoktól,
    • az esetleges kedvezményektől (például családi adókedvezmény).

    Ezért két azonos bruttó minimálbérrel rendelkező munkavállaló nettó jövedelme is eltérhet.

    Kik kapják a minimálbért?

    Minimálbér jár minden olyan munkavállalónak,

    • aki teljes munkaidőben dolgozik,
    • és nem rendelkezik olyan végzettséggel vagy munkakörrel, amelyhez magasabb bérminimum tartozik.

    Részmunkaidő esetén a minimálbér arányosan csökken, a ledolgozott órák számától függően.

    Mi a különbség a minimálbér és a garantált bérminimum között?

    Fontos különbséget tenni a két fogalom között:

    • Minimálbér: az alap, mindenkire érvényes legkisebb bér.
    • Garantált bérminimum: azoknak jár, akik legalább középfokú végzettséget igénylő munkakörben dolgoznak.

    Sokan összekeverik a kettőt, pedig a garantált bérminimum általában magasabb összegű.

    Mire elég a minimálbér?

    A minimálbér vásárlóereje nemcsak a bér összegétől, hanem az inflációtól és az árak alakulásától is függ. A mindennapi kiadások – lakhatás, rezsi, élelmiszer – jelentős részét elvihetik, ezért a minimálbéren élők különösen érzékenyek az áremelkedésekre.

    Mire figyeljen a munkavállaló?

    Minimálbéres foglalkoztatás esetén érdemes figyelni:

    • a munkaszerződésben szereplő összegre,
    • a bérpapíron feltüntetett levonásokra,
    • a túlórák megfelelő elszámolására,
    • arra, hogy a bejelentés a valós bér alapján történik-e.

    Összegzés

    A bruttó 322 800 forintos minimálbér nettója 214 662 forint (kedvezmények nélkül). A 373 200 forintos garantált bérminimumé pedig 248 178 forint.

    A minimálbér célja, hogy egy alapvető jövedelmi biztonságot nyújtson a munkavállalóknak. A pontos nettó összeg és a szabályok azonban évről évre változhatnak, ezért érdemes figyelni az aktuális gazdasági és jogszabályi híreket.

  • Miért drágul minden 2026-ban, miközben a fizetések nem úgy nőnek?

    Miért drágul minden 2026-ban, miközben a fizetések nem úgy nőnek?

    Sokan érzik úgy, hogy hiába dolgoznak ugyanannyit – vagy többet –, a pénzük egyre kevesebbre elég. A boltban, a benzinkúton, a számlákon ez nap mint nap szembesít minket.

    Ez nem csak „érzés”. Valódi gazdasági folyamatok állnak mögötte.

    Mit jelent valójában az infláció?

    Infláció akkor van, amikor ugyanazért a pénzért kevesebb dolgot tudunk megvenni. Nem feltétlen minden drágul egyszerre, de az alapkiadások igen – és ez fáj a legjobban.

    Élelmiszer, lakhatás, energia: ezekre nem lehet nem költeni.

    Miért nem követik ezt a bérek?

    A bérek lassabban reagálnak, mint az árak. Ennek több oka van:

    • a cégek óvatosak
    • a gazdasági bizonytalanság nő
    • a költségek emelkedése elviszi a mozgásteret

    Ráadásul a béremelés gyakran évente egyszer történik, az árak viszont folyamatosan változnak.

    Kik járnak a legrosszabbul?

    Leginkább azok, akik:

    • fix jövedelemből élnek
    • keveset tudnak félretenni
    • alapkiadásokra költik a bevételük nagy részét

    Nem a „luxus” drágulása okozza a problémát, hanem a mindennapi élet költségei.

    Mit lehet tenni egyéni szinten?

    Csodamegoldás nincs, de van pár realista lépés:

    • tudatosabb költés
    • hosszabb távú tervezés
    • információ: érteni, mi miért történik

    A bizonytalanság egyik legnagyobb ellenszere a megértés.

    Mire érdemes figyelni a következő időszakban?

    Nem csak az árakat, hanem:

    • a bérek alakulását
    • az adókat
    • az állami döntéseket

    A pénztárcánk sokszor hamarabb érzi meg a változást, mint a statisztikák.