Kategória: hírkereső

  • KSH: indul az adatgyűjtés!

    KSH: indul az adatgyűjtés!

    A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2026. május 15. és július 15. között mezőgazdasági gazdaságszerkezeti összeírást hajt végre Agrárium, 2026 néven.

    Az adatgyűjtés célja a mezőgazdaság szerkezetében bekövetkező változások nyomon követése, valamint pontos és megbízható információk biztosítása a hazai és az uniós gazdálkodók számára. Ehhez az adatszolgáltatók részvétele és a pontos adatszolgáltatása elengedhetetlen.

    Miért van szükség az összeírásra?

    Az adatgyűjtés az Európai Unió tagállamaiban a 2018/1091/EK számú rendelet és a 2024/2914 számú végrehajtási rendelet alapján kötelező.

    A mezőgazdasági adatgyűjtésekből származó információk jelentős segítséget nyújtanak a gazdálkodóknak a tervezésben és döntéseik meghozatalában. Emellett a döntéshozók munkáját is támogatják, hogy az aktuális, részletes és megbízható adatok segítségével a gazdatársadalmat szolgáló intézkedések születhessenek.

    A pontos adatszolgáltatás kiemelten fontos annak érdekében, hogy a mezőgazdasági tevékenységet végzők, érdekképviseleteik, valamint a kormányzati döntéshozók a gazdálkodók érdekeit szem előtt tartva megbízható adatokra támaszkodva tudják meghozni döntéseiket. Ezek az adatok alapul szolgálnak a hazai és az uniós támogatáspolitika megtervezéséhez, valamint annak hatásainak értékeléséhez is.

  • Magyar Péterék bejelentették: Így változhat az adózás!

    Magyar Péterék bejelentették: Így változhat az adózás!

    Kármán András pénzügyminiszter bejelentése alapján ismét visszatérhet a kisadózó vállalkozások tételes adója, ismertebb nevén a kata, amely néhány évvel ezelőtt még több százezer kisvállalkozó egyik legnépszerűbb adózási formája volt.

    A Tisza-kormány terve azonban jóval túlmutat egy korábbi konstrukció újraindításán. A kata visszatérése nem egyszerűen egy korábbi adózási forma újjáélesztését jelentené, hanem annak felismerését is, hogy a magyar gazdaságban továbbra is óriási igény van az egyszerű, kiszámítható és alacsony adminisztrációval működő vállalkozói modellekre.

    A kérdés azonban nemcsak az, hogy a Tisza-kormány visszahozza-e a népszerű konstrukciót, hanem az is, hogy képes lesz-e úgy újraépíteni az adórendszert.

    A magyar adórendszer egyik legismertebb konstrukciója térhet vissza. Kármán András pénzügyminiszter még a parlamenti meghallgatásán ugyanis arról beszélt, hogy a Tisza-kormány több adóátalakításra készül, ezek között pedig ismét elérhetővé válhat a kisadózó vállalkozások tételes adója, vagyis a kata.

    A részletek egyelőre nem ismertek, de már önmagában a bejelentés is sokatmondó, a kormányzat láthatóan felismerte, hogy a hazai kis- és mikrovállalkozói réteg számára továbbra is kulcskérdés a kiszámítható és egyszerűen kezelhető adózás.

    Egy bonyolult rendszer ritka kivétele

    A kata története messze túlmutat egy technikai adózási formán. Az eredetileg 2013-ban bevezetett rendszer az Orbán-kormány egyik legsikeresebb gazdaságpolitikai újításává vált. Rendkívül egyszerű konstrukcióval kínált legális és adminisztrációs szempontból is könnyen működtethető megoldást százezernyi egyéni vállalkozónak. Nemcsak adózási forma volt, hanem annak a korszaknak a szimbóluma, amikor a gazdaságpolitika még kifejezetten kereste a rugalmas és a kreatív megoldásokat a magyar vállalkozói réteg számára.

    A kata nem véletlenül vált ennyire népszerűvé az elmúlt évtizedben. Egy olyan gazdasági környezetben, ahol az adórendszer sokszor bonyolultnak és nehezen tervezhetőnek tűnt, a konstrukció ritka kivételt jelentett. A rendszer ugyanakkor nemcsak a vállalkozók életét egyszerűsítette, hanem egyfajta gazdaságfehérítő szerepet is betöltött.

    Sokan éppen a kata miatt léptek be a legális gazdaságba, mert a korábbi rendszerekkel szemben itt a működés költsége és adminisztrációja már nem jelentett aránytalan terhet. 

    Éppen ezért váltott ki különösen erős reakciókat a rendszer 2022-es részleges, a gyakorlatban azonban szinte teljes kivezetése. A döntés nemcsak jelentős tüntetéshullámot indított el, hanem azt az érzést is megerősítette, hogy a volt kormányzat hátat fordít annak a korábbi adópolitikai szemléletnek, amely a rugalmasságot és az egyszerűséget helyezte előtérbe. A kata megszüntetése így nem pusztán egy adónem végét jelentette, hanem fordulópontot is az Orbán-kormány adópolitikai gondolkodásában.

    A legnagyobb dilemma

    De mit jelentene valójában a kata újbóli kiterjesztése? Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint költségvetési hatása alapvetően két kulcskérdésen múlik. Ezek dönthetik el, hogy a rendszer valóban fenntartható kompromisszum lesz-e az állam és a vállalkozók között, vagy ismét ugyanazokat a problémákat termeli újra, amelyek végül a korábbi konstrukció végét okozták.

    Az első nagy kérdés az adó mértéke. Egyelőre nem világos, hogy a rendszer visszatérése esetén maradna-e a korábban ismert havi 50 ezer forintos tételes adó (teljes állású munkaviszony melletti végzett vállalkozói tevékenység esetén havi 25 ezer forint), vagy a kormány differenciáltabb modellt vezetne be. Kármán András eddigi megszólalásai alapján nem lenne meglepő, ha az új rendszerben a magasabb jövedelmű vállalkozók végül nagyobb közterhet fizetnének.

    Ez azért különösen érzékeny pont, mert a kata népszerűségét éppen a rendkívüli egyszerűsége adta, a vállalkozók pontosan tudták előre, mekkora havi teherrel kell számolniuk. Minél összetettebbé válik a rendszer, annál inkább elveszítheti az egyik legfontosabb előnyét. Legalább ennyire fontos kérdés azonban az úgynevezett bújtatott foglalkoztatás problémája. 

    A korábbi rendszer egyik legnagyobb kritikája az volt, hogy sok cég valójában munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozókat „terelt át” katás vállalkozói státuszba, kizárólag az alacsonyabb adóteher miatt.

    Papíron ezek az emberek önálló vállalkozók voltak, de ugyanúgy egyetlen cégnek dolgoztak, kötött feltételek mellett, mint hagyományos alkalmazottként. Éppen ez vezetett oda, hogy a kata körüli vita az évek során már nem pusztán adózási kérdéssé vált, hanem a munkaerőpiac egyik szerkezeti problémájáról kezdett szólni. Az újratervezés egyik legnagyobb kihívása ezért az lehet, hogyan tud a kormány egyidejűleg egyszerű és vonzó rendszert kínálni a valódi kisvállalkozóknak, miközben megakadályozza, hogy a konstrukció ismét tömeges adóoptimalizációs eszközzé váljon.

    „A 2022-es módosítás az érintetti kört sokként érte. Nemcsak azok nem választhatták ugyanis ezt követően a népszerű adózási módot, akik cégeknek is számláztak, de azok sem, akik részmunkaidőben, főállásuk mellett végezték vállalkozási tevékenységüket” – hívta fel a figyelmet Regős Gábor. A kata esetleges kiszélesítésének pontos költségvetési hatását egyelőre szinte lehetetlen megbecsülni, hiszen a legfontosabb részletek még nem ismertek. Az már most látszik, hogy

    az intézkedés érdemi bevételkiesést okozhat az államnak. A becslések szerint ez akár néhány százmilliárd forintos nagyságrendet is elérhet, Regős Gábor szerint még akkor is, ha a rendszerbe visszatérők jelentős része nem főállású vállalkozó lenne, vagyis alacsonyabb bevétellel és kisebb adóteherrel működne.

    A kérdés innentől már nem pusztán az, hogy mennyibe kerülne a kata, hanem az is, hogy a kormány milyen gazdaság- és adópolitikai logikát követne a kieső bevételek kezelésében. Nem véletlen, hogy Kármán András a kata lehetséges visszahozatalát egy szélesebb adópolitikai reform részeként említette. A pénzügyminiszter arról beszélt jelölti meghallgatásán, hogy a cél egy egyszerűbb, igazságosabb és átláthatóbb adórendszer kialakítása, valamint a köz- és magánvagyonok eddigi összefonódásának felszámolása. A reform részeként például az új kabinet teljeskörűen felülvizsgálná a társasági adókedvezmények (tao) rendszerét is, emellett megszüntetnék a bizalmi vagyonkezeléshez (bvk) kapcsolódó adóelőnyöket.

    Ha a kata munkaerőpiaci hatását nézzük, akkor Regős Gábor szerint érdemes visszatekinteni a 2022-es szigorításokra. Akkoriban nagyjából 450 ezren választották ezt az adózási formát, a szabályok átalakítása után azonban a katások száma töredékére esett vissza. A változás ugyanakkor nem okozott látványos törést a foglalkoztatásban, az alkalmazottak száma nagyjából 100 ezer fővel nőtt, vagyis sok korábbi katás végül hagyományos munkaviszonyba került, míg mások vállalkozók maradtak, csak más adózási formára váltottak.

    Ez azért fontos, mert a 2022-es vita egyik központi kérdése az volt, hogy a kata kivezetése mennyire rengeti meg a munkaerőpiacot. Utólag inkább az látszik, hogy a vállalkozók többsége alkalmazkodott az új helyzethez, és viszonylag kevesen szorultak ki teljesen a munka világából. Ugyanakkor a magasabb adóterhek és a bonyolultabb adminisztráció egy részüket a szürke- vagy feketegazdaság irányába is terelhette. Ezért a visszaállításnak nemcsak vállalkozásélénkítő, hanem gazdaságfehérítő hatása is lehet. Egy egyszerűbb és alacsonyabb terhekkel működő rendszer ugyanis ösztönözheti azokat is, akik mellékállásban vagy kisebb volumenben vállalkoznak, de a jelenlegi szabályok mellett már nem érzik úgy, hogy megérné a legális működést.

    Igazságosabb adórendszer és kedvezményes kata: összeegyeztethető a kettő?

    Kérdés, hogy az új kormány által emlegetett igazságosabb adórendszer mennyire egyeztethető össze egy rendkívül kedvezményes adózási formával. A kata adónem nem csak a kedvezményessége miatt fontos. Azért is szerették, szeretik a vállalkozások, mert egyszerű és így alacsony adminisztrációs teherrel jár. Viszont Regős Gábor szerint tény, hogy „a kata egy rendkívül kedvező adózási lehetőséget biztosított, illetve sokak számára még most is biztosít. Az adórendszer persze eddig is messze volt attól, hogy mindenki ugyanakkora adókulccsal adózzon. Eddig is voltak adókedvezmények, eddig is volt kisebb vállalkozásoknak kedvezőbb adózás – gondolhatunk itt például a kivára [kisvállalati különadó]. A fontos inkább az, hogy ne legyenek kirívók a különbségek, a kata azt szolgálja, amire való: egyszerű adminisztrációt és a gazdaság fehéredését.”

    Kármán András a különadókról is beszélt. Kiemelte: 

    „ezen adónemeknek azonnali kivezetése nem lenne reális lépés, de a kormányzat célja a súlyuk fokozatos csökkentése.”

    A hazai kisvállalkozói szektort a különadók kevésbé érintik, azok inkább a nagyobb cégeket célozzák. A kettő együtt összességében alacsonyabb adóterhelést és kiszámíthatóbb, tervezhetőbb adórendszert jelenthetne a vállalkozások számára. Ez különösen fontos egy olyan gazdasági környezetben, ahol az elmúlt években több ideiglenesnek szánt különadó is tartósan a rendszer része maradt. Ezeket átmeneti intézkedésként vezették be 1-2 évre, végül azonban hosszabb távon is beépültek a magyar adórendszerbe, ami sok vállalkozás számára növelte a bizonytalanságot.

    Felmerül ugyanakkor az a kérdés is, hogy egy új, szélesebb katarendszer mennyire váltana ki kritikát az Európai Unió vagy a nemzetközi hitelminősítők részéről. A tapasztalatok alapján azonban ezek az intézmények nem egy-egy konkrét adónemet figyelnek elsősorban, hanem a teljes költségvetési rendszer stabilitását, a hiány alakulását és az államadósság pályáját. Vagyis önmagában a kata visszahozatala aligha lenne problémás. Sokkal fontosabb kérdés, hogy az új kormány képes-e hitelesen kezelni a költségvetési egyensúlyt, összehangolni a bevételi és a kiadási oldalt.

    Ha a piacok azt látják, hogy az adócsökkentések vagy kedvezmények mögött világos finanszírozási stratégia áll, ez önmagában mérsékelheti a bizonytalanságot. Kármán András szemszögéből ezért a hangsúly várhatóan nem újabb adóemeléseken, hanem az állami kiadások átalakításán lehet.

    A mögöttes gazdaságpolitikai logika szerint ugyanis a költségvetési rendszerben továbbra is vannak tartalékok, vagyis olyan területek, ahol hatékonyabb állami működéssel és célzottabb költéssel lehetne ellensúlyozni a kieső bevételek egy részét.

    Az új katarendszer legnagyobb nyertesei vélhetően azok lehetnek, akik a 2022-es szigorítás során kiszorultak a konstrukcióból azért, mert részben vagy teljes egészében vállalkozásoknak számláztak. Számukra a visszatérés nemcsak alacsonyabb adóterhelést jelenthetne, hanem jóval egyszerűbb és kiszámíthatóbb működést is egy olyan gazdasági környezetben, ahol az adminisztrációs terhek sokszor önmagukban is komoly kihívást jelentenek.

    Ez különösen az egyéni vállalkozókat és azokat érintheti érzékenyen, akik főállás mellett építenek valamilyen kisebb vállalkozást vagy mellékes tevékenységet. A kata ugyanis eredetileg éppen azt a rugalmas vállalkozói világot próbálta kiszolgálni, amely az elmúlt években egyre fontosabb részévé vált a gazdaságnak. A következő hónapok kérdése így már nemcsak az lesz, hogy visszatér-e a kata, hanem az is, hogy a kormány képes lesz-e úgy újraépíteni az adórendszert, hogy visszahozza a kata korábbi előnyeit, miközben itt a régi visszaéléseket is megakadályozza.

  • Üzemanyagárak a szomszédos országokban: Benzin és Gázolaj árak

    Üzemanyagárak a szomszédos országokban: Benzin és Gázolaj árak

    Aki a szomszédos országokba készül hétvégi kiruccanásra, jobban jár, ha még itthon megáll egy kúton. A KSH legfrissebb elemzése rávilágít, hogy a dízel ára nálunk a legalacsonyabb a környező országokhoz képest, és a benzin tekintetében is csak kevesen tudnak aláígérni a hazai kutaknak. A legfrissebb üzemanyagtérképekből kiderül, hol fáj leginkább a tankolás Közép-Európában.

    A Tisza Párt bejelentése az üzemanyagokról

    • Magyarországon a dízel ára a legalacsonyabb a környező országokhoz képest
    • A benzin csak két országban olcsóbb, máshol drágább, mint itthon
    • Több kisebb benzinkút korlátozásokat vezetett be vagy bezárt, mert kimerült a készlet

    Ahogy arról korábban írtunk, hamarosan a bezárás sorsára juthat több kisebb töltőállomás, amelyek eddig olcsóbban vásárolhattak az ország vésztartalékaiból. Egyre több helyen vezetnek be korlátozásokat, olyan benzinkút is akad, ahol mindössze 5 liter a maximálisan tankolható mennyiség.

    Gépész László, a Független Benzinkutak Szövetségének elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy eddig 35 forinttal olcsóbban vehettek benzint az ország vésztartalékaiból, ám a készletek elfogytak, ami miatt több helyen is korlátozásokat vezethettek be. Néhány benzinkútnál nemcsak a tankolható mennyiséget szabják meg, hanem több órára be is zárhatnak.

    A Mol szerint amennyiben a kisebb kutak zárva lesznek, a nagykereskedelmi lánc töltőállomásainál továbbra is zavartalanul meg lehet tankolni az autókat.

    Közben a kormány döntött, újabb jelentős mennyiségű üzemanyagot szabadít fel az ország stratégiai készleteiből. Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter döntése alapján 150 millió liter 95-ös benzint és 425 millió liter dízelt dobnak piacra a biztonsági tartalékból. A május 14-én megjelent rendelet szerint az értékesítést azonnal meg kell kezdeni.

    Több ismert közgazdász viszont nyílt levélben fordult Kapitány Istvánhoz, amelyben az üzemanyagárstop mielőbbi kivezetését sürgetik.

    Régiós átlag alatt a védett áras magyar benzin

    Az EU által kiadott Weekly Oil Bulletin és a Magyarországon március 10-től hatályos védett ár adatai alapján hazánkban a 95-ös oktánszámú motorbenzin átlagára április hónapban 595 forint volt, ami 24 forinttal, azaz 3,9 százalékkal alacsonyabb a szomszédos országok 619 forintos átlagértékénél–derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyűjtéséből. A teljes régió országaiban kicsit más a helyzet, az áprilisi átlagár összesen 600 forint volt. Ennél a magyar védett ár 0,8 százalékkal, 5 forinttal volt kevesebb. Márciushoz képest 3 forinttal nőtt a 95-ös – nem védett – benzin átlagára hazánkban, míg a szomszédos és a régiós országokban megfigyelt átlag 5, illetve 12 forinttal mérséklődött. Fontos persze megjegyezni, hogy egy hónapon belül a csúcs árak alaposan eltérhetnek az átlagáraktól.

    Ahogy az ábrán is látszik, a régión belül csak két országban volt olcsóbb a 95-ös benzin a régióban az itthoninál. Bulgáriában 542 és Lengyelországban, ahol 529 forintba került.

    A régiós országok közül Lengyelország és Bulgária kivételével minden országban magasabb volt a benzin átlagára áprilisban, mint Magyarországon. Az előző havi adatokhoz képest Szlovéniában nőtt a legnagyobb mértékben összesen 29 forinttal.

    Ausztriában, Horvátországban és Romániában a 95-ös oktánszámú benzin átlagára 5–10 százalékkal, míg Csehországban, Szerbiában, Szlovéniában és Szlovákiában 0–5 százalékkal volt magasabb a magyar értéknél. Bulgáriában 8,9, Lengyelországban pedig 11,1 százalékkal maradt el a magyartól.

    Nálunk volt a legolcsóbb a gázolaj

    A dízelüzemanyag havi átlagára a védett ár miatt Magyarországon 615 forint volt áprilisban, ami 76 forinttal, 11 százalékkal maradt el a szomszédos országok 691 forintos átlagértékétől. A 676 forintos régiós átlagárnál 61 forinttal, 9 százalékkal volt alacsonyabb a dízelüzemanyag hazai átlagára. Az előző havi adathoz képest 2 forinttal csökkent a gázolaj magyarországi havi árszintje, míg a szomszédos országokban 17, a régiós országokban pedig 6 forinttal emelkedett a márciusi értékhez képest.

    A dízelolaj áprilisi átlagára minden régiós országban meghaladta a magyar értéket, a horvát és az osztrák átlagár több mint 15 százalékkal volt magasabb. Az előző havi adathoz képest Bulgáriában, Horvátországban, Szlovéniában és Szlovákiában nőtt a dízel átlagára, Szlovéniában volt tapasztalható a legnagyobb mértékű, 75 forintos drágulás.

  • Ezért állunk sorba a bankban!

    Ezért állunk sorba a bankban!

    Kiderült: az Otthon Start hitelt vitte mindenki!

    Óriási ugrást hozott a támogatott lakáshiteleknél az Otthon Start szeptemberi bevezetése. Tavaly október és idén március között több mint 1270 milliárd forint értékben kötöttek ilyen szerződéseket a bankok, ami nagyjából a megelőző négy év együttes összegének felel meg – számolta ki a BiztosDöntés.hu. Közben folyamatosan emelkedik a lakáshitelek, így az Otthon Start hitelek átlagos összege is: egy év alatt több mint 7 millió forinttal nőtt az összeg.

    Banki és pénzügyi hírek – friss információk

    • Az Otthon Start szeptemberi bevezetése óta drasztikusan nőtt a támogatott lakáshitelek szerződésállománya
    • Október és március között 1272,7 milliárd forint értékben kötöttek új szerződéseket
    • A támogatott hitelek aránya az új lakáshitelek piacán 80% fölé emelkedett, miközben korábban 20% körüli volt
    • Az átlagos új lakáshitelösszeg egy év alatt 7 millió forinttal 27,3 millióra nőtt
    • A bankok ügyfélcsalogató kedvezményekkel és több százezer forintos ajándékpénzzel versenyeznek a hitelfelvevőkért

    Drasztikus növekedést okozott a támogatott lakáshitelek felvételében az Otthon Start Program. A bankok a 2025 októbere és 2026 márciusa közötti fél évben 1272,7 milliárd forint összegben kötöttek új szerződéseket támogatott lakáshitelekre, ami példátlannak számít – hívja fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

    Gyorsan megfordultak az arányok

    A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint az Otthon Start bevezetése előtti időszakban majdnem négy év kellett ahhoz, hogy ehhez hasonló összegű, kedvezményes kamatozású lakáshitelt értékesítsenek a bankok. 2021 szeptembere és 2025 szeptembere között összesen 1293 milliárd forint támogatott lakáshiteles szerződést kötöttek.

    Arra Gergely Péter szerint az Otthon Start hitel indulása előtt is számítani lehetett, hogy a támogatott hitelek többségbe kerülnek majd az új folyósításokon belül, hiszen igen széles kör által igényelhető konstrukcióról van szó.

    A múlt év utolsó és 2026 első negyedévére viszont eljutottunk oda, hogy a támogatott lakáshitelek az új szerződések összegének több mint 80 százalékát adják, miközben 2025 első felében még csak 20 százalék körül mozgott az arányuk. Ez azt jelenti, hogy az új szerződéseken belüli arány gyakorlatilag megfordult október óta, visszaszorultak a piaci kamatozású lakáshitelek, amit egyértelműen az Otthon Start Program megjelenése okozott.

    Látványosan megugrottak a hitelösszegek

    Az új, gyerekvállalás nélkül is elérhető támogatott kölcsön megjelenése közben látványos ugrást hozott az új lakáshitelek átlagos összegében is. Miközben 2025 első negyedévében még alulról súrolta a 20 millió forintot az egy szerződésre jutó átlagos összeg, addig az idei év első negyedében ez már 27,3 millió forintra nőtt. Ennek oka is főként az, hogy az Otthon Start esetében rendre 30–35 millió forint közötti átlagos összegről számolnak be a bankok.

    Az Otthon Start iránti, óriási kereslet hatására idén újabb rekordot dönthetnek a lakáshitelek. Az MNB már az első negyedévben 780,3 milliárd forintnyi új lakáshitel-szerződést regisztrált, ami alapján bőven túlszárnyalhatónak tűnik a tavalyi 1970 milliárd forintos csúcs is.

    Repkednek az ügyfélcsalogató százezrek

    A hitelfelvevők megszerzéséért minden bevetnek a bankok: kedvezményt adnak a maximum 3 százalékos fix kamatból és több százezer forint ajándékpénzzel csalogatják őket magukhoz. A BiztosDöntés.hu Otthon Start hitel kalkulátora szerint az ügyfélszerzés érdekében egyre nagyobb kedvezményeket kínálnak a támogatott konstrukciónál a bankok. Igaz, ezek maradéktalan kihasználásához rendszerint többféle feltételt is teljesíteni kell.

    A Gránit Bank évi 2,79 százalékos, kedvezményes kamattal kínálja az Otthon Start hitelt, miközben akár 360 000 egyszeri jóváírás is járhat a kölcsön mellé. A pénzintézet a kezdeti költségeknél is nyújt kedvezményeket.

    Az Erste 200 000 forint egyszeri jóváírást ad az Otthon Start hitel igénylőinek, ám ez további 200 000 forinttal is kiegészülhet, ha az igénylők minden felkínált kedvezményt ki tudnak használni.

    Az MBH Banknálmost akár 500 000 forint kedvezmény is járhat az Otthon Start hitel mellé a feltételek teljesítése esetén. A pénzintézet a prémium- és privát banki ügyfeleknek kamatkedvezményt is nyújt, számukra a hitel éves kamata 2,89 százalék.

    A MagNet Bank most 200 000 forint egyszeri jóváírással kínálja a támogatott konstrukciót, ha teljesülnek a kért feltételek, miközben az éves kamat 2,80 százalék. Emellett induló díjkedvezményeket is ad a pénzintézet.

    Az OTP Bank több, a kezdeti költségekhez kapcsolódó kedvezményt is nyújt az Otthon Start hitelnél. Emellett a konstrukció évnyerő változatánál 12 hónapig csak kamatot kell fizetnie az ügyfélnek, a tőke törlesztése csak a futamidő 13. hónapjától kezdődik el.

    A CIB Bank 200 000 forint egyszeri jóváírást ad a támogatott hitel mellé, miközben az éves kamat 2,95 százalék. A pénzintézet egyes lakossági számlacsomagok havi díját is elengedi a futamidő végéig, de legkésőbb a hitel visszafizetésének időpontjáig.

    Az UniCredit Bank 250 000 forint egyszeri jóváírást ad az Otthon Startnál a feltételek teljesülésekor, miközben az éves kamat 2,80 százalék.

    A Raiffeisen Bank 200 000 forint egyszeri jóváírást ad a feltételek teljesítése esetén, miközben több induló díjkedvezmény is elérhető a pénzintézetnél.

    A K&H 200 000 forint jóváírást ad az Otthon Starthoz kapcsolódóan. Ez viszont további 120 000 forinttal egészülhet ki akkor, ha a ketten új ügyfélként igénylik a konstrukciót.

  • Átlagkeresetek 2026: itt a teljes magyar fizetési lista szakmák szerint

    Átlagkeresetek 2026: itt a teljes magyar fizetési lista szakmák szerint

    Megjelent a friss magyar átlagkereseti lista, amely részletesen megmutatja, hogy az egyes szakmákban mennyit lehet keresni Magyarországon 2026-ban. A hivatalos FEOR-adatok alapján egyes munkakörökben már a többmilliós havi bruttó fizetés sem ritka, miközben más szakmákban a 400 ezer forintot sem éri el az átlagkereset.

    Az adatokat a Nemzeti Fejlesztési Központ és a KSH statisztikái alapján tették közzé. A lista több mint 460 különböző foglalkozást tartalmaz.

    Nettó-bruttó bérek – fizetések


    Ennyi most az országos átlagkereset

    A KSH legfrissebb adatai szerint:

    👉 2026 februárjában a bruttó átlagkereset
    725 500 forint volt,

    míg a nettó átlagkereset:

    👉 509 200 forintot tett ki.

    A valóságban azonban hatalmas eltérések vannak szakmák, régiók és végzettségek szerint.


    Ezek a legjobban fizetett szakmák Magyarországon

    A lista élén több milliós fizetések szerepelnek.

    A legmagasabb átlagkeresetek közé tartozik:

    • légiforgalmi irányító → 3,9 millió Ft
    • légijármű-vezető → 3,2 millió Ft
    • energetikus → közel 1 millió Ft
    • bányászati szakmai irányító → 980 ezer Ft
    • építőipari szakmai irányító → közel 890 ezer Ft

    A pénzügyi, IT- és mérnöki területeken szintén rendkívül magas bérek alakultak ki.

    Országos bruttó átlag
    725 500 Ft
    Legmagasabb fizetés
    3,9 millió Ft
    Legjobban fizető régió
    Budapest
    Üzenet
    Óriási a bérszakadék

    Az egészségügyben is jelentős különbségek vannak

    Az egészségügyi szakmák között is nagy az eltérés.

    Példák a hivatalos átlagbérekből:

    • ápoló, szakápoló → 774 ezer Ft
    • orvosi képalkotó diagnosztikai szakember → 871 ezer Ft
    • fogászati asszisztens → 535 ezer Ft
    • gyógyszertári asszisztens → 594 ezer Ft

    A szakemberek szerint a bérek sok esetben még mindig nem tükrözik a terhelést és a felelősséget.


    A fizikai dolgozók bérei is emelkedtek

    A Trenkwalder elemzése szerint:

    👉 2026 első negyedévében a fizikai dolgozók átlagos órabére 2390 forint volt.

    A legjobban fizető régiók:

    • Budapest
    • Közép-Magyarország

    ahol az átlagos órabér már a 3200 forintot is elérte.


    Ezek a legrosszabbul fizetett szakmák

    A lista másik végén jóval szerényebb bérek láthatók.

    A legrosszabbul fizetett szakmák közé tartozik:

    • nád- és fűzfeldolgozó
    • seprű- és kefegyártó
    • egyszerű mezőgazdasági munkás
    • konyhai kisegítő
    • takarító
    • pultfeltöltő

    Több ilyen munkakörben:

    👉 a bruttó átlagkereset még a 350–400 ezer forintot sem éri el.


    A szakma mellett a régió is sokat számít

    Nem mindegy az sem, hogy valaki hol dolgozik.

    A friss adatok szerint:

    • Budapesten és Közép-Magyarországon a legmagasabbak a bérek
    • Észak-Magyarországon és a Dél-Dunántúlon jóval alacsonyabb fizetések jellemzők.

    Ez sok esetben havi több százezer forintos különbséget is jelenthet.


    A bérnövekedés lassult, de még mindig erős

    A szakértők szerint a korábbi évek extrém bérrobbanása után:

    👉 2026-ban lassult a béremelkedés üteme.

    Ugyanakkor még mindig:

    • 6–10% közötti bérnövekedés látható több területen.

    A magas infláció visszaesése miatt a reálbérek helyzete is javulhat.


    Mi várható a következő években?

    A munkaerőpiaci szakértők szerint tovább nőhetnek a bérek:

    • az IT-szektorban
    • a mérnöki területeken
    • az egészségügyben
    • a szakmunkáknál

    Közben egyre nagyobb probléma lehet:

    • a munkaerőhiány
    • az elvándorlás
    • a regionális bérszakadék.

    Összegzés: óriási lett a különbség a magyar fizetések között

    A friss kereseti lista jól mutatja, hogy Magyarországon hatalmas eltérések alakultak ki az egyes szakmák között.

    👉 van, ahol milliós fizetések vannak
    👉 máshol még a 400 ezer forintot sem éri el az átlagbér
    👉 Budapest továbbra is messze vezet
    👉 a szakemberhiány több ágazatban emeli a fizetéseket

  • Időjárás 2026: nyári előrejelzés!

    Időjárás 2026: nyári előrejelzés!

    Már most sokakat foglalkoztat, milyen nyár vár Magyarországra 2026-ban. A friss meteorológiai modellek szerint az idei szezon különösen szélsőséges lehet: hosszabb hőhullámok, trópusi éjszakák és heves zivatarok is kialakulhatnak.

    A szakértők szerint a háttérben több globális időjárási folyamat áll, amelyek alapjaiban alakíthatják át az európai nyár karakterét.

    Teljes időjárás előrejelzés


    El Niño alakíthatja a nyarat

    A meteorológiai elemzések szerint a több évig tartó La Niña-időszak lezárult, és gyors erősödésbe kezdett az El Niño jelenség. Ez világszerte komoly hatással lehet az időjárásra.

    A szakértők szerint:

    • gyakoribb lehet a szélsőséges hőség
    • intenzívebb zivatarok alakulhatnak ki
    • hirtelen időjárási fordulatok jöhetnek

    Egyes modellek még úgynevezett „szuper El Niño” kialakulását sem zárják ki.


    Magyarországon is jöhetnek 40 fok közeli napok

    A hosszú távú modellek szerint:

    👉 a nyár több időszakban is extrém forró lehet.

    A meteorológusok szerint:

    • tartós hőhullámok
    • 35 fok feletti maximumok
    • trópusi éjszakák

    is előfordulhatnak Magyarországon.

    Különösen július és augusztus lehet megterhelő.


    A hőséget heves zivatarok törhetik meg

    A modellek ugyanakkor nem csak száraz nyarat mutatnak.

    👉 gyakoribb zivatarok és viharok is kialakulhatnak.

    A szakértők szerint:

    • nagy mennyiségű csapadék
    • jégeső
    • villámlás
    • viharos szél

    is érkezhet a hőhullámokat követően.

    Ez különösen veszélyes lehet a mezőgazdaságra és a közlekedésre.

    Fő veszély
    Extrém hőség
    Lehetséges maximum
    35–40°C
    Várható jelenség
    Heves zivatarok
    Üzenet
    Szélsőséges nyár jöhet

    Európában is szélsőséges lehet a nyár

    A modellek szerint Európában kettősség rajzolódik ki:

    • Nyugat-Európában hűvösebb periódusok is lehetnek
    • Közép-Európában viszont gyakoribb lehet a forróság és a zivataros időjárás.

    A mediterrán térségben pedig különösen aktív viharzóna alakulhat ki.


    Miért egyre kiszámíthatatlanabb az időjárás?

    A meteorológusok szerint a globális klímaváltozás miatt:

    • gyakoribbak az extrém időjárási helyzetek
    • gyorsabban változnak a légköri mintázatok
    • nehezebb hosszú távú előrejelzést készíteni.

    Ezért a nyári előrejelzések inkább trendeket mutatnak, nem pontos napi időjárást.


    A mezőgazdaságot is komolyan érintheti

    Az extrém időjárás:

    • károsíthatja a termést
    • növelheti az aszálykockázatot
    • hirtelen villámárvizeket okozhat

    A gazdák számára a nyár különösen nehéz lehet, ha gyorsan váltják egymást a hőség és a heves viharok.


    A szervezetet is megterhelheti a nyár

    A tartós forróság főként:

    • idősekre
    • gyermekekre
    • szív- és érrendszeri betegekre

    lehet veszélyes.

    A szakértők szerint fontos lesz:

    • a megfelelő folyadékbevitel
    • az árnyékos helyek keresése
    • a déli órák kerülése

    különösen a legerősebb hőhullámok idején.


    Összegzés: szélsőséges nyár jöhet 2026-ban

    A jelenlegi modellek alapján:

    👉 rendkívül változékony és szélsőséges lehet a 2026-os nyár.

    A következő hónapokban:

    • brutális hőhullámok
    • heves zivatarok
    • gyors lehűlések
    • viharos időszakok

    is kialakulhatnak Magyarországon.

  • A Tisza Kormány megoldotta az üzemanyag problémákat!

    A Tisza Kormány megoldotta az üzemanyag problémákat!

    A kormány rendeletben szabadított fel biztonsági üzemanyag-készleteket a zavartalan hazai ellátás fenntartása érdekében. A döntés szerint 150 millió liter benzin és 425 millió liter gázolaj kerül forgalomba hatósági áron, június 30-ig.

    Üzemanyag árak – Holtankoljak.?

    Rendeletben szabadított fel biztonsági kőolajtermék-készleteket a zavartalan hazai üzemanyag-ellátás biztosítása érdekében Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter – olvasható a csütörtök este megjelent Magyar Közlönyben.

    A Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség 150 millió liter 95-ös benzint és 425 millió liter gázolajat bocsát értékesítésre, amelyhez elsőbbséggel a forgalombahozatali engedéllyel rendelkező tagvállalatok férhetnek hozzá június 30-ig.

    A felszabadított készlet ára – jövedéki adó és áfa nélkül – 95-ös benzin esetén 270,25 forint/liter, gázolajnál 300,48 forint/liter. Viszonteladóknak a tagvállalatok legfeljebb 286, illetve 315 forint/literes nettó áron adhatják tovább az üzemanyagot. A készlet kizárólag hatósági áras üzemanyagként értékesíthető, és csak magyarországi töltőállomásokon kerülhet kiskereskedelmi forgalomba.

    A Szövetség a felszabadított készletek visszapótlását haladéktalanul megkezdi, és legkésőbb 2027. június 30-ig teljesen pótolja azokat. A visszapótlás fedezetét az értékesítésből befolyó bevételek biztosítják.

  • Tisza Párt: Marad a rezsicsökkentés!

    Tisza Párt: Marad a rezsicsökkentés!

    Magyarország nem válik le az orosz energiáról, hanem diverzifikálja a beszerzési forrásait, és megmarad a rezsicsökkentés a lakosságnak – mondta Kapitány István gazdasági és energetikai miniszterjelölt a bizottsági meghallgatását követő tájékoztatóján újságíróknak.

    Kapitány István miniszteri kinevezését az Országgyűlés gazdasági és energetikai bizottsága jóváhagyta 12 igen 0 nem 3 tartózkodás mellett.

    Kijelentette: Magyarország rendelkezik két kőolajvezetékkel, ezeket maximálisan használni kell, mindig a legolcsóbb, legmegbízhatóbb, legfenntarthatóbb és leghatékonyabb forrásból kell beszerezni az energiát. A Tisza-kormány fogja használni a meglévő kapacitásokat -„nyilvánvalóan amennyire ez a mi döntésünk” – fogalmazott.

    Arra a felvetésre, hogy tartható lesz-e a rezsicsökkentett ár a modelljük szerint, azt mondta: természetesen, mivel nem rosszabb feltételekkel akarnak beszerezni, hanem jobb feltételekkel. „Magyarországnak – az a jó hír – van opcionalitása” – mondta.

    A 10,4 milliárd eurónyi uniós forrás lehívásáról elkezdték a tárgyalásokat, folyamatosan dolgoznak, a projektek menedzselését el kell végezni az uniós szabályok szerint, a struktúra kialakítása tart, a kifizetéseknek szeptember végéig kell megtörténni. A vissza nem térítendő rész 6,9 milliárd euró, a többi hitel, haladékra nincs lehetőség – ismertette. Hozzátette, hogy jó esélyt lát ennek sikeres megvalósítására. (MTI)

  • Fennakadások lesznek az MBH bank automatáinál!

    Fennakadások lesznek az MBH bank automatáinál!

    Itt a lista, hogy mely ATM-eket nem tudjuk használni majd ma, vagy a következő napokban, a délutáni órákban.

    Az MBH Bank weboldalán arról tájékoztat, hogy tervezett karbantartás miatt az alábbi helyszíneken üzemeltetett ATM-készülékeik rövid ideig (néhány óráig) nem lesznek elérhetőek. Ez azt jelenti, hogy a bank által megadott időszakokban és helyeken az ATM-szolgáltatásokat nem fogják tudni használni az ügyfelek.

    • Dunabogdány, Hajó utca 3. – 2026.05.12.-én 16:00 és 18:00 között;
    • Fót, Dózsa György út 54. – 2026.05.12.-én 16:00 és 18:00 között;
    • Nagykovácsi, Kossuth Lajos utca 67. – 2026.05.14.-én 16:00 és 18:00 között;
    • Gyomaendrőd, Kossuth utca 20. – 2026.05.14.-én 16:00 és 18:00 között;
    • Pannonhalma, Petőfi utca 6/A. – 2026.05.14.-én 16:00 és 18:00 között;
    • 1093 Budapest, Czuczor utca 2–10. – 2026.05.19.-én 16:00 és 18:00 között;
    • Abony, Kossuth tér 3–4. – 2026.05.19.-én 16:00 és 18:00 között;
    • Bonyhád, Szabadság tér 9. – 2026.05.20.-án 16:00 és 18:00 között;
    • Tét, Fő utca 86. – 2026.05.20.-án 16:00 és 18:00 között;
    • Várpalota, Posta út 8 – 2026.05.21.-én 16:00 és 18:00 között;
    • Pécs, Bajcsy-Zsilinszky utca 7. – 2026.05.22.-én 15:30 és 17:30 között;
    • Dombóvár, Hunyadi tér 42. – 2026.05.26.-án 16:00 és 18:00 között;
    • Berettyóújfalu, Dózsa György utca 3–5. – 2026.05.26.-án 16:00 és 18:00 között;
    • Fertőd, Fő utca 62. – 2026.05.26.-án 16:00 és 18:00 között;
    • Százhalombatta, Damjanich utca 23. – 2026.05.27.-én 16:00 és 18:00 között;
    • Pécs, Páfrány utca 2/A – 2026.05.27.-én 16:00 és 18:00 között;
    • Dunakiliti, Kossuth Lajos utca 88. – 2026.05.27.-én 16:00 és 18:00 között.

    A bank kéri ügyfeleit, hogy az ATM-használatot próbálják meg néhány perc elteltével, vagy honlapjuk Fiók- és ATM-kereső funkciója segítségével keressenek fel egy másik ATM-készüléket, ahol a jelzett időszakban is zavartalanul intézhetik tranzakcióikat. Kérdés esetén az MBH Bank 0–24 órában elérhető Telebank-szolgáltatását ajánlják felhívni, mely belföldről díjmentesen hívható a 0680-350-350-es telefonszámon. A türelmet és megértést köszönik.

  • Magyar Péter: Ezek a Tisza Kormány első intézkedései!

    Magyar Péter: Ezek a Tisza Kormány első intézkedései!

    Az új kormány első, kihelyezett ópusztaszeri kormányülésén némi ízelítőt kaphattunk abból, hogy az elmúlt évek kiüresített kormányinfói után miként képzelik el a nyilvánosság tájékoztatását Magyar Péterék. Már az újdonság volt az eddigiekhez képest, hogy a miniszterelnök előre bejelentette a kormányülés helyszínét és időpontját. Sőt, az elején beengedték a sajtót, hogy felvételeket készíthessenek az ülésről, majd később maga a miniszterelnök állt ki egy részletes sajtótájékoztatóra, ahol több fontos, informatív, hírszerű bejelentést is tett. Újdonság volt az is az elmúlt évek kormányinfói után, hogy a fideszes propaganda helyett a 444, a Partizán, az RTL, az ATV, a Telex, a Hvg.hu, a Gulyáságyú Média és a Szeged TV kérdezhetett, de a végén Magyar „a vicc kedvéért” szót adott a TV2-nek is. Jó pár újságíró azonban itt se kapott lehetőséget.

    A most bemutatkozó három új kormányszóvivő azt mondta, hogy a jövőben a kormányülések utáni napon tartanak sajtótájékoztatót, és ha szükséges, minisztereket is meghívnak rá. Szondi Vanda hangsúlyozta, hogy szeretnének a sajtó minden kérdésére válaszolni, ám most minden szerkesztőségnek csak két kérdésre lesz lehetősége, mert még folytatni fogják a kormányülést. Kérdés, hogy később lesz-e lehetőség részletesebben kérdezni a döntéshozókat vagy legalább a szóvivőket.

    Magyar Péter azzal kezdte a tájékoztatóját, hogy a magyar kormány mélységesen elítéli a kárpátaljai orosz dróntámadást, és Orbán Anita külügyminiszter csütörtök délelőttre berendelte Oroszország budapesti nagykövetét. Később újságírói kérdésre azt mondta: nem az a céljuk, hogy élezzék vagy eszkalálják a helyzetet, ahhoz szeretnénk diplomáciai eszközökkel hozzájárulni, hogy mihamarabb lezáruljon a háború.

    Csütörtökön lesz egy másik fontos esemény is: délutánra hirdették meg az átadás-átvételt. Ez azt jelenti, hogy egy helyen találkozik majd a leköszönő Orbán-kormány és a Magyar-kormány minden minisztere. Az új miniszterelnök felszólította a távozó minisztereket, hogy még véletlenül se jusson eszükbe felvenni a politikai vezetőknek törvény szerint járó hathavi végkielégítést.

    „Amilyen állapotba sodorták az országot, az a legkevesebb, hogy pofátlan módon nem akarnak felvenni több tízmilliós végkielégítést.”

    Később egyértelművé tette, hogy miniszterelnökként akkor sem írja alá a végkielégítés utalását, ha önként nem mondanak le róla a miniszterek, és nem tesz kivételt a miniszterek, államtitkárok között, senki sem kapja meg a juttatást.

    A szerdai kormányülésen döntenek a 16 új minisztérium hatásköreiről, jogköreiről, az erről szóló rendelet a Magyar Közlönyben fog megjelenni. A tervek szerint nagyjából 17 kormányhatározatot tárgyalnak, és rohamtempóban folytatódik a kormányalakítás, még a héten kinevezik az államtitkárok döntő többségét.

    A minisztériumok elhelyezéséről még nem tudott sok konkrétumot mondani Magyar, de úgy fogalmazott: keresik a legoptimálisabb megoldást. Annyi biztos, hogy a miniszterelnök irodájának eddig helyet adó Karmelitában nem lesz minisztérium, a Miniszterelnökség a volt Építési és Közlekedési Minisztérium Alkotmány utcai épületébe költözik. A jelenlegi tervek szerint a Miniszterelnöki Kabinetiroda napokban bemutatott luxusépületében szimbolikus módon a Szociális és Családügyi Minisztériumot helyezik el.

    Jövő hétfőn ismét kormányülés lesz, majd Magyar Péter több miniszterével együtt háromnapos külföldi útra készül. Az első állomás Lengyelországban Krakkó lesz, majd onnan vonattal megy tovább Varsóba, ahol Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel lesz tárgyalása, de szívesen találkozna Karol Nawrocki lengyel elnökkel is. A következő állomás Gdańsk, ahol Magyar szeretne Lech Wałęsa volt lengyel elnökkel egyeztetni. Lengyelországból egyenesen Bécsbe utazik, ahol Christian Stocker osztrák kancellárral és várhatóan Alexander Van der Bellen osztrák elnökkel is tárgyal. Bécsből pedig ugyancsak vonattal jön vissza Budapestre, hogy aztán pénteken ismét kormányülést tartsanak. A következő időszakban várhatóan heti két kormányülés lesz, mert a kormányfő szerint „rengeteg megoldandó probléma és feladat áll” előttük.

    A sajtótájékoztatón egy konkrét személyi döntést is bejelentett. A Tisza kampányfőnöke, Tóth Péter a választás után ugyan azt mondta, hogy visszatér a civil életbe, Magyar azonban meggyőzte, hogy maradjon, és felkérte a nemzetbiztonsági főtanácsadójának. „Ha nem is örömmel, de igent mondott.” A 444 később megkérdezte, hogy nem problémás-e, hogy a párt kampányfőnöke fogja irányítani a titkosszolgálatokat, és mi garantálja, hogy ő nem fogja pártpolitikai célokra használni. A miniszterelnök azzal érvelt, hogy Tóth nem tagja a pártnak, és minden képessége megvan a feladathoz, azt pedig a jogszabályok garantálják, hogy nem fogja pártpolitikai célokra használni a titkosszolgálatokat. „Ne keverjenek össze minket az előző kormánnyal” – kérte ki magának a kérdést is Magyar, és azt ígérte: az új kormány mindenben betartja a jogszabályokat.

    A kormányülésen részletesen foglalkoztak a rendkívüli aszályhelyzettel. Már előtte találkoztak vízügyi szakemberekkel, gazdákkal és civilekkel, majd a kormányülésen is meghallgatták a szakmai beszámolókat. Aaj stótájékoztatón szót kapott Gacsályi József, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója, aki nagyon súlyos aszályhelyzetről beszélt, egy év csapadékátlaga hiányzik a rendszerből. Az OVF azonnali rövid- és középtávú cselekvési tervet készített. Az azonnali beavatkozás részeként különböző vízmegtartási intézkedéseket már csütörtökön elkezdenek. A cél az, hogy minél nagyobb vízkészleteket tudjanak felhalmozni.

    Magyar visszavette a szót, és arról beszélt: Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter még a héten vis maior helyzetet jelent be a kialakult aszályhelyzet miatt, ami a gazdák számára biztosít majd némi könnyítést.

    A kormány meghallgatta Hernádi Zsoltot, a Mol elnök-vezérigazgatóját is az ország nyersolaj- és üzemanyag-ellátásáról. Hernádi szerint zavartalan az ellátás, a stratégiai készletek közel 80 napra elegendőek, és a védett áron továbbra is biztosított az ellátás az összes benzinkút-üzemeltető számára. Magyar azt ígérte, hogy a kormány vállalja, hogy továbbra is biztosítja a jogszabályi kereteket a védett áras üzemanyag-ellátáshoz.

    A szerdai kormányülésen döntenek a bicskei gyermekotthonban történt jogsértések teljes körű átvizsgálásáról. A miniszterelnök ígérete szerint az igazságügyi miniszter nyilvánosságra fogja hozni a bicskei kegyelmi ügy dossziéját, a szociális és családügyi miniszter pedig azonnali teljes körű átvizsgálást rendel el a gyermekvédelem területén. Később a Telex kérdésére azt is mondta, hogy a kegyelmi ügy dossziéja két helyen lehet: az Igazságügyi Minisztériumban és a Sándor-palotában. Már a héten kiderülhet, hogy a dossziéból mennyi rész van meg a minisztériumban. Nem számít arra, hogy olyan új részletek kiderülnének ki, mint például hogy Novák Katalin Lévai Anikó kérésére adott kegyelmet K. Endrének. Szerinte az ügy teljes dossziéja csak a Sándor-palotában lehet meg, ezért elvárja a köztársasági elnöktől, hogy hozza azt nyilvánosságra.

    A kormányülésen szóba került az uniós források hazahozatala is. A miniszterelnök arról számolt be, hogy folyamatos kapcsolatban állnak az európai intézmények vezetőivel, és jövő héten öt napra Budapestre jön az Európai Bizottság delegációja. A kormány célja, hogy a május 25-i héten Magyar Péter Brüsszelben politikai megállapodást tudjon kötni Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével a Magyarországnak járó források hazahozataláról. Nagyon rövid idő áll rendelkezésre, hogy a kormány meg tudja menteni a forrásokat, és Magyar szerint még vannak kitárgyalandó részletek, és jó pár áthidaló megoldásra is szükség lesz. Levelet fog írni Ursula von der Leyennek, hogy megtudja, hol tudják módosítani egy kicsit a megszabott feltételeket.

    A szerdai kormányülésen napirenden van továbbá:

    • az ügynökakták megígért megnyitása,
    • a kormányzati kommunikációs költések befagyasztása és leállítása,
    • a kiemelt beruházások felülvizsgálata,
    • a titkosított kormányhatározatok és nemzetközi szerződések átvizsgálása, amiket lehetőség szerint nyilvánosságra is hoznak majd.
    • A 2010-2026 közötti kormányülések emlékeztetőinek nyilvánosságra hozatala.
    • Magyarország csatlakozása az Európai Ügyészséghez,
    • a Nemzetközi Büntetőbíróságból való kilépés folyamatának leállítása. Magyar szerint nincs rendben, hogy a hazájukban súlyos bűncselekményekkel vádolt emberek jönnek az európai uniós Magyarországra, és ráadásul a magyar adófizetők pénzén lakást kapnak.
    • Rendkívüli klímaauditot rendel el a kormány a kórházakban, rövid és hosszútávú tervet kérnek be, hogy elkerüljék, hogy „olyan helyzet alakuljon ki a kórházakban, mint Takács Péter regnálása idején”.
    • Tárgyalnak a vagyonadó feltételeinek meghatározásáról is.

    A miniszterelnök szerint már a hivatalos átadás-átvétel előtt jól látni, hogy nagyon rendkívül rossz pénzügyi állapotban van az ország, hiába készített leltárt Orbán Viktor a kormány 16 évének pozitív eredményeiről. Erre reagálva Magyar Péter a negatívumokat emelte ki a sajtótájékoztatón: nominális értéken 44 ezer milliárd forinttal nőtt az államadósság. Ezek a pénzek szerinte olyan luxusberuházásokra mentek, mint a Miniszterelnöki Kabinetiroda vagy a Belügyminisztérium épülete, amiket az elmúlt napokban mutatott be videóval és fotókkal. Szerinte ezek mind „látleletei, bűnjelei” voltak „a korrupt, aljas hatalomnak”.

    A leltárosnak nevezett Orbán Viktornak üzenve hozott több más számot is Magyar az elmúlt 16 évből. Szerinte 2010 óta

    • 10 ezer kórházi ágyat megszüntettek,
    • 900 ezer magyar embernek nincs háziorvosa,
    • háromszorosára nőttek a magyar lakásárak,
    • félmillióval csökkent az ország lakossága.
    • 3 millióan élnek mélyszegénységben, közülük 400 ezren gyerekek.
    • „Visszafogott becslések szerint is 20 ezer milliárdot loptak el”, és
    • 8 ezer milliárd uniós forrást nem hozott haza a kormány.
    • A magyar emberek fele havonta 300 ezerből vagy abból kevesebből próbál megélni, miközben
    • Orbán strómanja, Mészáros Lőrinc 1800 milliárdos vagyonra tett szert a Forbes becslése szerint.

    Magyar azt is mondta, hogy sok számot és adatot még nem látnak pontosan. Amíg a pénzügyminiszter nem lát tisztán, a kormány leállítja a rendes gazdálkodást meghaladó kötelezettségvállalásokat. Ebben az időszakban

    csak a pénzügyminiszter engedélyével lehet 250 millió forint feletti kötelezettségvállalást hozni, és 100 millió forint feletti beruházást vállalni.

    A 444 kérdésére arról beszélt, hogy tárgyalnak arról, hogy miként lehet elmozdítani a köztársasági elnököt és a többi, lemondásra felszólított közjogi méltóságot, ha nem távoznak maguktól a május 31-i határidőre. Magyar szerint nem árultak zsákbamacskát, már a kampányban lemondásra szólította fel az általa bábnak tartott közjogi méltóságokat. Szerinte úgy lenne tisztességes, ha maguktól vállalnák a felelősséget, és elfogadnák a magyar emberek döntését. Ha azonban ezt nem teszik meg, akkor szerinte Alaptörvény-módosítással rendkívül egyszerűen el lehet őket távolítani alkotmányos és jogállami keretek között.

    Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex
    Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex

    Azt is mondta, hogy Alaptörvényt több ponton hamar módosítani fogják: megszüntetik a Szuverenitásvédelmi Hivatalt és két ciklusban korlátozzák a miniszterelnök mandátumát. Később egy átfogó, többéves alkotmányozásba kezdenek, amit a végén népszavazással erősítenek meg.

    Megkérdezték Magyartól, hogy mi lesz a közmédia sorsa, miután a kampányban azt ígérték, hogy a választás után leállítják a hírszolgáltatást addig, amíg nem sikerül kidolgozni az új, kiegyensúlyozott tájékoztatást. A miniszterelnök most visszafogottabb választ adott. Sok konkrétumot nem tudott mondani, állítása szerinte több opciót is vizsgálnak. Érkeztek hozzájuk olyan hírek, hogy az MTVA vezetése és a Duna Médiaszolgáltató vezetése lemondás előtt áll. Meg fogják nézni a lemondási hullámot, és ha ez a valóságban nem, vagy csak részben történik meg, akkor kezdeményezni fogják a hírszolgáltatás leállítását, amíg nem biztosítható a kiegyensúlyozott, objektív tájékoztatás.

    A Tisza Párt elnöksége a héten dönt arról, hogy ki kapja meg Magyar Péter és Tarr Zoltán EP-mandátumát.