Kategória: Hírkereső

  • Orbán Viktor soha többé nem lehet miniszterelnök, reméljük nem is lesz!

    Orbán Viktor soha többé nem lehet miniszterelnök, reméljük nem is lesz!

    • Szerda délután benyújtotta az első Alaptörvény-módosítási javaslatát a Tisza Párt.
    • Két ciklusban maximalizálnák a miniszterelnök mandátumát, Orbán Viktor soha többé nem lehet kormányfő.
    • Megteremtenék az alkotmányos lehetőséget a Szuverenitásvédelmi Hivatal beszántására.
    • A 21 egyetemet, az MCC-t és más intézményeket fenntartó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekva) alapítói jogait visszaveszi az állam, és a kormány ezeket akár meg is szüntetheti. Ebben esetben az alapítványi kézbe kiszervezett vagyon visszaszállna a magyar államra.
    • A módosítást a parlament kétharmados többsége tudja elfogadni, és a kihirdetése után rögtön hatályba is lép.

    Magyar Péter egyik fő kampányígérete volt, hogy ha megnyerik a választást, akkor az Alaptörvényben két ciklusban maximalizálják a miniszterelnök mandátumát, és ez a módosítás visszamenőlegesen, Orbán Viktorra is vonatkozik majd. Betartották az ígéretet, ez szerepel a Tisza Párt első Alaptörvény-módosítási javaslatában, amit a frakció két országgyűlési képviselője, Melléthei-Barna Márton és az Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottságot vezető Hantosi István terjesztett be.

    A hatályos jogszabályban az áll, hogy a miniszterelnököt az Országgyűlés a köztársasági elnök javaslatára választja meg. Ezt most kiegészítenék a következő bekezdéssel:

    „Nem választható meg miniszterelnöknek az, aki összesen – megszakításokkal együtt – már legalább nyolc évig miniszterelnöki megbízatást töltött be. E nyolcéves időtartam számításakor az 1990. május 2. vagy azután betöltött miniszterelnöki megbízatást kell figyelembe venni.”

    Később pedig az is szerepel a javaslatban, hogy a miniszterelnök megbízatása megszűnik, „ha a miniszterelnöki megbízatást összesen legalább nyolc évig betöltötte”.

    Eddig semmilyen formában nem korlátozták a miniszterelnök megbízatását, Orbán Viktor 1998 óta összesen öt cikluson át vezette Magyarországot.

    Az előterjesztés egy másik pontjával megteremtenék az alkotmányos alapot a 2023-ban felállított Szuverenitásvédelmi Hivatal beszántására. A Fidesz korábban az Alaptörvénybe írta, hogy „Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelessége”, és az ország alkotmányos önazonosságának védelmét egy sarkalatos törvénnyel létrehozott, független szerv látja el. Ezt a részt most egészen egyszerűen hatályon kívül helyezné a Tisza Párt, és az Alaptörvény-módosítás elfogadása után már csak a Szuverenitásvédelmi Hivatalról szóló 2023-as törvényt kell majd megszüntetni.

    A javaslatcsomag harmadik pontja a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat (kekva) érinti. A parlament fideszes többsége 2020-ban azt írta az Alaptörvénybe, hogy „a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány létrehozásáról, működéséről, megszüntetéséről, valamint közfeladata ellátásáról sarkalatos törvény rendelkezik”. Ez alapján fogadták el aztán azt a törvényt, amellyel alapítványi kézbe szervezték ki a magyar felsőoktatás nagy részének és más állami tulajdonú intézményeknek a fenntartását. Ilyen alapítványi fenntartásban működik 21 hazai egyetem és az Orbán-kormány idején kiépített Mathias Corvinus Collegium (MCC) is.

    A tiszás javaslat kimondaná, hogy

    a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány vagyona nemzeti vagyon.

    Az előterjesztés szerint az alapítványok alapítói jogait a kormány gyakorolja, és a kormány akár meg is szüntetheti ezeket. „A megszüntetett közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány egyetemes jogutódja az állam.”

    Az indoklás szerint a közvagyon és az alapítói jogok kiszervezése „a jogalkotói hatalommal való visszaélés eredménye volt”. A módosítás az előterjesztők szerint „egyértelművé teszi, hogy bár a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok magánjogi szereplők, vagyonuk nemzeti vagyon”, és az alapítványi szervek feletti demokratikus kontroll megteremtésének érdekében azt is rögzítik, hogy az alapítói jogokat az alapítványok kuratóriuma helyett a kormány gyakorolja.

    „Az állam képviseletében eljáró kormány bármikor dönthet a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány megszüntetéséről. A jogbiztonság és a hitelezők érdekeinek védelme pedig megköveteli annak alaptörvényi szinten történő rögzítését, hogy az így megszüntetett közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány egyetemes jogutódja a magyar állam” – áll az indoklásban.

    Az Országgyűlés a tervek szerint jövő héten ül össze, és már akkor kezdhetik tárgyalni a szerdán benyújtott törvényjavaslatokat is. Az Alaptörvényt az Országgyűlés kétharmados többsége tudja módosítani, és a kihirdetését követő napon hatályba is lép.

    A mostani javaslat a 2011-ben elfogadott Alaptörvény tizenhatodik módosítása. Magyar Péter a múlt heti sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy az Alaptörvényt több ponton hamar módosítani fogják, majd később egy átfogó, többéves alkotmányozásba kezdenek, és az új alkotmányt a végén népszavazással erősítik meg. A parlament fideszes kétharmada tavaly áprilisban szavazta meg az Alaptörvény tizenötödik módosítását. Bekerül a szövegbe akkor, hogy az ember vagy férfi, vagy nő, a drog használata és terjesztése tilos, a gyermekek védelme pedig még a gyülekezéshez való szabad jognál is előrébb való. A módosítás lehetővé tette, hogy felfüggesszék az emberek magyar állampolgárságát, a rendőrség pedig betilthassa a Pride-ot.

  • Minimálbér 2026: hiába az emelések, még mindig az EU sereghajtói között vannak a magyar bérek

    Minimálbér 2026: hiába az emelések, még mindig az EU sereghajtói között vannak a magyar bérek

    A magyar minimálbér nominálisan sokat emelkedett az elmúlt években, mégsem sikerült valódi bérfelzárkózást elérni az Európai Unióban. A szakértők szerint az infláció és a megélhetési költségek továbbra is felemésztik a fizetések növekedését.

    Minimálbér összege és friss hírek

    A minimálbér kérdése ismét az egyik legfontosabb gazdasági témává vált Magyarországon. Egy friss elemzés szerint ugyan jelentősen nőttek a hazai bérek 2010 óta, az európai összehasonlításban Magyarország továbbra is a sereghajtók között maradt. A szakértők szerint hiába a látványos emelések, a valódi bérfelzárkózás még mindig nem történt meg.

    A minimálbér emelése sok család számára életbevágó kérdés, hiszen több százezer magyar dolgozik olyan fizetésért, amely közvetlenül ehhez az összeghez kötődik. Eközben az árak emelkedése, a rezsiköltségek és az élelmiszerdrágulás továbbra is komoly nyomást helyez a háztartásokra.

    Hiába nőttek a bérek, még mindig nagy a lemaradás

    A GKI Gazdaságkutató Zrt. friss elemzése szerint 2010 és 2019 között látványos béremelkedés történt Magyarországon. A minimálbér reálértéke több mint 67 százalékkal nőtt, míg a bruttó átlagkereset közel 55 százalékos emelkedést mutatott.

    A szakértők szerint azonban ez önmagában nem jelent valódi felzárkózást. Az európai bérrangsorban Magyarország továbbra is hátul szerepel, és a magyar minimálbér sok nyugat-európai ország fizetésének töredéke.

    A helyzetet tovább nehezítette a koronavírus-járvány, majd az inflációs hullám és az energiaárak emelkedése. Ezek a tényezők jelentősen csökkentették a béremelések valódi értékét.

    Mit jelent ez a gyakorlatban?

    Papíron sokkal magasabbak ma a fizetések, mint néhány éve voltak. A valóságban azonban sok dolgozó továbbra is nehezen jön ki a fizetéséből.

    A mindennapi kiadások jelentősen megdrágultak:

    • az élelmiszerárak többszörösükre emelkedtek,
    • a lakhatási költségek folyamatosan nőnek,
    • a szolgáltatások ára is jelentősen emelkedett,
    • sok család tartalék nélkül él hónapról hónapra.

    A gazdasági szakértők szerint a béremelések jelentős részét egyszerűen „megeszi” az infláció.

    2026-ban is emelkedhet a minimálbér

    Korábbi információk szerint 2026-ban újabb jelentős minimálbér-emelés jöhet Magyarországon. Egyes számítások alapján a bruttó minimálbér akár 322 ezer forintra is emelkedhetett volna, ami több mint 31 ezer forintos növekedést jelentene.

    A kérdés azonban továbbra is az, hogy ez mire lesz elegendő.

    A munkavállalók jelentős része ugyanis nemcsak a minimálbér összegét figyeli, hanem azt is, mennyit ér valójában a fizetés a boltokban, a rezsiszámláknál vagy éppen a lakbérek esetében.

    Egyre többen érzik úgy, hogy nem tudnak előrelépni

    A minimálbérről szóló viták egyik legfontosabb része az, hogy milyen életminőséget lehet elérni Magyarországon egy átlagos fizetésből.

    Sokan úgy érzik:

    • hiába dolgoznak teljes munkaidőben,
    • nehezen tudnak félretenni,
    • egyre drágább az élet,
    • a saját lakás vagy az anyagi biztonság egyre távolabb kerül.

    A fiatalok körében különösen erős ez az érzés. Több felmérés szerint sokan külföldi munkavállalásban látják az egyetlen lehetőséget a gyorsabb anyagi előrelépésre.

    Nem az átlagbér mutatja a valóságot

    A szakértők szerint fontos különbség van az átlagbér és a mediánbér között.

    A KSH friss adatai alapján a nettó mediánkereset 432 ezer forint volt, vagyis a magyar dolgozók fele ennél kevesebbet keresett.

    Ez azért fontos adat, mert az átlagbér sokszor torz képet mutat. A magas fizetések ugyanis jelentősen felfelé húzzák az átlagot, miközben a dolgozók nagy része jóval kevesebbet visz haza.

    Szakértők szerint ezért a magyar társadalom jelentős része továbbra is sérülékeny anyagi helyzetben van.

    A minimálbér a nyugdíjakat is befolyásolja

    Sokan nem gondolnak bele, de a minimálbér hosszú távon a nyugdíjak összegére is hatással van.

    Korábbi számítások szerint aki egész életében minimálbér körüli fizetésért dolgozik, annak nyugdíja is jóval alacsonyabb lehet az átlagnál. Egy becslés alapján 40 év munkaviszony után körülbelül 172 ezer forintos nyugdíj jöhet ki minimálbéres keresettel számolva.

    Ez különösen fontos kérdés lehet a következő években, hiszen egyre többen aggódnak amiatt, hogy milyen nyugdíjra számíthatnak majd idősebb korukban.

    Mi kellene a valódi bérfelzárkózáshoz?

    A közgazdászok szerint önmagában a minimálbér emelése nem elég.

    A valódi felzárkózáshoz szükség lenne:

    • erősebb gazdasági növekedésre,
    • magasabb termelékenységre,
    • stabil inflációra,
    • kiszámítható gazdaságpolitikára,
    • nagyobb hozzáadott értékű munkahelyekre.

    A szakértők szerint hosszú távon csak így lehetne elérni, hogy a magyar bérek valóban közelebb kerüljenek a nyugat-európai szinthez.

    Egyre nagyobb figyelem irányul a fizetésekre

    A minimálbér és a bérek kérdése várhatóan a következő időszak egyik legfontosabb közéleti témája marad.

    A családok jelentős része ugyanis közvetlenül érzi a pénztárcáján:

    • mennyit ér a fizetés,
    • mennyit drágulnak az árak,
    • mire elég a havi jövedelem,
    • és marad-e pénz a hónap végén.

    Hiába láthatók látványos béremelések a statisztikákban, sok magyar dolgozó számára a mindennapi megélhetés továbbra is komoly kihívást jelent. Az pedig egyre többek számára válik világossá, hogy a valódi bérfelzárkózáshoz nemcsak magasabb fizetésekre, hanem stabilabb gazdasági környezetre is szükség lenne.

    💰 Magyarországi minimálbér és garantált bérminimum 2026
    Friss összesítő a legfontosabb bérekről és nettó összegekről.
    Magyar minimálbér (havibér)
    322 800 Ft
    Bruttó összeg
    Garantált bérminimum
    388 000 Ft
    Szakmunkás minimálbér
    Nettó minimálbér
    214 000 Ft
    Kedvezmények nélkül
    Nettó garantált bérminimum
    258 000 Ft
    Kedvezmények nélkül
    ⚡ A minimálbér összege több százezer magyar dolgozó fizetését befolyásolja közvetlenül. A szakértők szerint a béremelések ellenére az infláció és az árak emelkedése továbbra is komoly terhet jelent a családok számára.
  • MNB: Az Otthon Start Hitel hatására nőtt az elsőlakás vásárlók száma!

    MNB: Az Otthon Start Hitel hatására nőtt az elsőlakás vásárlók száma!

    A lakásárak országos átlagban 23,5 százalékkal emelkedtek.

    A lakásárak eltérése a fundamentumok által indokolt szinttől érdemben nőtt, és országosan meghaladta a 20 százalékot 2025 negyedik negyedévében. Az Otthon Start Program hatására nőtt az elsőlakás-vásárlók aránya, amivel párhuzamosan csökkent a befektetők jelenléte a hazai lakáspiacon. 2025-ben jelentősen bővült a fővárosi újlakáspiacon a kínálat, előretekintve pedig mintegy 30 százalékkal nőhet az átadott új lakások száma országosan 2026 során.

    2025-ben a lakásárak éves nominális növekedési üteme országosan 23,5 százalékot ért el, ezzel az elmúlt 25 év legmagasabb, 19,0 százalékos reál lakásár-drágulása valósult meg. A dinamikus áremelkedés miatt 2025 negyedik negyedévében országosan 22,5 százalékkal haladták meg a lakásárak a fundamentumok által indokolt szintet.

    2025-ben becslésünk szerint 152 ezer lakáspiaci tranzakció történt magánszemélyek által, 3 százalékkal több, mint 2024-ben. 2026 első negyedévében azonban már 18 százalékkal csökkent az adásvételek száma az előző év azonos időszakához képest. Az Otthon Start Program tavaly szeptemberi indulása átrendezte a lakáspiaci forgalom szerkezetét: a fővárosban egy év alatt 25 százalékról 40 százalékra emelkedett az elsőlakás-vásárlók aránya, míg befektetési céllal kevesebben vásároltak a program indulása óta, és a befektetők már a piac eladói oldalán voltak többségben.

    2025 negyedik és 2026 első negyedévében a megkötött lakáshitel-szerződések volumene éves összevetésben rendre 130 és 104 százalékkal emelkedett. A jelentős bővülés az Otthon Start Program hatására történt, melynek köszönhetően a támogatott hitelek aránya a lakáshiteleken belül 23 százalékról 81 százalékra emelkedett 2026 első negyedévére. A program jelentős igénybevétele miatt a hitel segítségével vásárolt lakások aránya historikusan magas szintre, 60 százalék fölé emelkedett 2026 első negyedévében a program bevezetése előtti időszakot jellemző 36 százalékról.

    A használt lakás dominál

    Az Otthon Start keretében 2026. márciusig összesen 33,2 ezer hitelszerződést kötöttek a bankok mintegy 1161 milliárd forint értékben, és e hitelek 90 százaléka használt lakás vásárlását finanszírozza. A program az arra jogosultak számára érdemben javította a lakásvásárlás elérhetőségét, ugyanakkor a lakásárak emelkedéséhez is hozzájárulhatott.

    2025-ben 12 ezer újépítésű lakóingatlan kapott használatbavételi engedélyt Magyarországon, legutóbb 2016-ban adtak át ennél kevesebb lakást. Ugyanakkor a 2025-ben országosan kiadott építési engedélyek 37 százalékos bővülése elsősorban a fővárosban és a megyei jogú városokban érdemben bővülő kínálatot eredményezhet a következő években. Előrejelzésünk alapján 2026-ban 15,7 ezer újlakás átadása várható, ami 30 százalékos éves bővülést jelentene írja az MNB.

    2026 első negyedévében a Budapesten fejlesztés és értékesítés alatt álló lakások száma éves összevetésben 46 százalékkal bővült, ami az elmúlt 10 év legmagasabb kínálati szintjét eredményezte. A szabad, még megvásárolható újlakások száma 63 százalékos éves bővülést követően historikus csúcsra, 9490 lakásra emelkedett 2026. márciusra, ami a kínálat kereslethez képesti jelentős emelkedését mutatja. Az újlakáspiacon érdemben bővülhet a kínálat az Otthon Starthoz kapcsolódó kiemelt projekteknek köszönhetően, azonban egyelőre még nem indultak el nagy számban ezen fejlesztések.

  • Ma éjjel lejár a határidő: Holnaptól már büntetnek érte! Jobb ha tudod!

    Ma éjjel lejár a határidő: Holnaptól már büntetnek érte! Jobb ha tudod!

    Még több százezren nem rendelkeztek adójuk 1 plusz 1 százalékáról, amire május 20-án éjfélig van lehetőség; a határidő fontos, mert a késve beküldött felajánlás érvénytelen – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kedden az MTI-vel.

    A közlemény szerint az 1 plusz 1 százalékos felajánlásával mindenki támogathat egy számára fontos civil szervezetet, illetve egy vallási közösséget vagy a Nemzeti Tehetség Programot.

    Az idén eddig már több mint 1,1 millióan rendelkeztek adójuk 1 plusz 1 százalékáról, aki még nem tette meg, online az eSZJA-ban gyorsan benyújthatja rendelkező nyilatkozatát is – írták.

    Akinek nincs DÁP- vagy Ügyfélkapu+-regisztrációja, még mindig érdemes megfontolnia annak megnyitását, hiszen számos elektronikus szolgáltatás mellett a bevallási tervezetéhez is azonnal hozzáfér, és 1 plusz 1 százalékos támogatását is biztosan célba tudja juttatni, akár mobilról.

    Megjegyezték, hogy a civil szervezetnek szánt 1 százalékról minden évben nyilatkozni kell, az egyházi közösség vagy kiemelt előirányzat támogatásáról viszont csak akkor, ha az adózónak nincs korábban tett érvényes nyilatkozata, vagy változtatni szeretne rajta.

  • Magyar Péter bejelentése: napokon belül itt a drasztikus tiltás!

    Magyar Péter bejelentése: napokon belül itt a drasztikus tiltás!

    A Tisza-kormány terve a harmadik országbeli vendégmunkások behozatalának június elsejei felfüggesztéséről komoly ellenállásba ütközött a vállalati szektorban. Miközben a kormányzat soron kívüli jogszabály-felülvizsgálatot rendelt el, a munkaerőpiaci szereplők, köztük a VOSZ és a WHC Csoport arra figyelmeztetnek, hogy a hirtelen tiltás megbéníthatja a termelést és veszélybe sodorhatja a hazai munkahelyeket.

    Az üzemanyagok védett árának fenntartása után a harmadik országból érkező vendégmunkások helyzetének alakulása lehet Magyar Péter következő nagy vitája a piacokkal.

    Csak amíg a védett árat a szakértők már kivezetnék, addig a vendégmunkások esetében a Tisza-kormány szándéka tűnik radikálisnak és gazdasági szempontból nehezen magyarázhatónak.

    Olyannyira, hogy egy friss felmérés szerint a hazai piaci szereplők 71,3 százaléka képtelen kizárólag magyar dolgozókkal megoldani a munkaerőigényét, miközben a 300 ezresként regisztrált inaktív tömeg nem jelenthet azonnali alternatívát a vállalatok számára

    Ugyanakkor már látni némi elmozdulást a kormányzati kommunikációban. A Tisza Párt választási programjában még konkrétan leszögezték:

    2026. június 1-től felfüggesztjük az Európán kívüli vendégmunkások behozatalát, a munkaerőpiacról kiszorult magyarokat segítjük a munkához jutásban és a magasabb bérek elérésében

    Ehhez képest Köböl Anita kormányszóvivő a tegnapi sajtótájékoztatón már engedékenyebben fogalmazott, amikor arról beszélt, hogy a kormány várhatóan a jövő heti ülésén dönt a behozatal korlátozásáról. Közölte azt is: a miniszterelnök felkérte a gazdasági és energetikai, valamint a szociális és családügyi minisztert, hogy rövid határidővel egyeztessenek az érintett tárcákkal a nem magyar vendégmunkások engedélyeinek pontos státuszáról. A szóvivő szerint a cél az, hogy a foglalkoztatás a hazai érdekeket szolgálja, és ne alakulhasson ki tömeges külföldi munkaerőre épülő gazdasági modell.

    A folyamatba az igazságügyi, a belügyi, a pénzügyi, valamint az agrár- és élelmiszergazdaságért felelős minisztériumot is bevonták. A tegnap esti Magyar Közlönyben megjelent határozatban

    a kormányzat rögzítette a vonatkozó jogszabályok teljes körű és soron kívüli felülvizsgálatának szükségességét, a miniszterelnök pedig elrendelte a kapcsolódó jogalkotás előkészítését.

    A piaci vélemények szerint azonban a tervezett június 1-jei behozatali tilalom veszélybe sodorhatja a magyar gazdaságot, a munkahelyeket, és megbéníthatja a termelést. Annak érdekében, hogy a szabályozás valós piaci hatásait feltérképezze, a WHC Csoport – Magyarország egyik piacvezető HR szolgáltatója – május 7. és 15. között anonim felmérést végzett 157 hazai vállalat bevonásával. A kitöltők közel 70 százaléka éves szinten 10 milliárd forint feletti árbevételt generál, több mint 65 százalékuk pedig 250 fő feletti közép- és nagyvállalat.

    A HR szolgáltató szerint a kutatás eredményei egyértelműen igazolják, hogy a harmadik országbeli munkavállalók alkalmazása mára a vállalati működés elkerülhetetlen részévé vált.

    A válaszadók 71,3 százaléka határozottan kijelentette, hogy a jelenlegi helyzetben elképzelhetetlennek tartja a munkaerőigény kizárólag magyar munkavállalókkal történő kielégítését.

    Különösen kritikus a helyzet a legfontosabb munkaadóknál, vagyis az ezer főnél is többet foglalkoztató cégek jelentős többsége így nyilatkozott. A felmérésből az is kiderült, hogy a cégek 37,6 százaléka rendkívül nehéznek, 53,5 százaléka pedig nehéznek ítéli meg a hazai munkaerő megtalálását és megtartását. Aggodalomra ad okot az is, hogy a válaszadók 81,5 százaléka jelezte: saját erőforrásból képtelen megoldani a külföldiek toborzását és foglalkoztatását, ehhez elengedhetetlenül szükségük van minősített partnerre.

    A WHC Csoport ezért nyomatékosan kéri a kormányt, hogy a döntés előtt kezdeményezzen érdemi egyeztetést a nagyfoglalkoztatók és a munkáltatói érdekképviseletek bevonásával, hiszen a gazdaság stabilitása és a munkahelyek védelme csak egy kiszámítható stratégia mentén biztosítható. Szakmai álláspontjuk szerint a kormányzat által említett 400 ezres – a statisztikákban rendszerint 300 ezresként regisztrált – inaktív tömeg nem jelenthet azonnali megoldást. Ez a réteg jelen állapotában nem mobilizálható, produktív munkavállalóvá válásukhoz évekig tartó rehabilitációra és átképzésre van szükség, ami legkorábban 5–10 év múlva realizálódhat.

    Hasonló álláspontra jutott a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) is. Álláspontjuk szerint a munkaerőpiacot védeni kell, de nem szabad olyan hirtelen döntéseket hozni, amelyek működő termelőkapacitásokat veszélyeztetnek. Gazsi Attila elnökhelyettes hangsúlyozta

    bár van aktivizálható munkaerő-tartalék, ez nem érhető el gombnyomásra, a mozgósításhoz célzott programokra és időre van szükség.

    A VOSZ ehhez komplex programjavaslatot dolgozott ki, és felajánlotta országos hálózatának közreműködését a megvalósításban. A szervezet szerint a szabályozást hirtelen tiltás helyett célzott szigorítással és átmeneti szabályokkal kellene felülvizsgálni.

    A VOSZ javaslata öt alapelvre épül. Elsőként a hazai foglalkoztatás elsőbbségét emelik ki, amelyet világos és ellenőrizhető módon kell érvényesíteni, így külföldi munkaerő bevonása csak igazolt hiány esetén történhetne. Másodszor a visszaélések, például az ellenőrizetlen közvetítés és a rendezetlen alvállalkozói láncok szigorú hatósági visszaszorítását sürgetik. Harmadik pontként a vállalkozások kiszámítható működési feltételeinek megőrzését emelik ki, jelezve, hogy a már itt dolgozók helyzetét világosan rendezni kell, az új szabályokhoz pedig átmeneti időt szükséges biztosítani. Negyedszer a minősített, átlátható tulajdonosi hátterű foglalkoztatási csatornák megerősítését kérik. Végül hangsúlyozzák: a harmadik országbeli munkavállalókra vonatkozó szabályozás nem választható el a magyar munkaerő mobilizálásától, így a nyugdíjasok, az inaktívak, a részmunkaidősök és a pályakezdők azonnali reintegrációjától.

  • Jön a hosszú hétvége: Pünkösdi bevásárlás menete!

    Jön a hosszú hétvége: Pünkösdi bevásárlás menete!

    A 24.hu cikkében emlékeztetett, pünkösd idén május 24–25-ére esik (vasárnap és hétfő), amihez hozzájön még a szombati pihenőnap, így lesz belőle háromnapos hosszú hétvége azok számára, akik általános munkarendben dolgoznak. Mint írták, pünkösd mindkét napja hivatalos munkaszüneti nap, ezért az általános szabály szerint ünnepi boltzár lesz érvényben,

    • május 24-én pünkösdvasárnap és
    • május 25-én pünkösdhétfőn.

    A portál kiemelte, ez vonatkozik a nagyobb boltláncokra és a kisebb üzletekre, valamint a plázák üzleteire is. Viszont nem kizárt, hogy az éttermek, kávézók, cukrászdák, mozik, szórakozóhelyek kinyitnak, rájuk ugyanis nem vonatkozik az ünnepi boltzár.

    RSSHirek.hu – Hírkereső friss hírek

  • CSOK Plusz 2026: új szabályok és fontos változások – erre figyeljenek a családok

    CSOK Plusz 2026: új szabályok és fontos változások – erre figyeljenek a családok

    A CSOK Plusz támogatás 2026-ban is az egyik legfontosabb otthonteremtési lehetőség maradt Magyarországon. A kedvezményes, fix 3 százalékos kamatozású hitelprogram továbbra is elérhető a gyermeket vállaló házaspárok számára, ráadásul több fontos szabály is módosult az elmúlt időszakban. A támogatás iránt továbbra is hatalmas az érdeklődés, hiszen akár több tízmillió forintos segítséget jelenthet lakásvásárlás vagy építkezés esetén.

    Mi a CSOK Plusz lényege?

    A CSOK Plusz egy államilag támogatott lakáshitel, amelyet gyermekvállalás esetén lehet igényelni. A konstrukció legnagyobb előnye, hogy a hitel kamata legfeljebb 3 százalék lehet, ami jóval kedvezőbb a piaci lakáshiteleknél.

    A támogatás összege a vállalt gyermekek számától függ:

    • 1 gyermek vállalása esetén akár 15 millió forint
    • 2 gyermek esetén akár 30 millió forint
    • 3 vagy több gyermek esetén akár 50 millió forint is igényelhető lehet

    A rendszer egyik legnagyobb előnye, hogy a második új gyermektől kezdve gyermekenként 10 millió forintos tartozáselengedés járhat.

    Kik igényelhetik a támogatást?

    A CSOK Pluszt alapvetően házaspárok vehetik igénybe, akik legalább egy gyermeket vállalnak. A szabályok szerint a feleség életkora főszabály szerint nem haladhatja meg a 41 évet az igényléskor, azonban ezen a területen is történt fontos könnyítés.

    A kormány ugyanis véglegesítette azt a kedvezményt, amely szerint a már várandós, 12 hetes terhességet igazoló 41 év feletti nők is jogosultak lehetnek a támogatásra. Korábban ez csak átmeneti lehetőség volt, most azonban tartós szabállyá vált.

    Milyen célokra használható fel?

    A támogatott hitel többféle lakáscélra is felhasználható:

    Lakásvásárlásra

    Új és használt ingatlan vásárlására is igényelhető a támogatás. A program országosan elérhető, nemcsak a kisebb településeken.

    Építkezésre

    A CSOK Plusz új lakóingatlan építésére is felhasználható, amennyiben a bank elfogadja a benyújtott költségvetést.

    Bővítésre

    Bizonyos esetekben meglévő ingatlan bővítésére is fordítható a támogatott hitel.

    Új változások 2026-ban

    Az idei év egyik legfontosabb újdonsága, hogy kedvezőbbé vált az építés alatt álló lakások finanszírozása is. Az új szabályok szerint már az építkezés ideje alatt is könnyebben folyósítható lehet a CSOK Plusz és az Otthon Start hitel.

    A Portfolio beszámolója szerint a módosítás célja az, hogy egyszerűbbé váljon a „tervasztalról” történő lakásvásárlás finanszírozása, miközben az ügyfelek védelme is erősödik.

    Miért lehet népszerű továbbra is?

    A magas ingatlanárak és a piaci lakáshitelek költségei miatt a támogatott konstrukciók továbbra is rendkívül keresettek lehetnek. A fix 3 százalékos kamat sok család számára jelenthet kiszámíthatóbb havi törlesztést.

    Emellett az illetékmentesség és a gyermekek után járó tartozáselengedés is komoly pénzügyi előnyt jelenthet.

    Erre érdemes figyelni az igénylés előtt

    A szakértők szerint a banki hitelbírálat intézményenként eltérhet, ezért ugyanazzal a jövedelemmel vagy önerővel nem mindenhol ugyanaz a döntés születik.

    Fontos lehet:

    • megfelelő jövedelem
    • TB-jogviszony
    • gyermekvállalási feltételek teljesítése
    • megfelelő önerő
    • az ingatlan értékének megfelelése

    A CSOK Plusz mellé egyes esetekben más támogatások – például falusi CSOK vagy Babaváró hitel – is kapcsolhatók lehetnek.

    Egyre fontosabb téma lett az otthonteremtés

    Az elmúlt években az otthonteremtési támogatások jelentősen befolyásolták a magyar ingatlanpiacot is. Egy friss kutatás szerint a lakástámogatások érdemben hatnak a lakásárak alakulására és a hitelpiacra is.

    A következő időszakban ezért várhatóan továbbra is kiemelt figyelem övezi majd a CSOK Plusz rendszerét, különösen akkor, ha újabb könnyítések vagy módosítások érkeznek a támogatási feltételekben.

    Több 100 friss hír a hírkereső főoldalán – RSSHirek.hu

  • Kegyelmi ügy: nyilvánosak a dokumentumok, és Sulyok Tamás is segít Magya Péternek!

    Kegyelmi ügy: nyilvánosak a dokumentumok, és Sulyok Tamás is segít Magya Péternek!

    „Ez az ügynek nem a vége” – mondta a kedd reggeli sajtótájékoztatóján a Miniszterelnökség Alkotmány utcai épületében Magyar Péter, amit már a magyar kormány Facebook-oldalán is élőben adnak. Az eseményt annak apropóján hirdették meg, hogy a Tisza-kormány kedd délelőtt nyilvánosságra hozza a kegyelmi ügy dokumentációjának egyik felét, ami eddig az Igazságügyi Minisztériumban volt.

    Tisza párt és a Kormány friss bejelentései

    Magyar arról beszélt, hogy hamarosan nyilvánosságra kerül a dokumentum, amelyben nagyon sok satírozás lesz a jelenlegi jogszabályok miatt. A dokumentumok időközben kikerültek a kormány hivatalos honlapjára, ezeket ebben a cikkben írták le részletesen.

    Az első iratban K. Endre kegyelmi kérvényével együtt több másik ügy is szerepelt, összesen 49 terhelttel, mondta Magyar Péter, miután kivetítették a közzétett dokumentumokat. „Ebből kiderül, hogy a szakterület nem támogatta K. Endre kegyelmi kérvényének teljesítését” – mondta a miniszterelnök az iratról. A dokumentumban azt is említik, hogy Ferenc pápa hamarosan Magyarországra érkezik. Egy 2023. április 17-i feljegyzéséből kiderül, hogy az akkori igazságügyi miniszter, Varga Judit nem támogatta a kegyelem megadását.

    Egy következő iratban szerepel, hogy 2023. április 27-én Novák Katalin meghozta a kegyelmi döntést, amit az irat szerint Varga Judit még aznap ellenjegyzett, ami Magyar Péter szerint nagyon furcsa. A határozati dokumentumot ugyanis az elnöki döntés után visszaküldik az igazságügyi minisztériumba, ahol több tisztviselő kezén végigmegy, de Magyar Péter szerint több hét is eltelhet, amíg ténylegesen ismét a miniszterhez jutna ellenjegyzésre.

    Az igazságügyi minisztérium nem támogatta a felterjesztést, amiben K. Endre szerepelt, más kegyelmi döntéseket viszont igen. Magyar azt mondta, ezekbe a támogatott döntésekbe került be K. Endre ügye is, amit a hivatalos szolgálati út megkerülésével tettek meg, majd azt „valahol” aláíratták Varga Judittal. Novák Katalin akkor a dokumentumok szerint kifejezetten kérte, hogy a kegyelmi döntés szülessen meg a pápalátogatásig.

    Novák Katalin a Hunnia-ügy szereplőit, köztük a terrorizmusért elítélt Budaházy Györgyöt is kegyelemben részesítette, annak ellenére, hogy Varga Judit eredetileg azt sem támogatta. Az akkori igazságügyi miniszter végül azonban minden kegyelmi döntést ellenjegyzett. A pápalátogatás alkalmával hat miniszteri feljegyzésben foglalt ügyben hoztak döntést a Hunnia-ügy érintettjei közül, plusz négy másik ügyben, tehát összesen tíz kegyelem született. Egy bemutatott későbbi dokumentum pedig már arról tanúskodik, hogy már Tuzson Bence igazságügyi miniszternek címezve írja Répássy Róbert kegyelmi ügyekért is felelős államtitkár, hogy K. Endre kegyelmi döntése a pápalátogatás miatt nem a szolgálati út betartásával történt.

    Magyar Péter felidézte, hogy Gulyás Gergely korábbi miniszter régebben elmondta, hogy a kormány egyeztetett a Hunnia-ügy vádlottjaival kapcsolatban. Az nem derült ki, hogy K. Endre ügyéről a kormány egyeztetett-e. Az viszont már most is rekonstruálható, hogy egy „nagyon erős lobbi indult” a kegyelmi döntéssel kapcsolatban, mondta a kormányfő.

    Az ügyben érintett védőügyvéd nevét azonban Magyar Péter egyelőre mégsem hozta nyilvánosságra a korábbi ígéretével ellentétben, a miniszterelnök szerint Görög Márta új igazságügyi miniszter javasolta, hogy egyelőre ne tegyék. Egy enigmatikus mondattal azonban elhintett valamit Magyar: „Én magam nagyon szeretem a katalán népi művészetet” – mondta, hozzátéve, hogy érti, aki érti, és hogy „nemsokára összeáll a puzzle.”

    Magyar Péter a 444 kérdésére válaszolva azt mondta, hogy el tudja képzelni, hogy „szándékosan, vagy fél-szándékosan” több oldalról is lobbizhattak az ügyben. Az érintetteket egy újonnan felállítandó vizsgálóbizottság előtt is meg fogják kérdezni, mondta Magyar, aki szerint a fideszes politikusoknak „itt az ideje kibújni a nők szoknyája mögül”. Az akkori kormánynak a tagjait és az akkori igazságügyi minisztérium tagjait kell megkérdezni a vizsgálóbizottságban, mondta Magyar a Telex kérdésére, azt pedig nem az ő tisztje eldönteni, hogy kit hívnak be a bizottságba. Szerinte felmerülhet Orbán Viktor feleségének a beidézése is, ugyanakkor elsősorban a politikai felelősöket kell megtalálni.

    A miniszterelnök azt a hétfői kormányülés utáni sajtótájékoztatón már előre elárulta, hogy a bicskei gyermekotthon pedofíliáért elítélt korábbi igazgatójának ügyét eltussoló K. Endre kegyelmi kérvényét 2024-ben az akkori igazságügyi miniszter, Varga Judit támogatás nélkül küldte fel a volt köztársasági elnöknek, Novák Katalinnak. Onnan visszakapva végül mégis ellenjegyezte az aláírt kegyelmi döntést, erről indoklás viszont nincs a dokumentumban.

    Varga több mint negyven kegyelmi kérvényt terjesztett fel akkor, abból háromnál javasolta csak a kegyelem megadását – a bicskei gyermekotthon kényszerítésért elítélt volt igazgatóhelyettesének ügye nem volt ezek között. Ebben az ügyben még nem ismert okok és indokok alapján Novák Katalin köztársasági elnök változtatta meg a döntést, és így küldte vissza az igazságügyi minisztériumnak az anyagot, mondta Magyar Péter. Ez az Igazságügyi Minisztériumban végigment minden szinten, Varga Judit ezután a köztársasági elnök megváltoztatott leiratát jóváhagyta.

    A mostani igazságügyi miniszter, Görög Márta május 18-ig, azaz hétfőig kapott időt arra a Tisza-kormánytól, hogy kivizsgálja és nyilvánosságra hozza, miért adott Novák Katalin kegyelmet a bicskei gyermekotthon pedofíliáért elítélt korábbi igazgatójának ügyét eltussoló K. Endrének.

    Magyar Péter már a múlt szerdai első kormányülés után arról beszélt, hogy a kegyelmi ügynek két helyen van dossziéja: az Igazságügyi Minisztériumban és a Sándor-palotában. Bár akkor azt mondta, úgy véli, hogy a teljes dokumentáció csak az utóbbiban lehet meg, arra pedig nem számít, hogy az igazságügyi minisztériumban lévő dossziéból túl sok minden kiderülne. „A Sándor-palotában meglévő teljes dossziéból szerintem több minden kiderülhet. Bár azt nem várom, hogy Novák Katalin, aki kegyelmet adott, mondjuk leírta, hogy »azért adtam kegyelmet, mert Lévai Anikó erre kért«. De nyilván lehetnek olyan részletek, amiket ha nem is a köztársasági elnök, de az előterjesztés készítője esetleg leírt, amiből lehet bizonyos dolgokra következtetni” – mondta a miniszterelnök.

    Azt is mondta, ha az igazságügyi minisztériumi dossziéból azt látják, hogy az nem teljes, akkor elvárják a köztársasági elnöktől, hogy hozza nyilvánosságra a teljes anyagot. Felszólította Sulyok Tamás köztársasági elnököt, hogy ezt kedd munkaidő végéig tegye meg.

    A Telex hétfői kérdésére, hogy Lévai Anikó említésével mire utalt Magyar, azaz van-e a birtokában olyan információ, ami Orbán Viktor feleségének érintettségére utal, a miniszterelnök azt mondta: „Teljesen mindegy, hogy nekem milyen információ van a birtokomban, hiszen ezek, ha van ilyen, akkor is városi legenda kategóriába tartoznak […]. Ami ennél fontosabb szerintem, hogy hogy fog ez kiderülni. […] A Tisza-frakció kezdeményezni fogja egy parlamenti vizsgálóbizottság felállítását. Ugye most, hogy nyilvánosságra hozzuk a kegyelmi dosszié egyik felét, és elvárjuk a köztársasági elnöktől, hogy hozza nyilvánosságra [a másikat], ki fog derülni, hogyha Sulyok Tamás nem megy megint szembe a magyar nép akaratával, a rendszerváltó milliókkal, akkor ki fog derülni, hogy le van-e írva valami.”

    A botrány, ami a Tisza Párt születéséhez vezetett

    A kegyelmi ügy volt az elmúlt évek legnagyobb politikai botránya, amibe nyolc nap alatt belebukott Novák Katalin és Varga Judit korábbi igazságügyi miniszter is – az ügyben fontos szerepet játszó Balog Zoltán református püspök viszont nem.

    Az ügy bő két évvel ezelőtt robbant ki, miután 2024. február 2-án kiderült, hogy Novák Katalin akkori államfő elnöki kegyelmet adott K. Endrének, a bicskei gyermekotthon kényszerítésért elítélt volt igazgatóhelyettesének, a szexuális bűncselekményekért elítélt pedofil igazgató segítőjének. A férfit ezért ítélték el, mert arra kényszerítette az akkori igazgató által szexuálisan zaklatott gyereket, hogy vonja vissza a vallomását.

    A rendszerváltás óta egyetlenegyszer történt olyan, hogy az igazságügyi miniszter nem írta alá a köztársasági elnök kegyelmi döntését: Dávid Ibolya elutasítási javaslattal terjesztette fel Göncz Árpádnak Kunos Péter bankvezér kérelmét 1998-ban. Göncz kegyelmet adott az egykori Agrobank vezérének, az MDF-es igazságügyi miniszter azonban nem írta alá a dokumentumot.

    Novák Katalin sosem árulta el, miért adott kegyelmet K. Endrének, Varga Judit pedig azt nem, hogy miniszterként milyen javaslattal terjesztette fel a köztársasági elnöknek K. Endre kegyelmi kérvényét. Gulyás Gergely akkori Miniszterelnökséget vezető miniszter egy tavalyi kormányinfón azt mondta, tudja, hogy mit javasolt Varga, de nem árulja el. Novák Katalin pedig azt mondta, hogy a döntést ő hozta, innentől pedig nincs relevanciája, hogy kinek a javaslatára, nyomásra vagy nem nyomásra tette. Arra azóta sem derült fény, hogy Orbán Viktornak miniszterelnökként milyen szerepe volt a kegyelmi ügyben.

    Mindenesetre a kegyelmi botrány hatására tűnt fel a semmiből az addig leginkább Varga Judit volt férjeként ismert Magyar Péter, és építette fel magát annyira, hogy mára ő lett Magyarország miniszterelnöke. Kormányfőként pedig azt is elrendelte, hogy a belügyminiszter és az igazságügyi miniszter augusztus 31-ig soron kívül vizsgálja ki a bicskei gyerekotthonban 2005 és 2025 között történt jogsértéseket.

    Később a szatyor fing is megszólalt: A Sándor-palota kiadja a kegyelmi ügy iratait a kormánynak.

  • Mától emelkednek az üzemanyagok világpiaci árai, itthon marad a védett ár!

    Mától emelkednek az üzemanyagok világpiaci árai, itthon marad a védett ár!

    Miközben a világpiaci nagyker árak emelkednek addig a magyar autósok még az Orbán Kormány által bevezetett védet áron tankolhatnak a Magyar kutakon, erről itt írtunk már korábban.

    Míg a május eleji emelkedést követően az elmúlt másfél hétben sorozatban, összességében jelentősen csökkentek a hazai üzemanyagárak, most véget ért a trend, és május 19-én újra növekedés várható.

    Az árakról itt olvashat bővebben

    Kedden a nagykereskedelmi piaci árak a következők szerint változnak: a benzin ellenértéke bruttó 8 forinttal, a gázolajé bruttó 4 forinttal emelkedik – írja a holtankoljak.hu.

    Az átlagárak 2026. 05. 18-án, hétfőn az alábbiak:

    • 95-ös benzin: 684 Ft/liter
    • Gázolaj: 698 Ft/liter

    A magyar kormány március elején a benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezetett be, ami a magyar rendszámú és magyar forgalmival rendelkező járművekre vonatkozik. A benzin esetében 595 forint, a gázolaj esetében 615 forint a védett ár literenként. Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter a múlt héten bejelentette: akár az év második felére is maradhat az ársapka az üzemanyagárakon.

  • Állampapír kamatok 2026: csökkenés jön

    Állampapír kamatok 2026: csökkenés jön

    Jelentősen csökkentek az elmúlt hónapban a kötvénypiaci hozamok, ezért a kibocsátó felülvizsgálta a lakossági állampapírok kamatozását.

    Banki hírek és pénzügyi cikkek

    A hazai kamatkörnyezet javulására reagálva az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK Zrt.) 2026. május 22-én új sorozatokat indít és lezárja a fix kamatozású lakossági állampapírok futó sorozatait.

    A módosítás kizárólag a kamatok 0,5 százalékpontos mérséklését jelenti, a fix kamatozású lakossági állampapírok egyéb jellemzőit változatlanul hagyja az adósságkezelő.

    Ezzel a lépéssel az adósságkezelés költségei is csökkennek.

    A felülvizsgálat eredményeképpen az ÁKK az alábbi módosításokat hajtja végre:

    Új sorozat kerül forgalomba a Fix Magyar Állampapírból (FixMÁP) 2031/Q3 néven, melynek futamideje változatlanul öt év, a kamatozása évi 6,50 százalékra (éves hozam 6,66 százalék) mérséklődik. De az új sorozat május 22-től vásárolható meg, a jelenlegi 2031/Q2 nevű FixMÁP-sorozat 2026. május 21-ig érhető el.

    Az új Magyar Állampapír Plusz (MÁP Plusz) sorozat kamata sávosan emelkedik 6,0-7,0 (hozam: 6,47 százalék) százalék közötti kamatozással. Az új 2031/M3 sorozatszámú MÁP Plusz is május 22-től lesz megvásárolható, az eddig futó 2031/M2 sorozatból május 21-ig vásárolható.

    Az egy- és kétéves Kincstári Takarékjegyek (KTJ-I és KTJ-II) új sorozatai esetén is 0,5 százalékpontos kamatmérséklést eszközöl az ÁKK Zrt: a KTJ-I új kamata 5,0 százalékra, míg a KTJ-II kamata 5,5 százalékra mérséklődik.

    Hírkereső – RSSHirek.hu friss hírek percről percre