Kategória: Hírkereső

  • Adóbevallás határidő 2026: május 20-ig mindenki intézze el, különben jöhet a bírság

    Adóbevallás határidő 2026: május 20-ig mindenki intézze el, különben jöhet a bírság

    Már csak néhány nap maradt a 2025-ös adóévre vonatkozó személyi jövedelemadó-bevallás beadására. A NAV tájékoztatása szerint az szja-bevallás végső határideje:

    👉 2026. május 20., éjfél.

    Ez a határidő szinte minden magánszemélyt érint:

    • munkavállalókat
    • egyéni vállalkozókat
    • őstermelőket
    • áfafizetésre kötelezett magánszemélyeket is.

    A NAV már elkészítette a tervezeteket

    A Nemzeti Adó- és Vámhivatal idén is automatikusan elkészítette az adóbevallási tervezeteket.

    Az adózók:

    👉 az eSZJA rendszerben tudják megnézni,
    👉 ellenőrizni,
    👉 szükség esetén módosítani a bevallást.

    A tervezetek:

    Végső határidő
    2026. május 20.
    Hol intézhető?
    eSZJA rendszer
    Fontos még
    Adó 1+1%
    Figyelmeztetés
    Bírság is jöhet

    Sokaknál automatikusan érvényessé válik

    A legtöbb munkavállalónál:

    👉 ha nem módosítják a NAV tervezetét,
    👉 akkor az május 20. után automatikusan bevallássá válik.

    Viszont vannak olyan esetek, amikor mindenképpen ellenőrizni kell az adatokat.


    Kinek kell különösen figyelnie?

    A szakértők szerint különösen fontos átnézni a bevallást, ha valaki:

    • több helyen dolgozott
    • ingatlant adott el
    • külföldi jövedelme volt
    • vállalkozó
    • őstermelő
    • adókedvezményt vesz igénybe
    • befektetésből szerzett jövedelmet.

    Ilyenkor könnyen előfordulhat, hogy a NAV tervezetét ki kell egészíteni.


    Az 1+1 százalékról is most kell dönteni

    Nagyon fontos:

    👉 az adó 1+1 százalékáról is legkésőbb május 20-ig lehet nyilatkozni.

    Az egyik 1%:

    • civil szervezetnek

    a másik:

    • egyháznak vagy vallási közösségnek ajánlható fel.

    Ha valaki nem nyilatkozik, az összeg bent marad az államnál.


    Sok pénz múlhat az adókedvezményeken

    A szakértők szerint sokan még mindig nem használják ki teljesen az elérhető kedvezményeket írja az Énpénzem.

    Ilyen lehet például:

    • családi adókedvezmény
    • első házasok kedvezménye
    • személyi kedvezmény
    • nyugdíjpénztári visszatérítés
    • egészségpénztári jóváírás.

    Egyes családoknál:

    👉 akár több százezer forint is múlhat a helyes kitöltésen.


    Mi történik, ha valaki lekési a határidőt?

    A NAV szerint a késés problémát okozhat.

    Előfordulhat:

    • mulasztási bírság
    • késedelmi pótlék
    • hiánypótlás

    különösen akkor, ha valakinek befizetési kötelezettsége is van.

    Ezért érdemes az utolsó pillanat előtt elintézni a bevallást.


    Papíron is be lehet adni

    Bár a legtöbben online intézik az adóbevallást, papíralapon továbbra is van lehetőség ügyintézésre.

    A NAV szerint:

    • a nyomtatványok letölthetők
    • személyesen is intézhető az ügy
    • ügyfélszolgálaton is kérhető segítség.

    Rengetegen hagyják az utolsó napokra

    A statisztikák szerint a magyarok jelentős része még mindig az utolsó napokban foglalkozik az adóbevallással.

    Ez azért veszélyes, mert:

    • túlterhelődhet a rendszer
    • könnyebb hibázni
    • nő a késés kockázata.

    Összegzés: május 20. a legfontosabb dátum

    Az szja-bevallás végső határideje:

    👉 2026. május 20., éjfél.

    Eddig lehet:

    • beadni a bevallást
    • módosítani a NAV tervezetét
    • befizetni az esetleges adót
    • rendelkezni az adó 1+1 százalékáról is.

    A szakértők szerint nem érdemes az utolsó percekre hagyni az ügyintézést.

  • Rogán Antal és Balásy Gyula még gyorsan lenyúltak 50 milliárdot, hogy dögöljetek meg!

    Rogán Antal és Balásy Gyula még gyorsan lenyúltak 50 milliárdot, hogy dögöljetek meg!

    Összesen nyolc szerződést kötött 2025 decembere és 2026 márciusa között a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda Balásy Gyula kommunikációs cégeivel – írja a Kontroll. A New Land, a Lounge Design és a Lounge Event a Nemzeti Kommunikációs Hivatallal korábban kötött keretszerződés alapján csaknem 50 milliárd forintnyi megbízás lehívására szerzett jogosultságot.

    A minisztériumi összesítésből ugyanakkor nem derül ki, hogy ebből pontosan mennyit fizettek ki a cégeknek. A szerződések többsége 2026-ban indult, és az év végéig, december 31-ig szólnak. Egyetlen megállapodást kötöttek még tavaly decemberben. A lap szerint a megbízások jelentős része a korábbi Orbán-kormányok alatt megszokott propagandakampányokhoz kapcsolódik: plakátkampányok, reklámfilmek és különböző kommunikációs feladatok tartoznak ide.

    Emellett rendezvényszervezési, kommunikációs ügynökségi és stratégiai kommunikációs munkákra is szerződtek Balásy cégeivel. Balásy Gyula a Fidesz választási veresége után arról beszélt, hogy felajánlotta kommunikációs cégeit a magyar államnak, igaz, az már jó kérdés, hogy ezek a cégek érnek-e annyit, amennyire Balásy taksálta őket az interjúban. Korábban a G7 írt arról, hogy 11 év alatt ezer milliárd forintos állami szerződésállomány landolt Balásy cégeinél. A Lounge megborulásáról ebben cikkünkben írtunk részletesen írja a Telex.

  • Putyin újabb európai országot támadhat meg!

    Putyin újabb európai országot támadhat meg!

    Putyin és a kormánypárt nem teljesít jól a közvélemény-kutatásokon, ezen javíthatna, ha Putyin „eljátszhatná”, hogy újabb országgal szemben kell „megvédeniük magukat”, ráadásul ezzel azt is tesztelné, Trump betartja-e a NATO kollektív védelmi kötelezettségét.

    Moszkva súlyos provokációra készülhet egy EU-s ország ellen még az őszi Duma-választás előtt – írja a VSquare hírlevelében és saját oldalán Panyi Szabolcs újságíró nyugati titkosszolgálati forrásokra hivatkozva.

    Panyi azt írja: Oroszország rosszul áll az ukrajnai hadszíntéren, gazdasága egyre nagyobb nyomás alatt van, de ami Vlagyimir Putyin orosz elnök számára a legfontosabb: a 2026. szeptember 18–20-i parlamenti választások előtt végzett közvélemény-kutatások nem néznek ki jól az Egységes Oroszország párt számára.

    Mindezt közép-európai biztonsági források szerint kétféleképpen látják az orosz hatalmi elit tagjai. A katonai és biztonsági szolgálatok vezetői, illetve szövetségeseik állítólag arról győzték meg Putyint, hogy mivel döntő áttörés Ukrajnában nem érhető el, egy újabb, EU-tagállam ellen irányuló provokáció felszíthatná az otthoni nacionalista indulatokat, és visszafordíthatná az Egységes Oroszország hanyatlását a felmérésekben írja a Hvg.

    Ennek célja egyrészt az lehet, hogy meggyőzze az orosz közvéleményt a háború szükségességéről; Putyin jelenleg is folyamatosan azt a hamis látszatot kelti, hogy a Nyugat az, ami háborút készít elő Oroszország ellen, amitől meg kell védeniük magukat. Másrészt a provokációval tesztelnék azt is, hogy Donald Trump amerikai elnök betartaná-e a NATO 5. cikkelyét, azaz a kollektív védelmi kötelezettséget, mert ha az amerikai elnök korábbi fenyegetései után valóban nem sietne a megtámadott NATO-ország segítségére, az aláássa a NATO hitelességét.

    Az esetleges támadás célja valamelyik Ukrajnát ellátó európai dróngyártó lehetne.

    Panyi azt írja: a megoldást ellenzi a nagytőkéhez és Putyin idősebb generációhoz tartozó, KGB-kapcsolatokkal rendelkező köreinek egy része, akik a háborút egyre nagyobb tehertételnek, destabilizáló erőnek tekintik, amely egyre több erőforrást és pénzt von el az üzleti szféra és a civil szektorok rovására.

  • Havasi Bertalan pofára esett!

    Havasi Bertalan pofára esett!

    Azonnali hatállyal felmentették a Miniszterelnöki Kabinetiroda helyettes államtitkári tisztségéből Havasi Bertalant, Orbán Viktor korábbi sajtófőnökét – derül ki a szombat délután megjelent Magyar Közlönyből.

    Politikai hírfolyam

    Pénteken számoltak be arról, hogy Havasi Bertalan továbbra is mindennap bejár a Miniszterelnöki Kabinetirodába, ahol helyettes államtitkári pozícióban dolgozik. Akkor még azt mondta, annak ellenére, hogy Orbán Viktor korábbi sajtósa nem szeretne Magyar Péter miniszterelnöknek dolgozni, nem tervez felmondani.

    A szombat délután megjelent Magyar Közlöny szerint Havasi Bertalant azonnali hatállyal felmentették a Miniszterelnöki Kabinetiroda helyettes államtitkári tisztségéből.

    Pedig Havasi annyira buzgó dolgozó volt, hogy még szombaton is bement a munkahelyére, így a Miniszterelnöki Kabinetiroda tetőteraszán dohányozva váratlanul szembetalálta magát Magyar Péterrel és az őt kísérő sajtóscsapattal. „Jó, hogy itt vagyok, a miniszterelnök úr a gatyámnál fogva ki tud lógatni valamelyik zászlórúdra” – közölte Havasi Bertalan, akit egy ottfelejtett egyfajta Bibó Istvánként üdvözölt az új miniszterelnök.

    Tuzson Bence szerint valami nem okés a felmentés körül

    Tuzson Bence Fideszes országgyűlési képviselő a közösségi-oldalán hívta fel a figyelmet arra, hogy Havasi Bertalant a Magyar Közlönyben megjelentek szerint a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter javaslatára rúgták ki, aki Rogán Antal volt. Tuzson szerint Rogán „nem tett ilyet”, és nem is tehetne, ugyanis már nem miniszter.

    Schiffer András: Majd legközelebb

    Schiffer András ügyvéd, volt országgyűlési képviselő is reagált Magyar Péter döntésére.

    „Értem én az államférfiúi bölcsesség és nagyvonalúság bizonyítására irányuló csillapíthatatlan buzgalmat, de ez a határozat sajnos javaslattevő hiányában végrehajthatatlan. Majd legközelebb” – írta.

  • Sport: A Győr a bajnok, a Fradi elbukott!

    Sport: A Győr a bajnok, a Fradi elbukott!

    Az ETO nevetett a végén, hiszen a győriek 1-0-ra nyertek idegenben a labdarúgó NB I utolsó fordulójában, így megnyerték a bajnokságot. A szűk siker bőven elég volt a sikerhez és ahhoz, hogy ne legyen meg a Fradi nyolcadik bajnoki címe sorozatban.

    Kövesd a Sport rovatot itt

    Kisvárdán gyorsan eldőlt a mérkőzés, hiszen Benbouali már a 10. percben megszerezte a meccs egyetlen gólját, ami az ETO-nak bajnoki címet is jelentett. A Ferencváros nehezen törte fel a ZTE védekezését, de végül a második félidőben szerzett találatokkal 3-0-ra nyert.

    Véget ért a Fradi hét éven át tartó egyeduralma. Ősszel az ETO a Bajnokok Ligája-selejtezőben, a Ferencváros, mint kupagyőztes az Európa-liga előcsatározásaiban, a harmadik Paks és a negyedik Debrecen pedig a Konferencialiga első körében kezdi majd a nemzetközi szereplését.

  • Utazási biztosítás 2026: egy váratlan baj milliókba kerülhet nélküle

    Utazási biztosítás 2026: egy váratlan baj milliókba kerülhet nélküle

    Sokan még ma is felesleges pluszkiadásnak tartják az utazási biztosítást, pedig egyetlen váratlan esemény is óriási anyagi terhet jelenthet külföldön. A szakértők szerint különösen válsághelyzetekben derül ki, mennyire fontos a megfelelő biztosítási védelem.

    Biztosítás kötés és lemondás részletei

    A MUISZ rendezvényén biztosítók és turisztikai szakemberek arról beszéltek, hogy az elmúlt években egyre több rendkívüli helyzet érintette az utazókat:

    • járatkésések
    • természeti katasztrófák
    • politikai bizonytalanság
    • egészségügyi vészhelyzetek
    • poggyászkárok és lopások.

    Mire jó valójában az utazási biztosítás?

    Az utazási biztosítás nem csak balesetre vagy betegségre szól.

    A modern csomagok sok esetben fedezhetnek:

    • sürgősségi orvosi ellátást
    • kórházi kezelést
    • gyógyszerköltséget
    • poggyászkárt
    • járatkésést
    • útlemondást
    • hazaszállítást
    • jogi segítséget
    • 24 órás asszisztenciát.

    Sokan csak akkor szembesülnek a valódi költségekkel, amikor külföldön történik baj.


    Egy külföldi orvosi ellátás brutálisan drága lehet

    Az egyik legnagyobb kockázat a külföldi egészségügyi ellátás ára.

    Egy egyszerűbb sürgősségi vizsgálat is:

    👉 több százezer forintba kerülhet,

    komolyabb műtét vagy kórházi kezelés esetén pedig:

    👉 akár több millió forintos számla is érkezhet.

    A biztosítók szerint különösen az Egyesült Államokban és egyes nyugat-európai országokban extrém magasak az egészségügyi költségek.


    A hazaszállítás lehet a legdrágább

    Sokan nem is gondolnak rá, hogy egy sérült vagy beteg utas hazaszállítása:

    👉 milliós tétel is lehet.

    A biztosítók szerint egy speciális mentőrepülős hazaszállítás ára akár:

    • 10–30 millió forint is lehet súlyos esetben.

    A legtöbb komoly utasbiztosítás ezt is fedezi.

    Mire jó?
    Orvosi és poggyászvédelem
    Legnagyobb veszély
    Külföldi kórházi számla
    Extra védelem
    Hazaszállítás
    Fontos
    Pár ezer Ft sok milliót érhet

    Válsághelyzetekben derül ki a biztosítás értéke

    A MUISZ rendezvényén is elhangzott:

    👉 válsághelyzetben válik igazán fontossá az utasbiztosítás.

    Ilyen lehet például:

    • természeti katasztrófa
    • politikai zavargás
    • járattörlés
    • járványhelyzet
    • külföldi baleset

    Ilyenkor a biztosító:

    • segíthet megszervezni a hazautazást
    • kapcsolatot tart a kórházakkal
    • asszisztenciát nyújthat a helyszínen.

    Az Európai Egészségbiztosítási Kártya nem mindenre elég

    Sokan azt gondolják, hogy az EU-s TB-kártya minden problémát megold.

    Ez azonban nem igaz.

    Az Európai Egészségbiztosítási Kártya:

    • csak az állami ellátás egy részére érvényes
    • nem fedezi a hazaszállítást
    • nem téríti a poggyászkárt
    • nem segít útlemondás esetén.

    Ezért a szakértők szerint külön utazási biztosítás továbbra is erősen ajánlott.


    Sportolásnál különösen fontos lehet

    A nyári nyaralások során sokan:

    • búvárkodnak
    • jet-skiznek
    • túráznak
    • extrém sportokat próbálnak ki.

    Ilyenkor viszont nem minden alapbiztosítás érvényes.

    A biztosítók szerint külön sportfedezetre lehet szükség például:

    • búvárkodás
    • síelés
    • hegymászás
    • extrém sportok esetén.

    Már online is percek alatt megköthető

    A biztosítók szerint ma már néhány perc alatt online is köthető utazási biztosítás.

    Például:

    is kínál különböző csomagokat.


    Mire figyeljünk biztosításkötés előtt?

    A szakértők szerint fontos ellenőrizni:

    • mekkora az orvosi fedezet
    • van-e poggyászbiztosítás
    • fedezi-e a sportolást
    • tartalmaz-e útlemondási védelmet
    • milyen országokra érvényes.

    Nem minden olcsó biztosítás nyújt megfelelő védelmet.


    Összegzés: pár ezer forinttal milliókat lehet megspórolni

    Az utazási biztosítás sokszor csak pár ezer forintos tétel, de egy komoly baj esetén:

    👉 akár több millió forintos veszteségtől is megvédhet.

    A szakértők szerint különösen a 2026-os bizonytalan nemzetközi helyzetben érdemes tudatosan készülni az utazásokra.

  • Új mesterképzéseket indít az iparkamara!

    Új mesterképzéseket indít az iparkamara!

    A mestervégzettség sokkal több egy papírnál: szakmai elhivatottságot tükröz, a jövőbe vetett bizalmat mutatja, olyan végzettség, amellyel a mesterek egy magasabb szintű szakmai tudást tudnak átadni a fiatalok számára.

    További hírek itt: MKIK

    Éppen ezért újabb támogatott mesterképzést hirdet a Csongrád-Csanádi Kereskedelmi és Iparkamara 2026-ban. Ezúttal gázfogyasztó berendezés- és csőhálózat szerelő, valamint karosszérialakatos szakemberek jelentkezését várja a gazdasági önkormányzat június 5-ig.

    A mestervizsga célja, hogy a szakemberek számára biztosítsa a szakmai fejlődés és egzisztenciális életpálya modell, karrier kialakításának lehetőségét, valamint a tanulóképzéshez és vállalkozásvezetéshez szükséges ismeretek elsajátítását. A támogatási szerződés korlátozott számban lehetőséget teremt arra, hogy a duális képzésbe bekapcsolódó cégek munkavállalói támogatást kapjanak mesterképzés és vizsga teljesítésére.

    Támogatott képzések esetében a támogatás önrész vállalása mellett nyerhető el, melynek összege 2026-ban bruttó 204 ezer forint. A képzések a tervek szerint júliusban indulnak majd, a pontos dátumról minden jelentkező részletes tájékoztatást kap a kamarától.

    A szakemberek felmerülő kérdéseikkel kapcsolatban az iparkamara munkatársát kereshetik a felnottkepzes@cskik.hu címen, valamint a 62/554-263-as és a 30/455-1436-os telefonszámon. A képzések a Kulturális és Innovációs Minisztérium finanszírozásában, a Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprész terhére valósulnak meg.

  • KSH: indul az adatgyűjtés!

    KSH: indul az adatgyűjtés!

    A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2026. május 15. és július 15. között mezőgazdasági gazdaságszerkezeti összeírást hajt végre Agrárium, 2026 néven.

    Az adatgyűjtés célja a mezőgazdaság szerkezetében bekövetkező változások nyomon követése, valamint pontos és megbízható információk biztosítása a hazai és az uniós gazdálkodók számára. Ehhez az adatszolgáltatók részvétele és a pontos adatszolgáltatása elengedhetetlen.

    Miért van szükség az összeírásra?

    Az adatgyűjtés az Európai Unió tagállamaiban a 2018/1091/EK számú rendelet és a 2024/2914 számú végrehajtási rendelet alapján kötelező.

    A mezőgazdasági adatgyűjtésekből származó információk jelentős segítséget nyújtanak a gazdálkodóknak a tervezésben és döntéseik meghozatalában. Emellett a döntéshozók munkáját is támogatják, hogy az aktuális, részletes és megbízható adatok segítségével a gazdatársadalmat szolgáló intézkedések születhessenek.

    A pontos adatszolgáltatás kiemelten fontos annak érdekében, hogy a mezőgazdasági tevékenységet végzők, érdekképviseleteik, valamint a kormányzati döntéshozók a gazdálkodók érdekeit szem előtt tartva megbízható adatokra támaszkodva tudják meghozni döntéseiket. Ezek az adatok alapul szolgálnak a hazai és az uniós támogatáspolitika megtervezéséhez, valamint annak hatásainak értékeléséhez is.

  • Magyar Péterék bejelentették: Így változhat az adózás!

    Magyar Péterék bejelentették: Így változhat az adózás!

    Kármán András pénzügyminiszter bejelentése alapján ismét visszatérhet a kisadózó vállalkozások tételes adója, ismertebb nevén a kata, amely néhány évvel ezelőtt még több százezer kisvállalkozó egyik legnépszerűbb adózási formája volt.

    A Tisza-kormány terve azonban jóval túlmutat egy korábbi konstrukció újraindításán. A kata visszatérése nem egyszerűen egy korábbi adózási forma újjáélesztését jelentené, hanem annak felismerését is, hogy a magyar gazdaságban továbbra is óriási igény van az egyszerű, kiszámítható és alacsony adminisztrációval működő vállalkozói modellekre.

    A kérdés azonban nemcsak az, hogy a Tisza-kormány visszahozza-e a népszerű konstrukciót, hanem az is, hogy képes lesz-e úgy újraépíteni az adórendszert.

    A magyar adórendszer egyik legismertebb konstrukciója térhet vissza. Kármán András pénzügyminiszter még a parlamenti meghallgatásán ugyanis arról beszélt, hogy a Tisza-kormány több adóátalakításra készül, ezek között pedig ismét elérhetővé válhat a kisadózó vállalkozások tételes adója, vagyis a kata.

    A részletek egyelőre nem ismertek, de már önmagában a bejelentés is sokatmondó, a kormányzat láthatóan felismerte, hogy a hazai kis- és mikrovállalkozói réteg számára továbbra is kulcskérdés a kiszámítható és egyszerűen kezelhető adózás.

    Egy bonyolult rendszer ritka kivétele

    A kata története messze túlmutat egy technikai adózási formán. Az eredetileg 2013-ban bevezetett rendszer az Orbán-kormány egyik legsikeresebb gazdaságpolitikai újításává vált. Rendkívül egyszerű konstrukcióval kínált legális és adminisztrációs szempontból is könnyen működtethető megoldást százezernyi egyéni vállalkozónak. Nemcsak adózási forma volt, hanem annak a korszaknak a szimbóluma, amikor a gazdaságpolitika még kifejezetten kereste a rugalmas és a kreatív megoldásokat a magyar vállalkozói réteg számára.

    A kata nem véletlenül vált ennyire népszerűvé az elmúlt évtizedben. Egy olyan gazdasági környezetben, ahol az adórendszer sokszor bonyolultnak és nehezen tervezhetőnek tűnt, a konstrukció ritka kivételt jelentett. A rendszer ugyanakkor nemcsak a vállalkozók életét egyszerűsítette, hanem egyfajta gazdaságfehérítő szerepet is betöltött.

    Sokan éppen a kata miatt léptek be a legális gazdaságba, mert a korábbi rendszerekkel szemben itt a működés költsége és adminisztrációja már nem jelentett aránytalan terhet. 

    Éppen ezért váltott ki különösen erős reakciókat a rendszer 2022-es részleges, a gyakorlatban azonban szinte teljes kivezetése. A döntés nemcsak jelentős tüntetéshullámot indított el, hanem azt az érzést is megerősítette, hogy a volt kormányzat hátat fordít annak a korábbi adópolitikai szemléletnek, amely a rugalmasságot és az egyszerűséget helyezte előtérbe. A kata megszüntetése így nem pusztán egy adónem végét jelentette, hanem fordulópontot is az Orbán-kormány adópolitikai gondolkodásában.

    A legnagyobb dilemma

    De mit jelentene valójában a kata újbóli kiterjesztése? Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint költségvetési hatása alapvetően két kulcskérdésen múlik. Ezek dönthetik el, hogy a rendszer valóban fenntartható kompromisszum lesz-e az állam és a vállalkozók között, vagy ismét ugyanazokat a problémákat termeli újra, amelyek végül a korábbi konstrukció végét okozták.

    Az első nagy kérdés az adó mértéke. Egyelőre nem világos, hogy a rendszer visszatérése esetén maradna-e a korábban ismert havi 50 ezer forintos tételes adó (teljes állású munkaviszony melletti végzett vállalkozói tevékenység esetén havi 25 ezer forint), vagy a kormány differenciáltabb modellt vezetne be. Kármán András eddigi megszólalásai alapján nem lenne meglepő, ha az új rendszerben a magasabb jövedelmű vállalkozók végül nagyobb közterhet fizetnének.

    Ez azért különösen érzékeny pont, mert a kata népszerűségét éppen a rendkívüli egyszerűsége adta, a vállalkozók pontosan tudták előre, mekkora havi teherrel kell számolniuk. Minél összetettebbé válik a rendszer, annál inkább elveszítheti az egyik legfontosabb előnyét. Legalább ennyire fontos kérdés azonban az úgynevezett bújtatott foglalkoztatás problémája. 

    A korábbi rendszer egyik legnagyobb kritikája az volt, hogy sok cég valójában munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozókat „terelt át” katás vállalkozói státuszba, kizárólag az alacsonyabb adóteher miatt.

    Papíron ezek az emberek önálló vállalkozók voltak, de ugyanúgy egyetlen cégnek dolgoztak, kötött feltételek mellett, mint hagyományos alkalmazottként. Éppen ez vezetett oda, hogy a kata körüli vita az évek során már nem pusztán adózási kérdéssé vált, hanem a munkaerőpiac egyik szerkezeti problémájáról kezdett szólni. Az újratervezés egyik legnagyobb kihívása ezért az lehet, hogyan tud a kormány egyidejűleg egyszerű és vonzó rendszert kínálni a valódi kisvállalkozóknak, miközben megakadályozza, hogy a konstrukció ismét tömeges adóoptimalizációs eszközzé váljon.

    „A 2022-es módosítás az érintetti kört sokként érte. Nemcsak azok nem választhatták ugyanis ezt követően a népszerű adózási módot, akik cégeknek is számláztak, de azok sem, akik részmunkaidőben, főállásuk mellett végezték vállalkozási tevékenységüket” – hívta fel a figyelmet Regős Gábor. A kata esetleges kiszélesítésének pontos költségvetési hatását egyelőre szinte lehetetlen megbecsülni, hiszen a legfontosabb részletek még nem ismertek. Az már most látszik, hogy

    az intézkedés érdemi bevételkiesést okozhat az államnak. A becslések szerint ez akár néhány százmilliárd forintos nagyságrendet is elérhet, Regős Gábor szerint még akkor is, ha a rendszerbe visszatérők jelentős része nem főállású vállalkozó lenne, vagyis alacsonyabb bevétellel és kisebb adóteherrel működne.

    A kérdés innentől már nem pusztán az, hogy mennyibe kerülne a kata, hanem az is, hogy a kormány milyen gazdaság- és adópolitikai logikát követne a kieső bevételek kezelésében. Nem véletlen, hogy Kármán András a kata lehetséges visszahozatalát egy szélesebb adópolitikai reform részeként említette. A pénzügyminiszter arról beszélt jelölti meghallgatásán, hogy a cél egy egyszerűbb, igazságosabb és átláthatóbb adórendszer kialakítása, valamint a köz- és magánvagyonok eddigi összefonódásának felszámolása. A reform részeként például az új kabinet teljeskörűen felülvizsgálná a társasági adókedvezmények (tao) rendszerét is, emellett megszüntetnék a bizalmi vagyonkezeléshez (bvk) kapcsolódó adóelőnyöket.

    Ha a kata munkaerőpiaci hatását nézzük, akkor Regős Gábor szerint érdemes visszatekinteni a 2022-es szigorításokra. Akkoriban nagyjából 450 ezren választották ezt az adózási formát, a szabályok átalakítása után azonban a katások száma töredékére esett vissza. A változás ugyanakkor nem okozott látványos törést a foglalkoztatásban, az alkalmazottak száma nagyjából 100 ezer fővel nőtt, vagyis sok korábbi katás végül hagyományos munkaviszonyba került, míg mások vállalkozók maradtak, csak más adózási formára váltottak.

    Ez azért fontos, mert a 2022-es vita egyik központi kérdése az volt, hogy a kata kivezetése mennyire rengeti meg a munkaerőpiacot. Utólag inkább az látszik, hogy a vállalkozók többsége alkalmazkodott az új helyzethez, és viszonylag kevesen szorultak ki teljesen a munka világából. Ugyanakkor a magasabb adóterhek és a bonyolultabb adminisztráció egy részüket a szürke- vagy feketegazdaság irányába is terelhette. Ezért a visszaállításnak nemcsak vállalkozásélénkítő, hanem gazdaságfehérítő hatása is lehet. Egy egyszerűbb és alacsonyabb terhekkel működő rendszer ugyanis ösztönözheti azokat is, akik mellékállásban vagy kisebb volumenben vállalkoznak, de a jelenlegi szabályok mellett már nem érzik úgy, hogy megérné a legális működést.

    Igazságosabb adórendszer és kedvezményes kata: összeegyeztethető a kettő?

    Kérdés, hogy az új kormány által emlegetett igazságosabb adórendszer mennyire egyeztethető össze egy rendkívül kedvezményes adózási formával. A kata adónem nem csak a kedvezményessége miatt fontos. Azért is szerették, szeretik a vállalkozások, mert egyszerű és így alacsony adminisztrációs teherrel jár. Viszont Regős Gábor szerint tény, hogy „a kata egy rendkívül kedvező adózási lehetőséget biztosított, illetve sokak számára még most is biztosít. Az adórendszer persze eddig is messze volt attól, hogy mindenki ugyanakkora adókulccsal adózzon. Eddig is voltak adókedvezmények, eddig is volt kisebb vállalkozásoknak kedvezőbb adózás – gondolhatunk itt például a kivára [kisvállalati különadó]. A fontos inkább az, hogy ne legyenek kirívók a különbségek, a kata azt szolgálja, amire való: egyszerű adminisztrációt és a gazdaság fehéredését.”

    Kármán András a különadókról is beszélt. Kiemelte: 

    „ezen adónemeknek azonnali kivezetése nem lenne reális lépés, de a kormányzat célja a súlyuk fokozatos csökkentése.”

    A hazai kisvállalkozói szektort a különadók kevésbé érintik, azok inkább a nagyobb cégeket célozzák. A kettő együtt összességében alacsonyabb adóterhelést és kiszámíthatóbb, tervezhetőbb adórendszert jelenthetne a vállalkozások számára. Ez különösen fontos egy olyan gazdasági környezetben, ahol az elmúlt években több ideiglenesnek szánt különadó is tartósan a rendszer része maradt. Ezeket átmeneti intézkedésként vezették be 1-2 évre, végül azonban hosszabb távon is beépültek a magyar adórendszerbe, ami sok vállalkozás számára növelte a bizonytalanságot.

    Felmerül ugyanakkor az a kérdés is, hogy egy új, szélesebb katarendszer mennyire váltana ki kritikát az Európai Unió vagy a nemzetközi hitelminősítők részéről. A tapasztalatok alapján azonban ezek az intézmények nem egy-egy konkrét adónemet figyelnek elsősorban, hanem a teljes költségvetési rendszer stabilitását, a hiány alakulását és az államadósság pályáját. Vagyis önmagában a kata visszahozatala aligha lenne problémás. Sokkal fontosabb kérdés, hogy az új kormány képes-e hitelesen kezelni a költségvetési egyensúlyt, összehangolni a bevételi és a kiadási oldalt.

    Ha a piacok azt látják, hogy az adócsökkentések vagy kedvezmények mögött világos finanszírozási stratégia áll, ez önmagában mérsékelheti a bizonytalanságot. Kármán András szemszögéből ezért a hangsúly várhatóan nem újabb adóemeléseken, hanem az állami kiadások átalakításán lehet.

    A mögöttes gazdaságpolitikai logika szerint ugyanis a költségvetési rendszerben továbbra is vannak tartalékok, vagyis olyan területek, ahol hatékonyabb állami működéssel és célzottabb költéssel lehetne ellensúlyozni a kieső bevételek egy részét.

    Az új katarendszer legnagyobb nyertesei vélhetően azok lehetnek, akik a 2022-es szigorítás során kiszorultak a konstrukcióból azért, mert részben vagy teljes egészében vállalkozásoknak számláztak. Számukra a visszatérés nemcsak alacsonyabb adóterhelést jelenthetne, hanem jóval egyszerűbb és kiszámíthatóbb működést is egy olyan gazdasági környezetben, ahol az adminisztrációs terhek sokszor önmagukban is komoly kihívást jelentenek.

    Ez különösen az egyéni vállalkozókat és azokat érintheti érzékenyen, akik főállás mellett építenek valamilyen kisebb vállalkozást vagy mellékes tevékenységet. A kata ugyanis eredetileg éppen azt a rugalmas vállalkozói világot próbálta kiszolgálni, amely az elmúlt években egyre fontosabb részévé vált a gazdaságnak. A következő hónapok kérdése így már nemcsak az lesz, hogy visszatér-e a kata, hanem az is, hogy a kormány képes lesz-e úgy újraépíteni az adórendszert, hogy visszahozza a kata korábbi előnyeit, miközben itt a régi visszaéléseket is megakadályozza.

  • Üzemanyagárak a szomszédos országokban: Benzin és Gázolaj árak

    Üzemanyagárak a szomszédos országokban: Benzin és Gázolaj árak

    Aki a szomszédos országokba készül hétvégi kiruccanásra, jobban jár, ha még itthon megáll egy kúton. A KSH legfrissebb elemzése rávilágít, hogy a dízel ára nálunk a legalacsonyabb a környező országokhoz képest, és a benzin tekintetében is csak kevesen tudnak aláígérni a hazai kutaknak. A legfrissebb üzemanyagtérképekből kiderül, hol fáj leginkább a tankolás Közép-Európában.

    A Tisza Párt bejelentése az üzemanyagokról

    • Magyarországon a dízel ára a legalacsonyabb a környező országokhoz képest
    • A benzin csak két országban olcsóbb, máshol drágább, mint itthon
    • Több kisebb benzinkút korlátozásokat vezetett be vagy bezárt, mert kimerült a készlet

    Ahogy arról korábban írtunk, hamarosan a bezárás sorsára juthat több kisebb töltőállomás, amelyek eddig olcsóbban vásárolhattak az ország vésztartalékaiból. Egyre több helyen vezetnek be korlátozásokat, olyan benzinkút is akad, ahol mindössze 5 liter a maximálisan tankolható mennyiség.

    Gépész László, a Független Benzinkutak Szövetségének elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy eddig 35 forinttal olcsóbban vehettek benzint az ország vésztartalékaiból, ám a készletek elfogytak, ami miatt több helyen is korlátozásokat vezethettek be. Néhány benzinkútnál nemcsak a tankolható mennyiséget szabják meg, hanem több órára be is zárhatnak.

    A Mol szerint amennyiben a kisebb kutak zárva lesznek, a nagykereskedelmi lánc töltőállomásainál továbbra is zavartalanul meg lehet tankolni az autókat.

    Közben a kormány döntött, újabb jelentős mennyiségű üzemanyagot szabadít fel az ország stratégiai készleteiből. Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter döntése alapján 150 millió liter 95-ös benzint és 425 millió liter dízelt dobnak piacra a biztonsági tartalékból. A május 14-én megjelent rendelet szerint az értékesítést azonnal meg kell kezdeni.

    Több ismert közgazdász viszont nyílt levélben fordult Kapitány Istvánhoz, amelyben az üzemanyagárstop mielőbbi kivezetését sürgetik.

    Régiós átlag alatt a védett áras magyar benzin

    Az EU által kiadott Weekly Oil Bulletin és a Magyarországon március 10-től hatályos védett ár adatai alapján hazánkban a 95-ös oktánszámú motorbenzin átlagára április hónapban 595 forint volt, ami 24 forinttal, azaz 3,9 százalékkal alacsonyabb a szomszédos országok 619 forintos átlagértékénél–derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyűjtéséből. A teljes régió országaiban kicsit más a helyzet, az áprilisi átlagár összesen 600 forint volt. Ennél a magyar védett ár 0,8 százalékkal, 5 forinttal volt kevesebb. Márciushoz képest 3 forinttal nőtt a 95-ös – nem védett – benzin átlagára hazánkban, míg a szomszédos és a régiós országokban megfigyelt átlag 5, illetve 12 forinttal mérséklődött. Fontos persze megjegyezni, hogy egy hónapon belül a csúcs árak alaposan eltérhetnek az átlagáraktól.

    Ahogy az ábrán is látszik, a régión belül csak két országban volt olcsóbb a 95-ös benzin a régióban az itthoninál. Bulgáriában 542 és Lengyelországban, ahol 529 forintba került.

    A régiós országok közül Lengyelország és Bulgária kivételével minden országban magasabb volt a benzin átlagára áprilisban, mint Magyarországon. Az előző havi adatokhoz képest Szlovéniában nőtt a legnagyobb mértékben összesen 29 forinttal.

    Ausztriában, Horvátországban és Romániában a 95-ös oktánszámú benzin átlagára 5–10 százalékkal, míg Csehországban, Szerbiában, Szlovéniában és Szlovákiában 0–5 százalékkal volt magasabb a magyar értéknél. Bulgáriában 8,9, Lengyelországban pedig 11,1 százalékkal maradt el a magyartól.

    Nálunk volt a legolcsóbb a gázolaj

    A dízelüzemanyag havi átlagára a védett ár miatt Magyarországon 615 forint volt áprilisban, ami 76 forinttal, 11 százalékkal maradt el a szomszédos országok 691 forintos átlagértékétől. A 676 forintos régiós átlagárnál 61 forinttal, 9 százalékkal volt alacsonyabb a dízelüzemanyag hazai átlagára. Az előző havi adathoz képest 2 forinttal csökkent a gázolaj magyarországi havi árszintje, míg a szomszédos országokban 17, a régiós országokban pedig 6 forinttal emelkedett a márciusi értékhez képest.

    A dízelolaj áprilisi átlagára minden régiós országban meghaladta a magyar értéket, a horvát és az osztrák átlagár több mint 15 százalékkal volt magasabb. Az előző havi adathoz képest Bulgáriában, Horvátországban, Szlovéniában és Szlovákiában nőtt a dízel átlagára, Szlovéniában volt tapasztalható a legnagyobb mértékű, 75 forintos drágulás.