A hazai kamatkörnyezet javulására reagálva az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK Zrt.) 2026. május 22-én új sorozatokat indít és lezárja a fix kamatozású lakossági állampapírok futó sorozatait.
A módosítás kizárólag a kamatok 0,5 százalékpontos mérséklését jelenti, a fix kamatozású lakossági állampapírok egyéb jellemzőit változatlanul hagyja az adósságkezelő.
Ezzel a lépéssel az adósságkezelés költségei is csökkennek.
A felülvizsgálat eredményeképpen az ÁKK az alábbi módosításokat hajtja végre:
Új sorozat kerül forgalomba a Fix Magyar Állampapírból (FixMÁP) 2031/Q3 néven, melynek futamideje változatlanul öt év, a kamatozása évi 6,50 százalékra (éves hozam 6,66 százalék) mérséklődik. De az új sorozat május 22-től vásárolható meg, a jelenlegi 2031/Q2 nevű FixMÁP-sorozat 2026. május 21-ig érhető el.
Az új Magyar Állampapír Plusz (MÁP Plusz) sorozat kamata sávosan emelkedik 6,0-7,0 (hozam: 6,47 százalék) százalék közötti kamatozással. Az új 2031/M3 sorozatszámú MÁP Plusz is május 22-től lesz megvásárolható, az eddig futó 2031/M2 sorozatból május 21-ig vásárolható.
Az egy- és kétéves Kincstári Takarékjegyek (KTJ-I és KTJ-II) új sorozatai esetén is 0,5 százalékpontos kamatmérséklést eszközöl az ÁKK Zrt: a KTJ-I új kamata 5,0 százalékra, míg a KTJ-II kamata 5,5 százalékra mérséklődik.
A Tanácsköztársasághoz hasonlította az országban uralkodó hangulatot Bayer Zsolt, persze ez akkor nem zavarta amikor ők a komcsi narancs kommandó volt hatalmon. A publicista elismerte, hogy a Fidesz padlón van. Gulyás Gergely úgy véli, annak nincs félnivalója, aki tisztességesen dolgozik, valamint abszurdnak nevezte, hogy Magyar Péter luxusként mutatta be a Karmelita kolostort.
A Bayer show legutóbbi adásában Gulyás Gergely volt Bayer Zsolt vendége. A műsor elején a Fidesz választási vereségének okait elemezték, majd a párt jövőjével folytatták a beszélgetést.
„Ne tagadjuk: padlón vagyunk. Mikor tudunk felállni, és a sebek nyalogatása helyett mondani valamit a megmaradt szavazóinknak?” – tette fel a kérdést a publicista.
A Fidesz frakcióvezetője szerint fájdalmas, hogy „már nincs nemzeti kormánya az országnak, de az elmúlt 16 év eredményei az egykori kormánypártot igazolják”.
A korábbi miniszter úgy véli, az elmúlt 16 évben többen gazdagodtak meg a kormányzat révén, de ő nem tartozik közéjük, amit azzal támasztott alá, hogy továbbra is két ingatlan van a nevén. Nem zárta ki, hogy voltak botrányos ügyek, azonban a Karmelita kolostor luxusként való bemutatását abszurdnak nevezte. Hozzátette, más európai miniszterelnöki székhelyekhez képest szerény kategóriába tartozik. Maradjunk annyiban, hogy igen ez luxizás, méghozzá pofátlanul közpénzen Zsolti!
A műsorvezető megemlítette, hogy nemrég Szentkirályi Alexandra fideszes képviselőt köpték le és illették trágár szavakkal, amiről a Tanácsköztársaság jutott eszébe:
Olyan érzésem van, mintha 1919-et írnánk. Csak 1919-ben az isonzói lövészárokból hazakerült magyar bakának volt némi oka, hogy mérges meg ideges legyen. Most nem látom az okot. Ehhez képest van a társadalomnak egy rétege, amelyik ’19 hangulatában szerintem még szívesebben is akasztana embereket. Én ezt egyszerűen nem tudom megérteni
– jelentette ki az újságíró.
Az ellenzéki párt frakcióvezetője erre csak annyit mondott, hogy a kampány nem mindenhol ért véget, valamint a győzelmet is méltóságteljesen kell képviselni. Úgy véli, azoknak nincs félnivalójuk, akik tisztességesen dolgoztak. Szóval nem fogtok hiányozni, ahogy Ferkó sem.
Varga Mihály a Magyar Nemzeti Bank elnöke lényegében támogatólag beszélt Magyarország euró bevezetéséről. Eddig nem igen szólalt meg a jegybankelnök az euró bevezetésével kapcsolatban, sőt pénzügyminiszterként is távol tartotta magát a témától. Ez nagy lökést adhat az új kormánynak az euró övezethez való csatlakozási feltételeinek kidolgozásához, amihez nyilvánvalóan kelleni fog a jegybank is.
A Magyar Nemzeti Bank konstruktív partnere lesz a kormánynak az euró bevezetéshez szükséges folyamatban – mondta Varga Mihály jegybankelnök a 11. Lámfalussy Konferencia nyitóbeszédében. Ez volt az első hivatalos pozitív megnyilvánulása a jegybankelnöknek az euró bevezetése kapcsán. Mint ismert a Magyar Péter vezette új kormány jelezte, hogy a ciklus végén szeretné elérni a közös uniós fizetőeszköz bevezetéséhez szükséges feltételeket.
Bérkalkulátor 2026
Számolja ki, mennyi nettó bér marad a bruttó fizetésből 2026-ban.
Varga Mihály a konferencián jelezte, a pénz bevezetése Magyarország gazdasági érdekében áll, de hangsúlyozta, önmagában, az euró övezethez való csatlakozás nem lehet cél. Az euróövezeti csatlakozásnak akkor jöhet el az ideje, amikor a magyar gazdaság képes maximalizálni az egységes valuta előnyeit, miközben minimalizálni tudja a fix árfolyamrendszerből és az egységes monetáris politikából fakadó kockázatokat. (A magyar gazdaság exportorientált, így nem mindegy, hogy erős, vagy gyenge árfolyamon csatlakozik az övezethez.)
Bővülünk?
Beszédében hangsúlyozta: hatalmas növekedést mutattak fel a múlt hónapban az ország nemzetközi tartalékai. A Magyar Nemzeti Bank előzetes statisztikái szerint az állomány 1897,8 millió euróval bővült. Ezen belül a devizában tartott eszközök állománya bőven több mint 2 milliárd euróval 44,389 milliárd euróra nőtt a múlt hónapban, míg az aranytartalék értéke 111 millió euróval 13,978 milliárd euróra csökkent. Mindezt azért emelte ki, mert úgy véli a magyar gazdaságstabilitását és az ellenálló képességet a rekordszintű tartalékok is bizonyítják. Ugyancsak fontos szempont, hogy a hazai inflációt sikerült visszaszorítani, a forint árfolyama pedig tartósan 360 forint alá erősödött az euróval szemben.
Továbbra is nagy kérdés, hogy milyen árfolyamon érdemes elérni az euróövezeti csatlakozás feltételeit. Zsidai Viktor, befektetési szakértő is osztja a jegybankelnök aggodalmát, magyarán semmi esetre sem cél agyoncsapni a magyar gazdaság exportképességét egy túl erős forinttal, de az sem lenne jó, ha ismét elszállna az infláció egy túl gyengével. Az ő véleménye szerint az árfolyamra a környező országok, illetve a hasonló fejlettségű ex-szocialista nagyvárosok átlagos árszínvonalát érdemes segítségül hívni. Az Numbeo adatai azt mutatják, hogy a környező nagyvárosok adatai alapján a magyar fizetőeszköznek a csatlakozási pillanatban valahol a 360-380 forint-euró sávban kellene mozognia. Ez a reális árfolyamsáv, amelyet a jelenlegi gazdasági környezet enged.
Ennek a sávnak most a legalján mozog a forint, ám az elemzők arra figyelmeztetnek, hogy az év következő részében gyorsulhat az infláció (a közel-keleti válság és az olajárak elszabadulása miatt), ami automatikusan gyengíti a forint árfolyamán. Ám az év utolsó két hónapjában (a jelenlegi gazdasági környezet alapján) újra erősödésnek indulhat a forint az euróval szemben, amit viszont a jelek szerint kezelnie kell majd a jegybanknak, hogy az euró övezethez való csatlakozási folyamat valóban ne terhelje túl a magyar gazdaságot.
Toronymagas esélyesnek számított, mégis 1-0-ra elvesztette a japán Gamba Oszaka elleni AFC Bajnokok Ligája 2 nevű sorozat döntőjét Cristiano Ronaldo csapata az al-Nasszr. A szaúdiak portugál sztárja, Cristiano Ronaldo nehezen viselte a vereséget. A lefújás után még az ezüstérem átadását sem várta meg.
Óriási ünneplésre készültek, mégis csalódottan távoztak az al-Nasszr stadionjából a rijádi sztárcsapat szurkolói. Kedvenceik az ázsiai Európa-ligának megfelelő AFC Bajnokok Ligája 2 döntőjében léptek pályára szombat este, és óriási meglepetésre egygólos vereséget szenvedtek a Gamba Oszaka ellen.
A mérkőzés egyetlen gólját a 30. percben Deniz Hümmet szerezte. A japán csapat hősiesen védekezett a hátralévő percekben, Cristiano Ronaldo lövéseit is védte a mindössze 18 éves kapus, Araki Rui.
A hármas sípszó után a 41 éves támadó egykedvűen ült a kispadon, majd sírva fakadt, végül az ezüstérmet sem vette át, a díjátadó előtt az öltözőbe sietett.
Az oszakai klub 2008 után nyert újra jelentős nemzetközi trófeát, Cristiano Ronaldo pedig újabb serlegről csúszott le Szaúd-Arábiában.
Második ülését tartotta hétfőn Magyar Péter kormánya az Alkotmány utcai Miniszterelnökségen, a korábbi közlekedési minisztériumban.
Magyar Péter bejelentette, hogy kedden hozzák nyilvánosságra a kegyelmi ügy dossziéját, az irat szerint Varga Judit akkori igazságügyi miniszter (Magyar Péter volt felesége) nem támogatta első körben K. Endre kérvényét, a dossziéjában az nincs benne, hogy Varga miért ellenjegyezte a megváltoztatott kegyelmi döntést.
A leköszönő kormány meghamisította a költségvetést, legalább 286 milliárd forintot nem tüntetett fel – hangzott el.
Megvizsgálják, mennyire volt indokolt a honvédségi repülőgépek használata. A miniszterelnök és a belügyminiszter használhat csak a jövőben kék villogót, hogy az ne legyen státuszszimbólum, hanem a közfeladatok ellátását szolgálja.
A végrehajtói rendszert úgy alakítják át, hogy az ne piaci alapon szerveződjön. A kormányhivatalok és a bíróságok vesznek majd át közjegyzői feladatokat, hogy az eljárás olcsóbb legyen az állampolgároknak.
Krausz Ferenccel hajlandó tárgyalni a kormány, Balásy Gyulával nem.
Módosítani fogják a parlamenti vizsgálóbizottságok szabályait: kötelező lesz a részvétel, és ha valaki nem jelenik meg, először nagyobb bírságot kap, majd a következő távollét után a rendőrség fogja bevezetni – mondta Magyar Péter.
A szokásosnál hosszabb nyitvatartással várja a NAV a következő napokban azokat, akik személyesen adnák be az adóbevallásukat – írja a Nemzeti Adó és Vámhivatal alapján az MTI. A hivatal a személyes jelenlét mellett telefonon is meghosszabbított időben segíti az érdeklődőket.
A NAV központi ügyfélszolgálatai május 18. és 20. között hosszított nyitvatartással, reggel 8 óra 30 perctől egészen 18 óráig várják az ügyfeleket. A személyes megjelenést választó adózók bármely, az szja-bevalláshoz kapcsolódó kérdésükre választ kaphatnak, átnézhetik, elfogadhatják, módosíthatják a tervezetüket, befizethetik adójukat, segítséget kaphatnak az Ügyfélkapu+-szal kapcsolatos ügyintézéshez is.
A NAV Infóvonala, a 1819 (külföldről +36 (1) 461-1819) szintén rendkívüli nyitvatartással fogadja az általános tájékoztatást kérő telefonokat: május 18-án és 19-én (hétfőn és kedden) 8 óra 30 perctől 18 óráig, május 20-án (szerdán) pedig 8 óra 30 perctől egészen 20 óráig hívható. A hosszabb nyitvatartási idővel a NAV telefonon is azokat szeretné támogatni, akik az szja-bevallás benyújtásában kérnek segítséget, ezért a rendkívüli nyitvatartási időben (16 óra után) kizárólag az ehhez kapcsolódó menüpontok érhetők el – ismertették közleményben.
Jelenleg a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre merev és laza írja Simonovits András, közgazdász cikke a Portfolio.hu-n.
Merev, mert 2012 óta főszabályként tilos az általános nyugdíjkorhatár elérése előtt nyugdíjba vonulni. Laza, mert 2011 óta azok a nők, akik az általános (másképp: irányadó) korhatár alatt összegyűjtöttek 40 éves jogviszonyt (nagy részben szolgálati idő, de például a felsőoktatási évek nem számítanak), levonás nélkül nyugdíjba vonulhatnak.
Az összehasonlítás során mindvégig állandó árakkal számolunk. Feltesszük, hogy mindenki egységnyi nyugdíjalappal (például 400 ezer forinttal) megy nyugdíjba, s a szerzett járadék a szolgálati idővel arányosan változik: 40 éves szolgálati időre 0,02×40=0,8 egység, azaz 0,8×400=320 ezer forint nyugdíjat ad a korhatáron.
További feltevés: mindenkinek ugyanannyi a születéskor várható élettartama (például 80 év). Ezzel nemcsak az élettartamrést hagyjuk ki a vizsgálatból (a várható élettartam az életpálya-jövedelem növekvő függvénye), de eleve lemondunk a férfi-nő különbségtevésről. (Az alaptörvényben is rögzített „pozitív diszkrimináció” figyelembevétele feleslegesen bonyolítaná az elméleti kifejtést.)
Logikailag egyszerűbb a merev/laza rendszer helyett a rugalmas korhatárból kiindulni. A nyugdíj megállapításához a következő adatokra van szükség: általános korhatár (2022 óta 65 év), éves bónusz/málusz (itt 5%), szolgálati idő, életkor, nyugdíjalap (utóbbit egységnyinek vesszük). Általában elhanyagoljuk a valorizálást, a degressziót és a tört értékű szolgálati idő lefelé kerekítését, valamint árindexálást feltételezve nem teszünk különbséget az induló és a már megállapított nyugdíj között. Egyszerűsítésként eltekintünk a jelenlegi szolgálati időskála cikkcakkosságától is, miszerint az első 20 szolgálati év majdnem kétszer annyit ér, mint a második. (Ezt az anomáliát már régen meg kellett volna szüntetni.)
1. példa: Rugalmas korhatár
Biztosításmatematikailag indokolt bónusszal jutalmazzuk a halasztást, és málusszal büntetjük az előrehozott nyugdíjba vonulást. Képletben: nyugdíj = 0,02 x szolgálati idő x [1+0,05x(életkor–általános korhatár)], feltéve, hogy az életkor legfeljebb 3 évvel marad el az általános korhatártól és a nyugdíjalap egységnyi.
Számok nyelvén, szolgálati idő = 39 év, életkor = 64 év. Ekkor a rugalmas nyugdíj 0,02x39x[1–0,05] =0,78×0,95=0,741 egység. (A bónusz 65 éves korhatár fölött jár, de jelenleg ezzel olyan kevesen élnek, hogy a továbbiakban figyelmen kívül hagyjuk.)
Szerencsés esetben a nyugdíjba vonulók jól mérik föl saját érdekeiket, és így időzítik a cselekedetüket. Megfelelő szabályozásnál az átlagos korhatár közel esik az általános korhatárhoz, miközben a rendszer fenntartható.
2. példa: Laza korhatár
Most egy példát hozunk a Nők40 által megtestesített laza nyugdíjrendszerre. Szolgálati idő = 40 év, életkor = 60 év. Ekkor a fenti képletben az 5%-os málusz megszűnik: nyugdíj = 0,02 x szolgálati idő.
Számszerűen a nyugdíj 0,02×40=0,8 egység. Figyeljük meg, hogy a rugalmas korhatár nem is engedné meg, hogy valaki 5 évvel a korhatár alatt nyugdíjba menjen, és ha mégis megengedné, akkor 5×5=25%-ot vonna le, azaz csak 0,8×0,75=0,6 egység nyugdíjat adna.
Mielőtt részletes számításokkal próbálkoznánk, megjegyezzük, hogy a Nők 40 fenti kedvezményezettje a merev korhatárhoz képest 5 évig nem fizet járulékot és hátralévő életében levonás nélkül kap nyugdíjat. 2020 júliusától további könnyítés: a kedvezményezett járulékfizetéstől felmentve dolgozhat teljes állásban.
Két költői kérdés: hogyan segít az időskorú hozzátartozóin és gyermekein az a 60 éves, aki a Nők40 mellett bejelentve dolgozik? És miért nem segíthet a 64 éves nő vagy akár férfi, akinek csak 39 éves jogviszonya van? A szimbolikus értéken túl a rendszer védői azzal érvelnek, hogy valahol határvonalat kell húzni. A szimbólum túl költséges és a darabosság elkerülhető lenne.
Furcsa módon alig néhányan vettük észre a Nők40 bumeráng hatását:
amíg nem lehetett a Nők40 mellett szabadon dolgozni, és a reálbérek nagyon gyorsan nőttek, addig a reálbérekkel párhuzamosan növekvő nyugdíjalap miatt gyakran előfordult, hogy végül is a kedvezményezett veszített, a költségvetés nyert.
Például 2016-ban az a nő, aki halasztás helyett a lehető leghamarabb, akár 60 évesen nyugdíjba ment, elvesztette a három év múlva ráváró, az éves nyugdíj körülbelül 37%-os és az életpálya-nyugdíj 17%-os reálemelkedését.
3. példa: Merev korhatár (ahol a málusz szintén kiesik)
Szolgálati idő = 35 év, életkor = 65 év. Ekkor a nyugdíj 0,02×35 = 0,7 egység.
Bonyolultabb a kép, ha egy olyan személy választását modellezzük, aki a rugalmas korhatár esetén 62 évesen 35 éves szolgálati idővel nyugdíjba menne, de a merev rendszer ezt megtiltja. Ezért még három évet rádolgozik, és ekkor 65 évesen 38 évi szolgálati idővel, reálértékben 3×3=9 (pontosabban 9,3) százalékkal nagyobb alappal és 3 évvel hosszabb szolgálati idővel, 0,76×1,093=0,831 egységnyi nyugdíjjal kezdené nyugdíjas életét.
Elméleti átmenet a merev/laza rendszerből a rugalmasba
Azért, hogy a merev/laza rendszert együtt lássuk, mostantól két nyugdíjba vonulót vizsgálunk együtt. Az első dolgozónak elég hosszú a szolgálati ideje, hogy a korhatár elérése előtt a laza rendszerben nyugdíjba menjen: például 20 éves korától kezdve folyamatosan dolgozva, már 60 évesen elérte a 40 éves szolgálati időt (2. példa).
A második dolgozónak töredezett a munkaviszonya, amelyet trükkösen úgy modellezzünk, mintha csak 30 évesen kezdett volna el dolgozni, és még 65 évesen is csak 35 éves szolgálati időt szedett össze, ezért a merev rendszerben megy nyugdíjba (3. példa).
A járulékkulcs a nettó bér arányában 30% (a bruttó rendszerben ez csak 20%), és a skálaszorzót úgy állapítjuk meg, hogy az összes járulékbevétel és az összes nyugdíj megegyezzenek. Szükségünk lesz a típusfüggő egyéni egyenlegre, amely az életpálya-járulék és az életpálya-nyugdíj különbsége. Képletben: egyéni egyenleg = járulékkulcs x szolgálati idő – nyugdíj x nyugdíjban töltött idő.
Mivel 1-1 dolgozó áll szemben egymással, egyensúlyban a két egyenleg egymás ellentettje. A következő két példában 60 és 65 éves nyugdíjkorral számolunk.
4. példa: Rugalmas rendszer
Könnyű belátni, hogy 5%-os málusz és 2%-os skálaszorzó mellett a 60 éves korra tágított, rugalmas rendszerben nincs semmilyen újraelosztás. Valóban: a korai nyugdíj 0,02x40x[1+0,05x(60–65)]=0,6 és a korhatáros nyugdíj 0,02×35=0,7; és a két típus egyenlege rendre 0,3×40–0,6×20=12–12=0 és 0,3×35–0,7×15=10,5–10,5=0.
5. példa: Merev/laza rendszer
Itt nem részletezett számítással igazolható, hogy a merev/laza rendszer egyensúlyi skálaszorzója 1,7%, a kedvezett és a büntetett dolgozó nyugdíja 0,679, illetve 0,594 egység, a büntetettől a kedvezményezetthez áramló transzfer az éves nettó kereset 1,585-szerese. (Egyszerűbb lett volna a skálaszorzót 2%-on rögzíteni, és a járulékkulcsot emelni, ez viszont megváltoztatta volna a nettó-bruttó arányt.)
Pedagógiai szempontból segíthet, ha ezt a két rendszert beágyazzuk egy rendszerseregbe, amely folytonos átmenetet képez a két rendszer között. Ennek legegyszerűbb módja, ha differenciált máluszsereggel dolgozunk (t az átmenet időparamétere), a kisebb érték [m(t)=0,01t] a hosszabb, a nagyobb érték [n(t) =0,3–0,05t] a rövidebb szolgálati idejű dolgozókra vonatkozik:
nyugdíj=A(t)xszolgálati idő x [1+m(t)x(életkor–általános korhatár)], ha a szolgálati idő ≥ 40 és
nyugdíj=A(t)xszolgálati idő x [1+n(t)x(életkor–általános korhatár)], ha a szolgálati idő<40.
Az 1. táblázatban a nyugdíjba vonulási életkorokat rögzítjük, miközben sorról sorra haladva a kedvezményes málusz növekszik, a sújtott málusz csökken. Az első sorban a merev/laza rendszer (5. példa), az utolsó sorban a rugalmas rendszer (4. példa) kimenetei szerepelnek.
1. táblázat: Lehetséges átmenetek a merev/laza rendszerről a rugalmasra: rögzített nyugdíjkorhatárok
Kedvezett
Büntetett
Kedvezett
Büntetett
Skálaszorzó
Kedvezett
Büntetett
Transzfer
málusz
nyugdíjkorhatár (év)
nyugdíj (nettó bér)
0
0,30
60
65
0,170
0,679
0,594
1,585
0,01
0,25
60
65
0,175
0,665
0,613
1,307
0,02
0,20
60
65
0,181
0,651
0,633
1,012
0,03
0,15
60
65
0,187
0,635
0,654
0,697
0,04
0,10
60
65
0,193
0,618
0,676
0,361
0,05
0,05
60
65
0,200
0,600
0,700
0,000
Forrás: a szerző saját összeállítása
Nyilvánvaló, hogy a merev/laza rendszerben m(0)=0 és n(0) = végtelen, itt 0,3; a rugalmasban m(5)=n(5)=0,05. A 0≤t≤5 időszakban az A(t) arányossági szorzót úgy határozzuk meg, hogy a járulékok és a nyugdíjak összességében egyensúlyba legyenek.
A 2. táblázatban a kormányzat nemcsak az 1. táblázatban bemutatott differenciált máluszokat érvényesíti, hanem az eddig rögzített többi változót is módosítja. A kritikus szolgálati időt 40-ről folyamatosan 42,5 évre emeli, a minimális korhatárt 65-ről folyamatosan 62,5 évre csökkenti. A nyugdíjba vonulási életkorokat (a korai életkort a kritikus szolgálati idő emelésével, a későbbi életkort a minimális korhatár csökkentésével) úgy változtatjuk, hogy az átlaguk 62,5 év maradjon, ezért a nyugdíjak a kívánt irányba változnak az átmenet során. Nevezetesen az eredetileg kedvezettek nyugdíja nem csökken, az eredetileg büntetettnek pedig biztosítja az előrehozott nyugdíjat. A rugalmas rendszerben az egyensúlyi skálaszorzó ismét 2% körül stabilizálódik, és a transzfer megszűnik.
2. táblázat: Lehetséges átmenetek a merev/laza rendszerről a rugalmasra: változó nyugdíjkorhatárok
Kedvezett
Büntetett
Kedvezett
Büntetett
Skálaszorzó
Kedvezett
Büntetett
Transzfer
málusz
nyugdíjkorhatár (év)
nyugdíj (nettó bér)
0
0,30
60,0
65,0
0,170
0,679
0,594
1,585
0,01
0,25
60,5
64,5
0,184
0,712
0,556
1,736
0,02
0,20
61,0
64,0
0,195
0,737
0,531
1,699
0,03
0,15
61,5
63,5
0,202
0,749
0,524
1,410
0,04
0,10
62,0
63,0
0,202
0,746
0,533
0,836
0,05
0,05
62,5
62,5
0,196
0,729
0,557
0,000
Forrás: a szerző saját összeállítása
Irány a valóságos reform
Jelenleg a Nők40-eseknek mindent szabad, a többieknek meg semmit sem. Mindenekelőtt röviden leírjuk, a 2024-ben nyugdíjba vonulóknál milyen volt a megoszlás a különböző kategóriák között. Látható, mennyire lerontja az átlagos kort a kivételezettek 60 éves átlagkora, és milyen nagy súlya van a Nők40-eseknek.
3. táblázat: Átlagkor és létszám a 2024-ben nyugdíjba vonulóknál
Kategória
Átlagkor (év)
Létszám (ezer)
Nők normál
65,0
24,5
Nők 40
59,8
28,0
Férfiak
65,0
45,9
Együtt
63,6
98,4
Forrás: a szerző saját összeállítása
Költségvetési oldalról, a korhatár alatti Nők40-esek nyugdíja körülbelül 500 milliárd forintba kerül évente, és ehhez még illene hozzáadni a 200 milliárd forintra becsülhető elmaradt járulékbevételeket.
Feltételezem, hogy költségvetési okok és a méltányossági cél a kormányt előbb vagy utóbb rákényszeríti arra, hogy kétirányú reformot hajtson végre. Ehhez meg kell győznie a közvéleményt, hogy a rugalmasságért cserébe fogadja el a Nők40 szigorítását. Itt optimistán fölteszem, hogy már 2027-ben megkezdődik a reform, és felvázolok egy lehetséges menetrendet.
Kezdjük a merevség kiküszöbölésével. 2028-ban legyen a minimális korhatár 64, 2030-ban 63 és 2032-ben 62 év. A málusz rendre legyen 10, 8 és 6%, a minimális (általános) szolgálati idő pedig 35, 30 és 25 év. A páratlan években a szomszédos páros évek számtani közepét vegyük, például 2027-ben a minimális korhatár 64,5 év, a málusz 9% és az előrehozatalhoz szükséges minimális szolgálati idő 37,5 év. (A korhatáron vagy fölötte a minimum maradna a jelenlegi 15, illetve 20 év.)
Bonyolultabb a Nők40 reformja. Pótolva az általános korhatáremelésnél 2016-ban, 2019-ben és 2022-ben elmulasztott reformot, emeljük a kritikus szolgálati idő hosszát 41 (2028), 42 (2030) és 43 (2032) évre. Finomabb hangolásnál érdemes a naptári évvel növekvő és szolgálati idővel csökkenő máluszt is kivetni. A kimenetet a 62, 63, 64 és 65 éves nyugdíjba vonulási évekre tüntetjük föl. Például 2028-ban a 41 éves szolgálati idő (jogviszony) után az éves levonás 1%, ez 63 éves kor esetén 0,82x(1–2×0,01)=0,804 egységnyi nyugdíjat ad.
4. táblázat. A Nők40 sima kivezetése, helyettesítési arány, %
Évek
Szolgálati idő
Éves málusz %
Nyugdíjba vonulási kor
62
63
64
65
2026
40
0
80,0
80,0
80,0
80,0
41
0
82,0
82,0
82,0
82,0
42
0
84,0
84,0
84,0
84,0
43
0
86,0
86,0
86,0
86,0
2028
40
2
75,2
76,8
78,4
80,0
41
1
79,5
80,4
81,2
82,0
42
0
84,0
84,0
84,0
84,0
43
0
86,0
86,0
86,0
86,0
2030
40
4
70,4
73,6
76,8
80,0
41
3
74,6
77,1
79,5
82,0
42
2
79,0
80,6
82,3
84,0
43
1
83,4
84,3
85,1
86,0
2032
40
6
65,6
70,4
75,2
80,0
41
5
69,7
73,8
77,9
82,0
42
4
73,9
77,3
80,6
84,0
43
3
78,3
80,8
83,4
86,0
Forrás: a szerző saját szerkesztése
A páratlan években ismét a szomszédos páros évek számtani közepét vegyük: 2031-ben 40 éves jogviszonyra 5%-os máluszt, 41-re 4%-os, 42-re 3%-os és 43 évre 2%-os máluszt.
A Magyar Államkincstár jelenleg még a nyilvánosságtól elzárt profi modelljére lenne szükség ahhoz, hogy megbecsülhessük: az átmenet éveiben és utána a 64, majd 63, végül a 62 évesek közül mennyien választanák az előrehozott nyugdíjat, illetve a szigorított Nők40-et. A modell birtokában kiszámíthatnánk a költségvetés nyereségét és veszteségét, azaz az egyenleget.
Bonyolultabb munka lenne a kialakuló helyzet jóléti értékelése: ki nyer és ki veszít? Ha kezelhetetlen helyzet alakul ki, akkor szigorítani kell mindkét oldalon. De egyelőre politikai akaratra lenne szükség, hogy nyilvánossá tett adatokkal és modellekkel ilyen és hasonló számítások szülessenek.
Az OpenAI bejelentette, hogy új, „személyes pénzügyi” funkcióval bővíti a ChatGPT-t. Az egyelőre előzetes verzióban elérhető szolgáltatást az Egyesült Államokban élő Pro-előfizetők használhatják, akik a Plaid cég rendszerén keresztül köthetik össze bankszámláikat és pénzügyi fiókjaikat a chatbottal.
A vállalat közlése szerint a ChatGPT így már valós pénzügyi adatok alapján tud elemzéseket készíteni, illetve a felhasználó által megadott prioritásokat is figyelembe veszi, hogy segítsen felismerni költési mintákat és megtervezni a jövőt.
Az OpenAI szerint már most havi 200 millió ember használja a ChatGPT-t költségvetési kérdésekre, befektetési tanácsokra vagy pénzügyi tervezésre. A vállalat hangsúlyozta: a ChatGPT nem fér hozzá a teljes bankszámlaszámokhoz, ugyanakkor képes elemezni az egyenlegeket, tranzakciókat és tartozásokat. A felhasználók bármikor leválaszthatják pénzügyi fiókjaikat, törölhetik az ilyen beszélgetésekhez kapcsolódó pénzügyi memóriákat, illetve ideiglenes chatet is használhatnak, amely nem kerül be az előzmények közé.
Ettől még sokan találják nyugtalanítónak a fejleményt: szerintük bár az AI-alapú személyes pénzügyi asszisztensek rendkívül kényelmesek, a banki adatok megosztása túl nagy biztonsági felületet nyit meg a kibertámadások és a strukturális adatszivárgások előtt. (via Mashable)
A volt miniszterelnök hosszú Facebook-bejegyzésben fejtette ki, hogyan használja a politika a félelmet, az ellenségképet és az érzelmeket az emberek befolyásolására.
„A manipuláció legnagyobb sikere nem az, amikor elhiszünk egy konkrét hazugságot. Hanem amikor lassan átvesszük azt a látásmódot, amit nekünk szántak. Amikor ugyanattól félünk, amitől félteni akarnak. Ugyanarra haragszunk, akire haragítani akarnak. Ugyanazokat a szavakat használjuk, amelyeket a szánkba adtak. És közben azt hisszük, hogy ez már a mi saját véleményünk” – fejtette ki Gyurcsány Ferenc a Facebookon annak kapcsán, hogy egy olvasója arról kérdezte: manipulálnak-e bennünket.
Igen – szólt a tömör válasz, amit azután hosszasan megindokolt a volt miniszterelnök.
Mint írta:
„Nem mindig arról van szó, hogy valaki kiáll, és egyszerűen hazudik. Persze ilyen is van. De sokszor elég annyi, hogy csak a történet egyik felét mondják el. Megmutatnak valamit, ami igaz, csak azt nem mutatják meg, ami mellette van. Vagy mögötte. Vagy ami miatt az egész sztori valami egészen mást jelentene.”
Gyurcsány Ferenc szerint a politika egyik legerősebb eszköze az, hogy nevet ad a dolgoknak, megmondja, mi a baj, ki a hibás, kitől kell félni, kiben kell bízni.
„Amikor az ember fél, kevésbé mérlegel. Inkább kapaszkodni akar valamibe. A hatalom ezt nagyon jól tudja. Először megmutatja, hogy baj van. Aztán megmondja, kitől kell félni. A végén pedig azt mondja: én védelek meg. És ha az ember már eléggé fél, sok mindent elfogad, amit nyugodtabb állapotban talán nem fogadna el” magyarázta a volt miniszterelnök.
Az ellenség is ezért kell – tette hozzá.
„Tudom, milyen, ha ellenséggé tesznek. Az ellenség egyszerűvé teszi a világot. Ha van valaki, aki miatt minden rossz, akkor nem kell bonyolult magyarázatokat keresni. Nem kell azon gondolkodni, mit rontottunk el mi, mit nem értettünk meg, miért nehéz egy helyzet. Elég azt mondani: ők tehetnek róla.”
„Ez kényelmes érzés. És közben nagyon veszélyes. Mert az ellenféllel még beszélgetni kell. Elviselni, hogy van. Vitatkozni vele. Megpróbálni meggyőzni. Az ellenséggel már nem kell beszélgetni. Az ellenséget ki kell szorítani, le kell győzni, meg kell semmisíteni. Legalább politikailag. És ha egy országban túl sok ember kezdi így látni a másikat, akkor ott már nem egyszerűen vita van. Ott valami elromlik a közös életben” fogalmazott az exkormányfő.
Úgy vélte, azért a manipulációnak is van határa.
„Egy ideig lehet mást mondani a valóságról. De ha túl nagy lesz a különbség aközött, amit mondanak, és aközött, amit élünk, akkor előbb-utóbb elkezdünk kételkedni.”
„Én nem hiszem, hogy a politikában lehet teljesen ártatlanul beszélni. Mindenki kiemel valamit, elhagy valamit, erősebben mond valamit, gyengébben mond mást. Ez a politikához tartozik. A baj nem ez. A baj ott kezdődik, amikor már nem meggyőzni akarnak bennünket, hanem használni. Amikor nem azt akarják, hogy gondolkodjunk, hanem azt, hogy féljünk, haragudjunk, lelkesedjünk, és közben ne kérdezzünk túl sokat.”
Ezért azt ajánlotta: néha álljunk meg, és „kérdezzük meg magunktól: ezt most tényleg én gondolom? Tényleg ezt látom? Vagy csak annyiszor mondták, hogy már a saját gondolatomnak érzem?”
Nem biztos, hogy mindig tudni fogjuk a választ. De már az is valami, ha néha feltesszük ezt a kérdést. Mert amíg kérdezünk, addig legalább nem adtuk oda egészen a fejünket és a szívünket másoknak – vélekedett Gyurcsány Ferenc. Hát, remélem, hogy egy darabig megint nem hallunk róla, és Viktátorról sem!
Sokan teszik fel a kérdést nyugdíjba vonulás előtt: mikor érkezik meg az első nyugdíj? A válasz nem mindig egyszerű, mert a folyamat több lépésből áll, és az ügyintézés ideje is eltérő lehet.
A szakértők szerint az első nyugdíj megérkezése:
az igénylés időpontjától
az ügyintézés gyorsaságától
a hiányzó dokumentumoktól
és a határozat elkészítésétől is függ.
Nem automatikusan indul a nyugdíj
Nagyon fontos tudni:
👉 a nyugdíjat külön igényelni kell.
A folyamat általában így néz ki:
nyugdíjigénylés beadása
szolgálati idő ellenőrzése
határozat elkészítése
első nyugdíj utalása
Sokan azt hiszik, hogy a nyugdíj automatikusan indul, de ez nem így van.
Mennyi idő alatt bírálják el?
A hivatalos ügyintézés több hétig is eltarthat.
A cikk szerint:
👉 akár több hónap is eltelhet az első kifizetésig.
Ez különösen akkor fordulhat elő, ha:
hiányosak az adatok
régi munkaviszonyokat kell tisztázni
külföldi munkaviszony is volt
hiányzik szolgálati idő igazolása
Van egy fontos 10 munkanapos szabály
A Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak már rövidebb határidő áll rendelkezésére.
👉 A szabály szerint a határozat megérkezése után 👉 10 munkanapon belül teljesíteni kell az első nyugdíjkifizetést.
Ez a szabály:
👉 2025. január 1-jétől érvényes.
Korábban:
👉 13 nap állt rendelkezésre az első utalásra.
Első lépés
Nyugdíjigénylés beadása
Fontos határidő
10 munkanap
Fő utalási nap
Minden hónap 12-e
Jó hír
Visszamenőleg is jár
Visszamenőleg is megérkezhet a pénz
Jó hír, hogy ha az ügyintézés elhúzódik:
👉 a nyugdíjat visszamenőleg is kifizetik.
Ez azt jelenti, hogy az érintett nem veszti el azokat a hónapokat, amelyek alatt a kérelmet már benyújtotta.
Sokan egyszerre nagyobb összeget kapnak az első utaláskor.
