Kategória: Hírkereső

⭐ Népszerű oldalak és top hírek
🔥 Top 1 hírek ⚡ Top 2 óra 📰 Top 4 óra 📈 Top 8 óra 🏆 Top 24 óra 📊 Mi mennyi 2027 👨‍👩‍👧 Családi pótlék emelés 2027 🏖️ Balatoni programok
  • Foci VB 2026: Spanyolország világbajnok, 1-0 -ra legyőzte egy unalmas meccsen Argentínát!

    Foci VB 2026: Spanyolország világbajnok, 1-0 -ra legyőzte egy unalmas meccsen Argentínát!

    Hosszabbításban győzött Spanyolország! Legyőzte a címvédő Argentínát. Messiék emberhátrányban voltak, de a Spanyolok folyamatos fölényben voltak, megérdemelten nyertek!

    Ferran Torres góljával nyert Spanyolország!

    VB Döntő 2026

    Spanyolország – Argentína 1–0 (0–0, 0–0)

    Spanyolország: U. Simón – P. Porro, Cubarsí, Laporte, Cucurella – Rodri, F. Ruiz – Yamal, Olmo, Baena – Oyarzabal

    Argentína: E. Martínez – Montiel, Romero, L. Martínez, Tagliafico – De Paul, Mac Allister, E. Fernández, N. González – Messi, J. Álvarez

    További VB hírek

  • Infláció és árak: jó hírek érkeztek a minimálbérből élő munkavállalóknak!

    Infláció és árak: jó hírek érkeztek a minimálbérből élő munkavállalóknak!

    Júniusban 1,7 százalékra csökkent a fogyasztói árak éves növekedési üteme a májusi 1,8 és az áprilisi 2,1 százalékról, jelentette kedden a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

    Az elemzők 1,9 százalékos inflációra számítottak júniusra.

    Májushoz képest átlagosan nem változtak az árak.

    Az élelmiszerek ára0,2 százalékkal nőtt, a vendéglátási szolgáltatások nélkül 2,4 százalékkal csökkent. Ezen belül a burgonya ára 7,6, a büféáruké és az eszpresszókávéé 6,5-6,5, a cukorka, mézé 6,0, a munkahelyi előfizetésesmenü-étkezésé 5,9, az éttermi étkezésé 5,6 százalékkal nőtt. Egy év alatt csökkent a húskonzerv ára 26,9 százalékkal, a vaj, vajkrémé 12,9, a sertéshúsé 10,9, a sajté 9,1, a tejé 7,7, a tartósított, hústalan ételeké 7,3 és a száraztésztáé 6,7 százalékkal.

    A szeszes italok, dohányáruk ára 3,1 százalékkal emelkedett, ezen belül a dohányáruké 3,8 százalékkal nőtt tavaly júniushoz képest.

    A szolgáltatások 4,0 százalékkal drágultak, ezen belül a teherszállítás 18,6, a színház 17,6, a külföldi üdülés 11,7, a postai szolgáltatások 9,6, a járműjavítás, -karbantartás 8,0, a testápolási szolgáltatások 7,3, a sport-, múzeumi belépők 6,8, az egészségügyi szolgáltatások 6,3 és a belföldi üdülés 4,2 százalékkal – sorolta a KSH.

    A háztartási energiáért 2,3, ezen belül a vezetékes gázért 7,5 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, míg az elektromos energiáért 2,3 százalékkal többet a 2025 júniusinál.

    A tartós fogyasztási cikkek ára 1,9 százalékkal emelkedett, ezen belül az ékszerek 26,4, a konyha- és egyéb bútorok 5,1, a szobabútorok 3,5 és a használt személygépkocsik 2,6 százalékkal többe kerültek, míg a motorkerékpárok ára stagnált. A gyógyszer, gyógyáruk 2,5, a járműüzemanyagok 1,6 százalékkal drágultak egy év alatt.

    A KSH jelentése szerint júniusban az éves maginfláció az egy hónappal korábbival azonos 2,0 százalékon maradt, a nyugdíjas fogyasztói kosárra számolt infláció a májusi 1,5 százalékról 1,4 százalékra csökkent. Az uniós összehasonlítási célokra kalkulált, úgynevezett harmonizált fogyasztói árindex 2,3 százalékról 2,1 százalékra mérséklődött.

    Májushoz viszonyítva az élelmiszerek ára átlagosan 0,2 százalékkal csökkent, a vendéglátási szolgáltatások nélkül 0,5 százalékkal. A friss hazai és déligyümölcs 4,1, a hal 1,4, a halkonzerv és a száraztészta 1,3-1,3, a tartósított gyümölcs 0,8, a csokoládé, kakaó 0,7 százalékkal többe, a friss zöldség 8,1, a tojás 2,4, a vaj, vajkrém 2,0, a burgonya 1,8, a cukor 1,5, a péksütemények 1,2 százalékkal kevesebbe kerültek, mint az előző hónapban.

    A szolgáltatások ára átlagosan 0,3 százalékkal nőtt, ezen belül a teherszállítás 3,2, a belföldi üdülés 2,3, a sport- és múzeumi belépők 1,1, a külföldi üdülés 0,6 százalékkal többe, az egyéb távolsági úti céllal történő utazás 4,3 százalékkal kevesebbe került a májusinál.

    A háztartási energia ára 0,4 százalékkal nőtt, ezen belül a vezetékes gázé 1,0 százalékkal, az elektromos energiáé és a távfűtésé stagnált. A szeszes italok, dohányáruk ára 0,1 százalékkal mérséklődött, ezen belül a dohányáruké 0,1 százalékkal nőtt, a szeszes italoké 0,5 százalékkal csökkent egy hónap alatt.

    A járműüzemanyagok ára stagnált, míg a ruházkodási cikkek 0,4 százalékkal többe kerültek, mint májusban – közölte a KSH.

    Infláció hírek – árak, drágulás és gazdasági változások

  • Vagyonvisszaszerzési hivatal: benyújtották az NVVH-ról szóló törvényjavaslatot!

    Vagyonvisszaszerzési hivatal: benyújtották az NVVH-ról szóló törvényjavaslatot!

    A Magyar Péter vezette Tisza-kormány 2026. július 10-én benyújtotta az Országgyűlésnek a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalról, röviden az NVVH-ról szóló törvényjavaslatot. A javaslat egy, a magyar közjogi rendszerben korábban nem ismert hibrid intézményt hozna létre, amely egyszerre kapna közvagyonvédelmi, közigazgatási, nyomozati, vádképviseleti és polgári jogi igényérvényesítési jogosítványokat.

    A hivatalos indokolás szerint az NVVH feladata a jogellenesen megszerzett közvagyon felkutatása, azonosítása és visszaszerzése, valamint a hasonló visszaélések jövőbeni megelőzése lenne. A konstrukcióban azonosíthatók fontos és előremutató garanciális elemek, ugyanakkor a rendkívül széles hatáskörök miatt érdemi jogállami kockázatok is felmerülnek.

    Az „elszámoltatás” régóta visszatérő politikai ígéret Magyarországon, főleg, ha az találkozik társadalmi igénnyel. A rendszerváltás utáni tapasztalatok azt mutatták, hogy a politikai állításból jogilag bizonyítható ügyet formálni lényegesen nehezebb. A korábbi próbálkozások – 1990-ben a pártállami múlt, a spontán privatizáció vagy a 2010 utáni elszámoltatási kísérletek ügyében – korlátozott eredményre vezettek. A mostani javaslat újdonsága ezért nem pusztán az, hogy ismét napirendre kerül a közvagyon visszaszerzésének ígérete, hanem az, hogy ehhez egy önálló, erős jogkörökkel felruházott közjogi intézményt rendelnének.

    A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal feladata

    A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozását célzó T/357. törvényjavaslat az NVVH-t új, önálló közjogi intézményként állítja fel. A javaslat a „Tisztítótűzként” bemutatott kormányzati akcióterv része, amely a korábbi kormányzati-vagyoni struktúrák felülvizsgálatát és a jogellenesen kikerült közvagyon visszaszerzését célozza. A törvény első része magát a Hivatalt hozza létre, a további rendelkezések pedig azt szabályozzák, hogyan illeszkedik az NVVH a meglévő közjogi, hatósági, büntetőeljárási és bírósági rendszerbe.

    A preambulum szerint a törvény célja a közbizalom helyreállítása, a közélet tisztaságának megerősítése, valamint annak biztosítása, hogy a közhatalom gyakorlása és a közvagyonnal való gazdálkodás kizárólag a köz érdekét szolgálja. Ennek megfelelően a Hivatal alapfeladata a közvagyon köréből jogellenesen kikerült vagyon felkutatása, azonosítása és visszaszerzése, valamint a közvagyonnal való gazdálkodás vizsgálata.

    A vizsgálati jogkör különösen a közbeszerzéseket, támogatásokat, koncessziókat, állami és önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságokat, közfeladat-finanszírozást és uniós forrásokat érintő vagyoni folyamatokra terjed ki, ideértve a szerződéses láncok és a tényleges tulajdonosi kapcsolatok feltárását is. A Hivatal közvagyonvédelmi kockázatértékelést és vizsgálatot folytathat, más szervek eljárását kezdeményezheti, közvagyonvédelmi felügyeletet rendelhet el, valamint törvényben meghatározott esetekben keresetet indíthat. A vizsgálatokra főszabály szerint hat hónap áll rendelkezésre, amely két alkalommal további hat-hat hónappal meghosszabbítható, így az eljárás időtartama legfeljebb másfél év lehet.

    Az NVVH egyik legfontosabb sajátossága, hogy meghatározott ügyekben büntetőeljárási jogosítványokat is gyakorolhat, előkészítő eljárást folytathat, önállóan nyomozhat, és közvádlóként is felléphet. Emellett nyilvános kockázatelemzéseket készíthet a közvagyonnal való gazdálkodást érintő rendszerszintű kockázatokról.

    A Hivatal élén az Országgyűlés által választott elnök áll, munkáját négy elnökhelyettes segíti: a közpénzügyi elnökhelyettes, a nyomozati elnökhelyettes, a vádemelésért felelős elnökhelyettes és a fellebbviteli elnökhelyettes. Az elnököt az Országgyűlés titkos szavazással, az összes képviselő kétharmadának támogatásával választja meg. Az elnök és az elnökhelyettesek megbízatása hat évre szól, és nem választhatók újra, ezáltal lényegében beemelik őket a közjogi méltóságok sorai közé.

    Az elnöki tisztséghez büntetlen előélet, megfelelő felsőfokú végzettség és jelentős szakmai tapasztalat szükséges, főszabály szerint legalább tizenöt év szakmai gyakorlat, tudományos fokozat esetén pedig legalább tíz év. A közpénzügyi elnökhelyettesnél külön követelmény az állami adóhatósági vagy vámhatósági területen szerzett legalább tizenöt éves gyakorlat, míg a nyomozati, vádemelési és fellebbviteli elnökhelyettesi tisztséget ügyészségi szolgálati viszonyban álló ügyészek tölthetik be.

    A szabályozásban megjelenik az elsőként a közmédia átalakításánál felbukkanó, nagyon szigorú összeférhetetlenségi korlát is, mely értelmében nem választható meg elnökké vagy elnökhelyettessé az, aki a megválasztást megelőző hat évben jelentős politikai vagy választott közjogi tisztséget töltött be, a Kormányhoz vagy politikai vezetéshez kapcsolódó megbízatást látott el, illetve párttisztséget viselt vagy párt alkalmazásában állt.

    Sosem látott hivatal

    A törvényjavaslat a magyar közjogi rendszerben korábban nem ismert, európai összevetésben is szokatlan intézménytípust hoz létre. Az NVVH nem egyszerű ellenőrző hatóság lenne, hanem olyan hibrid szerv, amely egyszerre kap közigazgatási, büntetőeljárási és polgári jogi eszközöket a közvagyon védelmére és a jogellenesen kikerült vagyon visszaszerzésére.

    Nincs olyan ország, mint Magyarország az Európai Unióban. (…) Mit kell ilyenkor csinálni? Mi a recept? Hogyan lehet lebontani egy illiberális demokráciát? Hogyan lehet visszaállítani a jogállamot? Van ilyen receptkönyv? Mert ha van, akkor szeretném elkérni. Magyarország ebből a szempontból úttörő, hogy először került ilyen helyzetbe, és először van abban a helyzetben, hogy a saját népe azt mondta, hogy szeretné ezt meghaladni

    – jellemezte a helyzetet Ruff Bálint az Ötpontban podcastben.

    • A közjogi rendszeren átívelő jogkörök

    Az NVVH egyetlen szervezetben egyesíti a közigazgatási hatósági jogköröket (kockázatértékelés, vizsgálat, felügyelet alá vonás, bírságolás), a nyomozó-vádhatósági jogositványokat (nyomozás, vádemelés, vádképviselet), valamint a polgári jogi igényérvényesítést (keresetindítás, szerződés semmisségének megállapítása). Ezek a funkciók a magyar jogrendszerben hagyományosan különböző szervek között oszlanak meg, az NVVH azonban egy kézben összpontosítaná őket, így egy

    ügyet a kockázatelemzéstől a vizsgálaton és az esetleges büntetőeljáráson át a vagyon visszaszerzéséig végig tudna kísérni.

    Európában egyébként találhatók részleges funkcionális párhuzamok — így például az Egyesült Királyság Serious Fraud Office-a, amely a súlyos és összetett gazdasági bűnügyekben a nyomozási és vádhatósági funkciókat egy szervezeten belül kapcsolja össze, illetve az ír Criminal Assets Bureau, amely multidiszciplináris vagyon-visszaszerzési modellként adó-, rendészeti és polgári jogi eszközöket egyesít — ezek sem jelentenek teljes megfelelőit a javasolt hivatalnak. Egyikük sem koncentrálja egy kézben a közigazgatási felügyeleti, a nyomozó-vádhatósági, valamint a polgári jogi igényérvényesítési jogosítványokat olyan módon, hogy egy ügy teljes életútját a kockázatelemzéstől a vizsgálaton és az esetleges büntetőeljáráson át a vagyon tényleges visszaszerzéséig végigkísérhesse.

    A Hivatal hibrid jellegét a személyi állomány is tükrözi, köztisztviselők, rendvédelmi szervektől vezényelt hivatásos állományúak, NAV-tól érkező pénzügyi nyomozók és beosztott ügyészek is dolgozhatnak benne. Emellett jelentős bírságolási jogkörrel rendelkezne, az együttműködési kötelezettség megszegése esetén természetes személyekkel szemben 50 ezer forinttól 50 millió forintig, jogi személyekkel szemben pedig 500 ezer forinttól 5 milliárd forintig terjedő bírságot szabhatna ki, akár ismételten is.

    • Korlátolt szuperügyészség

    A javaslat egyik legfontosabb újítása, hogy a büntetőeljárási törvénybe külön fejezetet iktat az NVVH-ról. Ennek alapján a „közhatalom gyakorlásával vagy közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmények” esetén a Hivatal saját hatáskörbe vonhatja az ügyet. Ez nem önmagában a magához vonás miatt újdonság, hiszen ilyen jogosítványa eddig is volt az ügyészségnek, a lényeg az, hogy az NVVH döntése az ügyészség általános magához vonási jogának kifejezett korlátjává válna.

    Az ügyészség bármely ügyben magához vonhatja a nyomozást, kivéve, ha az NVVH határozatot hozott az ügy saját hatáskörbe vonásáról.

    – áll a T/357-es javaslat 281. §  (5) pontjában.

    Ez a megoldás az NVVH-t a kijelölt ügykörben az ügyészséggel részben párhuzamos, bizonyos helyzetekben pedig azt megelőző szereplővé teszi. A Hivatal emellett egyes, korábban tipikusan ügyészségi jogosítványokat is megkapna, például meghatározott esetekben az Alkotmánybírósághoz fordulás lehetőségét.

    • Felügyeleti jogkörök

    Különösen erős eszköz a közvagyonvédelmi felügyelet, amely lehetővé teszi, hogy a Hivatal közpénzügyi elnökhelyettese már a büntetőeljárás korai szakaszában, akár vádemelés vagy a nyomozás elrendelése előtt beavatkozzon egy gazdálkodó szervezet működésébe. A felügyelő betekinthet az iratokba és könyvekbe, ellenőrizheti vagy ellenjegyzéshez kötheti a vagyoni kötelezettségvállalásokat, és kivételesen a legfőbb döntéshozó szerv hatáskörébe tartozó döntéseket is meghozhatja, ha ez a működőképesség fenntartásához szükséges.

    A jogintézmény a csődeljárási vagyonfelügyelethez hasonló erős beavatkozást jelent, azzal a különbséggel, hogy azt nem bíróság, hanem a Hivatal rendelné el közigazgatási hatósági határozattal. Fontos jogállami garanciális elem ugyanakkor, hogy a felügyelet fenntartását hathavonta felül kell vizsgálni, és ha a felügyelő döntését a bíróság később megsemmisíti, az állam köteles megtéríteni a ténylegesen felmerült kárt.

    • Adatvédelmi korlátozások

    A törvény lehetővé teszi, hogy a Hivatal a vizsgálat eredményessége érdekében időlegesen korlátozza az érintettek adatvédelmi jogait, például késleltesse vagy mellőzze a tájékoztatást arról, hogy adataikat kezeli. Ez akkor merülhet fel, ha az előzetes tájékoztatás veszélyeztetné a vizsgálat sikerét vagy befolyásmentes lefolytatását. A megoldás az uniós adatvédelmi szabályok alapján önmagában nem kizárt, de széles mérlegelési mozgásteret ad a Hivatalnak.

    • Erős finanszírozási garanciák

    A Hivatal a központi költségvetésben önálló fejezetet kapna, költségvetési javaslatát pedig a Kormány változtatás nélkül köteles az Országgyűlés elé terjeszteni. A működési és fejlesztési források főszabály szerint nem csökkenthetők az előző évi szint alá, kivéve, ha ehhez maga a Hivatal hozzájárul. Ez erős pénzügyi önállóságot biztosít, és jelentősen mérsékli annak lehetőségét, hogy a mindenkori kormány költségvetési eszközökkel gyakoroljon nyomást a szervezetre.

  • Iskolakezdési támogatás: ezt még július 22-ig el kell intézni

    Iskolakezdési támogatás: ezt még július 22-ig el kell intézni

    Fontos határidőre figyelmeztette a családokat Kátai-Németh Vilmos szociális- és családügyi miniszter. Azoknak a szülőknek, akiknek gyermeke sajátos nevelési igényű (SNI), legkésőbb július 22-ig jelezniük kell ezt az érintett oktatási intézmény felé, különben az adat nem biztos, hogy bekerül az állami nyilvántartásba, ami az iskolakezdési támogatásra való jogosultságot is befolyásolhatja.

    A miniszter közösségi oldalán arról is beszámolt, hogy az Országgyűlés várhatóan kedden tárgyalja és dönt az iskolakezdési támogatással kapcsolatos előterjesztésről.

    Az SNI státuszt hivatalos szakértői véleménnyel kell igazolni, amelyet a Pedagógiai Szakszolgálat szakértői bizottsága állít ki. A szülőknek ezt követően gondoskodniuk kell arról, hogy az érintett iskola vagy szakképző intézmény rögzítse ezt az információt, akár már oda jár a gyermek, akár szeptemberben kezdi meg ott tanulmányait.

    A támogatás megállapításakor a Magyar Államkincstár nem közvetlenül a szülőktől kapja meg ezeket az adatokat. Az SNI-re vonatkozó információkat az Oktatási Hivataltól, illetve a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivataltól veszi át. Ezért kiemelten fontos, hogy a szükséges bejelentés időben megtörténjen.

    Amennyiben a gyermek adatai nem szerepelnek a hivatalok által továbbított nyilvántartásban, azt a Magyar Államkincstár utólag a szülő bejelentése alapján már nem tudja figyelembe venni az iskolakezdési támogatás megállapításakor.

    A tájékoztatás szerint az érintett hivatalok legkésőbb július 24-ig továbbítják az adatokat a Magyar Államkincstár részére. Ezért a július 22-i határidő betartása különösen fontos az érintett családok számára.

  • Leállt a Facebook!

    Leállt a Facebook!

    Leállt a Facebook webes felülete, a felhasználók PC-ről nem tudnak bejelentkezni, a mobilos alkalmazás azonban megfelelően működik.

    Leállt a Facebook webes felülete,a felhasználók PC-ről nem tudnak bejelentkezni, a mobilos alkalmazás azonban megfelelően működik. A Downdetector szerint az Instagram, a Messenger weboldalaival is problémák akadtak.

    Leállt a Facebook webes felülete vasárnap délelőtt. A telefonos alkalmazás megfelelően működik, akik PC-ről jelentkeznének be, azok futhatnak bele az átmeneti leállásba.

    A Downdetector szerint reggel fél 10 körül ugrott meg a bejelentések száma az oldal leállásáról. Eközben az X-en is sorra születnek a posztok arról, hogy a felhasználók nem tudnak belépni, és ez a szöveg fogadja őket:

    „A fiók pillanatnyilag nem érhető el. A fiók rendszerhiba miatt pillanatnyilag nem érhető el. Reméljük, ez rövidesen megoldódik. Kérjük, próbáld újra néhány perc múlva.”

    Szintén problémák akadtak a Messenger és az Instagram weboldalaival is.

    A Meta közösségi oldalai egy hónappal ezelőtt álltak le teljesen. A hibát akkor annyian jelentették, hogy még a bejelentőoldal is leállt.

  • Minimálbér-emeléshez kapcsolódó szociális hozzájárulási adó támogatása 2027

    Minimálbér-emeléshez kapcsolódó szociális hozzájárulási adó támogatása 2027

    A minimálbér 2027-re tervezett jelentős emelése nemcsak a munkavállalók fizetését növelheti meg, hanem a minimálbéren foglalkoztató vállalkozások bérköltségeit is. A munkáltatók terheinek enyhítésére 2027-ben is folytatódik a minimálbér-emeléshez kapcsolódó szociális hozzájárulási adó támogatási program.

    A támogatás lényege, hogy az érintett munkáltatóknak a minimálbér emelkedésével együtt járó teljes szociális hozzájárulási adóterhet nem kell azonnal viselniük. A program keretében vissza nem térítendő támogatást kaphatnak, amely kompenzálhatja a 2026-os és a 2027-es minimálbérhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adó közötti különbséget.

    A jelenlegi bérmegállapodás alapján a minimálbér 2026-ban havi bruttó 328 600 forint, 2027-ben pedig 14 százalékos emeléssel havi bruttó 374 600 forint lehet. A garantált bérminimum 2027-es összegét ugyanakkor külön megállapodásban határozhatják meg.

    Mi a minimálbér-emeléshez kapcsolódó szociális hozzájárulási adó támogatása?

    A minimálbér-emeléshez kapcsolódó szociális hozzájárulási adó támogatása egy vissza nem térítendő állami kompenzációs program. Elsősorban azoknak a munkáltatóknak nyújt segítséget, amelyek minimálbéren foglalkoztatnak munkavállalókat, és emiatt a kötelező béremelés következtében magasabb munkáltatói közterhet kellene fizetniük.

    A támogatási program a 2025 és 2027 közötti időszakra szól. A kormányhatározat szerint 2027-ben az érintett munkáltatók a 2027-es minimálbérhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adó helyett lényegében a 2026-os minimálbér alapján számított terhet viselik. A két összeg közötti különbséget a támogatási program kompenzálja.

    Ez nem általános szochokedvezmény minden vállalkozásnak. A támogatás csak a program feltételeinek megfelelő munkáltatók és munkavállalók után igényelhető.

    Miért vezették be a támogatást?

    A minimálbér emelése közvetlenül növeli a munkavállalók bruttó bérét, de ezzel együtt a munkáltatók teljes bérköltsége is emelkedik. A bruttó munkabér mellett a munkáltatónak szociális hozzájárulási adót is kell fizetnie, ezért egy nagyobb minimálbér-emelés különösen a sok alacsony keresetű dolgozót foglalkoztató kisebb vállalkozások számára jelenthet komoly többletterhet.

    A program célja, hogy:

    • mérsékelje a minimálbér-emelés munkáltatói költségét;
    • segítse a munkahelyek megőrzését;
    • csökkentse a kisebb vállalkozások hirtelen költségnövekedését;
    • támogassa a hároméves bérmegállapodás végrehajtását;
    • valamint elősegítse a bérek fokozatos emelését.

    A támogatás tehát nem közvetlenül a munkavállalónak jár. A pénzt a jogosult munkáltató igényelheti, miközben a munkavállalónak továbbra is meg kell kapnia a 2027-re meghatározott kötelező legkisebb munkabért.

    Mennyi lehet a támogatás összege 2027-ben?

    A 2027-es egy munkavállalóra jutó pontos támogatási összeget a Magyar Államkincstár 2027-es pályázati felhívása fogja hivatalosan rögzíteni. A jelenlegi bérmegállapodás és a program számítási logikája alapján azonban előzetesen megbecsülhető az összeg.

    A 2026-os minimálbér:

    328 600 forint

    A 2027-re tervezett minimálbér:

    374 600 forint

    A különbség:

    46 000 forint havonta

    Amennyiben a szociális hozzájárulási adó kulcsa 2027-ben is 13 százalék marad, a két minimálbérhez tartozó havi szochoteher különbsége:

    46 000 × 13 százalék = 5 980 forint havonta

    Ez teljes éves foglalkoztatás esetén:

    5 980 × 12 hónap = 71 760 forint évente, munkavállalónként

    A minimálbér-emeléshez kapcsolódó szociális hozzájárulási adó támogatása 2027-ben tehát a jelenlegi adatok alapján várhatóan legfeljebb körülbelül 71 760 forint lehet egy teljes évben foglalkoztatott munkavállaló után.

    Ez előzetes számítás, nem pedig hivatalosan közzétett 2027-es támogatási összeg. A tényleges támogatás függhet:

    • a 2027-es minimálbér végleges összegétől;
    • a szociális hozzájárulási adó 2027-es mértékétől;
    • a foglalkoztatás időtartamától;
    • a részmunkaidő arányától;
    • a támogatási időszak hónapjainak számától;
    • valamint a Magyar Államkincstár pályázati felhívásában szereplő részletszabályoktól.

    Összehasonlításként a Magyar Államkincstár tájékoztatása szerint 2026-ban a támogatás éves összege munkavállalónként 49 920 forint. Bérkalkulátor 2027-re

    Ki igényelheti a támogatást 2027-ben?

    A támogatásra várhatóan azok a munkáltatók lehetnek jogosultak, amelyek megfelelnek a program munkáltatóra és munkavállalóra vonatkozó feltételeinek.

    A korábbi szabályok alapján fontos szempont, hogy az érintett munkavállaló a meghatározott referencia-időszakban legfeljebb az akkori minimálbérnek megfelelő alapbért kapott. A 2026-os kincstári tájékoztató szerint az érintett dolgozó alapbére 2024. szeptember 1. és november 15. között legalább egy időpontban legfeljebb 290 800 forint lehetett. Részmunkaidő esetén ezt az összeget a munkaidő arányában kellett figyelembe venni.

    Mivel a program egy többéves konstrukció, elképzelhető, hogy a 2027-es igénylésnél is ez a korábban meghatározott munkavállalói kör marad az alap. A pontos feltételeket azonban a következő évi pályázati felhívás alapján kell majd ellenőrizni.

    Jellemzően az alábbi feltételekre kell figyelni:

    • a munkáltatónak Magyarországon kell működnie;
    • a támogatásba bevont dolgozót szabályosan kell foglalkoztatni;
    • a munkavállaló alapbérének meg kell felelnie a program feltételeinek;
    • a foglalkoztatásnak a támogatási időszakban is fenn kell állnia;
    • a vállalkozásnak eleget kell tennie az adó- és járulékfizetési kötelezettségeinek;
    • nem állhat fenn kizáró vagy összeférhetetlenségi ok;
    • be kell tartani a csekély összegű, úgynevezett de minimis támogatásokra vonatkozó szabályokat.

    Részmunkaidős munkavállaló után is járhat támogatás?

    A program korábbi szabályai szerint részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló után is igényelhető támogatás, de az összege a munkaidő arányában csökkenhet.

    Ha például egy munkavállalót napi négy órában foglalkoztatnak, akkor a teljes munkaidőhöz tartozó minimálbér és a támogatási összeg felével lehet számolni.

    A várható évi 71 760 forintos teljes munkaidős támogatás alapján:

    • napi 8 órás munkaviszonynál legfeljebb körülbelül 71 760 forint;
    • napi 6 órás munkaviszonynál körülbelül 53 820 forint;
    • napi 4 órás munkaviszonynál körülbelül 35 880 forint

    lehetne az éves támogatás, amennyiben a 2027-es felhívás is ezt az arányosítási módot alkalmazza.

    A tényleges összeg természetesen attól is függ, hogy a dolgozó egész évben vagy csak az év egy részében áll-e támogatásra jogosító munkaviszonyban.

    Hogyan lehet igényelni a szocho támogatást 2027-ben?

    A program korábbi éveiben az igénylés egyszerűsített elektronikus eljárásban történt a Magyar Államkincstáron keresztül.

    A 2026-os támogatást a munkáltatók 2026. március 1-jétől igényelhették. Az elektronikus kérelemhez a Kincstár felületén elérhető dokumentumokat és nyilatkozatokat kellett használni.

    A 2027-es igénylésnél várhatóan az alábbi lépésekre kell majd számítani:

    1. A vállalkozás ellenőrzi, hogy megfelel-e a pályázati feltételeknek.
    2. Azonosítja a támogatásba bevonható munkavállalókat.
    3. Összegyűjti a szükséges foglalkoztatási és béradatokat.
    4. Kitölti az elektronikus támogatási kérelmet.
    5. Csatolja a szükséges nyilatkozatokat és mellékleteket.
    6. Elektronikusan benyújtja a kérelmet.
    7. A Magyar Államkincstár elbírálja a kérelmet.
    8. Jóváhagyás esetén a támogatás kifizetése a megadott bankszámlára történik.

    A pontos kezdőnapot, határidőt és benyújtási felületet a 2027-es hivatalos tájékoztató megjelenése után lehet majd biztosan megadni.

    Milyen dokumentumokra lehet szükség?

    A korábbi pályázati dokumentáció alapján a munkáltatónak többek között szüksége lehet:

    • elektronikus támogatási kérelemre;
    • a támogatásba bevont munkavállalók adataira;
    • foglalkoztatási és béradatokra;
    • de minimis nyilatkozatra;
    • bankszámlaadatokra;
    • felhatalmazó levélre;
    • valamint a pályázati felhívásban előírt további nyilatkozatokra.

    A Magyar Államkincstár külön felhívta a figyelmet arra, hogy az elektronikus felületen a csatolható fájlok mérete és az egy kérelemben rögzíthető munkavállalók száma korlátozott lehet. Nagyobb létszám esetén ezért több külön kérelem benyújtására is szükség lehet, ugyanakkor egy munkavállaló csak egy kérelemben szerepelhet.

    Mit jelent a de minimis támogatás?

    A minimálbér-emeléshez kapcsolódó támogatás csekély összegű, vagyis de minimis támogatásnak minősülhet. Ez azért fontos, mert egy vállalkozás meghatározott időszak alatt csak korlátozott összegű de minimis támogatást vehet igénybe.

    A munkáltatónak ezért a kérelemben nyilatkoznia kellhet a korábban kapott csekély összegű támogatásokról. Ha a vállalkozás már elérte a rá vonatkozó keretet, a támogatás egészben vagy részben nem biztos, hogy igénybe vehető.

    A pályázat benyújtása előtt ezért célszerű összegyűjteni az előző években kapott de minimis támogatásokról szóló határozatokat és igazolásokat.

    Automatikusan jár a támogatás?

    Nem. A támogatást a munkáltatónak külön kell igényelnie. Az, hogy egy vállalkozás minimálbéren foglalkoztat dolgozókat, önmagában nem jelenti azt, hogy automatikusan megkapja a kompenzációt.

    A kérelem benyújtása előtt ellenőrizni kell:

    • a munkavállaló jogosultságát;
    • a referencia-időszakra vonatkozó béradatokat;
    • a foglalkoztatás időtartamát;
    • az esetleges kizáró feltételeket;
    • valamint a de minimis keret rendelkezésre állását.

    A hibás vagy hiányos adatok lassíthatják az eljárást, és akár a támogatás elutasításához is vezethetnek.

    Mekkora keret áll rendelkezésre 2027-ben?

    A minimálbér-emeléshez kapcsolódó szociális hozzájárulási adó támogatási program a kormányhatározat szerint 2025 és 2027 között működik.

    A program teljes végrehajtására legfeljebb 37,4 milliárd forintos kötelezettségvállalási keretet hagytak jóvá. A 2027-es évre a határozat 12,3 milliárd forintos felső korlátot határozott meg.

    Ez azt jelzi, hogy a támogatási rendszer 2027-ben is tervezetten rendelkezik költségvetési fedezettel. A rendelkezésre álló keret azonban nem jelenti azt, hogy minden munkáltató automatikusan jogosult a támogatásra.

    Mire figyeljenek a vállalkozások?

    A támogatás igénylése előtt érdemes már előre felkészülni. A munkáltatóknak célszerű külön listát készíteniük azokról a dolgozókról, akik megfelelhetnek a feltételeknek.

    Fontos ellenőrizni:

    • a korábbi alapbér összegét;
    • a foglalkoztatás kezdetét és fennállását;
    • a teljes vagy részmunkaidős jogviszonyt;
    • a támogatási hónapok számát;
    • az adó- és járulékbevallások adatait;
    • a de minimis keret kihasználtságát;
    • valamint a munkavállalói adatok pontosságát.

    A pályázat elkészítésébe érdemes bevonni a vállalkozás könyvelőjét vagy bérszámfejtőjét, mivel a támogatás számításához és a jogosultság ellenőrzéséhez több év béradataira is szükség lehet.

    Gyakori kérdések

    Lesz szocho támogatás 2027-ben?

    Igen, a kormányhatározat alapján a minimálbér-emeléshez kapcsolódó szociális hozzájárulási adó támogatási program 2027-ben is folytatódik. A pontos pályázati feltételeket a Magyar Államkincstár 2027-es felhívása tartalmazza majd.

    Mennyi lehet a támogatás 2027-ben?

    A jelenlegi minimálbér-összegek és 13 százalékos szochokulcs alapján a támogatás előzetesen havi 5 980 forint, teljes évre pedig 71 760 forint lehet munkavállalónként.

    Minden minimálbéres dolgozó után jár?

    Nem feltétlenül. A munkavállalónak és a munkáltatónak is meg kell felelnie a pályázati felhívásban meghatározott feltételeknek.

    Garantált bérminimumon foglalkoztatott dolgozó után is jár?

    A program alapvetően a minimálbér-emeléshez kapcsolódik. A garantált bérminimumon foglalkoztatottak jogosultságát mindig a hivatalos pályázati felhívás alapján kell ellenőrizni.

    Mikor lehet pályázni?

    A 2027-es pontos pályázati időszak még nem ismert. A 2026-os kérelmeket március 1-jétől lehetett benyújtani, de ebből nem következik automatikusan, hogy 2027-ben is ugyanez lesz a kezdőnap.

    Vissza kell fizetni a támogatást?

    A program vissza nem térítendő támogatást biztosít, ha a munkáltató megfelel a feltételeknek és szabályosan használja fel az összeget. Jogosulatlan igénybevétel esetén azonban visszafizetési kötelezettség keletkezhet.

    A minimálbér-emeléshez kapcsolódó szociális hozzájárulási adó támogatása 2027-ben is fontos segítséget jelenthet a minimálbéren foglalkoztató vállalkozások számára.

    A jelenlegi bérmegállapodás szerint a minimálbér 2027-ben havi bruttó 374 600 forintra emelkedhet. A támogatási program alapján az érintett munkáltatóknak lényegében csak a 2026-os minimálbérhez kapcsolódó szochoterhet kell viselniük, a 2027-es emelésből származó különbséget pedig az állami támogatás kompenzálhatja.

    A jelenleg ismert összegek alapján ez teljes munkaidős munkavállalónként várhatóan havi 5 980 forint, éves szinten pedig 71 760 forint támogatást jelenthet. Ez azonban még előzetes számítás. A hivatalos támogatási összeget, az igénylés határidejét és a részletes jogosultsági feltételeket a Magyar Államkincstár 2027-es pályázati felhívása fogja meghatározni.

    4 órás, 6 órás és 8 órás minimálbér 2027

    KATA-adózás 2027 – Mi mennyi 2027

  • A legizgalmasabb VB meccs volt 2026-ban: Franciaország – Anglia 4-6 lett! 10 gól született!

    A legizgalmasabb VB meccs volt 2026-ban: Franciaország – Anglia 4-6 lett! 10 gól született!

    Óriási izgalmak a meccsen, az első 45 percben az Angolok taroltak, a második félidőben felerősödtek a Franciák de nem sikerült fordítani. 10 gól született! Anglia a mérkőzés győztese.

    Foci Vb 2026 friss hírek, cikkek

    Bronzmeccs

    Franciaország–Anglia 4–6

    Miami, Miami Stadion

    Játékvezető: Jesús Valenzuela (venezuelai)

    Franciaország: Maignan – Gusto, I. Konaté, Lacroix, Th. Hernandez – Rabiot, Zaire-Emery – Olise, Cherki, D. Doué – Kylian Mbappé
    Szövetségi kapitány: Didier Deschamps

    Anglia: D. Henderson – Quansah, Guéhi, Konsa, Spence – Eze, Rice, M. Rogers – Saka, Toney, Rashford
    Szövetségi kapitány: Thomas Tuchel

  • Sulyok Tamás lemondott, vagyis aláírta az Alaptörvény-módosítást! Holnaptól vége!

    Sulyok Tamás lemondott, vagyis aláírta az Alaptörvény-módosítást! Holnaptól vége!

    Sulyok Tamás aláírja az Alaptörvény 17. módosítását, amely megszüntette az ő köztársasági elnöki megbízatását is – ezt a közösségi oldalán jelentette be. Ha az aláírt törvény megjelenik a Magyar Közlönyben, másnap megszűnik a köztársasági elnöki megbízatása.

    Tisza Párt és Magyar Péter friss hírek

    Sulyok Tamás arról beszélt, hogy egész életét a jog tisztelete és szeretete határozta meg. Szerinte az alaptörvény-módosítással „nemzeti sorskérdéshez, személyes vagy politikai érdekeken is túl mutató válaszúthoz érkeztünk”. Ha a köztársasági elnök a jelenlegihez hasonló dilemmával néz szembe, két út áll előtte: alkotmányos kötelességének aláírásával eleget tesz – vagy megtagadja az aláírást, amivel azonban jogsértést követ el.

    „Alaptörvényben foglalt kötelezettségemnek – jogi lehetőségeim és lelkiismeretem alapos mérlegelése után – eleget teszek. Aláírásom köztársasági elnöki kötelezettségeim és a köztársasági elnöki intézmény iránt tanúsított teljes és minden körülmények közötti tiszteletem végső pecsétje” – mondta.

    Sulyok Tamás indoklásában arról beszélt, hogy a jog szeretete és tisztelete minden szakaszában meghatározta az életét, ügyvédként, alkotmánybíróként, a testület elnökeként, és köztársasági elnökként. „Számomra minden hatalom csak a jog keretei között értelmezhető.”

    Úgy látja, ha az erőpolitizálás kiiktatja a jog korlátait, az beláthatatlan következményekkel jár. Szerinte ennek egyik – alkotmányos értelemben súlyos és a rendszerváltás utáni magyar demokrácia 36 éve alatt példátlan – esete, amely most a köztársasági elnöki intézményt éri.

    „A köztársasági elnök a törvényhozóval szemben az alkotmányos rendet az Alaptörvényben biztosított hatáskörében eljárva védelmezheti és köteles védelmezni. Az alkotmányozó, alkotmánymódosító hatalommal szemben azonban az Alaptörvény sem a köztársasági elnököt sem az Alkotmánybíróságot nem jogosítja fel ilyen védelemre” – fogalmazott.

    Ebből is következik szerinte, hogy az alkotmánymódosítások tartalmi kérdéseivel összefüggésben a köztársasági elnök nem fordulhat az Alkotmánybírósághoz, tartalmi kontroll nem érvényesülhet.

    Ezért ha a köztársasági elnök a jelenlegihez hasonló dilemmával néz szembe, két út áll előtte: alkotmányos kötelességének aláírásával eleget tesz – vagy megtagadja az aláírást, amivel azonban jogsértést követ el.

    „A hatályos Alaptörvény értelmében az alkotmányos elveket sértő, de az Országgyűlés, mint alkotmánymódosító hatalom által törvényes eljárás keretében elfogadott jelen módosítással szemben alkotmányos eszközzel nincs módom élni.”

    Ezért döntött úgy, hogy eleget tesz az aláírásnak. Sulyok Tamás szerint az 1956 örökségéből a rendszerváltáskor létrejött demokratikus jogállam ezzel megszűnt.

    A módosítással:

    • visszaállították a hetven éves felső korhatárt az alkotmánybíráknak, amellyel két hónap múlva megszűnik a hetven év feletti Polt Péter és három másik alkotmánybíró megbízatása. Az Alkotmánybíróság elnökét a jövőben ismét az Alkotmánybíróság tagjai választhatják meg maguk közül, és az alkotmánybírák megbízatása tizenkettő helyett kilenc évre szól majd.
    • A bírák a jövőben nagyobb szerepet kapnak az Országos Bírósági Hivatal elnökének és a Kúria elnökének kiválasztásában és visszahívásában. Az OBH és Kúria elnökét az eddigi kilenc helyett csak hat évre választja az Országgyűlés, és bekerült az Alaptörvénybe, hogy nem választhatók újra.
    • Tizenkét éves időkorlátot vezetnek be az országgyűlési képviselőknek. Már a következő választáson sem indulhat el, aki már legalább három ciklusban volt képviselő.
    • Csökkentették a kétharmados, azaz sarkalatos törvények körét.
    • Megteremtették a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal felállításának alkotmányos alapját. Az új hivatal elnökét és elnökhelyetteseit az Országgyűlés kétharmada választja majd meg hat évre.
    • Október 1-jétől a vármegyéket ismét megyéknek kell nevezni.
    • Eltörölték a Költségvetési Tanács vétójogát.
    • Megszüntették az Országgyűlési Őrséget.
    • Visszaállították az Alkotmánybíróság felülvizsgálati jogát egyes költségvetési és adóügyekben, amit a Fidesz vett el a testülettől 2011-ben.

    Megszűnik Sulyok Tamás mandátuma

    Sulyok Tamást 2024-ben Novák Katalin lemondása után öt évre választotta meg az akkori fideszes többségű Országgyűlés, a mandátuma 2029. március 4-ig tartott volna. Magyar Péter azonban már a kampányhajrában, a március 23-i nyíregyházi fórumán megígérte, hogy ha kétharmados felhatalmazást kapnak a választáson, módosítják az Alaptörvényt, és leváltják a Fidesz által kinevezett „bábokat”. Már akkor név szerint említette Sulyokot.

  • Alkalmi munka 2027 – egyszerűsített foglalkoztatás szabályai 2027

    Alkalmi munka 2027 – egyszerűsített foglalkoztatás szabályai 2027

    Alkalmi munka 2027 – Az egyszerűsített foglalkoztatás (EFO) az egyik legnépszerűbb foglalkoztatási forma Magyarországon. Elsősorban idényjellegű, alkalmi vagy rövid időtartamú munkák esetén alkalmazzák, mivel a munkáltató számára egyszerűbb adminisztrációt és kedvezőbb közteherfizetést biztosít.

    2027-ben is várhatóan sok diák, nyugdíjas és más munkavállaló választja ezt a lehetőséget. Az alábbiakban összefoglaltuk a jelenleg ismert szabályokat, amelyek jogszabályváltozás esetén módosulhatnak. A cikket frissítjük, amint új rendelkezések jelennek meg.

    Mi az egyszerűsített foglalkoztatás?

    Az egyszerűsített foglalkoztatás olyan speciális munkaviszony, amelyet elsősorban

    • alkalmi munkára,
    • mezőgazdasági idénymunkára,
    • turisztikai idénymunkára,
    • valamint filmipari statiszták foglalkoztatására lehet alkalmazni.

    A munkaviszonyt minden esetben a munkakezdés előtt be kell jelenteni a NAV felé. Ha ez elmarad, az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai nem alkalmazhatók.

    Mennyi ideig lehet alkalmi munkát végezni?

    A jelenlegi szabályok alapján alkalmi munka esetén ugyanazon munkáltatónál:

    • legfeljebb 5 egymást követő naptári nap,
    • egy hónapon belül legfeljebb 15 nap,
    • a munkavállaló pedig egy naptári évben összesen legfeljebb 120 napot dolgozhat egyszerűsített foglalkoztatásban, akár több munkáltatónál együttvéve.

    Hogyan történik a bejelentés?

    A munkáltató köteles a munkaviszony megkezdése előtt bejelenteni a foglalkoztatást a NAV-nál.

    Ez történhet:

    • az ONYA felületén;
    • az ÁNYK programmal;
    • a 185-ös telefonos ügyfélszolgálaton;
    • vagy az EFO mobilalkalmazás segítségével.

    Kell-e munkaszerződés?

    Az egyszerűsített foglalkoztatás esetén nem minden esetben kötelező írásbeli munkaszerződés, ugyanakkor vitás helyzetek elkerülése érdekében célszerű írásban is rögzíteni a megállapodást. A NAV ehhez mintaszerződést is közzétett.

    Milyen közterheket kell fizetni?

    Az egyszerűsített foglalkoztatás egyik legnagyobb előnye, hogy a munkáltató fix napi közterhet fizet.

    A jelenleg hatályos szabályok szerint:

    • mezőgazdasági idénymunka: napi 2 200 Ft;
    • turisztikai idénymunka: napi 2 200 Ft;
    • alkalmi munka: napi 4 400 Ft;
    • filmipari statiszta: napi 8 700 Ft.

    A pontos összegek a minimálbér változásával módosulhatnak, ezért 2027-ben is érdemes az aktuális NAV-tájékoztatót ellenőrizni.

    Milyen jogai vannak az alkalmi munkavállalónak?

    Bár az egyszerűsített foglalkoztatás egyszerűbb szabályok szerint működik, a munkavállalót több fontos jog is megilleti.

    Ilyenek például:

    • a minimális munkabér,
    • a munkavédelmi szabályok alkalmazása,
    • a pihenőidő biztosítása,
    • valamint bizonyos esetekben a pótlékok kifizetése.

    Kiknek lehet jó választás?

    Az egyszerűsített foglalkoztatás különösen előnyös lehet:

    • diákoknak;
    • nyugdíjasoknak;
    • szezonális munkát vállalóknak;
    • mezőgazdasági idénymunkásoknak;
    • turisztikai dolgozóknak;
    • illetve azoknak, akik rövid időre szeretnének legálisan munkát vállalni.

    Mire érdemes figyelni 2027-ben?

    Az egyszerűsített foglalkoztatás szabályai az elmúlt években többször módosultak. Változott többek között az éves foglalkoztatási korlát, valamint a napi közteher összege is.

    Ha 2027-ben új szabályok lépnek hatályba, az oldalt a legfrissebb NAV-információk alapján frissítjük.

    Gyakori kérdések

    Be kell jelenteni az alkalmi munkát?

    Igen. A munkáltató köteles a munkakezdés előtt bejelenteni a munkaviszonyt a NAV felé.

    Mennyi ideig lehet alkalmi munkában dolgozni?

    A jelenlegi szabályok szerint legfeljebb 5 egymást követő napig, havi 15 napig, a munkavállaló pedig évente összesen 120 napot dolgozhat egyszerűsített foglalkoztatásban.

    Kell-e adót fizetnie a munkavállalónak?

    Az egyszerűsített foglalkoztatásnál a közterheket főszabály szerint a munkáltató fizeti fix napi összegben. Az adózási szabályok bizonyos esetekben az éves jövedelem nagyságától is függhetnek.

    Összegzés

    Az alkalmi munka és az egyszerűsített foglalkoztatás 2027-ben is gyors és rugalmas lehetőséget kínál rövid távú munkavégzésre. A legfontosabb szabályok közé tartozik a NAV felé történő előzetes bejelentés, a foglalkoztatási időkorlátok betartása és a fix napi közteher megfizetése. Mivel a jogszabályok időről időre változhatnak, érdemes mindig a legfrissebb hivatalos tájékoztatókat figyelemmel kísérni.

    Kapcsolódó: Családi adókedvezmény összeg 2027

  • Levegőterhelési díj megduplázása – levegőterhelési díj számítása

    Levegőterhelési díj megduplázása – levegőterhelési díj számítása

    Pénteken benyújtja az Országgyűlésnek a Tisza-kormány azt a törvényjavaslatot, amely öt adónemet eltöröl, megduplázza a levegőterhelési díjat, és megszünteti a bizalmi vagyonkezelő alapítványok adókedvezményeit.

    Magyar Péter miniszterelnök pénteken a közösségi oldalán közzétett bejelentésébenaz adórendszert érintő átalakításokat ismertetett. A törvényjavaslatot a tervek szerint még pénteken a parlament elé terjesztik, a kapcsolódó kormánydöntések pedig a Magyar Közlönyben is megjelennek. A kormányfő hozzátette: az adócsomag bevezetése az uniós források hazahozatalának feltételeit is segítik.

    Öt adónem megszűnik, szigorúbban lépnek fel a környezetszennyezőkkel szemben

    Magyar tájékoztatása alapján a kormány a következő adónemek teljes kivezetéséről döntött:

    • Települési adó: a miniszterelnök szerint az ország több mint háromezer települése közül mindössze 25 önkormányzat alkalmazta, és az adminisztráció sokszor többe került, mint a belőle származó állami bevétel.
    • Ebrendészeti hozzájárulás (ebadó): ezt korábban 16 településen vetették ki. A kormányfő felidézte, hogy az előző kormánypárt tavaly ősszel kampányt épített arra, hogy a Tisza Párt macska- és ebadó bevezetésére készül, holott szerinte azt az Orbán-kormány tette lehetővé.
    • Bevándorlási különadó: Magyar közlése alapján a költségvetésnek ebből soha nem származott bevétele, az adónemet kizárólag propagandacélokra használták.
    • Szén-dioxid-kvótaadó és a hozzá kapcsolódó tranzakciós díj: a kormányfő állítása szerint az előző kabinet tisztában volt azzal, hogy ezek az uniós jogba ütköznek, a bevezetésükkel pedig százmilliárdos visszafizetési és kamatterhet hagytak az országra. A posztban azt írja, az adót eredetileg azért vetették ki egyes vállalatokra, hogy a korábbi rendszerhez közel álló oligarchák később áron alul szerezhessék meg azokat.

    A kvótaadó kivezetése a bejelentés szerint nem jelenti a nagy szennyezők felmentését. A kormány első lépésként megduplázza a levegőterhelési díjat, miközben teljeskörűen felméri Magyarország legnagyobb szennyezőit.

    Megvizsgálják a felszíni és felszín alatti vizeket, valamint a talajt érő terhelés mértékét, és a jövőben magasabb adótételekkel, illetve díjakkal sújtják azokat a cégeket, amelyek nem csökkentik radikálisan a vízfogyasztásukat és a károsanyag-kibocsátásukat.

    Bár nem nevezik meg őket, de ez többek között a rengeteg vizet fogyasztó akkugyárakat érintheti.

    Alapítványok és nagyvállalatok adózása

    A bejelentés értelmében a globális nagyvállalatok társaságiadó-fizetését is átalakítják: az adóalapokat bővítik, a korábbi adókedvezményeket pedig szűkítik. Magyar szerint az eddigi kivételek csak a kiváltságos gazdasági szereplők és politikai alapítványok érdekeit szolgálták, nem a hazai gazdaság növekedését.

    A kormány kivezeti a közérdekű vagyonkezelő alapítványokhoz (KEKVA) kapcsolódó adókedvezményeket, és bezárja azt a kiskaput, amely lehetővé tette, hogy az ilyen szervezeteknek adott támogatások háromszorosát levonják az adóalapból.

    A kormányfő azt ígérte, visszamenőleg is megvizsgálják a bizalmi vagyonkezelőknél elhelyezett több ezer milliárd forintot érintő adóelkerülési gyakorlatokat. A kabinet a vagyonkezelés szabályozásának átalakításától éves szinten több tízmilliárd forintos adóbevételt vár.

    A Tisza Párt vezetője egy korábbi posztjában már felszólította az augusztus végéig megszüntetendő közérdekű vagyonkezelő alapítványok kuratóriumait, hogy tartózkodjanak az állami vagyont érintő érdemi döntésektől. Mindez illeszkedik abba a folyamatba, amelyről a Financial Times elemzése nyomán az Orbán-korszak intézményrendszerének lebontását bemutató összefoglalónkban is írtak: a kormány a közelmúltban már megvonta a Fideszhez kötődő alapítványok kiemelt státuszát. A vagyonkezelőket érintő szigorítás egyben annak az intézkedéssorozatnak is a része, amelynek elemeként a kabinet az alkotmánymódosítás mellett a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalfelállításáról is határozott.

    A miniszterelnök arról is tájékoztatást adott, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) elnöki pozícióját a korábbi gyakorlattal szakítva ezentúl nyílt, transzparens pályázaton fogják betölteni, a hivatal független vezetője pedig a jövőben nem visel államtitkári rangot a kormányban.