Az Országgyűlés kedden elfogadta azt a törvénycsomagot, amelynek célja az adórendszer egyszerűsítése és az adminisztráció csökkentése. A változásokról Kármán András pénzügyminiszter számolt be Facebook-oldalán, hangsúlyozva, hogy több olyan adónem is kikerül a rendszerből, amely már nem töltött be érdemi szerepet.
A miniszter szerint az elfogadott jogszabályoknak köszönhetően egyszerűbbé és átláthatóbbá válik a magyar adórendszer, miközben megszűnnek azok az adók, amelyek fenntartása több költséggel járt, mint amennyi bevételt termeltek.
„Felszámoltuk azokat az adónemeket, amelyek semmilyen érdemi bevételt nem termeltek az államkasszának, sőt, az adminisztrációs költségük magasabb volt, mint a realizált bevétel” – írta Kármán András.
A módosítások eredményeként a korábbi több mint ötven adónem helyett jelentősen kevesebb marad érvényben Magyarországon.
Ezek az adónemek megszűnnek
Az elfogadott törvény alapján megszűnik többek között:
a szén-dioxid-kvótaadó,
valamint a tranzakciós díj.
A pénzügyminiszter emlékeztetett arra, hogy a szén-dioxid-kvótaadó szabályozása nem felelt meg az uniós előírásoknak, ezért kötelezettségszegési eljárás indult Magyarországgal szemben, és az Európai Unió Bírósága jelentős összeg visszafizetésére kötelezte az államot.
A környezetvédelmi célok ugyanakkor továbbra is megmaradnak: ennek részeként a kormány megduplázza a levegőterhelési díjat, amelynek összege 2003 óta nem változott.
Több adókedvezmény is megszűnik
A törvénycsomag több, eddig kedvezményes adózási lehetőséget is kivezet.
Megszűnik:
a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (KEKVA) adókedvezménye,
a műemléki beruházások adóalap-kedvezménye,
valamint a növekedési adóhitel.
Emellett szigorodnak a bizalmi vagyonkezelés szabályai is. A kormány célja, hogy megszüntesse az esetleges adóelkerülési lehetőségeket, miközben a konstrukció eredeti rendeltetése továbbra is megmarad.
A kriptoeszközök szabályai is módosulnak
A parlament a kriptoeszközökre vonatkozó előírásokat is módosította. Az új szabályok eltörlik a validálási kötelezettséget, amely a kormány várakozásai szerint kedvezően hathat a hazai kriptopiac működésére.
Kármán András szerint az elmúlt időszak szabályozása több szolgáltatót is arra késztetett, hogy megszüntesse magyarországi tevékenységét, ugyanakkor az új jogszabályok már most élénkülést hoznak a piacon.
Magyar Péter miniszterelnök a legújabb közvélemény-kutatási adatokra reagálva bejelentette, hogy a Fidesz támogatottsága húsz százalék alá csökkent, a Tisza-kormány pedig a mai napon áfacsökkentésről dönt.
A kormányfő szerdai Facebook-bejegyzésében a Závecz Research 2026. júliusi felmérésének sávdiagramját osztotta meg, amely szerint a biztos pártválasztók körében a Tisza Párt 74 százalékon, míg a Fidesz 19 százalékon áll.
A posztban Magyar úgy fogalmazott, hogy a volt kormánypárt harminc éve nem állt húsz százalék alatt, most azonban az „egykori állampárt” egyre gyorsuló ütemben halad a
gyurcsányi lejtőn.
A Závecz-kutatás részleteiről szerdán Hann Endre és Závecz Tibor beszélgetett: a teljes népességben a Fidesz támogatottsága a korábbi 27 százalékról mintegy 16 százalékra esett vissza. A műsorban Hann úgy vélte, nem zárható ki, hogy a Fidesz jelenlegi formájában nem éli túl a politikai válságot.
Bejegyzésében Magyar meg is jegyezte, hogy a Fidesznél „ma már csődbiztost is kineveztek”. A miniszterelnök a napokban többször is kommentálta a Fidesz belső ügyeit: a lemondott Gulyás Gergely helyére várt Bóka Jánost titkosszolgának és volt SZDSZ-jelöltnek nevezte, aki szerinte a párt Retkes Attilája lehet.
Az ellenzéket érintő kritikák mellett Magyar arról is beszámolt, hogy a Tisza-kormány „minden nap a működő és emberséges Magyarországért dolgozik”, és szerdán áfacsökkentésekről döntenek, részleteket azonban nem közölt.
Kapitány: Új, a gazdasági tárcát érintő döntéseket jelent be a kormány
A gazdasági és energetikai miniszter is hasonló témában tett közzé Facebook-bejegyzést. Kapitány István azt írta, hogy a csütörtöki kormányzati sajtótájékoztatón újabb, a minisztériumát is érintő döntésekről adnak majd tájékoztatást.
A posztban írt arról is, hogy kedden Porcher Áron államtitkár ismertette az Országgyűlésben azt a törvényjavaslatot, amely megszüntetné a tárcavezető egyszemélyi döntési jogkörét az akkumulátor-újrafeldolgozó üzemek elhelyezkedése kapcsán. Kapitány István úgy fogalmazott, hogy egy ilyen határozat nem egy emberre, hanem a szakértőkre tartozik.
A módosítás hátteréről a 24.hu korábban beszámolt: a tárcavezető álláspontja szerint az előző kormány modellje homályos szempontokra és egyszemélyi döntésekre épült, a helyi közösségek megkérdezése nélkül. Az új eljárásrendben környezetvédők, mérnökök, egyetemi szakemberek és a hatóságok együttesen vizsgálnak majd minden ügyet. A minisztérium felügyelete alatt már júniusban megalakult egy tárcaközi munkacsoport, amely az akkumulátoripar teljes szabályozásának szigorítását, illetve a munkavállalók és a környezet védelmét tűzte ki célul.
Egyre többen adnak bérbe lakást vagy családi házat, ezért gyakori kérdés, hogy milyen adózási szabályok vonatkoznak a bérleti díjból származó bevételre. A lakáskiadásból származó jövedelem után a legtöbb esetben személyi jövedelemadót (SZJA) kell fizetni, ugyanakkor bizonyos költségek elszámolhatók, amelyek csökkenthetik az adóalapot. A részletes szabályokat a NAV tájékoztatói ismertetik.
Kell adót fizetni a lakás bérbeadása után?
Igen. Ha magánszemélyként adja bérbe ingatlanát, a bérleti díjból származó jövedelem adóköteles. Az adó alapja azonban nem minden esetben a teljes bevétel, mivel a jogszabály lehetőséget biztosít a felmerült, igazolt költségek elszámolására vagy – meghatározott feltételek mellett – a 10 százalékos költséghányad alkalmazására.
Mekkora az adó mértéke?
A lakás bérbeadásából származó jövedelem után 15 százalék személyi jövedelemadót (SZJA) kell fizetni. Az adót a jövedelem után kell megállapítani, nem automatikusan a teljes bérleti díj után.
Milyen költségek számolhatók el?
A NAVszabályai szerint többek között az alábbi, igazolt kiadások csökkenthetik az adóalapot:
egyéb, a bérbeadással közvetlenül összefüggő kiadások.
A költségek elszámolásához számlák és bizonylatok megőrzése szükséges.
Egyszerű példa az adózásra
Tegyük fel, hogy egy lakást havi 250 000 forintért adnak bérbe.
Éves bevétel:
3 000 000 forint
Ha az igazolt költségek összege 400 000 forint, akkor:
bevétel: 3 000 000 Ft
elszámolható költség: 400 000 Ft
adóalap: 2 600 000 Ft
fizetendő SZJA (15%): 390 000 forint
A pontos fizetendő adó természetesen minden esetben az egyedi körülményektől függ.
Mikor kell bevallani?
A lakáskiadásból származó jövedelmet az éves személyijövedelemadó-bevallásban kell szerepeltetni. A NAV minden évben elkészíti az adóbevallási tervezetet, azonban a bérbeadásból származó adatokat szükség esetén a magánszemélynek kell kiegészítenie vagy javítania.
Mire figyeljen a bérbeadó?
A későbbi viták és adózási problémák elkerülése érdekében érdemes:
írásos bérleti szerződést kötni,
nyilvántartani a befolyt bérleti díjakat,
minden költségről számlát megőrizni,
szükség esetén adószakértő segítségét kérni.
A szabályos adminisztráció nemcsak az adózás miatt fontos, hanem a bérbeadó és a bérlő jogbiztonságát is növeli.
2027-ben változhatnak a szabályok?
Az adójogszabályok időről időre módosulhatnak, ezért lakáskiadás előtt mindig érdemes ellenőrizni a NAV aktuális tájékoztatóit. A cikkben szereplő információk a 2026–2027-ben ismert szabályokon alapulnak.
Összegzés
A lakás bérbeadása továbbra is népszerű befektetési forma, azonban a bérleti díjból származó jövedelem után adófizetési kötelezettség keletkezhet. A megfelelő költségelszámolással csökkenthető az adóalap, ezért célszerű minden bizonylatot megőrizni és az éves SZJA-bevallást pontosan kitölteni.
Gyakran ismételt kérdések
Kell adót fizetni albérlet kiadása után?
Igen. A bérbeadásból származó jövedelem után általában 15 százalék személyi jövedelemadót kell fizetni.
A teljes bérleti díj után kell adózni?
Nem feltétlenül. Az adó alapja csökkenthető az elszámolható költségekkel vagy a jogszabályban meghatározott költséghányad alkalmazásával.
Mikor kell bevallani a lakáskiadásból származó jövedelmet?
Az éves SZJA-bevallásban kell feltüntetni.
Elszámolható a felújítás költsége?
Bizonyos feltételek mellett igen, ha a kiadás megfelel a NAV szabályainak és megfelelő bizonylatokkal igazolható.
🏠 További albérletes tartalmak
Ha albérletet keresel vagy lakásbérlés előtt állsz, ezeket az útmutatókat is érdemes elolvasni:
Az elmúlt években egyre többen vásároltak befektetési céllal lakást vagy házat Magyarországon. A magas albérletárak miatt sok tulajdonos számára az ingatlan bérbeadása stabil havi bevételt jelent. Ugyanakkor a bérleti díjból származó jövedelem után adózni kell, ezért fontos tisztában lenni az aktuális szabályokkal.
Az ingatlan bérbeadás adózása 2027-ben várhatóan továbbra is az önálló tevékenységből származó jövedelem szabályai szerint történik, amely után 15 százalék személyi jövedelemadót (SZJA) kell fizetni.
Kell-e adót fizetni lakáskiadás után?
Igen.
Ha magánszemélyként lakást, családi házat vagy más ingatlant adsz bérbe, az ebből származó bevétel adóköteles. A NAV felé a jövedelmet be kell vallani, és az adót meg kell fizetni.
Sokan tévesen úgy gondolják, hogy csak akkor kell adózni, ha nagy összegű bevételük van. Valójában már néhány hónapos lakáskiadás esetén is fennáll az adókötelezettség.
Mekkora az adó mértéke 2027-ben?
A lakáskiadásból származó jövedelem után 15% SZJA fizetendő. A jó hír, hogy az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelmet jelenleg nem terheli szociális hozzájárulási adó (szocho), így a legtöbb magánszemély számára kizárólag az SZJA-val kell számolni.
Fontos azonban tudni, hogy az adót nem feltétlenül a teljes bevétel után kell megfizetni, mert a bevételből költségek is levonhatók.
Kétféle módszer közül lehet választani
Az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem megállapítására két lehetőség áll rendelkezésre:
1. 10%-os költséghányad
Ez a legegyszerűbb megoldás.
Ebben az esetben a teljes bevétel 10%-a automatikusan költségnek minősül, így a bevétel 90%-a után kell megfizetni a 15%-os SZJA-t.
Példa
Ha egy lakást havi 250 000 forintért adnak ki:
Éves bevétel: 3 000 000 Ft
10% költség: 300 000 Ft
Adóalap: 2 700 000 Ft
Fizetendő SZJA: 405 000 Ft
Ebben az esetben a tényleges adóteher a teljes bevételhez viszonyítva körülbelül 13,5%.
2. Tételes költségelszámolás
A másik lehetőség a tételes költségelszámolás.
Ilyenkor a bérbeadó a bevételből levonhatja a bérbeadással kapcsolatos igazolt költségeket. Ez akkor lehet előnyös, ha jelentős kiadások merülnek fel az ingatlannal kapcsolatban.
Elszámolható lehet például:
karbantartás,
javítás,
felújítás egy része,
közvetítői díj,
értékcsökkenési leírás,
egyes üzemeltetési költségek.
Amennyiben a költségek meghaladják a bevétel 10%-át, gyakran kedvezőbb lehet ezt a módszert választani.
Mi számít bevételnek?
A bérleti díj természetesen bevételnek minősül.
Ugyanakkor bizonyos, a bérlőre áthárított közüzemi díjakat nem kell a bevételbe beszámítani, amennyiben azok ténylegesen a szolgáltatók felé kerülnek továbbfizetésre. Ez jelentős könnyítést jelenthet a bérbeadók számára.
Ezért különösen fontos, hogy a bérleti szerződésben egyértelműen elkülönüljön:
a bérleti díj,
valamint a rezsi és közüzemi költségek összege.
Kell-e adószám a lakáskiadáshoz?
A legtöbb magánszemély számára a hagyományos lakáskiadás esetén nem szükséges vállalkozást alapítani.
Az ingatlan bérbeadása önálló tevékenységként végezhető, és az ebből származó jövedelem az SZJA szabályai szerint adózik. Különleges esetekben – például bizonyos áfás ügyletek vagy üzletszerű tevékenység esetén – eltérő szabályok is alkalmazhatók.
Áfát kell fizetni?
A lakóingatlanok hagyományos bérbeadása általában áfamentes tevékenységnek minősül.
Vannak azonban kivételek:
garázs bérbeadása,
parkolóhely bérbeadása,
kereskedelmi szálláshely-szolgáltatás,
egyes speciális ingatlanhasznosítási formák.
Ezért aki nem klasszikus albérletként hasznosítja az ingatlant, annak érdemes külön utánanéznie az áfaszabályoknak.
Mikor kell befizetni az adót?
A bérbeadásból származó jövedelem után adóelőleg-fizetési kötelezettség is felmerülhet.
Az adóelőleget negyedévente kell megállapítani és megfizetni, a negyedévet követő hónap 12. napjáig.
A bérbeadásból származó jövedelmet az éves személyi jövedelemadó bevallásban kell feltüntetni.
A NAV által készített bevallási tervezetet minden évben érdemes ellenőrizni, mert a lakáskiadásból származó jövedelem nem minden esetben jelenik meg automatikusan a rendszerben.
Az ingatlanpiac és az adózási szabályok folyamatosan változnak, ezért érdemes:
írásos bérleti szerződést kötni,
megőrizni a számlákat és bizonylatokat,
előre eldönteni, hogy a 10%-os költséghányad vagy a tételes elszámolás éri meg jobban,
figyelni a NAV tájékoztatóit és határidőit.
Összegzés
Az ingatlan bérbeadás adózása 2027-ben várhatóan továbbra is egyszerűnek mondható a magánszemélyek számára. A lakáskiadásból származó jövedelem után 15% SZJA fizetendő, a jövedelem pedig megállapítható 10%-os költséghányaddal vagy tételes költségelszámolással. A megfelelő módszer kiválasztásával jelentős összeget lehet megtakarítani, ezért minden bérbeadónak érdemes előre kiszámolnia, melyik megoldás a kedvezőbb számára.
Június 30-án éjfélkor több jelentős adózási határidő is lejár. Az érintetteknek már csak néhány órájuk maradt arra, hogy éljenek a gépjárműadó részletfizetési lehetőségével, illetve benyújtsák a globális minimumadóval kapcsolatos bevallásukat.
Még kérhető az öt havi részletfizetés
Azok az autótulajdonosok, akik eddig nem rendezték gépjárműadójukat, ma még kérhetik az automatikus, pótlékmentes részletfizetést.
A lehetőség alapján az adót öt havi részletben lehet megfizetni, külön késedelmi pótlék nélkül. Fontos azonban, hogy a kérelem benyújtásának határideje jogvesztő, vagyis a határidő elmulasztása után már nincs lehetőség utólagos igazolásra vagy méltányossági kérelemre.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal tájékoztatása szerint eddig több mint 32 ezer részletfizetési kérelmet nyújtottak be az adózók.
A NAV-Mobil alkalmazásban néhány perc alatt elintézhető
A részletfizetés legegyszerűbben a NAV-Mobil alkalmazáson keresztül igényelhető, ahol az ügyintézés mindössze néhány percet vesz igénybe.
Az alkalmazás további előnye, hogy értesítéseket küld a fontos adózási határidőkről, így segíthet elkerülni a késedelmes ügyintézést.
A kérelmet természetesen papíralapon vagy más elektronikus úton is be lehet nyújtani.
Késedelmi pótlék és akár forgalomból kivonás is jöhet
Akik sem a részletfizetést nem kérik, sem az adót nem rendezik határidőre, késedelmi pótlékkal számolhatnak.
Súlyosabb esetben akár a gépjármű forgalomból történő kivonására is sor kerülhet.
Ha valaki nem találja a korábban kiküldött gépjárműadó-határozatot, a NAV online kalkulátora segítségével könnyen kiszámolhatja a fizetendő összeget a jármű teljesítménye és gyártási éve alapján.
A cégeknek is fontos határidő jár le
Szintén június 30-án éjfélkor jár le a 2024-es adóévre vonatkozó globális minimumadó-bevallások benyújtásának határideje.
Ez elsősorban a multinacionális vállalatcsoportok és a szabályozás hatálya alá tartozó nagyvállalatok magyarországi tagjait érinti.
A bevallás az Online Nyomtatványkitöltő Alkalmazáson (ONYA) keresztül nyújtható be.
Akár 10 millió forintos bírság is kiszabható
A NAV figyelmeztetése szerint azok a vállalkozások, amelyek elmulasztják a globális minimumadó-bevallás benyújtását, jelentős szankciókra számíthatnak.
A mulasztási bírság összege akár 10 millió forint is lehet, ezért az érintett cégeknek érdemes még a határidő lejárta előtt ellenőrizniük kötelezettségeiket és benyújtani a szükséges dokumentumokat.
