Címke: #friss

#friss hírek: ezen az oldalon az RSSHirek.hu hírkereső friss közlésű saját cikkeink jelennek meg.

  • Magyar Péter: minden választási csalást leleplezünk

    Magyar Péter: minden választási csalást leleplezünk

    A kistelepülések polgármestereinek is üzent Magyar Péter a péntek délutáni kampányfórumán a 850 fős Vas vármegyei Uraiújfalun.

    Hírkereső Top Friss Hírek

    A beszéde végén azt mondta: nem szeretne olyat hallani a következő hetekben, hogy az embereket azzal fenyegetik a polgármesterek, hogy nem kapnak tűzifát, nem vehetnek részt a közmunkában vagy elvesztik az önkormányzati munkájukat, ha nem a Fideszre szavaznak. „Nem szeretnék olyat hallani, hogy választási csalást szerveznek, hogy önkormányzati forrásokat használhatnak fel fideszes politikusok, vagy éppen láncszavazást szerveznek, vagy fizetnek a szavazatokért.”

    „Lehet, hogy 2022-ben, lehet, hogy 2018-ban nem volt ennek következménye, de most lesz. Ezt tudom üzenni”

    – jelentette ki Magyar, és azt ígérte: a választás után a szabad és független nyomozó hatóság és igazságszolgáltatás az utolsó választási bűncselekményt is fel fogja tárni, történjen az Vas vármegyében, vagy a határon túl. „Mindenkinek azt tudom mondani, akit zsarolnak, fenyegetnek, hogy ne engedjen.”

    Uraiújfalu a sárvári központú, Vas vármegye 2-es választókerülethez tartozik, ahol 2022-ben a fideszes Ágh Péter a szavazatok 64,38 százalékával nyert. Itt volt az egész országban a harmadik legnagyobb különbség a kormánypárti és ellenzéki jelölt között akkor.

    Magyar azt mondta: feltett szándéka, hogy Vas vármegye mind a három választókerületében a Tisza Párt jelöltjei nyerjenek. Abban egészen biztos, hogy a szombathelyi (Vas 1) és sárvári (Vas 2) körzetben győzni fognak, és keményen dolgoznak azért, hogy a szentgotthárdi (Vas 3) körzetet is behúzzák. via

  • Gödi akkugyár: Magyar Péter petíciót indított!

    Gödi akkugyár: Magyar Péter petíciót indított!

    Új petíciót indít a Tisza Párt a gödi akkumulátorgyár ügyében – jelentette be csütörtök délután Magyar Péter a Facebook-oldalán. A posztban a Tisza Párt elnöke azt követeli, hogy „Orbán Viktor vállalja a felelősséget több tízezer honfitársunk egészségének veszélyeztetésért és százmilliárdok elherdálásáért”.

    Tovább a hírkeresőre

    A petíció szerint elfogadhatatlan, hogy egy multinacionális vállalat gazdasági érdeke előrébb való legyen, mint a magyarok egészsége. „Elfogadhatatlan az is, hogy a kormány éveken át tudatosan eltűrje ezt a helyzetet, majd most megpróbáljon elbújni a nyilvánosság elől” – áll a petíció szövegében. Magyar szerint az aláírók azt követelik, hogy:

    • Induljon azonnali, független hatósági vizsgálat.
    • A kormány hozza nyilvánosságra a szennyező gyárakról készült kormányzati jelentések, hatósági vizsgálati eredmények tartalmát.
    • Nevezzék meg a jogi és politikai felelősöket.

    A videó

    A petíciót azután hirdették meg, hogy Magyar Péter közzétette a gödi Samsung-gyár tevékenységéről szóló első hosszabb videóját. Ebben egy eltakart arcú és eltorzított hangú férfi szerepel, aki arról beszél, hogy 2019 és 2022 között sofőrként dolgozott a Samsung egyik fuvarozó alvállalkozójának. A férfi elmondása szerint rendszeresen egy-két héttel előre kaptak jelzést arról, hogy mikor lesz az üzemben katasztrófavédelmi ellenőrzés, és ekkor a Samsung azt a feladatot adta ki a fuvarozócégeknek, hogy az engedélyezett mennyiség fölött tárolt alapanyagokat (jellemzően mangánt, nikkelt és kobaltot) szállítsák ki külső raktárakba, például Vácra, Kistarcsára, Gödöllőre, Dunaharasztiba és Biatorbágyra.

    A férfi állítása szerint ezek a raktárak nem rendelkeztek engedéllyel ilyen veszélyes vegyi anyagok tárolására. Elmondása szerint volt, hogy 30-50 kamionnyi veszélyes anyagot kellett kiszállítani a gyárból. A férfi állítása egybevág a Telex korábbi értesüléseivel, amelyek szerint a Samsung valóban elszállíttatta az ellenőrzések idejére a nála lévő anyagok egy részét. A Tisza Párt elnöke azt ígérte, hogy az akkugyárak témájában további videókat is készül megosztani.

    A Samsung gödi gyárának szabálytalanságairól már 2022-ben megjelentek hírek, 2023 elején a Telexen is sokat foglalkoztak ezzel. A téma akkor került ismét a figyelem középpontjába, amikor idén február elején részletesen feltárták a gyáron belüli mérgezéseket, és azt, hogy a kormány hogyan kezelte ezt a problémát abban az időszakban. A gödi ügyet kirobbantó cikket itt lehet elolvasni.

    Magyar Péter néhány héttel korábban arról indított petíciót, hogy több külképviseleti szavazóhelyiség legyen az április 12-i választáson.

  • Bérek és jutalmak 2026 – nagy változás jön!

    Bérek és jutalmak 2026 – nagy változás jön!

    A bértranszparencia jegyében nemcsak a béreknél kellenek világos, a dolgozók számára megismerhető elvek, hanem a jutalmaknál, bónuszoknál is.

    Mutatjuk a friss saját cikkeket, híreket

    Az Európai Parlament és Tanács (EU) 2023/970 irányelve, azaz az EU bértranszparencia-irányelve az „egyenlő munkáért egyenlő bér” elvének érvényesítését kívánja megerősíteni, elsősorban a nemek közötti bérszakadék csökkentése érdekében. Júniustól a hazai cégeknél is kötelező érvényesíteni ezt az elvet. Hogy mit jelent a bértranszparencia a cégeknek és a dolgozóknak, azt vizsgálta az RSM blogja.

    Íme legfőbb megállapításaik:

    • A jól működő vállalatirányítás egyik fontos eleme, hogy a munkavállalók javadalmazása ne eseti vezetői döntéseken múljon.

    A bérezés, az előrelépési lehetőségek és a teljesítmény értékelésének szempontjai előre meghatározottak, átláthatók, megismerhetők kell hogy legyenek, és következetesen alkalmazott szabályok mentén kell hogy működjenek, megfelelő belső ellenőrzés mellett.

    • A bértranszparenciával kapcsolatban gyakori tévhit, hogy a megfelelés pusztán alapbérek kiegyenlítésével elérhető. A valóság ezzel szemben az, hogy a teljes javadalmazási csomag vizsgálat alá kell hogy kerüljön, ideértve a bónuszokat, prémiumokat és egyéb változó juttatásokat is.

    Az egyéni teljesítmény honorálása továbbra is jogszerű és legitim cél, azonban csak akkor, ha annak feltételei előre meghatározottak, objektívek és következetesen alkalmazottak. Ezért a bértranszparencia jegyében a változó javadalmazási elemek felülvizsgálata elkerülhetetlen.

    • Ha gyenge a céges belső kontroll, akkor a bértranszparencia növeli a peres kockázatokat, a hatósági szankciók esélyét és a reputációs károkat.

    Bár a pontos választ majd csak az irányelvet átültető magyar jogszabály fogja megadni, de az uniós bértranszparencia-irányelv már most egyértelművé teszi, hogy a jogkövetkezményeknek és a szankcióknak központi szerepük lesz. Több rendelkezés foglalkozik kifejezetten a következményekkel, és az irányelv elvárása szerint a szankcióknak ténylegesen visszatartó erejűnek kell lenniük. Ennek részeként várhatóan mérlegelni kell majd a jogsértés súlyát, az enyhítő és súlyosító körülményeket, valamint különösen a visszaesést (ismételt jogsértést).

    Ha a cégek nem fordítanak kellő figyelmet rá, hogy kidolgozzák a bér- és jutalomfeltételeket, dolgozói elégedetlenséggel is számolhatnak, vagy azzal, hogy a dolgozók egy része könnyebben odébb áll.

  • Lakásbiztosítási kampány 2026: így tudunk spórolni!

    Lakásbiztosítási kampány 2026: így tudunk spórolni!

    Március 1-jén ismét elindul az országos lakásbiztosítási kampány, a lakóingatlanok drágulása miatt pedig már több mint 140 ezer milliárd forintos állományról van szó. Extra keresletet teremt a piacon az Otthon Start Program, a Netrisk szakértői szerint a lakáshitelek mellé teljes körű lakásbiztosítást érdemes kötni, a „minimumbiztosítás” könnyen lehet, hogy nem nyújt megfelelő fedezetet baj esetén.

    Hírkereső top hírek percről percre

    Az idei kampányban jelenleg átlagosan 18 ezer forintot tudnak megspórolni azok, akik új biztosítást választanak a Netrisk adatai szerint. Sokan azonban a spórolás helyett inkább a magasabb minőségű szolgáltatást választják.

    A korábbiakhoz képest idén más lehet a márciusi lakásbiztosítási kampány. Részben azért, mert az elsőlakás-vásárlók számára elérhető államilag támogatott lakáshitelek élénkülést hoztak az lakóingatlanok piacára, amely extra keresletet jelent. Részben pedig azért, mert az utóbbi évek lakásdrágulása miatt jóval nagyobb az érintett lakásállomány összértéke. Magyarországon több mint 4,6 millió lakóingatlant tartanak nyilván, melyeknek 87 százaléka lakott a legutóbbi népszámlálási adatok alapján. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb – múlt év második negyedévére vonatkozó elemzése – szerint egy lakás átlagos ára már 35,5 millió forint. Ez egyben azt is jelenti, hogy a lakóingatlan-állomány összértéke átlépte a 140 ezer milliárd forintot.

    Minimumbiztosításhelyett inkább teljes körűt érdemes kötni

    „Ebből az adatból is látható, hogy a magyarok legfontosabb vagyontárgya a lakóingatlan, amelynek értéknövekedését a biztosításokban is le kell követni. Komolyabb baj esetén egy alulbiztosított lakásnál a kártérítés nem biztos, hogy megfelelő fedezetet jelent a helyreállításra”– mondta Besnyő Márton, a Netrisk Csoport Ausztriáért és Magyarországért felelős regionális ügyvezetője.

    A lakáshitelekhez legtöbb esetben kötelezően megkötendő lakásbiztosításoknál sokszor az ügyfelek csak a bank által elvárt minimális fedezetet kötik meg. Ez pedig veszélyes lehet, hiszen egy komolyabb kár esetén a minimumbiztosítás gyakran csak a hiteltartozást fedezi, de nem nyújt elegendő forrást az ingatlan helyreállítására vagy az ingóságok pótlására.

    Biztosítás kötés, felmondás, árak, kalkulátor

    A szakember hozzátette, hogy szintén érdemes elővenni a korábbi, akár évekkel ezelőtt megkötött lakásbiztosítási szerződéseket. Az építőanyag-árak és a kivitelezési költségek drasztikus emelkedése miatt a régebbi kötvényekben rögzített összegek mára elavultak, így a tulajdonosok jelentős része tudtán kívül alulbiztosítottá válhatott.

    A márciusi kampány éppen arra ad lehetőséget, hogy a biztosítási összegeket a valós piaci árakhoz igazítsák. 2024 óta ugyanis már évente már kétszer – a biztosítási évfordulókor és minden év márciusában – lehet biztosítást váltani. Ez azt jelenti, hogy ha kedvezőbb megoldást talál valaki, akkor indoklás nélkül, költségmentesen felmondhatja a meglévő szerződését, és új biztosítást köthet.

    Mennyiért és milyet?

    A biztosítási díjakat látva Budapesten egy átlagos társasházi lakás éves lakásbiztosítási védelme a Netrisk adatai szerint jelenleg 26 ezer forint, ami éves szinten 2,5 százalékos emelkedést jelent. Egy átlagos vidéki családi ház esetében ugyanez az összeg 46 ezer forint, ez pedig közel 4 százalékos emelkedést jelent éves szinten. Az újrakötésnél azonban nemcsak az árra, hanem a szolgáltatásokra is érdemes figyelni.  A modern szerződések ma már olyan kiegészítő fedezeteket is tartalmaznak, amelyek korábban nem voltak elérhetőek: ilyen a napelemek, hőszivattyúk védelme, vagy az elektromos autók töltőberendezéseire vonatkozó biztosítás. A leggyakoribb káresemények – mint a vihar, a beázás vagy a csőtörés – mellett a 24 órás gyorsszerviz (asszisztencia) is az egyik legnépszerűbb elem lett.

    Mínusz 18 ezer forint

    Besnyő Márton elmondta: az idei kampányban a Netrisk adatai szerint eddig átlagosan 18 ezer forintot tudnak megspórolni azok, akik új biztosítást választanak, de minden 5. szerződő akár 40 százalék feletti összeget is megtakaríthat, ami átlagosan több mint 30 ezer forintot jelent. Sokan azonban a spórolás helyett inkább a magasabb minőségű szolgáltatást választják, közel 30 százaléka az ügyfeleknek a korábbi biztosítási díjánál drágább csomagra vált. A tudatosságot jelzi az is, hogy a lakásbiztosítások összehasonlítása után az emberek alig fele választja a legolcsóbb opciót, és ez az arány egyre csökken.

  • 2026 januárban 32,3 milliárd forintos többlettel zártunk

    2026 januárban 32,3 milliárd forintos többlettel zártunk

    Idén januárban 32,3 milliárd forintos többlettel zárt az államháztartás központi alrendszere – írja hétfői, részletes tájékoztatójában a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM).

    Top friss hírek az elmúlt 1 órából

    A központi alrendszeren belül

    • a központi költségvetés 98,6 milliárd forintos hiányt;
    • az elkülönített állami pénzalapok 39,2 milliárd forintos többletet;
    • a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 91,7 milliárd forintos többletet mutattak.

    A központi alrendszer január végi, összesen 4022,5 milliárd forintnyi kiadásai mintegy 20 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszaki adatát. A központi költségvetés adóssága pedig január végéig 1550,3 milliárd forinttal növekedett.

    Az NGM szerint az uniós programok bevételeinek összege januárban 240,3 milliárd forint volt, emellett az előző év azonos időszakához viszonyítva 9 százalékkal nőttek a központi alrendszer adó- és járulékbevételei. A fogyasztáshoz kapcsolódó adók 8 százalékkal, ezen belül az áfabevétel 7 százalékkal emelkedett.

    A költségvetési szervek magasabb kiadásait a fegyverpénz kifizetésével magyarázta az NGM. Kamatkiadásokra január végéig 179,3 milliárd forint ment el, ez 206,4 milliárd forinttal alacsonyabb a tavaly januári adatnál. Nyugellátásokra és gyógyító-megelőző ellátásokra viszont többet költöttek: előbbire 593,3 milliárd forintot, utóbbira 232,4 milliárd forintot.

    A 2025-ös évet egyébként 5738 milliárd forintos, vagyis percenként több mint 10 millió forintos hiánnyal zárta az államháztartás.

  • Orbán Viktor kamuzik

    Orbán Viktor kamuzik

    Ha a szorzó adott, ám a szorzandó nem, akkor nem tudni, mennyi a szorzat. Amúgy meg kábé mindegy is. Már ha több, mint százhatszor ötszáz. Kampánymatek.

    Ahogy tegnap este írták, Orbán Viktor azt posztolta az első nap ajánlási íveinek leadása után, hogy:

    Tiszás lebukás, fölényes fideszes győzelem. 1:0 ide.

    A miniszterelnök szerint a Tisza Párt „lebukott”, ugyanis lényegesen kevesebb ajánlást gyűjtött, mint amennyit kommunikált.

    Orbán úgy véli: „az ellenzéki párt mindig hazudik, a választásokig ezzel kell majd együtt élni… ők nagyokat mondanak, mi meg a végén nagyot nyerünk.”

    A kormányfő Facebook-oldalára feltöltött videóban elhangzik, hogy a Tisza Párt elnöke „valamifajta hazugságcunamiba keveredett”.

    A fideszes értelmezés szerint Magyar Péter hazudott, amikor azt állította, hogy szombat délig 250 ezernél több aláírást gyűjtöttek össze aktivistái. Ugyanis, állítja a Fidesz, ők 196 ezer ajánlást gyűjtöttek, míg a Tisza csupán 110 ezret.

    Az ellentmondásra a Telex kérdezett rá a Nemzeti Választási Irodánál, és azt a választ kapta, hogy:

    Arra vonatkozóan nincs és nem is lesz adat, hogy az egyes jelöltek, jelölő szervezetek pontosan hány darab ajánlást gyűjtöttek vagy adtak le (…) A választási törvény szerint az országgyűlési egyéni választókerületi választási irodák nem számolják össze az összes leadott ajánlást, csak az első 500 érvényeset, ami a választókerületi jelöltek indulásához szükséges.

    A törvény szerint „az ajánlások tételes ellenőrzését nem kell tovább folytatni, ha bizonyossá válik, hogy az érvényes ajánlások száma eléri a jelöltséghez szükséges számot”.

    A Fidesz (pontosabban a fiókszervezeteként működő úgynevezett Alapjogokért Központ) az alapján számol, hogy a Nemzeti Választási Irodán szombat délután 16 óráig hány ajánlóívet adott le fideszes, illetve tiszás választókerületi jelölt, majd ezt a számot nyolccal szorozta (egy íven nyolc ajánlás szerepelhet), így jött ki az az adatpár, hogy a Tiszának 110 ezer, a Fidesznek 196 ezer ajánlása van.

    Csakhogy arra nincs szabály, hogy az íveken hány ajánlás szerepelhet, azok akár üresen is leadhatóak.

    Nem mellesleg Nemzeti Választási Iroda által a Telexnek küldött levélből az is kiderül, hogy a Fidesz közel kétszer annyi ajánlóívet igényelt, mint a Tisza.

    Magyar Péter Orbán Viktor állítására azzal reagált, hogy szombat délutánra háromszázezer aláírásnál jártak, és az aláírásgyűjtést március hatodikáig folytatják, amúgy pedig:

    Egy óra kellett ahhoz, hogy mind a 106 választókerületben összegyűljön a minimum szükséges ötszáz aláírás.

    Vagyis ami eztán történik az aláírásgyűjtési fronton, az csupán kampányértékkel bír.