Címke: Minimálbér 2027

  • Minimálbér 2027: már a 10 százalékos emelés is veszélyben – ennyi lehet a fizetés

    Minimálbér 2027: már a 10 százalékos emelés is veszélyben – ennyi lehet a fizetés

    A 2027-es minimálbér körül tovább nő a bizonytalanság. Miközben a korábbi hároméves bérmegállapodás még 14 százalékos emeléssel számolt 2027-re, a munkáltatói oldal szerint a gazdaság jelenlegi teljesítménye mellett már egy 10 százalékos bruttó béremelés kigazdálkodása is komoly nehézséget jelenthet a vállalkozások számára.

    Ez újabb fontos fejlemény a 2027-es minimálbérről folyó vitában. Néhány nappal korábban már beszámoltunk arról, hogy veszélybe kerülhet a 14 százalékos emelési terv, most azonban már az is felmerült, hogy a bruttó minimálbér emelése 10 százalék alatt maradhat.

    A 2027-es minimálbér aktuális helyzetét, a nettó és bruttó összegeket, valamint a legfontosabb változásokat folyamatosan frissítjük a Minimálbér 2027 összefoglaló oldalunkon.

    Már a 10 százalékos minimálbér-emelés is sok lehet?

    Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára szerint a hatályos megállapodás ugyan 14 százalékos minimálbér-emelést irányzott elő 2027-re, az ennek alapjául szolgáló gazdasági feltételek nem teljesültek.

    A munkáltatói oldal álláspontja szerint a vállalkozások számára a jelenlegi gazdasági környezetben még a 10 százalékos bruttó béremelés kigazdálkodása is problémát jelenthet.

    Ez azért különösen fontos, mert néhány nappal ezelőtt még elsősorban arról szóltak a hírek, hogy az eredetileg tervezett 14 százalékos emelést kellhet felülvizsgálni.

    Korábbi cikkünkben részletesen bemutattuk, miért kerülhet veszélybe az eredeti terv:

    Minimálbér 2027: borulhat a 14 százalékos béremelés

    Mennyi lehet így a minimálbér 2027-ben?

    A 2026-os havi bruttó minimálbér 322 800 forint. Ebből már kiszámolható, hogy különböző emelési forgatókönyvek esetén mekkora összeg adódna 2027-re.

    Fontos: az alábbi összegek nem hivatalos 2027-es minimálbérek, hanem számítási példák.

    5 százalékos emelés: 338 940 Ft

    6 százalékos emelés: 342 168 Ft

    7 százalékos emelés: 345 396 Ft

    8 százalékos emelés: 348 624 Ft

    9 százalékos emelés: 351 852 Ft

    10 százalékos emelés: 355 080 Ft

    14 százalékos emelés: 367 992 Ft

    Vagyis ha valóban 10 százalék alatt maradna a bruttó minimálbér emelése, akkor változatlan kiindulópont mellett 355 080 forintnál alacsonyabb havi bruttó minimálbér adódna.

    Mi lett a korábban emlegetett 374 600 forinttal?

    A korábbi hároméves bérmegállapodás alapján 2027-re 374 600 forintos minimálbérrel számoltak. A kormány béremelési programjának oldalán jelenleg is ez az eredeti pálya szerepel.

    A helyzet azonban időközben megváltozott.

    A 2026-ra eredetileg tervezett 13 százalékos emelés helyett végül 11 százalékos növelés valósult meg, így a 2026-os minimálbér 322 800 forint lett. Emiatt a 2027-es kiindulópont is eltér az eredeti hároméves tervben szereplőtől.

    Ha a jelenlegi 322 800 forintos minimálbérre számítanánk rá 14 százalékot, 367 992 forint adódna.

    Ez azonban szintén csak számított összeg, nem hivatalosan megállapított 2027-es minimálbér.

    A nettó minimálbér mégis két számjeggyel nőhet?

    Itt jön a mostani fejlemény egyik legérdekesebb része.

    Perlusz László szerint amennyiben csökkenne a legalacsonyabb keresetek adóterhelése, akkor 10 százalék alatti bruttó minimálbér-emelés mellett is elképzelhető két számjegyű nettó növekedés.

    Ez azt jelenti, hogy külön kell választani:

    a bruttó minimálbér emelését

    és

    a dolgozó által ténylegesen kézhez kapott nettó fizetés növekedését.

    Ha az adószabályok változnának, a kettő növekedési üteme eltérhetne egymástól.

    A nettó minimálbér pontos 2027-es összegét azonban jelenleg még nem lehet megmondani, hiszen sem a végleges bruttó minimálbér, sem az esetleges kapcsolódó adóváltozások nem ismertek.

    Mikor dőlhet el a 2027-es minimálbér?

    A 2027-es minimálbér végleges összegéről még nincs megállapodás. A munkáltatók, a munkavállalói érdekképviseletek és a kormány közötti egyeztetéseknek kell meghatározniuk, hogy módosítják-e a korábbi bérpályát.

    A VOSZ korábbi közlése szerint a hivatalos 2027-es bértárgyalások még nem kezdődtek el, így jelenleg minden konkrét új százalékot vagy összeget óvatosan kell kezelni.

    A vita egyik központi kérdése várhatóan az lesz, hogyan lehet úgy növelni a munkavállalók nettó keresetét, hogy közben a béremelés ne jelentsen vállalhatatlan terhet a cégeknek.

    Minimálbér 2027: egyre bizonytalanabb a 14 százalék

    A jelenlegi helyzet alapján tehát a korábbi 14 százalékos emelés már egyáltalán nem tekinthető biztosnak.

    Sőt, a legfrissebb munkáltatói nyilatkozatok alapján már a 10 százalékos bruttó emelés tarthatósága is kérdésessé vált. Ugyanakkor ez még nem jelenti azt, hogy eldőlt volna a 2027-es minimálbér mértéke.

    A következő hónapok bértárgyalásai ezért döntőek lehetnek.

    A 2027-es minimálbér végleges összegét, a nettó és bruttó béreket, valamint a hivatalos döntéseket a Minimálbér 2027 oldalunkon folyamatosan frissítjük.

  • Minimálbér 2027: borulhat a 14 százalékos béremelés – ennyi lehet az új összeg

    Minimálbér 2027: borulhat a 14 százalékos béremelés – ennyi lehet az új összeg

    Minimálbér 2027: borulhat a 14 százalékos béremelés – ennyi lehet az új összeg:

    🔄 Frissítés – 2026. augusztus 18.
    A 2027-es minimálbérről továbbra sincs végleges megállapodás. A munkáltatói oldal a korábban tervezett 14 százalékos emelés felülvizsgálatát tartja szükségesnek, és a jelenlegi gazdasági környezetben egyszámjegyű emelés lehetőségéről is szó van. A végleges mértékről a bértárgyalások dönthetnek.

    Minimálbér 2027: újra változhat a több évre megkötött bérmegállapodás. A korábbi tervek szerint 2027-ben 14 százalékkal emelkedett volna a minimálbér, a gazdasági feltételek változása miatt azonban ismét napirendre került a megállapodás felülvizsgálata.

    Ez azt jelenti, hogy a 2027-es minimálbér végleges összege jelenleg még nem tekinthető biztosnak. Az aktuális helyzetet, a nettó és bruttó összegeket, valamint a 4, 6 és 8 órás béreket folyamatosan frissítjük a Minimálbér 2027 – nettó, bruttó összegek és béremelés oldalunkon.

    🔥 A lényeg röviden: a korábbi megállapodás 2027-re 14 százalékos minimálbér-emelést irányzott elő. A gazdasági folyamatok miatt azonban ennél kisebb emelés is szóba kerülhet, ezért a végleges 2027-es összegről újabb bértárgyalások dönthetnek.

    Miért változhat a minimálbér 2027-es emelése?

    A 2024 végén létrejött hároméves bérmegállapodás eredetileg előre meghatározta a minimálbér emelési ütemét. A terv 2025-re 9 százalékos, 2026-ra 13 százalékos, 2027-re pedig 14 százalékos minimálbér-emeléssel számolt.

    A megállapodásban szereplő emelési pálya azonban gazdasági feltételekhez kapcsolódott. A gazdasági növekedés és más makrogazdasági mutatók eltérése ezért lehetőséget teremthet arra, hogy a felek ismét módosítsák a korábban meghatározott emelési mértéket.

    A 2026-os minimálbérnél már egyszer módosították a tervet

    Nem lenne példa nélküli a hároméves megállapodás módosítása. A 2026-ra eredetileg tervezett 13 százalékos minimálbér-emelést 11 százalékra mérsékelték.

    Ez azért különösen fontos a 2027-es minimálbér szempontjából, mert megmutatja, hogy az eredeti többéves bérpálya számai nem automatikusan, a gazdasági körülményektől függetlenül lépnek életbe.

    Év Eredeti terv Tényleges / jelenlegi helyzet
    2025 +9% +9%
    2026 +13% +11%
    2027 +14% Még nem végleges

    Mennyi lehet a minimálbér 2027-ben?

    A 2027-es minimálbér végleges összegét egyelőre nem lehet biztosan megmondani. A 2026-os havi bruttó minimálbér 322 800 forint, ezért ebből kiindulva megmutatható, hogy különböző százalékos emelések milyen havi bruttó összeget eredményeznének.

    Az alábbi összegek nem előrejelzések és nem hivatalos minimálbér-adatok. Kizárólag számítási példák arra, hogy mekkora bruttó bért eredményeznének különböző emelési mértékek.

    Emelés Számított bruttó minimálbér
    5% 338 940 Ft
    7% 345 396 Ft
    8% 348 624 Ft
    9% 351 852 Ft
    10% 355 080 Ft
    14% 367 992 Ft
    Fontos: a táblázat nem azt jelenti, hogy 5, 7, 8, 9 vagy 10 százalékos emelésről született döntés. Ezek kizárólag matematikai forgatókönyvek a 322 800 forintos 2026-os minimálbérből kiindulva.

    Mi lett a korábban emlegetett 374 600 forintos minimálbérrel?

    A 374 600 forintos 2027-es minimálbér még a korábbi többéves bérpályához kapcsolódó összegként jelent meg. Közben azonban már a 2026-os emelési ütemet is módosították, ezért a korábbi pályából származó összeget nem szabad automatikusan a végleges 2027-es minimálbérként kezelni.

    A legfrissebb információk alapján éppen az a kérdés, hogy a 2027-re eredetileg meghatározott 14 százalékos emelés tartható-e, vagy új megállapodásra lesz szükség.

    Kisebb minimálbér-emelés jöhet 2027-ben?

    A munkáltatói oldal részéről felmerült, hogy a gazdasági teljesítmény miatt a korábban tervezett 14 százaléknál alacsonyabb minimálbér-emelés lehet indokolt. A végleges mértékről azonban még nincs megállapodás.

    Ezért jelenleg érdemes különválasztani három dolgot: a korábbi 14 százalékos tervet, a tárgyalások során felmerülő lehetséges új emelési mértéket és a később hivatalossá váló végleges minimálbért.

    Mikor derülhet ki a 2027-es minimálbér összege?

    A pontos összeghez a munkáltatói és munkavállalói oldal, valamint a kormány közötti egyeztetések eredménye szükséges. A 2027-es minimálbért ezért addig nem érdemes kész tényként kezelni, amíg nem születik végleges megállapodás és hivatalos döntés.

    Az új fejleményeket és a végleges összeg megjelenését folyamatosan követjük a Minimálbér 2027 központi oldalunkon.

    Mi lesz a garantált bérminimummal 2027-ben?

    A minimálbér mellett a garantált bérminimum 2027-es összege is fontos kérdés. A két bérkategória nem azonos, ezért a garantált bérminimum változásait külön is érdemes követni.

    👉 Részletesen: Garantált bérminimum 2027 – összegek és változások

    Nettó minimálbér 2027 – mennyi maradhat kézben?

    A nettó minimálbér pontos összege csak a végleges bruttó minimálbér ismeretében számítható ki. A kézhez kapott fizetést emellett az adók, járulékok és az igénybe vehető adókedvezmények is befolyásolják.

    Összefoglalva: a 2027-re eredetileg tervezett 14 százalékos minimálbér-emelés jelenleg nem tekinthető biztosnak. A gazdasági feltételek miatt a bérmegállapodás újratárgyalása és kisebb emelés is szóba kerülhet. A végleges összegről az új megállapodás és a hivatalos döntés után lehet biztosat mondani.
  • Minimálbér-emelés 2027: ekkora lehet a jövő évi béremelés mértéke!

    Minimálbér-emelés 2027: ekkora lehet a jövő évi béremelés mértéke!

    A vártnál gyengébb gazdasági növekedés miatt újratárgyalnák a 2027-re tervezett minimálbér-emelést a munkáltatók. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) szerint az eredetileg rögzített 14 százalék helyett egy számjegyű emelés lehet reális, miközben a szakszervezetek további béremelést sürgetnek.

    Minimálbér 2027

    Perlusz László, a VOSZ főtitkára az RTL Híradónak azt mondta, hogy a 2024 végén megkötött hároméves bérmegállapodás idején lényegesen magasabb gazdasági növekedéssel számoltak 2026-ra és 2027-re, mint amekkora várhatóan megvalósul. A jelenlegi várakozások szerint az infláció is mérsékeltebben alakul.

    A munkáltatói érdekképviselet a korábban vártnál jóval visszafogottabb minimálbér- és garantáltbérminimum-emelést tart indokoltnak. A főtitkár szerint egy számjegyű növekedés lehet reális, ami jelentősen elmaradna a korábban rögzített 14 százaléktól.

    A szakszervezetek ezzel szemben nem csökkentenék, hanem tovább emelnék a minimálbért. Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke szerint még a 14 százalékos emelés sem lenne elegendő ahhoz, hogy a minimálbér elérje a bruttó átlagkereset 50 százalékát.

    A jövő évi bérekről már megkezdődtek a tárgyalások. A munkáltatói oldal szerint azonban a megváltozott gazdasági környezet miatt felül kell vizsgálni a korábban rögzített számokat.

    Jelentős lemaradásban van a minimálbér

    A kormány, a munkáltatók és a szakszervezetek 2024 végén három évre szóló bérmegállapodást kötöttek. Ennek alapján a minimálbér 2025-ben 9, 2026-ban 13, 2027-ben pedig 14 százalékkal emelkedne. A 2027-re meghatározott mértéket a megállapodás bizonyos gazdasági feltételek teljesüléséhez kötötte.

    A megállapodás felülvizsgálatára már volt példa: tavaly év végén az Orbán-kormány is újratárgyalta az eredetileg 2026-ra tervezett 13 százalékos minimálbér-emelést. Végül a munkáltatókkal és a munkavállalókkal 11 százalékos emelésben állapodtak meg.

    Az Eurostat adatai szerint Magyarországon jelenleg az Európai Unió negyedik legalacsonyabb minimálbére van. A magyar minimálbér így a régiós és az uniós összevetésben is jelentős lemaradásban van.

    Minimálbér kalkulátor 2027-re

  • Nettó-bruttó bér 2027: így számolhatod ki a fizetésedet

    Nettó-bruttó bér 2027: így számolhatod ki a fizetésedet

    Nettó-bruttó bér 2027

    A munkavállalók egyik leggyakoribb kérdése minden évben, hogy a munkaszerződésben szereplő bruttó fizetésből mennyi nettó bér marad a hónap végére. A nettó összeg kiszámítását befolyásolják az adók, a járulékok, valamint az esetleges adókedvezmények is.

    2027-ben is várhatóan sokan keresik majd a nettó-bruttó bér kalkulációját, különösen a minimálbér és a garantált bérminimum emelésével összefüggésben. A jelenlegi többéves bérmegállapodás alapján 2027-re a minimálbér célösszege 374 600 forint bruttó, ugyanakkor ennek végleges összegéről a szociális partnerek tárgyalásai és a hivatalos jogszabály dönt.

    Mi a különbség a bruttó és a nettó bér között?

    A bruttó bér az a munkabér, amelyet a munkáltató a munkaszerződésben meghatároz.

    A nettó bér ezzel szemben az az összeg, amely a kötelező levonások után ténylegesen megérkezik a munkavállaló bankszámlájára.

    A kettő közötti különbséget elsősorban a személyi jövedelemadó és a társadalombiztosítási járulékok adják, de az igénybe vehető adókedvezmények jelentősen módosíthatják a végső nettó összeget.

    Mi befolyásolja a nettó fizetés összegét?

    A nettó bér kiszámításánál több tényezőt kell figyelembe venni:

    • a bruttó munkabér,
    • a személyi jövedelemadó,
    • a társadalombiztosítási járulék,
    • a családi adókedvezmény,
    • az életkorhoz kapcsolódó SZJA-kedvezmények,
    • egyéb adómentességek.

    Ezért két azonos bruttó fizetéssel rendelkező munkavállaló nettó keresete is eltérhet.

    💰

    Számold ki a nettó fizetésed!

    Add meg a bruttó béredet, és nézd meg, mennyi nettó fizetés érkezhet a számládra. A bérkalkulátor a levonásokat és a munkáltató teljes bérköltségét is megmutatja.

    Bérkalkulátor megnyitása →

    Példa nettó-bruttó számításra

    Tegyük fel, hogy valaki 500 000 forint bruttó havi fizetést kap.

    A tényleges nettó összeg attól függ, hogy:

    • jogosult-e családi kedvezményre,
    • részesül-e életkorhoz kötött SZJA-mentességben,
    • vagy más adókedvezményt vesz-e igénybe.

    Éppen ezért a legpontosabb eredményt egy naprakész nettó-bruttó bérkalkulátor adja.

    Miért érdemes bérkalkulátort használni?

    A bérszámítás első ránézésre egyszerűnek tűnhet, azonban a különböző kedvezmények miatt könnyen eltérhet a tényleges nettó összeg.

    Egy korszerű kalkulátor néhány adat megadásával megmutatja:

    • a nettó fizetést,
    • a munkavállalót terhelő levonásokat,
    • a munkáltató teljes bérköltségét,
    • valamint az igénybe vehető kedvezmények hatását.

    Emelkedhetnek a bérek 2027-ben

    A többéves bérmegállapodás alapján 2027-ben újabb minimálbér-emelés szerepel a tervek között, amelynek célja, hogy a minimálbér közelítsen az átlagkereset 50 százalékához. Ugyanakkor a végleges összegeket a gazdasági folyamatok és az év végi egyeztetések is befolyásolhatják.

    Mire figyeljenek a munkavállalók?

    Érdemes rendszeresen ellenőrizni:

    • a munkaszerződésben szereplő bruttó bért,
    • a havi bérjegyzéket,
    • az alkalmazott adókedvezményeket,
    • valamint azt, hogy a munkáltató helyesen számolta-e el a levonásokat.

    Ha valaki munkahelyet vált vagy béremelést kap, néhány perc alatt kiszámolhatja, hogy ez mekkora változást jelent a nettó fizetésében.

    Összegzés

    A bruttó és nettó bér közötti különbség megértése minden munkavállaló számára fontos. A nettó fizetés nagyságát nemcsak a bruttó munkabér, hanem az adók, a járulékok és a különféle kedvezmények is befolyásolják. Ezért a legjobb megoldás egy naprakész bérkalkulátor használata, amely pontos képet ad arról, mennyi pénz érkezhet a bankszámlára.

    Gyakran ismételt kérdések

    Mi a különbség a bruttó és a nettó bér között?

    A bruttó bér a munkaszerződés szerinti fizetés, míg a nettó bér az az összeg, amely a levonások után a munkavállalóhoz kerül.

    Mitől függ a nettó fizetés?

    A bruttó bértől, az adóktól, a járulékoktól és az igénybe vett adókedvezményektől.

    Változhatnak a szabályok 2027-ben?

    Igen. A minimálbér és egyes adózási szabályok módosulhatnak, ezért érdemes mindig az aktuális jogszabályokkal számolni.

    Hol számolhatom ki a nettó béremet?

    A legpontosabb eredményt egy naprakész nettó-bruttó bérkalkulátor segítségével kaphatod meg.

  • Minimálbér-emeléshez kapcsolódó szociális hozzájárulási adó támogatása 2027

    Minimálbér-emeléshez kapcsolódó szociális hozzájárulási adó támogatása 2027

    A minimálbér 2027-re tervezett jelentős emelése nemcsak a munkavállalók fizetését növelheti meg, hanem a minimálbéren foglalkoztató vállalkozások bérköltségeit is. A munkáltatók terheinek enyhítésére 2027-ben is folytatódik a minimálbér-emeléshez kapcsolódó szociális hozzájárulási adó támogatási program.

    A támogatás lényege, hogy az érintett munkáltatóknak a minimálbér emelkedésével együtt járó teljes szociális hozzájárulási adóterhet nem kell azonnal viselniük. A program keretében vissza nem térítendő támogatást kaphatnak, amely kompenzálhatja a 2026-os és a 2027-es minimálbérhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adó közötti különbséget.

    A jelenlegi bérmegállapodás alapján a minimálbér 2026-ban havi bruttó 328 600 forint, 2027-ben pedig 14 százalékos emeléssel havi bruttó 374 600 forint lehet. A garantált bérminimum 2027-es összegét ugyanakkor külön megállapodásban határozhatják meg.

    Mi a minimálbér-emeléshez kapcsolódó szociális hozzájárulási adó támogatása?

    A minimálbér-emeléshez kapcsolódó szociális hozzájárulási adó támogatása egy vissza nem térítendő állami kompenzációs program. Elsősorban azoknak a munkáltatóknak nyújt segítséget, amelyek minimálbéren foglalkoztatnak munkavállalókat, és emiatt a kötelező béremelés következtében magasabb munkáltatói közterhet kellene fizetniük.

    A támogatási program a 2025 és 2027 közötti időszakra szól. A kormányhatározat szerint 2027-ben az érintett munkáltatók a 2027-es minimálbérhez kapcsolódó szociális hozzájárulási adó helyett lényegében a 2026-os minimálbér alapján számított terhet viselik. A két összeg közötti különbséget a támogatási program kompenzálja.

    Ez nem általános szochokedvezmény minden vállalkozásnak. A támogatás csak a program feltételeinek megfelelő munkáltatók és munkavállalók után igényelhető.

    Miért vezették be a támogatást?

    A minimálbér emelése közvetlenül növeli a munkavállalók bruttó bérét, de ezzel együtt a munkáltatók teljes bérköltsége is emelkedik. A bruttó munkabér mellett a munkáltatónak szociális hozzájárulási adót is kell fizetnie, ezért egy nagyobb minimálbér-emelés különösen a sok alacsony keresetű dolgozót foglalkoztató kisebb vállalkozások számára jelenthet komoly többletterhet.

    A program célja, hogy:

    • mérsékelje a minimálbér-emelés munkáltatói költségét;
    • segítse a munkahelyek megőrzését;
    • csökkentse a kisebb vállalkozások hirtelen költségnövekedését;
    • támogassa a hároméves bérmegállapodás végrehajtását;
    • valamint elősegítse a bérek fokozatos emelését.

    A támogatás tehát nem közvetlenül a munkavállalónak jár. A pénzt a jogosult munkáltató igényelheti, miközben a munkavállalónak továbbra is meg kell kapnia a 2027-re meghatározott kötelező legkisebb munkabért.

    Mennyi lehet a támogatás összege 2027-ben?

    A 2027-es egy munkavállalóra jutó pontos támogatási összeget a Magyar Államkincstár 2027-es pályázati felhívása fogja hivatalosan rögzíteni. A jelenlegi bérmegállapodás és a program számítási logikája alapján azonban előzetesen megbecsülhető az összeg.

    A 2026-os minimálbér:

    328 600 forint

    A 2027-re tervezett minimálbér:

    374 600 forint

    A különbség:

    46 000 forint havonta

    Amennyiben a szociális hozzájárulási adó kulcsa 2027-ben is 13 százalék marad, a két minimálbérhez tartozó havi szochoteher különbsége:

    46 000 × 13 százalék = 5 980 forint havonta

    Ez teljes éves foglalkoztatás esetén:

    5 980 × 12 hónap = 71 760 forint évente, munkavállalónként

    A minimálbér-emeléshez kapcsolódó szociális hozzájárulási adó támogatása 2027-ben tehát a jelenlegi adatok alapján várhatóan legfeljebb körülbelül 71 760 forint lehet egy teljes évben foglalkoztatott munkavállaló után.

    Ez előzetes számítás, nem pedig hivatalosan közzétett 2027-es támogatási összeg. A tényleges támogatás függhet:

    • a 2027-es minimálbér végleges összegétől;
    • a szociális hozzájárulási adó 2027-es mértékétől;
    • a foglalkoztatás időtartamától;
    • a részmunkaidő arányától;
    • a támogatási időszak hónapjainak számától;
    • valamint a Magyar Államkincstár pályázati felhívásában szereplő részletszabályoktól.

    Összehasonlításként a Magyar Államkincstár tájékoztatása szerint 2026-ban a támogatás éves összege munkavállalónként 49 920 forint. Bérkalkulátor 2027-re

    Ki igényelheti a támogatást 2027-ben?

    A támogatásra várhatóan azok a munkáltatók lehetnek jogosultak, amelyek megfelelnek a program munkáltatóra és munkavállalóra vonatkozó feltételeinek.

    A korábbi szabályok alapján fontos szempont, hogy az érintett munkavállaló a meghatározott referencia-időszakban legfeljebb az akkori minimálbérnek megfelelő alapbért kapott. A 2026-os kincstári tájékoztató szerint az érintett dolgozó alapbére 2024. szeptember 1. és november 15. között legalább egy időpontban legfeljebb 290 800 forint lehetett. Részmunkaidő esetén ezt az összeget a munkaidő arányában kellett figyelembe venni.

    Mivel a program egy többéves konstrukció, elképzelhető, hogy a 2027-es igénylésnél is ez a korábban meghatározott munkavállalói kör marad az alap. A pontos feltételeket azonban a következő évi pályázati felhívás alapján kell majd ellenőrizni.

    Jellemzően az alábbi feltételekre kell figyelni:

    • a munkáltatónak Magyarországon kell működnie;
    • a támogatásba bevont dolgozót szabályosan kell foglalkoztatni;
    • a munkavállaló alapbérének meg kell felelnie a program feltételeinek;
    • a foglalkoztatásnak a támogatási időszakban is fenn kell állnia;
    • a vállalkozásnak eleget kell tennie az adó- és járulékfizetési kötelezettségeinek;
    • nem állhat fenn kizáró vagy összeférhetetlenségi ok;
    • be kell tartani a csekély összegű, úgynevezett de minimis támogatásokra vonatkozó szabályokat.

    Részmunkaidős munkavállaló után is járhat támogatás?

    A program korábbi szabályai szerint részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállaló után is igényelhető támogatás, de az összege a munkaidő arányában csökkenhet.

    Ha például egy munkavállalót napi négy órában foglalkoztatnak, akkor a teljes munkaidőhöz tartozó minimálbér és a támogatási összeg felével lehet számolni.

    A várható évi 71 760 forintos teljes munkaidős támogatás alapján:

    • napi 8 órás munkaviszonynál legfeljebb körülbelül 71 760 forint;
    • napi 6 órás munkaviszonynál körülbelül 53 820 forint;
    • napi 4 órás munkaviszonynál körülbelül 35 880 forint

    lehetne az éves támogatás, amennyiben a 2027-es felhívás is ezt az arányosítási módot alkalmazza.

    A tényleges összeg természetesen attól is függ, hogy a dolgozó egész évben vagy csak az év egy részében áll-e támogatásra jogosító munkaviszonyban.

    Hogyan lehet igényelni a szocho támogatást 2027-ben?

    A program korábbi éveiben az igénylés egyszerűsített elektronikus eljárásban történt a Magyar Államkincstáron keresztül.

    A 2026-os támogatást a munkáltatók 2026. március 1-jétől igényelhették. Az elektronikus kérelemhez a Kincstár felületén elérhető dokumentumokat és nyilatkozatokat kellett használni.

    A 2027-es igénylésnél várhatóan az alábbi lépésekre kell majd számítani:

    1. A vállalkozás ellenőrzi, hogy megfelel-e a pályázati feltételeknek.
    2. Azonosítja a támogatásba bevonható munkavállalókat.
    3. Összegyűjti a szükséges foglalkoztatási és béradatokat.
    4. Kitölti az elektronikus támogatási kérelmet.
    5. Csatolja a szükséges nyilatkozatokat és mellékleteket.
    6. Elektronikusan benyújtja a kérelmet.
    7. A Magyar Államkincstár elbírálja a kérelmet.
    8. Jóváhagyás esetén a támogatás kifizetése a megadott bankszámlára történik.

    A pontos kezdőnapot, határidőt és benyújtási felületet a 2027-es hivatalos tájékoztató megjelenése után lehet majd biztosan megadni.

    Milyen dokumentumokra lehet szükség?

    A korábbi pályázati dokumentáció alapján a munkáltatónak többek között szüksége lehet:

    • elektronikus támogatási kérelemre;
    • a támogatásba bevont munkavállalók adataira;
    • foglalkoztatási és béradatokra;
    • de minimis nyilatkozatra;
    • bankszámlaadatokra;
    • felhatalmazó levélre;
    • valamint a pályázati felhívásban előírt további nyilatkozatokra.

    A Magyar Államkincstár külön felhívta a figyelmet arra, hogy az elektronikus felületen a csatolható fájlok mérete és az egy kérelemben rögzíthető munkavállalók száma korlátozott lehet. Nagyobb létszám esetén ezért több külön kérelem benyújtására is szükség lehet, ugyanakkor egy munkavállaló csak egy kérelemben szerepelhet.

    Mit jelent a de minimis támogatás?

    A minimálbér-emeléshez kapcsolódó támogatás csekély összegű, vagyis de minimis támogatásnak minősülhet. Ez azért fontos, mert egy vállalkozás meghatározott időszak alatt csak korlátozott összegű de minimis támogatást vehet igénybe.

    A munkáltatónak ezért a kérelemben nyilatkoznia kellhet a korábban kapott csekély összegű támogatásokról. Ha a vállalkozás már elérte a rá vonatkozó keretet, a támogatás egészben vagy részben nem biztos, hogy igénybe vehető.

    A pályázat benyújtása előtt ezért célszerű összegyűjteni az előző években kapott de minimis támogatásokról szóló határozatokat és igazolásokat.

    Automatikusan jár a támogatás?

    Nem. A támogatást a munkáltatónak külön kell igényelnie. Az, hogy egy vállalkozás minimálbéren foglalkoztat dolgozókat, önmagában nem jelenti azt, hogy automatikusan megkapja a kompenzációt.

    A kérelem benyújtása előtt ellenőrizni kell:

    • a munkavállaló jogosultságát;
    • a referencia-időszakra vonatkozó béradatokat;
    • a foglalkoztatás időtartamát;
    • az esetleges kizáró feltételeket;
    • valamint a de minimis keret rendelkezésre állását.

    A hibás vagy hiányos adatok lassíthatják az eljárást, és akár a támogatás elutasításához is vezethetnek.

    Mekkora keret áll rendelkezésre 2027-ben?

    A minimálbér-emeléshez kapcsolódó szociális hozzájárulási adó támogatási program a kormányhatározat szerint 2025 és 2027 között működik.

    A program teljes végrehajtására legfeljebb 37,4 milliárd forintos kötelezettségvállalási keretet hagytak jóvá. A 2027-es évre a határozat 12,3 milliárd forintos felső korlátot határozott meg.

    Ez azt jelzi, hogy a támogatási rendszer 2027-ben is tervezetten rendelkezik költségvetési fedezettel. A rendelkezésre álló keret azonban nem jelenti azt, hogy minden munkáltató automatikusan jogosult a támogatásra.

    Mire figyeljenek a vállalkozások?

    A támogatás igénylése előtt érdemes már előre felkészülni. A munkáltatóknak célszerű külön listát készíteniük azokról a dolgozókról, akik megfelelhetnek a feltételeknek.

    Fontos ellenőrizni:

    • a korábbi alapbér összegét;
    • a foglalkoztatás kezdetét és fennállását;
    • a teljes vagy részmunkaidős jogviszonyt;
    • a támogatási hónapok számát;
    • az adó- és járulékbevallások adatait;
    • a de minimis keret kihasználtságát;
    • valamint a munkavállalói adatok pontosságát.

    A pályázat elkészítésébe érdemes bevonni a vállalkozás könyvelőjét vagy bérszámfejtőjét, mivel a támogatás számításához és a jogosultság ellenőrzéséhez több év béradataira is szükség lehet.

    Gyakori kérdések

    Lesz szocho támogatás 2027-ben?

    Igen, a kormányhatározat alapján a minimálbér-emeléshez kapcsolódó szociális hozzájárulási adó támogatási program 2027-ben is folytatódik. A pontos pályázati feltételeket a Magyar Államkincstár 2027-es felhívása tartalmazza majd.

    Mennyi lehet a támogatás 2027-ben?

    A jelenlegi minimálbér-összegek és 13 százalékos szochokulcs alapján a támogatás előzetesen havi 5 980 forint, teljes évre pedig 71 760 forint lehet munkavállalónként.

    Minden minimálbéres dolgozó után jár?

    Nem feltétlenül. A munkavállalónak és a munkáltatónak is meg kell felelnie a pályázati felhívásban meghatározott feltételeknek.

    Garantált bérminimumon foglalkoztatott dolgozó után is jár?

    A program alapvetően a minimálbér-emeléshez kapcsolódik. A garantált bérminimumon foglalkoztatottak jogosultságát mindig a hivatalos pályázati felhívás alapján kell ellenőrizni.

    Mikor lehet pályázni?

    A 2027-es pontos pályázati időszak még nem ismert. A 2026-os kérelmeket március 1-jétől lehetett benyújtani, de ebből nem következik automatikusan, hogy 2027-ben is ugyanez lesz a kezdőnap.

    Vissza kell fizetni a támogatást?

    A program vissza nem térítendő támogatást biztosít, ha a munkáltató megfelel a feltételeknek és szabályosan használja fel az összeget. Jogosulatlan igénybevétel esetén azonban visszafizetési kötelezettség keletkezhet.

    A minimálbér-emeléshez kapcsolódó szociális hozzájárulási adó támogatása 2027-ben is fontos segítséget jelenthet a minimálbéren foglalkoztató vállalkozások számára.

    A jelenlegi bérmegállapodás szerint a minimálbér 2027-ben havi bruttó 374 600 forintra emelkedhet. A támogatási program alapján az érintett munkáltatóknak lényegében csak a 2026-os minimálbérhez kapcsolódó szochoterhet kell viselniük, a 2027-es emelésből származó különbséget pedig az állami támogatás kompenzálhatja.

    A jelenleg ismert összegek alapján ez teljes munkaidős munkavállalónként várhatóan havi 5 980 forint, éves szinten pedig 71 760 forint támogatást jelenthet. Ez azonban még előzetes számítás. A hivatalos támogatási összeget, az igénylés határidejét és a részletes jogosultsági feltételeket a Magyar Államkincstár 2027-es pályázati felhívása fogja meghatározni.

    4 órás, 6 órás és 8 órás minimálbér 2027

    KATA-adózás 2027Mi mennyi 2027

  • Bértranszparencia 2027 és minimálbér – Mire számíthatnak a dolgozók?

    Bértranszparencia 2027 és minimálbér – Mire számíthatnak a dolgozók?

    Bértranszparencia 2027 és minimálbér – Mire számíthatnak a dolgozók? A bértranszparencia az elmúlt időszak egyik legtöbbet emlegetett munkaerőpiaci témájává vált Európában. Az Európai Unió célja, hogy átláthatóbbá tegye a bérezési rendszereket, csökkentse az indokolatlan bérkülönbségeket, és erősítse az egyenlő munkáért egyenlő bér elvét. A változások a munkavállalókat és a munkáltatókat egyaránt érinthetik.

    Minimálbér hírek és fontos tudnivalók

    Magyarországon a részletes hazai szabályozás még nem végleges, ugyanakkor az uniós irányelv főbb elemei már ismertek. Emiatt a vállalatoknak és a dolgozóknak is érdemes megismerniük, milyen változások várhatók a következő időszakban.

    Mi az a bértranszparencia?

    A bértranszparencia nem azt jelenti, hogy minden dolgozó nyilvánosan láthatja majd kollégái fizetését.

    A szabályozás elsődleges célja az, hogy a munkáltatók átláthatóbb bérezési rendszereket alkalmazzanak, és szükség esetén igazolni tudják, hogy az azonos vagy egyenlő értékű munkát végző dolgozók bérezése objektív szempontokon alapul.

    Az Európai Unió szerint a rendszer egyik legfontosabb célja a nemek közötti bérkülönbségek csökkentése.

    Mire lehetnek jogosultak a dolgozók?

    Az ismert tervek alapján a munkavállalók több új információhoz is hozzáférhetnek.

    A dolgozók jogosultak lehetnek arra, hogy tájékoztatást kérjenek az azonos vagy egyenlő értékű munkát végző munkavállalók átlagos bérezéséről, nemek szerinti bontásban. Ez nem a konkrét kollégák fizetésének megismerését jelenti, hanem összesített adatokhoz való hozzáférést.

    A munkáltatóknak emellett világosabb tájékoztatást kell adniuk a bérezési rendszer működéséről és az előrelépési lehetőségekről is.

    Változhatnak az álláshirdetések is

    Az uniós irányelv alapján több országban várható, hogy a munkáltatóknak már az álláshirdetésekben vagy a kiválasztási folyamat elején tájékoztatást kell adniuk a várható fizetésről vagy bérsávról.

    Ez jelentős változást hozhat a magyar munkaerőpiacon is, hiszen jelenleg sok álláshirdetés nem tartalmaz fizetési információt.

    A szakértők szerint a nagyobb átláthatóság segítheti a munkavállalókat a döntéshozatalban és csökkentheti a béralku során tapasztalható egyenlőtlenségeket.

    A cégeknek is fel kell készülniük

    A bértranszparencia nemcsak adminisztratív feladatokat jelent.

    A vállalatoknak át kell tekinteniük:

    • a bérszerkezetüket,
    • a munkaköri rendszereiket,
    • a bérezési szabályaikat,
    • valamint a bérkülönbségek indokolhatóságát.

    Sok munkáltató számára éppen ez jelentheti a legnagyobb kihívást, hiszen nem elég a bérek nyilvántartása, azokat objektív szempontokkal is alá kell tudni támasztani.

    Mely cégeket érintheti leginkább?

    A jelentési kötelezettségek elsősorban a nagyobb vállalatokat érinthetik.

    A jelenlegi uniós szabályok alapján a 250 fő feletti cégek számára jelenhetnek meg először részletes jelentési kötelezettségek, majd fokozatosan más vállalkozásokra is kiterjedhetnek bizonyos előírások.

    Ugyanakkor több alapvető szabály – például az átláthatóbb bérezési gyakorlat – a kisebb munkáltatókat is érintheti.

    Mikor jöhetnek a változások?

    Az Európai Unió bértranszparencia-irányelvének átültetési határideje 2026. június 7. volt, ugyanakkor Magyarországon még nem jelent meg a végleges részletszabályozás. A szakértők szerint ez nem jelenti azt, hogy a cégek hátradőlhetnek, mert a felkészülés hosszabb időt vehet igénybe.

    A 2027-es év ezért várhatóan már a gyakorlati alkalmazás és a vállalati felkészülés időszaka lehet.

    Az irányelv újdonsága: a megelőzés és a részvétel

    Az irányelv újdonsága munkavállalói nézőpontból nem a célokban, hanem a módszerben és az eszközökben mutatható ki. Abban, hogy a hangsúlyt a bérezésben tettenérhető nemek közötti diszkrimináció megelőzésére helyezi – a megelőzés részeként pedig a bérrendszer átláthatóságára és a bérrendszer kiépítésében történő érdekképviseleti részvételre. A részvétel előfeltételének tartja a kiterjedt, részletekbe menő tájékoztatást, valamint a konzultációhoz és a döntést megelőző véleményezéshez fűződő jogot.

    Az irányelv az érdekképviseleti tájékoztatást és részvételt kiterjeszti a bérrendszer kiépítésének valamennyi lényeges elemére: a munkakör-értékelésre, a bérmeghatározásra és a működés ellenőrzésére – ez adja ki az irányelv belső logikáját.

    A jelenleg érvényes hazai jogszabályokkal összevetve az irányelv által nyújtott többletlehetőségek az érdekképviseletek számára az alábbiakban foglalhatók össze.

    Összegzés

    A bértranszparencia jelentős változásokat hozhat a munka világában. A cél nem a fizetések nyilvánossá tétele, hanem az átláthatóbb és igazságosabb bérezési rendszerek kialakítása. A dolgozók több információhoz juthatnak a bérezési viszonyokról, a munkáltatókra pedig új tájékoztatási és jelentési kötelezettségek várhatnak. A részletes magyar szabályok ugyan még nem ismertek, de a bértranszparencia 2027-ben várhatóan az egyik legfontosabb munkaerőpiaci témává válik.

  • Minimálbér 2026: hiába az emelések, még mindig az EU sereghajtói között vannak a magyar bérek

    Minimálbér 2026: hiába az emelések, még mindig az EU sereghajtói között vannak a magyar bérek

    A magyar minimálbér nominálisan sokat emelkedett az elmúlt években, mégsem sikerült valódi bérfelzárkózást elérni az Európai Unióban. A szakértők szerint az infláció és a megélhetési költségek továbbra is felemésztik a fizetések növekedését.

    Minimálbér összege és friss hírek

    A minimálbér kérdése ismét az egyik legfontosabb gazdasági témává vált Magyarországon. Egy friss elemzés szerint ugyan jelentősen nőttek a hazai bérek 2010 óta, az európai összehasonlításban Magyarország továbbra is a sereghajtók között maradt. A szakértők szerint hiába a látványos emelések, a valódi bérfelzárkózás még mindig nem történt meg.

    A minimálbér emelése sok család számára életbevágó kérdés, hiszen több százezer magyar dolgozik olyan fizetésért, amely közvetlenül ehhez az összeghez kötődik. Eközben az árak emelkedése, a rezsiköltségek és az élelmiszerdrágulás továbbra is komoly nyomást helyez a háztartásokra.

    Hiába nőttek a bérek, még mindig nagy a lemaradás

    A GKI Gazdaságkutató Zrt. friss elemzése szerint 2010 és 2019 között látványos béremelkedés történt Magyarországon. A minimálbér reálértéke több mint 67 százalékkal nőtt, míg a bruttó átlagkereset közel 55 százalékos emelkedést mutatott.

    A szakértők szerint azonban ez önmagában nem jelent valódi felzárkózást. Az európai bérrangsorban Magyarország továbbra is hátul szerepel, és a magyar minimálbér sok nyugat-európai ország fizetésének töredéke.

    A helyzetet tovább nehezítette a koronavírus-járvány, majd az inflációs hullám és az energiaárak emelkedése. Ezek a tényezők jelentősen csökkentették a béremelések valódi értékét.

    Mit jelent ez a gyakorlatban?

    Papíron sokkal magasabbak ma a fizetések, mint néhány éve voltak. A valóságban azonban sok dolgozó továbbra is nehezen jön ki a fizetéséből.

    A mindennapi kiadások jelentősen megdrágultak:

    • az élelmiszerárak többszörösükre emelkedtek,
    • a lakhatási költségek folyamatosan nőnek,
    • a szolgáltatások ára is jelentősen emelkedett,
    • sok család tartalék nélkül él hónapról hónapra.

    A gazdasági szakértők szerint a béremelések jelentős részét egyszerűen „megeszi” az infláció.

    2026-ban is emelkedhet a minimálbér

    Korábbi információk szerint 2026-ban újabb jelentős minimálbér-emelés jöhet Magyarországon. Egyes számítások alapján a bruttó minimálbér akár 322 ezer forintra is emelkedhetett volna, ami több mint 31 ezer forintos növekedést jelentene.

    A kérdés azonban továbbra is az, hogy ez mire lesz elegendő.

    A munkavállalók jelentős része ugyanis nemcsak a minimálbér összegét figyeli, hanem azt is, mennyit ér valójában a fizetés a boltokban, a rezsiszámláknál vagy éppen a lakbérek esetében.

    Egyre többen érzik úgy, hogy nem tudnak előrelépni

    A minimálbérről szóló viták egyik legfontosabb része az, hogy milyen életminőséget lehet elérni Magyarországon egy átlagos fizetésből.

    Sokan úgy érzik:

    • hiába dolgoznak teljes munkaidőben,
    • nehezen tudnak félretenni,
    • egyre drágább az élet,
    • a saját lakás vagy az anyagi biztonság egyre távolabb kerül.

    A fiatalok körében különösen erős ez az érzés. Több felmérés szerint sokan külföldi munkavállalásban látják az egyetlen lehetőséget a gyorsabb anyagi előrelépésre.

    Nem az átlagbér mutatja a valóságot

    A szakértők szerint fontos különbség van az átlagbér és a mediánbér között.

    A KSH friss adatai alapján a nettó mediánkereset 432 ezer forint volt, vagyis a magyar dolgozók fele ennél kevesebbet keresett.

    Ez azért fontos adat, mert az átlagbér sokszor torz képet mutat. A magas fizetések ugyanis jelentősen felfelé húzzák az átlagot, miközben a dolgozók nagy része jóval kevesebbet visz haza.

    Szakértők szerint ezért a magyar társadalom jelentős része továbbra is sérülékeny anyagi helyzetben van.

    A minimálbér a nyugdíjakat is befolyásolja

    Sokan nem gondolnak bele, de a minimálbér hosszú távon a nyugdíjak összegére is hatással van.

    Korábbi számítások szerint aki egész életében minimálbér körüli fizetésért dolgozik, annak nyugdíja is jóval alacsonyabb lehet az átlagnál. Egy becslés alapján 40 év munkaviszony után körülbelül 172 ezer forintos nyugdíj jöhet ki minimálbéres keresettel számolva.

    Ez különösen fontos kérdés lehet a következő években, hiszen egyre többen aggódnak amiatt, hogy milyen nyugdíjra számíthatnak majd idősebb korukban.

    Mi kellene a valódi bérfelzárkózáshoz?

    A közgazdászok szerint önmagában a minimálbér emelése nem elég.

    A valódi felzárkózáshoz szükség lenne:

    • erősebb gazdasági növekedésre,
    • magasabb termelékenységre,
    • stabil inflációra,
    • kiszámítható gazdaságpolitikára,
    • nagyobb hozzáadott értékű munkahelyekre.

    A szakértők szerint hosszú távon csak így lehetne elérni, hogy a magyar bérek valóban közelebb kerüljenek a nyugat-európai szinthez.

    Egyre nagyobb figyelem irányul a fizetésekre

    A minimálbér és a bérek kérdése várhatóan a következő időszak egyik legfontosabb közéleti témája marad.

    A családok jelentős része ugyanis közvetlenül érzi a pénztárcáján:

    • mennyit ér a fizetés,
    • mennyit drágulnak az árak,
    • mire elég a havi jövedelem,
    • és marad-e pénz a hónap végén.

    Hiába láthatók látványos béremelések a statisztikákban, sok magyar dolgozó számára a mindennapi megélhetés továbbra is komoly kihívást jelent. Az pedig egyre többek számára válik világossá, hogy a valódi bérfelzárkózáshoz nemcsak magasabb fizetésekre, hanem stabilabb gazdasági környezetre is szükség lenne.

    💰 Magyarországi minimálbér és garantált bérminimum 2026
    Friss összesítő a legfontosabb bérekről és nettó összegekről.
    Magyar minimálbér (havibér)
    322 800 Ft
    Bruttó összeg
    Garantált bérminimum
    388 000 Ft
    Szakmunkás minimálbér
    Nettó minimálbér
    214 000 Ft
    Kedvezmények nélkül
    Nettó garantált bérminimum
    258 000 Ft
    Kedvezmények nélkül
    ⚡ A minimálbér összege több százezer magyar dolgozó fizetését befolyásolja közvetlenül. A szakértők szerint a béremelések ellenére az infláció és az árak emelkedése továbbra is komoly terhet jelent a családok számára.
  • Minimálbér emelése 2027: ettől függhet a fizetések megemelése jövőre!

    Minimálbér emelése 2027: ettől függhet a fizetések megemelése jövőre!

    Kilenc százalék lesz a minimálbér után fizetendő személyi jövedelemadó – közölte Kapitány István szerdán a Facebookon.

    Ha minimálbér után 9 százalék lesz a személyi jövedelemadó, akkor évente több mint 240 ezer forinttal több marad a kevesebbet keresők zsebében.

    Kapitány szerint mindenki, aki a mediánbér alatt keres – jelenleg nagyjából havi 625 ezer forintos bruttó jövedelemig –, szintén kevesebb személyi jövedelemadót fog fizetni. Egy 420 ezres bruttó bérnél évi 180 ezer forint marad majd pluszban, 500 ezernél körülbelül évi 120 ezer, míg 625 ezernél évi 60 ezer forint.

    A leendő gazdasági és energetikai miniszter arról írt, hogy Tisza Párt egyik legfontosabb célja, hogy hiteles és kiszámítható gazdaságpolitikával letörje az inflációt, mert „a magyar emberek pénze nem veszíthet újra és újra az értékéből”. kapitány kitért arra is, hogy a KSH elemzése szerint 2025-ben a főállású dolgozók 28 százalékának csökkent a nettó reálbére, vagyis több mint minden negyedik magyar munkavállaló azt tapasztalta, hogy a fizetése kevesebbet ér, mint egy évvel korábban. „A megélhetés valóságát nem lehet átlagok mögé rejteni” – írta.

  • Tisza Párt: jelentős minimálbér-emelés jöhet jövőre – ennyivel nőhet a fizetés

    Tisza Párt: jelentős minimálbér-emelés jöhet jövőre – ennyivel nőhet a fizetés

    A minimálbér kérdése ismét a figyelem középpontjába került, miután a Tisza Párt is megszólalt a bérek emelésének szükségességéről. A párt szerint a jelenlegi fizetések sok esetben már nem fedezik a megélhetési költségeket, ezért a következő években komoly változásokra lehet szükség.

    A javaslatok alapján a minimálbér emelése nemcsak gazdasági, hanem társadalmi kérdés is, hiszen több százezer dolgozót érint közvetlenül mondta Magyar Péter.


    Mennyivel nőhet a minimálbér?

    A jelenlegi számok alapján a minimálbér már most is emelkedő pályán van, azonban a Tisza Párt ennél nagyobb ütemű növekedést tart szükségesnek.

    A szakértői becslések szerint a következő években:

    A pontos összegek azonban még nem véglegesek, hiszen ezek mindig a gazdasági helyzettől, az inflációtól és a költségvetési lehetőségektől függenek.

    Minimálbér emelés 2026–2027 – várható összegek

    Év Bruttó minimálbér Nettó minimálbér Változás
    2025 266 800 Ft 177 400 Ft
    2026 322 800 Ft 214 600 Ft +11%
    2027 (becslés) 350 000 – 370 000 Ft 232 000 – 245 000 Ft +8–12%
    Fontos: a 2027-es adatok becslések, a végleges minimálbért a gazdasági helyzet és a kormányzati döntések határozzák meg.

    👉 A legfrissebb gazdasági híreket itt követheted


    Miért van szükség emelésre?

    Az egyik legfontosabb indok az infláció. Az elmúlt években jelentősen nőttek az árak, miközben sokak fizetése nem követte ezt a tempót.

    A Tisza Párt szerint a bérek felzárkóztatása elengedhetetlen ahhoz, hogy a dolgozók meg tudjanak élni a fizetésükből, és ne csökkenjen tovább a vásárlóerő.

    Emellett a munkaerőpiaci helyzet is indokolja az emelést: egyre több ágazatban jelentkezik munkaerőhiány, amit magasabb bérekkel lehetne enyhíteni.


    Kik járhatnak a legjobban?

    A minimálbér-emelés leginkább azokat érinti, akik jelenleg is az alsó bérkategóriában dolgoznak. Ide tartoznak például:

    • a kereskedelemben dolgozók
    • a vendéglátásban foglalkoztatottak
    • a fizikai munkát végzők egy része

    Ugyanakkor az emelés hatása ennél szélesebb körben is érezhető lehet, hiszen a bérek általában egymáshoz igazodnak.


    Milyen hatása lehet a gazdaságra?

    A béremelés nemcsak a dolgozók pénztárcáját érinti, hanem a gazdaság egészére is hatással van.

    Pozitív hatás lehet:

    • növekvő fogyasztás
    • élénkülő gazdasági aktivitás

    Ugyanakkor a vállalkozások számára kihívást jelenthet a magasabb bérköltség, különösen a kisebb cégek esetében.

    Ezért a minimálbér-emelés kérdése mindig egyensúlyt igényel a munkavállalók és a munkaadók érdekei között.


    Mikor jöhet a változás és hogyan?

    Vizsgálják az szja 9%-ra való csökkentését is. A minimálbér emeléséről minden évben egyeztetések zajlanak, és a döntések általában az adott év gazdasági helyzetét tükrözik.

    A jelenlegi tervek alapján a változások már a következő évben is megjelenhetnek, de a pontos időpont és mérték még nem ismert.

    A legfrissebb fejlemények folyamatosan érkeznek, ezért érdemes követni a napi híreket is, ahol minden fontos információ egy helyen elérhető.


    Összegzés

    A Tisza Párt minimálbér-emelési javaslata új lendületet adhat a bérekről szóló vitának. Bár a konkrét számok még nem véglegesek, az biztos, hogy a következő években a fizetések kérdése kulcsfontosságú téma marad.

    A dolgozók számára az emelés komoly segítséget jelenthet, ugyanakkor a gazdaság egészére gyakorolt hatásokat is figyelembe kell venni.

  • Bérek és szja-csökkentés 2027-ben: mekkora költség lenne ez a Tisza Kormánynak?

    Bérek és szja-csökkentés 2027-ben: mekkora költség lenne ez a Tisza Kormánynak?

    A Tisza által belengetett szja-csökkentés első ránézésre célzott segítséget adhatna az alacsonyabb keresetűeknek és élénkíthetné a fogyasztást, de komoly kérdés, mekkora lyukat ütne közben a költségvetésen.

    A leendő kormány gazdasági és energetikai minisztere, Kapitány István a közösségi médiában erősítette meg a Tisza korábban már említett kampányígéretét, vagyis az átlag alatti keresők adóterheinek csökkentését.

    Tisza Párt friss hírek és bejelentések

    Új részleteket nem tartalmaz a bejegyzés: a jelenlegi egykulcsos, 15 százalékos személyi jövedelemadó válna progresszívvé a mediánbér alatt – amely a legfrissebb, 2026 februári KSH-jelentés szerint 591 900 forint (míg a bejegyzés 625 000 forintot említ). A minimálbér esetén használandó 9 százalékos kulcs innen emelkedne a jelenleg is érvényes 15 százalékig a mediánbér felett.

    Mi jöhet vissza az adócsökkentésből?

    A bejelentésből nem derül ki, hogy sávos vagy lineáris progresszív kulcs vonatkozna az alacsonyabb keresetekre, az viszont látszik, hogy a korábbi hazai és több nemzetközi példától eltérően a határ felett a teljes kereset a magasabb adókulccsal adózik. Vagyis csak a mediánbér alatti jövedelmek részesülnek az adókedvezményből. Ezek alapján például a garantált bérminimum is 9 százaléknál magasabb kulcs alá eshet, de ezzel kapcsolatban is további részletekre lenne szükség.

    Ez a megoldás első ránézésre csökkentheti azokat a feszültségeket, amelyeket az egyes adókedvezményekből való kilépés – például a 25 év alattiak szja-mentességének megszűnése – okozhat a munkáltatók és a munkavállalók között.

    A progresszív adózás előnyeit már sokan és sokszor vizsgálták. Legfontosabb ezek közül az igazságosabb újraelosztás, ráadásul az alacsonyabb keresetűek esetében általában magasabb a fogyasztási határhajlandóság. Emiatt az adókedvezmény jelentős része addicionális fogyasztásban jelenhet meg, ami a gazdaság élénkítése mellett az áfabevételeken keresztül részben ellensúlyozhatja a költségvetés bevételkiesését.

    A fogyasztás élénkítését ebben az esetben akár úgy is értelmezhetjük, hogy az érvényben lévő árstopok esetleges kivezetésével várhatóan megemelkedő árszínvonal hatását ez az intézkedés célzottan, a legalacsonyabb keresetűeknél tompíthatja a nettó jövedelmek emelésén keresztül.

    Mielőtt konkrét számításokba kezdenénk, fontos kiemelni, hogy a keresetek megoszlásáról korlátozott és kevésbé részletes adatok állnak rendelkezésre. Elemzésünk ezért 2024 végi adatokra (MNB) támaszkodik, és a pontosságot az új adórendszer részleteinek hiánya is korlátozza.

    A kevés elérhető információ alapján számításaink szerint

    a változtatás éves szinten nagyjából 400–500 milliárd forintos adóbevétel-kiesést jelenthet, ami körülbelül a GDP fél százalékának felel meg.

    Az említett magas fogyasztási határhajlandóságot figyelembe véve ennek mintegy 100 milliárd forintja visszakerülhet a költségvetésbe az áfabevételeken keresztül. Bár felmerültek olyan ígéretek is – például az egészséges élelmiszerek áfakulcsának csökkentése –, ezek várhatóan csak kisebb mértékben befolyásolják az összképet.

    Mennyi pénz eshet ki a büdzséből?

    A kettő eredőjeként a hatás a GDP arányában nagyjából 40 bázispontos kiesést jelenthet. Ez már érdemi tétel, különösen annak fényében, hogy az előzetes várakozások szerint a kamategyenleg hasonló nagyságrendben javulhat a csökkenő hozamfeláraknak köszönhetően.

    Az addicionális fogyasztás inflációs hatása kérdéses, de vélhetően eltörpül a jelenlegi külső hatások, az árrésstopok kivezetése és a választások előtti osztogatások után várható többletkereslet mellett.

    A fenti összeg az éves kiskereskedelmi forgalom nagyjából 2,5 százalékának felel meg – ez egy szélső feltételezés, amely azt feltételezi, hogy a teljes összeg a kiskereskedelemben csapódik le. Eközben a legfrissebb adatok szerint a volumenindex az elmúlt hónapokban már három százalék felett nőtt, és az említett egyszeri hatások miatt további erős hónapok jöhetnek.

    Összességében tehát elmondható, hogy a lépés jóléti szempontból egyértelműen pozitív, és a fogyasztásra is élénkítő hatással lehet. A költségvetési következményeket azonban csak a kiadási oldali kiigazítás részleteinek ismeretében lehet majd teljes körűen megítélni.

    RSSHirek.hu – friss hírek percről percre RSS forrásból