Címke: Nyugdíj

  • Nyugdíj Magyarországon 2026-ban: mikor érkezik, mitől függ az összege és mire érdemes figyelni?

    Nyugdíj Magyarországon 2026-ban: mikor érkezik, mitől függ az összege és mire érdemes figyelni?

    A nyugdíj sokak számára az elsődleges vagy egyetlen rendszeres jövedelmet jelenti, ezért kiemelten fontos kérdés, hogy mikor érkezik, mekkora összegre lehet számítani, és milyen változások befolyásolhatják. A nyugdíjrendszer szabályai ugyan rögzítettek, de részleteik időről időre módosulhatnak.

    Hogyan működik a nyugdíjrendszer röviden?

    A magyar nyugdíjrendszer alapja az, hogy az aktív dolgozók járulékbefizetéseiből finanszírozzák az aktuális nyugdíjkifizetéseket. A jogosultság és az összeg elsősorban a korábbi munkaviszonyhoz és a befizetésekhez kötődik.

    A nyugdíj megállapításakor figyelembe veszik:

    • a ledolgozott éveket,
    • a korábbi kereseteket,
    • a jogszabályban meghatározott nyugdíjkorhatárt.

    Mikor érkezik a nyugdíj?

    A nyugdíjat havonta, előre meghatározott időpontokban utalják. A kifizetés történhet:

    • bankszámlára utalással,
    • postai kézbesítéssel.

    Az utalási időpontok általában hónapról hónapra azonosak, de ünnepnapok vagy hosszú hétvégék miatt előfordulhat kisebb eltérés.

    Felhívjuk a figyelmet, hogy az időpontok tájékoztató jellegűek!

    IdőszakBanki jóváírás várható időpontja
    2026. januárjanuár 12. (hétfő)
    2026. februárfebruár 12. (csütörtök) – havi ellátás február 13. (péntek) – a 13. havi ellátás és a 14. havi ellátás negyedrésze
    2026. márciusmárcius 12. (csütörtök)
    2026. áprilisáprilis 10. (péntek)
    2026. májusmájus 12. (kedd)
    2026. júniusjúnius 12. (péntek)
    2026. júliusjúlius 10. (péntek)
    2026. augusztusaugusztus 12. (szerda)
    2026. szeptemberszeptember 11. (péntek)
    2026. októberoktóber 12. (hétfő)
    2026. novembernovember 12. (csütörtök)
    2026. decemberdecember 2. (szerda)

    Amennyiben az ellátás postai úton kerül kifizetésre, annak kézbesítése a Magyar Posta Zrt. által előzetesen biztosított ún. nyugdíjkifizetési naptárban meghatározott napon történik.

    Mitől függ a nyugdíj összege?

    A nyugdíj mértékét több tényező határozza meg:

    Szolgálati idő

    Minél hosszabb ideig dolgozott valaki bejelentett munkaviszonyban, annál magasabb nyugdíjra számíthat.

    Korábbi jövedelmek

    A nyugdíj alapját a korábbi, járulékköteles keresetek képezik. A magasabb jövedelem hosszú távon magasabb nyugdíjat eredményezhet.

    Nyugdíjkorhatár

    A korhatár betöltése alapfeltétel a teljes öregségi nyugdíj igénybevételéhez. Korábbi igénylés esetén eltérő szabályok érvényesek.

    Nyugdíjemelés – mikor és hogyan történik?

    A nyugdíjak összege jellemzően évente módosul. A nyugdíjemelés célja, hogy a nyugdíjak vásárlóerejét megőrizze, figyelembe véve az infláció alakulását. Az emelés mértékét jogszabály határozza meg, és minden jogosult számára egységesen kerül alkalmazásra.

    Mire érdemes figyelni nyugdíjasként?

    Nyugdíjasok számára különösen fontos:

    • a kifizetési értesítők ellenőrzése,
    • az esetleges változások nyomon követése,
    • az adatok (lakcím, bankszámla) naprakészen tartása.

    Ha eltérés tapasztalható az összegben vagy az utalás időpontjában, érdemes időben utánajárni az okoknak.

    Összegzés

    A nyugdíj kiszámítása és kifizetése szabályozott keretek között történik, de az összeg nagyságát számos tényező befolyásolja. A rendszer alapjainak ismerete segíthet abban, hogy az érintettek jobban átlássák, mire számíthatnak, és időben reagáljanak az esetleges változásokra.

  • Változik a következő nyugdíj utalás ideje:

    Változik a következő nyugdíj utalás ideje:

    Februárban nem egy napon érkezik meg a nyugdíjasok számlájára a februári nyugdíj,a 13. havi nyugdíj és 14. havi nyugdíj első részlete, hanem két egymást követő napon fizetik ki teljes egészében a járandóságokat.

    Magyar Államkincstár honlapján megjelent tájékoztató szerint ha bankszámlára érkezik a nyugdíj, akkor a február havi ellátás utalásának várható időpontja: 2026. február 12. (csütörtök)

    Akik nem bankszámlára, hanem postai úton kapják az ellátásukat, azoknál a kézbesítés nem a fenti dátumokon, hanem a Magyar Posta Zrt. által előre közzétett nyugdíjkifizetési naptár szerint történik.

    A következő napon, vagyis február 13-án, pénteken érkezik a 13. havi ellátás és a 14. havi nyugdíj első részlete. Akiknek postás viszi a járandóságukat, azok ehhez képest pár nap múlva kapják meg a pénzt.

    Miként Gulyás Gergely kancelláriaminiszter az economx érdeklődésére korábban hangsúlyozta, nem pénzügyi, hanem kizárólag technikai okai vannak annak, hogy nem egy napon utalják a rendes, a 13. havi és a 14. havi nyugdíjat. Egy napon ugyanis biztonságosan ilyen tömeges tranzakciót nem tartanak megvalósíthatónak. A Bankszövetség kérésére döntöttek így, mivel nincs olyan gyakorlati tapasztalat, mely háromszoros csúcsterhelés esetén valamennyi banki és pénzforgalmi szereplőnél az időben történő lebonyolítást garantálná.

    Márpedig nem kis mennyiségről, háromszor 2,4 millió tranzakcióról van szó. 

  • Nyugdíjasok figyelem! Érdemes tovább dolgozni!

    Nyugdíjasok figyelem! Érdemes tovább dolgozni!

    A nyugdíj számítása annak kedvez, aki a korhatár betöltése után még legalább néhány hónapig a munkahelyén marad.

    Sokan alig várják, hogy betöltsék a nyugdíjkorhatárt, és az első adandó alkalommal benyújtsák az igénylést. A csábítás érthető: végre pihenhetnek, és érkezik a fix juttatás, sőt, a februári 13. havi és most már a 14. havi nyugdíj ígérete is ott lebeg a szemük előtt. Ám a sietség ebben az esetben egy olyan pénzügyi csapda is lehet, amely miatt havi szinten tízezreket, élethosszig számolva pedig milliókat bukhatnak el.

    A megoldás nem egy titkos kiskapu, hanem a magyar nyugdíjrendszer matematikai logikájában, a valorizációban rejlik.

    A bűvös nyugdíj-szorzó, ami mindent eldönt

    A nyugdíj megállapításakor a Magyar Államkincstár (MÁK) Nyugdíjfolyósító Igazgatóságának szakemberei nem egyszerűen összeadják a korábbi fizetéseinket. A régi kereseteket fel kell szorozni a mai bérszinthez, hogy az 1995-ös fizetésünk ne pár ezer forintként jelenjen meg a számításban. Ezt hívják valorizációnak.

    A módszer a következő: a valorizációs szorzók minden év márciusában változnak, és az előző évi országos nettó átlagkereset-növekedéshez igazodnak. Ha valaki 2025. december 31-én vonul nyugdíjba, a 2024-es szorzókat alkalmazzák nála. Ha viszont vár egyetlen napot, és 2026. január 1-jére datálja az igényét, már a 2025-ös, várhatóan jóval magasabb szorzókkal számolják ki a járandóságát.

    Számoljunk: 13. havi vagy magasabb alap?

    Nézzünk egy konkrét, életszerű példát, Tegyük fel, hogy Kovács úr decemberben menne nyugdíjba, és 220 000 forintot kapna.

    A sietős döntés: Kovács úr decemberben beadja az igényt. Januárban kap 6% emelést (233 200 Ft), februárban pedig megkapja a 13. havi nyugdíját is. Az első évben ez nagyjából 3 031 000 forint összbevételt jelent.

    A türelmes döntés: Kovács úr vár januárig. Mivel a bérek tavaly 10-12%-kal nőttek, az új szorzók miatt az alapnyugdíja nem 220 000, hanem mondjuk 245 000 forint lesz. Idén ugyan elesik a 13. havi nyugdíjtól (mert az csak annak jár, aki már az előző év decemberében nyugdíjas volt), így az éves bevétele csak 2 940 000 forint.

    Első ránézésre a decemberi nyugdíjazás nyert. De nézzük meg a második évet! A januári nyugdíjas havi 25 ezer forinttal többet kap. Ez egy év alatt 300 000 forint plusz, ami már az év elején bőségesen kárpótolja az egyszeri 13. havi kieséséért. Öt év alatt 1,5 millió, tíz év alatt pedig több mint 3 millió forinttal járhat jobban az, aki januárban lett nyugdíjas és nem egy hónappal korábban.

    Mire figyeljen?

    Természetesen minden élethelyzet más. Aki a Nők 40 kedvezménnyel megy el, vagy akinek égető szüksége van azonnal a pénzre, annak a december is jó opció lehet. De a szakértők szerint mielőtt aláírnánk az igénylőlapot, érdemes elővenni a számológépet és ha van lehetőség (és kedv), érdemesebb kissé tovább húzni az aktív időszakot az élethosszig tartó magasabb nyugdíjérdekében.

  • Nyugdíjelőleg: Ki kaphat nyugdíjelőleget?

    Nyugdíjelőleg: Ki kaphat nyugdíjelőleget?

    A nyugdíjelőleg arra való, hogy senki ne maradjon ellátás nélkül addig, amíg az illetékes kormányhivatal megállapítja a havi nyugdíja összegét. A havonta folyósított előleget hivatalból állapítják meg, tehát nem kell kérvényezni. Ha viszont a nyugdíj-megállapítás folyamata négy hónapnál is tovább tartana, akkor lehet az emelését kérni.

    • A nyugdíjelőleget azok a nyugdíjra jogosult személyek kapják, akiknek a nyugdíját még nem állapították meg
    • Hivatalból, végzéssel állapítják meg az elérhető adatok alapján
    • Az előleg összege általában a megállapítandó nyugdíj körülbelül 80 százalékát teszi ki, és az eltérést visszamenőleg kompenzálják

    A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerint, ha a nyugellátásra való jogosultság fennáll, de a nyugdíj nem lehet megállapítani az igénybejelentéstől számított 30 napon belül, akkor az igénylő részére előleget kell megállapítani és folyósítani.

    A nyugdíjigény elbírálására nyitva álló határidő egyébként alapesetben 60 nap. Ez akkor érvényes, ha nem kell várni az alkalmazandó valorizációs szorzók közzétételére vagy további adatok beérkezésére és bizonyítására akár belföldről, akár külföldről – tájékoztatott Farkas András, nyugdíjszakértő.

    – A nyugdíjelőleg célja, hogy ne maradjon ellátás nélkül a nyugdíjra egyébként kétséget kizáróan jogosult nyugdíjigénylő, ha elhúzódna a nyugdíjigény elbírálási folyamata – mondta.

    Nyugdíjelőleget leggyakrabban akkor kap a nyugdíjigénylő, ha

    • ha az év elején adta be az igénylését, és meg kell várni az adott évre vonatkozó valorizációs szorzók hatályba lépését, vagy
    • nemzetközi nyugdíjat igényel, és meg kell várni, hogy megérkezzenek az igazolások a külföldi hatóságoktól.

    A nyugdíjelőleget nem kell igényelni, mivel hivatalból állapítják meg a rendelkezésre álló adatok, a hatályos valorizációs szorzószámok és a nyugellátás megállapítására vonatkozó rendelkezések alapján. Erről nem határozatot hoznak, mint a nyugdíj összegéről, hanem végzést.

    Ha a nyugellátás iránti igényt az eljárás megindulását követő négy hónapon belül nem bírálják el, az igénylő az időközben beszerzett adatokra (például az új valorizációs szorzók megjelenésére) hivatkozva kérheti a nyugdíjelőleg összegének módosítását.

    A hatóság erről a kérelemről is végzéssel dönt, amellyel szemben önálló jogorvoslatnak van helye. Utóbbi azt jelenti, hogy bírósági keresetet lehet benyújtani az illetékes kormányhivatal végzése ellen, de a nyugdíjszakértő szerint ennek a gyakorlatban nincs különösebb értelme.

    – A nyugdíjelőleget általában úgy állapítják meg, hogy veszik az addig ismert adatokat és az érvényben levő valorizációs szorzókkal kiszámítják a havonta folyósított előleg összegét. Ez általában a későbbiekben megállapított nyugdíj körülbelül 80 százalékának felel meg –mondta. – Ha csak az új valorizációs szorzók kihirdetésére kell várni, az maximum 2-3 hónapot jelent. Ennél hosszabb ideig csak akkor tarthat a nyugdíj-megállapítás, ha külföldről kell adatokra várni – tette hozzá a szakember.

    A vonatkozó rendelkezések a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvényben olvashatók. Ez alapján az ügyintézési határidőa tárgyévi nyugdíj-megállapításhoz tartozó valorizációs szorzószámok hatálybalépését követő tizenötödik napon jár le, ha a nyugdíj megállapítása iránti kérelmet ez előtt adták be.

    Fontos rendelkezés az is, hogy a nyugellátás megállapításakor a nyugdíj összegébe a folyósított nyugdíjelőleget is be kell számítani.Ez úgy történik, a különbözetet egy összegben kapja meg az igénylő.

    – Ha valaki például januárban, februárban és márciusban előleget kapott, és megállapítják a nyugdíja összegét, akkor az visszamenőleg is jár január elsejétől. Ezért erre a három hónapra kiszámolják a kapott előleg és a ténylegesen megállapított nyugdíj közötti különbözetet, amit egy összegben kap meg a nyugdíjas. Április 1-jétől pedig már a végleges nyugdíját folyósítják számára – magyarázta Farkas András.

  • Így sokkal több nyugdíjat kapsz

    Így sokkal több nyugdíjat kapsz

    A nyugdíjas évek során akár milliós pluszpénzt is jelenthet, ha jól időzítik a nők a kedvezményes nyugdíjba vonulásukat.

    A nyugdíjba vonulás egyik kulcsfontosságú kérdése az időzítés, különösen a 40 év jogosultsági idővel rendelkező nők esetében, akik több lehetőség közül is választhatnak.

    Milliós pluszpénzt jelenthet a nyugdíjba vonulás jó időzítése

    A döntés hosszú távon komoly anyagi következményekkel jár. A helyesen megválasztott időpont havonta néhány ezer forinttal növelheti a juttatást, de a nyugdíjas évek során akár milliós pluszpénzt is jelenthet. És ha az igénylést túl korán adják be, az alacsonyabb összegű nyugdíj újraszámítását már nem lehet kérni. 

    A nyugdíjba vonulás időpontja kulcsfontosságú, mennyi lesz az ellátásod

    A nyugdíjba vonulás időpontja kulcsfontosságú, mennyi lesz az ellátásodVeronika Dul / Getty Images Hungary

    Farkas András, a NyugdíjGuru szakértője szerint lehetnek olyan élethelyzetek, amikor célszerű azonnal igényelni a nők kedvezményes nyugdíját. Ilyen eset, ha valakinek nincs munkája, nem megfelelő a munkahelye, rossz az egészségi állapota, vagy több időt szeretne a családjával tölteni. 

    Szintén előnyös lehet a Nők40 mielőbbi igénylése annak, aki nyugdíjasként tovább szeretne dolgozni. Ilyenkor a kereset járulékmentes, a munkáltató pedig mentesül a 13 százalékos szocho megfizetése alól.

    Sokan tartanak attól, hogy a közeljövőben szigorodhatnak a nők kedvezményes nyugdíjának feltételei. Farkas András szerint ez a félelem nem alaptalan, de idén biztosan nem lesz változás, viszont – ahogy írta – 2027-től „bármi lehetséges”. 

    Ugyanakkor erős érvek szólnak amellett is, ha valaki halasztja a nők kedvezményes nyugdíjának igénylését.

    A további munkával hosszabb szolgálati időt szerezhet, így feljebb tornázhatja a nyugdíjszámításhoz szükséges nyugdíjszorzóját.

    Ha a szolgálati ideje egy újabb teljes évvel nő, akkor a 40 évi szolgálati időt meghaladóan évente 2 százalékkal emelkedik a nyugdíj összege.

    Fontos tudni, hogy a nők kedvezményes nyugdíját nem kötelező azonnal igényelni, a nyugdíjkorhatár betöltéséig bármikor be lehet adni a kérelmet.

    Sok esetben a halasztás a legjobb döntés, mert így magasabb összegű ellátást állapíthatnak meg. Mivel a magyar nők átlagosan 20 évig nyugdíjasok, ez hosszú távon jelentős különbséget jelenthet.

  • Februárban óriási összeget kapnak a nyugdíjasok!

    Februárban óriási összeget kapnak a nyugdíjasok!

    2026-ban négy hónapban fordul elő olyan, hogy nem a hónap 12. napján, hanem hamarabb érkezik a nyugdíj. Február 12-e viszont csütörtökre esik, így semmi akadálya, hogy aznap történjen meg az utalás. Ráadásul nemcsak a nyugdíj, hanem a 13. havi és 14. havi nyugdíj is februárban érkezik. Korábban úgy tudtuk, a három utalás egy napon fog megérkezni, azonban Gulyás Gergely a január 15-én arról tájékoztatott, hogy az utalások eltérő, de egymást követő napokon történnek majd.

    „A kormány a tegnapi ülésen megtárgyalta a Bankszövetség jelzésére a 13. és 14. havi nyugdíj kifizetésével kapcsolatos kérdéseket. A Bankszövetség azt jelezte a kormánynak, hogy a bankrendszer nem képes egy napon biztonságosan teljesíteni a 13. havi nyugdíj, illetve a 14. havi nyugdíj első részletének kifizetését. Éppen ezért a kormány alkalmazkodik a helyzethez és a 13. havi nyugdíj kifizetésére, és a 14. havi nyugdíj első részletének kifizetésére két egymást követő napon fog sor kerülni” – mondta el a miniszter a Kormányinfón. Később ismételten megerősített, hogy a 14. havi nyugdíj első részletére idén kerül sor, a következő ciklusban pedig teljessé fog válni a 14. havi nyugdíj.

    A sajtó kérdésére Gulyás Gergely tisztázta azt is, hogy az eltérő napokon történő utalásnak „kizárólag technikai oka van a Bankszövetség tájékoztatása szerint, és nem összeghatár-probléma, hanem tranzakciószám-probléma” áll a hátterében. „Tehát olyan mértékben tömeges tranzakciókról van szó, hogy egy napon ezt biztonságosan a bankok és így a Bankszövetség nem tartja lebonyolíthatónak” – magyarázta.

    Mikor jön a nyugdíj 2026-ban?

    2026. évben az alábbi időpontokban kerülnek jóváírásra a bankszámlákon a nyugdíjak és más nyugdíjszerű utalások az adott hónapban:

    • 2026. január: január 12. (hétfő)
    • 2026. február: február 12. (csütörtök) + 13. havi és 14. havi nyugdíj a következő napon
    • 2026. március: március 12. (csütörtök)
    • 2026. április: április 10. (péntek)
    • 2026. május: május 12. (kedd)
    • 2026. június: június 12. (péntek)
    • 2026. július: július 10. (péntek)
    • 2026. augusztus: augusztus 12. (szerda)
    • 2026. szeptember: szeptember 11. (péntek)
    • 2026. október: október 12. (hétfő)
    • 2026. november: november 12. (csütörtök)
    • 2026. december: december 2. (szerda)

    Amennyiben az ellátás postai úton kerül kifizetésre, annak kézbesítése a Magyar Posta Zrt. által előzetesen biztosított ún. nyugdíjkifizetési naptárban meghatározott napon történik írja a Hitelfórum.

  • Megszólalt a Bankszövetség: itt a bejelentése!

    Megszólalt a Bankszövetség: itt a bejelentése!

    Megszólalt a Bankszövetség: itt a bejelentése!

    (Hírkereső)

    A csütörtöki Kormányinfón derült ki, hogy februárban nem egy napon érkezik meg a nyugdíjasok számlájára a februári, a 13. havi és 14. havi nyugdíj (utóbbinak az első részlete).

    Gulyás Gergely kancelláriaminiszter bejelentette, két egymást követő napon fizeti ki a kormány a 13. havi nyugdíjat és a 14. havi nyugdíj első részletét, mivel a Bankszövetség jelzése szerint a bankrendszer nem képes egy napon biztonságosan teljesíteni a két kifizetést. Az Economx érdeklődésére megerősítette, kizárólag technikai okai vannak annak, hogy nem egy napon utalják a rendes, a 13. havi és a 14. havi nyugdíjat – mondta. Hozzátette: a Bankszövetség jelzése szerint nem az összeghatár, hanem a tranzakciószám az ok, egy napon biztonságosan ilyen tömeges tranzakciót nem tartanak megvalósíthatónak. Mint mondta, háromszor 2,4 millió tranzakcióról van szó.

    A Magyar Bankszövetség elkötelezetten támogatja a kormányzat döntéseinek a pénzügyi rendszerben történő pontos végrehajtását

    – válaszolta a portálunknak a hazai bankok érdekképviseleti szerve.

    Megtudtuk, hogy a pénzforgalomban a darabszám szerinti csúcsnapokat a nyugdíjfizetési napok jelentik. Minden bank ezekre a csúcsnapokra ráhagyással alakította ki a saját pénzforgalmi infrastruktúráját.

    Nincs olyan gyakorlati tapasztalat, mely háromszoros csúcsterhelés esetén valamennyi banki és pénzforgalmi szereplőnél az időben történő lebonyolítást garantálná

    – hangsúlyozták.

    Hangsúlyozták, a Magyar Bankszövetség kezdeményezte a januári nyugdíj, a 13. havi nyugdíj és a 14. havi nyugdíjrészlet több napra való felosztását, mely költségnövekedést senkinél sem jelent. Sőt, a kormányzati intézkedés jelentős mértékben csökkenti a nyugdíjjóváírások időbeli kockázatát, és egyben megköszönték a felelős szereplők megértését és támogatását is.

    Ugyanakkor nemcsak az utalások száma, hanem az átutalandó „pénztömeg” is gigászi. Ahogy azt Gulyás Gergely is elmondta, a kormány kiemelt fontosságúnak tartja az idősek megbecsülését, ezt bizonyítja az is, hogy a nyugdíjak vásárlóértéke 2010 óta 48 százalékkal emelkedett.

    A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) legfrissebb közlése szerint 2025 december végéig – a 13. havi nyugdíjjal és ellátással együtt – nyugellátásokra és nyugdíjszerű ellátásokra összesen 7300,6 milliárd forint kifizetése történt meg. Tavaly februárban több mint 992,9 milliárd forintot utalt ki a kormányzat a Nyugdíjbiztosítási Alapból. Februárban került kifizetésre a 13. havi nyugdíj, ami a 13. havi ellátással együtt összesen 536 milliárd forintot tett ki, amelynek a Nyugdíjbiztosítási Alapot terhelő kiadása 491,7 milliárd forint volt. Mindenesetre azokban a februári napokban több mint ezer milliárd forintot fog az állam kiutalni a nyugdíjasoknak.