Címke: Nyugdíj

  • Nyugdíj és megélhetési költségek 2026-ban – hogyan alakul a helyzet?

    Nyugdíj és megélhetési költségek 2026-ban – hogyan alakul a helyzet?

    A nyugdíjak és a kiadások kapcsolata

    A nyugdíjas háztartások számára a megélhetési költségek alakulása kiemelt jelentőségű. Az élelmiszerárak, rezsiköltségek és szolgáltatási díjak változása közvetlen hatással van a havi költségvetésre.

    A 2026-os évben is fontos kérdés, hogy a nyugdíjak emelkedése lépést tart-e a kiadások növekedésével.

    Mely területeken nőnek a költségek?

    A szakértői elemzések szerint a legjelentősebb kiadási tételek:

    • élelmiszer
    • gyógyszerek
    • rezsi
    • közlekedés
    • egészségügyi szolgáltatások

    Az idősek esetében az egészségügyi kiadások aránya jellemzően magasabb, ami tovább növelheti a terheket.

    Reálérték és vásárlóerő

    Nem csupán a nominális nyugdíjemelés számít, hanem annak reálértéke is. Ha a megélhetési költségek gyorsabban emelkednek, mint a juttatások, a vásárlóerő csökkenhet.

    Ezért fontos a gazdasági környezet folyamatos figyelemmel kísérése.

    Tudatos tervezés szerepe

    A pénzügyi szakértők szerint a nyugdíjas háztartások számára különösen fontos:

    ✔ havi költségvetés készítése
    banki költségek minimalizálása
    ✔ kedvezmények kihasználása
    ✔ megtakarítási lehetőségek áttekintése

    Az információhoz való gyors hozzáférés ebben is segítséget jelenthet.

    Összegzés

    2026-ban a nyugdíjak és megélhetési költségek egyensúlya továbbra is kiemelt társadalmi kérdés marad. A naprakész gazdasági hírek követése segíthet a háztartásoknak a tudatos pénzügyi döntések meghozatalában.

  • Özvegyi nyugdíj igénylése 2026-ban

    Özvegyi nyugdíj igénylése 2026-ban

    Farkas András nyugdíjszakértő hírlevelében összefoglalta, hogy milyen korhatárokra kell ügyelnie az özvegynek, ha igényelni kívánja az ideiglenes özvegyi nyugdíját, illetve annak megszűnése után kérelmezni kívánja az özvegyi nyugdíj feléledését.

    Minden özvegynek kétféle nyugdíjkorhatárt kell figyelnie – kezdi hírlevelét Farkas András, amelyre itt lehet feliratkozni.

    Az elhunyt házastárs halálának időpontjában rá vonatkozó nyugdíjkorhatár,amely az özvegyi nyugdíj feléledésének feltétele. Valamint az aktuálisan rá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatár, amelyre három szempontból kell figyelni.

    Saját öregségi nyugdíját az aktuális korhatár betöltése után igényelheti. Ha az aktuális korhatár betöltése előtt új házasságot köt, megszűnik az özvegyi nyugdíja. Új házasság esetén, ha az egyik fél már betöltötte az aktuális korhatárt és nincs közös gyermekük, az özvegyi nyugdíjra csak öt év elteltével lesz jogosult (kivéve, ha korábban felbontott házasság újrakötéséről van szó).

    A nyugdíjszakértő kiemelte, hogy a kétféle korhatár eltérhet az évtizedek során változó nyugdíjrendszer miatt. Például egy 1940 előtt született nő 55 évesen, míg egy 1958-ban született 65 évesen érhette el az öregségi nyugdíjkorhatárt.

    Élettárs özvegyi nyugdíja – változás

    A 2026. június 30-át követő elhalálozások esetén a következő újabb rendelkezések lépnek életbe:

    Özvegyi nyugdíjra jogosult a házastársra előírt feltételek fennállása esetén az elhunyt élettársa, ha az elhunyt személlyel annak haláláig
    a) egy év óta megszakítás nélkül együtt élt és gyermekük született, vagy
    b) megszakítás nélkül tíz év óta együtt élt
    és sem a jogszerzőnek, sem az élettársnak nem állt fenn házassága a jogszerző halálakor.

    Ez utóbbi feltétel szigorítást jelent, ami annak a következménye, hogy a házastárs akkor is megelőzi az özvegyi nyugdíjra való jogosultsági sorrendben az élettársat, ha az elhunyt házastársától egy évnél hosszabb ideje külön él, de nem vált el.

    Élettársa után továbbra sem jogosult özvegyi nyugdíjra az, aki az együttélési időszak vagy annak egy része alatt özvegyi nyugdíjban vagy baleseti özvegyi nyugdíjban részesült.

    A nyugdíjkorhatár betöltése után között házasság – változás

    2026. július 1-jétől a törvény lehetővé teszi a nyugdíjkorhatárt betöltött személlyel kötött házasság esetén az élettársi és házassági kapcsolat időtartamának összeszámíthatóságát.

    Az új rendelkezés szerint 2026. július 1-jétől az, akinek házastársa a házasság megkötésekor a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító életkort már betöltötte, özvegyi nyugdíjra csak abban az esetben jogosult, ha
    – a házasságból (a korábbi együttélésből) gyermek származott, vagy
    – a házasság legalább öt évig fennállt, vagy
    – a házasság fennállásának és a házasságkötést közvetlenül megelőző, megszakítás nélküli élettársi együttélésnek az együttes időtartama eléri a tíz évet.

    Ez utóbbi rendelkezés jelentős enyhítés a korábban  élettársi kapcsolatban élő házastársak számára.

    A házastársi különélés nem akadálya az özvegyi nyugdíjra való jogosultságnak

    2026. július 1-jétől a törvényből kikerült a „külön élő házastárs” fogalma, így a külön élő házastárs az együtt élő házastárssal azonos módon jogosult özvegyi nyugdíjra.  A jogosultságot maga a házassági kötelék keletkezteti.

  • Így kaptak több pénzt a nyugdíjasok!

    Így kaptak több pénzt a nyugdíjasok!

    Érezhetően növekedett az egy tagra jutó megtakarítás átlagos összege az önkéntes nyugdíjpénztáraknál, és megközelítette a négymillió forintot. Ám ez még mindig kevésnek számít, egészen pontosan 14 havi extra nyugdíjnak.

    Éves szinten közel kilenc százalékkal emelkedett, és elérte a 3,9 millió forintot az egy pénztári tagra jutó nyugdíjszolgáltatás átlagos összege az önkéntes nyugdíjpénztáraknál 2025. első három negyedévében.

    Mi vagyunk a hírkereső

    BiztosDöntés.hu szerint az mindenképpen örvendetes tény, hogy az egy pénztártagra jutó nyugdíjszolgáltatás összege fokozatosan emelkedik – főleg úgy, hogy 2021. első kilenc hónapját figyelembe véve még a 3 millió forintot sem érte el a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint –, ám a 2025. első kilenc havi, közel négymilliós átlag sem tekinthető egyáltalán ideálisnak. A KSH adatai szerint az átlagnyugdíj összege 250 604 forint volt decemberben Magyarországon, ami azt jelenti, hogy egy, az átlagos összegű nyugdíj-szolgáltatásban részesülő pénztártag megtakarításai mindössze 15-16 havi átlagnyugdíjnak felelnek meg.” Mindez rávilágít arra, hogy a nyugdíjcélú öngondoskodást is minél korábban érdemes elkezdeni, hiszen a megtakarítási időszak növelésével jelentősen gyarapítható az egyéni számlán a nyugdíjkorhatár eléréséig felhalmozott összeg.

    Ilyen akciókkal kampányolnak a pénztárak

    Az önkéntes nyugdíjpénztáraknál közben szinte folyamatosan futnak a belépést, illetve a befizetéseket ösztönző kampányok, igaz, utóbbiakat leginkább az év utolsó hónapjaira időzítik a kasszák.

    Az OTP Nyugdíjpénztár 2026. első felében futó, „Lepje meg duplán a munkavállalóit!” néven futó kampányában tízezer forint jóváírást kaphatnak az egyéni számlájukra azok az alkalmazottak, akiknek munkáltatója az OTP Nyugdíjpénztár munkáltató tagja, és juttatásként az OTP Nyugdíjpénztári munkáltatói hozzájárulást vagy adományt választja számukra. A jóváírás feltétele, hogy a munkáltató legalább 100 főt érintően kössön szerződést a pénztárral, és vállalja, hogy havonta legalább 10 000 forint munkáltatói hozzájárulást, vagy adományt nyújt az érintetteknek.

    A Gondoskodás Nyugdíjpénztár június 1-ig tartó promóciós játékában egy darab, 250 000 forint értékű MediaMarkt utalványt és 15 darab, 50 000 forint értékű Lidl digitális utalványt sorsolnak ki az új belépők között. A részvétel feltétele a regisztráció mellett az, hogy legalább 30 ezer forint befizetés történjen az egyéni nyugdíjszámlára, illetve az új pénztártag elektronikus ügyintézést igényeljen, és feliratkozzon a pénztár hírlevelére is.

    Az Alfa Önkéntes Nyugdíjpénztármost futó, és március végéig tartó akciójában 10 ezer forintos tagdíj-jóváírást kaphatnak az új belépők. Utóbbi feltétele, hogy a március végéig beérkező belépési nyilatkozat alapján legkésőbb április végéig létrejöjjön a tagsági jogviszony. További feltétel, hogy a pénztártag a belépést követő 3. hónap végéig legalább 30 000 forintot fizessen be az egyéni számlájára online díjfizetési móddal, igényelje az ingyenes e-posta szolgáltatást, és adja meg az érvényes e-mail címét és telefonszámát is.

    Az Allianz Nyugdíjpénztárnál több akció is fut párhuzamosan. Így például az elektronikus ügyintézéshez hozzájáruló tagjai között negyedévente 100 ezer forintos vásárlási utalványt sorsol ki. Emellett „Tag HOZZ tagot” néven ajánlóprogram is fut a pénztárnál: utóbbi lényege, hogy ha a pénztártag közreműködésével egy új tag lép be, és a belépő egyéni számlájára legalább 24 000 forint összegű tagdíjbefizetés érkezik a tagsági jogviszony kezdetétől számított 6 hónapon belül, az ajánló tag 10 000 forint értékű vásárlási utalványt kap.

    Hány évet kell dolgozni a nyugdíjig?

    Ugyan sok tényezőtől függ a nyugdíj összege – például befizetett járulékok, kereset, a nyugdíj megállapításának időpontja – ám ezek között is fontos tényező a szolgálati idő. A főszabály szerint öregségi nyugdíjra az jogosult, aki a 65. életévét betöltötte és legalább 20 év szolgálati időt szerzett. Ebben az esetben öregségi teljes nyugdíjat állapítanak meg. Aki nem szerzett 20 év szolgálati időt, de rendelkezik legalább 15 évvel,az öregségi résznyugdíjat kaphat. (A nők számára biztosított Nők 40-nél speciális szabályok vannak). Mire elég 15 év? Aki éppen csak átlépi a nyugdíjjogosultság küszöbét, azaz rendelkezik a minimális 15 évvel, annak az életpálya-átlagkeresetének mindössze 43%-a lesz az induló nyugdíja. Ez különösen akkor veszélyes, ha valakit minimálbérre vagy annál is kevesebbre jelentettek be: az alacsony átlagkereset 43%-a olyan összeget eredményez, amiből megélni nagyon nehéz. 20 év szolgálati időnél a szorzó 53%-raugrik, innentől beszélhetünk teljes öregségi nyugdíjról. 40 év munkával töltött idő után a szorzó már 80%. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíj összege megközelíti az aktív években keresett nettó átlagot. 100%-os térítéshez körülbelül 50 év szolgálati időre lenne szükség. Az első 25 évben minden ledolgozott év 2%-kal növeli a nyugdíjat, 25 és 38 év között pedig évente 1%-kal. 38 év után ez az arány ismét nő, és minden további év 1,5%-kal emeli a nyugdíjat.

  • Ki mer hozzányúlni a 13. és 14. havi nyugdíjhoz?

    Ki mer hozzányúlni a 13. és 14. havi nyugdíjhoz?

    A Tisza Párt múlt héten napvilágot látott választási programjában, egyebek közt a 13. és 14. havi nyugdíj megtartását, az évente akár 200 ezer forint erejéig felhasználható Nyugdíjas SZÉP-kártyát, a minimum 120 ezer forintos nyugdíjgaranciát, továbbá a legalacsonyabb nyugdíjak rendkívüli megemelését ígérik az időseknek. Ezenkívül megvizsgálnák a Férfiak 40 program bevezetését is.

    Hírkereső: több száz hír egyhelyen

    Farkas András nyugdíjszakértő az ellenzéki párt nyugdíjprogramjáról úgy vélekedett: egyelőre a leírt elvek alapján ez egy megvalósítható terv, de valahonnan plusz 600-800 milliárd forintot elő kell teremteni rá a költségvetésben, ami nem lehetetlen. Feltéve, ha a Tisza megnyeri a választást, akkor a tervezett bevételnövelő intézkedések, illetve az EU pénzcsapjainak várható megnyílása nyomán végrehajtható lehet ez a program – hangzott el az ATV Egyenes Beszéd című műsorában.

    Tekintettel arra, hogy a Magyarországon a nyugdíjakra viszonylag keveset költünk EU-s összevetésben, akár még különösebb erőfeszítések nélkül is megvalósítható, hogy a nyugdíjasok helyzetén javítsunk – mondta.

    A programnak egy nagyon fontos üzenete van, mégpedig az, hogy

    a szegény nyugdíjasok nagyon jól járhatnak ezzel a koncepcióval.

    – hívta fel rá a figyelmet.

    Magyarországon rengetegen kapnak 120 ezernél kevesebb havi nyugdíjat, így a nyugdíjgarancia az érintettek részéről hatalmas segítség. Ez orvosolná azt a régóta fennálló rettenetes problémát, ami miatt úgy tűnik, hogy a szolidaritás elve eltűnt a nyugdíjrendszerből, amely számos idős embert hagyott a mélyszegénységbe zuhanni – jegyezte meg.

    Egy dologra azonban figyelni kell: ha ezt a garanciát mechanikusan berögzítik 120 ezer forintra, akkor már a következő évben is kevesebbet fog érni, ezért minimum hozzá kellene kötni az inflációhoz.

    A szakértő szerint a Tisza programjából az is kitűnik, hogy pártnál megpróbáltak úgy manőverezni, hogy a szegényeknek többet adjanak, és lehetőleg ne bántsák a nagyobb nyugdíjjal rendelkezőket sem – fűzte hozzá.

    13. és 14. havi nyugdíj

    Jelentős terhet ró a költségvetésre az egyhavi plusz öregségi nyugdíj kifizetése, amely körülbelül 540 milliárd forintnyi tétel, minden egyéb ellátással együtt pedig 620 milliárd forintot. Ha a 14. havit is teljes egészében kifizetnék, az már a duplája lenne ennek a ráfordításnak. Idén csak egyheti plusz nyugdíj jár, ami még így is egy 150-170 milliárd forintos plusztételt jelent.

    Méltányossági szempontból egyáltalán nem jó, hogy a plusznyugdíjat mindenki a saját nyugdíjához mérten, egységes összegben kapja meg, mert így a magas nyugdíjjal rendelkezők arányosan jóval nagyobb kifizetéshez juthatnak, mint a kisnyugdíjasok. Régiós példát említve, Lengyelországban szintén létezik 13. és 14. havi havi nyugdíj, de az ottani rendszernek korlátai vannak. Ezt a juttatást mindenki az ottani minimálnyugdíj összegében kapja meg, ami nagyjából a magyar mediánnyugdíjnak – körülbelül 200 ezer forint – felel meg. A 14. havi nyugdíjat esetén viszont már nagyon erős korlátokkal adják oda, ott a maximumérték a minimálnyugdíj, a juttatást pedig attól függően kapja valaki, hogy mekkora a saját nyugdíja – részletezte Farkas András.

    A Tisza azonban nem fog hasonló módon differenciálni – jelezte előre, mondván, hogy ez öngyilkosság lenne a párt részéről. A korábbi tapasztalatok alapján politikailag nagyon kockázatos egy már bejelentett intézkedést „farigcsálni”, ezt most senki nem vállalná be.

    Ha hatalomra kerülnek, minden áron elő fogják teremteni erre a pénzt.

    – értékelt.

    Klasszikus választási programba való ígéretek

    A programban szembetűnő, hogy a nyugdíjrendszer szükséges átalakítása hiányzik a Tisza terveiből, ám Farkas András ezzel kapcsolatban most megértő, szerinte nem egy választási programban kell ezt rögzíteni, ennek nincs még itt az ideje.

    Nyugdíjreformról nyilván csak kormányon lehet gondolkodni, majd a témában társadalmi vitát kell indítani. Most a választás előtt csak a fő csapásirányokat lehet kijelölni. Úgy tűnik, hogy most a fő irány, hogy a nagyon szegény nyugdíjasokon jelentősen segítsenek, emellett nem akar elvenni semmit sem a nyugdíjasoktól.

    Az ellenzéki párt terveiben többek közt az is szerepel, hogy megvizsgálják a férfiak40 program bevezetését, szó szerint idézve, „a programot a Nők 40 tapasztalatai alapján, fokozatosan a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának biztosítása mellett valósítják majd meg”.

    Ha a Nők 40-et mechanikusan rá akarnánk vetíteni férfiakra, az egy újabb 500-600 milliárd forintos tételt jelenten, ami már tényleg túl nagy költségvetési teher .

    – szögezte le.

    Ténylegesen akkor tudnák segíteni a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát, plusz az érintett nőket és férfiakat, ha bevezetnének egy nagyon korszerű korhatár előtti nyugdíjazási rendszert, amely egyébként mindenhol létezik az európai nyugdíjrendszerekben.

  • Nyugdíj 2026-tól: Vannak változások, de nem mindenki tud róla!

    Nyugdíj 2026-tól: Vannak változások, de nem mindenki tud róla!

    Fontos módosítások lépnek életbe az özvegyi ellátásoknál a következő években. A nyugdíj rendszerét érintő változások azonban nem mindenkire vonatkoznak azonnal, ezért érdemes tisztán látni, mikor és kire érvényesek az új szabályok.

    Friss hírek: Hírkereső top hírek

    A nyugdíj egyik speciális formáját, az özvegyi nyugdíjat érintő törvénymódosítás ugyan már hatályba lépett, de az új feltételeket csak a 2026. június 30. után bekövetkező haláleseteknél kell alkalmazni – írja a Teol cikke. Az ezt megelőző elhalálozások esetében továbbra is a korábbi szabályok maradnak érvényben.

    Kinek jár majd az özvegyi nyugdíj 2026-tól?

    Az özvegyi nyugdíj továbbra sem jár automatikusan, azt minden esetben kérelmezni kell. Az új szabályozás szerint 2026-tól a külön élő házastársak is az együtt élőkkel azonos feltételekkel válhatnak jogosulttá, amennyiben a házassági kötelék fennáll.

    Az élettársi kapcsolatban élők esetében viszont szigorodás jön: özvegyi nyugdíj csak akkor jár, ha a jogszerző halálakor egyik fél sem áll fennálló házasságban harmadik személlyel. 

    Az elvált házastárs továbbra is csak kivételes esetben jogosult, például ha tartásdíjban részesült.

    Mennyi az özvegyi nyugdíj, és mi változik az idősebb korban házasodóknál?

    Az özvegyi nyugdíj összege változatlanul az elhunyt társ öregségi nyugdíjának 60 százaléka. Kedvezőbbé válik viszont a helyzet azok számára, akik idősebb korban kötöttek házasságot: ha a házasság nem érte el az öt évet, de azt megelőzően legalább tíz évig élettársi kapcsolatban éltek, a két időszak együtt már jogosultságot adhat.

  • Nyugdíj újraszámítás 2026 – több pénzt kapnak az idősek!

    Nyugdíj újraszámítás 2026 – több pénzt kapnak az idősek!

    A nyugdíj újraszámításának lehetősége sokakban reményt kelt, pedig 2026-ban is csak szűk körben van rá lehetőség – hívja fel rá a figyelmet hírlevelében Farkas András nyugdíjszakértő.

    Hírkereső percről percre

    A vonatkozó szabályok szerint az érintettek a nyugdíjkorhatár betöltése után kérhetik az újraszámítást, ha az ellátás mellett végzett munkával plusz szolgálati időt szereztek, és a keresetük után a közterheket is megfizették. A kérelem beadását ugyan már nem köti határidő, de a visszamenőleges kifizetés korlátozott, ezért nem érdemes túl sokáig várni.

    Újraszámítás korhatárbetöltés után

    Az újraszámítást azok kérhetik, akik korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban vagy hasonló ellátásban részesültek, majd a nyugdíjkorhatáruk betöltésének napján az ellátásuk automatikusan öregségi nyugdíjjá alakult. A jogosultság feltétele, hogy az érintett az ellátása mellett végzett munkával legalább 365 nap szolgálati időt szerezzen.

    Erre azért van lehetőség, mivel az ellátás melletti munkavégzésből származó jövedelem után társadalombiztosítási járulékot és szociális hozzájárulási adót is kell fizetni, vagyis a plusz kereset beépülhet a nyugdíjszámítási alapba.

    Lényeges változás, hogy a kérelmet korábban csak a korhatár betöltését követő hat hónapon belül lehetett benyújtani, de 2022. július 28-tól ez az időbeni korlátozás megszűnt, így

    a korhatár betöltése után bármikor beadható az újraszámítási kérelem.

    Nyugdíj újraszámítása jogorvoslati eljárás eredményeként

    Jogorvoslat keretében az érintett nyugdíjas akkor kérheti a nyugdíj újraszámítását, ha bizonyítani tudja, hogy a nyugdíj-megállapító hatóság (kormányhivatal) jogszabályt sértett vagy nem vett figyelembe olyan utóbb kiderült tényt vagy körülményt, amelyet a nyugdíj megállapítása során figyelembe kellett volna vennie.

    A nyugdíjtörvény vonatkozó rendelkezése szerint a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a nyugellátást – kérelemre vagy hivatalból – a nyugellátás eredeti kezdő időpontjától kezdődően, a nyugellátás eredeti kezdő időpontjában alkalmazandó jogszabályok alapján, magasabb összegben vagy az igénylő számára egyébként kedvezőbb módon újra megállapítja, ha

    • a nyugellátást jogszabálysértően állapították meg az igénylőnek járónál alacsonyabb összegben vagy az igénylő számára egyébként kedvezőtlenebb módon, avagy
    • a nyugellátás összegét jogszerűen állapították meg, de a magasabb összegben vagy az igénylő számára egyébként kedvezőbb módon történő újbóli megállapítás az azóta tudomására jutott tények, adatok vagy bizonyítékok alapján indokolt.

    A nyugdíj más esetekben nem számítható újra.

  • Nyugdíjkilátások 2026-ban: mire számíthatnak a mostani és jövőbeli nyugdíjasok?

    Nyugdíjkilátások 2026-ban: mire számíthatnak a mostani és jövőbeli nyugdíjasok?

    A nyugdíj kérdése egyre több embert foglalkoztat Magyarországon, különösen a gazdasági bizonytalanság és az emelkedő megélhetési költségek idején. A szakértők szerint 2026 felé közeledve a nyugdíjasok és az aktív dolgozók számára is fontosabbá válik a tudatos tervezés, mivel a jelenlegi trendek hosszú távon is hatással lehetnek az időskori megélhetésre.

    Kapcsolódó cikkek

    Demográfiai kihívások árnyékában

    Magyarországon – akárcsak Európa nagy részén – folyamatosan nő az idősebb korosztály aránya, miközben a munkaképes lakosság száma csökken. Ez a folyamat komoly terhet ró a nyugdíjrendszerre, hiszen egyre kevesebb aktív dolgozónak kell eltartania egyre több nyugdíjast.

    Szakértők szerint ez nem feltétlenül jelent azonnali válságot, de hosszú távon elkerülhetetlenné teszi a rendszer finomhangolását. A nyugdíj összege és vásárlóereje így kiemelt figyelmet kap a következő években.

    Nyugdíjemelések és vásárlóerő

    Az elmúlt időszakban a nyugdíjemelések elsősorban az infláció követésére irányultak. Bár ez rövid távon segíthet megőrizni a nyugdíjak értékét, sok érintett szerint a mindennapi kiadások növekedése ennél gyorsabb ütemet diktál.

    2026-ra a szakértők szerint továbbra is kulcskérdés marad, hogy a nyugdíjak mennyire tudják követni a valós megélhetési költségeket, különösen az élelmiszer- és rezsiárak területén.

    Öngondoskodás szerepe felértékelődik

    Egyre több elemző hangsúlyozza, hogy az állami nyugdíj mellett az öngondoskodás szerepe is növekszik. A nyugdíj-megtakarítási formák, például az önkéntes pénztárak vagy más hosszú távú megtakarítások, kiegészítő jövedelmet biztosíthatnak időskorban.

    A tudatos pénzügyi tervezés már aktív korban is meghatározó lehet, különösen azok számára, akik stabilabb nyugdíjas éveket szeretnének.

    Kilátások 2026-ra

    Összességében a nyugdíjrendszer stabilitása továbbra is fennmaradhat, azonban a nyugdíjak reálértéke és a megélhetés szintje komoly kihívások elé néz. A szakértők szerint a felkészülés és az időben meghozott döntések jelenthetik a legnagyobb biztonságot a következő években.

  • Nyugdíjasok figyelem, ekkor érkezik februárban az extra pénz!

    Nyugdíjasok figyelem, ekkor érkezik februárban az extra pénz!

    Februárban érdemes kétszer is ránézni a bankszámlára: érkezik a nyugdíjhoz kapcsolódó pluszpénz, ráadásul két részletben utalják.

    • Február hónapban a nyugdíjasok megkapják a 13. havi nyugdíjat és a 14. havi nyugdíj első részletét.
    • Az utalás technikai okok miatt két részletben történik: február 12-én és február 13-án kerülnek átutalásra az összegek.
    • A 14. havi nyugdíjat fokozatosan vezetik be, idén a kedvezményezettek annak 25%-át kapják meg.

    Az eredeti elképzelésekkel szemben nem egy összegben jön az extra juttatás. A Magyar Bankszövetség jelezte a kormány felé, hogy a bankrendszer technikailag nem tudja egyetlen napon belül biztonságosan lebonyolítani a 13. havi nyugdíj és a 14. havi juttatáselső részletének kifizetését, ezért lett a kétlépcsős megoldás.

    Extra nyugdíj: februárban, két nap alatt érkezik

    Az utalások két egymást követő napon futnak be, hogy fennakadás nélkül megérkezzenek az érintettekhez.

    Február 12-én érkezik a szokásos havi nyugdíj és a 13. havi ellátás, míg a 14. havi nyugdíj első részletét egy nappal később, február 13-án utalják.

    Nem mindenkinek jár a pluszpénz – ezek a feltételek

    Fontos tudni, hogy a 14. havi nyugdíjat fokozatosan vezetik be: idén a jogosultak a teljes összeg 25 százalékát kapják kézhez.

    A jogosultságnak feltétele, hogy az érintett az előző évben legalább egy napig érintett legyen, és az adott év februárjában is nyugdíjban vagy nyugdíjszerű ellátásban részesüljön.

    Ez azt is jelenti, hogy akik 2026-ban mennek nyugdíjba, még nem jogosultak erre az extra juttatásra – nekik először 2027-ben nyílik meg ez a lehetőség.

    A szabályok azokra az esetekre is kiterjednek, amikor a nyugdíjas az év elején huny el: akik januárban vesztik életüket, már nem szereznek jogosultságot sem a 13., sem a 14. havi nyugdíjra. Kivételt jelenthet, ha a haláleset februárban történik: ilyenkor a vele egy háztartásban élő közeli hozzátartozók – meghatározott sorrend szerint – még igényelhetik a tárgyévi plusznyugdíjakat, ha ezt egy éven belül kérelmezik írja a Blikk Rúzs.

  • Nyugdíj Magyarországon 2026-ban: mikor érkezik, mitől függ az összege és mire érdemes figyelni?

    Nyugdíj Magyarországon 2026-ban: mikor érkezik, mitől függ az összege és mire érdemes figyelni?

    A nyugdíj sokak számára az elsődleges vagy egyetlen rendszeres jövedelmet jelenti, ezért kiemelten fontos kérdés, hogy mikor érkezik, mekkora összegre lehet számítani, és milyen változások befolyásolhatják. A nyugdíjrendszer szabályai ugyan rögzítettek, de részleteik időről időre módosulhatnak.

    Hogyan működik a nyugdíjrendszer röviden?

    A magyar nyugdíjrendszer alapja az, hogy az aktív dolgozók járulékbefizetéseiből finanszírozzák az aktuális nyugdíjkifizetéseket. A jogosultság és az összeg elsősorban a korábbi munkaviszonyhoz és a befizetésekhez kötődik.

    A nyugdíj megállapításakor figyelembe veszik:

    • a ledolgozott éveket,
    • a korábbi kereseteket,
    • a jogszabályban meghatározott nyugdíjkorhatárt.

    Mikor érkezik a nyugdíj?

    A nyugdíjat havonta, előre meghatározott időpontokban utalják. A kifizetés történhet:

    • bankszámlára utalással,
    • postai kézbesítéssel.

    Az utalási időpontok általában hónapról hónapra azonosak, de ünnepnapok vagy hosszú hétvégék miatt előfordulhat kisebb eltérés.

    Felhívjuk a figyelmet, hogy az időpontok tájékoztató jellegűek!

    IdőszakBanki jóváírás várható időpontja
    2026. januárjanuár 12. (hétfő)
    2026. februárfebruár 12. (csütörtök) – havi ellátás február 13. (péntek) – a 13. havi ellátás és a 14. havi ellátás negyedrésze
    2026. márciusmárcius 12. (csütörtök)
    2026. áprilisáprilis 10. (péntek)
    2026. májusmájus 12. (kedd)
    2026. júniusjúnius 12. (péntek)
    2026. júliusjúlius 10. (péntek)
    2026. augusztusaugusztus 12. (szerda)
    2026. szeptemberszeptember 11. (péntek)
    2026. októberoktóber 12. (hétfő)
    2026. novembernovember 12. (csütörtök)
    2026. decemberdecember 2. (szerda)

    Amennyiben az ellátás postai úton kerül kifizetésre, annak kézbesítése a Magyar Posta Zrt. által előzetesen biztosított ún. nyugdíjkifizetési naptárban meghatározott napon történik.

    Mitől függ a nyugdíj összege?

    A nyugdíj mértékét több tényező határozza meg:

    Szolgálati idő

    Minél hosszabb ideig dolgozott valaki bejelentett munkaviszonyban, annál magasabb nyugdíjra számíthat.

    Korábbi jövedelmek

    A nyugdíj alapját a korábbi, járulékköteles keresetek képezik. A magasabb jövedelem hosszú távon magasabb nyugdíjat eredményezhet.

    Nyugdíjkorhatár

    A korhatár betöltése alapfeltétel a teljes öregségi nyugdíj igénybevételéhez. Korábbi igénylés esetén eltérő szabályok érvényesek.

    Nyugdíjemelés – mikor és hogyan történik?

    A nyugdíjak összege jellemzően évente módosul. A nyugdíjemelés célja, hogy a nyugdíjak vásárlóerejét megőrizze, figyelembe véve az infláció alakulását. Az emelés mértékét jogszabály határozza meg, és minden jogosult számára egységesen kerül alkalmazásra.

    Mire érdemes figyelni nyugdíjasként?

    Nyugdíjasok számára különösen fontos:

    • a kifizetési értesítők ellenőrzése,
    • az esetleges változások nyomon követése,
    • az adatok (lakcím, bankszámla) naprakészen tartása.

    Ha eltérés tapasztalható az összegben vagy az utalás időpontjában, érdemes időben utánajárni az okoknak.

    Összegzés

    A nyugdíj kiszámítása és kifizetése szabályozott keretek között történik, de az összeg nagyságát számos tényező befolyásolja. A rendszer alapjainak ismerete segíthet abban, hogy az érintettek jobban átlássák, mire számíthatnak, és időben reagáljanak az esetleges változásokra.

  • Változik a következő nyugdíj utalás ideje:

    Változik a következő nyugdíj utalás ideje:

    Februárban nem egy napon érkezik meg a nyugdíjasok számlájára a februári nyugdíj,a 13. havi nyugdíj és 14. havi nyugdíj első részlete, hanem két egymást követő napon fizetik ki teljes egészében a járandóságokat.

    Magyar Államkincstár honlapján megjelent tájékoztató szerint ha bankszámlára érkezik a nyugdíj, akkor a február havi ellátás utalásának várható időpontja: 2026. február 12. (csütörtök)

    Akik nem bankszámlára, hanem postai úton kapják az ellátásukat, azoknál a kézbesítés nem a fenti dátumokon, hanem a Magyar Posta Zrt. által előre közzétett nyugdíjkifizetési naptár szerint történik.

    A következő napon, vagyis február 13-án, pénteken érkezik a 13. havi ellátás és a 14. havi nyugdíj első részlete. Akiknek postás viszi a járandóságukat, azok ehhez képest pár nap múlva kapják meg a pénzt.

    Miként Gulyás Gergely kancelláriaminiszter az economx érdeklődésére korábban hangsúlyozta, nem pénzügyi, hanem kizárólag technikai okai vannak annak, hogy nem egy napon utalják a rendes, a 13. havi és a 14. havi nyugdíjat. Egy napon ugyanis biztonságosan ilyen tömeges tranzakciót nem tartanak megvalósíthatónak. A Bankszövetség kérésére döntöttek így, mivel nincs olyan gyakorlati tapasztalat, mely háromszoros csúcsterhelés esetén valamennyi banki és pénzforgalmi szereplőnél az időben történő lebonyolítást garantálná.

    Márpedig nem kis mennyiségről, háromszor 2,4 millió tranzakcióról van szó.