Címke: Nyugdíj

  • Újraszámolhatják a nyugdíjakat 2026-ban: változhat az összeg

    Újraszámolhatják a nyugdíjakat 2026-ban: változhat az összeg

    Sokan úgy gondolják, hogy a nyugdíj megállapítása után már nem lehet változtatni az összegen. A szakértők szerint azonban több olyan helyzet is létezik, amikor a nyugdíj újraszámítása kérhető, és ez akár magasabb havi ellátást is eredményezhet.

    A nyugdíjszakértők szerint elsősorban azoknak érdemes megvizsgálni a lehetőséget, akik a nyugdíj megállapítása után is dolgoztak, vagy új szolgálati időt szereztek. Egy-egy döntés hosszú távon akár több tízezer forintos különbséget is jelenthet havonta.

    Kik kérhetik a nyugdíj újraszámítását?

    A szakértők szerint több esetben is lehetőség van a nyugdíj összegének felülvizsgálatára. Ilyen például, ha valaki a nyugdíjkorhatár betöltése után tovább dolgozott, és legalább 365 nap új szolgálati időt szerzett.

    Emellett a nyugdíj újraszámítása szóba kerülhet akkor is, ha:

    • korhatár előtti ellátásból kerül valaki öregségi nyugdíjba,
    • rokkantsági ellátás után válik jogosulttá öregségi nyugdíjra,
    • korábban nem figyelembe vett szolgálati idő vagy kereseti adat kerül elő,
    • vagy a nyugdíj megállapításakor valamilyen hiba történt.

    A rögzített nyugdíj és az újraszámítás dilemmája

    Sokan választják a rögzített nyugdíj lehetőségét is, amikor a korhatár elérésekor kiszámítják a nyugdíjat, de a tényleges nyugdíjba vonulás későbbre tolódik. Ilyenkor a nyugdíjba lépéskor dönteni lehet:

    • a korábban kiszámított összeget kérik az emelésekkel növelve, vagy
    • teljesen újraszámítják az ellátást az aktuális adatok alapján.

    Sok esetben az utóbbi bizonyul kedvezőbbnek, mert az új számítás a frissebb kereseti adatokat és gazdasági változásokat is figyelembe veszi.

    A nyugdíjrendszerben több korrekciós lehetőség is van

    A szakértők szerint a nyugdíjrendszer nem teljesen merev: bizonyos helyzetekben lehetőség van a korábbi döntések felülvizsgálatára. Például egy korábban rendezett járuléktartozás vagy új szolgálati idő is növelheti a nyugdíj összegét.

    Ezért sok esetben érdemes utánanézni a lehetőségeknek, különösen azoknak, akik a nyugdíj megállapítása után is dolgoztak vagy új jövedelmet szereztek.


    Friss gazdasági és nyugdíj hírek

  • Húsvéti utalvány nyugdíjasoknak: ekkor összegű lesz idén!

    Húsvéti utalvány nyugdíjasoknak: ekkor összegű lesz idén!

    Idén tavasszal is kapnak élelmiszerutalványt két budapesti kerületben az öregségi nyugdíjasok és a szociálisan rászorulók.

    Idén tavasszal is kapnak élelmiszerutalványt az öregségi nyugdíjasok és a szociálisan rászoruló helyi lakosok a XIII. kerületi önkormányzattól – derül ki egy a weboldalukon közzétett bejegyzésből. Az utalvány értéke 9 ezer forint. Az utalvány a kerületi mobilapplikáción keresztül vagy személyesen is igényelhető. Elektronikusan március 2-től (azaz mától, hétfőtől), április 7-ig kérhető az utalvány, személyesen pedig (a Lehel Csarnokban, a Bulcsú utca felőli részen) március 23-tól (hétfőtől) március 28-ig (szombat) kérhető, minden nap reggel 7:00 órától a piac zárásáig. Az igényléshez szükséges adatlapot innen lehet letölteni. Az önkormányzat tájékoztatása alapján a három darab, egyenként 3 ezer forint értékű utalványt a Lehel Csarnok kijelölt üzleteiben lehet levásárolni április 13-ig.

    Nyugdíjas utalványt biztosít a XV. kerületi önkormányzat is, ebben az évben is, minden időskorúnak (65 év felettinek), illetve meghatározott ellátásban részesülő kerületi lakosnak, a „Levendula 60+” idősügyi program keretében. A XV. kerületiek összesen 8 ezer forint értékű utalványt kaphatnak (hogy milyen címletekben, azt nem írják), amit március 9–13-ig vehetnek át a kijelölt helyeken, vagy pedig március 16–27-ig a polgármesteri hivatal ügyfélszolgálatán, a jogosultságuk igazolásával. Az utalványokat a kerületi piacokon lehet levásárolni, kizárólag élelmiszerre, azoknál a kereskedőknél, akik csatlakoztak a programhoz.

    A húsvét idén április 5-6-ára esik. Arról még nincs hír, hogy esetleg a kormány biztosít-e húsvét előtt ismét élelmiszerutalványt a nyugdíjasoknak és nyugdíjszerű ellátásban részesülőknek. Utoljára tavaly ősszel küldött ki a posta segítségével 30 ezer forint értékben élelmiszer-vásárlási utalványt a nyugdíjasoknak a kormány, amit az év végéig lehetett beváltani.

  • Március 12-én érkezik a nyugdíj a bankszámlákra: ez csütörtökre esik 2026-ban

    Március 12-én érkezik a nyugdíj a bankszámlákra: ez csütörtökre esik 2026-ban

    A következő nyugdíj utalás 2026. március 12-én, csütörtökön érkezik a jogosultak számlájára. A megszokott havi kifizetési rend szerint a pénz a megjelölt napon válik elérhetővé a bankszámlákon. A pontos dátum sok érintett számára fontos, különösen a havi kiadások tervezése miatt.

    Hírkereső friss hírek!

    A nyugdíj összege az aktuális szabályok és az esetleges év eleji emelések alapján kerül utalásra. A postai kifizetés néhány nappal eltérhet a bankszámlás jóváírástól, ezért érdemes előre ellenőrizni a hivatalos ütemezést.

    A márciusi utalás időpontja most különösen figyelmet kap, mivel sok nyugdíjas a hónap közepére időzíti a nagyobb kiadásait és befizetéseit.

    Mikor érkezik 2026-ban a nyugdíj?

    TÁJÉKOZTATÓ a nyugdíjak és nyugdíjszerű ellátások 2026. évben esedékes banki jóváírásának időpontjairól.

    Tájékoztatjuk Tisztelt Ügyfeleinket, hogy a nyugdíjak és nyugdíjszerű ellátások kifizetése havonta, a tárgyhónapra történik és 2026. évben az alábbi időpontokban kerülnek jóváírásra a bankszámlákon.

    Felhívjuk a figyelmet, hogy az időpontok tájékoztató jellegűek!

    IdőszakBanki jóváírás várható időpontja
    2026. januárjanuár 12. (hétfő)
    2026. februárfebruár 12. (csütörtök) – havi ellátás február 13. (péntek) – a 13. havi ellátás és a 14. havi ellátás negyedrésze
    2026. márciusmárcius 12. (csütörtök)
    2026. áprilisáprilis 10. (péntek)
    2026. májusmájus 12. (kedd)
    2026. júniusjúnius 12. (péntek)
    2026. júliusjúlius 10. (péntek)
    2026. augusztusaugusztus 12. (szerda)
    2026. szeptemberszeptember 11. (péntek)
    2026. októberoktóber 12. (hétfő)
    2026. novembernovember 12. (csütörtök)
    2026. decemberdecember 2. (szerda)

    Amennyiben az ellátás postai úton kerül kifizetésre, annak kézbesítése a Magyar Posta Zrt. által előzetesen biztosított ún. nyugdíjkifizetési naptárban meghatározott napon történik.

  • Nyugdíjkorhatár várható változása 2026–2027

    Nyugdíjkorhatár várható változása 2026–2027

    Mire számíthatnak az érintettek jövőre?

    A nyugdíjkorhatár kérdése évek óta az egyik leggyakrabban keresett téma a magyar lakosság körében. A gazdasági környezet, a demográfiai változások és az infláció alakulása mind hatással lehetnek a nyugdíjrendszer szabályozására. De várható-e nyugdíjkorhatár-emelés 2026-ban vagy 2027-ben?

    Jelenlegi nyugdíjkorhatár Magyarországon

    Magyarországon az öregségi nyugdíjkorhatár jelenleg 65 év. Ez a korhatár több lépcsőben emelkedett az elmúlt évek során, és 2022-re érte el a 65 éves szintet. Azóta nem történt további hivatalos emelés.

    A kérdés azonban továbbra is aktuális: a növekvő várható élettartam és az aktív dolgozók számának csökkenése hosszabb távon nyomást gyakorolhat a rendszerre.

    Várható-e korhatár-emelés 2026-ban?

    Jelenleg nincs hivatalos bejelentés a nyugdíjkorhatár további emeléséről. A szakértők ugyanakkor rendszeresen felhívják a figyelmet arra, hogy a fenntarthatóság érdekében hosszú távon újabb módosításokra lehet szükség.

    A következő tényezők befolyásolhatják a döntést:

    • a gazdasági növekedés üteme
    • az infláció alakulása
    • a foglalkoztatottsági ráta
    • a demográfiai trendek

    Fontos kiemelni, hogy bármilyen változtatás esetén a jogalkotók általában több éves átmeneti időszakot biztosítanak.

    Mi a helyzet a Nők40 programmal?

    A Nők40 kedvezményes nyugdíjprogram továbbra is külön szabályozás alá esik. A program lehetővé teszi, hogy a jogosult nők 40 év jogosultsági idő megszerzése után életkortól függetlenül nyugdíjba vonuljanak.

    Egy esetleges általános korhatár-emelés nem feltétlenül érintené automatikusan a Nők40 szabályait, de a jövőben itt is elképzelhető módosítás.

    Hogyan érintheti a változás az érintetteket?

    Azok számára, akik a következő 3–5 évben érik el a nyugdíjkorhatárt, kiemelten fontos figyelni a jogszabályi változásokat. A szolgálati idő, a valorizációs szorzók és az infláció mind befolyásolhatják a várható nyugdíj összegét.

    A legfrissebb nyugdíj témájú híreket és szakértői elemzéseket a Nyugdíj hírek oldalon gyűjtjük össze, ahol az elmúlt 30 nap releváns cikkei érhetők el.

    Demográfiai nyomás és hosszú távú kilátások

    Magyarországon – hasonlóan sok európai országhoz – a népesség elöregedése hosszú távú kihívást jelent. Az aktív keresők számának csökkenése és a nyugdíjasok arányának növekedése fenntarthatósági kérdéseket vet fel.

    A nemzetközi trendek azt mutatják, hogy több ország fokozatos korhatár-emeléssel reagál a problémára. Magyarországon azonban jelenleg nincs konkrét döntés ilyen irányban.

    Mire érdemes figyelni 2026-ban?

    Az érintetteknek érdemes figyelni:

    • a költségvetési törvény nyugdíjra vonatkozó részeit
    • az inflációs előrejelzéseket
    • a nyugdíjemelés mértékét
    • a kormányzati bejelentéseket

    A nyugdíjrendszer változásai általában nem egyik napról a másikra történnek, így időben lehet reagálni.

    Legfrissebb hírek nyugdíj témakörben

  • Nyugdíj és megélhetési költségek 2026-ban – hogyan alakul a helyzet?

    Nyugdíj és megélhetési költségek 2026-ban – hogyan alakul a helyzet?

    A nyugdíjak és a kiadások kapcsolata

    A nyugdíjas háztartások számára a megélhetési költségek alakulása kiemelt jelentőségű. Az élelmiszerárak, rezsiköltségek és szolgáltatási díjak változása közvetlen hatással van a havi költségvetésre.

    A 2026-os évben is fontos kérdés, hogy a nyugdíjak emelkedése lépést tart-e a kiadások növekedésével.

    Mely területeken nőnek a költségek?

    A szakértői elemzések szerint a legjelentősebb kiadási tételek:

    • élelmiszer
    • gyógyszerek
    • rezsi
    • közlekedés
    • egészségügyi szolgáltatások

    Az idősek esetében az egészségügyi kiadások aránya jellemzően magasabb, ami tovább növelheti a terheket.

    Reálérték és vásárlóerő

    Nem csupán a nominális nyugdíjemelés számít, hanem annak reálértéke is. Ha a megélhetési költségek gyorsabban emelkednek, mint a juttatások, a vásárlóerő csökkenhet.

    Ezért fontos a gazdasági környezet folyamatos figyelemmel kísérése.

    Tudatos tervezés szerepe

    A pénzügyi szakértők szerint a nyugdíjas háztartások számára különösen fontos:

    ✔ havi költségvetés készítése
    banki költségek minimalizálása
    ✔ kedvezmények kihasználása
    ✔ megtakarítási lehetőségek áttekintése

    Az információhoz való gyors hozzáférés ebben is segítséget jelenthet.

    Összegzés

    2026-ban a nyugdíjak és megélhetési költségek egyensúlya továbbra is kiemelt társadalmi kérdés marad. A naprakész gazdasági hírek követése segíthet a háztartásoknak a tudatos pénzügyi döntések meghozatalában.

  • Özvegyi nyugdíj igénylése 2026-ban

    Özvegyi nyugdíj igénylése 2026-ban

    Farkas András nyugdíjszakértő hírlevelében összefoglalta, hogy milyen korhatárokra kell ügyelnie az özvegynek, ha igényelni kívánja az ideiglenes özvegyi nyugdíját, illetve annak megszűnése után kérelmezni kívánja az özvegyi nyugdíj feléledését.

    Minden özvegynek kétféle nyugdíjkorhatárt kell figyelnie – kezdi hírlevelét Farkas András, amelyre itt lehet feliratkozni.

    Az elhunyt házastárs halálának időpontjában rá vonatkozó nyugdíjkorhatár,amely az özvegyi nyugdíj feléledésének feltétele. Valamint az aktuálisan rá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatár, amelyre három szempontból kell figyelni.

    Saját öregségi nyugdíját az aktuális korhatár betöltése után igényelheti. Ha az aktuális korhatár betöltése előtt új házasságot köt, megszűnik az özvegyi nyugdíja. Új házasság esetén, ha az egyik fél már betöltötte az aktuális korhatárt és nincs közös gyermekük, az özvegyi nyugdíjra csak öt év elteltével lesz jogosult (kivéve, ha korábban felbontott házasság újrakötéséről van szó).

    A nyugdíjszakértő kiemelte, hogy a kétféle korhatár eltérhet az évtizedek során változó nyugdíjrendszer miatt. Például egy 1940 előtt született nő 55 évesen, míg egy 1958-ban született 65 évesen érhette el az öregségi nyugdíjkorhatárt.

    Élettárs özvegyi nyugdíja – változás

    A 2026. június 30-át követő elhalálozások esetén a következő újabb rendelkezések lépnek életbe:

    Özvegyi nyugdíjra jogosult a házastársra előírt feltételek fennállása esetén az elhunyt élettársa, ha az elhunyt személlyel annak haláláig
    a) egy év óta megszakítás nélkül együtt élt és gyermekük született, vagy
    b) megszakítás nélkül tíz év óta együtt élt
    és sem a jogszerzőnek, sem az élettársnak nem állt fenn házassága a jogszerző halálakor.

    Ez utóbbi feltétel szigorítást jelent, ami annak a következménye, hogy a házastárs akkor is megelőzi az özvegyi nyugdíjra való jogosultsági sorrendben az élettársat, ha az elhunyt házastársától egy évnél hosszabb ideje külön él, de nem vált el.

    Élettársa után továbbra sem jogosult özvegyi nyugdíjra az, aki az együttélési időszak vagy annak egy része alatt özvegyi nyugdíjban vagy baleseti özvegyi nyugdíjban részesült.

    A nyugdíjkorhatár betöltése után között házasság – változás

    2026. július 1-jétől a törvény lehetővé teszi a nyugdíjkorhatárt betöltött személlyel kötött házasság esetén az élettársi és házassági kapcsolat időtartamának összeszámíthatóságát.

    Az új rendelkezés szerint 2026. július 1-jétől az, akinek házastársa a házasság megkötésekor a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító életkort már betöltötte, özvegyi nyugdíjra csak abban az esetben jogosult, ha
    – a házasságból (a korábbi együttélésből) gyermek származott, vagy
    – a házasság legalább öt évig fennállt, vagy
    – a házasság fennállásának és a házasságkötést közvetlenül megelőző, megszakítás nélküli élettársi együttélésnek az együttes időtartama eléri a tíz évet.

    Ez utóbbi rendelkezés jelentős enyhítés a korábban  élettársi kapcsolatban élő házastársak számára.

    A házastársi különélés nem akadálya az özvegyi nyugdíjra való jogosultságnak

    2026. július 1-jétől a törvényből kikerült a „külön élő házastárs” fogalma, így a külön élő házastárs az együtt élő házastárssal azonos módon jogosult özvegyi nyugdíjra.  A jogosultságot maga a házassági kötelék keletkezteti.

  • Így kaptak több pénzt a nyugdíjasok!

    Így kaptak több pénzt a nyugdíjasok!

    Érezhetően növekedett az egy tagra jutó megtakarítás átlagos összege az önkéntes nyugdíjpénztáraknál, és megközelítette a négymillió forintot. Ám ez még mindig kevésnek számít, egészen pontosan 14 havi extra nyugdíjnak.

    Éves szinten közel kilenc százalékkal emelkedett, és elérte a 3,9 millió forintot az egy pénztári tagra jutó nyugdíjszolgáltatás átlagos összege az önkéntes nyugdíjpénztáraknál 2025. első három negyedévében.

    Mi vagyunk a hírkereső

    BiztosDöntés.hu szerint az mindenképpen örvendetes tény, hogy az egy pénztártagra jutó nyugdíjszolgáltatás összege fokozatosan emelkedik – főleg úgy, hogy 2021. első kilenc hónapját figyelembe véve még a 3 millió forintot sem érte el a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint –, ám a 2025. első kilenc havi, közel négymilliós átlag sem tekinthető egyáltalán ideálisnak. A KSH adatai szerint az átlagnyugdíj összege 250 604 forint volt decemberben Magyarországon, ami azt jelenti, hogy egy, az átlagos összegű nyugdíj-szolgáltatásban részesülő pénztártag megtakarításai mindössze 15-16 havi átlagnyugdíjnak felelnek meg.” Mindez rávilágít arra, hogy a nyugdíjcélú öngondoskodást is minél korábban érdemes elkezdeni, hiszen a megtakarítási időszak növelésével jelentősen gyarapítható az egyéni számlán a nyugdíjkorhatár eléréséig felhalmozott összeg.

    Ilyen akciókkal kampányolnak a pénztárak

    Az önkéntes nyugdíjpénztáraknál közben szinte folyamatosan futnak a belépést, illetve a befizetéseket ösztönző kampányok, igaz, utóbbiakat leginkább az év utolsó hónapjaira időzítik a kasszák.

    Az OTP Nyugdíjpénztár 2026. első felében futó, „Lepje meg duplán a munkavállalóit!” néven futó kampányában tízezer forint jóváírást kaphatnak az egyéni számlájukra azok az alkalmazottak, akiknek munkáltatója az OTP Nyugdíjpénztár munkáltató tagja, és juttatásként az OTP Nyugdíjpénztári munkáltatói hozzájárulást vagy adományt választja számukra. A jóváírás feltétele, hogy a munkáltató legalább 100 főt érintően kössön szerződést a pénztárral, és vállalja, hogy havonta legalább 10 000 forint munkáltatói hozzájárulást, vagy adományt nyújt az érintetteknek.

    A Gondoskodás Nyugdíjpénztár június 1-ig tartó promóciós játékában egy darab, 250 000 forint értékű MediaMarkt utalványt és 15 darab, 50 000 forint értékű Lidl digitális utalványt sorsolnak ki az új belépők között. A részvétel feltétele a regisztráció mellett az, hogy legalább 30 ezer forint befizetés történjen az egyéni nyugdíjszámlára, illetve az új pénztártag elektronikus ügyintézést igényeljen, és feliratkozzon a pénztár hírlevelére is.

    Az Alfa Önkéntes Nyugdíjpénztármost futó, és március végéig tartó akciójában 10 ezer forintos tagdíj-jóváírást kaphatnak az új belépők. Utóbbi feltétele, hogy a március végéig beérkező belépési nyilatkozat alapján legkésőbb április végéig létrejöjjön a tagsági jogviszony. További feltétel, hogy a pénztártag a belépést követő 3. hónap végéig legalább 30 000 forintot fizessen be az egyéni számlájára online díjfizetési móddal, igényelje az ingyenes e-posta szolgáltatást, és adja meg az érvényes e-mail címét és telefonszámát is.

    Az Allianz Nyugdíjpénztárnál több akció is fut párhuzamosan. Így például az elektronikus ügyintézéshez hozzájáruló tagjai között negyedévente 100 ezer forintos vásárlási utalványt sorsol ki. Emellett „Tag HOZZ tagot” néven ajánlóprogram is fut a pénztárnál: utóbbi lényege, hogy ha a pénztártag közreműködésével egy új tag lép be, és a belépő egyéni számlájára legalább 24 000 forint összegű tagdíjbefizetés érkezik a tagsági jogviszony kezdetétől számított 6 hónapon belül, az ajánló tag 10 000 forint értékű vásárlási utalványt kap.

    Hány évet kell dolgozni a nyugdíjig?

    Ugyan sok tényezőtől függ a nyugdíj összege – például befizetett járulékok, kereset, a nyugdíj megállapításának időpontja – ám ezek között is fontos tényező a szolgálati idő. A főszabály szerint öregségi nyugdíjra az jogosult, aki a 65. életévét betöltötte és legalább 20 év szolgálati időt szerzett. Ebben az esetben öregségi teljes nyugdíjat állapítanak meg. Aki nem szerzett 20 év szolgálati időt, de rendelkezik legalább 15 évvel,az öregségi résznyugdíjat kaphat. (A nők számára biztosított Nők 40-nél speciális szabályok vannak). Mire elég 15 év? Aki éppen csak átlépi a nyugdíjjogosultság küszöbét, azaz rendelkezik a minimális 15 évvel, annak az életpálya-átlagkeresetének mindössze 43%-a lesz az induló nyugdíja. Ez különösen akkor veszélyes, ha valakit minimálbérre vagy annál is kevesebbre jelentettek be: az alacsony átlagkereset 43%-a olyan összeget eredményez, amiből megélni nagyon nehéz. 20 év szolgálati időnél a szorzó 53%-raugrik, innentől beszélhetünk teljes öregségi nyugdíjról. 40 év munkával töltött idő után a szorzó már 80%. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíj összege megközelíti az aktív években keresett nettó átlagot. 100%-os térítéshez körülbelül 50 év szolgálati időre lenne szükség. Az első 25 évben minden ledolgozott év 2%-kal növeli a nyugdíjat, 25 és 38 év között pedig évente 1%-kal. 38 év után ez az arány ismét nő, és minden további év 1,5%-kal emeli a nyugdíjat.

  • Ki mer hozzányúlni a 13. és 14. havi nyugdíjhoz?

    Ki mer hozzányúlni a 13. és 14. havi nyugdíjhoz?

    A Tisza Párt múlt héten napvilágot látott választási programjában, egyebek közt a 13. és 14. havi nyugdíj megtartását, az évente akár 200 ezer forint erejéig felhasználható Nyugdíjas SZÉP-kártyát, a minimum 120 ezer forintos nyugdíjgaranciát, továbbá a legalacsonyabb nyugdíjak rendkívüli megemelését ígérik az időseknek. Ezenkívül megvizsgálnák a Férfiak 40 program bevezetését is.

    Hírkereső: több száz hír egyhelyen

    Farkas András nyugdíjszakértő az ellenzéki párt nyugdíjprogramjáról úgy vélekedett: egyelőre a leírt elvek alapján ez egy megvalósítható terv, de valahonnan plusz 600-800 milliárd forintot elő kell teremteni rá a költségvetésben, ami nem lehetetlen. Feltéve, ha a Tisza megnyeri a választást, akkor a tervezett bevételnövelő intézkedések, illetve az EU pénzcsapjainak várható megnyílása nyomán végrehajtható lehet ez a program – hangzott el az ATV Egyenes Beszéd című műsorában.

    Tekintettel arra, hogy a Magyarországon a nyugdíjakra viszonylag keveset költünk EU-s összevetésben, akár még különösebb erőfeszítések nélkül is megvalósítható, hogy a nyugdíjasok helyzetén javítsunk – mondta.

    A programnak egy nagyon fontos üzenete van, mégpedig az, hogy

    a szegény nyugdíjasok nagyon jól járhatnak ezzel a koncepcióval.

    – hívta fel rá a figyelmet.

    Magyarországon rengetegen kapnak 120 ezernél kevesebb havi nyugdíjat, így a nyugdíjgarancia az érintettek részéről hatalmas segítség. Ez orvosolná azt a régóta fennálló rettenetes problémát, ami miatt úgy tűnik, hogy a szolidaritás elve eltűnt a nyugdíjrendszerből, amely számos idős embert hagyott a mélyszegénységbe zuhanni – jegyezte meg.

    Egy dologra azonban figyelni kell: ha ezt a garanciát mechanikusan berögzítik 120 ezer forintra, akkor már a következő évben is kevesebbet fog érni, ezért minimum hozzá kellene kötni az inflációhoz.

    A szakértő szerint a Tisza programjából az is kitűnik, hogy pártnál megpróbáltak úgy manőverezni, hogy a szegényeknek többet adjanak, és lehetőleg ne bántsák a nagyobb nyugdíjjal rendelkezőket sem – fűzte hozzá.

    13. és 14. havi nyugdíj

    Jelentős terhet ró a költségvetésre az egyhavi plusz öregségi nyugdíj kifizetése, amely körülbelül 540 milliárd forintnyi tétel, minden egyéb ellátással együtt pedig 620 milliárd forintot. Ha a 14. havit is teljes egészében kifizetnék, az már a duplája lenne ennek a ráfordításnak. Idén csak egyheti plusz nyugdíj jár, ami még így is egy 150-170 milliárd forintos plusztételt jelent.

    Méltányossági szempontból egyáltalán nem jó, hogy a plusznyugdíjat mindenki a saját nyugdíjához mérten, egységes összegben kapja meg, mert így a magas nyugdíjjal rendelkezők arányosan jóval nagyobb kifizetéshez juthatnak, mint a kisnyugdíjasok. Régiós példát említve, Lengyelországban szintén létezik 13. és 14. havi havi nyugdíj, de az ottani rendszernek korlátai vannak. Ezt a juttatást mindenki az ottani minimálnyugdíj összegében kapja meg, ami nagyjából a magyar mediánnyugdíjnak – körülbelül 200 ezer forint – felel meg. A 14. havi nyugdíjat esetén viszont már nagyon erős korlátokkal adják oda, ott a maximumérték a minimálnyugdíj, a juttatást pedig attól függően kapja valaki, hogy mekkora a saját nyugdíja – részletezte Farkas András.

    A Tisza azonban nem fog hasonló módon differenciálni – jelezte előre, mondván, hogy ez öngyilkosság lenne a párt részéről. A korábbi tapasztalatok alapján politikailag nagyon kockázatos egy már bejelentett intézkedést „farigcsálni”, ezt most senki nem vállalná be.

    Ha hatalomra kerülnek, minden áron elő fogják teremteni erre a pénzt.

    – értékelt.

    Klasszikus választási programba való ígéretek

    A programban szembetűnő, hogy a nyugdíjrendszer szükséges átalakítása hiányzik a Tisza terveiből, ám Farkas András ezzel kapcsolatban most megértő, szerinte nem egy választási programban kell ezt rögzíteni, ennek nincs még itt az ideje.

    Nyugdíjreformról nyilván csak kormányon lehet gondolkodni, majd a témában társadalmi vitát kell indítani. Most a választás előtt csak a fő csapásirányokat lehet kijelölni. Úgy tűnik, hogy most a fő irány, hogy a nagyon szegény nyugdíjasokon jelentősen segítsenek, emellett nem akar elvenni semmit sem a nyugdíjasoktól.

    Az ellenzéki párt terveiben többek közt az is szerepel, hogy megvizsgálják a férfiak40 program bevezetését, szó szerint idézve, „a programot a Nők 40 tapasztalatai alapján, fokozatosan a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának biztosítása mellett valósítják majd meg”.

    Ha a Nők 40-et mechanikusan rá akarnánk vetíteni férfiakra, az egy újabb 500-600 milliárd forintos tételt jelenten, ami már tényleg túl nagy költségvetési teher .

    – szögezte le.

    Ténylegesen akkor tudnák segíteni a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát, plusz az érintett nőket és férfiakat, ha bevezetnének egy nagyon korszerű korhatár előtti nyugdíjazási rendszert, amely egyébként mindenhol létezik az európai nyugdíjrendszerekben.

  • Nyugdíj 2026-tól: Vannak változások, de nem mindenki tud róla!

    Nyugdíj 2026-tól: Vannak változások, de nem mindenki tud róla!

    Fontos módosítások lépnek életbe az özvegyi ellátásoknál a következő években. A nyugdíj rendszerét érintő változások azonban nem mindenkire vonatkoznak azonnal, ezért érdemes tisztán látni, mikor és kire érvényesek az új szabályok.

    Friss hírek: Hírkereső top hírek

    A nyugdíj egyik speciális formáját, az özvegyi nyugdíjat érintő törvénymódosítás ugyan már hatályba lépett, de az új feltételeket csak a 2026. június 30. után bekövetkező haláleseteknél kell alkalmazni – írja a Teol cikke. Az ezt megelőző elhalálozások esetében továbbra is a korábbi szabályok maradnak érvényben.

    Kinek jár majd az özvegyi nyugdíj 2026-tól?

    Az özvegyi nyugdíj továbbra sem jár automatikusan, azt minden esetben kérelmezni kell. Az új szabályozás szerint 2026-tól a külön élő házastársak is az együtt élőkkel azonos feltételekkel válhatnak jogosulttá, amennyiben a házassági kötelék fennáll.

    Az élettársi kapcsolatban élők esetében viszont szigorodás jön: özvegyi nyugdíj csak akkor jár, ha a jogszerző halálakor egyik fél sem áll fennálló házasságban harmadik személlyel. 

    Az elvált házastárs továbbra is csak kivételes esetben jogosult, például ha tartásdíjban részesült.

    Mennyi az özvegyi nyugdíj, és mi változik az idősebb korban házasodóknál?

    Az özvegyi nyugdíj összege változatlanul az elhunyt társ öregségi nyugdíjának 60 százaléka. Kedvezőbbé válik viszont a helyzet azok számára, akik idősebb korban kötöttek házasságot: ha a házasság nem érte el az öt évet, de azt megelőzően legalább tíz évig élettársi kapcsolatban éltek, a két időszak együtt már jogosultságot adhat.

  • Nyugdíj újraszámítás 2026 – több pénzt kapnak az idősek!

    Nyugdíj újraszámítás 2026 – több pénzt kapnak az idősek!

    A nyugdíj újraszámításának lehetősége sokakban reményt kelt, pedig 2026-ban is csak szűk körben van rá lehetőség – hívja fel rá a figyelmet hírlevelében Farkas András nyugdíjszakértő.

    Hírkereső percről percre

    A vonatkozó szabályok szerint az érintettek a nyugdíjkorhatár betöltése után kérhetik az újraszámítást, ha az ellátás mellett végzett munkával plusz szolgálati időt szereztek, és a keresetük után a közterheket is megfizették. A kérelem beadását ugyan már nem köti határidő, de a visszamenőleges kifizetés korlátozott, ezért nem érdemes túl sokáig várni.

    Újraszámítás korhatárbetöltés után

    Az újraszámítást azok kérhetik, akik korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban vagy hasonló ellátásban részesültek, majd a nyugdíjkorhatáruk betöltésének napján az ellátásuk automatikusan öregségi nyugdíjjá alakult. A jogosultság feltétele, hogy az érintett az ellátása mellett végzett munkával legalább 365 nap szolgálati időt szerezzen.

    Erre azért van lehetőség, mivel az ellátás melletti munkavégzésből származó jövedelem után társadalombiztosítási járulékot és szociális hozzájárulási adót is kell fizetni, vagyis a plusz kereset beépülhet a nyugdíjszámítási alapba.

    Lényeges változás, hogy a kérelmet korábban csak a korhatár betöltését követő hat hónapon belül lehetett benyújtani, de 2022. július 28-tól ez az időbeni korlátozás megszűnt, így

    a korhatár betöltése után bármikor beadható az újraszámítási kérelem.

    Nyugdíj újraszámítása jogorvoslati eljárás eredményeként

    Jogorvoslat keretében az érintett nyugdíjas akkor kérheti a nyugdíj újraszámítását, ha bizonyítani tudja, hogy a nyugdíj-megállapító hatóság (kormányhivatal) jogszabályt sértett vagy nem vett figyelembe olyan utóbb kiderült tényt vagy körülményt, amelyet a nyugdíj megállapítása során figyelembe kellett volna vennie.

    A nyugdíjtörvény vonatkozó rendelkezése szerint a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a nyugellátást – kérelemre vagy hivatalból – a nyugellátás eredeti kezdő időpontjától kezdődően, a nyugellátás eredeti kezdő időpontjában alkalmazandó jogszabályok alapján, magasabb összegben vagy az igénylő számára egyébként kedvezőbb módon újra megállapítja, ha

    • a nyugellátást jogszabálysértően állapították meg az igénylőnek járónál alacsonyabb összegben vagy az igénylő számára egyébként kedvezőtlenebb módon, avagy
    • a nyugellátás összegét jogszerűen állapították meg, de a magasabb összegben vagy az igénylő számára egyébként kedvezőbb módon történő újbóli megállapítás az azóta tudomására jutott tények, adatok vagy bizonyítékok alapján indokolt.

    A nyugdíj más esetekben nem számítható újra.