Címke: Nyugdíj

Hogyan időzíthető optimálisan a Nők40 igénylése 2026-ban? A nyugdíjszakértő megmutatja, mi szólhat az azonnali igénylés, és mi a halasztás mellett, attól függően, hogy melyik nő milyen élethelyzetben van, és mi a célja.

Változatlanul fontos kérdés a kedvezményes nyugdíjra jogosultságot szerzett hölgyek számára az, hogy mikor érdemes igényelniük ezt a kedvezményes nyugellátást. Farkas András nyugdíjszakértő friss hírlevelében ezt a kérdést járta körül. Íme, hogy 2026-ban mi lehet a jó stratégia azok számára, akik Nők40-nel szeretnének elmenni nyugdíjba.

Mik lehetnek az érvek a Nők40 azonnali igénylése mellett?

Amint teljesülnek a nők kedvezményes nyugdíjának feltételei, célszerű haladéktalanul igényelnie a nyugellátást annak a hölgynek, akinek a személyes helyzete ezt indokolja, vagyis

• nincs munkája,
• vagy nem megfelelő a munkahelye,
• vagy a munkáltatója nem kívánja tovább alkalmazni,
• esetleg törékeny az egészségi állapota,
• vagy a munka helyett inkább a családjával, az unokáival vagy a saját kiteljesedésével foglalkozna inkább.

Ugyanilyen erős indok lehet viszont az azonnali igénylés mellett, ha

• az érintett hölgynek jó a munkahelye, és a nyugdíj azonnali igénylését követően tovább kívánja folytatni a munkáját, ám már nyugdíjasként, mivel így mind neki, mind a munkáltatójának nagyon kedvezővé válnak az alkalmazás feltételei.

Hiszen, aki nyugdíjasként vállal munkát, annak

• járulékmentessé válik a nyugdíj melletti keresete (azaz nem vonják le tőle a 2026-ban is változatlanul 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulékot).
• A keresete mellett a nyugdíját is korlátozás nélkül fölveheti a versenyszférában és a nyugdíj szünetelése alól mentesített hat közszférás ágazatban (a gyermekvédelmi, gyermekellátási, köznevelési, szakképzési, szociális és egészségügyi ágazaton kívül a közszférában sajnos még 2026-ban is szüneteltetik a nyugdíjat, ha valaki közalkalmazotti vagy hasonló jogviszonyban dolgozik nyugdíjasként),
• miközben munkáltatója mentesül a 2026-ban is változatlanul 13 százalékos szocho megfizetése alól a nyugdíjas munkavállaló keresete után.
• A járulék- és szocho-mentesség akkor is jár, ha a nyugdíj szünetel (például a nem mentesített közszférás területeken dolgozó nyugdíjas esetében).

Farkas András szerint sok nő fél attól, hogy a közeljövőben szigorodhatnak a kedvezményes nyugdíj  feltételei, ezért késlekedés nélkül igénybe kívánja venni ezt a nyugellátást, amíg csak lehetséges a jelenlegi feltételek mellett. A feltételek szigorításától való félelem, úgy véli, nem alaptalan, hiszen a nyugdíjkorhatár folytonos emelkedésével lassan szinte minden hölgy elmehet a korhatára betöltése előtt nyugdíjba (2022-től 65 év a nyugdíjkorhatár). Gyakorlatilag az egyetemet végzett összes hölgy is jogosulttá válhat a korhatár betöltése előtti nyugdíj igénylésére, annak ellenére, hogy a kedvezményes nyugdíjra jogosító időbe a tanulmányi időtartamok nem számíthatók be. Így feltehetően jogosan tartanak attól az érintett hölgyek, hogy ha várnak az igényléssel, akkor már nem lesz elég a kedvezményes nyugdíj bevezetésekor hatályos 62 éves nyugdíjkorhatárhoz igazított 40 évi jogosító idő, hanem a három évvel növekvő korhatárhoz igazítandó 43 évre is emelkedhet a kedvezményes nyugdíjhoz szükséges minimális időkövetelmény – fejtette ki. Hozzátette: az új kormány az ígérete szerint megőrzi a Nők40-et, sőt a Férfiak40 bevezetésén is gondolkodik. De azért szerinte jobb az elővigyázatosság.

Azon hölgyek számára, akik a közszférában dolgoznak, és szeretnének nyugdíjba vonulni, logikus döntés lehet a kedvezményes nyugdíj késlekedés nélküli igénylése, mert a munkáltatójukat kötelezi az adott jogviszonyt szabályozó törvény a közszolgálati jellegű jogviszonyuk számukra legelőnyösebb, munkáltatói felmentéssel történő megszüntetésére (ha legkésőbb a felmentési idejük utolsó napján vagy bármikor azt megelőzően teljesítik a 40 éves jogosítóidő-feltételt).

Mi szól a Nők40 halasztott igénylése mellett?

A nyugdíjszakértő szerint erős érvek szólhatnak a nők kedvezményes nyugdíja igénylésének halasztása mellett is.

Mindenekelőtt az, hogy

• ha jó a munkahely, és a munkáltató tovább kívánja foglalkoztatni az érintett hölgyet, akkor ő hosszabb szolgálati időt szerezhet, amelynek megfelelően a nyugdíjszámításhoz szükséges nyugdíjszorzóját feljebb tornászhatja.

Ehhez az érintett hölgynek célszerű figyelnie a szolgálati ideje napokban kifejezett számára és tudnia arról, hogy ha a szolgálati ideje teljes években mért tartama egy újabb évvel nő, akkor 40 évi szolgálati időt meghaladóan évente 2 százalékkal nő a nyugdíja összege. E tekintetben fontos azt is tudni, hogy a nők kedvezményes nyugdíja összegét nem a jogosító idő alapján számítják, hanem figyelembe vesznek minden szolgálati időtartamot, azokat is, amelyek a jogosító időbe egyébként nem számíthatók be.

• Fontos érv lehet a nyugdíjigénylés halasztása mellett, hogy a nyugdíjszámításhoz minden évben új valorizációs szorzókat kell alkalmazni, amelyek nagysága a tárgyévet megelőző évben elért nemzetgazdasági nettó átlagkereset nominális növekedéséhez igazodik, vagyis érdemes lehet várni a nyugdíjigényléssel, ha emelkedő átlagbéreket produkáló évekről van szó.

Idén például 9,0 százalékkal nőttek a valorizációs szorzók a 2025-ben alkalmazott szorzókhoz képest.

Ha egy hölgy teljesíti a nők kedvezményes nyugdíjának feltételeit, akkor ezt a nyugellátást nem kötelező azonnal igényelnie, a nyugdíjkorhatára betöltéséig bármikor beadhatja a nyugdíjkérelmét. Farkas András ezért mondja, hogy

nagyon sok esetben a halasztás a helyes döntés, mert így magasabb összegű nyugdíjat állapíthatnak meg, és ez egyáltalán nem mindegy a nyugdíj-megállapítást követően átlagosan több mint húsz évig nyugdíjas magyar nők számára.