Címke: Nyugdíj

  • A Tisza Párt nyugdíjprogramja!

    A Tisza Párt nyugdíjprogramja!

    A mai nyugdíjasok rengeteget tettek Magyarországért, ezért a TISZA számára a nyugdíjasok biztonsága és megbecsülése az első.

    Nyugdíjkorhatár táblázat nők és férfiak esetén

    • Senki nyugdíja sem lehet havi 120.000 forintnál alacsonyabb
    • A kisebb nyugdíjakat sávosan emeljük, hogy minden hónapban több maradjon.
    • Évente akár 200.000 forint támogatást adunk SZÉP-kártyán, hogy könnyebb legyen a mindennapokban.
    • Az időskorúak járadékát megduplázzuk, mert minden idős ember méltóságot érdemel.

    A TISZA biztonságos megélhetést nyújt az alacsony nyugdíjból élőknek, és méltányos kiegészítést ad mindazoknak, akiknek havi 500.000 forint alatti a havi nyugdíja.

    • Megtartjuk a 13. havi nyugdíjat.
    • Félmillió honfitársunknak extra nyugdíjemelést adunk.
    • 2 200 000 nyugdíjas honfitársunk kap akár évi 200 000 Ft-os SZÉP-kártyát.
    • Emeljük az alacsony nyugdíjakat.
    • Élelmiszerre, gyógyszerre, pihenésre és üdülésre fordítható SZÉP-kártya támogatást adunk mindenkinek, akinek a nyugdíja havonta 500.000 forint alatt van.
    • Plusz juttatás: 50%-kal megemeljük az ápolási díjakat, hogy az idős hozzátartozójukat ápoló családok életét is könnyebbé tegyük.
  • Nyugdíj utalás 2026 május: itt a hivatalos dátum!

    Nyugdíj utalás 2026 május: itt a hivatalos dátum!

    Sok nyugdíjas számára hónapról hónapra kiemelten fontos kérdés, hogy mikor érkezik meg az aktuális ellátás a bankszámlára. A májusi nyugdíj utalási dátuma már ismert: a hivatalos tájékoztatás szerint 2026. május 12-én, kedden várható a jóváírás.

    Ekkor érkezik a májusi nyugdíj

    A Magyar Államkincstár előzetesen közzétett naptára szerint 2026-ban is jellemzően a hónap 12. napján történik a nyugdíjak bankszámlára utalása. Mivel május 12-e keddi napra esik, nincs szükség előrehozott kifizetésre, így a megszokott időpontban jöhet a pénz.

    Kik kapják meg ezen a napon?

    A bankszámlára érkező ellátások esetében a legtöbb jogosult ezen a napon számíthat a jóváírásra. Egyes bankoknál a könyvelés időpontja eltérhet, ezért előfordulhat, hogy valakinél a nap folyamán jelenik meg az összeg.

    Mi a helyzet a postai kifizetéssel?

    Akik postai úton kapják a nyugdíjat, azoknak a Magyar Posta kézbesítési naptára az irányadó. Náluk a pontos nap eltérhet, ezért érdemes a korábban megküldött postai értesítést figyelni.

    2026-ban több hónapban korábban jön a pénz

    Bár májusban normál időpontban érkezik a nyugdíj, 2026-ban több olyan hónap is van, amikor a hétvége vagy ünnepnap miatt korábban utalnak. Ilyen például:

    • április 10.
    • július 10.
    • szeptember 11.
    • december 2.

    Mire figyeljenek most a nyugdíjasok?

    A havi utalás környékén érdemes ellenőrizni:

    • megérkezett-e a jóváírás
    • helyes összeget utaltak-e
    • van-e levonás vagy változás
    • frissült-e a bankszámlaadat

    Gyakori kérdések

    Biztosan május 12-én jön?

    A hivatalos naptár szerint igen, bankszámlás utalás esetén ez a várható dátum.

    Miért nem ugyanakkor jön mindenkinek?

    A banki feldolgozás időpontja eltérhet, ezért napközben is jóváírhatják.

    Postán mikor érkezik?

    Erről a postai kézbesítési naptár ad tájékoztatást.

    Összegzés

    A nyugdíj utalás 2026 májusában várhatóan május 12-én, kedden történik meg bankszámlára. Sok idős ember számára ez a hónap egyik legfontosabb dátuma, ezért érdemes előre tervezni a kiadásokat és figyelni a jóváírást. A Posta pár nappal később kezdi meg a kézbesítéseket, ez le van írja a korábban kikézbesített nyugdíj kifizetési naptárban!

    Top hírek Top1 Hírek és Top24 hírek

  • Változhat az EU.-ban a nyugdíjkorhatár!

    Változhat az EU.-ban a nyugdíjkorhatár!

    Így akarja megváltoztatni az EU a nyugdíjkorhatárt, változhat a 65 éves korhatár! Magyarország az EU-n belül az utolsó helyen áll az egészségben eltöltött nyugdíjas évek számában. A szakértő szerint ha csökken a várható élettartam, akkor a nyugdíjkorhatárnak is csökkennie kellene.

    Nyugdíj hírek és friss cikkek

    Sok más tagállam mellett Magyarországon is a várható élettartam alakulásától tenné függővé a nyugdíjkorhatárt az Európai Unió – számolt be róla a Nyugdíjguru, egyben arra a kérdésre is keresve a választ, hogy mi történik, ha a várható élettartam rövidebb, mint amennyire a korhatáremelés politikája épül.

    EU-s szinten a 65 éves férfiak várható további élettartama átlag 17,3 év, a nőké pedig 20,9 év. Ezzel szemben Magyarországon a férfiak esetén ez csak 13,2 év, illetve 17,3 év, ami azt jelenti, hogy egy magyar férfi átlagosan 13-14 évig nyugdíjas, míg egy nő 20-21 évig. Hozzáteszik,

    a helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a magyar nők nyugdíjba vonulási korcentruma 61-62 év a kedvezményes nyugdíjazás miatt, ezzel szemben a férfiaknak el kell érnie a 65 éves kort.

    A magyar férfiak 73 százaléka, míg a nők 87 százaléka éri meg a 65 évet, azonban az egészségben eltöltött további évek száma kifejezetten alacsony: mind férfiak, mind nők esetén 4,9 év, ami az Európai Unió egyik legrosszabbja. Vagyis az idősödő magyarok betegséggel, csökkenő életminőséggel élik nyugdíjas éveiket.

    Többiek is váltanak:

    Az Európai Unió több tagállama is bevezette már vagy tervezi bevezetni a nyugdíjkorhatár emelését:

    • Spanyolországban 2027-től,
    • Belgiumban 2030-tól,
    • Németországban 2031-től 67 évre,
    • Dániában 2035-től 69 évre,
    • Olaszországban 2050-től 69 év 9 hónapra.

    Svédországban rugalmas a nyugdíjkorhatár, 63 és 69 éves kor között lehet igényelni az öregségi nyugdíjat, de minél korábban él vele valaki, annál kisebb összegre számíthat.

    Magyarországon 2010-ben emelték fel a nyugdíjkorhatárt 62 évről 65 évre, ami magasabb, mint 11 másik EU-tagállamban, ám az elmúlt évtizedben gyorsabban nőtt a korhatár, mint a várható élettartam, így nincs szükség a további emelésre.

    Az EU-ban több ország is alkalmazza a gyakorlatot, miszerint a nyugdíjkorhatárt a várható élettartam alakulásától teszik függővé.

    Az Európai Unió Magyarország számára is ugyanezt javasolná, rugalmasan alkalmazva a változásokat. Ha a várható élettartam csökkenne, akkor az öregségi nyugdíj korhatára is vele mozdulhatna. via

    Hírkereső friss hírek percről percreNyugdíjkorhatár

  • Nyugdíj lekérdezése: Így tudod lekérdezni, mennyit kell még dolgoznod

    Nyugdíj lekérdezése: Így tudod lekérdezni, mennyit kell még dolgoznod

    A nyugdíj közeledtével egyre többen teszik fel a kérdést: vajon mennyit kell még dolgozni a jogosultsághoz? A válasz sok esetben nem egyértelmű, hiszen a szolgálati időbe nemcsak a munkával töltött évek számítanak bele, hanem számos egyéb időszak is. Jó hír azonban, hogy ma már néhány perc alatt, online is lekérdezhető minden szükséges adat.

    Nyugdíj hírek, friss cikkek és tudnivalók

    A digitális ügyintézés fejlődésével egyre egyszerűbbé vált a nyugdíjhoz kapcsolódó információk ellenőrzése. Azok számára, akik szeretnék pontosan látni, hol tartanak a nyugdíjhoz szükséges évek számításában, az Ügyfélkapu rendszere kínál gyors és hivatalos megoldást.

    Mi számít bele a szolgálati időbe

    A szolgálati idő nem csupán a ledolgozott évek összessége. Ide tartoznak mindazok az időszakok, amikor valaki biztosított volt, például munkaviszonyban állt, járulékot fizetett, vagy bizonyos ellátásokban részesült.

    Beletartozhat például
    a munkaviszonyban töltött idő
    a gyermekneveléssel kapcsolatos időszakok
    a táppénz vagy álláskeresési járadék ideje

    A teljes öregségi nyugdíjhoz jelenleg legalább 20 év szolgálati idő szükséges, de a tényleges nyugdíj összegét és feltételeit ennél jóval több tényező befolyásolja

    Így kérdezheted le online a szolgálati időt

    A legegyszerűbb megoldás az online lekérdezés az Ügyfélkapu rendszerén keresztül. Ez a módszer gyors, ingyenes és hivatalos adatokat ad.

    A lépések a következők:

    először be kell jelentkezni a magyarorszag.hu oldalon az Ügyfélkapu Plusz felületre ezután a menüben a Nyugdíj pontot kell kiválasztani majd az Adategyeztetés, megállapodás menüpontot kell megnyitni itt lehet kérni a nyugdíjbiztosítási adatok lekérdezését vagy egyeztetését.

    A rendszer segítségével nemcsak a már megszerzett szolgálati időt lehet ellenőrizni, hanem azt is, hogy van-e hiányzó vagy hibás adat a nyilvántartásban

    Miért fontos az adategyeztetés

    Sokan csak a nyugdíj előtt szembesülnek azzal, hogy bizonyos időszakok nem szerepelnek a nyilvántartásban. Ez komoly problémát okozhat, hiszen a nyugdíj összege és jogosultsága is a szolgálati időn alapul.

    Az adategyeztetési eljárás lehetőséget ad arra, hogy még időben tisztázd az esetleges hiányosságokat. Ezt évente egyszer ingyenesen is kezdeményezheted, és az eljárást a kormányhivatal folytatja le

    Ez különösen fontos azok számára, akik több munkahelyen dolgoztak, vagy külföldön is vállaltak munkát.

    Mennyi idő kell még a nyugdíjig

    A rendszer egyik legnagyobb előnye, hogy segít megbecsülni, mennyi idő van még hátra a nyugdíjig. Bár pontos dátumot nem minden esetben ad, a meglévő szolgálati idő alapján jól látható, hogy közel vagy-e már a jogosultsághoz.

    A nyugdíjkorhatár jelenleg 65 év, de a tényleges nyugdíjba vonulás idejét a szolgálati idő és egyéb feltételek is befolyásolják.

    Külön szabályok vonatkoznak például a kedvezményes nyugdíjakra, ahol nemcsak a szolgálati idő, hanem az úgynevezett jogosultsági idő is számít.

    Mire figyelj különösen

    Fontos, hogy minden adatod pontos legyen a rendszerben. Egy hiányzó munkaviszony vagy hibás adat akár évekkel is eltolhatja a nyugdíjba vonulás időpontját.

    Érdemes rendszeresen ellenőrizni az adatokat, különösen akkor, ha munkahelyet váltasz, külföldön dolgozol, vagy hosszabb ideig nem állsz munkaviszonyban.

    Az is lényeges, hogy ne hagyd az utolsó pillanatra az ellenőrzést, mert egyes eljárások több időt is igénybe vehetnek.

    Összegzés

    A nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő lekérdezése ma már gyors és egyszerű folyamat. Az Ügyfélkapu segítségével bárki néhány perc alatt ellenőrizheti az adatait, és képet kaphat arról, mennyi idő van még hátra a nyugdíjig.

    A legfontosabb, hogy időben lépj: ellenőrizd az adataidat, kezdeményezz adategyeztetést, és ne hagyd, hogy egy adminisztrációs hiba évekkel kitolja a nyugdíjba vonulásodat.

    Kövesd a Hírkeresőt – több száz hír egyhelyen

  • Nyugdíjasok figyelem: A Tisza Párt nyugdíjprogramja óriási pénzt hoz mindenkinek!

    Nyugdíjasok figyelem: A Tisza Párt nyugdíjprogramja óriási pénzt hoz mindenkinek!

    A Tisza Párt nyugdíjakat érintő vállalásai egyszerre szólnak a jelenlegi ellátások megtartásáról és új elemek bevezetéséről. A Pénzcentrum szerint a program egyik legfontosabb üzenete, hogy nem nyúlnának hozzá a 13. havi nyugdíjhoz, sőt megtartanák a Nők 40-et is, emellett bevezetnék a Férfiak 40 konstrukcióját is. A bejelentett intézkedések összességében 650–750 milliárd forintos többletkiadást jelenthetnek, amelyet a párt vagyonadóból, uniós forrásokból, valamint a kormányzati pazarlás és propagandakiadások visszafogásából fedezne.

    Így változik a nyugdíj: új juttatásokat is ígérnek a nyugdíjasoknak

    A program egyik legtöbbet emlegetett eleme a 14. havi nyugdíjmegtartása mellett a Nyugdíjas SZÉP-kártya bevezetése. A tervek alapján a nyugdíjasok 97 százaléka lenne jogosult a pluszjuttatásra: a 250 ezer forint alatti nyugdíjat kapók évente 200 ezer forintot, a 250 és 500 ezer forint közötti ellátásban részesülők pedig 100 ezer forintot kapnának ilyen formában, míg az 500 ezer forint feletti nyugdíjak mellé már nem járna ez a támogatás.

    A lap szerint a Tisza nyugdíjpolitikája nemcsak új pénzekről szól, hanem arról is, hogy igazságosabbá tennék a jelenlegi rendszert. A cikk felidézi, hogy a jelenlegi emelési mechanizmust sok kritika éri, mert kizárólag az inflációhoz kötött, ezért a nyugdíjak nem követik le a bérek növekedését.

    A párt korábbi nyilatkozatai alapján rövid távon az inflációkövető emelés maradna, hosszabb távon azonban olyan modell jöhetne, amely a gazdasági növekedést vagy az átlagbérek alakulását is figyelembe veszi. Ez a gyakorlatban közelebb állhat a korábbi svájci indexáláshoz, még ha nem is pontosan annak visszaállítását jelentené.

    A nyugdíjrendszer átalakítása komoly vitákat hozhat

    A Pénzcentrum ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy a magyar nyugdíjrendszer átalakítása elkerülhetetlen kérdés maradhat, függetlenül attól, ki van kormányon. A cikk szerint korábban már az OECD-jelentés is több érzékeny javaslatot tett, köztük a nyugdíjkorhatár emelését, a 13. havi nyugdíjkorlátozását, a járulékemelést, az előrehozott csökkentett nyugdíj visszavezetését, valamint a Nők 40 szigorítását.

    A lap szerint ezek közül jelenleg legfeljebb az előrehozott, csökkentett nyugdíj visszahozása tűnhet reálisnak, miközben a nyugdíjkorhatár emelése, a 13. havi nyugdíj korlátozása és a Nők 40 szigorítása egyelőre nincs napirenden.

    Friss hírek nyugdíjasoknak: Hírkereső nyugdíj hírek

  • Nyugdíjemelés 2026-2027: Itt a Tisza Párt és Magyar Péter bejelentése!

    Nyugdíjemelés 2026-2027: Itt a Tisza Párt és Magyar Péter bejelentése!

    Ambiciózus, több száz milliárd forintos nyugdíjprogrammal készül a Tisza Párt: jelentős emeléseket, új juttatásokat és a rendszer átalakítását ígérik, különösen a kisnyugdíjasoknak kedvezve. A kérdés azonban nemcsak az, hogy mennyivel nőnének a kifizetések, hanem az is, hogy a jelenlegi költségvetési helyzetben miből lehetne mindezt finanszírozni.

    Nyugdíjasok figyelem – friss hírek a nyugdíjakról

    A Tisza Párt szeptemberben ismertetett nyugdíjprogramja konkrét intézkedéseket is tartalmaz a nyugdíjasok helyzetének javítására arra az esetre, ha kormányra kerülne. A Portfolio összegyűjtése szerint a párt megtartaná a 13. havi nyugdíjat, az öregségi nyugdíj minimumát és a megváltozott munkaképességűek ellátását 120 ezer forintra emelné, valamint a 120–140 ezer forint közötti nyugdíjakat egyszeri, havi 6–12 ezer forintos sávos emeléssel növelné.

    Emellett bevezetnék a Nyugdíjas SZÉP-kártyát, amely évi 200 ezer forintot biztosítana a 250 ezer forint alatti, és évi 100 ezer forintot a 250–500 ezer forint közötti ellátásban részesülőknek. A program része továbbá az időskorúak járadékának megduplázása, az otthonápolási díjak 50 százalékos emelése, és 20 ezer új férőhely létrehozása idősotthonokban, vegyes – piaci, uniós és állami – finanszírozással.

    A Tisza Párt saját számításai szerint a program megvalósítása évente összesen 655–795 milliárd forintba kerülne.

    Ebből 515–570 milliárd forint közvetlenül a nyugdíjasokhoz kerülne különböző többletjuttatások formájában. A Tisza Párt később bemutatott hivatalos választási programja a korábban ismertetett intézkedéseken túl további nyugdíjjal kapcsolatos vállalásokkal is kiegészült.

    • A párt vállalta a közben bevezetett 14. havi nyugdíj megtartását, jelezve, hogy ezt a juttatást hosszabb távon is megőrizné.
    • Emellett azt ígérték, hogy a nyugdíjak ismét a bérek alakulását követnék, vagyis szakítanának a jelenlegi, inflációkövető emelési rendszerrel.
    • Továbbá a Nők 40 mintájára, fokozatosan és a rendszer fenntarthatóságát szem előtt tartva bevezetnék a „Férfiak 40” programot is.

    A kisnyugdíjasok előnyben

    A Tisza Párt elsősorban a kisnyugdíjasoknak ígérte a legnagyobb mértékű támogatást. A Portfolio számításai szerint egy havi 75 ezer forintos ellátásban részesülő nyugdíjas éves juttatása akár 80,5 százalékkal is növekedhetne az intézkedések hatására. Ezzel szemben a havi 500 ezer forint feletti nyugdíjak esetében lényegében nem számolnak rendkívüli emeléssel: az ebbe a körbe tartozók kimaradnának a nyugdíj-felzárkóztatásból, az egyszeri sávos emelésből és a Nyugdíjas SZÉP-kártyából is. Számukra legfeljebb a bérekhez kötött nyugdíjemelés jelenthetne némi többletet.

    Magyar Péter kormánya a tervek szerint érdemben kezelné a nyugdíjak relatív leszakadásának problémáját. A Tisza Párt programja az inflációkövető emelésről – a svájci indexálás köztes lépcsőjét kihagyva – közvetlenül a bérekhez kötött nyugdíjemelésre való átállást irányozza elő. A lap szerint már az is kézzelfogható javulást hozhatna a nyugdíjasoknak, ha az emelések nem évente egyszer, egy összegben érkeznének, hanem a kormány gyakrabban, kisebb lépésekben igazítaná a nyugdíjakat az áremelkedéshez.

    Végezetül fontos kiemelni, hogy a Tisza Párt ezekhez az intézkedésekhez nem rendelt konkrét határidőket, így a vállalások jelenleg inkább irányvonalakat jelölnek ki, mintsem számon kérhető kötelezettségeket.

    Ez különösen érdekes a költségvetési helyzet fényében: a választások előtt két nappal közzétett friss adatok szerint az év első hónapjaiban jelentős hiány alakult ki. Bár a bevételek is növekedtek, a kiadások ennél gyorsabb ütemben bővültek, így március végére az államháztartás központi alrendszere 3420,4 milliárd forintos deficittel zárt. Március végére a hiány már elérte az egész évre tervezett összeg 83 százalékát, de itt fontos megjegyezni, a költségvetés hagyományosan is „fejnehéz”, a kiadások jelentős része már az első hónapokban jelentkezik.

    Így már a nyugdíjasoknak tett vállalások kapcsán is kijelenthető, hogy egyelőre nem világos, milyen forrásból finanszíroznák ezeket az intézkedéseket, és az sem, hogy egyáltalán pontosan mikor kerülhetne sor a bevezetésükre.

    Hírkereső – RSSHirek.hu friss hírek percről percre

  • Férfiak 40+ nyugdíjkorhatár: jöhet a kedvezményes korhatár a férfiaknál is!

    Férfiak 40+ nyugdíjkorhatár: jöhet a kedvezményes korhatár a férfiaknál is!

    A TISZA Párt nyugdíjasokat érintő vállalásai között szerepel, hogy célul tűzik ki a Férfiak40 bevezetésének vizsgálatát a Nők40 tapasztalatainak tükrében, a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának megőrzésére is tekintettel.

    Nyugdíj hírek, friss cikkek tudnivalók

    A férfiak kedvezményes nyugdíja melletti legfőbb érv nyilván az lehet, hogy a várható élettartamuk jelentősen rövidebb, mint a nőké.

    Magyarország teljes lakosságának 48%-a férfi, ez az arány a 65 év feletti korcsoportokban 38,4%-ra csökken. Így a nők egész népességre vetített 52%-os többsége a 65 pluszos korosztályokban 61,6%-ra nő.

    A férfiak kedvezményes nyugdíjának a Nők40 mintájára történő bevezetése ennek ellenére kockázatos vállalkozás lenne

    – hívja fel rá a figyelmet hírlevelében Farkas András nyugdíjszakértő.

    A férfi kedvezményes nyugdíjat a legjobb esetben is 43 évi jogosító időhöz kellene kötni. Ha a beszámítható szolgálati idők közül ugyanazokat a tartamokat vennénk ki, mint a nők esetében, akkor a legkorábban jellemzően azok a férfiak élhetnének a lehetőséggel, akik az általános iskola, de legkésőbb a középiskola után rögtön dolgozni kezdtek, és a sorkatonai szolgálaton kívül (ennek tartamát egy férfi kedvezményes nyugdíjra jogosító időben nyilván figyelembe kellene venni) nem is szakították meg a munkaviszonyukat.

    Jól megterhelné a nyugdíjkasszát

    A létszámadatok tükrében a férfiak kedvezményes nyugdíja a Nők40-re fordított nyugdíjkiadás akár 80–90%-ába is kerülhetne, vagyis (idei értéken) meghaladhatná a 470 milliárd forintos tételt. (A férfiak esetében a kedvezményes nyugdíj összegének kiszámításához átlagosan 17%-kal magasabb nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelmet kell figyelembe venni, ennek következtében a kedvezményes férfinyugdíj átlagos összege jelentősen magasabb lenne, mint a Nők40 átlagos összege.)

    Emellett figyelembe kell venni, hogy a Nők40, a 13. és a teljes 14. havi nyugdíj költségigénye együttesen már 1800 milliárd forintos (három havi plusz nyugdíjjal felérő) kiadást generál minden évben – ehhez egy negyedik plusz havi tétel beemelése veszélyeztetheti az egész rendszer finanszírozhatóságát.

    A megoldás mindkét nem számára a rugalmas nyugdíjba vonulás lehetőségének megteremtése lehet – de ennek következménye az lenne, hogy a kedvezményes nyugdíjakat levonás terhelné: annyiszor 4-5% mértékű málusz, ahány évvel a 65 éves nyugdíjkorhatár betöltése előtt kezdődne a nyugdíj folyósítása.

    A nők javára ez esetben úgy biztosítható az alkotmányos pozitív diszkrimináció, hogy az ő kedvezményes nyugdíjukat kisebb mértékű elvonás terhelné.

  • Súlyos figyelmeztetés jött: egyre több nyugdíjast fenyeget az elszegényedés Magyarországon

    Súlyos figyelmeztetés jött: egyre több nyugdíjast fenyeget az elszegényedés Magyarországon

    Egyre több jel utal arra, hogy a nyugdíjasok helyzete nem javul, sőt sok esetben romolhat a következő időszakban. A szakértők szerint a legnagyobb veszély továbbra is az elszegényedés, amely már most is rengeteg időst érint.

    A probléma nem új, de a mostani gazdasági környezetben egyre látványosabbá válik.

    Nyugdíj hírek fontos bejelentések

    👉 Megdöbbentő számok jöttek

    A legfrissebb adatok szerint:

    • minden harmadik nyugdíjas a szegénységi küszöb alatt él
    • minden hatodik idős még ennél is nehezebb helyzetben van

    Ez azt jelenti, hogy nagyon sokan már most is komoly anyagi problémákkal küzdenek.


    Miért szegényednek el a nyugdíjasok?

    A háttérben több tényező áll, de az egyik legfontosabb ok az, hogy a nyugdíjak nem követik megfelelően a bérek emelkedését.

    Míg az aktív dolgozók fizetése nő, addig a nyugdíjak jellemzően csak az inflációhoz igazodnak. Ez hosszabb távon azt eredményezi, hogy az idősek egyre jobban leszakadnak a társadalom többi részétől.


    👉 Ez a legnagyobb veszély

    A szakértők szerint kétféle elszegényedés fenyeget:

    • relatív elszegényedés → amikor a nyugdíjasok egyre jobban lemaradnak a dolgozókhoz képest
    • abszolút elszegényedés → amikor már az alapvető megélhetés is gondot okoz

    És a rossz hír: mindkettő egyre több embert érinthet.


    Mi történhet a következő időszakban?

    A 2026-os választások után sokan abban bíznak, hogy változások jöhetnek a nyugdíjrendszerben. A szakértők szerint azonban komoly reformok nélkül a jelenlegi tendencia nem fog megfordulni.

    Ez azt jelenti, hogy sok nyugdíjas helyzete tovább romolhat, ha nem történik érdemi beavatkozás.


    👉 Mit jelent ez a mindennapokban?

    Sok idős ember már most is nehéz döntések elé kerül:

    • élelmiszer vagy gyógyszer
    • rezsi vagy egyéb kiadás

    Ez pedig hosszú távon komoly társadalmi problémákat okozhat.


    Mit tehetnek most az érintettek?

    A szakértők szerint fontos:

    • a tudatos pénzügyi tervezés
    • a támogatások figyelése
    • és minden elérhető lehetőség kihasználása

    Mert aki nem figyel, könnyen még nehezebb helyzetbe kerülhet.

    👉 Hírkereső friss hírek percről percre

  • Nyugdíj melletti munkavégzés 2026: ezek a szabályok mindent eldöntenek

    Nyugdíj melletti munkavégzés 2026: ezek a szabályok mindent eldöntenek

    2026-ban a nyugdíj melletti munkavégzés alapvetően kedvező szabályok szerint működik Magyarországon.

    A legfontosabb:

    👉 nincs kereseti korlát a versenyszférában dolgozó nyugdíjasok számára

    Ez azt jelenti, hogy:

    • bármennyit kereshetsz
    • a nyugdíjadat közben teljes mértékben megkapod
    • nincs „büntetés” a plusz jövedelem miatt

    Ez az egyik legnagyobb előnye a rendszernek 2026-ban.

    Nyugdíjkorhatár Magyarországon


    Adózás: szinte teljes fizetés marad nálad

    A nyugdíjas munkavállalás egyik legnagyobb előnye az adózás.

    A jelenlegi szabályok szerint:

    • nem kell 18,5% TB-járulékot fizetni
    • csak 15% SZJA terheli a jövedelmet

    👉 vagyis a fizetésed nagyobb része nálad marad

    Ráadásul:

    • a munkáltatónak sem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie
    • ezért a nyugdíjas munkaerő különösen keresett

    Fontos hátrány: nincs nyugdíjnövelés

    Van azonban egy kevésbé ismert, de fontos szabály:

    👉 ha dolgozol nyugdíj mellett, nem kapsz automatikus nyugdíjnövelést

    Ez az évi kb. 0,5%-os plusz:

    • csak akkor jár, ha nem dolgozol
    • vagy csak bizonyos feltételekkel

    Ez hosszabb távon számíthat.


    Versenyszféra vs közszféra: óriási különbség

    Versenyszféra (cégek, vállalkozások)

    Itt a legkedvezőbb a helyzet:

    • ✔ nyugdíj + fizetés egyszerre jár
    • ✔ nincs kereseti plafon
    • ✔ kedvező adózás

    👉 ez a „szabad” kategória


    Közszféra (állami munkahelyek)

    Itt már szigorúbb a szabály:

    👉 a nyugdíj folyósítása általában szünetel a munkaviszony idején

    Vagyis:

    • vagy fizetés
    • vagy nyugdíj

    👉 egyszerre általában nem jár


    Kivétel: ezekben a szakmákban mindkettő jár

    2026-ban azonban fontos könnyítés lépett életbe.

    Bizonyos hiányszakmákban:

    • egészségügy
    • szociális szféra
    • oktatás
    • gyermekvédelem

    👉 egyszerre jár a nyugdíj és a fizetés is

    Ez egyértelműen a munkaerőhiány kezelését szolgálja.


    Nem minden nyugdíj egyforma: itt jönnek a korlátok

    Fontos különbség:

    👉 nem minden ellátásnál ilyen szabad a munkavégzés

    Korhatár előtti ellátásnál:

    • van éves kereseti plafon
    • 2026-ban kb. 5,2 millió Ft/év

    Ha ezt túlléped:

    👉 az ellátást felfüggesztik


    Vállalkozás nyugdíj mellett

    Ha nem alkalmazottként dolgozol:

    • egyéni vállalkozóként sem kell TB-járulék
    • „kiegészítő tevékenységnek” számít

    👉 ez szintén kedvezőbb, mint aktív korban


    Szabadság és betegszabadság: itt más a helyzet

    A nyugdíjas dolgozókra is vonatkozik a Munka Törvénykönyve:

    • ✔ jár szabadság
    • ✔ jár betegszabadság (évi max. 15 nap)

    De:

    • ❌ táppénz nem jár
    • mert nem minősülnek biztosítottnak

    Miért dolgoznak egyre többen nyugdíj mellett?

    A trend egyértelmű:

    • növekvő megélhetési költségek
    • munkaerőhiány
    • kedvező szabályozás

    👉 mindhárom ösztönzi a nyugdíjas munkavállalást


    Összegzés: ez a lényeg 2026-ban

    A legfontosabb szabályok röviden:

    • ✔ versenyszférában korlátlanul dolgozhatsz
    • ✔ csak 15% SZJA-t fizetsz
    • ✔ nyugdíj + fizetés együtt jár
    • ❗ közszférában sokszor szünetel a nyugdíj
    • ❗ nincs automatikus nyugdíjnövelés
    • ❗ bizonyos ellátásoknál van kereseti plafon

    👉 A lényeg:
    2026-ban a nyugdíj melletti munka az egyik legkedvezőbb pénzkereseti forma, de csak akkor, ha tisztában vagy a szabályokkal.

    A kérdés már csak az:
    te melyik kategóriába tartozol – és kihasználod-e a lehetőséget?

    👉 Valuta és deviza árfolyamok – euró, dollár, forint

  • Minimálnyugdíj-2026: 28 500 forintból kellene megélni!

    Minimálnyugdíj-2026: 28 500 forintból kellene megélni!

    Magyarországon 2026-ban is ugyanannyi az öregségi nyugdíj legkisebb összege, mint közel két évtizeddel ezelőtt: 28 500 forint havonta.

    Ez az összeg 2008 óta változatlan, vagyis immár 18 éve nem történt érdemi emelés.

    A szám önmagában is alacsonynak tűnik, de a valódi probléma nem csak az, hogy ennyiből lehetetlen megélni. Sokkal súlyosabb, hogy ez az összeg rengeteg más juttatás alapja is.

    Nyugdíj hírek – fontos tudnivalók a nyugdíjról!


    Nem csak a nyugdíjról van szó

    A minimálnyugdíj nem egyszerűen egy „legalacsonyabb nyugdíj”, hanem egyfajta viszonyítási pont.

    Ehhez kötődik többek között:

    • szociális támogatások összege
    • jogosultsági határok
    • különböző segélyek és ellátások

    Mivel az alapösszeg nem változik, ezek az ellátások is reálértékben folyamatosan csökkennek.

    Ez az egyik oka annak, hogy a szakértők szerint a probléma sokkal szélesebb körű, mint elsőre látszik.


    Közben minden más drágult

    Az elmúlt 18 évben:

    • jelentősen nőttek az élelmiszerárak
    • emelkedtek a rezsiköltségek
    • nőtt az átlagbér és az infláció

    Ehhez képest a minimálnyugdíj egy fillérrel sem lett több.

    Ez azt jelenti, hogy az összeg vásárlóereje drasztikusan csökkent.


    Nem minden nyugdíjas kap ennyit – de a hatás mindenkit érint

    Fontos tisztázni: nem a legtöbb nyugdíjas él 28 500 forintból.

    2026-ban az átlagnyugdíj már 250–260 ezer forint körül alakul, de a rendszer alja továbbra is ezen az alacsony szinten van.

    A probléma azonban az, hogy:

    👉 ez az összeg „be van betonozva” a rendszerbe
    👉 és közvetetten minden nyugdíjast érint


    Több százezer idős a határon

    Egyes becslések szerint:

    • akár 700 ezer idős ember él a szegénység küszöbén Magyarországon

    A minimálnyugdíj alacsony szintje hozzájárul ehhez, mivel:

    • a legalacsonyabb ellátások nem tudnak lépést tartani az árakkal
    • a támogatási rendszer nem alkalmazkodik a valós megélhetési költségekhez

    Miért nem emelik?

    Ez az egyik leggyakoribb kérdés.

    A válasz összetett:

    • a költségvetési hatás óriási lenne
    • sok ellátás automatikusan nőne vele
    • egyszerre több rendszert kellene átalakítani

    A minimálnyugdíj emelése tehát nem egyetlen döntés, hanem egy teljes szociális rendszer újraszabását igényelné.


    Vannak javaslatok – de nincs döntés

    Az elmúlt években több elképzelés is született:

    • jelentős emelés a létminimum szintjére
    • úgynevezett alapnyugdíj bevezetése (akár 150–170 ezer Ft körül)
    • új indexálási rendszer

    Ezek azonban egyelőre csak javaslatok.


    Egy „apró szám”, ami mindent befolyásol

    A minimálnyugdíj esete jól mutatja, hogyan tud egyetlen szám az egész rendszert befolyásolni.

    Ez az összeg:

    • meghatározza a legszegényebbek helyzetét
    • befolyásolja a támogatások szintjét
    • hatással van a társadalmi különbségekre

    Ezért mondják sokan, hogy nem maga az összeg a legnagyobb probléma – hanem az, hogy évek óta változatlan.


    Összegzés: egy rendszer, ami nem követi a valóságot

    A 2026-os helyzet röviden:

    • a minimálnyugdíj 28 500 Ft
    • 18 éve nem emelték
    • számos ellátás alapja
    • reálértéke folyamatosan csökken

    A kérdés már nem az, hogy alacsony-e ez az összeg.

    Hanem az:
    👉 meddig maradhat így egy olyan rendszerben, ahol minden más már rég megváltozott.

    👉Minimálbér összege 👉Családi pótlék összege