A társadalombiztosítási megállapodás legális jogi kiutat kínál azok számára, akiknek nincs biztosítási jogviszonya, mégis szeretnék növelni a későbbi nyugdíjukat vagy megszerezni a hiányzó szolgálati időt.
Négyféle társadalombiztosítási megállapodás köthető, ebből egy megállapodásfajta szolgálati idő és nyugdíjalapot képező kereset szerzését egyaránt lehetővé teszi, háromféle egyezménnyel viszont csak szolgálati időt lehet szerezni – írja Farkas András nyugdíjguru hírlevele nyomán a Pénzcentrum.
A szakértő hozzáteszi, hogy az érintett hölgyek legnagyobb bánatára a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges legalább 40 évi jogosító idő hiányzó részének megszerzésére megállapodás nem köthető, illetve a megállapodásban vállalt járulékfizetéssel szerzett szolgálati idő a nők kedvezményes nyugdíjára jogosító időként nem vehető figyelembe.
Gyakran előfordul, hogy valaki az élete egy adott szakaszában nem áll biztosítási jogviszonyban vagy szünetel ez a jogviszonya, így sem szolgálati időt, sem figyelembe vehető keresetet nem szerez az érintett időszakokban.
Van rá azonban törvényi lehetőség, hogy megállapodást köthessen a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő, illetve a figyelembe vehető jövedelem megszerzése céljából.
A nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából 22 százalék nyugdíjjárulék fizetésének vállalása mellett lehet társadalombiztosítási megállapodást kötni. A megállapodás szolgálati időre és nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset szerzésére külön-külön nem köthető meg.
A megállapodás alapján fizetendő nyugdíjjárulék alapja a megállapodást kötő személy által megjelölt jövedelem, de legalább a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér összege (a minimálbér 2026-ban havi 322 800 Ft, ennek a 22 százaléka 71 016 Ft, ennyi a megállapodás alapján befizetendő havi járulék idei minimális összege). Ha a megállapodást a minimálbér összegének figyelembe vételével kötik meg, akkor annak változása esetén a megállapodás alapján fizetendő nyugdíjjárulékot a változást követő hónap 12. napjáig kell a módosított összeg alapján megfizetni. Így kell eljárni akkor is, ha a megállapodást kötő személy az általa megjelölt jövedelmét módosítja. A megállapodás járulékalapjának módosítását és a megállapodás megszüntetését a megállapodást kötő személy kérheti (ennek a rendelkezésnek különösen akkor van jelentősége, ha a megállapodást a megállapodás kötője nem saját magára, hanem egy kedvezményezett javára kötötte, például a férj a felesége javára).
Szolgálati idő megszerzéséről is lehet megállapodást kötni, de csak 3 esetben – az első kettőben szintén a minimálbér összegének 22 százalékával egyenértékű nyugdíjjárulék fizetése mellett.
A szolgálati idő szerzésére irányuló egyik megállapodás akkor köthető, ha valaki a nappali tagozatos felsőfokú tanulmányait 1997. december 31-ét követően folytatta, és ezt az időtartamot kívánja szolgálati időként elismertetni a saját jogú öregségi nyugdíja tekintetében. A nyugdíjtörvény alapján ugyanis csak az 1998. január 1-je előtt folytatott felsőfokú tanulmányok ideje ismerhető el szolgálati időként (ez alól csak a hozzátartozói nyugellátások – özvegyi nyugdíj, árvaellátás – jelentenek kivételt).
A szolgálati idő szerzésére irányuló másik megállapodás akkor köthető, ha a teljes öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges legalább húsz év szolgálati időből, vagy az öregségi résznyugdíjhoz előírt legalább tizenöt év szolgálati időből legfeljebb öt év hiányzik.
Ilyen esetben kizárólag az öregségi résznyugdíjra vagy öregségi teljes nyugdíjra jogosultsághoz szükséges hiányzó legfeljebb öt év naptári évi időtartamot lehet szolgálati időként a megállapodás révén megszerezni.
De köthető egy nagyon speciális megállapodás is a szolgáltai idő megszerzése érdekében, a megállapodás megkötése napján érvényes gyermekgondozási segély összege alapján (ami 17. éve változatlanul havi 28 500 forint, 2022-ig ez volt a teljes öregségi nyugdíj legkisebb összege, 2023-tól ez a szociális vetítési alap összege), 10 százalék nyugdíjjárulék – azaz havi 2850 forint – megfizetésével, amely kizárólag az 1998. évre, a gyermekgondozási segély idejével megegyező otthoni gondozás idejére szól. E megállapodás megkötését követően a nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettséget egy összegben, a megállapodás megkötését követő 30 napon belül kell teljesíteni.
Azért volt szükség a megállapodás lehetőségének megteremtésére, mert nem járt a gyermekgondozási segély 1998-ban a gyermek gondozása, ápolása címén igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartamára, ha a család egy főre jutó jövedelmének összege meghaladta a jogszabályban előírt mértéket.
Ebben az esetben van lehetőség ennek a speciális megállapodásnak a megkötésére.
A szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzésére irányuló és a felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányok idejének szolgálati időként történő elismerésére irányuló megállapodás esetén a nyugdíjjárulékot a szerződés megkötését követő hónap 12. napjáig kell megfizetni.
Fontos tudnivalók még:
A megállapodás megkötését követően minden olyan változást, ami a megállapodást érinti, 15 napon belül be kell jelenteni.
A megállapodás megszűnik, ha a nyugdíjjárulékot a tárgyhónapot követő hónap 12-éig nem fizetik meg.
Az 1998. évre, a gyermekgondozási segély idejével megegyező otthoni gondozás idejére a járulékfizetést a megállapodás megkötését követő 30 napon belül egy összegben kell teljesíteni.
Az öregségi teljes, illetve öregségi résznyugdíjra jogosultsághoz hiányzó szolgálati idő szerzésére szolgáló megállapodást az öregségi nyugdíj ügyben kiadott határozat kézhezvételét követő 30 napon belül kell kezdeményezni. A nyugdíjjárulékot a megállapodás megkötését követő 15 napon belül egy összegben kell megfizetni. Ha a megállapodás megkötésére, illetve a járulék megfizetésére nyitva álló határidő elmulasztása esetén a mulasztás igazolására nem kerül sor, a megállapodás később nem köthető meg.
Jelenleg a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre merev és laza írja Simonovits András, közgazdász cikke a Portfolio.hu-n.
Merev, mert 2012 óta főszabályként tilos az általános nyugdíjkorhatár elérése előtt nyugdíjba vonulni. Laza, mert 2011 óta azok a nők, akik az általános (másképp: irányadó) korhatár alatt összegyűjtöttek 40 éves jogviszonyt (nagy részben szolgálati idő, de például a felsőoktatási évek nem számítanak), levonás nélkül nyugdíjba vonulhatnak.
Az összehasonlítás során mindvégig állandó árakkal számolunk. Feltesszük, hogy mindenki egységnyi nyugdíjalappal (például 400 ezer forinttal) megy nyugdíjba, s a szerzett járadék a szolgálati idővel arányosan változik: 40 éves szolgálati időre 0,02×40=0,8 egység, azaz 0,8×400=320 ezer forint nyugdíjat ad a korhatáron.
További feltevés: mindenkinek ugyanannyi a születéskor várható élettartama (például 80 év). Ezzel nemcsak az élettartamrést hagyjuk ki a vizsgálatból (a várható élettartam az életpálya-jövedelem növekvő függvénye), de eleve lemondunk a férfi-nő különbségtevésről. (Az alaptörvényben is rögzített „pozitív diszkrimináció” figyelembevétele feleslegesen bonyolítaná az elméleti kifejtést.)
Logikailag egyszerűbb a merev/laza rendszer helyett a rugalmas korhatárból kiindulni. A nyugdíj megállapításához a következő adatokra van szükség: általános korhatár (2022 óta 65 év), éves bónusz/málusz (itt 5%), szolgálati idő, életkor, nyugdíjalap (utóbbit egységnyinek vesszük). Általában elhanyagoljuk a valorizálást, a degressziót és a tört értékű szolgálati idő lefelé kerekítését, valamint árindexálást feltételezve nem teszünk különbséget az induló és a már megállapított nyugdíj között. Egyszerűsítésként eltekintünk a jelenlegi szolgálati időskála cikkcakkosságától is, miszerint az első 20 szolgálati év majdnem kétszer annyit ér, mint a második. (Ezt az anomáliát már régen meg kellett volna szüntetni.)
1. példa: Rugalmas korhatár
Biztosításmatematikailag indokolt bónusszal jutalmazzuk a halasztást, és málusszal büntetjük az előrehozott nyugdíjba vonulást. Képletben: nyugdíj = 0,02 x szolgálati idő x [1+0,05x(életkor–általános korhatár)], feltéve, hogy az életkor legfeljebb 3 évvel marad el az általános korhatártól és a nyugdíjalap egységnyi.
Számok nyelvén, szolgálati idő = 39 év, életkor = 64 év. Ekkor a rugalmas nyugdíj 0,02x39x[1–0,05] =0,78×0,95=0,741 egység. (A bónusz 65 éves korhatár fölött jár, de jelenleg ezzel olyan kevesen élnek, hogy a továbbiakban figyelmen kívül hagyjuk.)
Szerencsés esetben a nyugdíjba vonulók jól mérik föl saját érdekeiket, és így időzítik a cselekedetüket. Megfelelő szabályozásnál az átlagos korhatár közel esik az általános korhatárhoz, miközben a rendszer fenntartható.
2. példa: Laza korhatár
Most egy példát hozunk a Nők40 által megtestesített laza nyugdíjrendszerre. Szolgálati idő = 40 év, életkor = 60 év. Ekkor a fenti képletben az 5%-os málusz megszűnik: nyugdíj = 0,02 x szolgálati idő.
Számszerűen a nyugdíj 0,02×40=0,8 egység. Figyeljük meg, hogy a rugalmas korhatár nem is engedné meg, hogy valaki 5 évvel a korhatár alatt nyugdíjba menjen, és ha mégis megengedné, akkor 5×5=25%-ot vonna le, azaz csak 0,8×0,75=0,6 egység nyugdíjat adna.
Mielőtt részletes számításokkal próbálkoznánk, megjegyezzük, hogy a Nők 40 fenti kedvezményezettje a merev korhatárhoz képest 5 évig nem fizet járulékot és hátralévő életében levonás nélkül kap nyugdíjat. 2020 júliusától további könnyítés: a kedvezményezett járulékfizetéstől felmentve dolgozhat teljes állásban.
Két költői kérdés: hogyan segít az időskorú hozzátartozóin és gyermekein az a 60 éves, aki a Nők40 mellett bejelentve dolgozik? És miért nem segíthet a 64 éves nő vagy akár férfi, akinek csak 39 éves jogviszonya van? A szimbolikus értéken túl a rendszer védői azzal érvelnek, hogy valahol határvonalat kell húzni. A szimbólum túl költséges és a darabosság elkerülhető lenne.
Furcsa módon alig néhányan vettük észre a Nők40 bumeráng hatását:
amíg nem lehetett a Nők40 mellett szabadon dolgozni, és a reálbérek nagyon gyorsan nőttek, addig a reálbérekkel párhuzamosan növekvő nyugdíjalap miatt gyakran előfordult, hogy végül is a kedvezményezett veszített, a költségvetés nyert.
Például 2016-ban az a nő, aki halasztás helyett a lehető leghamarabb, akár 60 évesen nyugdíjba ment, elvesztette a három év múlva ráváró, az éves nyugdíj körülbelül 37%-os és az életpálya-nyugdíj 17%-os reálemelkedését.
3. példa: Merev korhatár (ahol a málusz szintén kiesik)
Szolgálati idő = 35 év, életkor = 65 év. Ekkor a nyugdíj 0,02×35 = 0,7 egység.
Bonyolultabb a kép, ha egy olyan személy választását modellezzük, aki a rugalmas korhatár esetén 62 évesen 35 éves szolgálati idővel nyugdíjba menne, de a merev rendszer ezt megtiltja. Ezért még három évet rádolgozik, és ekkor 65 évesen 38 évi szolgálati idővel, reálértékben 3×3=9 (pontosabban 9,3) százalékkal nagyobb alappal és 3 évvel hosszabb szolgálati idővel, 0,76×1,093=0,831 egységnyi nyugdíjjal kezdené nyugdíjas életét.
Elméleti átmenet a merev/laza rendszerből a rugalmasba
Azért, hogy a merev/laza rendszert együtt lássuk, mostantól két nyugdíjba vonulót vizsgálunk együtt. Az első dolgozónak elég hosszú a szolgálati ideje, hogy a korhatár elérése előtt a laza rendszerben nyugdíjba menjen: például 20 éves korától kezdve folyamatosan dolgozva, már 60 évesen elérte a 40 éves szolgálati időt (2. példa).
A második dolgozónak töredezett a munkaviszonya, amelyet trükkösen úgy modellezzünk, mintha csak 30 évesen kezdett volna el dolgozni, és még 65 évesen is csak 35 éves szolgálati időt szedett össze, ezért a merev rendszerben megy nyugdíjba (3. példa).
A járulékkulcs a nettó bér arányában 30% (a bruttó rendszerben ez csak 20%), és a skálaszorzót úgy állapítjuk meg, hogy az összes járulékbevétel és az összes nyugdíj megegyezzenek. Szükségünk lesz a típusfüggő egyéni egyenlegre, amely az életpálya-járulék és az életpálya-nyugdíj különbsége. Képletben: egyéni egyenleg = járulékkulcs x szolgálati idő – nyugdíj x nyugdíjban töltött idő.
Mivel 1-1 dolgozó áll szemben egymással, egyensúlyban a két egyenleg egymás ellentettje. A következő két példában 60 és 65 éves nyugdíjkorral számolunk.
4. példa: Rugalmas rendszer
Könnyű belátni, hogy 5%-os málusz és 2%-os skálaszorzó mellett a 60 éves korra tágított, rugalmas rendszerben nincs semmilyen újraelosztás. Valóban: a korai nyugdíj 0,02x40x[1+0,05x(60–65)]=0,6 és a korhatáros nyugdíj 0,02×35=0,7; és a két típus egyenlege rendre 0,3×40–0,6×20=12–12=0 és 0,3×35–0,7×15=10,5–10,5=0.
5. példa: Merev/laza rendszer
Itt nem részletezett számítással igazolható, hogy a merev/laza rendszer egyensúlyi skálaszorzója 1,7%, a kedvezett és a büntetett dolgozó nyugdíja 0,679, illetve 0,594 egység, a büntetettől a kedvezményezetthez áramló transzfer az éves nettó kereset 1,585-szerese. (Egyszerűbb lett volna a skálaszorzót 2%-on rögzíteni, és a járulékkulcsot emelni, ez viszont megváltoztatta volna a nettó-bruttó arányt.)
Pedagógiai szempontból segíthet, ha ezt a két rendszert beágyazzuk egy rendszerseregbe, amely folytonos átmenetet képez a két rendszer között. Ennek legegyszerűbb módja, ha differenciált máluszsereggel dolgozunk (t az átmenet időparamétere), a kisebb érték [m(t)=0,01t] a hosszabb, a nagyobb érték [n(t) =0,3–0,05t] a rövidebb szolgálati idejű dolgozókra vonatkozik:
nyugdíj=A(t)xszolgálati idő x [1+m(t)x(életkor–általános korhatár)], ha a szolgálati idő ≥ 40 és
nyugdíj=A(t)xszolgálati idő x [1+n(t)x(életkor–általános korhatár)], ha a szolgálati idő<40.
Az 1. táblázatban a nyugdíjba vonulási életkorokat rögzítjük, miközben sorról sorra haladva a kedvezményes málusz növekszik, a sújtott málusz csökken. Az első sorban a merev/laza rendszer (5. példa), az utolsó sorban a rugalmas rendszer (4. példa) kimenetei szerepelnek.
1. táblázat: Lehetséges átmenetek a merev/laza rendszerről a rugalmasra: rögzített nyugdíjkorhatárok
Kedvezett
Büntetett
Kedvezett
Büntetett
Skálaszorzó
Kedvezett
Büntetett
Transzfer
málusz
nyugdíjkorhatár (év)
nyugdíj (nettó bér)
0
0,30
60
65
0,170
0,679
0,594
1,585
0,01
0,25
60
65
0,175
0,665
0,613
1,307
0,02
0,20
60
65
0,181
0,651
0,633
1,012
0,03
0,15
60
65
0,187
0,635
0,654
0,697
0,04
0,10
60
65
0,193
0,618
0,676
0,361
0,05
0,05
60
65
0,200
0,600
0,700
0,000
Forrás: a szerző saját összeállítása
Nyilvánvaló, hogy a merev/laza rendszerben m(0)=0 és n(0) = végtelen, itt 0,3; a rugalmasban m(5)=n(5)=0,05. A 0≤t≤5 időszakban az A(t) arányossági szorzót úgy határozzuk meg, hogy a járulékok és a nyugdíjak összességében egyensúlyba legyenek.
A 2. táblázatban a kormányzat nemcsak az 1. táblázatban bemutatott differenciált máluszokat érvényesíti, hanem az eddig rögzített többi változót is módosítja. A kritikus szolgálati időt 40-ről folyamatosan 42,5 évre emeli, a minimális korhatárt 65-ről folyamatosan 62,5 évre csökkenti. A nyugdíjba vonulási életkorokat (a korai életkort a kritikus szolgálati idő emelésével, a későbbi életkort a minimális korhatár csökkentésével) úgy változtatjuk, hogy az átlaguk 62,5 év maradjon, ezért a nyugdíjak a kívánt irányba változnak az átmenet során. Nevezetesen az eredetileg kedvezettek nyugdíja nem csökken, az eredetileg büntetettnek pedig biztosítja az előrehozott nyugdíjat. A rugalmas rendszerben az egyensúlyi skálaszorzó ismét 2% körül stabilizálódik, és a transzfer megszűnik.
2. táblázat: Lehetséges átmenetek a merev/laza rendszerről a rugalmasra: változó nyugdíjkorhatárok
Kedvezett
Büntetett
Kedvezett
Büntetett
Skálaszorzó
Kedvezett
Büntetett
Transzfer
málusz
nyugdíjkorhatár (év)
nyugdíj (nettó bér)
0
0,30
60,0
65,0
0,170
0,679
0,594
1,585
0,01
0,25
60,5
64,5
0,184
0,712
0,556
1,736
0,02
0,20
61,0
64,0
0,195
0,737
0,531
1,699
0,03
0,15
61,5
63,5
0,202
0,749
0,524
1,410
0,04
0,10
62,0
63,0
0,202
0,746
0,533
0,836
0,05
0,05
62,5
62,5
0,196
0,729
0,557
0,000
Forrás: a szerző saját összeállítása
Irány a valóságos reform
Jelenleg a Nők40-eseknek mindent szabad, a többieknek meg semmit sem. Mindenekelőtt röviden leírjuk, a 2024-ben nyugdíjba vonulóknál milyen volt a megoszlás a különböző kategóriák között. Látható, mennyire lerontja az átlagos kort a kivételezettek 60 éves átlagkora, és milyen nagy súlya van a Nők40-eseknek.
3. táblázat: Átlagkor és létszám a 2024-ben nyugdíjba vonulóknál
Kategória
Átlagkor (év)
Létszám (ezer)
Nők normál
65,0
24,5
Nők 40
59,8
28,0
Férfiak
65,0
45,9
Együtt
63,6
98,4
Forrás: a szerző saját összeállítása
Költségvetési oldalról, a korhatár alatti Nők40-esek nyugdíja körülbelül 500 milliárd forintba kerül évente, és ehhez még illene hozzáadni a 200 milliárd forintra becsülhető elmaradt járulékbevételeket.
Feltételezem, hogy költségvetési okok és a méltányossági cél a kormányt előbb vagy utóbb rákényszeríti arra, hogy kétirányú reformot hajtson végre. Ehhez meg kell győznie a közvéleményt, hogy a rugalmasságért cserébe fogadja el a Nők40 szigorítását. Itt optimistán fölteszem, hogy már 2027-ben megkezdődik a reform, és felvázolok egy lehetséges menetrendet.
Kezdjük a merevség kiküszöbölésével. 2028-ban legyen a minimális korhatár 64, 2030-ban 63 és 2032-ben 62 év. A málusz rendre legyen 10, 8 és 6%, a minimális (általános) szolgálati idő pedig 35, 30 és 25 év. A páratlan években a szomszédos páros évek számtani közepét vegyük, például 2027-ben a minimális korhatár 64,5 év, a málusz 9% és az előrehozatalhoz szükséges minimális szolgálati idő 37,5 év. (A korhatáron vagy fölötte a minimum maradna a jelenlegi 15, illetve 20 év.)
Bonyolultabb a Nők40 reformja. Pótolva az általános korhatáremelésnél 2016-ban, 2019-ben és 2022-ben elmulasztott reformot, emeljük a kritikus szolgálati idő hosszát 41 (2028), 42 (2030) és 43 (2032) évre. Finomabb hangolásnál érdemes a naptári évvel növekvő és szolgálati idővel csökkenő máluszt is kivetni. A kimenetet a 62, 63, 64 és 65 éves nyugdíjba vonulási évekre tüntetjük föl. Például 2028-ban a 41 éves szolgálati idő (jogviszony) után az éves levonás 1%, ez 63 éves kor esetén 0,82x(1–2×0,01)=0,804 egységnyi nyugdíjat ad.
4. táblázat. A Nők40 sima kivezetése, helyettesítési arány, %
Évek
Szolgálati idő
Éves málusz %
Nyugdíjba vonulási kor
62
63
64
65
2026
40
0
80,0
80,0
80,0
80,0
41
0
82,0
82,0
82,0
82,0
42
0
84,0
84,0
84,0
84,0
43
0
86,0
86,0
86,0
86,0
2028
40
2
75,2
76,8
78,4
80,0
41
1
79,5
80,4
81,2
82,0
42
0
84,0
84,0
84,0
84,0
43
0
86,0
86,0
86,0
86,0
2030
40
4
70,4
73,6
76,8
80,0
41
3
74,6
77,1
79,5
82,0
42
2
79,0
80,6
82,3
84,0
43
1
83,4
84,3
85,1
86,0
2032
40
6
65,6
70,4
75,2
80,0
41
5
69,7
73,8
77,9
82,0
42
4
73,9
77,3
80,6
84,0
43
3
78,3
80,8
83,4
86,0
Forrás: a szerző saját szerkesztése
A páratlan években ismét a szomszédos páros évek számtani közepét vegyük: 2031-ben 40 éves jogviszonyra 5%-os máluszt, 41-re 4%-os, 42-re 3%-os és 43 évre 2%-os máluszt.
A Magyar Államkincstár jelenleg még a nyilvánosságtól elzárt profi modelljére lenne szükség ahhoz, hogy megbecsülhessük: az átmenet éveiben és utána a 64, majd 63, végül a 62 évesek közül mennyien választanák az előrehozott nyugdíjat, illetve a szigorított Nők40-et. A modell birtokában kiszámíthatnánk a költségvetés nyereségét és veszteségét, azaz az egyenleget.
Bonyolultabb munka lenne a kialakuló helyzet jóléti értékelése: ki nyer és ki veszít? Ha kezelhetetlen helyzet alakul ki, akkor szigorítani kell mindkét oldalon. De egyelőre politikai akaratra lenne szükség, hogy nyilvánossá tett adatokkal és modellekkel ilyen és hasonló számítások szülessenek.
Sokan teszik fel a kérdést nyugdíjba vonulás előtt: mikor érkezik meg az első nyugdíj? A válasz nem mindig egyszerű, mert a folyamat több lépésből áll, és az ügyintézés ideje is eltérő lehet.
A szakértők szerint az első nyugdíj megérkezése:
az igénylés időpontjától
az ügyintézés gyorsaságától
a hiányzó dokumentumoktól
és a határozat elkészítésétől is függ.
Nem automatikusan indul a nyugdíj
Nagyon fontos tudni:
👉 a nyugdíjat külön igényelni kell.
A folyamat általában így néz ki:
nyugdíjigénylés beadása
szolgálati idő ellenőrzése
határozat elkészítése
első nyugdíj utalása
Sokan azt hiszik, hogy a nyugdíj automatikusan indul, de ez nem így van.
Mennyi idő alatt bírálják el?
A hivatalos ügyintézés több hétig is eltarthat.
A cikk szerint:
👉 akár több hónap is eltelhet az első kifizetésig.
Ez különösen akkor fordulhat elő, ha:
hiányosak az adatok
régi munkaviszonyokat kell tisztázni
külföldi munkaviszony is volt
hiányzik szolgálati idő igazolása
Van egy fontos 10 munkanapos szabály
A Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak már rövidebb határidő áll rendelkezésére.
👉 A szabály szerint a határozat megérkezése után 👉 10 munkanapon belül teljesíteni kell az első nyugdíjkifizetést.
Ez a szabály:
👉 2025. január 1-jétől érvényes.
Korábban:
👉 13 nap állt rendelkezésre az első utalásra.
Első lépés
Nyugdíjigénylés beadása
Fontos határidő
10 munkanap
Fő utalási nap
Minden hónap 12-e
Jó hír
Visszamenőleg is jár
Visszamenőleg is megérkezhet a pénz
Jó hír, hogy ha az ügyintézés elhúzódik:
👉 a nyugdíjat visszamenőleg is kifizetik.
Ez azt jelenti, hogy az érintett nem veszti el azokat a hónapokat, amelyek alatt a kérelmet már benyújtotta.
Sokan egyszerre nagyobb összeget kapnak az első utaláskor.
Egyre többen szeretnék előre tudni, mennyi nyugdíjra számíthatnak a következő években. A nyugdíjkalkulátor 2026–2027 időszakra különösen hasznos lehet, hiszen a gazdasági változások, az infláció és a bérek alakulása mind hatással vannak a későbbi nyugdíj összegére.
Sokan csak a nyugdíjba vonulás előtt kezdenek el számolgatni, pedig már jóval korábban is érdemes megnézni a várható összeget. Egy egyszerű kalkulátor segítségével gyors becslést kaphatunk arról, hogy mennyi pénzből kell majd gazdálkodnunk időskorunkban.
Hogyan működik a nyugdíjkalkulátor 2026–2027?
A nyugdíjkalkulátor alapvetően több adatból dolgozik. Ilyen például:
a jelenlegi életkor
a ledolgozott évek száma
a várható nyugdíjba vonulás időpontja
az átlagos kereset
Ezekből az adatokból a rendszer egy becsült nyugdíjösszeget számol. Fontos azonban, hogy ez csak iránymutatás, a végleges nyugdíj összege ettől eltérhet.
Ha szeretnéd követni a legfrissebb gazdasági híreket és változásokat, érdemes megnézni a hírkereső oldalunkat, ahol folyamatosan frissítjük az információkat.
🧮 Nyugdíjkalkulátor 2026–2027 példa
Nyugdíj kalkuláció 2026 – mennyi lehet a nyugdíjad?
Sokan nem tudják: a nyugdíj összege nem fix, hanem több tényezőtől függ. Mutatunk egy egyszerű, valósághoz közeli példát.
Példa: 300 000 Ft fizetés
Átlagos nettó fizetés: 300 000 Ft
Szolgálati idő: 40 év
Nyugdíjszorzó: kb. 70–80%
Várható nyugdíj:180 000 – 230 000 Ft / hó
Példa: 400 000 Ft fizetés
Átlagos nettó fizetés: 400 000 Ft
Szolgálati idő: 40 év
Várható nyugdíj:240 000 – 310 000 Ft / hó
Fontos: a pontos nyugdíj függ a bejelentett jövedelemtől, a valorizációs szorzóktól és attól is, mikor mész nyugdíjba.
Milyen tényezők befolyásolják a nyugdíj összegét?
A nyugdíj nem egy fix szám, hanem több tényező eredménye. A legfontosabbak:
Az egyik legnagyobb hatása a szolgálati időnek van. Minél több évet dolgozik valaki, annál magasabb lehet a nyugdíja. Emellett a keresetek is kulcsszerepet játszanak, hiszen a nyugdíj számításakor az átlagjövedelmet veszik alapul.
Az infláció szintén meghatározó tényező. A következő években várható gazdasági folyamatok jelentősen befolyásolhatják a nyugdíjak reálértékét.
A legfrissebb hírek szerint a nyugdíjakkal kapcsolatos változások folyamatosan napirenden vannak, ezért érdemes figyelni a napi friss híreket is.
Mire számíthatunk 2026–2027-ben?
A szakértők szerint a következő években a nyugdíjak alakulását elsősorban a gazdasági helyzet határozza meg. A bérek növekedése és az infláció közötti egyensúly kulcsfontosságú lesz.
A nyugdíjkalkulátorok jelenlegi adatai alapján sokan meglepődnek azon, hogy a várható nyugdíj alacsonyabb lehet a jelenlegi fizetéshez képest. Éppen ezért egyre fontosabb az előre tervezés.
Érdemes már most kalkulálni?
A válasz egyértelműen igen. Minél korábban kezd el valaki foglalkozni a nyugdíjával, annál több lehetősége van felkészülni.
Egy kalkuláció segíthet abban, hogy:
reális képet kapjunk a jövőről
időben elkezdjünk megtakarítani
elkerüljük a kellemetlen meglepetéseket
Hol találod a legfrissebb információkat?
A nyugdíjjal kapcsolatos szabályok és számítások folyamatosan változnak. Ezért érdemes rendszeresen követni a legfontosabb híreket.
A legfrissebb információkat és változásokat egy helyen is megtalálod, ahol folyamatosan frissülnek a gazdasági és nyugdíj hírek.
Fontos 🧮
A nyugdíjkalkulátor 2026–2027 időszakra hasznos eszköz mindenkinek, aki szeretné tudni, mire számíthat a jövőben. Bár a számítások csak becslések, mégis fontos iránymutatást adnak.
A legfontosabb, hogy ne az utolsó pillanatban kezdjünk el foglalkozni a kérdéssel. A tudatos tervezés és a rendszeres tájékozódás segíthet abban, hogy biztonságosabb anyagi helyzetben tölthessük az időskorunkat.
A TISZA biztonságos megélhetést nyújt az alacsony nyugdíjból élőknek, és méltányos kiegészítést ad mindazoknak, akiknek havi 500.000 forint alatti a havi nyugdíja.
Félmillió honfitársunknak extra nyugdíjemelést adunk.
2 200 000 nyugdíjas honfitársunk kap akár évi 200 000 Ft-os SZÉP-kártyát.
Emeljük az alacsony nyugdíjakat.
Élelmiszerre, gyógyszerre, pihenésre és üdülésre fordítható SZÉP-kártya támogatást adunk mindenkinek, akinek a nyugdíja havonta 500.000 forint alatt van.
Plusz juttatás: 50%-kal megemeljük az ápolási díjakat, hogy az idős hozzátartozójukat ápoló családok életét is könnyebbé tegyük.
A nyugdíjasokat érintő egyik legfontosabb kérdés nemcsak az, hogy mennyivel emelkedik az ellátás, hanem az is, hogy az ország mely részén mennyit ér valójában a havi nyugdíj. A friss statisztikák szerint ugyanis komoly eltérések alakultak ki a vármegyék és járások között: van, ahol az átlagos öregségi nyugdíj jóval meghaladja az országos szintet, máshol viszont jelentősen elmarad attól.
A számokból egyértelműen látszik: továbbra is Budapest és a fejlettebb nyugati térségek állnak az élen, míg több alföldi és északkeleti térségben jóval szerényebb összegek jutnak a nyugdíjasoknak.
Budapest toronymagasan vezet
2026 januárjában vármegyei szinten Budapesten volt a legmagasabb az átlagos öregségi nyugdíj, amely elérte a 311 136 forintot. Ez mintegy 50 ezer forinttal haladta meg az országos átlagot.
Ez azt jelenti, hogy a fővárosi nyugdíjasok jelentős része kedvezőbb helyzetben van, mint az ország számos más pontján élők. A magasabb korábbi bérek, a jobb munkaerőpiaci lehetőségek és a hosszabb biztosítási időszakok mind hozzájárulhatnak ehhez.
Kerületek között is nagy az eltérés
Budapesten belül sem egységes a kép. A legmagasabb átlagos öregségi nyugdíjat a XII. kerületben mérték, ahol az összeg 358 037 forint volt. Ezzel szemben a legalacsonyabb budapesti érték a XX. kerületben alakult ki, ahol 282 489 forint volt az átlag.
Vagyis még a fővároson belül is több tízezer forintos különbségek vannak.
Ezek a térségek maradtak le leginkább
A lista másik végén több olyan vármegye található, ahol az átlagnyugdíj nem érte el a 234 ezer forintot. A legalacsonyabb összegek között szerepelt:
Bács-Kiskun vármegye
Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye
Békés vármegye
Ez azt jelenti, hogy a budapesti és a sereghajtó térségek között akár 70-80 ezer forintos különbség is lehet havonta.
Miért alakult ki ekkora eltérés?
A nyugdíj összege Magyarországon elsősorban a korábbi keresetektől és a ledolgozott évek számától függ. Azokban a térségekben, ahol alacsonyabbak voltak a bérek, jellemzően a nyugdíjak is alacsonyabb szinten maradtak.
Emellett szerepet játszik:
a helyi gazdaság fejlettsége
a foglalkoztatottság szintje
az ipari és szolgáltatói munkahelyek száma
a lakosság korösszetétele
Járási szinten még nagyobb a szórás
A statisztikák szerint nem Budapest egyik kerülete, hanem a Budakeszi járás előzte meg átlagnyugdíjban a fővárost. Több Pest vármegyei járásban is kiemelkedő összegeket mértek, valamint a Tiszaújvárosi járásban is magas átlag alakult ki.
Ezzel szemben több dél-alföldi és észak-alföldi járásban az átlagnyugdíj 200 ezer forint alatt maradt, ami komoly megélhetési kihívást jelenthet a jelenlegi árak mellett.
Mit jelent ez a nyugdíjasoknak a gyakorlatban?
Azonos nyugdíjemelés mellett sem ugyanaz a helyzet országszerte. Aki eleve alacsonyabb nyugdíjból él, annak egy százalékos emelés kevesebbet jelent forintban, mint annak, aki magasabb összeget kap.
Ezért sok szakértő szerint a jövőben egyre fontosabb lehet:
a differenciált támogatási rendszer,
a célzott nyugdíjas segélyek,
a rezsi- és gyógyszertámogatások bővítése,
valamint az alacsony nyugdíjak felzárkóztatása.
Egyre többen figyelik a minimálnyugdíj kérdését
A jelenlegi gazdasági környezetben ismét középpontba került a minimálnyugdíj és a kisnyugdíjasok helyzete. Több százezer ember él olyan ellátásból, amelynek vásárlóereje az elmúlt évek inflációja miatt jelentősen csökkent.
Mi várható 2026-ban?
A következő hónapokban várhatóan tovább erősödik a vita a nyugdíjrendszer átalakításáról, különösen akkor, ha az infláció vagy az élelmiszerárak újra emelkedni kezdenek. Sok nyugdíjas számára nem az országos átlag, hanem a saját pénztárcája a döntő kérdés.
Az viszont már most látszik: Magyarországon továbbra is jelentős területi különbségek vannak a nyugdíjakban, és ez a következő időszak egyik legfontosabb társadalmi témája lehet.
A Központi Statisztikai Hivatal friss adatai alapján több százezer nyugdíjast érinthetnek a Tisza Párt választási ígéretei: a 120 ezer forintos minimálnyugdíj és a 120–140 ezer forint közötti ellátások emelése akár 293–363 ezer ember juttatását növelheti. A nemrég közzétett adatok azt is megmutatják, hogy tovább nőtt a szakadék a nyugdíjak és a bérek között, miközben még mindig százezrek élhetnek a létminimum alatt.
A Tisza Párt választások előtt közzétett nyugdíjprogramjában, melyről ebben a cikkben írtunk részletesen, ígéretett tett a 120 ezer forintos minimálnyugdíj bevezetésére és a 120-140 ezer forintos járandóságok sávos emelésére. Most a KSH friss jelentéséből kiderült, hány nyugdíjast érinthetnek egészen pontosan a TISZA nyugdíjintézkedései.
Amikor a Tisza Párt kidolgozta a nyugdíjprogramját, többek között a következő problémákat azonosította: óriási az egyenletlőnlenség, „félmillió honfitársunk kap 140 ezer forintnál kevesebb nyugdíjat, közel 70 ezren 800 ezer forintnál is többet kapnak”, valamint 800 ezer nyugdíjas él a létminimum alatt. „2010-ben az átlagnyugdíj még elérte az átlagbér 75%-át, ma már csak az 53%-a” – írták a programban.
Nézzük a friss számokat: a KSH szerint 2026. januárban a saját jogon járó nyugdíjak és ellátások összesen 2 millió 279 ezer 766 jogosultnak jártak. Ebből 2 millió 15 ezer 552 volt öregségi nyugdíj, a többi egyéb ellátás. A saját jogon járó ellátások közül idén év elején nagyjából 364 ezren kaptak 140 ezer forint alatti juttatást, ebből 228 ezren öregségi nyugdíjat. Több, mint 100 ezer nyugdíjas pedig 500 forint feletti járandóságot kap.
A Tisza Pár ígérete szerint közel 242 ezer nyugdíjas ellátása emelkedhet 120 ezer forintra – ha csak az öregségi nyugdíjasokat számítjuk, akkor nagyjából 127 ezer nyugdíjasé -, illetve 100-121 ezer jogosult kaphat majd sávos emelést. Az ő járandóságuk magasabb, mint 120 ezer, de nem éri e a 140 ezer forintot. Tehát 293-363 ezer nyugdíjas számíthat még az idén nyugdíjemelésre, és az is feltételezhető, hogy nem fognak sokáig várni az intézkedésekkel. Az eddig megtett nyilatkozatok alapján – minthogy a legfontosabb szociális és nyugdíjvédelmi intézkedések nem váratnak magukra – az első intézkedések között lehet a nyugdíjak emelése.
Azt, hány nyugdíjas élhet a létminimum alatt, nehéz megbecsülni, hiszen hivatalos statisztika erről már bő egy évtizede nem készült. Különböző számítások szerint nagyjából 180 ezer forint a létminimum küszöbe: az összes ellátásban részesülő közül 724 ezres azok tábora, akiknek a járandósága ezt nem éri el. Csak az öregségi nyugdíjasok között nagyjából 555 ezren vannak. A KSH friss adatai viszont kizárólag a kiutalt nyugdíjakra vonatkoznak, azt nem tudjuk, hogy kisnyugdíjasok közül hányan dolgoznak, illetve hogyan oszlik meg a nyugdíj a háztartáson belül. Ahhoz ugyanis, hogy azt megállapítsuk, hányan élnek a létminimum alatt nyugdíjasként, figyelembe kellene venni, hogy a nyugdíjuk hány felé oszlik, esetleg dolgoznak-e, vagy kapnak-e egyéb anyagi segítséget.
A Tisza Pártnyugdíjakat érintő vállalásai egyszerre szólnak a jelenlegi ellátások megtartásáról és új elemek bevezetéséről. A Pénzcentrum szerint a program egyik legfontosabb üzenete, hogy nem nyúlnának hozzá a 13. havi nyugdíjhoz, sőt megtartanák a Nők 40-et is, emellett bevezetnék a Férfiak 40 konstrukcióját is. A bejelentett intézkedések összességében 650–750 milliárd forintos többletkiadást jelenthetnek, amelyet a párt vagyonadóból, uniós forrásokból, valamint a kormányzati pazarlás és propagandakiadások visszafogásából fedezne.
Így változik a nyugdíj: új juttatásokat is ígérnek a nyugdíjasoknak
A program egyik legtöbbet emlegetett eleme a 14. havi nyugdíjmegtartása mellett a Nyugdíjas SZÉP-kártya bevezetése. A tervek alapján a nyugdíjasok 97 százaléka lenne jogosult a pluszjuttatásra: a 250 ezer forint alatti nyugdíjat kapók évente 200 ezer forintot, a 250 és 500 ezer forint közötti ellátásban részesülők pedig 100 ezer forintot kapnának ilyen formában, míg az 500 ezer forint feletti nyugdíjak mellé már nem járna ez a támogatás.
A lap szerint a Tisza nyugdíjpolitikája nemcsak új pénzekről szól, hanem arról is, hogy igazságosabbá tennék a jelenlegi rendszert. A cikk felidézi, hogy a jelenlegi emelési mechanizmust sok kritika éri, mert kizárólag az inflációhoz kötött, ezért a nyugdíjak nem követik le a bérek növekedését.
A párt korábbi nyilatkozatai alapján rövid távon az inflációkövető emelés maradna, hosszabb távon azonban olyan modell jöhetne, amely a gazdasági növekedést vagy az átlagbérek alakulását is figyelembe veszi. Ez a gyakorlatban közelebb állhat a korábbi svájci indexáláshoz, még ha nem is pontosan annak visszaállítását jelentené.
A nyugdíjrendszer átalakítása komoly vitákat hozhat
A Pénzcentrum ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy a magyar nyugdíjrendszer átalakítása elkerülhetetlen kérdés maradhat, függetlenül attól, ki van kormányon. A cikk szerint korábban már az OECD-jelentés is több érzékeny javaslatot tett, köztük a nyugdíjkorhatár emelését, a 13. havi nyugdíjkorlátozását, a járulékemelést, az előrehozott csökkentett nyugdíj visszavezetését, valamint a Nők 40 szigorítását.
A lap szerint ezek közül jelenleg legfeljebb az előrehozott, csökkentett nyugdíj visszahozása tűnhet reálisnak, miközben a nyugdíjkorhatár emelése, a 13. havi nyugdíj korlátozása és a Nők 40 szigorítása egyelőre nincs napirenden.
Ambiciózus, több száz milliárd forintos nyugdíjprogrammal készül a Tisza Párt: jelentős emeléseket, új juttatásokat és a rendszer átalakítását ígérik, különösen a kisnyugdíjasoknak kedvezve. A kérdés azonban nemcsak az, hogy mennyivel nőnének a kifizetések, hanem az is, hogy a jelenlegi költségvetési helyzetben miből lehetne mindezt finanszírozni.
A Tisza Párt szeptemberben ismertetett nyugdíjprogramja konkrét intézkedéseket is tartalmaz a nyugdíjasok helyzetének javítására arra az esetre, ha kormányra kerülne. A Portfolio összegyűjtése szerint a párt megtartaná a 13. havi nyugdíjat, az öregségi nyugdíj minimumát és a megváltozott munkaképességűek ellátását 120 ezer forintra emelné, valamint a 120–140 ezer forint közötti nyugdíjakat egyszeri, havi 6–12 ezer forintos sávos emeléssel növelné.
Emellett bevezetnék a Nyugdíjas SZÉP-kártyát, amely évi 200 ezer forintot biztosítana a 250 ezer forint alatti, és évi 100 ezer forintot a 250–500 ezer forint közötti ellátásban részesülőknek. A program része továbbá az időskorúak járadékának megduplázása, az otthonápolási díjak 50 százalékos emelése, és 20 ezer új férőhely létrehozása idősotthonokban, vegyes – piaci, uniós és állami – finanszírozással.
A Tisza Párt saját számításai szerint a program megvalósítása évente összesen 655–795 milliárd forintba kerülne.
Ebből 515–570 milliárd forint közvetlenül a nyugdíjasokhoz kerülne különböző többletjuttatások formájában. A Tisza Párt később bemutatott hivatalos választási programja a korábban ismertetett intézkedéseken túl további nyugdíjjal kapcsolatos vállalásokkal is kiegészült.
A párt vállalta a közben bevezetett 14. havi nyugdíj megtartását, jelezve, hogy ezt a juttatást hosszabb távon is megőrizné.
Emellett azt ígérték, hogy a nyugdíjak ismét a bérek alakulását követnék, vagyis szakítanának a jelenlegi, inflációkövető emelési rendszerrel.
Továbbá a Nők 40 mintájára, fokozatosan és a rendszer fenntarthatóságát szem előtt tartva bevezetnék a „Férfiak 40” programot is.
A kisnyugdíjasok előnyben
A Tisza Párt elsősorban a kisnyugdíjasoknak ígérte a legnagyobb mértékű támogatást. A Portfolio számításai szerint egy havi 75 ezer forintos ellátásban részesülő nyugdíjas éves juttatása akár 80,5 százalékkal is növekedhetne az intézkedések hatására. Ezzel szemben a havi 500 ezer forint feletti nyugdíjak esetében lényegében nem számolnak rendkívüli emeléssel: az ebbe a körbe tartozók kimaradnának a nyugdíj-felzárkóztatásból, az egyszeri sávos emelésből és a Nyugdíjas SZÉP-kártyából is. Számukra legfeljebb a bérekhez kötött nyugdíjemelés jelenthetne némi többletet.
Magyar Péter kormánya a tervek szerint érdemben kezelné a nyugdíjak relatív leszakadásának problémáját. A Tisza Párt programja az inflációkövető emelésről – a svájci indexálás köztes lépcsőjét kihagyva – közvetlenül a bérekhez kötött nyugdíjemelésre való átállást irányozza elő. A lap szerint már az is kézzelfogható javulást hozhatna a nyugdíjasoknak, ha az emelések nem évente egyszer, egy összegben érkeznének, hanem a kormány gyakrabban, kisebb lépésekben igazítaná a nyugdíjakat az áremelkedéshez.
Végezetül fontos kiemelni, hogy a Tisza Párt ezekhez az intézkedésekhez nem rendelt konkrét határidőket, így a vállalások jelenleg inkább irányvonalakat jelölnek ki, mintsem számon kérhető kötelezettségeket.
Ez különösen érdekes a költségvetési helyzet fényében: a választások előtt két nappal közzétett friss adatok szerint az év első hónapjaiban jelentős hiány alakult ki. Bár a bevételek is növekedtek, a kiadások ennél gyorsabb ütemben bővültek, így március végére az államháztartás központi alrendszere 3420,4 milliárd forintos deficittel zárt. Március végére a hiány már elérte az egész évre tervezett összeg 83 százalékát, de itt fontos megjegyezni, a költségvetés hagyományosan is „fejnehéz”, a kiadások jelentős része már az első hónapokban jelentkezik.
Így már a nyugdíjasoknak tett vállalások kapcsán is kijelenthető, hogy egyelőre nem világos, milyen forrásból finanszíroznák ezeket az intézkedéseket, és az sem, hogy egyáltalán pontosan mikor kerülhetne sor a bevezetésükre.
Egyre több jel utal arra, hogy a nyugdíjasok helyzete nem javul, sőt sok esetben romolhat a következő időszakban. A szakértők szerint a legnagyobb veszély továbbra is az elszegényedés, amely már most is rengeteg időst érint.
A probléma nem új, de a mostani gazdasági környezetben egyre látványosabbá válik.
minden harmadik nyugdíjas a szegénységi küszöb alatt él
minden hatodik idős még ennél is nehezebb helyzetben van
Ez azt jelenti, hogy nagyon sokan már most is komoly anyagi problémákkal küzdenek.
Miért szegényednek el a nyugdíjasok?
A háttérben több tényező áll, de az egyik legfontosabb ok az, hogy a nyugdíjak nem követik megfelelően a bérek emelkedését.
Míg az aktív dolgozók fizetése nő, addig a nyugdíjak jellemzően csak az inflációhoz igazodnak. Ez hosszabb távon azt eredményezi, hogy az idősek egyre jobban leszakadnak a társadalom többi részétől.
👉 Ez a legnagyobb veszély
A szakértők szerint kétféle elszegényedés fenyeget:
relatív elszegényedés → amikor a nyugdíjasok egyre jobban lemaradnak a dolgozókhoz képest
abszolút elszegényedés → amikor már az alapvető megélhetés is gondot okoz
És a rossz hír: mindkettő egyre több embert érinthet.
Mi történhet a következő időszakban?
A 2026-os választások után sokan abban bíznak, hogy változások jöhetnek a nyugdíjrendszerben. A szakértők szerint azonban komoly reformok nélkül a jelenlegi tendencia nem fog megfordulni.
Ez azt jelenti, hogy sok nyugdíjas helyzete tovább romolhat, ha nem történik érdemi beavatkozás.
👉 Mit jelent ez a mindennapokban?
Sok idős ember már most is nehéz döntések elé kerül:
élelmiszer vagy gyógyszer
rezsi vagy egyéb kiadás
Ez pedig hosszú távon komoly társadalmi problémákat okozhat.
Mit tehetnek most az érintettek?
A szakértők szerint fontos:
a tudatos pénzügyi tervezés
a támogatások figyelése
és minden elérhető lehetőség kihasználása
Mert aki nem figyel, könnyen még nehezebb helyzetbe kerülhet.
