Címke: Nyugdíjasok figyelem

  • 13. és 14. havi nyugdíj 2027: ennyi plusz pénz érkezhet februárban

    13. és 14. havi nyugdíj 2027: ennyi plusz pénz érkezhet februárban

    A magyar nyugdíjasok számára a február hónap az egyik legfontosabb időszak lehet 2027-ben is. A 13. havi nyugdíj továbbra is megmarad, emellett a korábban elfogadott szabályok alapján a 14. havi nyugdíj fokozatos bevezetése is folytatódik. A jelenlegi ütemezés szerint a nyugdíjasok 2027 februárjában már a 14. havi nyugdíj felének megfelelő összeget is megkaphatják a rendes havi nyugdíj és a 13. havi juttatás mellett.

    Megmarad a 13. havi nyugdíj

    A 13. havi nyugdíj jelenleg a magyar nyugdíjrendszer része, amelyet minden jogosult nyugdíjas automatikusan megkap februárban. Az összeg megegyezik az adott hónapra járó nyugdíj összegével, külön igénylésre nincs szükség.

    Ez azt jelenti, hogy a februári utalás során a nyugdíjasok a rendes havi ellátás mellett egy teljes havi plusz nyugdíjat is kapnak.

    Így épül fel a 14. havi nyugdíj

    Az Országgyűlés 2025 végén elfogadta a 14. havi nyugdíj fokozatos bevezetéséről szóló szabályozást. A rendszer nem egyszerre vezeti be a teljes összeget, hanem több lépcsőben.

    Az ütemezés jelenleg a következő:

    Év14. havi nyugdíj mértéke
    202625%
    202750%
    202875%
    2029100%

    A jelenlegi szabályok alapján tehát 2027 februárjában már egy félhavi nyugdíjnak megfelelő 14. havi juttatás érkezhet.

    Mennyi pénzt kaphat egy átlagos nyugdíjas?

    A pontos összeg mindenkinél eltérő lehet, hiszen a 13. és 14. havi nyugdíj alapja mindig az adott személy aktuális nyugdíja.

    Például egy 250 ezer forintos havi nyugdíj esetén:

    • havi nyugdíj: 250 000 Ft
      1. havi nyugdíj: 250 000 Ft
      1. havi nyugdíj (50%): 125 000 Ft

    Ebben az esetben februárban összesen 625 000 forint érkezhet a jogosult számlájára vagy postai kifizetéssel. A tényleges összeg természetesen függ az aktuális nyugdíjemelésektől is.

    Kik jogosultak a plusz juttatásokra?

    A 13. havi nyugdíj és a 14. havi nyugdíj esetében is alapvető feltétel, hogy az érintett a jogosultsági időszakban nyugdíjas vagy más nyugdíjszerű ellátásban részesülő személy legyen. A szabályozás szerint azok is részesülhetnek a juttatásból, akik egyéb nyugdíjszerű ellátásban részesülnek.

    Mi várható a következő években?

    A jelenlegi törvény szerint a 14. havi nyugdíj fokozatosan épül be a rendszerbe, és 2029-re érheti el a teljes havi nyugdíjnak megfelelő összeget. Amennyiben a szabályozás változatlan marad, a nyugdíjasok minden évben egyre magasabb összegű 14. havi juttatásra számíthatnak.

    Összegzés

    A 13. havi nyugdíj 2027-ben is megmarad, emellett a 14. havi nyugdíj második lépcsője is megérkezhet. A jelenlegi szabályok alapján a nyugdíjasok februárban a havi nyugdíjuk mellett egy teljes 13. havi nyugdíjat és egy félhavi 14. havi juttatást is kaphatnak. Ez sok nyugdíjas számára jelentős plusz bevételt jelenthet az év elején.

    TOP 24 óra friss hírek

  • Nyugdíj előtti álláskeresési segély összege és feltételei:

    Nyugdíj előtti álláskeresési segély összege és feltételei:

    A nyugdíj előtti álláskeresési segély annak az álláskeresőnek állapítható meg, aki a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (Flt.) következő rendelkezéseinek megfelel:

    Nyugdíjas hírek és friss cikkek

    30. § (1) Az álláskereső kérelmére nyugdíj előtti álláskeresési segélyt (a továbbiakban: álláskeresési segély) kell megállapítani, ha
    a) munkát akart vállalni, de önálló álláskeresése nem vezetett eredményre,és számára az állami foglalkoztatási szerv sem tudott megfelelő munkahelyet felajánlani,

    b) a kérelem benyújtásának időpontjában
    ba) az álláskeresőre irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséhez legfeljebb öt év hiányzik, és
    bb) az álláskereső a megelőző három éven belül összesen legalább 45 napon át álláskeresési járadékban részesült, és

    c) a b) pontban foglalt feltételeken túl az álláskereső a kérelem benyújtásának időpontjában álláskeresési járadékra ismételten nem szerzett jogosultságot, és
    ca) az álláskeresési járadék folyósítási időtartamát kimerítette, vagy
    cb) a folyósítási időtartam kimerítését megelőzően az álláskeresési járadék folyósítását az állami foglalkoztatási szerv – keresőtevékenység miatt – megszüntette.

    d) rendelkezik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel (ez minimum 15 év szolgálati időmegszerzését jelenti), és

    e) korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban és átmeneti bányászjáradékban nem részesül.

    Azok, akik a nyes iránti kérelem benyújtása előtti 3 évet megelőzően (például a legkorábbi, 60 éves életkorban benyújtható igénylés esetén az 57 éves életkoruk betöltése előtt) kimerítették az álláskeresési járadékra való jogosultságukat és azóta sem tudtak olyan keresőtevékenységet folytatni, amely a megszűnése esetén álláskeresési járadékra jogosítaná őket a nyes iránti kérelem benyújtását megelőző kritikus 3 évben, nem igényelhetnek nyes-t.

    45 nap

    A 2022. december 31-éig hatályos korábbi feltétel szerint nem a kérelem benyújtása előtti 3 évben, hanem a benyújtás előtt bármikor kellett teljesülnie annak a feltételnek, hogy a nyes-t kérelmező személy legalább 45 napig álláskeresési segélyben részesüljön.

    Mint a szakértő írja, a szigorítás legfőbb oka feltehetően az, hogy a jogalkotó be akarta zárni a nyes növelése iránti lehetőség kiskapuját.

    A nyes összege ugyanis a megállapítását követően nem emelkedik (nem nő sem a nyugdíjemelés, sem a minimálbér növekedésének éves mértékével), ezért a korábbi években megállapított nyes a minimálbér gyors növekedésének éveiben relatíve elértéktelenedik.

    Például a 2022-ben megállapított nyes az akkor érvényes 200.000 Ft minimálbér 40%-a, 80.000 Ft lehetett a főszabály szerint. Ez az összeg kísérte végig a nyes-ben részesülőt a 65 éves nyugdíjkorhatára betöltéséig.

    2026-ban a minimálbér 322.800 Ft, a nyes összege 129.120 Ft. De csak annak, akinek idén állapítják meg a nyes-t, a korábbi években megállapított nyes összege nem változik.

    Ezt próbálták úgy orvosolni egyes érintettek, hogy a korábbi évben megállapított nyes-ről (amelynek összege a főszabály szerint a korábbi évben érvényes minimálbér összegének a 40%-a volt és így is maradt volna a nyes folyósításának teljes tartama alatt) az év végével lemondtak, majd a nyes iránti igényüket a következő év elején újra beadták, így az új nyes megállapításánál már az új megállapítás évében érvényes minimálbér 40% lett a nyes összege.

    Mint Farkas András rámutat, ez a kiskapu addig maradhatott nyitva, amíg a 45 napos álláskeresési járadék igénybevétele figyelembe vehetőségének nem volt időkorlátja. E rendelkezés szigorítása azonban 2022. január 1-jétől lényegében bezárta ezt a kiskaput (a legoptimálisabb esetben is csak legfeljebb kétszer alkalmazható a lemondás/új igénylés stratégiája, ha valaki a nyes iránti eredeti kérelem benyújtásának évében részesült álláskeresési járadékban).

    Így védi a jog nyugdíj előtt állókat

    A 65 éves nyugdíjkorhatárt megelőző öt évben a munkáltató felmondással a nyugdíjasnak nem minősülő munkavállaló határozatlan időtartamú munkaviszonyát csak akkor szüntetheti meg, ha a munkavállaló a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, illetőleg olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

  • Védett kor, védettség nyugdíj előtt! Ezek a feltételek!

    Védett kor, védettség nyugdíj előtt! Ezek a feltételek!

    Farkas András nyugdíjszakértő különösen férfiaktól kap sok kérdést a nyugdíjazást megelőző védett korral kapcsolatban. Az érintettek aggódva érdeklődnek nála, hogy egyáltalán létezik-e még ez a védelem az idősebb munkavállalók részére.

    A védett kor jogintézménye a Munka Törvénykönyvében továbbra is védi azt a munkavállalót (férfit és nőt is), akinek a rá vonatkozó nyugdíjkorhatár betöltéséig kevesebb, mint 5 éve van hátra – írja legfrissebb hírlevelében a nyugdíjszakértő.

    Nyugdíjkorhatár 2026-2027

    Felmondani csak nagyon nyomós indokkal lehet a védett korúaknak

    A védelmi időszak csak az öregségi nyugdíjkorhatár (65 év) betöltését megelőző öt évre vonatkozik, amely alatt

    a munkáltató felmondással a nyugdíjasnak nem minősülő munkavállaló határozatlan időtartamú munkaviszonyát csak akkor szüntetheti meg, ha a munkavállaló a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, illetőleg egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

    A munkaviszony megszüntetésének megalapozottságát és indokait a munkáltatónak kell bizonyítania.

    Megszüntethető továbbá a munkaviszony a munkavállaló képességével összefüggő vagy a munkáltató működésével összefüggő okból is.

    Ennek feltétele, hogy a munkaszerződésben meghatározott munkahelyen – ennek hiányában azon a munkahelyen, ahol a munkavállaló munkáját szokás szerint végzi – nincs a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör vagy a munkavállaló az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot elutasítja. A képesség magában foglalja az eredményes tevékenység személyes feltételeit, azaz a munkavállalónak mindazon feltételekkel rendelkeznie kell, amelyek szükségesek munkaköri feladatainak teljesítéséhez.

    Nagyobb végkielégítés jár a védett korúaknak

    A Munka Törvénykönyve szabályozza a többlet-végkielégítés mértékét is abban az esetben, ha a munkavállaló munkaviszonya a munkáltató felmondása vagy jogutód nélküli megszűnése következtében szűnik meg a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül.

    A végkielégítés a munkáltatónál töltött munkaviszony idejéhez igazodik, és egyenlő a távolléti díj havi összegével.

    Normál esetben:

    • legalább három év munkaviszony után egyhavi végkielégítés jár,
    • legalább öt év esetén kéthavi,
    • legalább tíz év esetén háromhavi,
    • legalább tizenöt év esetén négyhavi,
    • legalább húsz év esetén öthavi,
    • legalább huszonöt év a munkáltatónál letöltött munkaviszon esetén pedig hathavi végkielégítés jár.

    Ha viszont a munkaviszony munkáltatói felmondással szűnik meg, a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven, akkor a fenti végkielégítéseket ki kell egészíteni, meg kell emelni

    • legalább 3, illetve legalább 5 év munkaviszony esetén egyhavi,
    • legalább 10, illetve legalább 15 év munkaviszony esetén kéthavi,
    • legalább 20, illetve illetve legalább 25 év munkaviszony esetén háromhavi távolléti díj összegével.

    Nem jár azonban végkielégítés, ha a felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartása vagy a nem egészségi okkal összefüggő képessége.

    Ami még fontos lehet, hogy a Munka Törvénykönyve szerint a már nyugdíjas dolgozóknak nem jár végkielégítés.

  • Jön a nyugdíjas SZÉP-kártya: élelmiszerre és gyógyszerre is költhetik az idősek a támogatást

    Jön a nyugdíjas SZÉP-kártya: élelmiszerre és gyógyszerre is költhetik az idősek a támogatást

    Újabb részletek láttak napvilágot a tervezett nyugdíjas SZÉP-kártyáról, amely jelentős segítséget jelenthetne az idősek számára. A jelenlegi elképzelések szerint a támogatást nemcsak pihenésre vagy egészségmegőrzésre lehetne fordítani, hanem élelmiszerre és gyógyszerekre is. Ez utóbbi különösen nagy könnyebbséget jelenthet a nyugdíjas háztartásoknak, ahol a havi kiadások jelentős részét ezek a tételek teszik ki.

    Friss nyugdíjas hírek minden nap

    Ezekre lehetne elkölteni a támogatást

    A nyilvánosságra került tervek szerint a nyugdíjas SZÉP-kártyára érkező összeget az alábbi célokra lehetne felhasználni:

    • élelmiszervásárlás,
    • gyógyszervásárlás,
    • egészségmegőrzés,
    • rekreáció és pihenés.

    A gyógyszertári felhasználás különösen figyelemre méltó elem, hiszen jelenleg a hagyományos SZÉP-kártya esetében ilyen lehetőség nem áll rendelkezésre.

    A legnagyobb segítség az élelmiszernél és a gyógyszernél jöhet

    A statisztikák szerint a nyugdíjas háztartások kiadásainak legnagyobb részét az élelmiszerek teszik ki, miközben a gyógyszerekre és egészségügyi kiadásokra is jelentős összegek mennek el minden hónapban. Sok idős ember számára ez a két költség jelenti a legnagyobb terhet a rezsi mellett.

    Ezért a tervezett támogatás éppen ott nyújthat segítséget, ahol arra a legnagyobb szükség lehet.

    Mennyi pénz érkezhet a kártyára?

    A jelenlegi elképzelések alapján a támogatás összege a nyugdíj mértékétől függne.

    Tervezett összegek

    Havi nyugdíj összegeÉves támogatás
    250 ezer Ft alatt200 000 Ft
    250–500 ezer Ft között100 000 Ft
    500 ezer Ft felettNem járna támogatás

    A legkisebb nyugdíjból élők akár évi 200 ezer forintos támogatást is kaphatnának.

    Nem feltétlenül egy összegben érkezne

    A tervek szerint a támogatást nem feltétlenül egyetlen alkalommal utalnák.

    Felmerült olyan megoldás is, hogy a jogosultak negyedévente kapnák meg az összeget, például 50-50 ezer forintos részletekben. Így a támogatás folyamatos segítséget jelenthetne az év során.

    Akár már ősszel indulhat

    Korábbi nyilatkozatok szerint a nyugdíjas SZÉP-kártya akár már 2026 őszén elindulhat, bár a végleges döntés még a költségvetési helyzettől és a gazdasági lehetőségektől függ.

    Több mint egymillió nyugdíjas lehet érintett

    Becslések szerint mintegy 1,3 millió olyan nyugdíjas él Magyarországon, akinek a havi ellátása nem éri el a 250 ezer forintot. Ők kaphatnák a legmagasabb összegű támogatást. A számítások szerint a nyugdíjasok döntő többsége jogosult lehetne valamilyen mértékű juttatásra.

    Sok nyugdíjas számára jelenthet valódi segítséget

    Az elmúlt évek inflációja, az élelmiszerárak emelkedése és a magas gyógyszerköltségek miatt sok idős ember költségvetése egyre szűkösebbé vált. A nyugdíjas SZÉP-kártya ezért nem csupán egy új juttatás lehet, hanem több százezer ember számára jelenthet érezhető segítséget a mindennapokban, különösen akkor, ha valóban lehet majd vele élelmiszert és gyógyszert vásárolni.

  • A 14. havi nyugdíj miatt aggódik az Európai Bizottság

    A 14. havi nyugdíj miatt aggódik az Európai Bizottság

    Megérkezett a brüsszeli figyelmeztetés a 14. havi nyugdíjról

    Az Európai Bizottság friss jelentésében több ponton is foglalkozik a magyar nyugdíjrendszerrel és a költségvetés hosszú távú fenntarthatóságával. A dokumentum szerint a 2026-ban bevezetett 14. havi nyugdíj ugyan javítja a nyugdíjasok jövedelmi helyzetét, ugyanakkor jelentős többletterhet is jelenthet az államháztartás számára a következő években.

    A Bizottság szerint a nyugdíjrendszer kiadásai már most is jelentős részt képviselnek a költségvetésben, ezért minden új juttatás esetében különösen fontos vizsgálni annak hosszú távú finanszírozhatóságát.

    Miért aggódik Brüsszel?

    A jelentés egyik fő megállapítása szerint a 14. havi nyugdíj nem célzott támogatás. Ez azt jelenti, hogy ugyanúgy jár az alacsonyabb és a magasabb nyugdíjjal rendelkezőknek is, így nem feltétlenül azok kapják a legnagyobb segítséget, akiknek a legnagyobb szükségük lenne rá.

    Az Európai Bizottság úgy látja, hogy az intézkedés emeli az átlagos nyugdíjszintet, de közben növeli az állam hosszú távú kiadásait is. A szakértők szerint ez különösen fontos kérdés lehet egy olyan időszakban, amikor Európa-szerte egyre több ország küzd az elöregedő társadalom és a növekvő nyugdíjköltségek problémájával.

    Már idén megkezdődött a bevezetés

    A 14. havi nyugdíjat Magyarországon fokozatosan vezetik be. A jelenlegi szabályok szerint 2026-ban a jogosultak egyhavi nyugdíjuk 25 százalékának megfelelő összeget kaptak meg februárban a 13. havi nyugdíjon felül. A rendszer a tervek szerint több lépcsőben bővül, és 2030-ra érheti el a teljes egyhavi nyugdíjnak megfelelő összeget.

    A Magyar Államkincstár tájékoztatása szerint az első részletet 2026 februárjában fizették ki az érintetteknek, külön igénylés nélkül.

    Nem csak a 14. havi nyugdíj a probléma

    A Bizottság jelentése szerint nem kizárólag a 14. havi nyugdíj jelent kihívást. A dokumentum kitér arra is, hogy Magyarországon nincs járulékplafon, ami azt eredményezi, hogy a magasabb keresetűek után több járulék folyik be a rendszerbe, ugyanakkor ezek a befizetések később magasabb nyugdíjkiadások formájában jelennek meg.

    A szakértők szerint ez hosszabb távon tovább növelheti a nyugdíjrendszer finanszírozási terheit.

    Jöhetnek változások?

    Az Európai Bizottság ajánlásai önmagukban nem jelentenek kötelező intézkedéseket Magyarország számára. Ugyanakkor az ország továbbra is túlzottdeficit-eljárás alatt áll, ezért Brüsszel fokozott figyelemmel követi a költségvetési folyamatokat.

    A Bizottság hangsúlyozza, hogy nem feltétlenül a nyugdíjrendszer átalakítása a cél, hanem az államháztartás egészének fenntarthatóbb működése. Az egyes tagállamok szabadon dönthetnek arról, milyen intézkedésekkel kívánják teljesíteni az uniós költségvetési elvárásokat.

    A nyugdíjasok számára fontos támogatás maradhat

    A 14. havi nyugdíj bevezetését a magyar kormány az idősek anyagi biztonságának erősítésével indokolta. A támogatás sok nyugdíjas számára jelent érezhető többletbevételt, különösen a magas inflációs időszakok után.

    A következő évek egyik fontos kérdése az lesz, hogy a fokozatosan növekvő 14. havi nyugdíj milyen hatással lesz a költségvetésre, és szükség lesz-e további reformokra a rendszer hosszú távú egyensúlyának megőrzése érdekében. A brüsszeli jelentés szerint ez a vita várhatóan még sokáig napirenden marad Magyarországon.

  • Mikor igényelhető a NŐK 40 kedvezményes nyugdíjprogram?

    Mikor igényelhető a NŐK 40 kedvezményes nyugdíjprogram?

    Honnan tudhatja meg egy nő, hogy elmehet-e Nők40-nel nyugdíjba, illetve, hogy mikor jön el ennek az ideje? Ezzel a kérdéssel foglalkozott legfrissebb hírlevelében Farkas András nyugdíjszakértő.

    Nyugdíj hírek és információk

    Mikortól elérhető egy nő számára a Nők40 nyugdíj?

    A nők kedvezményes nyugdíját akkor igényelheti egy nő, ha teljesítette a kedvezményes nyugdíj kettős időfeltételét, vagyis

    • megszerzett legalább 40 évi jogosító időt,
    • amelyen belül a munkával szerzett szolgálati idő tartama főszabályként eléri a legalább 32 évet.

    A Nők40 igényléséhez tehát tudni kell, hogy melyik napon teljesült ez a kettős időfeltétel, ezt pedig nyugdíjbiztosítási hatósági adategyeztetés során lehet tisztázni. A nyugdíjbiztosítási adategyeztetési eljárásban a kormányhivatal egyebek között

    • tisztázza az összes elismerhető magyar szolgálati időt,
    • a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges jogosultsági időt,
    • azon belül a munkával szerzett szolgálati időt,
    • valamint a járulékfizetés alapjául szolgáló kereseteket.

    Nyugdíj, adategyeztetés – mit érdemes tudni róla?

    Az adategyeztetési eljárásra az ügyfél kérelmére és a hivatal kezdeményezésére is sor kerülhet. Miután hivatalból csak a 62. életév betöltését követően kerül sor az adategyeztetésre, ez jellemzően már késő lehet egy olyan nő számára, aki a kedvezményes nyugdíjat kívánja igényelni, ezért neki érdemes korábban,  akár már 57 éves korában kérelmet benyújtani az adategyeztetési eljárásra.

    A nyugdíjbiztosítási hatósági adategyeztetést lezáró határozatban három összefoglaló időtartam szerepel.

    • Az első összefoglaló időtartam a nyugdíjjogosultság elbírálásához figyelembe vehető összes elismert szolgálati idő hossza az eljárás során vizsgált időszak zárónapjáig.

    Természetesen ehhez a zárónaptól a nyugdíj-megállapítás kezdőnapjáig szerzett időszakban szerzett szolgálati időt is hozzá kell majd adni. A nyugdíj számítása során ezt az időtartamot veszik figyelembe.

    A nők kedvezményes nyugdíjára való jogosultságot a kimutatásban szereplő második és harmadik összefoglaló tartam igazolja.

    • A második tartam a nők kedvezményes nyugdíjára jogosító idő hossza, ennek kell legalább 40 évnek lennie a Nők40 igényelhetőségéhez,
    • míg a harmadik tartam a nők kedvezményes nyugdíjára jogosító időn belül a munkával szerzett szolgálati idő tartamát jelöli, ennek kell főszabályként legalább 32 évnek lennie a Nők40 igényléséhez.

    Az adategyeztetési eljárásról és a kérelem benyújtásáról ide kattintva tájékozódhat.

  • Nyugdíjas szép-kártya 2026 – Magyar Péter bejelentette a pluszpénzt a nyugdíjasoknak

    Nyugdíjas szép-kártya 2026 – Magyar Péter bejelentette a pluszpénzt a nyugdíjasoknak

    Kényelmesebbé és olcsóbbá vált a SZÉP-kártya használata a veszélyhelyzeti kormányzás megszűnésével. A nem felhasznált összegek után a korábbi, eredeti szabályok szerint vonnak le költséget a bankok, ami a kártyatulajdonosoknak kedvezőbb. A legnagyobb változás azonban az, hogy még idén megérkezhet a nyugdíjas SZÉP-kártya.

    Nyugdíjasok figyelem, friss hírek

    • Ismét a kedvezőbb, eredeti szabályok szerint vonnak le költséget a SZÉP-kártyákról
    • A régi egyenlegeknél újra a május 31-i határidőt kell figyelni
    • A SZÉP-kártyákon február végén 115,7 milliárd forint állt rendelkezésre

    Így fog működni a nyugdíjas SZÉP-kártya

    A tervek szerint már idén ősszel megkaphatják a nyugdíjasok a Tisza-kormány által beígért pluszjuttatást, ez lenne a Nyugdíjas SZÉP-kártya. Magyar Péter miniszterelnök elárulta: a jelenlegi tervek szerint az októbertől decemberig tartó negyedévre a havi 250 ezer forintnál kevesebb nyugdíjban részesülők 50 ezer forintot, a 250 ezer és 500 ezer forint közötti ellátást kapók pedig 25 ezer forintot kaphatnak. A legnagyobb – havi félmillió forint feletti – nyugdíjak esetén ugyanakkor már nem járna SZÉP-kártya.

    Magyar Péter azt mondta, akkor lenne elégedett, ha már 2026 negyedik negyedévétől elkezdhetnék kifizetni a nyugdíjasoknak a nyugdíjas SZÉP-kártya első összegét. A miniszterelnök hozzátette: nem akarja a Pénzügyminisztériumot olyan vállalásba belelavírozni, amely nem tartható, de a mostani tervek szerint minden év októberétől a következő év októberéig járhatna a beígért évi 200 ezer, illetve 100 ezer forintos pluszjuttatás.

    Ez praktikusan azt jelentené, hogy az idei utolsó negyedévre (2026. októbertől decemberig tartó időszakra) járó időarányos részt, a nyugdíj összegétől függően 25 ezer vagy 50 ezer forintot már szeretné kifizetni a kormány.

    Ahogy arról korábban írtunk, a Tisza Párt a választási programjában egyebek mellett azt ígérte a nyugdíjasoknak, hogy bevezetik a nyugdíjas SZÉP-kártyát. Ez a tervek szerint évi 200 ezer forinttámogatást jelent majd azoknak, akiknek a nyugdíja alacsonyabb havi 250 ezer forintnál.Emellett évente 100 ezer forinttámogatást ígértek azoknak, akiknek a havi nyugdíja 250 ezer és 500 ezer forint között van. Ez alapján a nyugdíjasok 97 százaléka megkapja a nyugdíjas SZÉP-kártyát. A kártya a tervek szerint élelmiszerre, gyógyszerre, egészségmegőrzésre és pihenésre lesz fordítható.

    Így változtak a szabályok

    Az elmúlt években már megszokhattuk, hogy egy veszélyhelyzeti rendelet alapján a Széchenyi Pihenő Kártyák régebbi egyenlegének felhasználására március 20-án és szeptember 20-án kellett figyelni.

    Ha a kártyabirtokos a feltöltés után eltelt egy évet követő március 20-ig vagy szeptember 20-ig nem használta fel ezeket a régebbi egyenlegeket, akkor ezek terhére 15 százalékos egyszeri díjat számított fel a szolgáltató ezeken a napokon.

    A veszélyhelyzet végével több ahhoz kapcsolódó rendelet jogszabályi környezetbe került, de a SZÉP-kártya lejáró egyenlegének szabályozásával nem ez történt, hanem az eredeti kormányrendelet szabályai lépteka veszélyhelyzeti szabályok helyébe.

    Így a jövőben újra a május 31-i határidőre kell majd figyelni a régebbi egyenlegeknél – emlékeztet Fata László, a Cafeteria TREND juttatási szakértője. – Ráadásula levonások mértéke is változik.A visszatérő szabály szerint a kártyára utalt támogatás összegét a juttatás évét követő második naptári év május 31-ig célszerű felhasználni. Ez azt jelenti, hogy2026-ban a 2024-ben kapott juttatások felhasználására kell figyelni – magyarázta a szakember.

    Hozzátette: ha a magánszemély nem használja fel a kártyán lévő juttatást a fenti határidőig, akkor a szolgáltató havonta legfeljebb 3 százalék (de legalább 100 forint) költséget vonhat le a régóta fel nem használt egyenlegből. (Ha 100 forintnál kevesebb a fel nem használt pénzösszeg, a díj összege megegyezik a fel nem használt összeggel.)

    A munkavállalóknak tehát érdemes ellenőrizni, hogy idén rendelkeznek-e még ilyen, 2024. december 31-e előtt feltöltött, fel nem használt egyenleggel és gondoskodni ezek elköltéséről– emlékeztetett Fata László.

    Ennyi pénz van a SZÉP-kártyákon

    A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) március végi közleménye szerint február végén a SZÉP-kártyákon összesen 115,7 milliárd forint állt még rendelkezésre, amiből április 30-ig hideg élelmiszert is lehetett vásárolni. A SZÉP-kártya 2026 februárjában is a belföldi turizmus egyik legfontosabb motorja volt. A SZÉP-kártya feltöltések összértékemintegy 41,7 milliárd forintot tett ki, ami 12 százalékkal volt magasabb az előző év azonos időszakához képest.

    A kártyabirtokosok 34,5 milliárd forintot használtak fel a kártyákról, ami több mint 18 százalékkal volt magasabb, mint 2025 februárjában.

    A szálláshelyek Gyula és turisztikai térségében köszönhették bevételeiket a legnagyobb arányban a SZÉP-kártyának, ahol ebben az időszakban a hazai vendégektől származó szálláshelyi költések 13 százalékát SZÉP-kártyával egyenlítették ki.

    Januárban a kártyabirtokosok száma meghaladta a 3 milliót, míg az elfogadóhelyek száma átlépte a 167 ezret.

  • Férfiak 40 nyugdíj 2026: tényleg jöhet az új kedvezményes nyugdíj Magyarországon?

    Férfiak 40 nyugdíj 2026: tényleg jöhet az új kedvezményes nyugdíj Magyarországon?

    Az elmúlt hetekben ismét reflektorfénybe került a „Férfiak 40” lehetősége, vagyis az a javaslat, amely szerint a férfiak is jogosultak lennének kedvezményes nyugdíjra 40 ledolgozott év után – hasonlóan a jelenlegi Nők40 rendszerhez. A téma különösen sokakat foglalkoztat, mivel rengeteg férfi dolgozik fizikailag megterhelő munkakörökben, és sokan úgy érzik, igazságtalan a jelenlegi szabályozás.

    Nyugdíjkorhatár – friss hírek

    Jelenleg Magyarországon a férfiak számára továbbra is a 65 éves nyugdíjkorhatár az általános szabály. A Nők40 program ugyanakkor lehetőséget biztosít a hölgyek számára, hogy megfelelő jogosultsági idő esetén korábban nyugdíjba vonuljanak. Ez az évek óta működő rendszer sok férfiban veti fel a kérdést: vajon számukra is jöhet hasonló kedvezmény?

    Mit mondanak most a szakértők?

    A nyugdíjszakértők szerint a férfiak kedvezményes nyugdíjának bevezetése rendkívül nagy terhet róna a költségvetésre. Dr. Farkas András nyugdíjszakértő szerint a teljes körű „Férfiak40” rendszer hosszú távon a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát is veszélyeztethetné.

    A szakértő ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy sok országban működik egy úgynevezett rugalmas nyugdíjmodell. Ebben az esetben az érintettek korábban is nyugdíjba mehetnek, viszont alacsonyabb havi ellátást kapnak. Ez lehet az egyik kompromisszumos megoldás a jövőben.

    Miért érzik sokan igazságtalannak a jelenlegi rendszert?

    A vita egyik legfontosabb érve az, hogy a férfiak átlagos várható élettartama Magyarországon alacsonyabb, mint a nőké. Több szakértő is rámutatott arra, hogy sok férfi már a nyugdíjkorhatár elérése előtt meghal, vagy csak rövid ideig él nyugdíjasként.

    Emellett rengetegen dolgoznak évtizedeken keresztül nehéz fizikai munkában:

    • építőiparban,
    • gyárakban,
    • mezőgazdaságban,
    • közlekedésben,
    • vagy egészségre káros munkakörökben.

    Sokan úgy vélik, hogy 40-45 év folyamatos munkaviszony után indokolt lenne egy kedvezményes nyugdíjlehetőség.

    Férfiak 40 nyugdíj – mit jelentene a gyakorlatban?

    Mi lenne a Férfiak 40? Olyan kedvezményes nyugdíjlehetőség, amely 40 év jogosultsági idő után adna korábbi nyugdíjba vonulási lehetőséget a férfiaknak.
    Van már hivatalos döntés? Jelenleg nincs elfogadott törvény a Férfiak 40 bevezetéséről. A téma szakértői és politikai vitákban szerepel.
    Kik járhatnának jól vele? Elsősorban azok a férfiak, akik nagyon hosszú munkaviszonyt szereztek, nehéz fizikai munkát végeztek, vagy egészségi okok miatt nehezen dolgoznának tovább.
    Mi a legnagyobb akadály? A szakértők szerint a legnagyobb kérdés a finanszírozás. Egy teljes értékű Férfiak 40 rendszer jelentős többletkiadást okozhatna a nyugdíjkasszának.
    Mi lehet a kompromisszum? Reálisabb megoldás lehet egy rugalmas nyugdíjmodell, ahol korábban is el lehetne menni nyugdíjba, de csökkentett havi összeggel.

    Egyre többen támogatják a rugalmas nyugdíjat

    A szakértői elemzések alapján jelenleg egyre inkább a rugalmas nyugdíjba vonulás tűnik reális iránynak Magyarországon. Ez azt jelentené, hogy bizonyos feltételekkel akár a hivatalos korhatár előtt is lehetne nyugdíjba menni, de a havi összeg csökkentett lenne.

    Egy ilyen rendszer több előnnyel járhatna:

    • csökkenthetné a fizikai munkát végzők terheit,
    • igazságosabbá tehetné a rendszert,
    • és mérsékelhetné a költségvetési kockázatokat.

    A szakértők szerint azonban nagyon pontos szabályokra lenne szükség, különösen a szolgálati idő, a járulékfizetés és a nyugdíj összegének meghatározása terén.

    Mekkora lehetne a csökkentés?

    A nemzetközi példák alapján több országban is működik olyan rendszer, ahol a korhatár előtti nyugdíj esetén évente 4-5 százalékkal kisebb ellátás jár.

    Ez azt jelentené, hogy aki például 5 évvel korábban szeretne nyugdíjba menni, annak a havi nyugdíja akár 20-25 százalékkal is alacsonyabb lehetne.

    Ez sokak számára még így is kedvező megoldás lenne, különösen azoknak, akik egészségi állapotuk vagy munkájuk miatt már nem tudnak teljes erőbedobással dolgozni.

    A nyugdíjrendszer jövője egyre nagyobb kérdés

    A magyar nyugdíjrendszer fenntarthatósága már most is komoly vita tárgya. Szakértői elemzések szerint az elöregedő társadalom és az egyre kevesebb aktív dolgozó miatt hosszú távon komoly reformokra lehet szükség.

    A következő években több fontos kérdés kerülhet napirendre:

    • emelkedik-e tovább a nyugdíjkorhatár,
    • megmarad-e a Nők40,
    • bevezethetik-e a Férfiak40 rendszert,
    • változhat-e a nyugdíjszámítás módja,
    • illetve hogyan alakulhat a 13. havi nyugdíj sorsa.

    A szakértők szerint biztosan lesznek változások a következő években, de egyelőre nem született konkrét döntés a férfiak kedvezményes nyugdíjáról.

    Sokan figyelik a politikai ígéreteket is

    A téma politikailag is egyre érzékenyebb. Több párt és közéleti szereplő is felvetette már a férfiak korábbi nyugdíjazásának lehetőségét, különösen a nehéz fizikai munkát végzők esetében.

    A nyugdíjkérdés ráadásul rengeteg embert érint közvetlenül:

    • a most dolgozó középkorúakat,
    • a nyugdíj előtt állókat,
    • és a jelenlegi nyugdíjasokat is.

    Ezért nem meglepő, hogy minden ilyen hír hatalmas érdeklődést vált ki Magyarországon.

    Jöhet valóban a Férfiak40?

    Jelenleg nincs hivatalos döntés a Férfiak40 bevezetéséről, de a vita egyre erősebb. A szakértők szerint a teljes, a Nők40-hez hasonló rendszer bevezetése nehezen finanszírozható lenne, ugyanakkor egy rugalmas, csökkentett összegű korai nyugdíjmegoldás reális lehetőség lehet a jövőben.

    Az biztos, hogy a nyugdíjrendszer kérdése 2026-ban is az egyik legfontosabb társadalmi téma marad Magyarországon.

    Jelenj meg weboldaladdal itt a Hírkeresőben, várunk!

  • Nyugdíjasok figyelem: Magyar Péter bejelentése!

    Nyugdíjasok figyelem: Magyar Péter bejelentése!

    A miniszterelnök szerint sokkal rosszabb állapotban van a magyar gazdaság, mint amit az előző kormány állított, ezért teljes átvilágítás zajlik az állam működésében. Magyar Péter több azonnali intézkedést is bejelentett.

    Augusztus 20. környékére lezárulhatnak az állami átvilágítások, és a kormány tájékoztathatja a lakosságot az ország valós gazdasági állapotáról – erről beszélt Magyar Péter az RTL Híradónak kormányfőként adott első interjújában.

    A miniszterelnök szerint a helyzet súlyosabb, mint korábban állították, ugyanakkor már az idén megkezdődhet több, korábban beígért támogatás kifizetése is.

    Magyar Péter közölte: 

    • augusztusban eljuthat a családokhoz a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatás,
    • míg a nyugdíjasok ősszel megkaphatják a SZÉP-kártyára érkező támogatás első, 50 ezer forintos részletét.

    A politikus szerint a cél az, hogy az emberek rövid időn belül érzékeljék a változásokat még akkor is, ha „nem lehet rögtön mindent visszaépíteni”.

    Az interjúban állította, hogy nem boszorkányüldözésre készülnek, hanem arra, hogy feltárják, milyen állapotban vette át az országot az új vezetés. Magyar Péter elmondása szerint a korábban 3,7 százalékosra tervezett költségvetési hiányt előbb 5 százalék fölé emelték, majd a kormányzati átadáskor már 6,8–7 százalékos hiánnyal számoltak. 

    A Tisza Párt elnöke szerint az 5 százalékos deficit sem tartható, ezért jelenleg teljes körű költségvetési átvilágítás zajlik. 

    Az új költségvetés tervezetét augusztus végére készítenék el, hogy szeptemberben szavazhasson róla az Országgyűlés.

    Közölte, hogy csökkentik a miniszterelnök, a miniszterek, az államtitkárok, a képviselők és a polgármesterek fizetését.

    Saját javadalmazásáról azt mondta: miniszterelnökként és képviselőként összesen bruttó 3,8 millió forintot fog keresni, szemben Orbán Viktor korábbi, bruttó 7,8 milliós fizetésével. A parlament működésén és a kapcsolódó kereteken négy év alatt 50 milliárd forintot takarítanának meg.

    A miniszterelnök arról is beszélt, hogy 

    csütörtökön politikai megállapodást írhatnak alá az Európai Bizottsággal a felfüggesztett uniós források ügyében. 

    Magyar szerint a cél a 10,4 milliárd eurónyi helyreállítási támogatás hazahozatala, amelyből energetikai és közlekedési fejlesztéseket finanszíroznának. Ehhez azonban korrupcióellenes intézkedésekre, az integritási hatóság jogköreinek bővítésére és a kekvarendszer átalakítására is szükség lesz.

  • Nyugdíjkorhatár: változás jöhet a Nők 40-ben!

    Nyugdíjkorhatár: változás jöhet a Nők 40-ben!

    Komoly változások elé nézhet a magyar nyugdíjrendszer legnépszerűbb kedvezménye: szakértők szerint fenntarthatatlan a Nők 40 program jelenlegi formája, ezért a rendszer teljes átalakítását javasolják.

    Nyugdíj hírek és információk

    A magyar nyugdíjrendszer jelenleg két véglet között vergődik: egyszerre túlságosan merev, ugyanakkor indokolatlanul laza is. Míg a dolgozók többsége számára a korhatár előtti nyugdíjba vonulás szigorúan tilos, a „Nők 40” program fenntarthatatlan kivételt képez a szabályok alól. A Portfolio elemzése szerint ez a kettősség súlyos egyenlőtlenségeket és rejtett buktatókat szül, amire megoldást egy rugalmas, mindenkire kiterjedő korhatárrendszer jelenthetne.

    Miért fáj a rendszernek a Nők 40?

    A 2012 óta érvényben lévő szabályozás alapesetben nem engedi meg, hogy valaki a hivatalos nyugdíjkorhatár előtt visszavonuljon. Ezt a szigorú keretet töri át 2011 óta a „Nők 40” program, amely azoknak a nőknek teszi lehetővé a nyugdíjazást, akik összegyűjtöttek 40 évnyi jogosultsági időt. A lehetőség – érthető módon – rendkívül népszerű, ugyanakkor a szakértők szerint a kivételezés komoly feszültségeket és hatalmas költségeket generál.

    A kedvezményezettek ugyanis évekkel a korhatár előtt visszavonulhatnak, miközben hátralévő életükben teljes összegű ellátást kapnak. Sőt, az elmúlt évek enyhítései révén a nyugdíj mellett már járulékmentesen, teljes állásban is dolgozhatnak. Ez pedig óhatatlanul felveti a kérdést: miért jár ez a kiváltság valakinek, miközben egy 64 éves, 39 évnyi munkaviszonnyal rendelkező dolgozó semmilyen formában nem mehet előbb nyugdíjba?

    A hosszú távú csapda

    Sok esetben maguk az érintettek is rosszul járnak a korai nyugdíjazással. Aki ugyanis a munka folytatása helyett azonnal él a lehetőséggel, a reálbérek növekedése idején komoly összegektől esik el: lemond arról a magasabb induló nyugdíjról, amit a későbbi, magasabb béralapból számíthatnának ki neki.

    Makrogazdasági szempontból sem elhanyagolható a teher:

    • A korhatár alatti érintettek ellátása évente mintegy 500 milliárd forintba kerül az államnak.
    • Ezt további 200 milliárd forintnyi kieső járulékbevétel tetézi.

    Rugalmasság és igazságosabb feltételek

    A szakértői javaslat szerint a megoldás egy rugalmas korhatárrendszer lehetne. Ennek lényege, hogy bárki elmehetne nyugdíjba az irányadó korhatár előtt pár évvel, amennyiben megvan a minimális szolgálati ideje. Ennek ára egy méltányos levonás, egyfajta „málusz” lenne az előrehozott évekért cserébe, ugyanakkor a korhatáron túl dolgozók bónuszban részesülnének.

    A reform megvalósítása egy hatéves átmeneti időszakkal képzelhető el. Ez kétirányú mozgást igényelne: egyrészt megnyitná az előrehozott nyugdíjazás lehetőségét a most kizártak számára (például 62 éves korra csökkentett korhatárral), másrészt szigorítaná a „Nők 40” feltételeit. A javaslat szerint a kedvezményhez szükséges jogosultsági időt fokozatosan 43 évre kellene emelni, és itt is indokolt lenne egy, a szolgálati időtől függő enyhébb levonás bevezetése.

    RSSHirek.hu a Hírkereső – legfrissebb hírek