Címke: Nyugdíjasok figyelem

  • Magyar Péter: Megtartjuk a 13. havi nyugdíjat.

    Magyar Péter: Megtartjuk a 13. havi nyugdíjat.

    A TISZA biztonságos megélhetést nyújt az alacsony nyugdíjból élőknek, és méltányos kiegészítést ad mindazoknak, akiknek havi 500.000 forint alatti a havi nyugdíja.

    • Félmillió honfitársunknak extra nyugdíjemelést adunk.
    • 2 200 000 nyugdíjas honfitársunk kap akár évi 200 000 Ft-os SZÉP-kártyát.
    • Emeljük az alacsony nyugdíjakat.
    • Élelmiszerre, gyógyszerre, pihenésre és üdülésre fordítható SZÉP-kártya támogatást adunk mindenkinek, akinek a nyugdíja havonta 500.000 forint alatt van.
    • Plusz juttatás: 50%-kal megemeljük az ápolási díjakat, hogy az idős hozzátartozójukat ápoló családok életét is könnyebbé tegyük.

    Iskolakezdés előtt óriási pénzt kapnak a családok

  • Nyugdíjtérkép 2026: itt élnek a legjobban a nyugdíjasok Magyarországon

    Nyugdíjtérkép 2026: itt élnek a legjobban a nyugdíjasok Magyarországon

    A nyugdíjasokat érintő egyik legfontosabb kérdés nemcsak az, hogy mennyivel emelkedik az ellátás, hanem az is, hogy az ország mely részén mennyit ér valójában a havi nyugdíj. A friss statisztikák szerint ugyanis komoly eltérések alakultak ki a vármegyék és járások között: van, ahol az átlagos öregségi nyugdíj jóval meghaladja az országos szintet, máshol viszont jelentősen elmarad attól.

    A számokból egyértelműen látszik: továbbra is Budapest és a fejlettebb nyugati térségek állnak az élen, míg több alföldi és északkeleti térségben jóval szerényebb összegek jutnak a nyugdíjasoknak.

    Budapest toronymagasan vezet

    2026 januárjában vármegyei szinten Budapesten volt a legmagasabb az átlagos öregségi nyugdíj, amely elérte a 311 136 forintot. Ez mintegy 50 ezer forinttal haladta meg az országos átlagot.

    Ez azt jelenti, hogy a fővárosi nyugdíjasok jelentős része kedvezőbb helyzetben van, mint az ország számos más pontján élők. A magasabb korábbi bérek, a jobb munkaerőpiaci lehetőségek és a hosszabb biztosítási időszakok mind hozzájárulhatnak ehhez.

    Kerületek között is nagy az eltérés

    Budapesten belül sem egységes a kép. A legmagasabb átlagos öregségi nyugdíjat a XII. kerületben mérték, ahol az összeg 358 037 forint volt. Ezzel szemben a legalacsonyabb budapesti érték a XX. kerületben alakult ki, ahol 282 489 forint volt az átlag.

    Vagyis még a fővároson belül is több tízezer forintos különbségek vannak.

    Ezek a térségek maradtak le leginkább

    A lista másik végén több olyan vármegye található, ahol az átlagnyugdíj nem érte el a 234 ezer forintot. A legalacsonyabb összegek között szerepelt:

    • Bács-Kiskun vármegye
    • Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye
    • Békés vármegye

    Ez azt jelenti, hogy a budapesti és a sereghajtó térségek között akár 70-80 ezer forintos különbség is lehet havonta.

    Miért alakult ki ekkora eltérés?

    A nyugdíj összege Magyarországon elsősorban a korábbi keresetektől és a ledolgozott évek számától függ. Azokban a térségekben, ahol alacsonyabbak voltak a bérek, jellemzően a nyugdíjak is alacsonyabb szinten maradtak.

    Emellett szerepet játszik:

    • a helyi gazdaság fejlettsége
    • a foglalkoztatottság szintje
    • az ipari és szolgáltatói munkahelyek száma
    • a lakosság korösszetétele

    Járási szinten még nagyobb a szórás

    A statisztikák szerint nem Budapest egyik kerülete, hanem a Budakeszi járás előzte meg átlagnyugdíjban a fővárost. Több Pest vármegyei járásban is kiemelkedő összegeket mértek, valamint a Tiszaújvárosi járásban is magas átlag alakult ki.

    Ezzel szemben több dél-alföldi és észak-alföldi járásban az átlagnyugdíj 200 ezer forint alatt maradt, ami komoly megélhetési kihívást jelenthet a jelenlegi árak mellett.

    Mit jelent ez a nyugdíjasoknak a gyakorlatban?

    Azonos nyugdíjemelés mellett sem ugyanaz a helyzet országszerte. Aki eleve alacsonyabb nyugdíjból él, annak egy százalékos emelés kevesebbet jelent forintban, mint annak, aki magasabb összeget kap.

    Ezért sok szakértő szerint a jövőben egyre fontosabb lehet:

    • a differenciált támogatási rendszer,
    • a célzott nyugdíjas segélyek,
    • a rezsi- és gyógyszertámogatások bővítése,
    • valamint az alacsony nyugdíjak felzárkóztatása.

    Egyre többen figyelik a minimálnyugdíj kérdését

    A jelenlegi gazdasági környezetben ismét középpontba került a minimálnyugdíj és a kisnyugdíjasok helyzete. Több százezer ember él olyan ellátásból, amelynek vásárlóereje az elmúlt évek inflációja miatt jelentősen csökkent.

    Mi várható 2026-ban?

    A következő hónapokban várhatóan tovább erősödik a vita a nyugdíjrendszer átalakításáról, különösen akkor, ha az infláció vagy az élelmiszerárak újra emelkedni kezdenek. Sok nyugdíjas számára nem az országos átlag, hanem a saját pénztárcája a döntő kérdés.

    Az viszont már most látszik: Magyarországon továbbra is jelentős területi különbségek vannak a nyugdíjakban, és ez a következő időszak egyik legfontosabb társadalmi témája lehet.

    Hírkereső friss RSS hírek percről percre

  • Nyugdíjasok figyelem! Sokan több mint 20 ezer forinttal kapnak majd többet havonta.

    Nyugdíjasok figyelem! Sokan több mint 20 ezer forinttal kapnak majd többet havonta.

    A Központi Statisztikai Hivatal friss adatai alapján több százezer nyugdíjast érinthetnek a Tisza Párt választási ígéretei: a 120 ezer forintos minimálnyugdíj és a 120–140 ezer forint közötti ellátások emelése akár 293–363 ezer ember juttatását növelheti. A nemrég közzétett adatok azt is megmutatják, hogy tovább nőtt a szakadék a nyugdíjak és a bérek között, miközben még mindig százezrek élhetnek a létminimum alatt.

    KSH statisztikai adatok, elemzések

    A Tisza Párt választások előtt közzétett nyugdíjprogramjában, melyről ebben a cikkben írtunk részletesen, ígéretett tett a 120 ezer forintos minimálnyugdíj bevezetésére és a 120-140 ezer forintos járandóságok sávos emelésére. Most a KSH friss jelentéséből kiderült, hány nyugdíjast érinthetnek egészen pontosan a TISZA nyugdíjintézkedései.

    Amikor a Tisza Párt kidolgozta a nyugdíjprogramját, többek között a következő problémákat azonosította: óriási az egyenletlőnlenség, „félmillió honfitársunk kap 140 ezer forintnál kevesebb nyugdíjat, közel 70 ezren 800 ezer forintnál is többet kapnak”, valamint 800 ezer nyugdíjas él a létminimum alatt. „2010-ben az átlagnyugdíj még elérte az átlagbér 75%-át, ma már csak az 53%-a” – írták a programban. 

    Nézzük a friss számokat: a KSH szerint 2026. januárban a saját jogon járó nyugdíjak és ellátások összesen 2 millió 279 ezer 766 jogosultnak jártak. Ebből 2 millió 15 ezer 552 volt öregségi nyugdíj, a többi egyéb ellátás. A saját jogon járó ellátások közül idén év elején nagyjából 364 ezren kaptak 140 ezer forint alatti juttatást, ebből 228 ezren öregségi nyugdíjat. Több, mint 100 ezer nyugdíjas pedig 500 forint feletti járandóságot kap. 

    Több százezer nyugdíjasnak ígért emelést a TISZA

    A Tisza Pár ígérete szerint közel 242 ezer nyugdíjas ellátása emelkedhet 120 ezer forintra – ha csak az öregségi nyugdíjasokat számítjuk, akkor nagyjából 127 ezer nyugdíjasé -, illetve 100-121 ezer jogosult kaphat majd sávos emelést. Az ő járandóságuk magasabb, mint 120 ezer, de nem éri e a 140 ezer forintot. Tehát 293-363 ezer nyugdíjas számíthat még az idén nyugdíjemelésre, és az is feltételezhető, hogy nem fognak sokáig várni az intézkedésekkel. Az eddig megtett nyilatkozatok alapján – minthogy a legfontosabb szociális és nyugdíjvédelmi intézkedések nem váratnak magukra – az első intézkedések között lehet a nyugdíjak emelése.

    Azt, hány nyugdíjas élhet a létminimum alatt, nehéz megbecsülni, hiszen hivatalos statisztika erről már bő egy évtizede nem készült. Különböző számítások szerint nagyjából 180 ezer forint a létminimum küszöbe: az összes ellátásban részesülő közül 724 ezres azok tábora, akiknek a járandósága ezt nem éri el. Csak az öregségi nyugdíjasok között nagyjából 555 ezren vannak. A KSH friss adatai viszont kizárólag a kiutalt nyugdíjakra vonatkoznak, azt nem tudjuk, hogy kisnyugdíjasok közül hányan dolgoznak, illetve hogyan oszlik meg a nyugdíj a háztartáson belül. Ahhoz ugyanis, hogy azt megállapítsuk, hányan élnek a létminimum alatt nyugdíjasként, figyelembe kellene venni, hogy a nyugdíjuk hány felé oszlik, esetleg dolgoznak-e, vagy kapnak-e egyéb anyagi segítséget. 

  • Nyugdíjasok figyelem: A Tisza Párt nyugdíjprogramja óriási pénzt hoz mindenkinek!

    Nyugdíjasok figyelem: A Tisza Párt nyugdíjprogramja óriási pénzt hoz mindenkinek!

    A Tisza Párt nyugdíjakat érintő vállalásai egyszerre szólnak a jelenlegi ellátások megtartásáról és új elemek bevezetéséről. A Pénzcentrum szerint a program egyik legfontosabb üzenete, hogy nem nyúlnának hozzá a 13. havi nyugdíjhoz, sőt megtartanák a Nők 40-et is, emellett bevezetnék a Férfiak 40 konstrukcióját is. A bejelentett intézkedések összességében 650–750 milliárd forintos többletkiadást jelenthetnek, amelyet a párt vagyonadóból, uniós forrásokból, valamint a kormányzati pazarlás és propagandakiadások visszafogásából fedezne.

    Így változik a nyugdíj: új juttatásokat is ígérnek a nyugdíjasoknak

    A program egyik legtöbbet emlegetett eleme a 14. havi nyugdíjmegtartása mellett a Nyugdíjas SZÉP-kártya bevezetése. A tervek alapján a nyugdíjasok 97 százaléka lenne jogosult a pluszjuttatásra: a 250 ezer forint alatti nyugdíjat kapók évente 200 ezer forintot, a 250 és 500 ezer forint közötti ellátásban részesülők pedig 100 ezer forintot kapnának ilyen formában, míg az 500 ezer forint feletti nyugdíjak mellé már nem járna ez a támogatás.

    A lap szerint a Tisza nyugdíjpolitikája nemcsak új pénzekről szól, hanem arról is, hogy igazságosabbá tennék a jelenlegi rendszert. A cikk felidézi, hogy a jelenlegi emelési mechanizmust sok kritika éri, mert kizárólag az inflációhoz kötött, ezért a nyugdíjak nem követik le a bérek növekedését.

    A párt korábbi nyilatkozatai alapján rövid távon az inflációkövető emelés maradna, hosszabb távon azonban olyan modell jöhetne, amely a gazdasági növekedést vagy az átlagbérek alakulását is figyelembe veszi. Ez a gyakorlatban közelebb állhat a korábbi svájci indexáláshoz, még ha nem is pontosan annak visszaállítását jelentené.

    A nyugdíjrendszer átalakítása komoly vitákat hozhat

    A Pénzcentrum ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy a magyar nyugdíjrendszer átalakítása elkerülhetetlen kérdés maradhat, függetlenül attól, ki van kormányon. A cikk szerint korábban már az OECD-jelentés is több érzékeny javaslatot tett, köztük a nyugdíjkorhatár emelését, a 13. havi nyugdíjkorlátozását, a járulékemelést, az előrehozott csökkentett nyugdíj visszavezetését, valamint a Nők 40 szigorítását.

    A lap szerint ezek közül jelenleg legfeljebb az előrehozott, csökkentett nyugdíj visszahozása tűnhet reálisnak, miközben a nyugdíjkorhatár emelése, a 13. havi nyugdíj korlátozása és a Nők 40 szigorítása egyelőre nincs napirenden.

    Friss hírek nyugdíjasoknak: Hírkereső nyugdíj hírek

  • Nyugdíjemelés 2026-2027: Itt a Tisza Párt és Magyar Péter bejelentése!

    Nyugdíjemelés 2026-2027: Itt a Tisza Párt és Magyar Péter bejelentése!

    Ambiciózus, több száz milliárd forintos nyugdíjprogrammal készül a Tisza Párt: jelentős emeléseket, új juttatásokat és a rendszer átalakítását ígérik, különösen a kisnyugdíjasoknak kedvezve. A kérdés azonban nemcsak az, hogy mennyivel nőnének a kifizetések, hanem az is, hogy a jelenlegi költségvetési helyzetben miből lehetne mindezt finanszírozni.

    Nyugdíjasok figyelem – friss hírek a nyugdíjakról

    A Tisza Párt szeptemberben ismertetett nyugdíjprogramja konkrét intézkedéseket is tartalmaz a nyugdíjasok helyzetének javítására arra az esetre, ha kormányra kerülne. A Portfolio összegyűjtése szerint a párt megtartaná a 13. havi nyugdíjat, az öregségi nyugdíj minimumát és a megváltozott munkaképességűek ellátását 120 ezer forintra emelné, valamint a 120–140 ezer forint közötti nyugdíjakat egyszeri, havi 6–12 ezer forintos sávos emeléssel növelné.

    Emellett bevezetnék a Nyugdíjas SZÉP-kártyát, amely évi 200 ezer forintot biztosítana a 250 ezer forint alatti, és évi 100 ezer forintot a 250–500 ezer forint közötti ellátásban részesülőknek. A program része továbbá az időskorúak járadékának megduplázása, az otthonápolási díjak 50 százalékos emelése, és 20 ezer új férőhely létrehozása idősotthonokban, vegyes – piaci, uniós és állami – finanszírozással.

    A Tisza Párt saját számításai szerint a program megvalósítása évente összesen 655–795 milliárd forintba kerülne.

    Ebből 515–570 milliárd forint közvetlenül a nyugdíjasokhoz kerülne különböző többletjuttatások formájában. A Tisza Párt később bemutatott hivatalos választási programja a korábban ismertetett intézkedéseken túl további nyugdíjjal kapcsolatos vállalásokkal is kiegészült.

    • A párt vállalta a közben bevezetett 14. havi nyugdíj megtartását, jelezve, hogy ezt a juttatást hosszabb távon is megőrizné.
    • Emellett azt ígérték, hogy a nyugdíjak ismét a bérek alakulását követnék, vagyis szakítanának a jelenlegi, inflációkövető emelési rendszerrel.
    • Továbbá a Nők 40 mintájára, fokozatosan és a rendszer fenntarthatóságát szem előtt tartva bevezetnék a „Férfiak 40” programot is.

    A kisnyugdíjasok előnyben

    A Tisza Párt elsősorban a kisnyugdíjasoknak ígérte a legnagyobb mértékű támogatást. A Portfolio számításai szerint egy havi 75 ezer forintos ellátásban részesülő nyugdíjas éves juttatása akár 80,5 százalékkal is növekedhetne az intézkedések hatására. Ezzel szemben a havi 500 ezer forint feletti nyugdíjak esetében lényegében nem számolnak rendkívüli emeléssel: az ebbe a körbe tartozók kimaradnának a nyugdíj-felzárkóztatásból, az egyszeri sávos emelésből és a Nyugdíjas SZÉP-kártyából is. Számukra legfeljebb a bérekhez kötött nyugdíjemelés jelenthetne némi többletet.

    Magyar Péter kormánya a tervek szerint érdemben kezelné a nyugdíjak relatív leszakadásának problémáját. A Tisza Párt programja az inflációkövető emelésről – a svájci indexálás köztes lépcsőjét kihagyva – közvetlenül a bérekhez kötött nyugdíjemelésre való átállást irányozza elő. A lap szerint már az is kézzelfogható javulást hozhatna a nyugdíjasoknak, ha az emelések nem évente egyszer, egy összegben érkeznének, hanem a kormány gyakrabban, kisebb lépésekben igazítaná a nyugdíjakat az áremelkedéshez.

    Végezetül fontos kiemelni, hogy a Tisza Párt ezekhez az intézkedésekhez nem rendelt konkrét határidőket, így a vállalások jelenleg inkább irányvonalakat jelölnek ki, mintsem számon kérhető kötelezettségeket.

    Ez különösen érdekes a költségvetési helyzet fényében: a választások előtt két nappal közzétett friss adatok szerint az év első hónapjaiban jelentős hiány alakult ki. Bár a bevételek is növekedtek, a kiadások ennél gyorsabb ütemben bővültek, így március végére az államháztartás központi alrendszere 3420,4 milliárd forintos deficittel zárt. Március végére a hiány már elérte az egész évre tervezett összeg 83 százalékát, de itt fontos megjegyezni, a költségvetés hagyományosan is „fejnehéz”, a kiadások jelentős része már az első hónapokban jelentkezik.

    Így már a nyugdíjasoknak tett vállalások kapcsán is kijelenthető, hogy egyelőre nem világos, milyen forrásból finanszíroznák ezeket az intézkedéseket, és az sem, hogy egyáltalán pontosan mikor kerülhetne sor a bevezetésükre.

    Hírkereső – RSSHirek.hu friss hírek percről percre

  • Súlyos figyelmeztetés jött: egyre több nyugdíjast fenyeget az elszegényedés Magyarországon

    Súlyos figyelmeztetés jött: egyre több nyugdíjast fenyeget az elszegényedés Magyarországon

    Egyre több jel utal arra, hogy a nyugdíjasok helyzete nem javul, sőt sok esetben romolhat a következő időszakban. A szakértők szerint a legnagyobb veszély továbbra is az elszegényedés, amely már most is rengeteg időst érint.

    A probléma nem új, de a mostani gazdasági környezetben egyre látványosabbá válik.

    Nyugdíj hírek fontos bejelentések

    👉 Megdöbbentő számok jöttek

    A legfrissebb adatok szerint:

    • minden harmadik nyugdíjas a szegénységi küszöb alatt él
    • minden hatodik idős még ennél is nehezebb helyzetben van

    Ez azt jelenti, hogy nagyon sokan már most is komoly anyagi problémákkal küzdenek.

    Miért szegényednek el a nyugdíjasok?

    A háttérben több tényező áll, de az egyik legfontosabb ok az, hogy a nyugdíjak nem követik megfelelően a bérek emelkedését.

    Míg az aktív dolgozók fizetése nő, addig a nyugdíjak jellemzően csak az inflációhoz igazodnak. Ez hosszabb távon azt eredményezi, hogy az idősek egyre jobban leszakadnak a társadalom többi részétől.

    👉 Ez a legnagyobb veszély

    A szakértők szerint kétféle elszegényedés fenyeget:

    • relatív elszegényedés → amikor a nyugdíjasok egyre jobban lemaradnak a dolgozókhoz képest
    • abszolút elszegényedés → amikor már az alapvető megélhetés is gondot okoz

    És a rossz hír: mindkettő egyre több embert érinthet.

    Mi történhet a következő időszakban?

    A 2026-os választások után sokan abban bíznak, hogy változások jöhetnek a nyugdíjrendszerben. A szakértők szerint azonban komoly reformok nélkül a jelenlegi tendencia nem fog megfordulni.

    Ez azt jelenti, hogy sok nyugdíjas helyzete tovább romolhat, ha nem történik érdemi beavatkozás.

    👉 Mit jelent ez a mindennapokban?

    Sok idős ember már most is nehéz döntések elé kerül:

    • élelmiszer vagy gyógyszer
    • rezsi vagy egyéb kiadás

    Ez pedig hosszú távon komoly társadalmi problémákat okozhat.

    Mit tehetnek most az érintettek?

    A szakértők szerint fontos:

    • a tudatos pénzügyi tervezés
    • a támogatások figyelése
    • és minden elérhető lehetőség kihasználása

    Mert aki nem figyel, könnyen még nehezebb helyzetbe kerülhet.

    👉 Hírkereső friss hírek percről percre

  • Ennyi pénzt vonhatnak le a 65 év feletti nyugdíjasoktól!

    Ennyi pénzt vonhatnak le a 65 év feletti nyugdíjasoktól!

    Kezdjük a legfontosabbal:

    👉 nem vezettek be külön díjat a 65 év felettiek számára

    A készpénzfelvételi szabályok minden lakossági ügyfélre ugyanúgy vonatkoznak, életkortól függetlenül.

    A félreértés abból jön, hogy változtak az ATM-ek szabályai 2026-ban – de ezek nem az idősek ellen szólnak.

    👉 Banki hírek, árak és pénzügyi költségek

    A nagy változás: több pénz vehető fel ingyen

    2026 egyik legfontosabb újdonsága:

    👉 duplájára nőtt az ingyenes készpénzfelvétel kerete

    • korábban: 150 000 Ft / hó
    • 2026-tól: 300 000 Ft / hó

    Ez továbbra is:

    • maximum 2 alkalommal használható fel havonta
    • bármely magyar ATM-nél működik

    👉 tehát valójában könnyítés történt, nem szigorítás.

    Mikor vonnak le pénzt az ATM-nél?

    A levonás nem életkorhoz kötött, hanem szabályhoz:

    Akkor fizetsz, ha:

    • 300 000 Ft felett veszel fel pénzt
    • 2 alkalomnál többször használod az ATM-et
    • nincs beállítva az ingyenes készpénzfelvételi nyilatkozat

    Ilyenkor a bank:

    Fontos: nyilatkozat nélkül nem jár az ingyenesség

    Ez az egyik legnagyobb buktató.

    👉 az ingyenes készpénzfelvétel nem automatikus

    • külön nyilatkozni kell róla a banknál
    • csak egy bankszámlára kérhető

    Ha ez nincs beállítva:

    👉 már az első pénzfelvétel is díjas lehet

    Mi a helyzet a nyugdíjasokkal?

    A 65 év felettiekre:

    • ✔ ugyanaz a szabály vonatkozik
    • ✔ ugyanúgy jár az ingyenes 300 ezer Ft
    • ✔ sok bank még külön kedvezményeket is ad

    Például:

    • kedvezményes vagy ingyenes számlavezetés
    • olcsóbb bankkártya

    👉 tehát nem hátrány, hanem sokszor előny is lehet nyugdíjasként bankolni.

    Akkor honnan jött a „levonás” híre?

    A félreértés oka:

    • sokan túllépik az ingyenes limitet
    • vagy nem tudnak a szabályokról
    • emiatt díjat vonnak le

    👉 ezt sokan úgy értelmezik, mintha „új levonás” lenne

    Pedig:

    👉 ez régóta létező szabály, csak most többen találkoznak vele.

    Ez a legfontosabb szabály 2026-ban

    👉 Ha betartod ezt a 3 dolgot, nem fizetsz:

    • max. 2 alkalom / hó
    • max. 300 000 Ft / hó
    • aktív nyilatkozat a banknál

    👉 Ha bármelyiket túlléped → jön a díj

    Összegzés: nem az időseket sújtják

    A valóság röviden:

    • ❌ nincs külön ATM-levonás 65 év felett
    • ✔ 300 000 Ft-ig ingyenes a készpénzfelvétel
    • ❗ csak szabálytúllépésnél van díj
    • ✔ mindenki ugyanazok szerint a szabályok szerint bankol

    👉 A lényeg:
    nem az számít, hány éves vagy –
    hanem az, hogy betartod-e az ATM szabályokat.

    A kérdés már csak az:
    te kihasználod a havi 300 ezres ingyenes keretet… vagy fizetsz feleslegesen?

    👉 Nyugdíjas hírek – fontos döntések és bejelentések

  • Nyugdíj melletti munkavégzés 2026: ezek a szabályok mindent eldöntenek

    Nyugdíj melletti munkavégzés 2026: ezek a szabályok mindent eldöntenek

    2026-ban a nyugdíj melletti munkavégzés alapvetően kedvező szabályok szerint működik Magyarországon.

    A legfontosabb:

    👉 nincs kereseti korlát a versenyszférában dolgozó nyugdíjasok számára

    Ez azt jelenti, hogy:

    • bármennyit kereshetsz
    • a nyugdíjadat közben teljes mértékben megkapod
    • nincs „büntetés” a plusz jövedelem miatt

    Ez az egyik legnagyobb előnye a rendszernek 2026-ban.

    Nyugdíjkorhatár Magyarországon

    Adózás: szinte teljes fizetés marad nálad

    A nyugdíjas munkavállalás egyik legnagyobb előnye az adózás.

    A jelenlegi szabályok szerint:

    • nem kell 18,5% TB-járulékot fizetni
    • csak 15% SZJA terheli a jövedelmet

    👉 vagyis a fizetésed nagyobb része nálad marad

    Ráadásul:

    • a munkáltatónak sem kell szociális hozzájárulási adót fizetnie
    • ezért a nyugdíjas munkaerő különösen keresett

    Fontos hátrány: nincs nyugdíjnövelés

    Van azonban egy kevésbé ismert, de fontos szabály:

    👉 ha dolgozol nyugdíj mellett, nem kapsz automatikus nyugdíjnövelést

    Ez az évi kb. 0,5%-os plusz:

    • csak akkor jár, ha nem dolgozol
    • vagy csak bizonyos feltételekkel

    Ez hosszabb távon számíthat.

    Versenyszféra vs közszféra: óriási különbség

    Versenyszféra (cégek, vállalkozások)

    Itt a legkedvezőbb a helyzet:

    • ✔ nyugdíj + fizetés egyszerre jár
    • ✔ nincs kereseti plafon
    • ✔ kedvező adózás

    👉 ez a „szabad” kategória

    Közszféra (állami munkahelyek)

    Itt már szigorúbb a szabály:

    👉 a nyugdíj folyósítása általában szünetel a munkaviszony idején

    Vagyis:

    • vagy fizetés
    • vagy nyugdíj

    👉 egyszerre általában nem jár

    Kivétel: ezekben a szakmákban mindkettő jár

    2026-ban azonban fontos könnyítés lépett életbe.

    Bizonyos hiányszakmákban:

    • egészségügy
    • szociális szféra
    • oktatás
    • gyermekvédelem

    👉 egyszerre jár a nyugdíj és a fizetés is

    Ez egyértelműen a munkaerőhiány kezelését szolgálja.

    Nem minden nyugdíj egyforma: itt jönnek a korlátok

    Fontos különbség:

    👉 nem minden ellátásnál ilyen szabad a munkavégzés

    Korhatár előtti ellátásnál:

    • van éves kereseti plafon
    • 2026-ban kb. 5,2 millió Ft/év

    Ha ezt túlléped:

    👉 az ellátást felfüggesztik

    Vállalkozás nyugdíj mellett

    Ha nem alkalmazottként dolgozol:

    • egyéni vállalkozóként sem kell TB-járulék
    • „kiegészítő tevékenységnek” számít

    👉 ez szintén kedvezőbb, mint aktív korban

    Szabadság és betegszabadság: itt más a helyzet

    A nyugdíjas dolgozókra is vonatkozik a Munka Törvénykönyve:

    • ✔ jár szabadság
    • ✔ jár betegszabadság (évi max. 15 nap)

    De:

    • ❌ táppénz nem jár
    • mert nem minősülnek biztosítottnak

    Miért dolgoznak egyre többen nyugdíj mellett?

    A trend egyértelmű:

    • növekvő megélhetési költségek
    • munkaerőhiány
    • kedvező szabályozás

    👉 mindhárom ösztönzi a nyugdíjas munkavállalást

    Összegzés: ez a lényeg 2026-ban

    A legfontosabb szabályok röviden:

    • ✔ versenyszférában korlátlanul dolgozhatsz
    • ✔ csak 15% SZJA-t fizetsz
    • ✔ nyugdíj + fizetés együtt jár
    • ❗ közszférában sokszor szünetel a nyugdíj
    • ❗ nincs automatikus nyugdíjnövelés
    • ❗ bizonyos ellátásoknál van kereseti plafon

    👉 A lényeg:
    2026-ban a nyugdíj melletti munka az egyik legkedvezőbb pénzkereseti forma, de csak akkor, ha tisztában vagy a szabályokkal.

    A kérdés már csak az:
    te melyik kategóriába tartozol – és kihasználod-e a lehetőséget?

    👉 Valuta és deviza árfolyamok – euró, dollár, forint

  • Sok nyugdíjas ingyen kaphat gyógyszereket – Így lehet igényelni:

    Sok nyugdíjas ingyen kaphat gyógyszereket – Így lehet igényelni:

    A gyógyszerek árai eléggé elszabadultak az utóbbi időben, szóval ez nagy segítség tud lenni a nyugdíjasok számára.

    A gyógyszerek árának emelkedése az utóbbi években sokak számára vált mindennapi problémává. A patikában fizetendő összeg egy olyan tétel, amely képes felborítani egy család havi költségvetését. A jelenség mögött több, egymással összefonódó folyamat áll.

    Árak és friss hírek az áremelésről

    Egyrészt a gyógyszeripar globális működése egyre drágább: a kutatás-fejlesztés költségei nőnek, a gyártási alapanyagok ára emelkedik, és a nemzetközi ellátási láncok bizonytalansága is beépül a végső árba. Másrészt a forint gyengülése is érezhetően megjelenik a patikai árakban, hiszen a gyógyszerek jelentős része importból érkezik, vagy olyan alapanyagokból készül, amelyek ára devizához kötött. Bár a támogatási rendszer sok gyógyszert elérhetőbbé tesz, a támogatási kulcsok változása, a gyártók és az állam közötti áralkuk, illetve a piaci verseny hullámzása mind hatással vannak arra, mennyit fizet végül a beteg.

    A mindennapi ember ebből annyit érzékel, hogy ugyanaz a gyógyszer, amelyet tavaly még gond nélkül kiváltott, ma már érezhetően többe kerül. A helyzet különösen nehéz azok számára, akik krónikus betegséggel élnek, és havonta többféle készítményt szednek.

    A nyugdíjasok azonban tudnak spórolni kicsit. Milyen lehetőség van számukra, azt a galériánkban megmutatjuk! Lehetőség van egy különleges igazolvány kiváltására is!

    Az egyik legfontosabb lépés, hogy a beteg beszéljen az orvosával a generikus készítményekről. Ezek hatóanyagukban megegyeznek az eredeti gyógyszerekkel, de jóval olcsóbbak, mert nem terheli őket a kutatás-fejlesztés költsége. Sokszor a patikus is felajánlja a helyettesítést, de a döntéshez a betegnek ismernie kell a lehetőségeit, és nem szabad félnie kérdezni.

    Ebben a helyzetben válik különösen fontossá a közgyógyellátási igazolvány, amely sokak számára az egyetlen esély arra, hogy megfelelő gyógyszerhez jussanak.

    A közgyógyellátás lényege feltételei

    A közgyógyellátás lényege, hogy a rászorulók egy éves (havi bontásban felhasználható) keretösszeg erejéig ingyen vagy jelentős kedvezménnyel juthatnak hozzá a számukra szükséges gyógyszerekhez, gyógyászati segédeszközökhöz és bizonyos egészségügyi szolgáltatásokhoz.

    A jelenlegi rendszerben ez a keret havi 12 ezer forint, amelyhez további 6 ezer forint társul akut, váratlan egészségügyi problémák esetére. Ez a keret sokak számára életmentő, hiszen egy krónikus betegséggel élő nyugdíjas gyógyszerei könnyen elérhetik vagy meghaladhatják ezt az összeget. A közgyógyellátásra való jogosultság többféle úton megnyílhat. Egyrészt létezik az alanyi jogon járó közgyógyellátás, amely bizonyos élethelyzetekhez kötődik: például fogyatékossággal élők, súlyosan beteg gyermekek, vagy olyan személyek, akik után ápolási díjat folyósítanak. Másrészt létezik a normatív közgyógyellátás, amely jövedelmi és egészségi állapothoz kötött. Itt azt vizsgálják, hogy a kérelmező rendszeres gyógyszerköltsége meghaladja-e a jövedelmének egy bizonyos százalékát. Ha igen, akkor jogosult lehet a támogatásra. Végül ott van az önkormányzati közgyógyellátás, amelyet a települési önkormányzat saját hatáskörben adhat meg, általában szociális rászorultság alapján.

    A gyógyszertárban a közgyógyellátással való gyógyszer kiadás előtt nem kell a közgyógyellátási igazolványt bemutatni, mert ellenőrzik, hogy a vényen feltüntetett személy szerepel-e a közgyógyellátásra jogosultakról vezetett nyilvántartásban. Ennek érdekében a NEAK folyamatos elektronikus adatkapcsolattal biztosítja a gyógyszertár számára a közgyógyellátásra való jogosultság és a rendelkezésre álló gyógyszerkeret lekérdezését a NEAK közhiteles nyilvántartásából.

    Hírkereső friss hírek percről percre

  • Nyugdíjasok figyelem! Így tűnik el mindenki nyugdíja!

    Nyugdíjasok figyelem! Így tűnik el mindenki nyugdíja!

    Egyre több szakértő és elemzés hívja fel a figyelmet arra, hogy a magyar nyugdíjak az elmúlt másfél évtizedben jelentősen leszakadtak a bérekhez képest. Ennek egyik kulcs oka a svájci indexálás megszüntetése, amely korábban a nyugdíjemelések alapját adta.

    A rendszer lényege az volt, hogy a nyugdíjakat részben az infláció, részben a béremelkedés alapján korrigálták. Ma azonban Magyarországon szinte kizárólag az inflációkövetés érvényesül.

    Ez elsőre stabil megoldásnak tűnik – de hosszabb távon komoly különbségeket okoz.

    Nyugdíj hírek – friss cikkek és tudnivalók!

    Drámai különbség: ennyire szakadtak el a bérektől

    A legfrissebb számok szerint a különbség már most is jelentős:

    • 2010-ben az átlagnyugdíj az átlagbér 74–75%-át érte el
    • 2026-ra ez az arány 47–48%-ra esett vissza

    Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjasok jövedelme látványosan lemaradt az aktív dolgozók keresetéhez képest.

    A folyamat lényege egyszerű:
    👉 a bérek gyorsabban nőttek,
    👉 a nyugdíjak viszont csak „követték az árakat”.

    Mennyi pénzt veszítettek a nyugdíjasok?

    A különbség nem csak arányokban mérhető – konkrét forintokban is.

    Egyes számítások szerint:

    • egy átlagnyugdíj akár 50%-kal magasabb lenne ma
    • ez havi szinten kb. 130 ezer forint különbséget jelent

    Más becslések szerint:

    • a nyugdíjak akár 23%-kal is magasabbak lehetnének svájci indexálás mellett

    Ez éves szinten már több százezer, sőt akár milliós nagyságrendű eltérést jelenthet.

    Mi az a svájci indexálás valójában?

    A rendszer egyszerű elven működött:

    • 50% infláció
    • 50% béremelkedés

    Ez azt jelentette, hogy a nyugdíjasok nemcsak az árak emelkedését „tartották”, hanem részesültek a gazdasági növekedésből is.

    A jelenlegi rendszer ezzel szemben:

    • csak az inflációt követi
    • nem veszi figyelembe a bérek növekedését

    Ennek következménye, hogy az idősek relatív életszínvonala fokozatosan romlik.

    Miért vezették ki a rendszert?

    A svájci indexálást 2011-ben szüntették meg.

    A döntés mögött több érv is volt:

    • költségvetési stabilitás
    • kiszámíthatóbb nyugdíjemelés
    • gazdasági válság utáni alkalmazkodás

    A szakértők egy része szerint azonban a döntés hosszú távon túl nagy árat jelentett.

    Egyre nyílik az olló

    A probléma nemcsak az aktuális különbség, hanem a trend.

    Az adatok szerint:

    • a bérek 60–65%-kal gyorsabban nőttek, mint a nyugdíjak
    • a különbség évről évre tovább nő

    Ez azt jelenti, hogy:

    👉 a mai nyugdíjasok helyzete folyamatosan romlik a dolgozókhoz képest
    👉 a jövő nyugdíjasai még nagyobb lemaradással számolhatnak

    Nemzetközi összehasonlítás: van jobb példa

    A szakértők gyakran hozzák fel példaként Ausztriát, ahol:

    • a nyugdíjak aránya stabilabb
    • az állam többet költ nyugdíjakra
    • a rendszer jobban követi a béreket

    Ez is mutatja, hogy a különbség nem törvényszerű – hanem rendszer kérdése.

    Mit jelent ez a hétköznapokban?

    A számok mögött nagyon is valós élethelyzetek állnak.

    A nyugdíjasok számára ez:

    • kisebb vásárlóerőt jelent
    • nehezebb megélhetést
    • növekvő szegénységi kockázatot

    Egyes számítások szerint például egy nyugdíjas ma jóval kevesebb alapvető élelmiszert tud megvenni, mint évekkel ezelőtt.

    Van esély változásra?

    A kérdés egyre gyakrabban merül fel:

    👉 visszatérhet-e a svájci indexálás?

    A szakmai szervezetek egy része:

    • a rendszer részleges visszaállítását
    • vagy egy vegyes indexálási modellt javasol

    Mások szerint viszont a jelenlegi költségvetési helyzet nem teszi lehetővé ezt.

    Összegzés: egy döntés, ami évtizedekre hat

    A svájci indexálás megszüntetése ma már nem csak szakmai vita – hanem mindennapi kérdés.

    A legfontosabb következmények:

    • a nyugdíjak leszakadtak a bérektől
    • akár havi 100 ezer forintos különbség is lehet
    • az olló folyamatosan nyílik

    A kérdés már nem az, hogy van-e probléma.

    Hanem az:
    👉 mikor és hogyan próbálják meg kezelni – mielőtt még nagyobb lesz a különbség.

    Kövesse a Top híreket: Itt és itt