Címke: Nyugdíjasok figyelem

  • Most érkezett a hír: minden 65 év feletti nyugdíjast érint

    Most érkezett a hír: minden 65 év feletti nyugdíjast érint

    Fontos információ érkezett a nyugdíjasok számára, amely minden 65 év feletti ellátásban részesülőt érinthet. A nyugdíjrendszerrel kapcsolatos változások és juttatások minden évben sokakat érintenek, ezért érdemes figyelemmel követni a legfrissebb híreket és bejelentéseket.

    A szakértők szerint a 2026-os év több szempontból is fontos lehet a nyugdíjasok számára, hiszen a költségvetésben jelentős összeget különítettek el a nyugdíjakra és a kapcsolódó ellátásokra.

    Kövesse a híreket itt: Hírkereső


    A nyugdíjkorhatár továbbra is 65 év

    Magyarországon jelenleg a nyugdíjkorhatár 65 év, és a szakértők szerint 2026-ban sem várható változás ezen a téren.

    Ez azt jelenti, hogy az öregségi nyugdíjra jogosultság általános feltétele továbbra is a 65. életév betöltése és a szükséges szolgálati idő megléte.

    A nyugdíjrendszer ugyanakkor folyamatosan alkalmazkodik a gazdasági környezethez és a demográfiai változásokhoz, ezért a juttatások mértéke és egyes szabályok időről időre módosulhatnak.


    Nyugdíjemelés is történt

    A nyugdíjasok számára az egyik legfontosabb kérdés minden évben az emelés mértéke.

    A szakértői becslések szerint 2026-ban a nyugdíjak körülbelül 3,6 százalékkal emelkedtek, amely az inflációhoz igazodó emelést jelenti.

    Az emelés minden nyugdíjas számára automatikusan jár, külön igénylés nélkül.

    Ez azt jelenti, hogy a januári kifizetésektől kezdve magasabb összeg érkezik a jogosultak számlájára vagy postai úton.


    A 13. havi nyugdíj is fontos juttatás

    A magyar nyugdíjasok számára az egyik legjelentősebb plusz juttatás a 13. havi nyugdíj, amelyet általában februárban fizetnek ki.

    Ez az összeg egy teljes havi nyugdíjnak felel meg, és minden olyan nyugdíjas megkapja, aki jogosult az ellátásra.

    A 13. havi nyugdíj sok család számára komoly segítséget jelenthet, különösen a téli hónapokban, amikor a rezsiköltségek is magasabbak lehetnek.


    További juttatások is érkezhetnek

    A nyugdíjasok számára több más juttatás is elérhető lehet, például:

    • nyugdíjprémium
    • egyszeri kiegészítő juttatások
    • különböző utalványok vagy támogatások

    A nyugdíjprémium például akkor járhat, ha a gazdasági növekedés eléri az előre meghatározott szintet.

    Ilyenkor a kormány egy egyszeri kifizetéssel egészítheti ki a nyugdíjakat.


    Sokakat érintő rendszer

    Magyarországon több mint kétmillió ember részesül nyugdíjban vagy nyugdíjszerű ellátásban, ezért minden ilyen változás sokakat érint.

    A költségvetésben ezért jelentős forrást különítenek el a nyugdíjrendszer működtetésére és a kifizetések biztosítására.

    A nyugdíjakra és a kapcsolódó ellátásokra több ezer milliárd forint jut évente.


    Fontos a nyugdíjasok tájékozottsága

    A szakértők szerint különösen fontos, hogy a nyugdíjasok időben értesüljenek a változásokról.

    Az információk ismerete segíthet abban, hogy a jogosultak ne maradjanak le egyetlen juttatásról sem.

    Ezért érdemes rendszeresen figyelni:

    • a hivatalos közleményeket
    • a nyugdíjfolyósító értesítéseit
    • a legfrissebb gazdasági híreket

    A nyugdíjrendszer hosszú távú kihívásai

    A szakértők szerint a nyugdíjrendszer jövőjét több tényező is befolyásolja, például a társadalom elöregedése és a gazdasági változások.

    A statisztikák azt mutatják, hogy az idősebb korosztály aránya folyamatosan növekszik, ami hosszú távon kihívást jelenthet a nyugdíjrendszer finanszírozása szempontjából.


    Ezért fontos a folyamatos tájékoztatás

    A nyugdíjasokat érintő változások sokszor kisebb módosítások formájában jelennek meg, de ezek is hatással lehetnek a mindennapi megélhetésre.

    Éppen ezért érdemes figyelni a friss híreket és a hivatalos bejelentéseket.

    A 65 év felettiek számára minden új információ fontos lehet, hiszen a nyugdíjrendszer változásai közvetlenül érintik az ellátásukat és a juttatásaikat.

  • Rosszul járhatnak sokan: ha 260 993 forintnál kevesebb a nyugdíjuk

    Rosszul járhatnak sokan: ha 260 993 forintnál kevesebb a nyugdíjuk

    Rossz hír sok nyugdíjasnak: ha 260 993 forintnál kevesebb a havi ellátás

    Új statisztika jelent meg a magyar nyugdíjakról, amelyből kiderül: az átlagos öregségi nyugdíj már meghaladja a 260 ezer forintot. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a legtöbb nyugdíjas valóban ekkora összeget kap havonta.

    A legfrissebb adatok szerint 2026 januárjában az átlagos öregségi nyugdíj 260 993 forint volt Magyarországon.

    Sok nyugdíjas ennél jóval kevesebb pénzből él

    A statisztika mögött azonban egy fontos részlet is rejtőzik: a nyugdíjasok jelentős része ennél jóval kisebb összegből gazdálkodik.

    A becslések szerint az idősek közel fele 200 ezer forintnál kevesebb nyugdíjat kap, ami komoly megélhetési kihívást jelenthet, különösen az egyedül élők számára.

    Az infláció és az alapvető kiadások – például az élelmiszer, a gyógyszerek vagy a rezsi – drágulása miatt sok nyugdíjas úgy érzi, hogy a hivatalos emelések ellenére sem könnyebb a mindennapi megélhetés.

    Emelkedtek a nyugdíjak az elmúlt években

    A számok alapján az átlagnyugdíj folyamatosan nőtt az elmúlt időszakban.

    • 2024 elején még körülbelül 230 ezer forint körül alakult az átlagos összeg
    • 2025 végére 250 ezer forint fölé emelkedett
    • 2026 elején pedig már 260 993 forint volt az átlagos öregségi nyugdíj

    Ez ugyan jelentős növekedésnek tűnhet, de sok szakértő szerint a drágulás miatt a nyugdíjak vásárlóereje csak lassan javul.

    Egyre nagyobb kihívás a nyugdíjrendszer

    A hosszú távú kilátásokat az is befolyásolja, hogy Magyarországon folyamatosan nő az idősek aránya a társadalomban.

    A szakértők szerint az elöregedő társadalom és a csökkenő aktív dolgozói létszám miatt a nyugdíjrendszer fenntarthatósága egyre fontosabb kérdés lesz a következő években.

    Mai friss hírek a hírkereső oldalán

  • Minden 65 év feletti magyarnak ingyen jár ez az eszköz

    Minden 65 év feletti magyarnak ingyen jár ez az eszköz

    Egy gombnyomással segítséget kérhetnek az idősek

    Magyarországon minden 65 év feletti állampolgár ingyen igényelheti a Gondosóra nevű segélyhívó eszközt, amely baj esetén azonnal kapcsolatba lép egy diszpécserszolgálattal.

    A készülék célja, hogy növelje az idősek biztonságát: ha valaki rosszul lesz, elesik vagy segítségre szorul, egy gomb megnyomásával jelezheti a problémát, és a nap 24 órájában elérhető központ reagál a hívásra.

    A diszpécserek szükség esetén értesítik a hozzátartozókat vagy segítséget küldenek a helyszínre.


    Már közel egymillióan igényelték

    A program az elmúlt években rendkívül népszerű lett. A legfrissebb adatok szerint közel egymillió idős ember igényelte már a Gondosórát, ami azt jelenti, hogy sok család számára jelent plusz biztonságot.

    A rendszer működése során több tízezer alkalommal segített már vészhelyzetekben, és sok esetben életmentő szerepet töltött be.


    Így működik a Gondosóra

    A Gondosóra egy kis méretű, csuklón vagy nyakban hordható eszköz.

    A készülék főbb funkciói:

    • segélyhívó gomb
    • beépített mikrofon és hangszóró
    • GPS-alapú helymeghatározás
    • 0–24 órás diszpécserszolgálat

    Ha a nyugdíjas viselője megnyomja a gombot, a központ azonnal kapcsolatba lép vele, és megpróbálja megoldani a problémát – például értesíti a családtagokat vagy mentőt hív.

    Az eszköz SIM-kártyával működik, ezért nem szükséges internet vagy okostelefon a használatához.


    Kik igényelhetik az eszközt?

    A Gondosóra programhoz azok csatlakozhatnak, akik:

    • betöltötték a 65. életévüket
    • magyar állampolgárok
    • rendelkeznek magyarországi lakcímmel.

    Az eszköz és a szolgáltatás teljesen ingyenes, és az egész ország területén elérhető.


    A 80 év felettiek akár automatikusan is megkaphatják

    Bizonyos esetekben a 80 év feletti idősek külön igénylés nélkül is megkapják a Gondosórát, hogy minél több idős emberhez eljusson a szolgáltatás.

    A készüléket általában futárszolgálat szállítja ki a regisztráció után.


    Miért fontos ez az eszköz?

    A Gondosóra célja, hogy az idősek biztonságban élhessenek saját otthonukban, miközben szükség esetén gyors segítséget kaphatnak.

    Ez nemcsak az időseknek jelent nagyobb biztonságot, hanem a családtagok számára is megnyugtató lehet.


    Tudnivalók:

    • a Gondosóra egy ingyenes segélyhívó eszköz
    • minden 65 év feletti magyar igényelheti
    • egy gombnyomással kapcsolatba lép a diszpécserszolgálattal
    • már közel egymillió ember használja Magyarországon.
  • Húsvéti utalvány nyugdíjasoknak: ekkor összegű lesz idén!

    Húsvéti utalvány nyugdíjasoknak: ekkor összegű lesz idén!

    Idén tavasszal is kapnak élelmiszerutalványt két budapesti kerületben az öregségi nyugdíjasok és a szociálisan rászorulók.

    Idén tavasszal is kapnak élelmiszerutalványt az öregségi nyugdíjasok és a szociálisan rászoruló helyi lakosok a XIII. kerületi önkormányzattól – derül ki egy a weboldalukon közzétett bejegyzésből. Az utalvány értéke 9 ezer forint. Az utalvány a kerületi mobilapplikáción keresztül vagy személyesen is igényelhető. Elektronikusan március 2-től (azaz mától, hétfőtől), április 7-ig kérhető az utalvány, személyesen pedig (a Lehel Csarnokban, a Bulcsú utca felőli részen) március 23-tól (hétfőtől) március 28-ig (szombat) kérhető, minden nap reggel 7:00 órától a piac zárásáig. Az igényléshez szükséges adatlapot innen lehet letölteni. Az önkormányzat tájékoztatása alapján a három darab, egyenként 3 ezer forint értékű utalványt a Lehel Csarnok kijelölt üzleteiben lehet levásárolni április 13-ig.

    Nyugdíjas utalványt biztosít a XV. kerületi önkormányzat is, ebben az évben is, minden időskorúnak (65 év felettinek), illetve meghatározott ellátásban részesülő kerületi lakosnak, a „Levendula 60+” idősügyi program keretében. A XV. kerületiek összesen 8 ezer forint értékű utalványt kaphatnak (hogy milyen címletekben, azt nem írják), amit március 9–13-ig vehetnek át a kijelölt helyeken, vagy pedig március 16–27-ig a polgármesteri hivatal ügyfélszolgálatán, a jogosultságuk igazolásával. Az utalványokat a kerületi piacokon lehet levásárolni, kizárólag élelmiszerre, azoknál a kereskedőknél, akik csatlakoztak a programhoz.

    A húsvét idén április 5-6-ára esik. Arról még nincs hír, hogy esetleg a kormány biztosít-e húsvét előtt ismét élelmiszerutalványt a nyugdíjasoknak és nyugdíjszerű ellátásban részesülőknek. Utoljára tavaly ősszel küldött ki a posta segítségével 30 ezer forint értékben élelmiszer-vásárlási utalványt a nyugdíjasoknak a kormány, amit az év végéig lehetett beváltani.

  • Kötelező nyugdíj-előtakarékosság jöhet!

    Kötelező nyugdíj-előtakarékosság jöhet!

    Az Európai Központi Bank (EKB) közös uniós hitelfelvételt szorgalmaz szuperbiztonságos eurókötvények formájában, miközben azt is javasolja, hogy minden uniós polgár számára legyen kötelező egy egyéni nyugdíj-megtakarítási számla nyitása – tudta meg a Handelsblatt.

    Hírkereső: nem maradjon le a legfontosabb hírekről

    Ezek és más, messzemenő reformjavaslatok szerepelnek abban a levélben, amelyet az EKB a csütörtöki versenyképességi csúcstalálkozón összejövő uniós vezetőknek küldött. A bizalmasnak minősített dokumentumot a Handelsblatt szerezte meg. Christine Lagarde, az EKB elnöke öt kulcsfontosságú témát tartalmazó listát juttatott el Ursula von der Leyennek, António Costának és a tagállamok vezetőinek.

    A jegybank türelmetlensége már a levél címéből is kitűnik:

    „Ideje cselekedni”.

    A dokumentum öt, sürgős beavatkozást igénylő területet jelöl meg:

    • a Megtakarítási és Befektetési Unió (Savings and Investments Union, SIU) elmélyítését,
    • a digitális euró bevezetését,
    • az egységes piac továbbfejlesztését,
    • az innovációs kapacitások növelését, valamint
    • az EU-s szabályozás egyszerűsítését.

    Az euróövezetben az Egyesült Államokhoz képest kevés a magas besorolású államkötvény, ami akadályozza az euró nemzetközi szerepének erősödését. Az EKB szerint az egységes eurókötvények ezen változtathatnának,

    ezért arra kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hozzanak létre egy különösen biztonságos kötvénytípust.

    Az Európai Bizottság eddig csak kivételes esetekben bocsátott ki közös kötvényeket, először a koronavírus-járvány kitörése után. A tagállamok mostantól hasonló mechanizmuson keresztül finanszírozhatják a fegyverkezési projektjeiket is. Az eurókötvények politikailag mindig is vitatottak voltak: a német kormányban például a CDU ellenzi, míg az SPD támogatja őket.

    A javaslatok azonban nem állnak meg intézményi szinten: az EKB elképzelése szerint

    minden uniós állampolgárnak nyitni kellene egy „nyugdíj-előtakarékossági fókuszú megtakarítási és befektetési számlát”.

    A jegybank törekvésének célja, hogy a lakosság parlagon heverő megtakarításait, különösen bankbetéteit a tőkepiacok felé terelve olcsó forráshoz juttassa az európai vállalatokat, miközben az egységesített befektetési számlák segítségével a fenntarthatatlansági kihívásokkal küzdő állami nyugdíjrendszereket is tehermentesítené. Az EKB koncepciója szerint ez a lakossági tőkebevonás egyszerre erősítené a polgárok hosszú távú öngondoskodását, és jelentős hajtóerőt biztosítana az EU technológiai és zöld átállásához.

  • Hogy jogszerű a felmondás nyugdíj előtt?

    Hogy jogszerű a felmondás nyugdíj előtt?

    Ha a nyugdíj előtt álló munkavállaló elveszíti a munkáját, sok esetben nehezebb új munkaviszonyt létesítenie, mint a fiatalabb munkavállalóknak. Ezért a törvény a nyugdíj előtt álló munkavállalók védelmében szigorúbb szabályokat határoz meg a munkáltatói felmondás esetére.

    Hírkereső percről percre

    Hogyan jogszerű a felmondás nyugdíj előtt?

    Mikor védett korú a munkavállaló?

    A munkajogi gyakorlatban a felmondás szempontjából az a munkavállaló van védett korban, aki nem minősül nyugdíjasnak és a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig legfeljebb 5 év van hátra.

    A munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár meghatározása tekintetében a munkavállaló életkorát és szolgálati idejét kell figyelembe venni. Így például aki 1957-ben vagy azt követően született, annak az öregségi nyugdíjkorhatár 65 év, és főszabály szerint legalább 20 év szolgálati idő szükséges az öregségi nyugdíjhoz.

    A nők esetén a védett kor meghatározása során nem a 40 év szolgálati idő alapján igénybevehető kedvezményes öregségi nyugdíj lesz a mérvadó. Tehát nem azt kell figyelembe venni, hogy a munkavállaló jogosult lenne-e a kedvezményes öregségi nyugdíj igénybevételére. A dolgozóra irányadó általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltése számít.

    Nem minősül védett korúnak az a munkavállaló, aki már öregségi nyugdíjra jogosult. Ha tehát betöltötte a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel rendelkezik. Szintén nem védett korú, aki az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban, illetve öregségi, munkaképtelenségi járadékban részesül.

    Hogyan jogszerű a felmondás nyugdíj előtt?

    A védett korban lévő munkavállaló a törvényben foglalt felmondási védelmet, illetve korlátozást élvez. A védelem nem általánosságban tiltja a munkaviszony felmondással való megszüntetését. Ám a felmondás lehetőségét szigorítja és további feltételekhez köti. A munkavállaló a törvényi védelemben akkor részesül, ha a felmondás közlésekor a védett kort betöltötte.

    Ha a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző 5 éven belül kívánja a munkáltató a munkaviszonyt a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával indokolt felmondással megszüntetni, akkor ezt csak meghatározott esetekben teheti meg. Ilyen eset, ha:
    – a munkavállaló munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy
    – egyébként olyan magatartást tanúsít, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

    Ez azt jelenti, hogy a védett korban lévő munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartására akkor lehet felmondást alapozni, ha fennállnak az azonnali hatályú felmondás indokai. Ilyen esetben tehát a munkáltató lényegében választhat, hogy azonnali hatályú vagy „rendes” felmondással kíván-e élni.

    Ha a dolgozó védett korban van és a munkáltató a munkavállaló képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő okból kíván felmondani, akkor a munkáltatónak munkakör felajánlási kötelezettsége van.

    A munkáltató ilyen esetben a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakört köteles felajánlani. A munkaviszony ebben az esetben akkor szüntethető meg felmondással, ha nincs a munkahelyen e feltételeknek megfelelő betöltetlen másik munkakör. Akkor is jogszerű lehet a felmondás, ha a munkavállaló az előzőekben jelzett munkakörben való foglalkoztatási ajánlatot elutasítja.

    Ha a munkahelyen nincs a dolgozó képességének, végzettségének, gyakorlatának megfelelő másik betöltetlen munkakör, akkor a munkáltató nem köteles e feltételeknek nem megfelelő „alacsonyabb beosztású” munkakört felajánlani. Ez még akkor is így van, ha egyébként lenne ilyen szabad munkakör. Ugyanakkor a munkáltató nem kerülheti meg a munkakör felajánlási kötelezettséget azzal, hogy a korábban betöltetlen másik megfelelő munkakört átmenetileg megszünteti. Szintén nem jogszerű megoldás, ha a felajánlható munkakört mással ideiglenesen betölti abból a célból, hogy a védett korú munkavállalónak felmondhasson. Amennyiben erre akár utólag fény derül, a felmondás jogellenes lesz.

    A felmondásban a viták elkerülése érdekében javasolt feltüntetni, ha nem volt felajánlható másik munkakör, ill. azt a munkavállaló elutasította.

    Ha ez kimarad a felmondásból, a felmondás nem lesz szükségszerűen jogellenes. Ám vita esetén a munkáltatónak kell bizonyítani a felajánlható munkakör hiányát vagy a felajánlott munkakör elutasítását.

    Magasabb a végkielégítés, ha a felmondás nyugdíj előtt történik?

    Ha a felmondás közlésének időpontjában a munkavállaló védett korú és végkielégítésre jogosult, akkor az általánosnál magasabb összegű végkielégítés illeti meg.

    Ennek jogszabályi mértéke:

    – legalább 3 év munkaviszony esetén 2 havi távolléti díj,
    – minimum 5 év munkaviszony esetén 3 havi távolléti díj,
    – minimum 10 év munkaviszony esetén 5 havi távolléti díj,
    – legalább 15 év munkaviszony esetén 6 havi távolléti díj,
    – legalább 20 év munkaviszony esetén 8 havi távolléti díj,
    – minimum 25 év munkaviszony esetén 9 havi távolléti díj.