Címke: Pénz

  • Euró bevezetése Magyarországon: megvan a 2030-as céldátum, ekkor jöhet az euró

    Euró bevezetése Magyarországon: megvan a 2030-as céldátum, ekkor jöhet az euró

    Új céldátum került az euró magyarországi bevezetésének középpontjába: a kormány 2030-ra szeretné teljesíteni azokat a gazdasági feltételeket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy Magyarország csatlakozhasson az euróövezethez.

    Ez fontos változás, ugyanakkor a 2030-as céldátum nem jelenti automatikusan azt, hogy 2030. január 1-jén megszűnik a forint. Az euró bevezetéséhez több feltételt kell teljesíteni, és az árfolyam-mechanizmusban, az úgynevezett ERM II-ben is legalább két évet kell eltölteni.

    🇪🇺

    2030-as cél

    A kormány addigra szeretné teljesíteni az euró bevezetésének feltételeit.

    📉

    Hiánycsökkentés

    Tartósan rendezettebb államháztartásra lesz szükség.

    💶

    ERM II

    Legalább két év stabil árfolyam szükséges a bevezetés előtt.

    💱

    Forint → euró

    A tényleges pénzcsere csak a feltételek teljesítése után jöhet.

    Euró Magyarországon: mit jelent a 2030-as céldátum?

    A 2030-as dátum az euró magyarországi bevezetése szempontjából egyelőre elsősorban gazdaságpolitikai céldátum.

    A cél az, hogy Magyarország addig olyan költségvetési és gazdasági pályára kerüljön, amely lehetővé teszi az euró bevezetéséhez szükséges feltételek teljesítését.

    Ennek egyik legnagyobb kihívása a költségvetési hiány. A 2026-os költségvetési átvilágítás alapján a hiány jóval magasabb lehet a korábban tervezettnél, ezért a következő években jelentős kiigazításra lehet szükség.

    ⚠️ Fontos különbség:
    A 2030-as eurócél nem egyenlő azzal, hogy 2030-ban biztosan bevezetik az eurót. A céldátum jelenleg azt jelzi, hogy Magyarország addigra szeretné teljesíteni a csatlakozáshoz szükséges gazdasági követelményeket.

    Mikor vezethetik be ténylegesen az eurót Magyarországon?

    A pontos év jelenleg még nem ismert.

    Ha Magyarország 2030-ra teljesíti a szükséges feltételeket, az euró tényleges bevezetésének időpontja attól is függ, mikor lép be az ország az ERM II árfolyam-mechanizmusba, és mikor teljesíti annak legalább kétéves követelményét.

    Ezért a tényleges euróbevezetés dátumát jelenleg nem lehet biztosan 2030-ra tenni.

    A következő évek egyik legfontosabb mérföldköve az ERM II-be való belépés időpontja lehet.

    Mi az ERM II, és miért ennyire fontos?

    Az ERM II az euró bevezetése előtti árfolyam-mechanizmus. Ebben az időszakban a nemzeti valuta árfolyamát az euróhoz képest meghatározott keretek között kell stabilan tartani.

    Egy euróra készülő országnak legalább két évig részt kell vennie az ERM II-ben úgy, hogy az árfolyam ne kerüljön súlyos nyomás alá, és az ország saját kezdeményezésére ne értékelje le valutájának központi árfolyamát.

    💱

    Az euróhoz vezető út röviden

    1. Infláció és költségvetés rendezése

    2. Államadósság fenntartható pályára állítása

    3. Belépés az ERM II-be

    4. Legalább két év stabil árfolyam

    5. EU-s és EKB-s értékelés

    6. Jóváhagyás és a végleges átváltási árfolyam meghatározása

    7. Az euró tényleges bevezetése

    Milyen feltételeket kell teljesíteni az euró bevezetéséhez?

    Az euró bevezetéséhez az úgynevezett maastrichti vagy konvergenciakritériumokat kell teljesíteni.

    📊

    Árstabilitás

    Az inflációnak meghatározott referenciaértéken belül kell maradnia.

    🏦

    Rendezett költségvetés

    A hiánynak és az államadósságnak fenntartható szinten kell lennie.

    💱

    Árfolyam-stabilitás

    Legalább két év megfelelő ERM II-tagság szükséges.

    📉

    Hosszú kamatok

    A hosszú lejáratú kamatoknak is teljesíteniük kell az uniós referenciaértéket.

    Miért ennyire fontos most a költségvetési hiány?

    A kormány euróterve szorosan összefügg az államháztartás helyzetével.

    A 2026-os költségvetést eredetileg jóval alacsonyabb hiánnyal tervezték, az új kormány átvilágítása azonban ennél lényegesen rosszabb helyzetet állapított meg.

    A jelenlegi várakozások szerint 2026-ban még magas lehet a GDP-arányos deficit, ezért az euróhoz vezető úton a következő évek egyik legfontosabb feladata a hiány fokozatos és tartós csökkentése lesz.

    Nem feltétlenül az a döntő, hogy egyetlen év alatt látványosan javuljon az egyenleg. A pénzügyi piacok és az európai intézmények szempontjából egy több éven keresztül fenntartható, hiteles pálya sokkal fontosabb lehet.

    Az államadósságot is csökkenteni kell

    A másik kulcskérdés az államadósság alakulása.

    Az euró bevezetéséhez nemcsak a költségvetési hiányt, hanem az államadósság helyzetét is vizsgálják. Ha az adósság magasabb a referenciaértéknél, annak megfelelő ütemben kell közelítenie a fenntartható szinthez.

    A következő évek magyar gazdaságpolitikájában ezért a hiány és az adósság együttes csökkentése kerülhet előtérbe.

    Mi történne a forinttal?

    Az euró tényleges bevezetésekor a forintot egy véglegesen meghatározott átváltási árfolyamon váltaná fel az euró.

    A végleges árfolyamot azonban nem lehet évekkel korábban egyszerűen kijelenteni. Az euróhoz vezető folyamat részeként, az uniós intézményekkel együttműködésben határozzák meg.

    ❗ Ezért félrevezető lenne most azt mondani, hogy „1 euró ennyi forint lesz”.
    A végleges átváltási árfolyamról csak az euró bevezetéséhez vezető folyamat későbbi szakaszában születhet döntés.

    Mi történne a fizetésekkel és a nyugdíjakkal?

    Az euró bevezetésekor a forintban meghatározott béreket, nyugdíjakat és egyéb pénzbeli összegeket a hivatalosan rögzített átváltási árfolyam alapján euróra számítanák át.

    Ez önmagában nem jelentene automatikus fizetésemelést vagy nyugdíjemelést: ugyanannak az összegnek más pénznemben történő kifejezéséről lenne szó.

    A mindennapi életben ugyanakkor komoly változás lenne, hiszen euróban jelennének meg a bérek, nyugdíjak, bankszámlaegyenlegek és idővel az árak is.

    Mi történne a bankbetétekkel és hitelekkel?

    Az euró bevezetésekor a forintban vezetett bankszámlákon lévő összegeket a hivatalos átváltási árfolyamon euróra számítanák át.

    A forintban nyilvántartott szerződések és tartozások esetében szintén az euróra történő átállás szabályai lennének irányadók.

    Az euróbevezetés részletes technikai szabályait azonban csak a folyamat későbbi szakaszában lehet majd pontosan ismerni.

    Drágulást hozna az euró bevezetése?

    Ez az egyik leggyakoribb kérdés minden olyan országban, amely az euró bevezetésére készül.

    Az árak átváltása önmagában nem jelent automatikus általános drágulást, ugyanakkor a fogyasztók különösen érzékenyek lehetnek az egyes termékek és szolgáltatások árának kerekítésére.

    Ezért az eurót bevezető országokban jellemzően külön fogyasztóvédelmi intézkedésekkel és kettős árkijelzéssel készülnek az átállásra.

    2030-ban tehát megszűnik a forint?

    Jelenlegi ismereteink alapján ezt nem lehet kijelenteni.

    A 2030-as dátum most azt a célt jelenti, hogy Magyarország addigra teljesítené az euró bevezetéséhez szükséges követelményeket.

    A tényleges bevezetéshez azonban az ERM II-tagság, a konvergenciakritériumok teljesítése, az Európai Bizottság és az Európai Központi Bank értékelése, valamint az uniós döntéshozatal is szükséges.

    📅

    A legfontosabb dátum most: 2030

    Ez jelenleg a feltételek teljesítésének politikai-gazdasági céldátuma, nem pedig egy már hivatalosan jóváhagyott magyar euróbevezetési nap.

    Gyakori kérdések az euró magyarországi bevezetéséről

    💶 Mikor vezetik be az eurót Magyarországon?
    Jelenleg nincs hivatalosan rögzített euróbevezetési nap. A kormány célja, hogy Magyarország 2030-ra teljesítse a szükséges feltételeket, de a tényleges bevezetés időpontja a későbbi gazdasági eredményektől és az uniós folyamatoktól függ.
    📅 2030-ban megszűnik a forint?
    Ezt jelenleg nem lehet kijelenteni. A 2030-as év a feltételek teljesítésének céldátuma. A forint csak akkor váltható le euróra, ha Magyarország végigmegy az euróövezeti csatlakozás teljes folyamatán.
    💱 Mennyi lesz az euró átváltási árfolyama?
    A végleges átváltási árfolyamot jelenleg nem lehet megmondani. A hivatalos rögzített árfolyamról csak az euró bevezetésének későbbi szakaszában születhet döntés.
    🏦 Mi az ERM II?
    Az ERM II az euró előszobájának is nevezhető árfolyam-mechanizmus. Egy országnak legalább két évet kell megfelelően eltöltenie benne az euró bevezetése előtt.
    💰 Mi lesz a fizetésekkel és a nyugdíjakkal?
    A forintban meghatározott összegeket a hivatalos átváltási árfolyam segítségével euróra számítanák át. Az átváltás önmagában nem jelent automatikus béremelést vagy nyugdíjemelést.
    🇪🇺 Kötelező Magyarországnak bevezetnie az eurót?
    Magyarország EU-tagállamként nem rendelkezik a Dániáéhoz hasonló euróövezeti kimaradási joggal. A szükséges feltételek teljesítése után Magyarországnak elvileg csatlakoznia kell az euróövezethez.

    Most kezdődhet az euróhoz vezető hosszabb folyamat

    A 2030-as eurócél azért jelentős, mert az euró bevezetését a következő évek gazdaságpolitikájának egyik konkrét mércéjévé teheti.

    Ehhez azonban a jelenlegi magas költségvetési hiány után tartósan javuló egyenlegre, csökkenő államadósságra, megfelelő inflációra, stabil kamatkörnyezetre és később az ERM II feltételeinek teljesítésére is szükség lesz.

    A 2030-as dátum ezért most inkább az euróhoz vezető út egyik fontos mérföldköve, mint maga a célvonal. Hogy pontosan melyik évben válthatja le az euró a forintot, azt a következő évek gazdasági teljesítménye és az európai csatlakozási folyamat dönti el.

    Valuta és deviza árfolyamok, mai árfolyam!

  • Minimálbér 2027: borulhat a 14 százalékos béremelés – ennyi lehet az új összeg

    Minimálbér 2027: borulhat a 14 százalékos béremelés – ennyi lehet az új összeg

    Minimálbér 2027: borulhat a 14 százalékos béremelés – ennyi lehet az új összeg:

    🔄 Frissítés – 2026. augusztus 18.
    A 2027-es minimálbérről továbbra sincs végleges megállapodás. A munkáltatói oldal a korábban tervezett 14 százalékos emelés felülvizsgálatát tartja szükségesnek, és a jelenlegi gazdasági környezetben egyszámjegyű emelés lehetőségéről is szó van. A végleges mértékről a bértárgyalások dönthetnek.

    Minimálbér 2027: újra változhat a több évre megkötött bérmegállapodás. A korábbi tervek szerint 2027-ben 14 százalékkal emelkedett volna a minimálbér, a gazdasági feltételek változása miatt azonban ismét napirendre került a megállapodás felülvizsgálata.

    Ez azt jelenti, hogy a 2027-es minimálbér végleges összege jelenleg még nem tekinthető biztosnak. Az aktuális helyzetet, a nettó és bruttó összegeket, valamint a 4, 6 és 8 órás béreket folyamatosan frissítjük a Minimálbér 2027 – nettó, bruttó összegek és béremelés oldalunkon.

    🔥 A lényeg röviden: a korábbi megállapodás 2027-re 14 százalékos minimálbér-emelést irányzott elő. A gazdasági folyamatok miatt azonban ennél kisebb emelés is szóba kerülhet, ezért a végleges 2027-es összegről újabb bértárgyalások dönthetnek.

    Miért változhat a minimálbér 2027-es emelése?

    A 2024 végén létrejött hároméves bérmegállapodás eredetileg előre meghatározta a minimálbér emelési ütemét. A terv 2025-re 9 százalékos, 2026-ra 13 százalékos, 2027-re pedig 14 százalékos minimálbér-emeléssel számolt.

    A megállapodásban szereplő emelési pálya azonban gazdasági feltételekhez kapcsolódott. A gazdasági növekedés és más makrogazdasági mutatók eltérése ezért lehetőséget teremthet arra, hogy a felek ismét módosítsák a korábban meghatározott emelési mértéket.

    A 2026-os minimálbérnél már egyszer módosították a tervet

    Nem lenne példa nélküli a hároméves megállapodás módosítása. A 2026-ra eredetileg tervezett 13 százalékos minimálbér-emelést 11 százalékra mérsékelték.

    Ez azért különösen fontos a 2027-es minimálbér szempontjából, mert megmutatja, hogy az eredeti többéves bérpálya számai nem automatikusan, a gazdasági körülményektől függetlenül lépnek életbe.

    Év Eredeti terv Tényleges / jelenlegi helyzet
    2025 +9% +9%
    2026 +13% +11%
    2027 +14% Még nem végleges

    Mennyi lehet a minimálbér 2027-ben?

    A 2027-es minimálbér végleges összegét egyelőre nem lehet biztosan megmondani. A 2026-os havi bruttó minimálbér 322 800 forint, ezért ebből kiindulva megmutatható, hogy különböző százalékos emelések milyen havi bruttó összeget eredményeznének.

    Az alábbi összegek nem előrejelzések és nem hivatalos minimálbér-adatok. Kizárólag számítási példák arra, hogy mekkora bruttó bért eredményeznének különböző emelési mértékek.

    Emelés Számított bruttó minimálbér
    5% 338 940 Ft
    7% 345 396 Ft
    8% 348 624 Ft
    9% 351 852 Ft
    10% 355 080 Ft
    14% 367 992 Ft
    Fontos: a táblázat nem azt jelenti, hogy 5, 7, 8, 9 vagy 10 százalékos emelésről született döntés. Ezek kizárólag matematikai forgatókönyvek a 322 800 forintos 2026-os minimálbérből kiindulva.

    Mi lett a korábban emlegetett 374 600 forintos minimálbérrel?

    A 374 600 forintos 2027-es minimálbér még a korábbi többéves bérpályához kapcsolódó összegként jelent meg. Közben azonban már a 2026-os emelési ütemet is módosították, ezért a korábbi pályából származó összeget nem szabad automatikusan a végleges 2027-es minimálbérként kezelni.

    A legfrissebb információk alapján éppen az a kérdés, hogy a 2027-re eredetileg meghatározott 14 százalékos emelés tartható-e, vagy új megállapodásra lesz szükség.

    Kisebb minimálbér-emelés jöhet 2027-ben?

    A munkáltatói oldal részéről felmerült, hogy a gazdasági teljesítmény miatt a korábban tervezett 14 százaléknál alacsonyabb minimálbér-emelés lehet indokolt. A végleges mértékről azonban még nincs megállapodás.

    Ezért jelenleg érdemes különválasztani három dolgot: a korábbi 14 százalékos tervet, a tárgyalások során felmerülő lehetséges új emelési mértéket és a később hivatalossá váló végleges minimálbért.

    Mikor derülhet ki a 2027-es minimálbér összege?

    A pontos összeghez a munkáltatói és munkavállalói oldal, valamint a kormány közötti egyeztetések eredménye szükséges. A 2027-es minimálbért ezért addig nem érdemes kész tényként kezelni, amíg nem születik végleges megállapodás és hivatalos döntés.

    Az új fejleményeket és a végleges összeg megjelenését folyamatosan követjük a Minimálbér 2027 központi oldalunkon.

    Mi lesz a garantált bérminimummal 2027-ben?

    A minimálbér mellett a garantált bérminimum 2027-es összege is fontos kérdés. A két bérkategória nem azonos, ezért a garantált bérminimum változásait külön is érdemes követni.

    👉 Részletesen: Garantált bérminimum 2027 – összegek és változások

    Nettó minimálbér 2027 – mennyi maradhat kézben?

    A nettó minimálbér pontos összege csak a végleges bruttó minimálbér ismeretében számítható ki. A kézhez kapott fizetést emellett az adók, járulékok és az igénybe vehető adókedvezmények is befolyásolják.

    Összefoglalva: a 2027-re eredetileg tervezett 14 százalékos minimálbér-emelés jelenleg nem tekinthető biztosnak. A gazdasági feltételek miatt a bérmegállapodás újratárgyalása és kisebb emelés is szóba kerülhet. A végleges összegről az új megállapodás és a hivatalos döntés után lehet biztosat mondani.
  • Euró árfolyam: 362 forint közelébe erősödött a forint

    Euró árfolyam: 362 forint közelébe erősödött a forint

    Erősödéssel kezdte a hetet a magyar fizetőeszköz: hétfőn az euróval és a dollárral szemben is javított a forint. Az euró árfolyama már a 362 forintos szint közelében jár, miközben egy dollárért nagyjából 312 forintot kell fizetni.

    A hétfői mozgás a péntek esti szintekhez képest is érzékelhető. Az euróval szemben körülbelül egy forintot javított a magyar deviza, miközben a dollár árfolyama ennél is nagyobb mértékben mozdult el.

    Árfolyamok naponta frissítve

    362 forint környékén jár az euró

    Hétfő reggel az euró-forint árfolyam még 362,5 körül mozgott, majd a forint további erősödésével az euró egyre közelebb került a 362 forintos szinthez.

    Ez azt jelenti, hogy a magyar deviza mintegy egy egységet erősödött a péntek esti szinthez képest. A hétfői kereskedés során ugyanakkor továbbra is kisebb mozgások jöhetnek, így az árfolyam nap közben gyorsan változhat.

    A dollárral szemben még látványosabb volt az elmozdulás. Az amerikai deviza 312 forint közelébe gyengült, ami mintegy másfél forintos változást jelentett a korábbi szinthez képest.

    Közben a nemzetközi devizapiacon az euró is erősödött a dollárral szemben. A közös európai fizetőeszköz mintegy 0,2 százalékos javulást mutatott, miközben a piaci hangulatot az Európával kapcsolatos befektetői várakozások is befolyásolják.

    A gyenge amerikai adat is mozgathatja a piacot

    A forint már az előző hetet is enyhe erősödéssel zárta, a nemzetközi piacokon pedig egy fontos amerikai gazdasági adat okozott meglepetést.

    A pénteken ismertetett adatok szerint az amerikai kiskereskedelmi forgalom júliusban 0,6 százalékkal csökkent, miközben a várakozások még enyhe növekedésről szóltak. A visszaesés több mint egy éve nem látott havi csökkenést jelentett.

    A vártnál gyengébb gazdasági adatok azért fontosak a devizapiacon, mert befolyásolhatják a befektetők amerikai gazdasággal és monetáris politikával kapcsolatos várakozásait, ezen keresztül pedig a dollár árfolyamát is.

    A hét elején tehát egyelőre a forint erősödése határozza meg a hazai devizapiacot. Az euró a 362-es, a dollár pedig a 312-es szint közelében jár, így különösen azoknak érdemes figyelniük az árfolyamot, akik a közeljövőben eurót vagy dollárt szeretnének vásárolni.

    A devizapiaci árfolyamok azonban akár rövid idő alatt is jelentősen változhatnak, ezért a hétfő délelőtti szintek nem feltétlenül maradnak fenn a nap további részében.

  • 13. és 14. havi nyugdíj: fontos hír érkezett, és ősszel újabb pluszpénz is jöhet

    13. és 14. havi nyugdíj: fontos hír érkezett, és ősszel újabb pluszpénz is jöhet

    Az elmúlt hónapokban több nyugdíjas juttatásról is szó esett, ezért könnyű összekeverni, melyik támogatást fizették már ki, és melyik érkezhet még 2026 őszén. A 13. havi nyugdíj és a 14. havi nyugdíj első részlete már megérkezett, miközben további intézkedések előkészítése is zajlik.

    Nyugdíj hírek és információk 2027

    A 13. és 14. havi nyugdíjat már kifizették

    A 2026-os 13. havi nyugdíjra már nem kell várni, azt ugyanis februárban megkapták a jogosultak. A szokásos februári ellátást február 12-én, a 13. havi nyugdíjat és a 14. havi juttatás első részletét pedig február 13-án folyósították.

    A 14. havi nyugdíj 2026-ban indult el: az első évben az egyhavi ellátás 25 százalékának megfelelő pluszösszeg járt. A kormány vállalása szerint a 13. és a 14. havi nyugdíj rendszere a jövőben is megmarad.

    Ősszel újabb pénzt kaphatnak a nyugdíjasok

    A következő hónapok egyik legfontosabb kérdése a tervezett nyugdíjas SZÉP-kártya bevezetése. Az eddig ismertetett elképzelések szerint a támogatás összege a havi nyugdíjtól függene.

    A tervek alapján a 250 ezer forint alatti nyugdíjjal rendelkezők éves szinten legfeljebb 200 ezer forintot, a 250 és 500 ezer forint közötti ellátást kapók pedig legfeljebb 100 ezer forintot kaphatnának.

    Amennyiben a program már 2026 utolsó negyedévében elindul, az idei évre ennél kisebb, időarányos összeg érkezhet: korábbi bejelentés szerint ez 50 ezer, illetve 25 ezer forint lehet. Ezek azonban egyelőre tervezett összegek, a végleges szabályokra még várni kell.

    Emelkedhetnek a legalacsonyabb nyugdíjak is

    Napirenden van a legkisebb nyugdíjak külön emelése is. A cél az, hogy 120 ezer forintnál alacsonyabb havi nyugdíj ne maradjon, miközben a 120 és 140 ezer forint közötti ellátásokat sávosan növelnék.

    A korábban ismertetett tervek szerint ebben a sávban havi 6–12 ezer forintos emelés is szóba került. Az intézkedés több százezer idős ember számára jelenthetne magasabb havi jövedelmet.

    Mi érkezhet még 2026-ban?

    A helyzet jelenleg röviden így foglalható össze:

    • 13. havi nyugdíj: 2026-ra már kifizették;
    • 14. havi nyugdíj első részlete: már kifizették;
    • nyugdíjas SZÉP-kártya: még 2026 őszén elindulhat, de a részletszabályok nem véglegesek;
    • 120 ezer forintos minimálnyugdíjés sávos emelés: tervben van, a végleges szabályozásra még várni kell.

    A következő hónapokban tehát elsősorban az lesz fontos, mikor és milyen feltételekkel vezetik be az új őszi támogatásokat. A már kifizetett 13. és 14. havi juttatással szemben ezeknél még nem érdemes biztos összegként vagy kifizetési dátumként kezelni a korábban bejelentett terveket.

  • Minimálbér-emelés 2027: ekkora lehet a jövő évi béremelés mértéke!

    Minimálbér-emelés 2027: ekkora lehet a jövő évi béremelés mértéke!

    A vártnál gyengébb gazdasági növekedés miatt újratárgyalnák a 2027-re tervezett minimálbér-emelést a munkáltatók. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) szerint az eredetileg rögzített 14 százalék helyett egy számjegyű emelés lehet reális, miközben a szakszervezetek további béremelést sürgetnek.

    Minimálbér 2027

    Perlusz László, a VOSZ főtitkára az RTL Híradónak azt mondta, hogy a 2024 végén megkötött hároméves bérmegállapodás idején lényegesen magasabb gazdasági növekedéssel számoltak 2026-ra és 2027-re, mint amekkora várhatóan megvalósul. A jelenlegi várakozások szerint az infláció is mérsékeltebben alakul.

    A munkáltatói érdekképviselet a korábban vártnál jóval visszafogottabb minimálbér- és garantáltbérminimum-emelést tart indokoltnak. A főtitkár szerint egy számjegyű növekedés lehet reális, ami jelentősen elmaradna a korábban rögzített 14 százaléktól.

    A szakszervezetek ezzel szemben nem csökkentenék, hanem tovább emelnék a minimálbért. Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke szerint még a 14 százalékos emelés sem lenne elegendő ahhoz, hogy a minimálbér elérje a bruttó átlagkereset 50 százalékát.

    A jövő évi bérekről már megkezdődtek a tárgyalások. A munkáltatói oldal szerint azonban a megváltozott gazdasági környezet miatt felül kell vizsgálni a korábban rögzített számokat.

    Jelentős lemaradásban van a minimálbér

    A kormány, a munkáltatók és a szakszervezetek 2024 végén három évre szóló bérmegállapodást kötöttek. Ennek alapján a minimálbér 2025-ben 9, 2026-ban 13, 2027-ben pedig 14 százalékkal emelkedne. A 2027-re meghatározott mértéket a megállapodás bizonyos gazdasági feltételek teljesüléséhez kötötte.

    A megállapodás felülvizsgálatára már volt példa: tavaly év végén az Orbán-kormány is újratárgyalta az eredetileg 2026-ra tervezett 13 százalékos minimálbér-emelést. Végül a munkáltatókkal és a munkavállalókkal 11 százalékos emelésben állapodtak meg.

    Az Eurostat adatai szerint Magyarországon jelenleg az Európai Unió negyedik legalacsonyabb minimálbére van. A magyar minimálbér így a régiós és az uniós összevetésben is jelentős lemaradásban van.

    Minimálbér kalkulátor 2027-re

  • Ő lehet a Liverpool új résztulajdonosa!

    Ő lehet a Liverpool új résztulajdonosa!

    Óriási pénz mozdul meg a háttérben a hírek szerint. A foci vb ugyan véget ért de a foci világ tovább mozog, adnak-vesznek.

    Az angol média értesülése szerint az Amazon-alapító Jeff Bezos hamarosan a Liverpool társtulajdonosa lehet. A Sky News szerint a világ harmadik leggazdagabb emberének tartott Bezos tagja annak a konzorciumnak, amely hamarosan bevásárolhatja magát a Liverpool futballcsapatába.

    A hírek szerint az üzletemberek csoportja nagyjából 6 milliárd dollárt fizet a tulajdonrészért, amely a sporttörténelem egyik legnagyobb volumenű üzlete lehet.

    Bezos vagyona a becslések szerint 280 milliárd dollár, mellette pedig a Facebook-társalapító, 32 milliárd dolláros vagyonnal rendelkező Eduardo Severin is tagja a konzorciumnak.

    A Liverpool tulajdonosa jelenleg az FSG – egy amerikai multinacionális sportholding konglomerátum –, amely nemrég közölte, hogy befutott egy ajánlat, amely a klub kisebbségi tulajdonrészének megvásárlására vonatkozik. Az angol források szerint a tranzakció néhány napon belül már hivatalos lehet.

    Kövesd a friss sport hírket élőben itt –>>

  • Nyugdíjemelés 2026 november: rossz hír érkezett a 65 év felettieknek a pénzről!

    Nyugdíjemelés 2026 november: rossz hír érkezett a 65 év felettieknek a pénzről!

    Nyugdíjemelés 2026 november: elmaradhat!

    A friss inflációs adatok alapján szinte biztos, hogy idén elmarad a novemberi nyugdíjkorrekció, és prémiumra sem számíthatnak az idősek. A nyugdíj mellett ugyanakkor más, őszre ígért juttatások is érkezhetnek, amely több százezer idős embernek jelenthet plusz pénzt.

    Nyugdíjemelés kalkulátor 2026–2027

    Az év első hét hónapjának adatai alapján idén nem lehet számítani arra, hogy a kormány év közben ismét megemelje a nyugdíjakat. A KSH pénteken közzétett adatai szerint júliusban mindössze 1,2 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak az egy évvel korábbihoz képest, a nyugdíjas infláció pedig mindössze 0,8 százalékos volt. Január és július között az általános infláció 1,7 százalékos, a nyugdíjas infláció pedig 1,5 százalékot tett ki – idézte fel a Pénzcentrum.

    Idén elmaradhat a novemberi nyugdíjkorrekció

    A számítások szerint az év elején végrehajtott 3,6 százalékos nyugdíjemelés várhatóan fedezi az idei inflációt. A nyugdíjakat novemberben akkor kell év közben korrigálni, ha az éves infláció várhatóan meghaladja a januári emelés mértékét. A jelenlegi várakozások alapján erre nincs szükség.

    Elemzők 2,2 százalékos éves inflációval számolnak 2026-ban,

    a legpesszimistább előrejelzés is mindössze 2,3 százalékos pénzromlást valószínűsít. Ez jóval elmarad a januári 3,6 százalékos nyugdíjemeléstől.

    Nyugdíjprémiumra sem érdemes számítani

    A novemberi nyugdíjprémium is elmaradhat. Ezt a juttatást akkor fizethetik ki, ha a gazdasági növekedés meghaladja a 3,5 százalékot.

    Nyugdíjprémiumot legutóbb 2022-ben kaptak az idősek, azóta a gazdasági növekedés nem érte el a szükséges szintet. A 2026-os előrejelzések alapján idén sem lesz ez másként: elemzők 1,8 százalékos GDP-növekedést várnak, míg

    a legoptimistább prognózis is csak 2,5 százalékos bővüléssel számol.

    A 3,5 százalékos küszöb elérésére tehát idén sincs reális esély.

    Több százezer idős mégis kaphat plusz pénzt ősszel, így lesz nyugdíjemelés 2026 november környékén.

    Attól azonban, hogy novemberben nem várható sem nyugdíjkorrekció, sem nyugdíjprémium, egyes idősek más juttatásokból részesülhetnek. A Tisza Párt korábbi ígéretei szerint ősszel a legalacsonyabb nyugdíjakat emelnék, emellett nyugdíjas SZÉP-kártyát is bevezetnének.

    Az ígéretek szerint

    • a 140 ezer forint alatti nyugdíjakat sávosan emelnék,
    • a 250 ezer forint alatti nyugdíjat kapók évi 200 ezer forintot kaphatnának nyugdíjas SZÉP-kártyára,
    • a 250 és 500 ezer forint közötti nyugdíjjal rendelkezők évi 100 ezer forintot kaphatnának.

    A félmillió forint alatti nyugdíjjal rendelkezők több mint 94 százaléka lehet jogosult a nyugdíjas SZÉP-kártyára.

    A korábbi számítások szerint az őszi nyugdíjemelésre csaknem 300 ezer idős ember lehet jogosult.

    A részletes szabályok egyelőre nem ismertek, így a juttatások pontos feltételeiről és folyósításáról később várhatók további információk.

  • GVH: óriási bírságot kapott a LIDL!

    GVH: óriási bírságot kapott a LIDL!

    Negyvennyolcmillió forintos bírságot szabott ki a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a Lidl Magyarországra egy korábbi, megismételt eljárás lezárásaként. Az áruházlánc a kampányaiban megtévesztő módon állította magáról, hogy a legolcsóbb a piacon. A vállalat az eljárás során elismerte a jogsértést, és vállalta, hogy a jövőben megalapozottabban és körültekintőbben kommunikál az árairól – derül ki a GVH közleményéből.

    A versenyhatóság eredetileg 2023 nyarán kezdte vizsgálni a cég az év februárjától futó reklámkampányát, amelyben a Lidl a legolcsóbb élelmiszerlánc” szlogent használták. A GVH 2024 elején hozott első döntésében megállapította, hogy az átlagfogyasztók az üzenetet úgy értelmezték, miszerint az üzletlánc termékei objektíven a legolcsóbbak a piacon, és ezt az állítást független kutatás igazolja. A hatóság ekkor 90 millió forintra büntette a vállalatot. A cég bíróságon támadta meg a határozatot, és bár a Fővárosi Törvényszék elutasította a keresetet, a Kúria végül új eljárás lefolytatására kötelezte a versenyhatóságot.

    A megismételt vizsgálat során a GVH a Kúria iránymutatásai alapján újraértékelte az ügyet, és szűkebb körben állapította meg a jogsértést. A Facebookon közzétett hirdetéseket már nem találták szabálytalannak, mivel azokon a reklámüzenet kellően részletesen tartalmazta, hogy milyen körülmények között és milyen időtávon értelmezendő az állítás. A kampány többi felülete – például a televíziós hirdetések, az óriásplakátok, a sajtómegjelenések és a szórólapok – esetében azonban a hatóság fenntartotta, hogy a piacelsőségi állítás megalapozatlan és megtévesztő volt.

    Az új eljárásban a Lidl aktívan együttműködött a hatósággal. Elismerte a jogsértést, lemondott a jogorvoslati jogáról, és vállalta a szükséges megfelelési intézkedések végrehajtását. A szűkebb körben megállapított szabályszegés és a cég együttműködő magatartása együttesen eredményezte az eredetinél jelentősen alacsonyabb, 48 millió forintos bírságot.

    A versenyjogi gyakorlat szerint egy cég csak akkor hirdetheti magáról jogszerűen, hogy piacvezető, ha a közzététel időpontjában rendelkezik az ezt egyértelműen igazoló, tényszerű és objektív adatokkal.

    Legfontosabb friss hírfolyam

  • 13. és 14. havi nyugdíj 2027: ennyi lehet az összege amit készhez kapnak a nyugdíjasok!

    13. és 14. havi nyugdíj 2027: ennyi lehet az összege amit készhez kapnak a nyugdíjasok!

    13. és 14. havi nyugdíj 2027: ennyi lehet az összege amit készhez kapnak a nyugdíjasok! Ha a magyar gazdaságpolitika alapszerkezete változatlan marad, az államadósság 2045-re nagyjából megduplázódhat, 2050-re pedig a GDP 180 százaléka fölé emelkedhet – ez az OECD legfrissebb magyar országjelentésének legkeményebb mondata. A párizsi székhelyű szervezet szerint a társadalom elöregedése és a klímaváltozás együtt olyan terhet ró a költségvetésre, amelyet a mai bevételi és kiadási szerkezet nem bír el. A javaslatcsomag a nyugdíjrendszert sem kíméli: a 13. és a 14. havi juttatás maximálását is felveti.

    Nyugdíj hírek és információk 2027

    A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) – a többnyire fejlett gazdaságokat tömörítő nemzetközi szervezet, amelynek Magyarország 1996 óta tagja – július 23-án tette közzé a Magyarországról szóló, mintegy 150 oldalas országjelentését.

    Ezek a jelentések néhány évente készülnek, és nemcsak helyzetértékelést, hanem konkrét szakpolitikai javaslatcsomagot is tartalmaznak.

    Rövid távon javul a kép, hosszú távon romlik

    A rövid távú kép a korábbiaknál barátságosabb. Az OECD előrejelzése szerint a magyar gazdaság a tavalyi 0,5 százalék után idén 1,9, jövőre pedig 2,2 százalékkal bővülhet, elsősorban a lakossági fogyasztás, az emelkedő reálbérek és a személyijövedelemadó-csökkentés hatására.

    Az infláció ugyanakkor nem áll meg lefelé: a szervezet arra számít, hogy a 2026-os 1,9 százalék után jövőre 2,7 százalékra gyorsul, főként a továbbra is erős bérdinamika miatt.

    A szervezet magyar nyelvű összefoglalója szerint az ország jelentős előrelépést tett az OECD-tagállamok életszínvonalához való felzárkózásban, de „a népesség elöregedése és az éghajlatváltozás veszélyezteti ezt a fejlődési pályát”.

    A hiány és a kamatteher a gyenge pont

    Az OECD számításai szerint a magyar költségvetés hiánya idén a GDP 6,7 százaléka körül alakulhat, jövőre pedig 5,5 százalékra mérséklődhet.

    Ez azonban még mindig kevés ahhoz, hogy az államadósság aránya érdemben csökkenni kezdjen.

    A GDP-arányos maastrichti államadósság 2022 és 2025 között nagyjából 73-75 százalék körül mozgott, és az OECD szerint idén és jövőre is 74 százalék felett ragadhat.

    Ennél is gyorsabban nőtt az adósság kamatterhe:

    a kamatkiadások a 2019-es, GDP-arányosan durván 2 százalékos szintről 2024-re csaknem 5 százalékra emelkedtek, ami húszéves csúcsot jelentett.

    A szervezet szerint a 2026-os évet ráadásul fiskális lazítás jellemzi: az adócsökkentések, a családi kedvezmények, a közszféra-béremelések, a 14. havi nyugdíj bevezetése és az üzemanyagár-korlátozás egyaránt növelik a deficitet.

    A hiány körüli vita itthon egyébként az új kormány költségvetési átvilágítása óta folyamatosan napirenden van; a büdzsé módosítását és az új hiánycél kijelölését augusztus végére ígérte a Pénzügyminisztérium.

    A Gazdasági és Energetikai Minisztérium a jelentés megjelenésekor közleményben reagált: azt írták, az OECD osztja a kormányzati helyzetértékelést a megörökölt terhekről, és a hazai tervekkel egybevágó lépéseket javasol. A tárca szerint a dokumentum elsősorban 2025 és 2026 fordulóját vizsgálja.

    Három forgatókönyv, három nagyon eltérő jövő

    A jelentés leglátványosabb része három hosszú távú adósságpálya. Az elsőben minden marad a mai adó- és kiadási szerkezetnél, és a modell figyelembe veszi az elöregedés, a klímaváltozás és a kamatok költségeit is.

    Ezen a pályán az államadósság 2045-re nagyjából megduplázódna, 2050-re pedig meghaladná a GDP 180 százalékát.

    A második forgatókönyvben a kormányzat kizárólag a költségvetési egyenleget javító lépéseket tesz: nyugdíjreform, a rosszul célzott támogatások racionalizálása, az adókedvezmények szűkítése, az adóalapok szélesítése.

    Ez sokat segít, de nem old meg mindent: az adósságráta 2040-ig 80 százalék alatt maradna, 2070-re viszont 120 százalék közelébe kúszna fel.

    A harmadik pályán a kiigazítás mellé növekedésösztönző strukturális reformok is társulnak – és az OECD szerint csak ebben az esetben marad az adósság a teljes vizsgált időszakban biztonságosan a GDP 80 százaléka alatt.

    A tétet jól mutatja egy másik szám is: a szervezet becslése szerint 2070-ig a nyugdíj- és klímakiadások miatt nagyjából a GDP 8 százalékának megfelelő többlet költségvetési mozgástérre lenne szükség.

    Itt nyúlna a pénzhez a szervezet

    Az OECD magyar nyelvű összefoglalója szerint a mozgástér megteremtéséhez többféle reformra lesz szükség:

    javítani kell a közkiadások hatékonyságát, erősíteni kell a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát,

    és a nem hatékony adókedvezmények kivezetésével szélesíteni kell az adóalapot.

    A kiadási oldalon a szervezet a rosszul célzott támogatások kivezetését, a nyugdíjkorhatár várható élettartamhoz kötését,

    valamint azt javasolja, hogy a pluszjuttatások – vagyis a 13. és a 14. havi nyugdíj – összegét maximálják az átlagnyugdíj szintjén.

    Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy az átlag feletti nyugdíjjal rendelkezők nem a saját ellátásukkal arányos, hanem annál kisebb pluszösszeget kapnának. Idén februárban a tervezett 14. havi nyugdíj első, 25 százalékos része érkezett meg.

    A nyugellátások súlya közben nem csökken: az idei első fél évben – a 13. és a részleges 14. havi kifizetéssel együtt – több mint 4300 milliárd forintment el nyugdíjakra és nyugdíjszerű ellátásokra.

    A bevételi oldalon az OECD az adókedvezmények felülvizsgálatát, a vagyoni, a tőkejövedelmi és a környezetvédelmi adók súlyának növelését, valamint az adóalapok szélesítését veti fel. 

    Marad a 13. és a 14. havi nyugdíj

    A kormány nem tervez hozzányúlni a 13. és 14. havi nyugdíjhoz – mondta el Köböl Anita. Ugyanakkor a kormány úgy véli, hogy a mostani nyugdíjrendszer drága, igazságtalan, és nem védi az időseket. A kormány célja ezért az, hogy célzott segítséget adjanak azoknak, akiknek erre szükségük van, 120 ezer forintra emeljék a nyugdíjminimumot, és be akarják vezetni a nyugdíjas SZÉP-kártyát.

  • 361 forint az euró

    361 forint az euró

    Erősödött a forint a főbb devizákkal szemben kedden kora estére a bankközi devizapiacon reggelhez képest, írja az MTI.

    • Az euró árfolyama a reggel hét órakor jegyzett 364,11 forintról 361,49 forintra csökkent 18 órakor, napközben 361,34 forint és 364,49 forint között mozgott.
    • A svájci frank jegyzése a reggeli 390,43 forintról 387,54 forintra süllyedt,
    • míg a dolláré 316,32 forintról 313,68 forintra gyengült.

    Árfolyamok naponta frissítve