Címke: Pénz

  • Tisza Párt és az euró bevezetése: mikor jöhet a váltás Magyarországon?

    Tisza Párt és az euró bevezetése: mikor jöhet a váltás Magyarországon?

    Az euró bevezetése hosszú évek óta visszatérő kérdés a magyar gazdaságban, azonban a 2026-os politikai változások után ismét a középpontba került a téma. A Tisza Párt gazdasági programjának egyik kulcseleme a közös európai valuta bevezetése, amely jelentős hatással lehet a gazdaság egészére.

    A párt szakértői szerint az euró nem csupán politikai döntés, hanem gazdasági szükségszerűség is lehet. Az elképzelések szerint a cél nem az azonnali bevezetés, hanem egy fokozatos, több év alatt megvalósuló folyamat, amely során Magyarország teljesíti az eurózónához szükséges feltételeket.

    Valuta – deviza friss mai árfolyamok

    Mit mond a Tisza Párt az euró bevezetéséről

    A Tisza Párt gazdasági szakértője, Kármán András szerint az euró bevezetése stabilabb és kiszámíthatóbb gazdasági környezetet teremtene. A vállalkozások megszabadulhatnának az árfolyamkockázattól, csökkennének a finanszírozási költségek, és erősödne a befektetői bizalom.

    A szakértői álláspont szerint a magyar gazdaság már most is szorosan kötődik az eurózónához, így a közös valuta bevezetése logikus következő lépés lehet. Ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy ez nem egyik napról a másikra történik meg.

    Mikor jöhet az euró Magyarországon

    A jelenlegi elképzelések szerint Magyarország akár a következő évtized elején kerülhet közel az euró bevezetéséhez. Egyes nyilatkozatok alapján 2030 körül teljesülhetnek azok a feltételek, amelyek szükségesek a csatlakozáshoz.

    Más elemzések szerint a tényleges bevezetés akár 3–5 éves folyamat is lehet attól a ponttól kezdve, amikor a gazdaság már megfelel az elvárásoknak.

    Ez azt jelenti, hogy reálisan nézve az euró bevezetése nem azonnali, hanem egy több lépcsős, hosszabb távú projekt.

    Milyen feltételeket kell teljesíteni

    Az euró bevezetéséhez Magyarországnak teljesítenie kell az úgynevezett maastrichti kritériumokat. Ezek közé tartozik

    az alacsony infláció
    a stabil árfolyam
    a fegyelmezett költségvetés
    az államadósság megfelelő szintje

    Jelenleg ezek közül több feltétel sem teljesül, ami azt jelenti, hogy komoly gazdaságpolitikai fordulatra lehet szükség a cél eléréséhez.

    Már elindultak az egyeztetések

    A téma nemcsak elméleti szinten van napirenden. A Tisza Párt szakértői már egyeztetéseket kezdtek a jegybankkal az euró bevezetésének lehetőségeiről.

    Egy találkozón a felek egyetértettek abban, hogy az euró bevezetésének célkitűzése önmagában is pozitív hatással lehet a gazdaságra, például csökkentheti a kamatokat és mérsékelheti az inflációs várakozásokat.

    Ez arra utal, hogy a folyamat már a politikai szándék szintjén is komoly előkészítés alatt áll.

    Milyen előnyei lehetnek az eurónak

    Az euró bevezetésének egyik legnagyobb előnye a stabilitás. A forint árfolyamának ingadozása gyakran okoz bizonytalanságot, amely a vállalkozásokat és a lakosságot is érinti.

    A közös valuta használata csökkentheti az árfolyamkockázatot, egyszerűbbé teheti a nemzetközi kereskedelmet, és erősítheti a gazdaság versenyképességét.

    Emellett a befektetők számára is vonzóbbá válhat az ország, ami hosszabb távon gazdasági növekedést hozhat.

    Milyen kockázatokkal járhat

    Az euró bevezetése ugyanakkor nem kockázatmentes. Az egyik legfontosabb kérdés az, hogy Magyarország mennyire tud alkalmazkodni egy közös monetáris rendszerhez, ahol a kamatpolitikát már nem a hazai jegybank határozza meg.

    Emellett a költségvetési fegyelem is kulcsfontosságú, hiszen az eurózóna szabályai szigorúbbak, mint a jelenlegi hazai gyakorlat. Ha ezek nem teljesülnek, az akár gazdasági feszültségekhez is vezethet.

    Mit jelent ez a lakosságnak

    A hétköznapi emberek számára az euró bevezetése elsősorban az árak, bérek és megtakarítások szempontjából fontos.

    Pozitívum lehet a stabilabb árak és a kiszámíthatóbb gazdasági környezet, ugyanakkor sokan tartanak attól, hogy az átállás idején bizonyos termékek és szolgáltatások ára emelkedhet.

    Ezért a bevezetés folyamata nemcsak gazdasági, hanem társadalmi szempontból is komoly előkészítést igényel.

    Összegzés

    A Tisza Párt euróbevezetési tervei új lendületet adtak egy régóta vitatott kérdésnek. A politikai szándék egyértelmű, és a szakmai egyeztetések is megkezdődtek.

    Ugyanakkor az euró bevezetése nem gyors döntés, hanem hosszú és összetett folyamat. A következő években az dőlhet el, hogy Magyarország képes-e teljesíteni az ehhez szükséges feltételeket, és valóban beléphet-e az eurózónába.

    Kövesse a friss Gazdasági híreket a Hírkeresőn

  • Nyugdíjasok figyelem: A Tisza Párt nyugdíjprogramja óriási pénzt hoz mindenkinek!

    Nyugdíjasok figyelem: A Tisza Párt nyugdíjprogramja óriási pénzt hoz mindenkinek!

    A Tisza Párt nyugdíjakat érintő vállalásai egyszerre szólnak a jelenlegi ellátások megtartásáról és új elemek bevezetéséről. A Pénzcentrum szerint a program egyik legfontosabb üzenete, hogy nem nyúlnának hozzá a 13. havi nyugdíjhoz, sőt megtartanák a Nők 40-et is, emellett bevezetnék a Férfiak 40 konstrukcióját is. A bejelentett intézkedések összességében 650–750 milliárd forintos többletkiadást jelenthetnek, amelyet a párt vagyonadóból, uniós forrásokból, valamint a kormányzati pazarlás és propagandakiadások visszafogásából fedezne.

    Így változik a nyugdíj: új juttatásokat is ígérnek a nyugdíjasoknak

    A program egyik legtöbbet emlegetett eleme a 14. havi nyugdíjmegtartása mellett a Nyugdíjas SZÉP-kártya bevezetése. A tervek alapján a nyugdíjasok 97 százaléka lenne jogosult a pluszjuttatásra: a 250 ezer forint alatti nyugdíjat kapók évente 200 ezer forintot, a 250 és 500 ezer forint közötti ellátásban részesülők pedig 100 ezer forintot kapnának ilyen formában, míg az 500 ezer forint feletti nyugdíjak mellé már nem járna ez a támogatás.

    A lap szerint a Tisza nyugdíjpolitikája nemcsak új pénzekről szól, hanem arról is, hogy igazságosabbá tennék a jelenlegi rendszert. A cikk felidézi, hogy a jelenlegi emelési mechanizmust sok kritika éri, mert kizárólag az inflációhoz kötött, ezért a nyugdíjak nem követik le a bérek növekedését.

    A párt korábbi nyilatkozatai alapján rövid távon az inflációkövető emelés maradna, hosszabb távon azonban olyan modell jöhetne, amely a gazdasági növekedést vagy az átlagbérek alakulását is figyelembe veszi. Ez a gyakorlatban közelebb állhat a korábbi svájci indexáláshoz, még ha nem is pontosan annak visszaállítását jelentené.

    A nyugdíjrendszer átalakítása komoly vitákat hozhat

    A Pénzcentrum ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy a magyar nyugdíjrendszer átalakítása elkerülhetetlen kérdés maradhat, függetlenül attól, ki van kormányon. A cikk szerint korábban már az OECD-jelentés is több érzékeny javaslatot tett, köztük a nyugdíjkorhatár emelését, a 13. havi nyugdíjkorlátozását, a járulékemelést, az előrehozott csökkentett nyugdíj visszavezetését, valamint a Nők 40 szigorítását.

    A lap szerint ezek közül jelenleg legfeljebb az előrehozott, csökkentett nyugdíj visszahozása tűnhet reálisnak, miközben a nyugdíjkorhatár emelése, a 13. havi nyugdíj korlátozása és a Nők 40 szigorítása egyelőre nincs napirenden.

    Friss hírek nyugdíjasoknak: Hírkereső nyugdíj hírek

  • KSH friss adatok: Bérek, fizetések!

    KSH friss adatok: Bérek, fizetések!

    Megérkeztek a friss adatok, és első ránézésre kifejezetten erős számokat mutatnak a fizetések alakulásáról. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2026 januárjában a teljes munkaidőben dolgozók bruttó átlagkeresete 840 600 forint volt. Míg a nettó átlagkereset elérte az 585 700 forintot. Ez éves összevetésben jelentős emelkedést jelent. Hiszen a bruttó bérek több mint 26, a nettó keresetek pedig közel 28 százalékkal nőttek.

    Miért nőtt meg ennyire az átlagbér?

    A számok mögött azonban fontos tényezők húzódnak meg. A bérnövekedés egyik fő oka az úgynevezett fegyverpénz kifizetése, amely a honvédelmi és rendvédelmi dolgozók számára hathavi illetménynek megfelelő juttatást jelentett. Ez az egyszeri kifizetés jelentősen megemelte az átlagot, olyannyira, hogy önmagában 18 százalékponttal járult hozzá a növekedéshez. Ha ezt a hatást kiszűrjük, a bérek emelkedése már jóval visszafogottabb képet mutat, és nagyjából 8 százalék körüli növekedésről beszélhetünk.

    A nettó keresetek emelkedése még ennél is látványosabb volt, amiben komoly szerepet játszottak az adókedvezmények változásai. Az elmúlt időszakban több intézkedés is életbe lépett, amelyek növelték a családoknál maradó jövedelmet. Ide tartozik a családi adókedvezmény emelése, valamint az anyákat érintő különböző kedvezmények bővítése, amelyek érezhetően növelték a kézhez kapott fizetéseket.

    Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy az átlagbér nem feltétlenül tükrözi a valós kereseti viszonyokat. A mediánérték, amely azt mutatja meg, hogy a dolgozók fele ennél többet, fele pedig kevesebbet keres, jóval alacsonyabb. A friss adatok szerint a bruttó mediánkereset 598 700 forint. Míg a nettó medián 420 200 forint volt, ami jól jelzi, hogy sokan az átlag alatt keresnek.

    Mit mutatnak a rendszeres keresetek?

    A rendszeres kereseteket vizsgálva is árnyaltabb kép rajzolódik ki. A bónuszok és egyszeri juttatások nélküli bruttó átlagkereset 694 700 forint volt, ami mérsékeltebb, de még mindig stabil növekedést mutat az előző évhez képest. Szektoronként is vannak különbségek, de összességében elmondható, hogy a bérek emelkedése továbbra is tart, még ha a kiugró számok mögött részben egyszeri hatások állnak is.

    Összességében tehát a friss adatok alapján valóban jelentősen nőtt az átlagbér Magyarországon, ugyanakkor a teljes kép megértéséhez érdemes figyelembe venni a háttérben húzódó tényezőket is. A bérek emelkedése mellett továbbra is jól látszik, hogy a dolgozók jelentős része az átlag alatt keres, így a valós jövedelmi helyzet ennél jóval összetettebb.

    Minimálbér: Nettó-bruttó bérek, fizetések

  • Ingatlan eladás után mennyi adót kell fizetni? Szja mértéke!

    Ingatlan eladás után mennyi adót kell fizetni? Szja mértéke!

    Az ingatlan eladása sokak számára egyszeri, nagy pénzügyi döntés, amelyet gyakran bizonytalanság kísér – különösen az adózási szabályok miatt. A NAV friss tájékoztatása szerint azonban a legfontosabb félreértés már az alapoknál kezdődik: nem az számít, mennyiért adjuk el az ingatlant, hanem az, hogy keletkezik-e rajta tényleges jövedelem.

    Adózás friss hírek, szja, adóbevallás tudnivalók

    A különbség elsőre aprónak tűnik, mégis ez határozza meg az adófizetési kötelezettséget.Az adó alapja ugyanis nem az eladási ár, hanem az úgynevezett számított jövedelem. Ez úgy jön létre, hogy az eladási árból levonjuk a korábbi vételárat, valamint azokat a költségeket, amelyek igazolhatóan az ingatlanhoz kapcsolódnak – például felújítás, ügyvédi díj vagy közvetítői költség.

    Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy két azonos áron eladott ingatlan után teljesen eltérő adót kell fizetni – attól függően, milyen költségek merültek fel korábban.

    Az idő múlása jelentősen csökkentheti az adóterhet

    Az úgynevezett ötéves szabály szerint, ha valaki legalább öt évig birtokol egy lakóingatlant, az eladás után már nem kell személyi jövedelemadót fizetnie. Az ezt megelőző években pedig fokozatosan csökken az adóalap: minél régebben vásároltuk az ingatlant, annál kisebb rész után kell adózni.

    Ez az egyik legfontosabb tényező

    Sokan ugyanis nem veszik figyelembe a pontos időpontokat, pedig akár egyetlen év különbség is jelentős megtakarítást jelenthet. A szakértők szerint a hibák jelentős része éppen ebből adódik: rosszul meghatározott szerzési idő, elfelejtett költségek vagy hibás számítások miatt.

    A jelenlegi szabályozás alapján az adó mértéke 15 százalék, de – ahogy a NAV is hangsúlyozza – ezt nem a teljes bevételre, hanem kizárólag a nyereségre kell megfizetni.

    Nem jár automatikusan adófizetéssel

    Ha nincs nyereség, vagy ha az idő múlása miatt az adóalap nullára csökken, akkor egyáltalán nem keletkezik fizetési kötelezettség.

    Az ingatlanpiacon hozott döntések mögött gyakran komoly pénzügyi következmények állnak, és ezek közül az egyik legfontosabb az adózás. A NAV üzenete egyértelmű: nem az ár számít igazán, hanem az, hogy mennyire értjük a számítás mögötti logikát.

    Fontos tudnivalók:

    1. Mikor nem kell személyi jövedelemadót fizetnem az ingatlan értékesítése után?

    Ha eladott ingatlanát, lakását legalább 5 éve szerezte, vagy a költségei elérik a bevételét, vagy az ügylet adómentes, akkor nem kell az eladás után adót fizetnie és a bevételt nem kell feltüntetnie az szja-bevallásban. Adómentes például a váláskor a házastárs által megváltott ingatlan után fizetett összeg; magánszeméllyel kötött tartási, öröklési, életjáradéki szerződés során az ingatlanért cserébe kapott érték.

    2. Mennyi személyi jövedelemadót kell fizetnem az ingatlan értékesítése után?

    Ha az ingatlan értékesítésből adóköteles jövedelme keletkezett, akkor annak 15 százalékát kell adóként megfizetnie.

    3. Melyik időpontot kell figyelembe vennem az ingatlan szerzés időpontjaként?

    Alapvetően azt az időpontot, amikor az ingatlan megszerzéséről szóló érvényes szerződést, okiratot a földhivatalhoz benyújtották. Öröklés esetén azonban a szerzés időpontjaként az örökhagyó halálának napját kell figyelembe venni. Lízingszerződés alapján megszerzett ingatlan esetén a szerződés megkötésének napja a szerzési időpont.

    4. Ha nem telt még el 5 év az eladott ingatlan megszerzése óta, hogy kell kiszámolni a személyi jövedelemadót?

    A személyi jövedelemadó kiszámításához meg kell határozni az eladás bevételéből a tényleges jövedelmet. Ehhez a bevételből le kell vonni az elszámolható költségeket, de a költségek összege nem lehet több a bevételnél. Az így kapott összeg a számított összeg, ami szerzés és az eladás között eltelt idő függvényében csökken. Ha szerzést követő 5. évben, vagy utána történt az értékesítés, akkor nem keletkezik adóköteles jövedelem.

    Jövedelem= bevétel-költség-csökkentő tétel.

    1. A bevétel tipikusan: eladási ár, cserébe kapott ingatlan értéke, a vevő által fizetett kamat.
    2. Az elszámolható költségek meghatározása. Költségként a magánszemély vagy más tulajdonos nevére kiállított, számlával, más bizonylattal igazolt kiadás vehető figyelembe, a bevétel mértékéig, de csak abban az esetben, ha azt korábban költségként nem számolták el.
    3. Csökkentő tétel az ingatlan tulajdonbantartás időszakától függ. Minden ingatlan esetében a jövedelem a számított összeg (=bevétel-költségek)
      • 100 százaléka a szerzés évében és az azt követő évben;
      • 90 százaléka a szerzés évét követő második évben;
      • 60 százaléka a szerzés évét követő harmadik évben;
      • 30 százaléka a szerzés évét követő negyedik évben;
      • 0 százaléka a szerzés évét követő ötödik és további évben

    történt értékesítés esetén.

    Elszámolható kiadás:

    1. Az ingatlan megszerzésére korábban fordított összeg
    2. Az ingatlan megszerzésével kapcsolatos kiadás, például: illeték, ügyvédi költség.
    3. Az értéknövelő beruházás költsége.
    4. Az ingatlan eladásával kapcsolatos kiadás, például: hirdetési díj, ügyvédi költség.

    Fontos, hogy ezekről az összegekről számlával vagy más bizonylattal kell rendelkeznie.

  • Adójóváírás a minimálbér után: változás jöhet, itt a Tisza Párt bejelentése!

    Adójóváírás a minimálbér után: változás jöhet, itt a Tisza Párt bejelentése!

    Az elmúlt időszakban egyre nagyobb figyelem irányul a bérek és az adózás átalakítására, különösen a választások után. A gazdaságpolitikai viták középpontjába került egy új javaslat, amely alapjaiban változtathatja meg a munkavállalók nettó jövedelmét. Az elképzelés lényege, hogy a minimálbért és az alacsonyabb kereseteket terhelő adók csökkenjenek, ami közvetlenül növelheti a fizetéseket.

    Minimálbér összege és változások

    A tervek szerint az adórendszer átalakítása elsősorban az alacsonyabb jövedelműeket célozza, miközben a magasabb keresetűek nagyobb teherviselésére épít. Ez a megközelítés jelentős fordulatot hozhat a jelenlegi egykulcsos adórendszerhez képest, és hosszabb távon átrendezheti a bérstruktúrát Magyarországon.

    Adójóváírás a minimálbér után

    A javaslat egyik legfontosabb eleme, hogy a minimálbért keresők esetében csökkenne a személyi jövedelemadó mértéke. A jelenlegi 15 százalékos adókulcs gyakorlatilag 9 százalékra mérséklődne adójóváírás formájában, ami jelentős nettó béremelkedést eredményezhet.

    Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy minimálbéren dolgozó havi szinten akár több tízezer forinttal is többet vihetne haza. A cél egyértelmű: növelni a legalacsonyabb jövedelműek vásárlóerejét, és csökkenteni a bérből élők terheit.

    Nem csak a minimálbéresek járhatnak jól

    A tervezet nem áll meg a minimálbér szintjén. A mediánbérig terjedő jövedelmek esetében is fokozatosan csökkenne az adóteher. Ez sávos rendszerben működne, vagyis minél alacsonyabb valakinek a fizetése, annál nagyobb mértékű adójóváírásra számíthat.

    A számítások szerint például egy közepes jövedelmű dolgozó is havi több ezer forinttal több nettó fizetést kaphatna. Ez széles társadalmi réteget érinthet, így a hatás nemcsak a legalsó jövedelmi csoportokra korlátozódna.

    Fordulat jöhet a bérekben

    A szakértők és a Tisza Párt szerint egy ilyen rendszer bevezetése valódi fordulatot hozhat a bérek alakulásában. Az alacsonyabb keresetek nettó növekedése nemcsak az érintettek életminőségét javíthatja, hanem a fogyasztást is élénkítheti.

    Ez különösen fontos lehet egy olyan gazdasági környezetben, ahol a háztartások kiadásai folyamatosan emelkednek. A magasabb nettó jövedelem több pénzt hagyhat a családoknál, ami a gazdaság egészére is pozitív hatással lehet.

    Költségvetési kérdések és kockázatok

    Bár az intézkedés sokak számára kedvező lehet, komoly kérdéseket vet fel az állami költségvetés szempontjából. Az adócsökkentés ugyanis bevételkieséssel járhat, amit valamilyen módon pótolni kell.

    A tervek szerint ezt részben a magasabb jövedelműek nagyobb hozzájárulása fedezheti, például új típusú adók vagy átalakított adókulcsok révén. Ugyanakkor a szakértők szerint nem egyértelmű, hogy ez elegendő lesz-e a kieső bevételek kompenzálására.

    Mit jelent ez a munkavállalóknak

    A változások legnagyobb nyertesei egyértelműen az alacsonyabb és közepes jövedelmű dolgozók lehetnek. Számukra a nettó fizetés növekedése kézzelfogható segítséget jelenthet a mindennapi kiadások fedezésében.

    Ugyanakkor a magasabb jövedelműek esetében elképzelhető, hogy a jelenlegihez képest nagyobb közteherrel kell számolni. Ez hosszabb távon átrendezheti a jövedelmi különbségeket is, ami a társadalmi egyenlőtlenségek csökkenését célozhatja.

    Mikor jöhetnek a változások

    Egyelőre a javaslatok még nem véglegesek, és számos részlet kidolgozásra vár. A konkrét intézkedések bevezetése attól függ, hogy milyen gazdaságpolitikai döntések születnek a következő időszakban.

    Az azonban már most látszik, hogy az adójóváírás kérdése kulcsszerepet játszhat a jövőbeli bérpolitikában. Ha a tervek megvalósulnak, jelentős változás jöhet a magyar bérrendszerben, amely hosszú távon is hatással lehet a gazdaság működésére.

    Összességében tehát az adójóváírás bevezetése nemcsak egyszerű adócsökkentés lenne, hanem egy átfogóbb gazdasági szemléletváltás része. A következő időszakban eldőlhet, hogy ez valóban megvalósul-e, és ha igen, milyen formában alakítja át a magyar béreket.

    Hírkereső friss hírek percről percre

  • Jellinek Dániel egyetért a Tisza Párt intézkedésével!

    Jellinek Dániel egyetért a Tisza Párt intézkedésével!

    A vagyonadó önmagában nem ördögtől való, de rosszul megtervezve tőkét űzhet ki az országból – erről beszélt az egyik leggazdagabb magyar. Jellinek Dániel szerint a Tisza-kormány gazdaságpolitikájának valódi tétje nem az irány, hanem a kivitelezés: ha a szabályok kiszámíthatók, Magyarország újra vonzó lehet a befektetőknek, ha nem, akkor éppen az ellenkezője történik.

    Tisza Párt és Magyar Péter friss hírek

    Meglepő kijelentést tett Magyarország egyik leggazdagabb üzletembere. Jellinek Dániel alapvetően méltányosnak tartja a vagyonadó gondolatát, vagyis azt az elvet, hogy a nagyobb vagyonnal rendelkezők nagyobb arányban járuljanak hozzá a közterhekhez. Megítélése szerint a Tisza Párt által javasolt 1 százalékos adókulcs és az 1 milliárd forintos belépési küszöb első ránézésre arányos konstrukciót jelez.

    Az Indotek-csoport vezérigazgatója ugyanakkor kiemelte hvg.hu-nak adott interjújában, hogy hangsúly a részletszabályokon van. Szerinte kulcskérdés az adóalap meghatározása: vállalati vagyon esetében nem mindegy, hogy a saját tőke vagy a piaci cégérték képezi az alapot. Emellett indokoltnak tartja a különbségtételt a holdingstruktúrák és az operatív vállalatok között, hiszen utóbbiaknál könnyen előállhat olyan helyzet, hogy a rendelkezésre álló szabad cash flow nem fedezi az adófizetési kötelezettséget.

    Lakáspiac: a kínálat lehet a szűk keresztmetszet

    Az ingatlanpiacon az elmúlt években elsősorban a kereslet élénkítése dominált, a következő időszakban azonban a kínálati oldal erősítése válhat meghatározóvá. Ennek feltétele egy gyorsabb, kiszámíthatóbb és következetesebb fejlesztési és engedélyezési környezet kialakítása.

    Kiemelte, hogy a döntési folyamatok időkereteinek optimalizálása minden érintett – fejlesztők, önkormányzatok, hatóságok – számára kötelező kellene legyen. Ez nemcsak felgyorsítaná a beruházásokat és csökkentené a költségeket, hanem közvetve az árak mérséklődéséhez is hozzájárulhatna, ami a fiatalok lakáshoz jutását és a családalapítást is segítheti.

    Kkv-politika: torzítás helyett ösztönzés

    A hazai kis- és középvállalatok támogatását fontos célnak nevezte, ugyanakkor hangsúlyozta: a nemzetközi tapasztalatok szerint ennek leghatékonyabb eszközei nem a piaci működés közvetlen torzításában rejlenek.

    Sokkal inkább a kedvezményes finanszírozási konstrukciók, garanciaprogramok, képzések és együttműködések ösztönzése jelenthet tartós megoldást. Ezek hosszabb távon erősítik a versenyképességet anélkül, hogy bizonytalanságot vinnének a gazdasági környezetbe.

    Befektetői bizalom: a legnagyobb kockázat a meglepetés

    A befektetési környezet szempontjából a legfontosabb tényezőnek a kiszámíthatóságot nevezte. Szerinte egy befektető számára nem az a döntő, hogy egy szabály szigorúbb vagy lazább, hanem az, hogy előre látható-e.

    A legnagyobb kockázat ugyanis a meglepetés, amely közvetlenül hat a kockázati felárakra és a finanszírozhatóságra. Hangsúlyozta azt is, hogy a befektetések teljes életciklusának működnie kell: nemcsak a belépés, hanem a kiszállás lehetősége is kulcskérdés, amihez likvid piac és erősebb nemzetközi befektetői jelenlét szükséges.

    Egészségügy: új modell, új egyensúly

    Az egészségügy finanszírozásában a régióban már megjelent co-payment alapú modellek bevezetésének lehetőségét vetette fel. Ezek lényege, hogy

    az állam a magánszolgáltatóknak is megtéríti az ellátás egy részét, a fennmaradó összeget pedig a beteg magánbiztosítással vagy saját forrásból fedezi.

    Ez a rendszer ösztönözheti a magánberuházásokat és az öngondoskodást, miközben csökkentheti az állami ellátórendszer terhelését. Az új kapacitások megjelenése javíthatja az ellátás színvonalát és az életminőséget is. Ugyanakkor megfelelő szabályozás hiányában nőhetnek az egyenlőtlenségek, ezért a hozzáférési garanciák kialakítása kulcsfontosságú.

    Hírkereső friss hírek és cikkek

  • Rezsicsökkentés és rendszerhasználati díj 2026-2027

    Rezsicsökkentés és rendszerhasználati díj 2026-2027

    Magyar Péter másfél év után újra a közmédiában járt, ráadásul rögtön két interjút is adott: egyet a Kossuth rádió, egyet az M1 élő adásában. A leendő miniszterelnök és a műsorvezető között több ponton vita alakult ki.

    Friss hírek Magyar Péterről

    Az első téma a kampányban tett ígéretek megvalósítása volt. Magyar Péter azzal kezdte, „egy pillanatra körbenézek, jó érzés itt lenni, másfél évvel azután, 2024. szeptember 26. után, amikor utoljára itt jártam, utoljára beengedték ide a legnagyobb párt vezetőjét”. A műsorvezető közölte, többször is hívták a pártelnököt.

    Magyar Péter jelezte, 2026. januárig nem hívták, „de semmi gond nincs. Nincs személyes sértettség, azért sem, mert önök itt reggel, délben, este gyaláztak engem és a családom.” A műsorvezető visszautasította, hogy a családját gyalázták volna. Magyar Péter leszögezte, az M1-en elhangzott, hogy a gyerekei nem állnak vele szóba, ami nem igaz. A szerkesztő úgy emlékezett, hogy műsorvezetőtől ilyen nem hangzott el.

    Magyar Péter leszögezte:

    Fel fogjuk függeszteni a hazug hírszolgáltatást, ami itt folyik. Meg fogjuk teremteni a független, objektív média feltételeit. Ami itt folyt, azután Goebbels vagy az észak-koreai diktátor is megnyalta volna a tíz ujját. Látom, hogy mióta a magyar emberek példátlan felhatalmazással rendszert váltották, azóta itt vannak mozgások, másfél év után először élőben adták egy sajtótájékoztatómat.

    „A Tisza Párt minden magyar embert képviselni fog, a Tisza- és a Fidesz-szavazókat is. Rend, béke és biztonság legyen ebben az országban. A Tisza-kormány a békéért fog dolgozni, megtartjuk a határkerítést. Ellentétben Orbán Viktorral, nem engedünk ki embercsempészeket. Ellentétben Orbán Viktor fiával, ellentétben Gulyás Gergővel, a Tisza folyamatosan a békéért fog dolgozni. A programunk eleme, hogy megtartjuk és kiterjesztjük a rezsicsökkentést, mert másfél millió honfitársunk használ tűzifát, ahol semmilyen rezsicsökkentés nem volt, ahogy a rendszerhasználati díjban sem. Mészáros Lőrinc, aki Orbán Viktor strómanja és pénztárcája, nem tud írni, nem tud olvasni, beszélni se nagyon, ötször gazdagabbá vált tíz év alatt, mint az angol királyi család, miközben több százezer ember mélyszegénységben él” – fogalmazott Magyar Péter, hozzátéve: „20 milliárd forintot elégettek itt önöknél is a nem létező Tisza-program hazugságára.” Magyar Péter azt is megígérte, hogy hazahozzák az uniós forrásokat.

    A következő kérdés a hírszolgáltatás felfüggesztésének jogszerűségére vonatkozott. Magyar Péter hangsúlyozta: „Önöknek sok kötelezettsége lett volna, ami benne van a médiatörvényben, a kiegyensúlyozott hírszolgáltatásnak nem tettek eleget. Nem tudom, hány ítélete van a bíróságnak, amiben elítélte önöket. Teljesen kiegyensúlyozatlanul jártak el.”

    Törvényesen fogunk eljárni, a hazug hírszolgáltatást felfüggesztjük. Én biztos nem szólok bele a közmédia munkájába. Ne keverjen össze minket Rogán Antallal. El is mondhatná, hogyan zajlott az, amikor megkapták az ukázokat, hogy mivel kell lejáratni a Tiszát. Az önök vezetőjének, Papp Dánielnek bírósági papírja van arról, hogy fekete öves hírhamisító, mégis itt lehet, és jár a Karmelitába

    – jelentette ki Magyar Péter.

    Magyar Péter 2026. április 15-én

    Magyar Péter 2026. április 15-én

    Fotó: Németh Kata / Index

    „Ön félrevezeti az embereket, megint a propagandát nyomja”

    A műsorvezető ezután egy zöldpárti európai parlamenti képviselőre hivatkozva felvetette, hogy milyen úton kerülhetnek Magyarországra az eddig felfüggesztett uniós források.

    Ön félrevezeti az embereket, megint a propagandát nyomja. Egy perce állít hazugságokat, és nem engedi, hogy válaszolják. Ön olyan embereket idéz, akiknek semmilyen hatásköre nincs a magyar pénzek kapcsán. Tegnap egyeztettem az Európai Bizottság elnökével, akinek van hatásköre. Neki is elmondtam, négy feltételt fog teljesíteni a Tisza-kormány, olyanokat, amelyek jók a magyar embereknek és vállalatoknak

    – hangsúlyozta Magyar Péter, négy lépést felsorolva:

    • „Korrupcióellenes intézkedések. Magyarország szinte utolsóként csatlakozik az Európai Ügyészséghez, létrehozzuk a Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalt.”
    • „Visszaadjuk a függetlenségét a magyar nyomozó hatóságoknak és az igazságszolgáltatásnak.”
    • „A harmadik, aminek különösen örülhetnek ebben a hazugsággyárban, hogy visszaadjuk a magyar sajtó függetlenségét, leállítjuk a propaganda tiltott támogatását. 600 milliárd forintot költött a kormány évente propagandára, ez a pénz hiányzik az egészségügyből.”
    • „A negyedik az akadémia szabadságának visszaadása, az egyetemeket visszaadjuk az egyetemi polgárságnak, a kutatóhálózatokat visszaadjuk a kutatóknak.”

    „Ennek a hazug propagandának vége lesz. A lényegről fogunk beszélni. Önöknél az is megjelent, hogy Németországban nincs internet, Németországban nem szexelnek az emberek. Önöknél bármit leadnak” – mondta Magyar Péter.

    A műsorvezető és a politikus között több ponton vita alakult ki. „Szerkesztő asszony, nem érzi kellemetlenek, hogy 3 millió 300 ezer ember szavazott a rendszerváltás mellett, és ön most is a Rogánék által leírt propagandát olvassa fel?” – kérdezte Magyar Péter. A műsorvezető válasza: „Kikérem magamnak, a közmédia műsoraiban a műsorvezetők maguk készülnek fel, semmilyen propagandát nem olvasok fel.”

    Némi polémia volt arról is, hogy a műsorvezető fülére mondják-e a kérdéseket. „Önnek az a technikája, hogy kihozzon a sodromból, de nem fog” – húzta alá a műsorvezető, mire Magyar Péter jelezte, „mi türelmesek és békések vagyunk”.

    „Kiterjesztjük a rezsicsökkentést”

    Magyar Péter több tervükről is beszélt:

    • „Kiterjesztjük a rezsicsökkentést a tűzifára is, felülvizsgáljuk a négyszeresére emelt rendszerhasználati díjat. A diverzifikációról is beszéltünk. A legfontosabb, hogy az energiabiztonságot fenntartsuk, a magyar emberek a lehető legolcsóbban jussanak energiához, üzemanyaghoz, és ez fenntartható legyen.”
    • Mindent megtesznek az uniós források hazahozataláért. Augusztus végéig az újjáépítési alapból 4 ezer milliárd forint sorsa eldől.
    • Ezermilliárd forintos lakossági és vállalati energiahatékonysági programra készülnek.
    • Magyar Péter szerint a Fidesz 38 vidéki kis kórházat akart bezárni, de a Tisza megtartja ezeket, uniós forrásokból fejlesztenek, valamint régiós csúcskórházakat is létrehoznak.
    • Budapest és Varsó között gyorsvasút épülhet. A politikus első útja miniszterelnökként Varsóba, a második Bécsbe vezet.

    Magyar Péter a rezsicsökkentésről kifejtette: „A limit felett a világpiaci és a beszerzési ár hétszeresét fizetik az emberek. A magyar cégek, amelyek a munkahelyeket adják, Európában a legmagasabb áramdíjat fizetik. Milyen rezsicsökkentésről beszélnek Önök? Minden huszadik magyar cég tud exportálni, mert versenyképtelenek, a legmagasabb áron veszik az áramot, nem tudtak energiahatékonysági beruházásokat csinálni, mert Orbán Viktor nem tudta, nem akarta hazahozni az uniós forrásokat. Csődbe vitték az országunkat, minden adat szerint a legszegényebb és legkorruptabb ország lettünk, és önök még mindig nyomják a propagandát.”

    Az interjú végén vita alakult ki arról, hogy Orbán Viktor elfogadta vagy nem fogadta el az Ukrajnának szánt hitelcsomagot. „Hogy bírja ki nevetés nélkül?” – kérdezte egy ponton a leendő miniszterelnök a műsorvezetőtől.

    „Felfüggesztjük a közmédia hírszolgáltatását”

    A vasárnapi országgyűlési választás a Tisza Párt kétharmados parlamenti többséget hozó győzelmével zárult. Magyar Péter miniszterelnök-jelölt a választás utáni nemzetközi sajtótájékoztatóján a közmédiáról is beszélt.

    „Felfüggesztjük a közmédia hírszolgáltatását egészen addig, amíg nem tudjuk biztosítani az objektív, pártatlan hírközlés feltételeit” – közölte hétfőn a politikus, hozzátéve: paritásos alapon akár az összes parlamenti párttal szeretnének létrehozni egy olyan grémiumot, ami objektíven és pártatlanul működik.

  • Otthonfelújítási pályázat 2026 – rossz hír érkezett a pénzről!

    Otthonfelújítási pályázat 2026 – rossz hír érkezett a pénzről!

    Budapesten és hét fejlettebb vármegyében felfüggesztik az európai uniós forrású, 2007 előtt épült családi házakra igénybe vehető, 5+5 millió forintos energetikai otthonfelújítási program igénylését – írja a Portfolio.

    Méghozzá a keret kimerülése miatt.

    Pályázati hírek – friss hírek percről percre

    A lap szerint utoljára április 17-én, pénteken lehet benyújtani az igényeket az MFB Pontokon. A kistelepüléseken elérhető vidéki otthonfelújítási programot nem érinti a döntés, az jelen állás szerint június 30-áig igényelhető.

    A mostani felfüggesztés csak az utóbbit és ezen belül is csak a fővárost, illetve Közép-Magyarország, Közép-Dunántúl és a Nyugat-Dunántúl régióját, vagyis az alábbiakat érinti:

    • Budapest,
    • Pest vármegye,
    • Fejér vármegye,
    • Komárom-Esztergom vármegye,
    • Veszprém vármegye,
    • Zala vármegye,
    • Vas vármegye,
    • Győr-Moson-Sopron vármegye.

    A felfüggesztés értelmében „a három rendelkezésre álló keret közül kettő esetében keretkimerülés miatt felfüggesztésre kerül a támogatási kérelmek benyújtása” – közölte LinkedIn-oldalán Papp Roland, a Nemzetgazdasági Minisztérium főosztályvezetője.

    Ez különösen fontos mindazok számára, akik már előkészítették a beruházásukat, de még nem nyújtották be a kérelmet – most valóban az utolsó pillanatban vagyunk

    – fogalmazott a főosztályvezető. A palyazat.gov.hu oldalán meg is jelentek az erről szóló közlemények.

    E program keretében a nyertesek a támogatásból legalább 30 százalékos energiamegtakarítást célzó felújításokat (pl. külső szigetelés, nyílászárócsere, fűtési rendszer megújítása). A program ősz óta sokkal kedvezőbb feltételekkel érhető el, a korábbi 6 helyett már akár 10 millió forint, felerészben vissza nem térítendő támogatás kapható, a visszatérítendő rész továbbra is kamatmentes, minimális saját forrás is elegendő, a kamatmentes hitelrész futamidejét megnövelték akár 15 évre.

    Hírkereső TOP friss RSS hírek percről percre

  • Csökkenti a Mol az üzemanyagok nagyker árát, a benzin és gázolaj ára továbbra is védett!

    Csökkenti a Mol az üzemanyagok nagyker árát, a benzin és gázolaj ára továbbra is védett!

    Üzemanyagár-csökkenést jelentett be a Mol a benzinkutak számára, írja a Holtankoljak.hu. Az új nagykereskedelmi árak csütörtöktől érvényesek, a benzin bruttó 8 forinttal, a gázolaj bruttó 24 forinttal kerül majd kevesebbe várhatóan.

    A jelenlegi piaci árak így alakulnak:

    • 95-ös benzin: 686 Ft/liter
    • gázolaj: 772 Ft/liter

    A védett árak pedig így:

    • 95-ös benzin: 595 Ft/liter
    • gázolaj: 615 Ft/liter

    A védett ár rendszere miatt az autósok többsége egyáltalán nem találkozik a valós piaci helyzet indokolta árral, ami a jelenlegi helyzetben egyre inkább gondot okoz, hiszen az árnövekedés nem tudja limitálni a keresletet. Ebből következően az emberek ugyanannyit használják az autóikat, mint a világpiaci olajár-emelkedés előtt, miközben a hazai nagykereskedelmi szereplők a piaci alapú importtal nem tudnak élni, hiszen nem akarnak azért valamilyen anyagot venni, hogy azt olcsóbban adják el, és bukjanak rajta. Kedden reggel derült ki, hogy a hazai

    • olajtartalék 572,8 kilotonnáról 486,9 kilotonnára csökkent;
    • a benzinkészlet 269,3 kilotonnáról 54,8 kilotonnára;
    • a dízeltartalék pedig 534,8 kilotonnáról 143,8 kilotonnára apadt.

    Top 1 hírekTop 24 hírekTop 50 hír a hírkeresőn

    Ahhoz azonban, hogy valaki védett az áron tankolhasson, néhány feltételnek teljesülnie kell.

    1. Magyar rendszámú jármű kell

    Védett áron csak magyar rendszámú, magyar forgalmi engedéllyel rendelkező járműbe lehet tankolni.

    Ez a szabály a magánszemélyekre, vállalkozásokra, fuvarozókra és mezőgazdasági szereplőkre is vonatkozik.

    2. A tankolásnak közvetlenül az autó tankjába kell történnie

    A kedvezményes ár csak akkor érvényes, ha az üzemanyagot közvetlenül a jármű üzemanyagtartályába töltik.

    Ez azt jelenti, hogy:

    • kannába nem lehet védett áron tankolni
    • más eszközbe (pl. fűnyíró, tartály) sem tölthető így az üzemanyag.

    3. A benzinkút ellenőrizheti a jogosultságot

    A kutakon ellenőrizhetik:

    • a rendszámot
    • a forgalmi engedélyt
    • a jármű adatait (típus, szín stb.).

    A védett áron tankoló autók rendszámát a kutak rögzíthetik és a hatóságok felé továbbíthatják ellenőrzés céljából.

    4. Nem minden kúton érhető el

    A szabályozás nem minden töltőállomásra vonatkozik: például a kizárólag automata, személyzet nélküli kutaknál nem mindig alkalmazható, mert ott nincs helyszíni ellenőrzés.

    Fontos: a kútoszlopon nem feltétlenül a védett ár látszik

    A benzinkutak sok esetben a piaci árat tüntetik fel, és a kedvezményes ár csak a fizetésnél érvényesül a jogosultak számára.

  • Nyugdíjemelés 2026-2027: Itt a Tisza Párt és Magyar Péter bejelentése!

    Nyugdíjemelés 2026-2027: Itt a Tisza Párt és Magyar Péter bejelentése!

    Ambiciózus, több száz milliárd forintos nyugdíjprogrammal készül a Tisza Párt: jelentős emeléseket, új juttatásokat és a rendszer átalakítását ígérik, különösen a kisnyugdíjasoknak kedvezve. A kérdés azonban nemcsak az, hogy mennyivel nőnének a kifizetések, hanem az is, hogy a jelenlegi költségvetési helyzetben miből lehetne mindezt finanszírozni.

    Nyugdíjasok figyelem – friss hírek a nyugdíjakról

    A Tisza Párt szeptemberben ismertetett nyugdíjprogramja konkrét intézkedéseket is tartalmaz a nyugdíjasok helyzetének javítására arra az esetre, ha kormányra kerülne. A Portfolio összegyűjtése szerint a párt megtartaná a 13. havi nyugdíjat, az öregségi nyugdíj minimumát és a megváltozott munkaképességűek ellátását 120 ezer forintra emelné, valamint a 120–140 ezer forint közötti nyugdíjakat egyszeri, havi 6–12 ezer forintos sávos emeléssel növelné.

    Emellett bevezetnék a Nyugdíjas SZÉP-kártyát, amely évi 200 ezer forintot biztosítana a 250 ezer forint alatti, és évi 100 ezer forintot a 250–500 ezer forint közötti ellátásban részesülőknek. A program része továbbá az időskorúak járadékának megduplázása, az otthonápolási díjak 50 százalékos emelése, és 20 ezer új férőhely létrehozása idősotthonokban, vegyes – piaci, uniós és állami – finanszírozással.

    A Tisza Párt saját számításai szerint a program megvalósítása évente összesen 655–795 milliárd forintba kerülne.

    Ebből 515–570 milliárd forint közvetlenül a nyugdíjasokhoz kerülne különböző többletjuttatások formájában. A Tisza Párt később bemutatott hivatalos választási programja a korábban ismertetett intézkedéseken túl további nyugdíjjal kapcsolatos vállalásokkal is kiegészült.

    • A párt vállalta a közben bevezetett 14. havi nyugdíj megtartását, jelezve, hogy ezt a juttatást hosszabb távon is megőrizné.
    • Emellett azt ígérték, hogy a nyugdíjak ismét a bérek alakulását követnék, vagyis szakítanának a jelenlegi, inflációkövető emelési rendszerrel.
    • Továbbá a Nők 40 mintájára, fokozatosan és a rendszer fenntarthatóságát szem előtt tartva bevezetnék a „Férfiak 40” programot is.

    A kisnyugdíjasok előnyben

    A Tisza Párt elsősorban a kisnyugdíjasoknak ígérte a legnagyobb mértékű támogatást. A Portfolio számításai szerint egy havi 75 ezer forintos ellátásban részesülő nyugdíjas éves juttatása akár 80,5 százalékkal is növekedhetne az intézkedések hatására. Ezzel szemben a havi 500 ezer forint feletti nyugdíjak esetében lényegében nem számolnak rendkívüli emeléssel: az ebbe a körbe tartozók kimaradnának a nyugdíj-felzárkóztatásból, az egyszeri sávos emelésből és a Nyugdíjas SZÉP-kártyából is. Számukra legfeljebb a bérekhez kötött nyugdíjemelés jelenthetne némi többletet.

    Magyar Péter kormánya a tervek szerint érdemben kezelné a nyugdíjak relatív leszakadásának problémáját. A Tisza Párt programja az inflációkövető emelésről – a svájci indexálás köztes lépcsőjét kihagyva – közvetlenül a bérekhez kötött nyugdíjemelésre való átállást irányozza elő. A lap szerint már az is kézzelfogható javulást hozhatna a nyugdíjasoknak, ha az emelések nem évente egyszer, egy összegben érkeznének, hanem a kormány gyakrabban, kisebb lépésekben igazítaná a nyugdíjakat az áremelkedéshez.

    Végezetül fontos kiemelni, hogy a Tisza Párt ezekhez az intézkedésekhez nem rendelt konkrét határidőket, így a vállalások jelenleg inkább irányvonalakat jelölnek ki, mintsem számon kérhető kötelezettségeket.

    Ez különösen érdekes a költségvetési helyzet fényében: a választások előtt két nappal közzétett friss adatok szerint az év első hónapjaiban jelentős hiány alakult ki. Bár a bevételek is növekedtek, a kiadások ennél gyorsabb ütemben bővültek, így március végére az államháztartás központi alrendszere 3420,4 milliárd forintos deficittel zárt. Március végére a hiány már elérte az egész évre tervezett összeg 83 százalékát, de itt fontos megjegyezni, a költségvetés hagyományosan is „fejnehéz”, a kiadások jelentős része már az első hónapokban jelentkezik.

    Így már a nyugdíjasoknak tett vállalások kapcsán is kijelenthető, hogy egyelőre nem világos, milyen forrásból finanszíroznák ezeket az intézkedéseket, és az sem, hogy egyáltalán pontosan mikor kerülhetne sor a bevezetésükre.

    Hírkereső – RSSHirek.hu friss hírek percről percre