Címke: Tisza Párt

  • Új adóprogram jön!

    Új adóprogram jön!

    A Forvis Mazars immár tizennegyedik alkalommal adta ki közép-kelet-európai adóbrosúráját (CEE tax guide 2026), amely 25 ország – köztük három közép-ázsiai állam: Üzbegisztán, Kirgizisztán és Kazahsztán – adórendszerét hasonlítja össze a befektetők szemszögéből. Magyarország idén is különleges helyet foglal el: az EU-n belül a páratlanul alacsony társaságiadó-kulcs és a kiemelkedő családi adókedvezmények egyedi adópolitikai profilt rajzolnak ki, miközben a magas áfa, a szektorális különadók és a Tisza Párt adóreform-elképzelései élénk szakmai vitát váltanak ki.

    Adóbevallás – fontos tudnivalók

    A Tisza-adóprogram szakértői értékelése

    • A személyi jövedelemadó rendszerét a program érdemben nem alakítja át: az egykulcsos modell megmarad, az alacsonyabb jövedelműek azonban adójóváíráson keresztül némi nettó többletet kapnának.

    A béreket terhelő adók emelése ki van zárva, a meglévő kedvezmények megmaradnak.

    • A kata visszaállítása politikailag népszerű ígéret – a régi rendszernek több mint 400 ezer adózója volt –, de a valódi kérdés az, hogy a vállalkozások közötti (B2B) ügyletek visszanyitásával a kata ismét adóelkerülési kiskapuvá válik-e. Erre egyelőre nincs válasz, a részletszabályok hiányoznak.
    • Az áfa területén az általános 27%-os kulcs nem változik. Két célzott csökkentés várható: a vényköteles gyógyszerek áfáját nullára, a tűzifa és bizonyos élelmiszerek kulcsát pedig drasztikusan csökkentené az új kormány. Ezek EU-konform, rövid távon inflációmérséklő lépések.
    • A program legösszetettebb és legvitatottabb eleme a vagyonadó: az egymilliárd forint feletti nettó vagyonra tervezett évi 1%-os adó a közép-kelet-európai régióban teljesen egyedülálló konstrukció lenne. Számos alapvető kérdés – az értékelés módszertana, a külföldi vagyonelemek kezelése, a tőkekivonás elleni védelem – egyelőre megválaszolatlan, a várható bevétel pedig a szakértők szerint a költségvetés méretéhez képest szimbolikus összeg.
    • A helyi iparűzési adó és a társasági adó összehangolása a kisvállalkozások terheit csökkentené, de a tényleges bevételi hatás bizonytalan. A külföldi nagyberuházók adókedvezményeinek a visszavágása pedig jogilag korlátozott mozgástér: a meglévő beruházásvédelmi egyezmények és az uniós állami támogatási szabályok visszamenőleg aligha léphetők át.

    H. Nagy Dániel, LL.M., partner, a Forvis Mazars adó- és jogi szolgáltatási üzletágának a vezetője a Tisza adóprogramjáról elmondta:

    A Tisza adóprogramja, irányát tekintve nettó adócsökkentés az alacsonyabb és közepes jövedelmű háztartások, valamint a kisvállalkozások javára – ez a szándék üdvözlendő.

    A CEE tax guide 2026 régiós összehasonlítása jól mutatja ugyanakkor: az adóverseny nem egydimenziós. Magyarország 9%-os taokulcsa páratlan a térségben, kérdés azonban, hogy ez mennyiben jelent valós versenyelőnyt, vagy éppen itt van lehetőség a költségvetési bevételek növelésére. A kata és a vagyonadó részletszabályai egyelőre hiányoznak: ezek döntik el, hogy az elképzelések célzott, gazdaságfehérítő eszközökké válnak-e, vagy új bizonytalanságot hoznak. Befektetői szempontból az adórendszer kiszámíthatósága legalább annyira fontos, mint a nominális kulcsok szintje.”

    Minimálbér: átlag körüli szinten Magyarország

    A 2026-os kiadás egyik legszembetűnőbb régiós trendje, hogy az áfakulcsok több országban is emelkedtek: Románia, Észtország és Kazahsztán mind megemelte általános kulcsát, miközben egyes csökkentett kulcsokat megszüntetett vagy összevont.

    A régió országainak mintegy felében – így Magyarországon is – egykulcsos szja működik (8–22%), míg a többiek progresszív rendszert alkalmaznak, ahol a felső kulcs akár az 50%-ot is meghaladhatja. A személyi jövedelemadó területén a régió inkább a terhelés növelése felé mozdult: Litvánia teljesen átalakította rendszerét, és egységes progresszív skálára tért át, Románia jelentősen növelte az osztalék forrásadóját, Szlovákia pedig két új, magasabb adósávot vezetett be. Ezzel szemben Görögország csökkentette a meglévő kulcsait.

    A régióban az átlagos bruttó minimálbér 814 euró körül alakul; a legtöbb ország 700–1300 eurós sávban mozog, számottevő szórással. (2026 januárjában a magyar havi bruttó minimálbér 838 euró volt.) A minimálbérek a régió egészében emelkedtek, néhol jelentősen: Montenegróban közel egyharmadával nőtt az összeg, Szlovákiában és Csehországban is két számjegyű volt az emelés. Vásárlóerő-paritáson ugyanakkor a kép árnyaltabb: egyes nominálisan alacsonyabb bérű országok – például Lengyelország vagy Románia – a helyi árszínvonal miatt reálértékben közelebb vannak a nyugati szinthez, mint azt a számok sugallják.

    A Pillar II globális minimumadó a régió 14 országában – köztük Magyarországon – már törvényi szinten él, és 2026-ban operatív valósággá válik: a multinacionális vállalatcsoportoknak idén kell először benyújtaniuk a kiegészítő adóbevallást. Ez egyre szűkebb teret hagy a nyereségátcsoportosításnak, és érdemben növeli a megfelelési terheket is.

    Hazánk a régiós adóversenyben

    A magyar adórendszer szerkezete eltér a régiós főáramétól: a fogyasztási adók súlya magas, miközben a társasági nyereség adóterhelése alacsony, amit a szektorális különadók is erősítenek. A 9%-os taokulcs az EU-ban a legalacsonyabb (régiós átlag: ~ 20%), de a képet árnyalja, hogy a hitelintézetek különadója 2026-ban 10%-ra (20 milliárd Ft adóalap alatt) és 30%-ra (20 milliárd Ft adóalap felett) emelkedett. A 27%-os általános áfakulcs az EU legmagasabbja (a régiós átlag ~ 20%). A helyi iparűzési adó (hipa, max. 2% a nettó árbevételre) szintén egyedi teher a régiós versenytársakéhoz képest.

    2026 fontos újdonsága, hogy új taokedvezmény igényelhető legalább 100 millió forintos (kb. 260 ezer EUR) környezeti beruházásra. A transzferár-szabályozásban bevezetett safe harbor alapján az alacsony hozzáadott értékű csoporton belüli szolgáltatásokra az 5%-os haszonkulcs automatikusan piaci árnak minősül, külön dokumentáció nélkül. Nincs forrásadó osztalékra, kamatra és jogdíjra külföldi vállalatnak fizetett összegek után, ami szintén régiós ritkaság.

    Adóék és családi kedvezmények: régiós éllovas

    Az adóék Magyarországon a gyermektelen munkavállalóknál 41% körül van – ez a régiós 37%-os átlag feletti. A kép gyerekek esetén teljesen megfordul azonban: a 2026-ban kibővített családi adókedvezmény hatására a háromgyermekes munkavállalóknál az adóteher kevesebb mint a felére, 18% alá csökken. Ezzel Magyarország messze a legjobb teljesítményt nyújtja a 25 vizsgált ország közül, megelőzve Szlovákiát, Horvátországot és Lettországot. A kedvezmény magasabb jövedelmeknél is érvényesül, bár hatása kisebb.

    Digitális adóadminisztráció: élvonalban

    A 2024-ben bevezetett eÁFA-rendszerben a NAV az online számlaadatok alapján előzetesen kitöltött áfabevallást bocsát a vállalkozások rendelkezésére. 2025 végén elindult az e-nyugta-rendszer, amely 2028-ig felváltja a papíralapú pénztárgépnyugtákat. A valós idejű online számlaadat-szolgáltatás és a kötelező számlázószoftver-használat már évek óta mintaként szolgál – Lengyelország (KSeF), Románia (e-Invoice) és Horvátország (Fiscalization 2.0) is ezt az utat választotta.

  • Jöhet az ÁFA csökkentés!

    Jöhet az ÁFA csökkentés!

    A zöldségek és gyümölcsök ÁFA-ja csökkenhet elsőként.

    27-ről 5 százalékra csökken majd a zöldségek és gyümölcsök forgalmi adója – ezt a leendő agrárminiszter mondta a Telexnek.

    Bóna Szabolcs arról is beszélt: ennek előkészítésével kezdi munkáját, mert megígérték a kampányban, hogy az egészséges élelmiszereket kevésbé adóztatják majd. A terméktanács szerint az érintett termékek olcsóbbá válhatnak, és az áfacsalások is visszaszorulhatnak.

    Miért fontos ez? A Tisza adóprogramja jelenlegi tudásunk szerint leginkább adócsökkentéseket tartalmaz, és kérdés, hogy a jelentős államháztartási hiány mellett hogyan tudják ezeket fenntartható módon bevezetni.

    • 300-500 milliárd forint körüli bevételkiesést eredményezhet a tervezett mediánbér alatti adójóváírás bevezetése a személyi jövedelemadó esetében az adóigazgató becslése szerint.
    • Az áfát sem növelnék, hanem bizonyos termékek – pl. egészséges élelmiszerek – esetében csökkentenék.
    • A kisadózó vállalkozók tételes adójára (kata) jogosultak körét is újra kiterjesztenék, ami várhatóan szintén nem az adóbevételek növekedése felé hat. H. Nagy Dániel szerint a katának vannak érdemei, például a gazdaságfehérítő hatása, de aránytalanul kedvező volt a korábbi formában, így sokak esetében eredményezett rejtett foglalkoztatást.
    • A vagyonadó révén akarja a párt kompenzálni az adócsökkentéseket, de H. Nagy szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy ez mennyire hozhat érdemben bevételt. A jövedelmet sokkal egyszerűbb adóztatni, mert a vagyon értékelése és például a külföldre menekített vagyonelemek elérése kifejezetten nehéz – fogalmazott az adóigazgató.
    • A társasági adó reformja viszont hozhat érdemi extra bevételt: ennek a mértékét lehet emelni, akár többkulcsossá tenni, és az adókedvezmények rendszerét is újra lehet szabni, ami a Tiszának is szándéka.

    Mi várható?Megfontolt lépésekre számít H. Nagy, mivel a Tisza azt ígérte, hogy a kiszámíthatóságra fog törekedni az adózásban.

    • Az szja-csökkentéstvezetheti be leghamarabb az új kormány szerinte, könnyen lehet viszont, hogy csak 2027-től, mert ez jelentős bevételkiesést fog eredményezni.
    • A vagyonadó kidolgozását jóval időigényesebb feladatnak látja, ezért várhatóan ebből később lesz bevétel.
    • A többgyerekes anyák adókedvezményét szerinte rövid távon politikai okokból nem fogja kivezetni a leendő kormány annak ellenére, hogy ez fokozatosan egyre nagyobb terhet fog jelenteni a költségvetésnek.
  • Magyar Péter a Mi Hazánknak: „Szégyelljék magukat!”

    Magyar Péter a Mi Hazánknak: „Szégyelljék magukat!”

    A Mi Hazánk képviselőinek tegnapi kivonulása a tamburás gyerekek előadásáról, valamint a Szózatról és a Himnuszról teljességgel vállalhatatlan cselekedet volt.

    – írja Magyar Péter a Facebookon, és kommentben azt is hozzáteszi, hogy szégyelljék magukat.

    Magyar Péter és Tisza Párt friss hírek

    A Mi Hazánk frakciója kivonult az ülésteremből, amikor a sükösdi tamburás gyerekek, akiknek jó része roma származású, eljátszották a parlament alakuló ülésén a magyarországi cigányok himnuszát és a Tavaszi szelet. A 100 tagú cigányzenekar elfogadhatatlannak nevezte a lépést.

    A Magyar Örökség Díjas Hungarikum 100 Tagú Cigányzenekar mély megdöbbenéssel és szomorúsággal figyelte azt a jelenetet, amely az Országgyűlés alakuló ülésén történt. A Sükösdi Tamburazenekar gyermekei tiszta szívvel, örömmel és a zene szeretetével érkeztek, hogy fellépésükkel emeljék az ünnep méltóságát. Velük szemben a Mi Hazánk frakciójától olyan viselkedést tapasztalhattunk, amely méltatlan minden demokratikus és emberi értékhez. Gyermekeknek hátat fordítani a származásuk miatt nem politikai állásfoglalás, hanem elfogadhatatlan kirekesztés.

    – írta Danyi Lőrinc Róbert elnök, művészeti igazgató a Facebookon.

    Toroczkai László, a Mi Hazánk frakcióvezetője viszont azt írta, nem a tamburazenekar és főleg nem a gyermekek származása miatt vonultak ki az Országgyűlés alakuló ülésének végén.

    Ahogy azt korábban bejelentettük, a Szent Koronához járultunk eskütételre, mert az eredeti megállapodást felrúgva, végül ezt sem a Tisza Párt, sem a Fidesz-KDNP nem tette meg. Azt is előre jeleztük, hogy az előzetesen elfogadott napirend szerint, az Örömóda előtt fogunk kivonulni, mert a Tisza Párt azt az Európai Unió himnuszaként akarta lejátszani, márpedig mi az Európai Uniót szuverén nemzetek szövetségének, és nem egy új birodalomnak, az úgynevezett »európai egyesült államoknak« tekintjük. Az európai parlamenti frakciónk is mindig ezt az álláspontot képviseli az Európai Unió úgynevezett himnuszával kapcsolatban, az EP-ben is

    – írta Toroczkai.

  • Már Holnap Hétfőn nagy tempóval indul be a parlamenti munka!

    Már Holnap Hétfőn nagy tempóval indul be a parlamenti munka!

    A parlament.hu-n már olvasható, melyik bizottság mikor melyik miniszterjelöltet hallgatja meg.

    Nem lopják a napot az újdonsült politikusok, reggel 8.00-kor rögtön hat bizottsági ülés kezdődik párhuzamosan, 10 órától újabb öt, délben egy, délután kettőkor két bizottsági ülés jön. Keddre eddig hat ülést jelez a honlap.

    Bizottságonkénti eloszlásban ez azt jelenti, hogy hétfőn 13 bizottságban indul be majd a munka, kedden pedig a maradék 6-ban folytatódik.

    A hat bizottság, amelyik indítja a ciklust:

    Agrár- és Élelmiszergazdasági Bizottság, Digitalizációs és Technológiai Bizottság, Egészségügyi Bizottság, Élő Környezetért Felelős Bizottság, Európai Ügyek Bizottsága, Gazdasági és Energetikai Bizottság.

    Mindegyik a hozzá passzoló jelöltet hallgatja meg, sorrendben Bóna, Tanács, Hegedűs, Gajdos, Orbán, Kapitány miniszterjelölteket.

    Tisza Párt legfrissebb hírei

  • Magyar Péter letette az esküt, ő Magyarország új miniszterelnöke!

    Magyar Péter letette az esküt, ő Magyarország új miniszterelnöke!

    140 igen, 54 nem szavazat, és 1 tartózkodás mellett az Országgyűlés megválasztotta Magyarország miniszterelnökének Magyar Pétert, aki rögtön le is tette miniszterelnöki esküt.

    Friss hírek: Tisza Párt és Magyar Péter hírek

    Elsőként Sulyok Tamás gratulált Magyar Péternek a miniszterelnökké választásához. A miniszterelnök ezután a frakcióvezetőktől: Bujdosó Andreától, Gulyás Gergelytől, Rétvári Bencétől, valamint Toroczkai Lászlótól fogadta a gratulációkat.

    A Tisza Párt bizottsági elnökei:

    • Kovács Petra Judit – Agrár- és Élelmiszergazdasági Bizottság
    • Varga Balázs – Digitalizációs és Technológiai Bizottság
    • Ruzsa Diána – Egészségügyi Bizottság
    • Sopov Ildikó Éva – Európai Ügyek Bizottsága
    • Csőszi Attila – Gazdasági és Energetikai Bizottság
    • Bakos Csaba Attila – Honvédelmi- és Rendvédelmi Bizottság
    • Hantosi István – Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottság
    • Perticsné Kácsor Andrea – Közlekedési és Beruházási Bizottság
    • Hajdu Márton Ádám – Külügyi Bizottság
    • Sasi-Nagy Edit – Mentelmi Bizottság
    • Szücs Dóra – Oktatási Bizottság
    • Jakab Zsuzsanna – Társadalmi Részvétel Bizottsága
    • Rák Richárd – Törvényalkotási Bizottság
    • Szabó Tibor – Vidék- és Településfejlesztési Bizottság

    A Fidesz az Élő Környezetért Felelős Bizottságot (V. Németh Zsolt), a Művelődési Bizottságot (Szentkirályi Alexandra), a Pénzügyi és Költségvetési Bizottságot (Bencsik János), valamint a Szociális Bizottságot (Zsigó Róbert) vezeti. A KDNP-s Nacsa Lőrinc a Magyarságpolitikai Bizottság élére került, miközben a Nemzetbiztonsági Bizottság a Mi Hazánk Mozgalomé lett Apáti István elnöki tisztségével.

  • Euró bevezetése Magyarországon: mikor jöhet?

    Euró bevezetése Magyarországon: mikor jöhet?

    Az elmúlt hetek egyik legnagyobb gazdasági témája lett az euró bevezetése Magyarországon. A kérdés azért került ismét előtérbe, mert a Tisza Párt gazdasági szakemberei több alkalommal is beszéltek arról, hogy 2030-ra megteremtenék az euró bevezetésének feltételeit.

    A téma rendkívül érzékeny, mert az euró nemcsak egy új pénznem lenne, hanem az egész magyar gazdaság működését érintené. A fizetések, a nyugdíjak, a hitelek, az árak és a megtakarítások is új helyzetbe kerülnének.

    Sokan támogatják az eurót, mert stabilabbnak tartják a forintnál, mások viszont attól félnek, hogy az ország elveszítené a gazdasági mozgásterének egy részét.


    Mit mond a Tisza Párt az euróról?

    A Tisza Párt szerint Magyarország számára hosszú távon előnyös lehet az euróövezethez való csatlakozás. Kármán András, a párt pénzügyi felelőse arról beszélt, hogy 2030-ra megteremtenék az euró bevezetéséhez szükséges feltételeket.

    A párt programjában az szerepel, hogy:

    • előkészítenék az euró bevezetését
    • társadalmi és szakmai egyeztetést indítanának
    • stabil gazdasági pályát alakítanának ki
    • csökkentenék az inflációt és a költségvetési hiányt

    Magyar Péter szerint az euró bevezetése nemzeti érdek lehet, ugyanakkor konkrét dátumot még nem neveztek meg.


    Nem elég egy politikai döntés

    Nagyon fontos tudni, hogy az euró bevezetéséről nem lehet egyszerűen „egyik napról a másikra” dönteni.

    Az Európai Uniónak szigorú feltételei vannak, ezeket nevezik maastrichti kritériumoknak.

    A legfontosabb feltételek:

    • alacsony infláció
    • stabil árfolyam
    • 3% alatti költségvetési hiány
    • csökkenő államadósság
    • alacsony kamatkörnyezet

    A Tisza Párt is ezek teljesítéséről beszélt.


    Mi történne a forinttal?

    Az euró bevezetése után megszűnne a forint, és minden euróban működne tovább:

    A váltás egy hivatalos árfolyamon történne.

    Ez azt jelenti, hogy például:

    • 400 000 forintos fizetés
    • vagy 250 000 forintos nyugdíj

    euróban jelenne meg a bankszámlákon.


    Erősödhet a forint az euró miatt?

    Érdekes jelenség, hogy egyes elemzők szerint már önmagában az euró lehetősége is erősítheti a forintot.

    Zsiday Viktor befektető szerint a piac elkezdhette beárazni azt, hogy Magyarország hosszabb távon beléphet az euróövezetbe.

    Korábban más országoknál is előfordult:

    • a csatlakozás előtt erősödött a hazai valuta
    • stabilabbá vált az árfolyam
    • csökkentek a kamatok
    Céldátum
    2030 körül
    Fő feltétel
    Alacsony infláció
    Mi szűnne meg?
    A forint
    Nagy kérdés
    Mennyit ér majd a pénz?

    Milyen előnye lehetne az eurónak?

    Az euró támogatói szerint több fontos előny is lenne.

    Stabilabb pénz

    Az euró árfolyama kiszámíthatóbb lehet, mint a forinté.

    Ez különösen fontos:

    • vállalkozásoknak
    • importőröknek
    • utazóknak
    • megtakarítóknak

    Olcsóbb hitelek

    Az euróövezetben általában alacsonyabbak a kamatok.

    Ez hosszabb távon:

    • olcsóbb lakáshitelt
    • kedvezőbb vállalkozói hitelt
    • kisebb törlesztőrészleteket

    is jelenthetne.

    Kisebb árfolyamkockázat

    Sok magyar cég euróban kereskedik, miközben forintban működik. Az árfolyam-ingadozás komoly bizonytalanságot okoz.

    Az euró ezt megszüntetné.


    Milyen veszélyei lehetnek?

    Az ellenzők szerint az eurónak komoly kockázatai is vannak.

    Elveszne az önálló monetáris politika

    Magyarország nem tudná külön szabályozni:

    Mindenről az Európai Központi Bank döntene.

    Áremelkedéstől tartanak sokan

    Sok országban az emberek úgy érezték, hogy az euró bevezetése után emelkedtek az árak.

    Főleg:

    • szolgáltatások
    • élelmiszerek
    • kisebb bolti tételek

    drágultak gyorsan.

    Nem lehet kilépni könnyen

    Az euróövezetből kilépni rendkívül nehéz lenne. Erre gyakorlatilag nincs bevett példa az EU-ban.


    Mi lenne a nyugdíjakkal és a fizetésekkel?

    A nyugdíjakat és béreket automatikusan átváltanák euróra.

    A nagy kérdés inkább az:

    👉 mennyit érne majd az a pénz?

    Ha az árak gyorsabban emelkednek, mint a bérek és nyugdíjak, akkor az emberek rosszabbul járhatnak.

    Ha viszont stabil marad az infláció, akkor hosszabb távon javulhat a helyzet.


    Magyarország mennyire áll készen?

    A legtöbb elemző szerint jelenleg Magyarország még nincs kész az euró bevezetésére.

    Fő problémák:

    • magas államadósság
    • költségvetési hiány
    • inflációs kockázatok
    • gazdasági bizonytalanság

    Ezért a legtöbb szakértő szerint még több évnyi stabil gazdaságpolitika kellene a csatlakozáshoz.


    Mi történhet a következő években?

    A következő időszakban több forgatókönyv is lehetséges:

    1. Gyors felkészülés

    A gazdaság stabilizálódik, csökken az infláció és megkezdődik az euró előkészítése.

    2. Hosszabb csúszás

    A gazdasági problémák miatt kitolódik az euró lehetősége.

    3. Politikai vita marad

    Az euró továbbra is megosztó téma marad Magyarországon.


    Összegzés: új korszak jöhetne Magyarországon

    Az euró bevezetése az egyik legnagyobb gazdasági változás lenne Magyarország modern történetében.

    A támogatók szerint:

    • stabilitást
    • erősebb gazdaságot
    • kiszámíthatóbb pénzt

    hozhatna.

    A kritikusok szerint viszont:

    • nőhetne a drágulás
    • csökkenne a gazdasági mozgástér
    • túl nagy lenne a külső függőség

    A következő években eldőlhet, hogy Magyarország valóban elindul-e az euró felé vezető úton.

  • Infláció 2026: ekkora drágulással indulhat az új kormány

    Infláció 2026: ekkora drágulással indulhat az új kormány

    Friss inflációs adat érkezett: 2026 áprilisában a fogyasztói árak átlagosan 2,1 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Ez gyorsulást jelent a márciusi 1,8 százalékos inflációhoz képest, vagyis a drágulás ismét felfelé mozdult.

    Mi drágult legjobban áprilisban?

    A friss adatok szerint az éves inflációt főként a szolgáltatások és a szeszes italok, dohányáruk áremelkedése húzta felfelé.

    A szolgáltatások ára éves alapon 4,0 százalékkal, a szeszes italok és dohányáruk ára pedig 4,1 százalékkal nőtt. Az élelmiszereknél mérsékeltebb, 1,5 százalékos éves emelkedést mértek.

    A szolgáltatásoknál látszik igazán a drágulás

    A mindennapi életben sokan nemcsak a bolti árakon, hanem a szolgáltatásoknál érzik a drágulást. Többe kerülhet például:

    • üdülés
    • színház
    • sport- és múzeumi belépő
    • testápolási szolgáltatás
    • járműjavítás és karbantartás

    A Haszon összefoglalója szerint egyes szolgáltatásoknál két számjegyű áremelkedés is látható volt éves alapon.

    Áprilisi infláció
    2,1%
    Márciusi adat
    1,8%
    Legnagyobb hajtóerő
    Szolgáltatások
    Üzenet
    Újra gyorsult a drágulás

    Mit jelent ez a családoknak?

    Bár a 2,1 százalékos infláció messze elmarad a korábbi évek nagyon magas drágulásától, a háztartások szempontjából így is fontos jelzés. Ha az árak hónapról hónapra tovább emelkednek, akkor a fizetések, nyugdíjak és támogatások vásárlóereje újra nyomás alá kerülhet.

    Különösen érzékeny terület lehet:

    • élelmiszer
    • rezsi
    • közlekedés
    • egészségügyi kiadás
    • szolgáltatások

    Miért fontos ez az új kormánynak?

    Az új kormány egyik első gazdasági kihívása az lehet, hogy alacsonyan tartsa az inflációt. A friss adat még nem jelez válságos helyzetet, de azt mutatja, hogy a drágulás nem tűnt el teljesen.

    A következő hónapokban kulcskérdés lesz, hogy az infláció megáll-e ezen a szinten, vagy tovább gyorsul.

    A friss KSH-adat szerint áprilisban ismét gyorsult az infláció Magyarországon. Az éves drágulás 2,1 százalék, ami még kezelhető szint, de a szolgáltatások és egyes fogyasztási cikkek áremelkedése miatt sok család továbbra is érezheti a pénztárcáján a változást.

  • Zsolti bácsis ügy: újabb baromság egy Fideszestől!

    Zsolti bácsis ügy: újabb baromság egy Fideszestől!

    Pócs János azt állítja, bizonyítékai vannak arra, hogy egy „a Tisza Párthoz közvetlenül köthető személy” járta ki, hogy hamis tanúvallomás szülessen a Zsolti bácsis ügyben.

    Pócs János azt állítja, a Szőlő utcai intézmény egyik alkalmazottja kereste meg őt az információval.

    Péntek este a közösségi oldalán jelezte Pócs János, a Fidesz parlamentbe végül beejtőernyőzött országgyűlési képviselője, hogy rendkívüli bejelentésre készül, hamarosan pedig közzé is tett egy videót a következő címmel: „A Zsolti bácsis szálak a Tisza párthoz vezetnek”.

    Az üggyel kapcsolatban a Szőlő utcai javítóintézet egykori neveltje, Bangó Sándor nemrégiben tett vallomást az ügyészségen, ahol megnevezte azt a politikust is, aki visszaéléseket, szexuális bűncselekményeket követhetett el az intézményben nevelkedő kiskorúakkal szemben.

    Pócs videójának címe elsőre azt sugallhatta, hogy a Fidesz politikusa azt fogja állítani, hogy a Tisza Párthoz köthető személyeknek lehet köze a bűncselekményekhez. Ehhez képest azt állítja, hogy olyan dokumentumok, vélt vagy valós bizonyítékok jutottak el hozzá, amelyek arra engednek következtetni, hogy Bangó Sándort mások mellett egy, a Tiszához köthető személy bírta rá, hogy – Pócs állítása szerint – hamis tanúvallomást tegyen. Pócs azt is kijelentette, hogy mivel a dokumentumok és hanganyagok, amikhez hozzájutott, bűncselekmény elkövetésére engednek következtetni, azokat átadta az ügyészség részére.

    Pócs János azt állítja, hogy megkereste őt a Szőlő utcai intézmény egyik nevelője, aki állítólag kapcsolatban áll Bangó Sándorral.

    Elmondása szerint neki konkrét bizonyítékai vannak arra, hogy B. Sándort a Tisza Párthoz közvetlenül köthető személy, annak az ügyvédbarátja, a parlamentbe be nem jutott ellenzéki párt vezetője, és egy ismert podcast-gyáros nagyon sok millióval, lakással motiválta a terhelő vallomás megtételére

    – jelentette ki a jászsági fideszes politikus, állítva még azt is, hogy információi szerint a felsorolt szereplők később azzal fenyegették Bangót, ha nem tesz név szerinti terhelő vallomást, akkor nagy bajba kerülhet, akár még börtönbe is.

  • Lemond a miniszter-jelöltségről Melléthei-Barna Márton!

    Lemond a miniszter-jelöltségről Melléthei-Barna Márton!

    Lemondok a miniszteri jelöltségről – írja a Tisza Párt igazságügyi miniszteri posztjának jelöltje, Melléthei-Barna Márton. Magyar Péter kérte fel a párt jogi vezetőjét, ő felelt volna „a jogállam és a jogbiztonság helyreállításáért”, valamint „a magyar embereknek járó uniós források hazahozatalát lehetővé tevő jogszabályi keretek” kialakításáért.

    Melléthei-Barna a Tisza Párt jogi igazgatója, ügyvéd, négy gyermek édesapja. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán Magyar Péter és Gulyás Gergely évfolyamtársaként végzett. Itt lettek barátok Magyarral, akivel 2025 szeptembere óta rokoni szál is összeköti őket: Melléthei-Barna feleségül vette a pártelnök húgát.

    Melléthei-Barna azt írja, hogy a Tisza Párt hatalmas felhatalmazásból következik az is, hogy a társadalmi konszenzust növelni, nem pedig csökkenteni kell a jogállam és az igazságtétel mögött. Ezt pedig a miniszterelnökkel fennálló rokoni, baráti kapcsolat most nem segíti. Hisz abban, hogy mind jogi, politikai, erkölcsi és emberi szempontból kikezdhetetlen lett volna a kormánytagsága, de most úgy tudja segíteni ezt a nemzeti egységet, ha hátrébb lép. „Én a rendszerváltásra tettem fel az életemet az utóbbi két évben, engem nem személyes célok vezéreltek, pláne nem pozíciót kerestem” – írta.

    „Ezért annak érdekében, hogy a legkisebb árnyék se vetüljön a rendszerváltásra, egyeztettem Magyar Péterrel, és abban maradtunk, hogy az ország és a TISZA-kormány érdekét az szolgálja legjobban, ha a miniszterelnök egy olyan alkalmas és elkötelezett szakembert kér fel az igazságügyi miniszteri pozícióra, akit kizárólag tevékenysége alapján ítél meg a nyilvánosság” – indokolta visszalépését. Magyar Péter pénteken jelenti be, hogy kit jelöl Melléthei-Barna Márton helyett igazságügyi miniszternek.

  • Borul a NER! Balásy Gyula sírva ment be a Kontrollhoz!

    Borul a NER! Balásy Gyula sírva ment be a Kontrollhoz!

    „Azért jöttem, mert hoztam magammal egy dokumentumot, ez egy közjegyzői okirat”, ami egy kötelezettségvállalást jelent közérdekű célra – mondta el Balásy Gyula, az állami megrendelésekkel kitömött kommunikációs cégcsoport, a Lounge tulajdonosa a Kontrollnak egy hétfői interjúban.

    Tisza Párt friss hírek, bejelentések

    A cégcsoportot, amit 22 év épít, és jelenleg az állam rendezvényszervezési, kommunikációs és médiavásárlási feladatait végzi, felajánlja a magyar állam részére – tette hozzá. Balásy egy kiegészítő kérdésre válaszolva közölte, nem akart az ügyészséghez fordulni, hisz nincs eljárás ellenük.

    Mint írták, Balásy saját maga ajánlotta fel a lapnak, hogy náluk hozza nyilvánosságra azt, hogy a közokiratban lemond négy cégében, a Lounge Designban, a Lounge Eventben és a New Land Media Kft.-ben lévő 100 százalékos üzletrészéről, valamint az utóbbi kettő cég 95 százalékos tulajdonában álló Visual Europe Zrt.-ben lévő üzletrészéről is. A cégei mellett felajánlotta az államnak a három magántőkealapban lévő több tízmilliárd forint értékű befektetési jegyeit is.

    Később azt is mondta, átad egy olyan anyagot majd, amiben ki van dolgozva, hogy lehetne a leggyorsabban és legsimábban behelyezni a cégeit az államháztartás keretei közé. Ennek végrehajtásában szívesen részt vesz Balásy.

    Egy kérdésre azt felelte, nem tudja, hogy a Fidesz választási győzelme esetén is meglépte volna a nagy felajánlást.

    Közbeszerzések, milliárdok, kék plakátok

    Közbeszerzésen elnyert, átlátható szerződéseik vannak, mindennel el tudnak számolni – mondta Balásy. Minden adatot és dokumentumot át is ad az államnak erről. A cégek áráról azt mondta, 80 milliárd forintnyi értéket képviselnek, 100 milliárd forintnyi szerződésállományuk van, és 15 milliárdos a követelésállomány. Balásy szerint nem kell takargatnia semmit, de látja, hogy a tevékenységeik „túlmutatnak a piaci kommunikációs folyamatokon”, és ezen feladatok elvégzése az állam kezében van a legjobb helyen. Több mint 500 ember dolgozik ott, akik értéket teremtettek, a világ élvonalába emelték ezeket a cégeket. Szeretné, ha az egzisztenciájuk biztosítva lenne.

    Legalább 3000 alvállalkozóval dolgoznak még évente, „ez egy egész ökoszisztéma”, szinte a teljes hazai kommunikációs ipart lefedi. Mindig szakmai szempontok, megfelelő ár és gyorsaság alapján választották ki őket – állította.

    A cégei történetéről is beszélt. 2004-ben alapította a Lounge Designt, ami kkv-knak végezte a feladatokat. Ő előtte nemzetközi ügynökségeknek dolgozott art directorként. Egy ideig az AXN tévécsatorna közép-európai kommunikációs feladatait vitték. 2005-ben volt az első fideszes nemzeti konzultáció, akkor egy ismerősén keresztül bekerült a kommunikációs csapatba, ők tervezték a logót például. Egy józsefvárosi időközi választáson Kocsis Máté csapatának segítettek grafikával. A 2010-es választáson közel húsz képviselő kampányát vitték, „mindegyiknek egyedi arculata volt”. Utána a nagy kommunikációs, a kormánynak dolgozó cégek alvállalkozói lettek.

    A Nemzeti Kommunikációs Hivatalba bekerült nagy vállalatok alatt folytatták a munkát később. 2016-ban egy új keretmegállapodást írt ki az állam, ezen ők is elindultak, „volt tapasztalatunk, úgy gondoltam, meg tudjuk csinálni”. Akkor 20-30 fős volt a Lounge. 2018-ban kiesett két szereplő, „és hirtelen ott találtuk magunkat, hogy nekünk egyedül kell ellátni az egész állami szervezet” kommunikációját. A 30-ból 120 ügyfél lett, de megoldották, „nagyon sok munka, nagyon sok feladat volt ezzel”. A versenytorzító hatásra vonatkozó kérdésre csak annyit felelt, sok más céggel dolgoztak együtt.

    „Az elmúlt hat évben mi 104 kommunikációs tenderen indultunk”, 48-on nyertek, 52-n más nyert, 4 érvénytelen lett. Amikor megnyertek egy keretmegállapodást, van egy összeg, ami lehívható szerinte. Ebbe az állami cégek és minisztériumok be tudnak jelentkezni, és tudnak külön szerződést kötni velük. A sajtóban megírt tendernyeréseik ezért nem is számítanak külön tendernyerésnek Balásy szerint.

    „Tudom, hogy mindenki a kék plakátokkal jön, de ez a tevékenységünk kis része”, ezekhez volt a legkevesebb közük. A feladatuk a közzététel, egyes esetekben a grafika volt.

    Arra nem tudott felelni, mennyi osztalékot vett ki az évek során, de szerinte minden adat nyilvános. „A teljes 2025-ös év és a jelenlegi év minden eredménye eredménytartalékban van” – tette hozzá. Több cégük számláját is befagyasztották az utóbbi hetekben „mindenfajta előzetes jelzés, dokumentum, határozat nélkül, technikai hibára hivatkozva” – tette hozzá Balásy. Több tízmilliárd forintot érint ez szerinte, „olyan feladatok kerülnek ezzel veszélybe, amiket el kell látnunk az ügyfeleink részére”, mint a MotoGP, a Budapesten rendezendő Bajnokok Ligája-döntő, és közel 500 ember fizetését nem tudják elutalni.

    Nem gondolkozott a külföldre költözésben, „én ebben az országban születtem, itt éltem, itt van a családom, úgy érzem semmi okom arra, hogy máshova menjek” – mondta könnyek között. A vagyonáról azt mondta, nem tagadja, hogy jómódú. Amit keresett, mindig befektette vagy visszaforgatta a cégébe. Időtálló befektetéseket keresett, „és az ingatlan ilyen”. Külföldi ingatlanjai vannak, amiket kiad főszezonban, máskor meg a családdal megy oda nyaralni, mesélte, a máriaremetei házáról pedig azt mondta, többgenerációs házat akartak építeni, de nem tudja, megvalósul-e valaha. A lebegő tihanyi luxusházról azt idézte fel, hogy a környéken nőtt szinte fel, milliónyi szál fűzi oda, ahogy a tési ingatlanjához is.

    Nincs arra lehetőség, hogy felülbírálják, az ügyfél mit rendel meg – reagált a gyűlöletplakátokra, amikről ismertté lett a cége. Volt olyan is szerinte, aminek megtagadták a közzétételét, de nem mondott konkrétumot. Balásy szerint bármilyen szerződésszegés minden munkatársa életét megváltoztatta volna, ezzel indokolta az államnak végzett munkáit. Semmilyen olyan jelet nem tapasztalt az utóbbi hetekben, ami nyugtalanító lett volna. „Sok ügyfelünkkel folytatjuk a munkát”, több ügyfelük viszont visszamondott megrendeléseket, „nem merik velünk folytatni a munkát, sok ilyen volt”. Azt üzente, nyugodjanak meg, remélhetőleg jó helyre mennek ezek a feladatok.

    „Nem tudom, hogy mi alól kéne tisztáznom magam”, hisz mindig figyeltek rá, hogy minden jogszerű legyen, agyon van dokumentálva – magyarázta Balásy Gyula.

    Nem hinné, hogy jövője lenne a cégcsoportjának ebben a keretrendszerben, ezért ajánlja fel. Szinte sírva mondta ezután, hogy 25 évesen indította a cégcsoportját, és nem szeretné látni összeomlani. Szerinte a feladataikat ezután is végezni kell, a csapata örömmel dolgozna tovább ebben. Hogy Balásyval mi lesz most, arra azt válaszolta, sok teendő lesz az átadással. Nem tudja, lesz-e lehetősége folytatni az iparágban, „maximum mezőgazdasággal foglalkozok majd komolyabban”.

    A Lounge felemelkedése a táplálékláncban

    Balásy Gyula a NER egyik legismertebb figurája lett annak ellenére, hogy zömmel a háttérben maradt. A hozzá köthető cégek, többek közt a New Land Media és a Lounge Design Szolgáltató Kft. rendre befutók voltak a Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKOH) tenderein, rengeteg kormányzati, sokszor gyűlöletkeltő reklámkampány kötődik hozzájuk, mint az interjúban említett kék plakátok sorozatai.

    Balásy Gyula két cége, a New Land Media és a Lounge-csoport az Átlátszó 2024-es összesítése alapján 293,7 milliárd forint értékű állami megbízást nyert el az előző években. Az állam olyan feltételeket szabott ezeknél a közbeszerzéseknél 2015 óta, hogy annak minél kevesebb hazai médiaügynökség feleljen meg. Mivel minden további alkalommal az előző három évből származó releváns tapasztalatot szabott meg feltételként az NKOH, az eleve kevés talpon maradó cégből még kevesebb lett, így 2019-re csak a Balásy-féle konzorcium maradt egyedüli indulóként és nyertesként. 2023-ban például Balásy cégei nyolcvan, a NKOH által kiírt közbeszerzésen indultak el egyedüli ajánlattevőként, ebből nyolcvanat meg is nyertek.

    A cégcsoport ügyeiben nyomozás is zajlik két éve. 2024 áprilisában derült ki, hogy hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt rendelt el nyomozást a Nemzeti Nyomozó Iroda Balásy Gyula cégeinek egyes túlárazottnak tűnő szerződései miatt. A Szabad Európa két éve március elején részletes cikkben mutatta be, hogyan árazza túl az állami szervekkel kötött szerződéseit a cégcsoport, és hogyan adnak le abszurd tételeket tartalmazó árajánlatokat – amiket az állami szervek aztán rendre elfogadnak.

    A hétfői Kontroll-interjúban Balásy közölte: Nem hallgattak ki az ügyben még az NNI-sek senkit a cégeitől.

    Magyar Péter leendő kormányfő április 25-én még arról beszélt, hogy áron alul elkezdtek árulni több, a NER-hez kötődő kommunikációs és médiacéget, így a Lounge Event Kft.-t is. „A sajtóban közzétett állításokkal ellentétben a hazai és nemzetközi szakmai elismerésekkel bíró Lounge Event Kft. nincs értékesítés alatt, és ilyen irányú folyamat jelenleg nincs a cégcsoportban. A megjelent információk valótlanok” – válaszolta akkor a Lounge Group sajtóosztálya.

    Még a választás után is dőlt a pénz

    A választás után derült ki, hogy közel bruttó 22 milliárd forintot költött el Balásy Gyula cégeinél a Miniszterelnöki Kabinetiroda január és március között. Ezt a K-Monitor vette észre a kormányzat kommunikációs keretmegállapodásának negyedéves értesítőjéből. Az értesítőben szerepelnek az összesen nettó 75 milliárd forintos kommunikációs keretmegállapodás beszerzései is. Mint a K-Monitor írja, ezen az egy ajánlattevős megállapodáson keresztül szinte az összes államhoz köthető vagy közpénzzel támogatott intézmény köt kommunikációs szerződéseket. Az összeg legnagyobb részét azonban a kabinetiroda költi el, főleg kormánypropagandára.

    Április 27-én az derült ki, hogy nettó 3,275 milliárd forintos keretösszegű megbízásra kötött szerződést a Honvédelmi Minisztériummal a New Land Media Kft. és Lounge Design Kft. A feladat olyan imázsfilmek készítése volt, melyek a katonai pályát mutatják be, illetve népszerűsítik.

    A Balásy-cégeknek jól megy, a Kulturális és Innovációs Minisztérium „nyuszimotoros” családbarát programja nettó 2,8 milliárd forintos keretről szólt, ezt a megbízást Balásy Gyula cégei egy 75 milliárd forintos kommunikációs tender részeként nyerték el. A számolatlan állami megrendelésnek köszönhetően Balásy cégcsoportja olyan növekedést mutatott be, ami a Mészáros-csoport gyarapodásával vetekszik, erről ebben a cikkben olvashatnak bővebben. A cégei szervezik évek óta a CPAC-konferenciákat is.

    Balásy nem szeret megjelenni a különböző listákon, 2023-ban például lehúzatta magát a Marketing&Media legbefolyásosabb hazai médiavezetők top 50-es toplistájáról. Balásy jogi eszközökkel megtiltotta a szaklap számára, hogy szerepeltessék őt a toplistán, a lap pedig inkább levette őt a listáról, megelőzve a pereskedést.