Címke: Tisza Párt

  • Elkapták: Ittasan vezetett a Tisza 25 éves politikusa!

    Elkapták: Ittasan vezetett a Tisza 25 éves politikusa!

    Varga Lőrinc Mihály tiszás képviselő ellen ittas vezetés miatt folyik eljárás, jelezte ő maga a Facebookon. A Tisza 25 éves országgyűlési képviselője azt írta:

    másfél éve egy baráti találkozó utáni reggelen egy rutinellenőrzés során alkoholt mutatott ki a szervezetemben a szonda. Hibáztam, a felelősségemet teljes mértékben elismerem.

    A Tisza országos listáján 33. helyen bejutó politikus azt írta, meg fogja szavazni a saját mentelmi jogának kiadását.

    A törvény mindenkire vonatkozik: állok a felelősségre vonás elé. Vállalom a jogi következményeket

    – fogalmazott Varga.

    A képviselő korábban az ELTE jogi karára járt, a családi agrárvállalkozás mellett középiskolai tanárként és önkormányzati képviselőként is tevékenykedett. Varga agrárszakértőként került közel a Tiszához, később a Tisza Párt dél-dunántúli koordinátora lett.

  • Újabb vizsgálatokról döntöttek Magyar Péterék!

    Újabb vizsgálatokról döntöttek Magyar Péterék!

    Szerda este megjelent a Magyar Közlönyben az Országgyűlés által létrehozott öt vizsgálóbizottság feladataival kapcsolatos határozatok tára. Valamennyi testületnek december 31-ig kell elvégeznie a jelentéseit, az elnököket a Tisza Párt jelöli. A bizottsági tagok nem kapnak tiszteletdíjat a munkájukért.

    Vezető hírek – TOP 2 ÓRA legfrissebb hírei

    Kormánypárti képviselők kezdeményezésére az Országgyűlés kedden létrehozott öt vizsgálóbizottságot. A parlament szerdai ülésén a vizsgálóbizottságok munkáját szabályozó javaslatról tárgyaltak. Az előterjesztés pénzbüntetést és elővezetési lehetőséget is kilátásba helyez arra az esetre, ha szabályszerű idézés után többször sem jelenik meg az érintett az vizsgálóbizottság előtt.

    A bizottságok feladatairól és céljairól szóló határozatok szerdán jelentek meg a Magyar Közlönyben. Mutatjuk, mely testületnek mi lesz a dolga.

    A Gyermekvédelem Rendszerszintű Válságát Feltáró Vizsgálóbizottság célja és feladata az lesz, hogy:

    • Feltárja, hogy a rendszer hiányosságai hogyan veszélyeztetik a gyermekek biztonságát és jogait;
    • Megvizsgálja a szakellátás túlterheltségét, a nevelőszülői hálózat kapacitáshiányát, az intézmények alulfinanszírozottságát, a szakemberhiányt és a jelzőrendszer működését;
    • Feltárja, hogy az állami, fenntartói, gyámhatósági, egészségügyi, oktatási, rendészeti és gyermekjóléti szereplők együttműködése miért nem elégséges a bántalmazás és elhanyagolás megelőzésére;
    • Megvizsgálja, hogy az állami forrásbővítések és intézkedések hoztak-e rendszerszintű javulást vagy csak válságkezelő beavatkozások maradtak;
    • A bizottság javaslatot tesz a gyermekvédelmi rendszer megerősítésére, az átláthatóság növelésére, a szakemberhiány kezelésére és a gyermekek jogainak hatékonyabb védelmére.

    A Kegyelmi Botrány Felelőseit Feltáró Vizsgálóbizottság feladatai az alábbiak lesznek:

    • Megvizsgálja, hogy a kegyelmi döntés előkészítése, ellenjegyzése és meghozatala megfelelt-e a jogállamiság, átláthatóság és gyermekvédelmi követelményeknek;
    • Feltárja, hogy a Sándor-palota, az Igazságügyi Minisztérium, kormányzati, pártpolitikai és esetleges egyházi szereplők milyen szerepet játszottak a döntésben;
    • Meghatározza, kiket terhel politikai, szakmai vagy igazgatási felelősség a feltárt visszásságokért;
    • Javaslatot tesz a kegyelmi eljárások átláthatóságának növelésére és a politikai befolyásolás kizárására.

    A Spontán Privatizációt és a Közvagyon Elvesztését Feltáró Vizsgálóbizottság dolgai között az szerepel, hogy:

    • A bizottság az 1987–2000 közötti privatizációs folyamatokat, állami vállalatok átalakítását, vezetői kivásárlásokat, áron aluli vagyonkiszervezéseket, párt- és szakszervezeti vagyonmozgásokat, valamint külföldi vegyesvállalatok és impex-hálózatok szerepét vizsgálja;
    • A vizsgálat célja a jogszabályi kiskapuk, hiányzó kontrollmechanizmusok és politikai-gazdasági összefonódások feltárása, nem egyedi jogi felelősség megállapítása;
    • A bizottság javaslatot tesz a kapcsolódó iratok nyilvánosságra hozatalára, a közvagyon védelmét és az állami vagyonkezelés átláthatóságát erősítő intézkedésekre.

    A Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottságnak az alábbi teendőket kell elvégeznie:

    • Feltárja, hogy a végrehajtási rendszer hiányosságai hogyan vezettek tömeges adósságspirálokhoz és rendszerszintű visszaélésekhez;
    • A vizsgálat kiterjed a jogszabályi, intézményi, felügyeleti és pénzügyi működés hiányosságaira, valamint a kinevezési, díjazási és politikai befolyásolási mechanizmusokra;
    • A bizottság javaslatot tesz egy állami, nonprofit, átláthatóbb és emberségesebb végrehajtási modell kialakítására.

    Az MNB Működésével Kapcsolatos Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottság is kapott feladatokat, méghozzá:

    • Feltárja, hogy sérültek-e az átláthatóság, takarékosság, közpénzvédelem és felelős gazdálkodás követelményei;
    • A vizsgálat alapját az Állami Számvevőszék 2025-ös megállapításai adják, amelyek szerint több száz milliárd forintnyi közpénz kezelése vált átláthatatlanná;
    • A bizottság nem egyedi büntetőjogi felelősséget vizsgál, hanem a jogalkotási, intézményi, felügyeleti és politikai felelősségi láncot tárja fel.

    Valamennyi testületnek december 31-ig kell elkészítenie a jelentését. Mindegyik bizottság hat tagból áll, az elnököket a Tisza Párt jelöli. A tisztviselők nem részesülnek díjazásban a munkájukért.

  • Márki-Zay Péter: Nem erre szavaztunk!

    Márki-Zay Péter: Nem erre szavaztunk!

    Magyar Péter miniszterelnök szombaton arról beszélt, hogy a Tisza-kormány csökkentené a miniszterelnök, a miniszterek, az államtitkárok, az országgyűlési képviselők és a polgármesterek fizetését is. Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere egy friss videóban félrevezetőnek nevezte azt a kommunikációt, ami a polgármesterek korrupciójával indokolja a lépést. Majd arra kérte a kormányfőt, hogy üljön le tárgyalni a városvezetőkkel, mielőtt az Országgyűlés döntést hoz az ügyben.

    Tisza Párt friss hírek

    Magyar Péter az RTL Híradónak adott interjújában arról beszélt, hogy csökkentenék a miniszterelnök, a miniszterek, az államtitkárok, az országgyűlési képviselők és a polgármesterek fizetését is.

    Erre a kijelentésre reagált most Márki-Zay Péter, aki a Facebook-oldalára feltöltött videóban azt mondta, hogy szerinte ma nincsenek túlfizetve a magyar polgármesterek. Úgy véli, hogy a bérekkel dobálózás egy olyan populista megközelítés, ami már nagyon sok kárt okozott az országnak.

    „Azért is félrevezető ez a kommunikáció a polgármesterek vagy miniszterek béréről, mert itt a polgármesterek korrupcióját hozták fel indoklásul. Mi viszont egy olyan változásra szavaztunk áprilisban, ahol a korrupt polgármestereknek nem a fizetését csökkentik, hanem börtönbe csukják őket. Vannak tisztességes, jól dolgozó polgármesterek, akik megdolgoznak a fizetésükért, és vannak korrupt politikusok, akiknek nem a fizetését kell csökkenteni, hanem börtönbe kell őket csukni. Ne keverjük össze a kettőt” – hangsúlyozta Hódmezőváráshely polgármestere.

    A politikus arról is beszélt, hogy őt nem az zavarta leginkább, Orbán Viktor mennyit keres miniszterelnökként, hanem az,  hogy „ezermilliárdokat loptak el ettől az országtól”.

    Márki-Zay Péter a legnagyobb aggályát is megosztotta a követőivel. Elmondása szerint attól fél, hogy a Tisza Párt adminisztratív eszközökkel akarja elfoglalni az önkormányzatokat, szerinte a fizetéscsökkentés is egy lépés lenne ebbe az irányba.

    És itt megnyílik a lehetőség a Tisza Párt előtt, hogy elfoglalja az önkormányzatokat, és akkor tényleg egyszínűvé lesz az ország, akkor egy új egypártrendszerben találjuk magunkat. És őszintén szólva ez nem az, amire áprilisban szavaztunk. Nagyon fontosnak tartom, hogy Magyar Péter tisztázza, hogy ő valódi demokráciát akar. Azt szeretnénk kérni Magyar Pétertől, hogy egyeztessen velünk, egyeztessen az önkormányzati szövetségekkel, és ne konzultáció nélkül, bennünket meg se hallgatva hozzon döntést

    – tette hozzá Márki-Zay Péter.

  • 100 ezer forintos iskolakezdési támogatás: idén már jön is a pénz!

    100 ezer forintos iskolakezdési támogatás: idén már jön is a pénz!

    A Magyar Közlönyben megjelent, Magyar Péter miniszterelnök által jegyzett kormányhatározat szerint június 15-éig kell elkészíteniük a szaktárcáknak a Tisza Párt által szorgalmazott 100 ezer forintos iskolakezdési támogatás bevezetéséről szóló javaslatot.

    Családi pótlék utalás és feltételek

    A rendelet szerint a támogatást az esélyegyenlőség figyelembevételével kell elkészíteni, célként tűzve ki az iskolakezdés pénzügyi terheinek enyhítését. A javaslatot pénzügyminiszternek kell elkészítenie, az oktatási és gyermekügyi miniszter és a szociális és családügyi miniszter bevonásával. A javaslatban be kell mutatniuk a szükséges forrásokat, valamint azt, hogyan fognak érvényesülni az esélyegyenlőségi szempontok.

    Korábbi kormányszóvivői közlés alapján a cél mindenekelőtt, hogy a rászorulókat támogassa a kormány, ebbe a körbe a középosztály nem tűnik úgy, hogy beleférhet. Magyar Péter azt mondta, a támogatás augusztusban érkezhet majd az érintetteknek.

  • Nyugdíjas szép-kártya 2026 – Magyar Péter bejelentette a pluszpénzt a nyugdíjasoknak

    Nyugdíjas szép-kártya 2026 – Magyar Péter bejelentette a pluszpénzt a nyugdíjasoknak

    Kényelmesebbé és olcsóbbá vált a SZÉP-kártya használata a veszélyhelyzeti kormányzás megszűnésével. A nem felhasznált összegek után a korábbi, eredeti szabályok szerint vonnak le költséget a bankok, ami a kártyatulajdonosoknak kedvezőbb. A legnagyobb változás azonban az, hogy még idén megérkezhet a nyugdíjas SZÉP-kártya.

    Nyugdíjasok figyelem, friss hírek

    • Ismét a kedvezőbb, eredeti szabályok szerint vonnak le költséget a SZÉP-kártyákról
    • A régi egyenlegeknél újra a május 31-i határidőt kell figyelni
    • A SZÉP-kártyákon február végén 115,7 milliárd forint állt rendelkezésre

    Így fog működni a nyugdíjas SZÉP-kártya

    A tervek szerint már idén ősszel megkaphatják a nyugdíjasok a Tisza-kormány által beígért pluszjuttatást, ez lenne a Nyugdíjas SZÉP-kártya. Magyar Péter miniszterelnök elárulta: a jelenlegi tervek szerint az októbertől decemberig tartó negyedévre a havi 250 ezer forintnál kevesebb nyugdíjban részesülők 50 ezer forintot, a 250 ezer és 500 ezer forint közötti ellátást kapók pedig 25 ezer forintot kaphatnak. A legnagyobb – havi félmillió forint feletti – nyugdíjak esetén ugyanakkor már nem járna SZÉP-kártya.

    Magyar Péter azt mondta, akkor lenne elégedett, ha már 2026 negyedik negyedévétől elkezdhetnék kifizetni a nyugdíjasoknak a nyugdíjas SZÉP-kártya első összegét. A miniszterelnök hozzátette: nem akarja a Pénzügyminisztériumot olyan vállalásba belelavírozni, amely nem tartható, de a mostani tervek szerint minden év októberétől a következő év októberéig járhatna a beígért évi 200 ezer, illetve 100 ezer forintos pluszjuttatás.

    Ez praktikusan azt jelentené, hogy az idei utolsó negyedévre (2026. októbertől decemberig tartó időszakra) járó időarányos részt, a nyugdíj összegétől függően 25 ezer vagy 50 ezer forintot már szeretné kifizetni a kormány.

    Ahogy arról korábban írtunk, a Tisza Párt a választási programjában egyebek mellett azt ígérte a nyugdíjasoknak, hogy bevezetik a nyugdíjas SZÉP-kártyát. Ez a tervek szerint évi 200 ezer forinttámogatást jelent majd azoknak, akiknek a nyugdíja alacsonyabb havi 250 ezer forintnál.Emellett évente 100 ezer forinttámogatást ígértek azoknak, akiknek a havi nyugdíja 250 ezer és 500 ezer forint között van. Ez alapján a nyugdíjasok 97 százaléka megkapja a nyugdíjas SZÉP-kártyát. A kártya a tervek szerint élelmiszerre, gyógyszerre, egészségmegőrzésre és pihenésre lesz fordítható.

    Így változtak a szabályok

    Az elmúlt években már megszokhattuk, hogy egy veszélyhelyzeti rendelet alapján a Széchenyi Pihenő Kártyák régebbi egyenlegének felhasználására március 20-án és szeptember 20-án kellett figyelni.

    Ha a kártyabirtokos a feltöltés után eltelt egy évet követő március 20-ig vagy szeptember 20-ig nem használta fel ezeket a régebbi egyenlegeket, akkor ezek terhére 15 százalékos egyszeri díjat számított fel a szolgáltató ezeken a napokon.

    A veszélyhelyzet végével több ahhoz kapcsolódó rendelet jogszabályi környezetbe került, de a SZÉP-kártya lejáró egyenlegének szabályozásával nem ez történt, hanem az eredeti kormányrendelet szabályai lépteka veszélyhelyzeti szabályok helyébe.

    – Így a jövőben újra a május 31-i határidőre kell majd figyelni a régebbi egyenlegeknél – emlékeztet Fata László, a Cafeteria TREND juttatási szakértője. – Ráadásula levonások mértéke is változik.A visszatérő szabály szerint a kártyára utalt támogatás összegét a juttatás évét követő második naptári év május 31-ig célszerű felhasználni. Ez azt jelenti, hogy2026-ban a 2024-ben kapott juttatások felhasználására kell figyelni – magyarázta a szakember.

    Hozzátette: ha a magánszemély nem használja fel a kártyán lévő juttatást a fenti határidőig, akkor a szolgáltató havonta legfeljebb 3 százalék (de legalább 100 forint) költséget vonhat le a régóta fel nem használt egyenlegből. (Ha 100 forintnál kevesebb a fel nem használt pénzösszeg, a díj összege megegyezik a fel nem használt összeggel.)

    – A munkavállalóknak tehát érdemes ellenőrizni, hogy idén rendelkeznek-e még ilyen, 2024. december 31-e előtt feltöltött, fel nem használt egyenleggel és gondoskodni ezek elköltéséről– emlékeztetett Fata László.

    Ennyi pénz van a SZÉP-kártyákon

    A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) március végi közleménye szerint február végén a SZÉP-kártyákon összesen 115,7 milliárd forint állt még rendelkezésre, amiből április 30-ig hideg élelmiszert is lehetett vásárolni. A SZÉP-kártya 2026 februárjában is a belföldi turizmus egyik legfontosabb motorja volt. A SZÉP-kártya feltöltések összértékemintegy 41,7 milliárd forintot tett ki, ami 12 százalékkal volt magasabb az előző év azonos időszakához képest.

    A kártyabirtokosok 34,5 milliárd forintot használtak fel a kártyákról, ami több mint 18 százalékkal volt magasabb, mint 2025 februárjában.

    A szálláshelyek Gyula és turisztikai térségében köszönhették bevételeiket a legnagyobb arányban a SZÉP-kártyának, ahol ebben az időszakban a hazai vendégektől származó szálláshelyi költések 13 százalékát SZÉP-kártyával egyenlítették ki.

    Januárban a kártyabirtokosok száma meghaladta a 3 milliót, míg az elfogadóhelyek száma átlépte a 167 ezret.

  • TEK – Nyek? Magyar Péter felmentette Hajdu Jánost, vége a TEK-nek?

    TEK – Nyek? Magyar Péter felmentette Hajdu Jánost, vége a TEK-nek?

    Magyar Péter kedden este jelentette be: a szerdai nappal felmenti Hajdu Jánost a TEK főigazgatói pozíciójából. A kormányfő egyúttal közölte, rövidesen javaslatot tesznek a rendőrség átalakítására.

    Magyar Péter miniszterelnök kedden este a közösségi oldalán jelentette be, hogy felmenti a TEK főigazgatóját.

    Tisza Párt friss hírek

    „A holnapi nappal felmentettem Hajdu János tábornok urat a TEK főigazgatói pozíciójából”– fogalmazott Magyar Péter.

    A kormányfő a bejegyzésében hozzátette: a kabinet rövidesen benyújtja a javaslatát a rendőrség átalakításáról.

    A TEK története

    Magyar Péternek a választások után rendőri védelmet ajánlott fel az országos rendőrfőkapitány. akkor ezt Magyar Péter nem fogadta el, igaz, akkor még nem is volt hivatalosan miniszterelnök. Kinevezése után azonban bejelentette, a miniszterelnök személyi védelmét a Készenléti Rendőrség fogja ellátni. Az előző miniszterelnökre a Terrorelhárítási Központ, azaz a TEK vigyázott, Hajdu Péter vezetésével, részben pedig az Országgyűlési Őrség tagjai. A Blikk már akkor megírta, hogy kérdéses, mi lesz a TEK és Hajdu János sorsa, egy ilyen váltás ugyanis komoly üzenet az előző kormányfő által preferált bármilyen szervezetnek.

    Orbán Viktor környezetében főleg a TEK speciálisan képzett munkatársait lehetett testőri – személyvédelmi feladatok végzése közben látni. Hajdu János, a TEK parancsnoka korábban szintén Orbán Viktor személyi testőre volt. Mikor a Terrorelhárítási Központ 2010-ben megalakult, őt nevezték ki az új szervezete vezetőjévé.

    A Terrorelhárítási Központot a második Orbán-kormány hozta létre 2010. szeptember 1-jével. irányítója a belügyminiszter, alapfeladata a nemzetközi és hazai terrorizmus, valamint az egyre növekvő erőszakosságot mutató szervezett bűnözés elleni fellépés. Az új szervezet feladata lett az állam legfelső vezetőinek teljes körű védelme is. Ez addig a Köztársasági Őrezred feladata volt. Számos más feladatot is kaptak, olyasmiket, amik elvégzését a hétköznapi emberek „kommandósoknak” szokott tulajdonítani. Elfogások, fegyveres bűnözők elleni beavatkozások, ön- és közveszélyes, felfegyverzett, vagy robbantással fenyegetőző emberek elleni beavatkozás és hasonlók. A TEK-esek sokszor nagyon veszélyes feladatokat is elvégeztek, volt, ami tragédiával végződött, Esztergomban egy társuk egy robbantó miatt veszett oda.

    Főigazgatónak Hajdu János rendőr altábornagyot nevezték ki, aki közvetlenül előtte még civilként vezette Orbán Viktor személyes testőrségét és ő volt a 2010 előtt ellenzékben lévő Fidesz biztonsági igazgatója. Hajdu Jánost Pintér Sándor 2010. június 21-én nevezte ki a Terrorelhárítási Központ létrehozásával kapcsolatos feladatok miniszteri biztosának. Vezérőrnagyi kinevezését, főigazgatói megbízását, valamint a TEK alapító okiratát pedig a 2010. szeptember 1-jei alakuló állománygyűlésen kapta meg.

    A TEK-hez 6-800 fős állományt rendeltek, őket különböző belügyi szervektől csoportosították át. Az induló költségvetésük 10 milliárd forint volt. Központjuk a fővárosi Maléter Pál laktanyában, a budapesti Zách utcában van.

    Kicsoda Hajdu János?

    Hajdu János 1965. június 24-én született, idén lesz 61 éves. 1979-ben kezdett karatézni. A sorkatonai szolgálata alatt az alapkiképzés után rögtön kiképző tisztes lett, majd ezután csaknem húsz évig szolgált fegyveres testületeknél, a rendszerváltás után hosszú ideig a rendőrség különböző terrorelhárítási egységeinél szolgált. 1991-ben amerikai képzésben részesült, tagja volt az ORFK Szervezett Bűnözés Elleni Szolgálatának, majd jogutódjának, a Központi Bűnüldözési Igazgatóságnak (KBI), azutána Szervezett Bűnözés Elleni Igazgatóságnak a bevetési osztályán dolgozott, ahol parancsnokká is kinevezték. Kommandósként tizennégy év alatt közel ezer akcióban vett részt, társaival összesen kétezer bűnözőt fogott el.[

    A 2000-es évek elején azzal vádolták, hogy túlzott erőszakot alkalmazott egy gyanúsított ellen, de felmentették. A 2002-es kormányváltáskor szerelt le. Volt kommandósokból összeállított csapatával Orbán Viktor testőre lett, majd a Fidesz újbóli hatalomra kerülésekor az akkor megalakított TEK parancsnoka lett.

  •  Magyar Péter: A kormány megnyitja a Karmelitát

     Magyar Péter: A kormány megnyitja a Karmelitát

    Gyereknap alkalmával.

    Az uniós pénzek hazahozatalával kapcsolatban elmondta, hogy kevés az idő, augusztus végéig kellene döntésre jutni. Ha addig csak a 400 pontból, egyről nem sikerül megállapodni, lőttek az egésznek. Főleg a projektekről tárgyalnak Brüsszelben: a kormány célja, hogy minél több hasznos, jövőben megvalósuló projektre szerezzenek megvalósulást: ennek keretében új HÉV-eket, új vonatokat kívánnak beszerezni, átfogó bérlakásépítési programot indítanák, kkv-kat finanszíroznának és az energetikai infrastruktúrát fejlesztenék.

    Csütörtökön nem csak az Európai Bizottság elnökével, hanem a NATO-főtitkárral és a belga miniszterelnökkel is találkozni fog.

    Az uniós források miatt is fontos, hogy a köztársasági elnök elhagyja a hivatalát, mert alkotmányossági kifogást emelhet a törvényjavaslatokkal szemben, késleltetheti a folyamatot és bukhatjuk a pénzt. „Elkezdhet jogászkodni” – mondta Magyar Sulyok Tamásról, akinek május végéig adott időt a lemondásra. Magyar elmondta, hogy a Tisza közvélemény-kutatása szerint az emberek több mint 70 százaléka azt várja el Sulyoktól, hogy lemondjon. A kormányfő szerint Sulyok is elmondta neki négyszemközt, hogy kétharmados felhatalmazással minden további nélkül el tudják távolítani.

    Nincs a fejében köztársasági elnök jelölt

    Megismételte, hogy nem árultak zsákbamacskát: előre elmondták, hogy a rendszerváltás jegyében az Orbán-bábokat le fogják váltani. Attól nem tart, hogy jogállami aggályok merülnének fel, hiszen alkotmányozó többségük van, erre adtak a magyar emberek felhatalmazást: az feladatuk, hogy a múlt megismerése után elkezdjék az építkezést. Ezzel együtt az Alaptörvény jelentős módosítását nem úgy fogják levezényelni, mint a Fidesz: azt társadalmi egyeztetés és szakmai konzultáció fogja megelőzni, ami nem egy-két hetes folyamat.

  • Nyugdíjasok figyelem: Magyar Péter bejelentése!

    Nyugdíjasok figyelem: Magyar Péter bejelentése!

    A miniszterelnök szerint sokkal rosszabb állapotban van a magyar gazdaság, mint amit az előző kormány állított, ezért teljes átvilágítás zajlik az állam működésében. Magyar Péter több azonnali intézkedést is bejelentett.

    Augusztus 20. környékére lezárulhatnak az állami átvilágítások, és a kormány tájékoztathatja a lakosságot az ország valós gazdasági állapotáról – erről beszélt Magyar Péter az RTL Híradónak kormányfőként adott első interjújában.

    A miniszterelnök szerint a helyzet súlyosabb, mint korábban állították, ugyanakkor már az idén megkezdődhet több, korábban beígért támogatás kifizetése is.

    Magyar Péter közölte: 

    • augusztusban eljuthat a családokhoz a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatás,
    • míg a nyugdíjasok ősszel megkaphatják a SZÉP-kártyára érkező támogatás első, 50 ezer forintos részletét.

    A politikus szerint a cél az, hogy az emberek rövid időn belül érzékeljék a változásokat még akkor is, ha „nem lehet rögtön mindent visszaépíteni”.

    Az interjúban állította, hogy nem boszorkányüldözésre készülnek, hanem arra, hogy feltárják, milyen állapotban vette át az országot az új vezetés. Magyar Péter elmondása szerint a korábban 3,7 százalékosra tervezett költségvetési hiányt előbb 5 százalék fölé emelték, majd a kormányzati átadáskor már 6,8–7 százalékos hiánnyal számoltak. 

    A Tisza Párt elnöke szerint az 5 százalékos deficit sem tartható, ezért jelenleg teljes körű költségvetési átvilágítás zajlik. 

    Az új költségvetés tervezetét augusztus végére készítenék el, hogy szeptemberben szavazhasson róla az Országgyűlés.

    Közölte, hogy csökkentik a miniszterelnök, a miniszterek, az államtitkárok, a képviselők és a polgármesterek fizetését.

    Saját javadalmazásáról azt mondta: miniszterelnökként és képviselőként összesen bruttó 3,8 millió forintot fog keresni, szemben Orbán Viktor korábbi, bruttó 7,8 milliós fizetésével. A parlament működésén és a kapcsolódó kereteken négy év alatt 50 milliárd forintot takarítanának meg.

    A miniszterelnök arról is beszélt, hogy 

    csütörtökön politikai megállapodást írhatnak alá az Európai Bizottsággal a felfüggesztett uniós források ügyében. 

    Magyar szerint a cél a 10,4 milliárd eurónyi helyreállítási támogatás hazahozatala, amelyből energetikai és közlekedési fejlesztéseket finanszíroznának. Ehhez azonban korrupcióellenes intézkedésekre, az integritási hatóság jogköreinek bővítésére és a kekvarendszer átalakítására is szükség lesz.

  • Vasárnap kinevezték mind az ötvenöt államtitkárt, ők azok: Államtitkárok neve és listája!

    Vasárnap kinevezték mind az ötvenöt államtitkárt, ők azok: Államtitkárok neve és listája!

    Vasárnap kinevezték mind az ötvenöt államtitkárt, így a korábban megnevezett közigazgatási államtitkárokkal együtt már végleges, kik fognak dolgozni a tizenhat miniszter alatt a Tisza-kormányban. Államtitkár lesz Velkey György László és Nagy Ervin is, a rendészetért a korábbi budapesti rendőrfőkapitány felel majd, a sportért pedig Kálnoki Kis Attila volt öttusázó világbajnok és újságíró. Kustánczi Norbert Rudolf, a 24.hu korábbi főszerkesztője a Miniszterelnökség államtitkáraként a kormány kommunikációjáért felel majd.

    Tisza Párt friss hírek cikkek

    „A ma kinevezett 55 szakember egyharmada nő. Összesen 103 diplomájuk van, a legfiatalabb 28 éves, a legidősebb 66” – írta Facebook-oldalán a kinevezésekkel kapcsolatban Magyar Péter. Így néz ki a Magyar-kormány államtitkári gárdája:

    Agrár- és Élelmiszergazdasági Minisztérium – Bóna Szabolcs miniszter

    • Dr. Búza László élelmiszer-gazdaságért, – forgalmazásért és -műveltségért felelős államtitkár lett. Pályafutását közvetlenül egyetem után állatorvosként kezdte, majd igazgató főállatorvosként folytatta, később Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szinten is ellátta ezt a szolgálatot. 2017-től kezdve az Állatorvostudományi Egyetem oktatója.
    • Dr. Jobbágy Krisztina jogász, közbeszerzési és agrártámogatási jogi szakértő a közös agrárpolitikáért, nemzetközi kapcsolatokért és fejlesztésért felelős államtitkár lett. Jobbágy pályafutását a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium SAPARD Hivatalánál kezdte közbeszerzési szakreferensként, majd közbeszerzési vezető szakreferensként dolgozott. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalban osztályvezetőként, majd a Jogorvoslati Főosztály főosztályvezetőjeként irányította a fellebbezések, kifogások és jogi képviseleti ügyek kezelését. 2006-tól ügyvédként nyújt jogi tanácsadást, különösen agrártámogatási, közbeszerzési és földforgalmi ügyekben.
    • Molnár János István okleveles agrármérnök lett az agrárgazdaságért felelős államtitkár. Pályafutását az IKR Zrt.-nél kezdte gyakornokként, majd értékesítőként és területi igazgatóként dolgozott. A vállalat jogutódjánál, az IKR Agrár Zrt.-nél 2012 és 2019 között területi igazgatói, 2019 és 2024 között régióigazgatói feladatokat látott el.
    • A minisztérium parlamenti államtitkára dr. Árvay Nikolett jogász, a Tisza képviselője.
    • A minisztérium közigazgatási államtitkára dr. Nagy Gábor.

    Belügyminisztérium – Pósfai Gábor miniszter

    • Kálnoki Kis Attila sportújságíró, médiaszakember és korábbi élsportoló, a 24.hu egykori főmunkatársa lett a Belügyminisztérium sportért felelős államtitkára. Pályafutását a magyar öttusa-válogatott tagjaként kezdte, Olimpiai ötödik, ötszörös világ- és háromszoros Európa-bajnok, tizenötszörös magyar bajnok, az UTE örökös bajnoka. Korábban a Nemzeti Sport és a Sport24 főszerkesztőjeként, illetve a Centrál Médiacsoport munkatársaként dolgozott.
    • Rendészeti államtitkár lett dr. Tóth Gábor, aki 2003 és 2007 között Budapest rendőrfőkapitányának bűnügyi helyetteseként dolgozott, majd 2007-től, a második Gyurcsány-kormány és a Bajnai-kormány alatt a főváros rendőrfőkapitánya volt, 2010-ben viszont Pintér Sándor egykori belügyminiszter leváltotta. Az Országos Polgárőr Szövetség jogi és igazgatási alelnökeként aktív szerepet vállal a civil közbiztonsági együttműködés rendszerében is.
    • A minisztérium parlamenti államtitkára Halmai Ferenc Tibor rendészeti szakember, Tisza képviselője lett. Halmai 2008 és 2013 között a Jászberényi, 2013 és 2023 között a Tiszafüredi Rendőrkapitányság vezetője volt. A választáson Pócs Jánost győzte le egyéni választókerületében.
    • A minisztérium közigazgatási államtitkára dr. Retteghy András Tibor.

    Egészségügyi Minisztérium – Hegedűs Zsolt miniszter

    • Dr. Buga László, a Ceglédi Toldy Ferenc Kórház orvosigazgatója a kórházi fekvő- és járóbeteg szakellátásért felelős államtitkár lett. Buga 1999-ben végzett Szegeden az általános orvostudományi szakon. Több mint tíz évet dolgozott az Egyesült Királyságban, ahol a klinikai munka mellett publikációi is megjelentek. Mindezek mellett egy saját kezdeményezésű, középiskolásoknak szóló Életprogram projektet is vezet.
    • Dr. Porpáczy Krisztina alapellátásért és integrált ellátásért felelős államtitkár, a Tisza parlamenti képviselője is. Ápolóként végzett, majd a Semmelweis Egyetemen szerzett orvosi diplomát, több mint húszévnyi háziorvosi tapasztalata van.
    • Dr. Vokó Zoltán orvos, epidemiológus és egészségpolitikai szakember népegészségügyért felelős államtitkár lett. Vokó jelenleg a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Technológiaértékelő és Elemzési Központjának egyetemi tanára és igazgatója, korábban az ELTE Egészségpolitika és Egészség-gazdaságtan Tanszékének vezetője, valamint az Országos Egészségfejlesztési Intézet igazgatója volt. Dolgozott az Egészségügyi Minisztériumban főosztályvezetőként, illetve az Erasmus Medical Center kutatójaként Hollandiában. Szakterülete az epidemiológia, a népegészségügy és az egészség-gazdaságtan.
    • Dr. Svéd Tamás, a Magyar Orvosi Kamara eddigi főtitkára lett a minisztérium parlamenti államtitkára. Svéd aneszteziológus-intenzív terápiás szakorvos, pszichoterapeuta eddig a Magyar Orvosi Kamara (MOK) főtitkáraként dolgozott. korábban kivonuló mentőtiszt is volt. A Semmelweis Egyetemen és az ELTE-n végzett, és határozottan képviselte az orvostársadalom érdekeit, gyakran bírálva az egészségügy rendszerszintű problémáit
    • A minisztérium közigazgatási államtitkára Ilku Lívia gyógyszerész, közgazdász és jogász végzettségű, a Richter Gedeon jogi szakértője, a gyógyszerészkamara etikai bizottságának vezetője.

    Élő Környezetért Felelős Minisztérium – Gajdos László miniszter

    • Kelemen Ágnes környezetgazdász, klíma- és energiapolitikai szakértő vízügyi és klímapolitikáért felelős államtitkár lett. Kelemen korábban a European Climate Foundation programmenedzsereként délkelet-európai klíma- és energiapolitikai projekteket koordinált, jelenleg a dán Viegand Maagøe tanácsadó cég vezető projektmenedzsere. Dolgozott az Európai Bizottság regionális politikai főigazgatóságánál, valamint külső szakértőként a Bizottság regionális politikai, klímapolitikai és energetikai főigazgatóságainak. A magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium korábbi munkatársa.
    • Kertész-Káldosi Zsuzsanna Ágnes környezetmérnök és gazdasági agrármérnök felel államtitkárként a körforgásos gazdaságért és környezetvédelemért. Jelenleg a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének szakmai igazgatója, korábban az Energiaügyi Minisztériumban vezető-kormányfőtanácsosként, az Innovációs és Technológiai Minisztériumban, valamint a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumban szakmai tanácsadóként dolgozott.
    • Kőrösi Levente agrármérnök és természetvédelmi szakember a biológiai sokféleség megőrzéséért felelős államtitkár lett. Pályafutása nagy részét az Agrárminisztériumban és jogelőd intézményeiben töltötte, ahol a Biodiverzitás- és Génmegőrzési Főosztály vezetőjeként a biológiai sokféleség védelmével kapcsolatos nemzetközi egyezmények és hazai végrehajtásuk koordinációjáért felelt.
    • Dr. Bögi Viktória jogász, a Tisza képviselője lett a minisztérium parlamenti államtitkára.
    • A minisztérium közigazgatási államtitkára Rozinka Zsolt, aki a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztályának főosztályvezetője volt.

    Gazdasági és Energetikai Minisztérium – Kapitány István miniszter

    • Dr. Fábián Ágnes, a Henkel Magyarország volt ügyvezető igazgatója lett a gazdaságfejlesztési államtitkár.
    • Tótth András energetikai államtitkár pályafutását a Boston Consulting energetikai szakértőjeként kezdte, később dolgozott az E.ON Földgáz és az MVM Csoport legfelső vezetésében, elsősorban a stratégiát, szabályozást és kereskedelmet lefedő területeken.
    • Dr. Zolnay Judit jogász, nemzetközi üzleti és vállalatfejlesztési szakember külgazdasági államtitkár lett.
    • Porcher Áron közgazdász lett a minisztérium parlamenti államtitkára. Porcher 2024 óta a Fővárosi Közgyűlésben dolgozott a Tisza képviselőjeként, majd országgyűlési képviselői mandátumot nyert.
    • A minisztérium közigazgatási államtitkára Zimmer Mátyás, aki az utóbbi években a Richter Gedeon Nyrt. jogi és nemzetközi hálózatmenedzsment főosztályának munkajogi csoportjának vezetőjeként dolgozott, korábban pedig a Belügyminisztériumban volt kormánytisztviselő.

    Honvédelmi Minisztérium – Ruszin-Szendi Romulusz miniszter

    • Dr. Sándor Zsolt informatikai vezető, szervezeti stratégiai szakember lett a minisztérium digitalizációs és kibervédelmi államtitkára. A Tectus Innovation K+F programvezetőjeként védelmi fókuszú digitális katonai rendszerek fejlesztését irányította, korábban a HMEI Zrt. vezérigazgató-helyetteseként és CIO-jaként állami vállalati IT-stratégiáért, digitális transzformációért és jelentős IT-portfólióért felelt. Dolgozott az ÁEEK IT igazgatójaként, valamint e-kormányzati és útdíjstratégiai fejlesztések vezetőjeként is. Nem azonos azzal a Sándor Zsolt altábornaggyal, akit Ruszin-Szendi vezérkari főnöknek nevezett ki.
    • Varga Attila Elek nyugállományú hivatásos katona, repülési és légierő-stratégiai szakember honvédelmi államtitkár lett. Jelenleg a Honvédelmi Sportszövetség szakmai munkatársa, korábban a Magyar Honvédség Parancsnokságán a Honvéd Vezérkarnál vezető szakreferensként, kiemelt repülő referensként, valamint a Törökországban a NATO Szövetséges Légierő Parancsnokság törzstisztjeként dolgozott. Az Airwin Aviator School operatív igazgatója és repülőgépvezető oktatója volt. Számos katonai kitüntetés birtokosa.
    • A minisztérium parlamenti államtitkára Kürtös László Antal közlekedésmérnök és védelmi ipari szakember, aki a Kongsberg Hungária Kft. cégvezetőjeként részt vett a Magyar Honvédség kiemelt fejlesztési programjaiban, különösen a NASAMS légvédelmi rendszer, valamint katonai kommunikációs és URH rádiórendszerek beszerzésének és integrációjának koordinálásában. 2019 és 2025 között Egerszólát független önkormányzati képviselője volt.
    • A minisztérium közigazgatási államtitkára dr. Tóth Attila.

    Igazságügyi Minisztérium – Görög Márta miniszter

    • Dr. Bódis Péter jogász, ingatlanforgalmi szakjogász, ügyvéd, a Tisza képviselője lett a minisztérium parlamenti államtitkára.
    • A minisztérium közigazgatási államtitkára Gárdos-Orosz Fruzsina az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének igazgatója és tudományos főmunkatársa, valamint az ELTE Jogi Kar Alkotmányjogi Tanszékének egyetemi tanára. A Magyar Alkotmányjogászok Egyesülete tanácsadó testületének, valamint a Central and Eastern European Forum of Young Legal, Political and Social Theorists tanácsadó testületének tagja, 2003-2007 és 2010-2013 között az Alkotmánybíróság munkatársa volt. 2025 óta az MTA doktora.

    Közlekedési és Beruházási Minisztérium – Vitézy Dávid miniszter

    • Barna Zsolt okleveles építőmérnök és közúti biztonsági auditor lett a közúti közlekedésért felelős államtitkár. Barna korábban az állami oldalon európai uniós támogatásokkal foglalkozott, az elmúlt tizenkét évben pedig egy mérnöki tervező és tanácsadó céget vezetett. Részt vett az útügyet érintő jogszabályok és tervezési előírások kidolgozásában a Magyar Út- és Vasútügyi Társaság tagjaként, emellett szakosztályelnökként dolgozott a Magyar Mérnöki Kamarában is.
    • Szemerey Samu építészmérnök, városépítész építészeti államtitkárként fog dolgozni a minisztériumban. Tervezőként, szakértőként és tanácsadóként az elmúlt két évtizedben városokkal, intézményekkel és piaci szereplőkkel dolgozott együtt, emellett számos fejlesztési program, szakmai esemény, kutatás és kiállítás kezdeményezője, szervezője és vezetője volt Magyarországon és Európában. Korábban ő volt az új Közlekedési Múzeum projekt építészeti vezetője is. A Kortárs Építészeti Központ alapító tagja és szakmai vezetője, valamint a DANU építészeti és urbanisztikai igazgatója. Korábban a Telex műsoraiban is szerepelt szakértőként.
    • A debreceni tiszás képviselő, a Tisza Párt korábbi sajtófőnöke, Tárkányi Zsolt lesz a Közlekedési és Beruházási Minisztérium parlamenti államtitkára.
    • A minisztérium közigazgatási államtitkára Sirály Katalin, a Sirály és Társa Ügyvédi Iroda vezető ügyvédje.

    Külügyminisztérium – Orbán Anita miniszter

    • Breuer Klára nagykövet bilaterális kapcsolatokért felelős államtitkár lett. Breuer 1991 óta a Külgazdasági és Külügyminisztérium diplomatája; dolgozott Washingtonban sajtóattaséként, Bécsben az ENSZ-képviseleten, Londonban első beosztottként és chargé d’affaires-ként, majd 2014 és 2019 között a lisszaboni magyar nagykövetséget vezette, 2022-től Magyarország helsinki nagyköveteként dolgozott. 2011–2014 között Martonyi János külügyminiszter kabinetfőnöke, korábban Mádl Ferenc köztársasági elnök diplomáciai főtanácsadója volt.
    • A multilaterális ügyekért felelős államtitkár Mészáros Krisztián nemzetközi kapcsolatokra és biztonságpolitikára szakosodott diplomáciai vezető lett. Mészáros jelenleg a NATO Nemzetközi Titkárságán a Partnerségekért és Globális Ügyekért Felelős Igazgató Brüsszelben. Korábban a NATO főtitkári kabinetjének igazgatóhelyettese, a NATO ENSZ melletti polgári összekötője, valamint partnerségi és euroatlanti ügyekért felelős referens volt. Dolgozott a Külügyminisztériumban, illetve Magyarország NATO melletti Állandó Képviseletén is.
    • A Külügyminisztérium parlamenti államtitkára Velkey György László, Magyar Péter korábbi kabinetfőnöke lett. Velkey a Tisza képviselője és a párt frakcióvezető-helyettese is. Korábban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem nemzetközi irodavezetője és osztályvezetője, valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem adjunktusa volt.
    • Közigazgatási államtitkár: Kereszty Gabriella 2011-2016 között a Külügyminisztérium kabinetfőnök-helyettese, miniszteri főtanácsadója, majd Áder János idején a Köztársasági Elnöki Hivatal külpolitikai főtanácsadója volt. 2023-ban rendkívüli és meghatalmazott nagyköveti rangot kapott.

    Miniszterelnökség – Ruff Bálint miniszter

    • Dr. Bíró-Nagy András politológus, a Policy Solutions vezetője a Miniszterelnökség szakpolitikáért felelős államtitkára lett. Bíró-Nagy az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa és 2022-2026 között a Kormányzás és Közpolitika Osztály vezetője. Korábban az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős biztosának kabinetjében politikai tanácsadóként dolgozott.
    • Kustánczi Norbert kommunikációs és médiaszakember, újságíró felel a kormányzati kommunikációért a Miniszterelnökség államtitkáraként. Kustánczi dolgozott külpolitikai újságíróként, tanácsadóként, felelős szerkesztőként több médiumnál. 2013 és 2017 között a 24.hu főszerkesztője volt. 2025 óta a Tisza politikai koordinátora.
    • Nagy Zsófia szociológus és szociális antropológus stratégiai államtitkár lett a Miniszterelnökségen. Tanított az ELTE Társadalomtudományi Karán, majd önkormányzati kommunikációs vezetőként és polgármesteri főtanácsadóként Józsefvárosban. 2025 óta a Tisza politikai koordinátora.
    • Csontos Bence, a Tisza képviselője a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára lett.
    • A minisztérium közigazgatási államtitkára Ducsay Zsuzsanna ügyvéd, jogi szakértő.

    Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium – Lannert Judit miniszter

    • Kókayné Lányi Marietta közoktatásért felelős államtitkár 1991-ben hozta létre a Gyermekek Háza Alternatív Alapozó Programot, amelynek tanítója és pedagógiai vezetője lett. Emellett számos országos oktatásfejlesztési és pedagógusképzési program szakmai vezetője volt, több évtizede foglalkozik integrált és inkluzív nevelési modellek fejlesztésével, pedagógusképzéssel és módszertani programok kidolgozásával, rendszeresen tart előadásokat hazai és nemzetközi szakmai konferenciákon.
    • dr. Katz Sándor fizikus, az ELTE Fizikai és Csillagászati Intézet egyetemi tanára felsőoktatásért felelős államtitkár lett. Katz több mint 25 éves kutatói és oktatói tapasztalattal rendelkezik, hosszú éveken át dolgozott Németországban kutatóintézeti és egyetemi közegben is.
    • Kereki Judit gyógypedagógus, pszichopedagógus, közgazdász gyermekügyekért felelős államtitkár lett a minisztériumban. Kereki több mint három évtizedes tapasztalattal az oktatás, a gyermek- és családügy, valamint a kora gyermekkori intervenciós ellátórendszer fejlesztése területén. Jelenleg a Semmelweis Egyetem Pető András Karának egyetemi docense, valamint a Családbarát Magyarország Központ Gyermekút Módszertani Központjának igazgatója.
    • Naderi Zsuzsanna szakképzésért és felnőttkori oktatásért felelős államtitkár közgazdász, közgazdász-tanár, okleveles könyvvizsgáló és szak- és felnőttképzési szakértő, több mint harminc éves tapasztalattal az oktatás, a felnőttképzés és az intézményfejlesztés területén. Jelenleg a KÉSZ Holding Zrt. Edupark Ágazati Képzőközpontjának ügyvezetője és a cégcsoport képzés-fejlesztési vezetője, emellett aktív szerepet vállal országos szakképzési és ágazati, szakmai, érdekképviseleti szervezetek munkájában is.
    • A minisztérium parlamenti államtitkára Kapronczai Balázs, a Tisza baranyai országgyűlési képviselője. Vállalkozó, művészeti intézményvezető, közoktatási szakértő. Tanulmányai befejezése után Szigetváron alapított magán művészeti iskolát.
    • A minisztérium közigazgatási államtitkára Dr. Benedek Bulcsu Balázs jogász, közigazgatási és kodifikációs szakember. Pályafutása során dolgozott Szeged MJV Polgármesteri Hivatalában, az Igazságügyi Minisztériumban, a Miniszterelnöki Kabinetirodában, a Miniszterelnöki Kormányirodánál és a Belügyminisztériumban. Fő szakterületei a kodifikáció, az e-ügyintézés, a turizmus, valamint a köznevelési, egészségügyi és szociális szabályozás.

    Pénzügyminisztérium – Kármán András miniszter

    • Barabás Gyula államháztartásért és gazdaságpolitikáért felelős államtitkár pályáját a Magyar Nemzeti Bankban elemzőként kezdte, és végül az egyik legnagyobb, a monetáris politikai döntések előkészítését végző elemzési terület főosztályvezetője lett. 2007 és 2026 között az OTP Bank ügyvezető igazgatójaként irányította a csoportszintű eszköz-forrás menedzsmentet. 2023-tól az OTP szerbiai leánybankjának felügyelőbizottsági elnökeként dolgozott.
    • Kövesdy Attila jogász, adózási szakember lett az adópolitikáért felelős államtitkár. 1995-től 2023-ig a világ egyik legnagyobb könyvvizsgálattal, illetve üzleti- és adótanácsadással foglalkozó cégénél a Deloitte-nál dolgozott, ahol gyakornokként kezdett és ügyvezető üzlettársként és az igazgatóság elnökeként fejezte be pályáját. Ez alatt az időszak alatt dolgozott Washingtonban, vezette a budapesti és a regionális adótanácsadási üzletágat, a budapesti ügyvédi irodát, továbbá tagja és elnöke volt a közép- kelet-európai igazgatóságnak. Aktív tagja a Budapesten működő Amerikai Kereskedelmi Kamara igazgatóságának. Vendégelőadó a Corvinus Egyetemen és az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán.
    • A Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára Boda Nikoletta szakközgazdász, általános és igazságügyi mediátor, a Tisza budapesti országgyűlési képviselője. Az Országgyűlés alakulásakor a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság alelnökévé választották.
    • A minisztérium közigazgatási államtitkára Pettkó-Szandtner Judit, aki közel három évtizedet dolgozott az UniCredit Bank Hungary Zrt.-nél vezető jogtanácsosként.

    Szociális és Családügyi Minisztérium – Kátai-Németh Vilmos miniszter

    • Gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkárként kapott feladatot a minisztériumban dr. Gyurkó Szilvia, a Hintalovon alapítvány vezetője. A jogász végzettségű Gyurkó Magyarország egyik legelismertebb gyermekjogi és gyermekvédelmi szakembere. 2005 és 2012 között az Országos Kriminológiai Intézetben kriminológusként tevékenykedett, 2012 és 2014 között az UNICEF Magyar Bizottság Alapítványának gyermekjogi igazgatója volt, majd 2016-ban alapította a Hintalovon Gyermekjogi Alapítványt.
    • Dr. Éliás Eszter jogász, mediátor esélyegyenlőségi és akadálymentesítési államtitkár lett. Pályafutása során dolgozott a gyámügyben, az APEH jogi területén, majd közel húsz éven át bíróként a Fővárosi Törvényszéken gazdasági, kötelmi és öröklési jogi ügyekben. Az elmúlt években fogyatékossággal élő emberek ellátásával és támogatott lakhatás kialakításával, működtetésével és irányításával foglalkozott.
    • Dr. Tóth Kinga Dóra szociológus, szociális munkás szociális, család- és idősügyi államtitkárként dolgozik a minisztériumban. Dolgozott családgondozóként, óraadó oktatóként és egyetemi oktatóként is, a Miskolci Egyetem Alkalmazott Társadalomtudományok Intézetének vezetője. Számos szakmai társaság tagja, valamint több rangos szakmai díj birtokosa.
    • Dr. Barna-Szabó Tímea háziorvos, a Tisza képviselője lett a minisztérium parlamenti államtitkára. Pályafutása során dolgozott szülész-nőgyógyász rezidensként, sürgősségi osztályos orvosként és ügyeleti ellátásban is, jelenleg saját háziorvosi praxisát működteti.
    • A minisztérium közigazgatási államtitkára dr. Bokor Adrienn Judit.

    Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium – Tarr Zoltán miniszter

    • Heidl György társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkárként a nemzetpolitika, civil, nemzetiségi és felekezeti ügyek felelőse lesz. 1993 óta a Pécsi Tudományegyetem Esztétika Tanszékének oktatója, 2018 óta egyetemi tanár, 2019 és 2023 között a PTE BTK dékánja volt. 2014 és 2018 között a Pécsi Egyházmegye munkatársa volt, tudományos, kulturális és kommunikációs igazgatóként, később a tudományos kapcsolatokért felelős főmunkatársként. 2020 óta az MTA doktora.
    • Nagy Ervin a minisztérium kultúráért felelős államtitkára lett. A Jászai Mari-díjas színművész diplomáját Máté Gábor osztályában a Színház- és Filmművészeti Főiskolán szerezte, utána a Katona József Színház társulatához szerződött, több filmben is szerepelt. A dunaújvárosi körzetben a Tisza egyéni képviselője lett.
    • A közgyűjteményi és örökségvédelemért dr. Sári Zsolt etnográfus, muzeológus felel majd a minisztérium államtitkáraként. Pályáját Szolnokon, muzeológusként kezdte, majd 2001-től a Szabadtéri Néprajzi Múzeum, vagyis a Szentendrei Skanzenben dolgozott általános főigazgató-helyettesként. 2025-től a Debreceni Egyetem tudományos munkatársa. Tagja és vezetője több magyarországi és nemzetközi muzeológiai szakmai társaságnak.
    • A minisztérium parlamenti államtitkára Tompa Enikő, a Tisza képviselője lett, aki korábban három megyében is dolgozott a köz- és államigazgatás különböző szintjein a szociális igazgatási, gyámügyi, anyakönyvi és adóigazgatási területen.
    • A minisztérium közigazgatási államtitkára dr. Kiss Zsuzsanna.

    Tudományos és Technológiai Minisztérium – Tanács Zoltán miniszter

    • Dr. Horváth Péter informatikus, képelemzési és mesterséges intelligencia-kutató, a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biokémiai Intézetének igazgatója és kutatócsoport-vezetője lett a minisztérium tudománypolitikai és innovációs államtitkára. 2023-ban az MTA doktora, 2024-ben az Academia Europaea tagja lett.
    • Polereczki Andrea kiberbiztonsági és digitális transzformációs szakember lett a tárca digitalizációs államtitkára. Pályája a kibervédelem, a mesterséges intelligencia, a szabályozott iparágak és a felsővezetői irányítás köré szerveződött. Dolgozott a Magyar Honvédségnél, a Magyar Fejlesztési Banknál, az OTP Mobilnál, az Inter-Computer Informatika Zrt.-nél és az RTL Magyarországnál, majd az egészségügyi és gyógyszeripari szektorban kiberbiztonsági, NIS2- és MI-alapú megfelelőségi fejlesztéseket támogatott. A Women4Cyber Magyarország alapító és igazgatósági tagja, ECSO CISO nagykövet.
    • Bicskei László parlamenti államtitkár műszaki informatikus mérnök és egészségügyi mérnök a Vitaleon Pharma B.V. ügyvezető igazgatójaként gyógyszerfejlesztési programokat irányított, emellett több éven át a Mitochon Technologies Kft. és a Humeltis Kft. ügyvezetőjeként dolgozott. Dolgozott agykutatóként a University College Londonon és a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben.
    • A minisztérium közigazgatási államtitkára dr. Sántha György.

    Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium – Lőrincz Viktória miniszter

    • Dr. Szabó Mátyás fejlesztéspolitikai szakértő, közgazdász és szociológus lett a vidék- és területfejlesztési államtitkár. Pályafutása során települési, megyei és országos szinten is dolgozott, egyetemi környezetben is szerzett tapasztalatot, 2020 óta pedig európai uniós intézményekben dolgozik.
    • A tárca parlamenti államtitkára dr. Stumpf Péter Bence politológus, egyetemi oktató és politikai elemző, a Tisza szegedi képviselője lett. 2018-tól a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának Politológiai Tanszékén dolgozott tudományos segédmunkatársként, majd tanársegédként, 2025-től adjunktusként.
    • A minisztérium közigazgatási államtitkára dr. Gál Éva Erika.

    RSSHirek.hu – Hírkereső friss hírek percről percre

  • Feljelentik Magyar Pétert

    Feljelentik Magyar Pétert

    Az ügyvéd szerint Magyar Péter alaptalanul hozta őt összefüggésbe K. Endre kegyelmi ügyével, ezért büntetőjogi és polgári peres eljárást is kezdeményez vele szemben. Magyar Péter már csak egy jellel reagált.

    Miután Magyar Péter Gaudi-Nagy Tamás ügyvédről azt állította, hogy ő írta meg K. Endre kegyelmi kérvényét, a Sándor-palota által az ügyben közzétett dokumentumokat követően Gaudi-Nagy közleményt adott ki.

    Az ügyvéd szerint Magyar Péter május 19-én kedden sajtótájékoztatóján „a közjogi tisztségével teljesen összeegyeztethetetlen, példátlan módon ügyvédellenes uszítást és hazudozást folytatott″, melynek során őt valótlanul jelölték meg a kegyelmi ügyben érdemi szerepet játszott, a kegyelmi kérelmet készítő ügyvédként.

    A sajtótájékoztatót követően Gaudi-Nagy elmondása szerint, mint egyéni ügyvéd, védőként járt el a felülvizsgálati eljárásban és más kapcsolódó eljárásokban is. „A kegyelmi kérelmet nem én írtam, nem én nyújtottam be, semmilyen lobbitevékenységet nem végeztem és semmilyen tisztességtelen, ügyvédi hivatás szabályaival össze nem egyeztethető lépést nem tettem K. Endre ügyében″ – hangsúlyozta.

    Az ügyvéd szerint azonban ennek ellenére sem állt le Magyar Péter azzal, hogy „személyes céljaiból″ visszaéljen a hivatali helyzetével. Május 20-án a kormányfőt arra emlékeztette, hogy „szövegértelmezési problémái vannak, az ügyvédi titokra vonatkozó jogismeret-hiányban szenved″.

    Arra is rámutatott, hogy a Köztársasági Elnöki Hivatal által közzétett iratok egyike sem tartalmazza az ő nevét, és semmilyen rá vonatkozó utalás nem található bennük. Emellett arra is emlékeztetett, hogy a Budapesti Ügyvédi Kamara is kiállt mellette.

    Mindezek alapján szerinte egyértelmű, hogy Magyar Péter „jogtalan hátrányokozás célzatával, hivatali helyzetével visszaélve teljesen alaptalanul sértette meg jó hírnevemet és követett el sérelmemre több súlyos bűncselekményt″. Ezért büntető- és polgári jogi eljárást kezdeményez.