Kategória: Gazdasági hírek

  • Férfiak 40 nyugdíj 2026: tényleg jöhet az új kedvezményes nyugdíj Magyarországon?

    Férfiak 40 nyugdíj 2026: tényleg jöhet az új kedvezményes nyugdíj Magyarországon?

    Az elmúlt hetekben ismét reflektorfénybe került a „Férfiak 40” lehetősége, vagyis az a javaslat, amely szerint a férfiak is jogosultak lennének kedvezményes nyugdíjra 40 ledolgozott év után – hasonlóan a jelenlegi Nők40 rendszerhez. A téma különösen sokakat foglalkoztat, mivel rengeteg férfi dolgozik fizikailag megterhelő munkakörökben, és sokan úgy érzik, igazságtalan a jelenlegi szabályozás.

    Nyugdíjkorhatár – friss hírek

    Jelenleg Magyarországon a férfiak számára továbbra is a 65 éves nyugdíjkorhatár az általános szabály. A Nők40 program ugyanakkor lehetőséget biztosít a hölgyek számára, hogy megfelelő jogosultsági idő esetén korábban nyugdíjba vonuljanak. Ez az évek óta működő rendszer sok férfiban veti fel a kérdést: vajon számukra is jöhet hasonló kedvezmény?

    Mit mondanak most a szakértők?

    A nyugdíjszakértők szerint a férfiak kedvezményes nyugdíjának bevezetése rendkívül nagy terhet róna a költségvetésre. Dr. Farkas András nyugdíjszakértő szerint a teljes körű „Férfiak40” rendszer hosszú távon a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát is veszélyeztethetné.

    A szakértő ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy sok országban működik egy úgynevezett rugalmas nyugdíjmodell. Ebben az esetben az érintettek korábban is nyugdíjba mehetnek, viszont alacsonyabb havi ellátást kapnak. Ez lehet az egyik kompromisszumos megoldás a jövőben.

    Miért érzik sokan igazságtalannak a jelenlegi rendszert?

    A vita egyik legfontosabb érve az, hogy a férfiak átlagos várható élettartama Magyarországon alacsonyabb, mint a nőké. Több szakértő is rámutatott arra, hogy sok férfi már a nyugdíjkorhatár elérése előtt meghal, vagy csak rövid ideig él nyugdíjasként.

    Emellett rengetegen dolgoznak évtizedeken keresztül nehéz fizikai munkában:

    • építőiparban,
    • gyárakban,
    • mezőgazdaságban,
    • közlekedésben,
    • vagy egészségre káros munkakörökben.

    Sokan úgy vélik, hogy 40-45 év folyamatos munkaviszony után indokolt lenne egy kedvezményes nyugdíjlehetőség.

    Férfiak 40 nyugdíj – mit jelentene a gyakorlatban?

    Mi lenne a Férfiak 40? Olyan kedvezményes nyugdíjlehetőség, amely 40 év jogosultsági idő után adna korábbi nyugdíjba vonulási lehetőséget a férfiaknak.
    Van már hivatalos döntés? Jelenleg nincs elfogadott törvény a Férfiak 40 bevezetéséről. A téma szakértői és politikai vitákban szerepel.
    Kik járhatnának jól vele? Elsősorban azok a férfiak, akik nagyon hosszú munkaviszonyt szereztek, nehéz fizikai munkát végeztek, vagy egészségi okok miatt nehezen dolgoznának tovább.
    Mi a legnagyobb akadály? A szakértők szerint a legnagyobb kérdés a finanszírozás. Egy teljes értékű Férfiak 40 rendszer jelentős többletkiadást okozhatna a nyugdíjkasszának.
    Mi lehet a kompromisszum? Reálisabb megoldás lehet egy rugalmas nyugdíjmodell, ahol korábban is el lehetne menni nyugdíjba, de csökkentett havi összeggel.

    Egyre többen támogatják a rugalmas nyugdíjat

    A szakértői elemzések alapján jelenleg egyre inkább a rugalmas nyugdíjba vonulás tűnik reális iránynak Magyarországon. Ez azt jelentené, hogy bizonyos feltételekkel akár a hivatalos korhatár előtt is lehetne nyugdíjba menni, de a havi összeg csökkentett lenne.

    Egy ilyen rendszer több előnnyel járhatna:

    • csökkenthetné a fizikai munkát végzők terheit,
    • igazságosabbá tehetné a rendszert,
    • és mérsékelhetné a költségvetési kockázatokat.

    A szakértők szerint azonban nagyon pontos szabályokra lenne szükség, különösen a szolgálati idő, a járulékfizetés és a nyugdíj összegének meghatározása terén.

    Mekkora lehetne a csökkentés?

    A nemzetközi példák alapján több országban is működik olyan rendszer, ahol a korhatár előtti nyugdíj esetén évente 4-5 százalékkal kisebb ellátás jár.

    Ez azt jelentené, hogy aki például 5 évvel korábban szeretne nyugdíjba menni, annak a havi nyugdíja akár 20-25 százalékkal is alacsonyabb lehetne.

    Ez sokak számára még így is kedvező megoldás lenne, különösen azoknak, akik egészségi állapotuk vagy munkájuk miatt már nem tudnak teljes erőbedobással dolgozni.

    A nyugdíjrendszer jövője egyre nagyobb kérdés

    A magyar nyugdíjrendszer fenntarthatósága már most is komoly vita tárgya. Szakértői elemzések szerint az elöregedő társadalom és az egyre kevesebb aktív dolgozó miatt hosszú távon komoly reformokra lehet szükség.

    A következő években több fontos kérdés kerülhet napirendre:

    • emelkedik-e tovább a nyugdíjkorhatár,
    • megmarad-e a Nők40,
    • bevezethetik-e a Férfiak40 rendszert,
    • változhat-e a nyugdíjszámítás módja,
    • illetve hogyan alakulhat a 13. havi nyugdíj sorsa.

    A szakértők szerint biztosan lesznek változások a következő években, de egyelőre nem született konkrét döntés a férfiak kedvezményes nyugdíjáról.

    Sokan figyelik a politikai ígéreteket is

    A téma politikailag is egyre érzékenyebb. Több párt és közéleti szereplő is felvetette már a férfiak korábbi nyugdíjazásának lehetőségét, különösen a nehéz fizikai munkát végzők esetében.

    A nyugdíjkérdés ráadásul rengeteg embert érint közvetlenül:

    • a most dolgozó középkorúakat,
    • a nyugdíj előtt állókat,
    • és a jelenlegi nyugdíjasokat is.

    Ezért nem meglepő, hogy minden ilyen hír hatalmas érdeklődést vált ki Magyarországon.

    Jöhet valóban a Férfiak40?

    Jelenleg nincs hivatalos döntés a Férfiak40 bevezetéséről, de a vita egyre erősebb. A szakértők szerint a teljes, a Nők40-hez hasonló rendszer bevezetése nehezen finanszírozható lenne, ugyanakkor egy rugalmas, csökkentett összegű korai nyugdíjmegoldás reális lehetőség lehet a jövőben.

    Az biztos, hogy a nyugdíjrendszer kérdése 2026-ban is az egyik legfontosabb társadalmi téma marad Magyarországon.

    Jelenj meg weboldaladdal itt a Hírkeresőben, várunk!

  • 660 millió forint landol az Orbán családban!

    660 millió forint landol az Orbán családban!

    Idén is jó évet zárt Orbán Viktor unokaöccsének, Orbán Dávidnak a cége, a Timolod Kft.: a 4,5 millió forintos árbevétel mellett 185 millió forint jött össze az egyéb bevételekből, így végül 160,4 millió forint kivételéről döntött ifjabb Orbán Győző fia – vette észre a 444 a cég 2025-ös évre vonatkozó beszámolójából.

    A Timolod Kft.-t mindössze másfél éve, 2024 őszén alapították, de hamar beindult az üzlet. 2024 utolsó negyedében ugyan csak 1 millió forintnyi árbevételre tett szert, az egyéb bevételek 710 millió forintra rúgtak. Ennek köszönhetően három hónapnyi működés után végül 500 millió forintnyi osztalékot tudott kiszedni a bányacégből Orbán Dávid. Egyéb bevételként a szabályok szerint az olyan egyszeri bevételek szokták elkönyvelni, mint például a kapott támogatások, kártérítések, kötbérek, vagy a cég eszközeinek értékesítéséből befolyt pénzek.

    A Timolod Kft. május 15-én közzétett beszámolója szerint a tavalyi évet is pozitívan zárta a vállalat. Ugyan az árbevétel tavaly is csak 4,5 millió forintot tett ki, egyéb bevételekből további 185 millió forint jött össze, aminek köszönhetően végül 160 millió forint lett a cég adózott eredménye. Orbán Dávid így arról döntött, hogy a tavalyi nyereség szinte teljes egészét osztalékként kifizeti, vagyis

    a cég 15 hónapos működése alatt a volt miniszterelnök unokaöccse 660 millió forintot tudott kivenni a cégből.

    Míg egyébként a beszámolóval együtt leadott kiegészítő mellékletben gyakran tüntetik fel, hogy honnan származtak az egyéb bevételek, a Timolod Kft.-nél semmilyen információt nem lehet találni arról, hogy honnan és milyen jogcímen származott ez a közel 900 millió forintos összeg.

    A 444.hu 2024 szeptemberében egyébként belső információkból megtudta, hogy Orbánék is profitálnak a Budapest–Belgrád-vasútvonal felújításából, ugyanis 2022 és 2023 között több mint 200 ezer tonna vasúti követ szállítottak Gántról, Orbánék egy másik cégének bányájából az építkezéshez. A Dolomit Kft.-ben az Orbán család több tagja megtalálható, és Orbán Dávid is ügyvezető a vállalkozásban. Márciusban derült ki, hogy az M1-es autópálya bővítéséhez is a cég bányájából szállítják a követ.

  • Ingatlan árak, adás-vétel! Emelkednek az árak, pörög a piac!

    Ingatlan árak, adás-vétel! Emelkednek az árak, pörög a piac!

    A magyar lakáspiac olyan szintre jutott, ahol már nemcsak az árak emelkedése, hanem maga a rendszer fenntarthatósága is kérdésessé vált. Miközben a panelek ára egy év alatt 35 százalékkal robbant be, az államilag támogatott hitelek gyakorlatilag teljesen uralják a piacot, a középosztály egy része pedig lassan kiszorul a lakásvásárlásból. A szakértők szerint történelmi fordulóponthoz érkezett az ingatlanpiac: jöhet a kijózanodás időszaka.

    Ingatlan adás-vétel – friss hírek, információk

    A magyar lakáspiac az elmúlt másfél évben – valójában az elmúlt bő tíz évben – olyan drágulást produkált, amely nemzetközi összevetésben is figyelemre méltó. Miközben az Otthon Start Program és az államilag támogatott hitelek újabb keresleti hullámot indítottak el, egyre több szakértő figyelmeztet arra, hogy a piac szerkezeti problémái továbbra is megoldatlanok. Az árak történelmi csúcsra emelkedtek, a panelek értéke kilőtt, a hitelezés pedig soha nem látott mértékben függ az állami támogatásoktól. Közben a középosztály egy része fokozatosan kiszorul a piacról, miközben a fejlesztők, befektetők és bankok már a következő korszakra készülnek.

    Erről beszélt a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Ingatlanpiaci Szakosztályának rendezvényén Pápai Dorottya, a REMAX GO Commercial alapító ügyvezetője, valamint Sándorfi Balázs, a Bankmonitor alapító ügyvezetője.

    Történelmi drágulás söpört végig a lakáspiacon

    A magyar lakáspiac továbbra is erősen keresletvezérelt, miközben a kínálati oldali problémák évek óta megoldatlanok maradtak – mutatott rá Pápai Dorottya, aki szerint a gazdaságpolitika hosszú időn keresztül elsősorban ösztönzőkkel próbálta élénkíteni a keresletet, miközben a lakásállomány megújulása és a kínálati oldal erősítése háttérbe szorult.

    Az infláció ugyanakkor 2026 áprilisára 2,1 százalékra mérséklődött, ami már a jegybanki célsáv (3 százalék) alatt van – az idei első négy hónapban rendre a toleranciasáv alatt volt a fogyasztói árindex –, miközben az alapkamat 6,25 százalékon áll. A szakértők szerint ez önmagában kedvezőbb környezetet jelent a lakáspiac számára, ugyanakkor a keresletet továbbra is elsősorban az állami programok mozgatják.

    A tranzakciószámok látványosan tükrözik az elmúlt évek hullámzását. A Covid-időszak alatt jelentősen visszaesett az adásvételek száma, majd 2021–2022-ben újra 160 ezer körüli tranzakció valósult meg évente. A fordulatot azonban 2025 hozta el, amikor az éves tranzakciószám megközelítette a 140 ezret, ami 25 százalékos növekedést jelentett az előző évhez képest.

    A piac felpörgésében két tényező játszott kulcsszerepet. Az egyik a prémium magyar állampapírokból felszabaduló tőke részleges áramlása az ingatlanpiacra, a másik pedig a fix 3 százalékos kamatozású Otthon Start hitel megjelenése volt. Pápai Dorottya szerint az új konstrukció már a hivatalos indulás előtt felkavarta a piacot. „Nagyon komoly tranzakciószám-növekedés következett be a tavaly őszi hónapokban, ezt szeptembertől decemberig folyamatosan láttuk” – fogalmazott.

    A budapesti árak közben történelmi magasságokba emelkedtek. A pesti oldalon a használt lakások átlagos négyzetméterára 990 ezer forint körül alakult, Budán pedig elérte az 1,5 millió forintot. Az új építésű lakások esetében az átlagár már 1,8 millió forint négyzetméterenként.

    A legkeresettebb ingatlanok továbbra is a kisebb lakások voltak. Pesten a 40–60 négyzetméteres lakások iránt mutatkozott a legnagyobb kereslet, míg Budán inkább a 60–80 négyzetméteres kategória volt népszerű. Az átlagos értékesítési idő négy hónap körül alakult, de a legnépszerűbb panelek esetében sokszor néhány nap alatt gazdára talált egy-egy ingatlan.

    A panel lett az új sztártermék

    Mindeközben a panel vált az egyik legnépszerűbb termékké a hazai lakáspiacon. Budapesten már olyan lakótelepek is vannak, ahol a panelek ára elérte az 1,2 millió forintos négyzetméterárat. Ez részben annak köszönhető, hogy a panellakások kiszámíthatóbbak és kevesebb műszaki kockázatot hordoznak, mint sok régi belvárosi társasház.

    „A panelek azért ilyen kedveltek, mert kiszámíthatóak. Sok esetben már felújított, korszerűsített panelépületekről van szó, és nem rejtenek annyi műszaki kockázatot, mint egy század eleji téglaépület” – mondta Pápai Dorottya.

    A panelpiac elképesztő drágulást produkált: 2024-ről 2025-re éves alapon 35 százalékkal emelkedtek az árak.

    Összehasonlításként a budapesti téglalakások 19 százalékkal, a családi házak pedig 20 százalékkal drágultak ugyanebben az időszakban.

    A vidéki piac közben szintén jelentős áremelkedésen ment keresztül. Az elmúlt egy évben országosan 10–30 százalék közötti drágulást mértek, különösen azokban a térségekben, ahol nagy ipari beruházások indultak el. Debrecenben például már egyáltalán nem számít ritkának az 1,2–1,3 millió forintos újépítésű-négyzetméterár sem.

    A szakértők szerint az olyan beruházások, mint a BMW vagy a BYDgyárainak megjelenése, alapvetően alakítják át a helyi lakáspiacokat. A külföldi munkavállalók és a belső migráció egyaránt növeli a keresletet, miközben a kínálat sok esetben nem tud lépést tartani a növekedéssel.

    Egyre több jel utal arra, hogy közeledik a korrekció

    A szakértők szerint a magyar lakáspiacon nem feltétlenül árzuhanásra kell számítani, de egyre valószínűbb, hogy az elmúlt évek extrém drágulása nem maradhat fenn tartósan.

    Sándorfi Balázs több nemzetközi összehasonlítást is bemutatott, amelyek szerint a magyar lakásárak már jelentősen elszakadtak a lakossági fogyasztás és a rendelkezésre álló jövedelmek növekedésétől. Miközben az Európai Unió legtöbb országában a fogyasztás és az ingatlanárak nagyjából együtt mozognak, Magyarországon látványos szétválás alakult ki. Ebből kifolyólag reális forgatókönyvnek tart egy relatív átértékelődést az ingatlanpiacon.

    „Ez nem feltétlenül jelent áresést, inkább azt, hogy a bérek hosszabb időn keresztül gyorsabban emelkedhetnek majd, mint az ingatlanárak. A piac így fokozatosan alkalmazkodhatna az elmúlt évek túlzott drágulásához” – mondta.

  • Üzemanyagárak: ennyiért tankolhatunk a pünkösdi hosszú hétvégén!

    Üzemanyagárak: ennyiért tankolhatunk a pünkösdi hosszú hétvégén!

    Üzemanyagár:
    2026.05.23-től

    A héten szombaton a benzin és a gázolaj nagykereskedelmi ára nem változik, így várhatóan a kiskereskedelmi piaci árakban sem lesz változás. 

    Mai napon (2026.05.23-an) az alábbi átlagárakon tankolhatunk:

    95-ös benzin: 698 Ft/liter

    Gázolaj 710 Ft/liter

    Üzemanyag árak: Benzin és Gázolaj mai árak

    Jelenleg a benzin piaci ára 103 forinttal magasabb, mint az 595 forintos védett ár. A gázolaj esetében pedig 94 forintos különbségről beszélhetünk a 615 forintos védett árhoz viszonyítva. 

    A Magyar autósok olcsóbban tankolhatnak:

    Védett árak

    A nemzetközi olajpiaci folyamatok hatására a kormány 2026.március 10-i hatállyal bevezette az úgynevezett védett árat.

    Ennek értelmében a magyar rendszámmal és forgalmi engedéllyel rendelkező járművek a
    95-ös benzint maximum 595 Ft/liter,
    a gázolajat pedig maximum 615 Ft/liter áron tankolhatják.

  • Rezsi árak: bajban vannak a magyar vállalkozások!

    Rezsi árak: bajban vannak a magyar vállalkozások!

    Az áramszámlák egyik tételének drasztikus emelkedése akár háromszázmilliárd forintos többletköltséget is okozhat a magyar vállalkozásoknak. A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) szerint a jelenlegi rendszer súlyosan rontja a hazai cégek versenyképességét, miközben a költségeket végső soron a gazdaság és a fogyasztók viselik.

    Bővebben: Rezsi árak és információk

    A szövetség álláspontja szerint elfogadhatatlan, hogy a vállalkozások előre nem tervezhető módon viseljék a villamosenergia-rendszer szabályozási és műszaki problémáinak következményeit. A logisztikai és ipari szektor szereplői a rendszer gyors felülvizsgálatát sürgetik.

    Drasztikus költségnövekedéssel szembesültek a magyar vállalkozások az áprilisi áramszámlák megérkezésekor.

    • Az úgynevezett KÁT-díj (hivatalos nevén az átvételi kötelezettség alá eső villamosenergia-támogatás) a korábbi 2–4 forint/kilowattóra szintről
    • közel 15 forint/kilowattórára emelkedett,
    • ami egyes cégeknél mintegy 30 százalékos villamosenergiaköltség-növekedést okozott.

    Az MLSZKSZ szerint a jelenlegi rendszer fenntarthatatlan, súlyosan rontja a magyar termelő és szolgáltató vállalkozások versenyképességét, és országos szinten2026-ban akár 300 milliárd forintos többletköltséget okozhat az ipari szereplőknek

    – írják közleményükben.

    Különösen aggasztónak tartják, hogy a vállalkozások jelentős része előzetes figyelmeztetés és tervezhetőség nélkül szembesült az extrém mértékű díjnövekedéssel. Vannak olyan logisztikai és ipari szereplők, akiknél az emelkedés tartós megmaradása éves szinten további milliárd forintos pluszköltséget is jelenthet – hangsúlyozza az MLSZKSZ.

    A vállalkozások fizetik meg a rendszerhibák árát, meg mi mindnyájan, fogyasztók

    A szövetség álláspontja szerint a jelenlegi rendszer egyik legsúlyosabb problémája, hogy a villamosenergia-rendszer műszaki és szabályozási hiányosságainak költségeit közvetlenül a fogyasztókra terhelik. Az elmúlt időszakban jelentősen nőtt a napelemes termelés volumene, miközben a tőzsdei áramárak alacsony szintre estek, és egyre gyakoribbá váltak a negatív áras időszakok. A támogatott energiatermelők számára ugyanakkor továbbra is garantált átvételi ár jár, a piaci ár és a garantált ár közötti különbséget pedig végső soron a vállalkozások fizetik meg a KÁT-díjon keresztül.

    Az MLSZKSZ a zöldenergia-termelés támogatását önmagában nem vitatja, ugyanakkor elfogadhatatlannak tartja, hogy a rendszer működési és kiegyenlítési problémáinak teljes költsége az ipari és logisztikai szereplőknél jelenjen meg. A logisztikai szektor különösen érzékenyen reagál az energiaárak változására, mivel a raktárlogisztikai, termináli és ipari háttérfolyamatok jelentős villamosenergia-igénnyel működnek. A hirtelen és kiszámíthatatlan díjemelkedések ezért közvetlenül növelik a szolgáltatási költségeket, amelyek végül a teljes gazdaságban és a lakossági árakban is megjelenhetnek.

    Súlyos árampiaci torzulások

    A szövetség szerint a jelenlegi helyzet kialakulásában meghatározó szerepet játszik, hogy a napelemes termelés gyors növekedésére épülő KÁT elszámolási rendszer mára súlyos piaci torzulásokat és finanszírozási feszültségeket okoz. A szakmai egyeztetések során ugyanakkor az is világossá vált, hogy nem kizárólag a KÁT-rendszer jelent problémát: az áramköltségeket terhelő rendszerhasználati díj (RHD) struktúrája is számos, a korábbi évek rendszertelen szabályozásaiból felhalmozódott problémával küzd.

    A szakmai szervezetek hangsúlyozzák, hogy a jelenlegi RHD-rendszer nemzetközi összehasonlításban is jelentős többletterhet jelent a magyar termelő és logisztikai vállalatok számára, ami közvetlen hátrányt okoz a versenyképességben. Ezért a rendszer teljes körű felülvizsgálatára van szükség szerintük: a jól működő és indokolt elemeket fenn kell tartani, a problémás szabályozási elemeket korszerűsíteni kell, a szükségtelen vagy versenyképességet rontó terheket pedig ki kell vezetni. A szakmai szervezetek célja, hogy megszűnjenek azok a szolgáltató, termelő és ipari vállalatokra háruló kiszámíthatatlan és tervezhetetlen költségnövekedések, amelyek ma közvetlenül veszélyeztetik a magyar gazdaság versenyképességét, az ipari beruházásokat és a munkahelyek stabilitását, és egy kiszámítható, versenyképes energiaköltség-struktúrát kapjanak.

  • Ekkortól fizethetünk euróval Magyarországon

    Ekkortól fizethetünk euróval Magyarországon

    Az év második felében már több tényező is fékezheti a forint erősödését, és 2026 végére a 365-ös szint környékén alakulhat az euróval szembeni árfolyam. Az infláció gyorsulhat az előttünk álló hónapokban, ám az éves, átlagos infláció így is alacsonyabb lehet a tavalyinál. Az euró bevezetését illetően ambiciózusak, de nem tűnnek elérhetetlennek a kormányzati célok.

    Bár a parlamenti választás után a forint jelentősen erősödött, a továbbiakban a várt magasabb infláció, a költségvetés kedvezőtlen állapota, valamint a közel-keleti háború miatti romló külső egyensúly várhatóan fékezi a további forinterősödést – erre számítanak az Erste elemzői a BiztosDöntés.hu beszámolója szerint.

    Középtávon viszont már látszik tér a nominális felértékelődésre, miután a reálárfolyam hosszú távú alakulása alapján Magyarország az összes régiós versenytársa mögött maradt az elmúlt években. Mindezek nyomán az Erste elemzői az idei év végére 365 forint körüli, 2027 decemberére pedig 350 forintos euróárfolyamot várnak.

    Költségvetési fegyelem kell hozzá

    Ami az euróbevezetés kérdését illeti, Nyeste Orsolya, az Erste vezető makrogazdasági elemzője szerint a négy éven belüli – tehát 2030-ig végrehajtott – konvergenciakritérium-teljesítés kifejezetten ambiciózus vállalás, hiteles végrehajtás esetén érdemben javíthat az ország gazdaságpolitikai megítélését.

    Deviza és valuta árfolyamok – euró, usd árfolyamok

  • NEAK: újra Országos Egészségbiztosítási Pénztár lesz a neve

    NEAK: újra Országos Egészségbiztosítási Pénztár lesz a neve

    Jelentős átalakítás előtt áll a hazai egészségbiztosítási rendszer: megszűnik a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK), és az intézmény a jövőben ismét a korábbi nevén, Országos Egészségbiztosítási Pénztárként (OEP) működik tovább. Dr. Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a közösségi oldalán jelentette be a névváltoztatást és a strukturális reformot, egyúttal megnevezte a szervezet új vezetőjét is. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy az OEP a jövőben nem egyszerű kifizetőhelyként, hanem értékalapú biztosítóként funkcionál majd.

    Országos Egészségbiztosítási Pénztár

    A minisztériumi háttérintézmények átadása-átvétele jelenleg is folyamatban van, ennek részeként látogatott el a tárcavezető az egészségbiztosító központjába. Dr. Hegedűs Zsolt a látogatás kapcsán világossá tette, hogy a névcsere mögött mélyebb, tartalmi és szemléletbeli fordulat áll.

    „Az intézmény a jövőben ismét OEP-ként, Országos Egészségbiztosítási Pénztárként működik majd. Nem egyszerű kifizetőhely lesz, hanem értékalapú biztosító. Ennek a szakmai kialakítására, vezetésére Kaló Zoltán professzort kértem fel”

    – írta a bejegyzésében a tárcavezető.

    Kilenc év után tér vissza a régi név

    A lépéssel az egészségügyi kormányzat egy korábbi szervezeti átalakítást bírál felül. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár elnevezése még 2017. január 1-jével változott Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőre (NEAK). Az akkori átszervezés során a NEAK vette át az OEP korábbi feladatainak jelentős részét, ám a gazdálkodással, az üzemeltetéssel, valamint az Egészségbiztosítási Alap közvetlen irányításával kapcsolatos bizonyos jogkörök az akkori Emberi Erőforrások Minisztériumához kerültek – írja a 24.hu.

  • Minimálbér 2026: hiába az emelések, még mindig az EU sereghajtói között vannak a magyar bérek

    Minimálbér 2026: hiába az emelések, még mindig az EU sereghajtói között vannak a magyar bérek

    A magyar minimálbér nominálisan sokat emelkedett az elmúlt években, mégsem sikerült valódi bérfelzárkózást elérni az Európai Unióban. A szakértők szerint az infláció és a megélhetési költségek továbbra is felemésztik a fizetések növekedését.

    Minimálbér összege és friss hírek

    A minimálbér kérdése ismét az egyik legfontosabb gazdasági témává vált Magyarországon. Egy friss elemzés szerint ugyan jelentősen nőttek a hazai bérek 2010 óta, az európai összehasonlításban Magyarország továbbra is a sereghajtók között maradt. A szakértők szerint hiába a látványos emelések, a valódi bérfelzárkózás még mindig nem történt meg.

    A minimálbér emelése sok család számára életbevágó kérdés, hiszen több százezer magyar dolgozik olyan fizetésért, amely közvetlenül ehhez az összeghez kötődik. Eközben az árak emelkedése, a rezsiköltségek és az élelmiszerdrágulás továbbra is komoly nyomást helyez a háztartásokra.

    Hiába nőttek a bérek, még mindig nagy a lemaradás

    A GKI Gazdaságkutató Zrt. friss elemzése szerint 2010 és 2019 között látványos béremelkedés történt Magyarországon. A minimálbér reálértéke több mint 67 százalékkal nőtt, míg a bruttó átlagkereset közel 55 százalékos emelkedést mutatott.

    A szakértők szerint azonban ez önmagában nem jelent valódi felzárkózást. Az európai bérrangsorban Magyarország továbbra is hátul szerepel, és a magyar minimálbér sok nyugat-európai ország fizetésének töredéke.

    A helyzetet tovább nehezítette a koronavírus-járvány, majd az inflációs hullám és az energiaárak emelkedése. Ezek a tényezők jelentősen csökkentették a béremelések valódi értékét.

    Mit jelent ez a gyakorlatban?

    Papíron sokkal magasabbak ma a fizetések, mint néhány éve voltak. A valóságban azonban sok dolgozó továbbra is nehezen jön ki a fizetéséből.

    A mindennapi kiadások jelentősen megdrágultak:

    • az élelmiszerárak többszörösükre emelkedtek,
    • a lakhatási költségek folyamatosan nőnek,
    • a szolgáltatások ára is jelentősen emelkedett,
    • sok család tartalék nélkül él hónapról hónapra.

    A gazdasági szakértők szerint a béremelések jelentős részét egyszerűen „megeszi” az infláció.

    2026-ban is emelkedhet a minimálbér

    Korábbi információk szerint 2026-ban újabb jelentős minimálbér-emelés jöhet Magyarországon. Egyes számítások alapján a bruttó minimálbér akár 322 ezer forintra is emelkedhetett volna, ami több mint 31 ezer forintos növekedést jelentene.

    A kérdés azonban továbbra is az, hogy ez mire lesz elegendő.

    A munkavállalók jelentős része ugyanis nemcsak a minimálbér összegét figyeli, hanem azt is, mennyit ér valójában a fizetés a boltokban, a rezsiszámláknál vagy éppen a lakbérek esetében.

    Egyre többen érzik úgy, hogy nem tudnak előrelépni

    A minimálbérről szóló viták egyik legfontosabb része az, hogy milyen életminőséget lehet elérni Magyarországon egy átlagos fizetésből.

    Sokan úgy érzik:

    • hiába dolgoznak teljes munkaidőben,
    • nehezen tudnak félretenni,
    • egyre drágább az élet,
    • a saját lakás vagy az anyagi biztonság egyre távolabb kerül.

    A fiatalok körében különösen erős ez az érzés. Több felmérés szerint sokan külföldi munkavállalásban látják az egyetlen lehetőséget a gyorsabb anyagi előrelépésre.

    Nem az átlagbér mutatja a valóságot

    A szakértők szerint fontos különbség van az átlagbér és a mediánbér között.

    A KSH friss adatai alapján a nettó mediánkereset 432 ezer forint volt, vagyis a magyar dolgozók fele ennél kevesebbet keresett.

    Ez azért fontos adat, mert az átlagbér sokszor torz képet mutat. A magas fizetések ugyanis jelentősen felfelé húzzák az átlagot, miközben a dolgozók nagy része jóval kevesebbet visz haza.

    Szakértők szerint ezért a magyar társadalom jelentős része továbbra is sérülékeny anyagi helyzetben van.

    A minimálbér a nyugdíjakat is befolyásolja

    Sokan nem gondolnak bele, de a minimálbér hosszú távon a nyugdíjak összegére is hatással van.

    Korábbi számítások szerint aki egész életében minimálbér körüli fizetésért dolgozik, annak nyugdíja is jóval alacsonyabb lehet az átlagnál. Egy becslés alapján 40 év munkaviszony után körülbelül 172 ezer forintos nyugdíj jöhet ki minimálbéres keresettel számolva.

    Ez különösen fontos kérdés lehet a következő években, hiszen egyre többen aggódnak amiatt, hogy milyen nyugdíjra számíthatnak majd idősebb korukban.

    Mi kellene a valódi bérfelzárkózáshoz?

    A közgazdászok szerint önmagában a minimálbér emelése nem elég.

    A valódi felzárkózáshoz szükség lenne:

    • erősebb gazdasági növekedésre,
    • magasabb termelékenységre,
    • stabil inflációra,
    • kiszámítható gazdaságpolitikára,
    • nagyobb hozzáadott értékű munkahelyekre.

    A szakértők szerint hosszú távon csak így lehetne elérni, hogy a magyar bérek valóban közelebb kerüljenek a nyugat-európai szinthez.

    Egyre nagyobb figyelem irányul a fizetésekre

    A minimálbér és a bérek kérdése várhatóan a következő időszak egyik legfontosabb közéleti témája marad.

    A családok jelentős része ugyanis közvetlenül érzi a pénztárcáján:

    • mennyit ér a fizetés,
    • mennyit drágulnak az árak,
    • mire elég a havi jövedelem,
    • és marad-e pénz a hónap végén.

    Hiába láthatók látványos béremelések a statisztikákban, sok magyar dolgozó számára a mindennapi megélhetés továbbra is komoly kihívást jelent. Az pedig egyre többek számára válik világossá, hogy a valódi bérfelzárkózáshoz nemcsak magasabb fizetésekre, hanem stabilabb gazdasági környezetre is szükség lenne.

    💰 Magyarországi minimálbér és garantált bérminimum 2026
    Friss összesítő a legfontosabb bérekről és nettó összegekről.
    Magyar minimálbér (havibér)
    322 800 Ft
    Bruttó összeg
    Garantált bérminimum
    388 000 Ft
    Szakmunkás minimálbér
    Nettó minimálbér
    214 000 Ft
    Kedvezmények nélkül
    Nettó garantált bérminimum
    258 000 Ft
    Kedvezmények nélkül
    ⚡ A minimálbér összege több százezer magyar dolgozó fizetését befolyásolja közvetlenül. A szakértők szerint a béremelések ellenére az infláció és az árak emelkedése továbbra is komoly terhet jelent a családok számára.
  • MNB: Az Otthon Start Hitel hatására nőtt az elsőlakás vásárlók száma!

    MNB: Az Otthon Start Hitel hatására nőtt az elsőlakás vásárlók száma!

    A lakásárak országos átlagban 23,5 százalékkal emelkedtek.

    A lakásárak eltérése a fundamentumok által indokolt szinttől érdemben nőtt, és országosan meghaladta a 20 százalékot 2025 negyedik negyedévében. Az Otthon Start Program hatására nőtt az elsőlakás-vásárlók aránya, amivel párhuzamosan csökkent a befektetők jelenléte a hazai lakáspiacon. 2025-ben jelentősen bővült a fővárosi újlakáspiacon a kínálat, előretekintve pedig mintegy 30 százalékkal nőhet az átadott új lakások száma országosan 2026 során.

    2025-ben a lakásárak éves nominális növekedési üteme országosan 23,5 százalékot ért el, ezzel az elmúlt 25 év legmagasabb, 19,0 százalékos reál lakásár-drágulása valósult meg. A dinamikus áremelkedés miatt 2025 negyedik negyedévében országosan 22,5 százalékkal haladták meg a lakásárak a fundamentumok által indokolt szintet.

    2025-ben becslésünk szerint 152 ezer lakáspiaci tranzakció történt magánszemélyek által, 3 százalékkal több, mint 2024-ben. 2026 első negyedévében azonban már 18 százalékkal csökkent az adásvételek száma az előző év azonos időszakához képest. Az Otthon Start Program tavaly szeptemberi indulása átrendezte a lakáspiaci forgalom szerkezetét: a fővárosban egy év alatt 25 százalékról 40 százalékra emelkedett az elsőlakás-vásárlók aránya, míg befektetési céllal kevesebben vásároltak a program indulása óta, és a befektetők már a piac eladói oldalán voltak többségben.

    2025 negyedik és 2026 első negyedévében a megkötött lakáshitel-szerződések volumene éves összevetésben rendre 130 és 104 százalékkal emelkedett. A jelentős bővülés az Otthon Start Program hatására történt, melynek köszönhetően a támogatott hitelek aránya a lakáshiteleken belül 23 százalékról 81 százalékra emelkedett 2026 első negyedévére. A program jelentős igénybevétele miatt a hitel segítségével vásárolt lakások aránya historikusan magas szintre, 60 százalék fölé emelkedett 2026 első negyedévében a program bevezetése előtti időszakot jellemző 36 százalékról.

    A használt lakás dominál

    Az Otthon Start keretében 2026. márciusig összesen 33,2 ezer hitelszerződést kötöttek a bankok mintegy 1161 milliárd forint értékben, és e hitelek 90 százaléka használt lakás vásárlását finanszírozza. A program az arra jogosultak számára érdemben javította a lakásvásárlás elérhetőségét, ugyanakkor a lakásárak emelkedéséhez is hozzájárulhatott.

    2025-ben 12 ezer újépítésű lakóingatlan kapott használatbavételi engedélyt Magyarországon, legutóbb 2016-ban adtak át ennél kevesebb lakást. Ugyanakkor a 2025-ben országosan kiadott építési engedélyek 37 százalékos bővülése elsősorban a fővárosban és a megyei jogú városokban érdemben bővülő kínálatot eredményezhet a következő években. Előrejelzésünk alapján 2026-ban 15,7 ezer újlakás átadása várható, ami 30 százalékos éves bővülést jelentene írja az MNB.

    2026 első negyedévében a Budapesten fejlesztés és értékesítés alatt álló lakások száma éves összevetésben 46 százalékkal bővült, ami az elmúlt 10 év legmagasabb kínálati szintjét eredményezte. A szabad, még megvásárolható újlakások száma 63 százalékos éves bővülést követően historikus csúcsra, 9490 lakásra emelkedett 2026. márciusra, ami a kínálat kereslethez képesti jelentős emelkedését mutatja. Az újlakáspiacon érdemben bővülhet a kínálat az Otthon Starthoz kapcsolódó kiemelt projekteknek köszönhetően, azonban egyelőre még nem indultak el nagy számban ezen fejlesztések.

  • Ma éjjel lejár a határidő: Holnaptól már büntetnek érte! Jobb ha tudod!

    Ma éjjel lejár a határidő: Holnaptól már büntetnek érte! Jobb ha tudod!

    Még több százezren nem rendelkeztek adójuk 1 plusz 1 százalékáról, amire május 20-án éjfélig van lehetőség; a határidő fontos, mert a késve beküldött felajánlás érvénytelen – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) kedden az MTI-vel.

    A közlemény szerint az 1 plusz 1 százalékos felajánlásával mindenki támogathat egy számára fontos civil szervezetet, illetve egy vallási közösséget vagy a Nemzeti Tehetség Programot.

    Az idén eddig már több mint 1,1 millióan rendelkeztek adójuk 1 plusz 1 százalékáról, aki még nem tette meg, online az eSZJA-ban gyorsan benyújthatja rendelkező nyilatkozatát is – írták.

    Akinek nincs DÁP- vagy Ügyfélkapu+-regisztrációja, még mindig érdemes megfontolnia annak megnyitását, hiszen számos elektronikus szolgáltatás mellett a bevallási tervezetéhez is azonnal hozzáfér, és 1 plusz 1 százalékos támogatását is biztosan célba tudja juttatni, akár mobilról.

    Megjegyezték, hogy a civil szervezetnek szánt 1 százalékról minden évben nyilatkozni kell, az egyházi közösség vagy kiemelt előirányzat támogatásáról viszont csak akkor, ha az adózónak nincs korábban tett érvényes nyilatkozata, vagy változtatni szeretne rajta.