Kategória: Gazdasági hírek

  • Vagyonadó Magyarországon: jön az új adó? Ezt kell tudni az egymilliárd feletti vagyonok megadóztatásáról

    Vagyonadó Magyarországon: jön az új adó? Ezt kell tudni az egymilliárd feletti vagyonok megadóztatásáról

    A vagyonadó kérdése az elmúlt hónapok egyik legforróbb gazdasági témájává vált Magyarországon. A közbeszédben, a szakmai fórumokon és a politikai vitákban is egyre gyakrabban merül fel annak lehetősége, hogy a jövőben a nagyobb vagyonnal rendelkező magánszemélyeknek külön adót kellene fizetniük vagyonuk után. Több szakértő szerint a kérdés már nem az, hogy beszélünk-e róla, hanem az, hogy milyen formában valósulhat meg.

    TOP 8 óra friss hírei – folyamatos hírkereső lista

    A vagyonadó lényege, hogy nem a jövedelmet vagy a fizetést adóztatja, hanem a felhalmozott vagyont. Ez lehet ingatlan, értékpapír, vállalkozásban lévő tulajdonrész, készpénz, befektetés vagy akár más nagy értékű eszköz. A cél általában az, hogy a leggazdagabb rétegek nagyobb mértékben járuljanak hozzá a közkiadások finanszírozásához.

    Kiket érinthet a vagyonadó?

    A nyilvánosságra került elképzelések szerint az adó elsősorban az egymilliárd forint feletti vagyonnal rendelkezőket érintheti. Az egyik legtöbbet emlegetett javaslat alapján az egymilliárd forintot meghaladó vagyonrész után évente 1 százalékos adót kellene fizetni.

    Ez azt jelenti, hogy például egy 2 milliárd forintos nettó vagyonnal rendelkező személy esetében az egymilliárd forint feletti rész után keletkezhetne fizetési kötelezettség. A pontos szabályok azonban egyelőre nem ismertek, így számos kérdés nyitott maradt.

    A szakértők szerint az egyik legfontosabb probléma a vagyon meghatározása lehet. Egy ingatlan értékét viszonylag könnyű megállapítani, de jóval bonyolultabb lehet egy családi vállalkozás, egy magántőkealap vagy egy külföldi befektetés értékelése.

    Nemzetközi példák: kevés ország alkalmaz általános vagyonadót

    A vagyonadó nem új találmány, ugyanakkor Európában ma már csak kevés ország alkalmaz klasszikus formában ilyen adót. Jelenleg Svájc, Norvégia és Spanyolország tartozik azok közé az országok közé, ahol működik általános vagyonadó.

    Több európai állam korábban megszüntette ezt az adónemet, mert túl bonyolultnak, nehezen beszedhetőnek vagy gazdaságilag károsnak ítélte meg. A kritikusok szerint a túl magas vagyonadó a tőke külföldre áramlását is ösztönözheti, miközben csökkentheti a beruházási kedvet és a vállalkozások fejlődési lehetőségeit.

    Más szakértők viszont arra hívják fel a figyelmet, hogy megfelelő szabályozás mellett a vagyonadó hozzájárulhat az igazságosabb közteherviseléshez, különösen akkor, ha valóban a legnagyobb vagyonokat célozza meg.

    Mi lehet a legnagyobb vita a vagyonadó körül?

    A vita egyik központi kérdése, hogy a vagyonadó büntetésnek tekinthető-e a sikeres vállalkozókkal és befektetőkkel szemben. Több adószakértő hangsúlyozza, hogy egy ilyen adót nem szabadna büntető jelleggel bevezetni, mert az hosszú távon ronthatná az ország versenyképességét. A szabályozásnak egyensúlyt kellene teremtenie a költségvetési bevételek növelése és a gazdasági ösztönzők megőrzése között.

    Különösen érzékeny terület lehet a családi vállalkozások, a generációváltás előtt álló cégek és a bizalmi vagyonkezelési konstrukciók adózása. A szakmai szervezetek szerint ezeknél rendkívül körültekintő szabályokra lenne szükség, hogy ne sérüljenek a hosszú távú gazdasági érdekek.

    Mi történhet a bizalmi vagyonkezeléssel?

    A vagyonadó körüli vitákban egyre többször kerül szóba a bizalmi vagyonkezelés is. A szakértők szerint az elmúlt években sok nagy vagyon került ilyen konstrukciókba, amelyek bizonyos esetekben kedvező adózási lehetőségeket biztosítottak. A tervek szerint ezen a területen is jelentős változások jöhetnek.

    A cél az lehet, hogy a vagyonok tényleges tulajdonosi háttere átláthatóbbá váljon, és ne lehessen különböző jogi konstrukciókkal teljesen elkerülni az esetleges új adókat. Ugyanakkor több szakértő arra figyelmeztet, hogy a családi vagyontervezés és az öröklési struktúrák működését is figyelembe kell venni a szabályozás során.

    Jön a vagyonadó Magyarországon?

    Jelenleg még nem ismert minden részlet, de az biztos, hogy a vagyonadó kérdése a következő időszak egyik legfontosabb gazdaságpolitikai vitája lehet. Az egymilliárd forint feletti vagyonok megadóztatásáról szóló elképzelések jelentős változást hozhatnak a magyar adórendszerben, ezért a vállalkozók, befektetők és nagyobb vagyonnal rendelkező családok kiemelt figyelemmel követik a fejleményeket.

    A végleges szabályok meghatározhatják, hogy a vagyonadó valóban új bevételeket hoz-e az államnak, vagy inkább újabb vitákat indít el a gazdaság szereplői között. Egy dolog azonban biztos: a vagyonadó témája még hosszú ideig napirenden maradhat Magyarországon.

  • Hitel és Pénzügy: A Hitelminősítő nem változtatott a minősítésen!

    Hitel és Pénzügy: A Hitelminősítő nem változtatott a minősítésen!

    Bár a Kormányváltás miatt pozitív irányban indult el a Magyar gazdaság és a Tisza Párt is egyre népszerűbb az S&P Hitelminősítő nem változtatott a minősítésen! Még nem …

    Megerősítette a magyar államadós-osztályzatot az S&P, amely szerint az áprilisi választások óta jelentősen javult a piaci hangulat: a forint 6 százalékkal erősödött az euróhoz képest, a 10 éves futamidejű magyar állampapír hozama pedig a március végi 7,5 százalék körüli szintekről május közepéig 5,7 százalékra csökkent.

    Hitel és pénzügyi információk

    Megerősítette változatlan negatív kilátással Magyarország hosszú és rövid futamú hazai és külső államadósság-kötelezettségeinek befektetési ajánlású, „BBB mínusz/A-3″ szintű besorolását az S&P Global Ratings nemzetközi hitelminősítő. A péntek este Londonban bejelentett döntés indoklásában az S&P kiemelte: az új magyar kormány deklarált célja, hogy Magyarország 2030-ig csatlakozzon az euróövezethez.

    A hitelminősítő szerint

    a kormánynak jelentős mozgástere van arra, hogy új törvényekkel szakpolitikai módosításokat hajtson végre a költségvetés, a beruházások, a gazdaság, az igazságszolgáltatás, a közbeszerzések és a szociális szféra területén. A szuverén besorolás negatív kilátása ugyanakkor a következő két év költségvetési és gazdasági stabilitását terhelő kockázatokat tükrözi

    – fogalmaz a hitelminősítő elemzése.

    Az S&P szerint

    a kis és nyitott, az Európai Unióval jelentős kereskedelmi kapcsolatokat fenntartó magyar gazdaság fizetésimérleg-pozíciója, növekedése és költségvetési teljesítménye szempontjából potenciálisan nagy előnyökkel járhat a konvergencia és az EU-partnerekkel folytatott koordináció szakpolitikai keretrendszerének javulása.

    A hitelminősítő megállapítja ugyanakkor, hogy jóllehet az EU-hoz fűződő viszonyrendszer javul, a magyar közfinanszírozási rendszer kilátásai romlanak.

    A cég közölte:

    várakozása szerint a magyar államháztartási hiány az idén eléri a hazai össztermék (GDP) 6,75 százalékát, mindenekelőtt az országgyűlési választások előtti költekezés miatt.

    Ennek a költségvetési ösztönzésnek a visszafordítása politikailag nehéznek bizonyulhat, különösen akkor, ha a Hormuzi-szoros a következő negyedévben is zárva marad, és így hosszabb ideig magas szinten rögzül a nyersolaj és földgáz világpiaci árfolyama – áll az S&P elemzésében.

    A hitelminősítő ugyanakkor 2027-re már érzékelhető javulást valószínűsít a költségvetési helyzetben:

    • mindenekelőtt az összes nagy állami kiadási szerződés bejelentett felülvizsgálati szándéka,
    • az élsportra és a kormányzati kommunikációra fordított kiadások racionalizálása,
    • valamint a vagyonadó bevezetése
    • és a jövedelemadózásban megjelenő szélesebb körű progresszív elemek miatt.

    Az S&P mindemellett kiemeli azokat a kormányzati terveket, amelyek a piactorzító ár- és árréskorlátok fokozatos kivezetését célozzák, ez ugyanis a hitelminősítő szerint csökkentheti a költségvetési kockázatokat.

    Ezek a tervek kiszámíthatóbb, a beruházások szempontjából vonzó környezetet teremthetnek, előkészítve a 2030-as euróövezeti csatlakozási cél eléréséhez szükséges szerkezeti kondíciók kialakítását – áll az S&P elemzésében.

    A cég az idén 1,6 százalékos, jövőre 2,4 százalékos növekedést vár a magyar gazdaságban.

    Ennek elsődleges hajtóereje az S&P szerint továbbra is a magánszektor fogyasztása marad, amelyet a javuló közbizalom és a bérek emelkedése támaszt alá.

    Az S&P azzal számol, hogy a 2027-2029-es időszakban a magyar hazai össztermék éves átlagban 2,3 százalékkal bővülhet, bár a cég szerint a globális kereslet ingadozásaiból és az energiaárakból eredő kockázatok továbbra is érvényesülnek.

    Ebben a környezetben a hitelminősítő azt valószínűsíti, hogy

    a GDP-arányos államháztartási hiány 2027-ben csökkenésnek indul, bár még abban az évben is eléri a 5,25 százalékot.

    Az S&P kiemeli azt is, hogy az áprilisi választások óta jelentősen javult a piaci hangulat: a forint 6 százalékkal erősödött az euróhoz képest, a 10 éves futamidejű magyar állampapír hozama pedig a március végi 7,5 százalék körüli szintekről május közepéig 5,7 százalékra csökkent.

    Ez azt jelzi, hogy erősödik a magyar szuverén adósság iránti befektetői kereslet és csökkennek a kockázati felárak, mindez pedig lehetővé teszi a hitelköltségek csökkenését – hangsúlyozza a hitelminősítő.

    Az S&P várakozása szerint a GDP-hez mért nettó magyar államadósságráta 2027-ben 74 százalékon tetőzik, majd csökkenésnek indul.

    A cég hangsúlyozta: a magas államadósságráta ellenére nem érzékel közvetlen finanszírozási kockázatokat az állami szektorban.

  • Brüsszel kimondta: nem maradhat így a rezsicsökkentés Magyarországon

    Brüsszel kimondta: nem maradhat így a rezsicsökkentés Magyarországon

    A rezsicsökkentés évek óta az egyik legfontosabb és legvitatottabb gazdaságpolitikai intézkedés Magyarországon. Most azonban újabb figyelmeztetés érkezett Brüsszelből: az Európai Bizottság szerint a jelenlegi rendszer hosszú távon nem fenntartható ugyanabban a formában, ahogyan ma működik. Az uniós álláspont szerint a lakossági energiaárak általános és tartós rögzítése több problémát is okozhat az energiapiacon.

    Rezsi árak

    Mi a brüsszeli kifogás?

    Az Európai Bizottság szerint a széles körű árszabályozás rövid távon valóban védelmet nyújthat a családoknak egy energiaválság idején, hosszabb távon azonban gyengítheti a versenyt és csökkentheti az energiahatékonysági ösztönzőket. Ha a fogyasztók nem érzik az energia valós piaci árát, kevésbé motiváltak a takarékosságra vagy az energiahatékony beruházásokra.

    Brüsszel álláspontja szerint a jövőben inkább célzott támogatásokra, energiahatékonysági programokra és a verseny erősítésére kellene helyezni a hangsúlyt.

    Nem a támogatások megszüntetését kérik

    Az Európai Unió nem azt mondja, hogy válsághelyzetben ne lehessen megvédeni a háztartásokat. Az új szabályok szerint rendkívüli energiapiaci válság esetén továbbra is lehetőség van ideiglenes árkorlátozások és támogatások bevezetésére. A cél azonban az, hogy ezek átmeneti intézkedések legyenek, ne pedig tartós, minden fogyasztóra egyformán érvényes rendszerek.

    A verseny és az energiahatékonyság kerülhet előtérbe

    Az Európai Bizottság szerint a jelenlegi rendszerek sok országban visszafogják a szolgáltatók közötti versenyt, és csökkentik a fogyasztók szolgáltatóváltási hajlandóságát. Brüsszel ezért olyan energiapiacot szeretne, ahol nagyobb szerepet kapnak a piaci árak, miközben a rászoruló háztartások célzott támogatásban részesülnek.

    Egyelőre nincs konkrét döntés a magyar rendszer sorsáról

    Fontos hangsúlyozni, hogy jelenleg nem született olyan uniós döntés, amely azonnali változtatásra kötelezné Magyarországot. A vita inkább arról szól, hogy hosszú távon milyen formában működjenek a lakossági energiatámogatások az Európai Unióban. Az Európai Bizottság álláspontja szerint a jövő energiarendszerében a célzott segítség, az energiahatékonyság és a versenyképes piacok kaphatnak nagyobb szerepet.

  • Magyar Péter bejelentette, hogy 16,4 milliárd euró jön az uniótól!

    Magyar Péter bejelentette, hogy 16,4 milliárd euró jön az uniótól!

    Történelmi megállapodást kötöttek az uniós pénzekről, mondta Magyar Péter miniszterelnök, miután péntek délután Brüsszelben tárgyalt Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével. Közös sajtótájékoztatójukon bejelentették, hogy 16,4 milliárd eurónyi befagyasztott uniós forrás ügyében született politikai megállapodás. Magyar a tárgyalás elején átadta a hivatalos csatlakozási kérelmet az Európai Ügyészséghez.

    Tisza Párt legfrissebb hírei

    Április 12. mindannyiunknak sokáig az emlékezetében marad – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke. Von der Leyen szerint már most érezhető, a választás következménye, amely nyomán a magyarok a demokráciát választották és „a visszatérést Európa szívébe”. Megegyeztek egy „erős architektúráról”, hogy biztosítsák a korrupció kezelését és a jogállami aggodalmakat, a kormány pedig úgy döntött,

    • csatlakozik az Európai Ügyészséghez;
    • megerősíti az Integritás Hatóság jogköreit;
    • felülvizsgálja a közbeszerzési szabályokat;
    • a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat „ki fogják vezetni”.

    Az egyszeri helyreállítási alap felülvizsgálatánál is megegyeztek egy „biztonságos és szilárd földet érési zónáról”, így magabiztos abban, hogy elérhetővé tudják tenni a 10 milliárd eurót érő alapot. További 4,2 és 2,2 milliárd euró a rendes költségvetési forrásokból válhat elérhetővé. Az Erasmusos diákcserék esetében, amelyekre 2024 ősze óta már egyik modellváltó egyetem diákjai sem mehettek, „jó hírekről” számolt be: a következő tanévtől „részei lehetnek az Erasmus-közösségnek”.

    Magyar Péter is elmondta, hogy a megállapodás alapján 16,4 milliárd euró felszabadításáról állapodtak meg, ez közel 6000 milliárd forint, a magyar bruttó nemzeti össztermék 13 százaléka.

    „Itt vagyunk és nagyon boldog vagyok és a magyar emberek is boldogok lesznek az eredménnyel” – mondta. „Hazavisszük azt a sok ezer milliárd forintos uniós támogatást, amely jár a magyar embereknek” – jelentette ki Magyar, aki szerint az előző kormány folyamatosan hazudott az EU-ról a magyaroknak, „hazudtak az uniós források befagyasztásának valódi okáról”. Azt hazudták, hogy mindez azért következett be, mert Magyarország más álláspontot képviselt a migráció és az orosz–ukrán háború kérdésében. A valódi ok azonban „a korrupció volt. A korrupciónak olyan foka, amely sokáig elképzelhetetlen volt az EU-ban és Magyarországon is” – mondta Magyar, kiemelve, hogy ebben szerinte Orbán Viktor és családja is közvetlenül érintett volt.

    Szomorúnak tartotta, hogy eddig is teljesíthető lett volna, amivel végezni kellett volna. „Ma bebizonyítottuk, hogy nem ideológiai kérdések és elvárások voltak itt Brüsszelben, hanem »pusztán« a korrupció ellen kell fellépni”, talán túl is teljesítették az elvárásokat, például az európai ügyészségi csatlakozással (ez valóban nem volt a feltételek között). Többek között a vagyonnyilatkozati rendszert is érdemben átalakítják, mert eddig csak formalitás volt. Nagyon szigorú vagyonnyilatkozati rendszer jön létre. Ellenőrizhető lesz, következményekkel: ha valaki szándékosan valótlan adatot közölne a vagyonbevallásában, azt akár kétévnyi börtönnel büntethetik.

    „Három hét elég volt ahhoz, amit Orbán Viktor és leköszönő kormánya három év alatt nem tudott elérni” vagy nem is akart. „A célunk végig egyértelmű volt a tárgyalásokon, nagyon keményen tárgyaltunk, minden eurócentért megküzdöttünk, keményen tárgyaltunk még ma éjszaka is, és sikerrel jártunk, ez Magyarország és az EU-s intézmények közös sikere.”

    Arról is beszélt, hogy a 16,4 milliárd euróból

    • 4,2 milliárd euró felzárkóztatási forrás, ez például közlekedésfejlesztésre, egészségügyre, szociális és környezetvédelmi célokra, kis- és középvállalkozásokra költhető;
    • 2,2 milliárd euró az oktatáshoz, felsőoktatás fejlesztéséhez köthető;
    • több milliárd eurót el tudnak majd számolni már megvalósult vagy megvalósulás előtt álló projektekhez;
    • 1,5 milliárd eurót elektromos hálózat fejlesztésére lehet fordítani;
    • a bérelt, régi vasúti szerelvények helyett újakat vesznek;
    • digitális fejlesztésekről;
    • kis- és középvállalkozások támogatásáról is megegyeztek;
    • a lakhatási válság enyhítésére, bérlakásokra is tudnak költeni.

    „Azt hiszem, ez valóban történelmi nap – Magyarország számára bizonyosan –, ha itt ennyi pénzt lehet kapni, szívesen jövök sűrűbben is Brüsszelbe.”

    Miről tárgyaltak és miért?

    Magyar Péter péntek kora délután érkezett meg az Európai Bizottság brüsszeli központjába, hogy a testület elnökével, Ursula von der Leyennel tárgyaljon a befagyasztott uniós forrásokról szóló politikai egyezségről. „Elindultunk az utóbbi évek legfontosabb tárgyalására. 6000 milliárd forint uniós támogatás sorsa a tét. A tárgyalás elején átadom az Európai Bizottság elnökének Magyarország hivatalos csatlakozási kérelmét az Európai Ügyészséghez” – posztolta a miniszterelnök közvetlenül az indulása előtt Facebookra.

    Ahogy arról korábban írtunk, az új kormánynak különösen sietnie kell a rendes uniós költségvetésen felüli helyreállítási alappal. Az egyszeri, Magyarországnak 10,4 milliárd eurót érő pénzekhez augusztus végéig kellene letudni a feltételeket.

    Az Orbán-kormány vállalásai alapján a magyar államnak 27 jogállamisági, korrupcióellenes előfeltételt („szupermérföldkövet”) kellene teljesítenie, hogy egyáltalán kérhessen rendes kifizetéseket, és ne kelljen visszaadni egy egymilliárd eurós potyaelőleget.

    Az előfeltételeknél 2023 vége óta hivatalosan semmit sem lépett előre az Orbán-kormány. Bóka János volt EU-ügyi miniszter megfogalmazásában ötnél „maradt vita arról, hogy a teljesítés megfelelő-e”, azaz szerinte az uniós testület ennyi feltétel megvalósítását hiányolta.

    A Tisza Párt mellett már másfél éve dolgozik egy munkacsoport a megoldásokon. Magyar Péter csütörtökön érkezett Brüsszelbe, ahol arról beszélt:

    „vannak még nyitott kérdések, de alapvetően rengeteg fontos ügyben leütöttük a megállapodásokat. Ilyenek a közérdekű vagyonkezelő alapítványok”, majd a vagyonnyilatkozati rendszer megerősítését és az Integritás Hatóság jogköreinek kiterjesztését is felsorolta.

    Utóbbinál alkotmányossági aggályokat vetett fel (hétfőn a Telexnek arra utalt, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnök alkotmányossági kifogást emelhet). Nem említette azt a szerződések feltöltésére szolgáló online felületet, amelynél a Válasz Online korábbi cikke szerint csak olyan hiányos félmegoldásig jutott az Orbán-kormány, hogy azt már nem is lehet helyrerakni őszig.

    Az egymással részben-egészben átfedő feltételek miatt a helyreállítási alappal együtt a rendes költségvetésből blokkolt nagyjából hétmilliárd euró zöme is felszabadulhatna a szupermérföldkövek teljesítésével. Erre utaltak a sajtótájékoztatón a 4,2 (időnként helytelenül 4,4) milliárd euró emlegetésével a felzárkóztatási támogatásokból, mert ezek a feltételességi eljárás részei, amelynél minden elvárást kipipálnának a szupermérföldkövek teljesítésével, és az oktatási-kutatási 2,2 milliárd euróval, amit külön, az akadémiai szabadság hiányosságai miatt blokkoltak. Ennek része a közérdekű vagyonkezelő alapítványi feltétel, amellyel megoldódna az „Erasmus-ügy” is. (Jogállamisági feltételek a 16 milliárd eurót érő SAFE védelmi hitelnél is felmerülhetnek.)

    Von der Leyen pénteken részletezte: a 16,4 milliárd euró

    • a feltételességi eljárással blokkolt 4,2 milliárd euróból;
    • az akadémiai szabadsághoz kötött 2,2 milliárd euróból;
    • és a helyreállítási alapnál 10 milliárd euróból áll.

    Utóbbiból 6,5 milliárd eurós vissza nem térítendő rész áll Magyarország rendelkezésére, amihez az Orbán-kormány 2023-ban nagy hajtűkanyarok után 3,9 milliárd eurónyi kedvezményes hitelt kért – a sajtótájékoztató és információink alapján ebből 3,5 milliárd eurót hívnának le, így jön ki kereken 10 milliárd euró.

    Nem tette hozzá, de a lebontás azt jelenti, hogy a megállapodásnak nem része sem a 600 millió euró, amit a melegek jogai miatt blokkoltak, és a 35 millió euró, amit menekültügyi okokból tartanak vissza. (Ezek nem előfeltételek a helyreállítási alapnál és a feltételességi eljárásnak sem részei.)

    Korábbi értesülések alapján az időszűke miatt az Európai Bizottság az egész hitelrészt elhagyta volna, ez végül nem történt így. Az előfeltételek mellett ugyanis reformokat, célokat és nemzeti költségvetésből előfinanszírozandó fejlesztéseket („mérföldköveket”) is meg kell valósítani, általában köztes határidőkkel. Az Orbán-kormány – 2022 végén utolsóként jóváhagyatott, majd az orosz energia kivezetésének segítésére és a hitelért módosított – helyreállítási tervében több száz mérföldkő van, de szinte rögtön elkezdtek halasztgatni fejlesztéseket. Volt, ahol maga a kormány kampányolt azzal, milyen lassan halad, akadt, ahol lassú volt az adminisztráció, és elmaradtak a reformok. Már 2025 végén egy jókora módosítást tervezett, de azt hivatalosan soha nem adta be (a Válasz Online szerint az elnagyoltsága miatt). Magyar Péter többször is utalt rá, hogy egy „új” tervet adnának be.

    Lesz egy átmeneti időszak az egyetemeket felügyelő kekváknál

    A bizottsági elnök kérdésre válaszolva azt mondta, „most egy nagyon szilárd alappal rendelkezünk arra, hogy tovább tárgyaljuk a jogállamisági kérdéseket”, a reformokat, beruházásokat. Az összes reform a csomagban végrehajtandó, befejezendő, és a beruházásoknak meg kell valósulni. Ha a magyar parlament elfogad egy jogszabályt, abban a pillanatban tudnak felszabadítani támogatást, ami az adott mérföldkőhöz tartozik.

    Voltak olyan mérföldkövek és szupermérföldkövek, amelyek már nem teljesíthetőek, mert elmúlt a határidő vagy okafogyottá váltak, ezeket nem kell Magyarországnak teljesíteni, mondta Magyar. „Ezeken kívül minden szupermérföldkövet és mérföldkövet teljesíteni tudunk” – mondta. Szerinte kellő flexibilitással kezeli az Európai Bizottság, amit még a jogszabályok, az előírások és az európai intézmények megengednek ahhoz, hogy augusztus 31-ig ez teljesíthető legyen. Ezek jellemzően a korrupcióellenes harcról és a kekvákról szólnak.

    „Lesz egy átmeneti időszak az egyetemeket felügyelő” közérdekű alapítványok esetében, mivel egyes egyetemek kórházak felett is diszponálnak, és egyáltalán az egyetemek is olyan intézmények, ahol kell idő ahhoz, hogy a tulajdonosi struktúra átalakuljon. Ez 2027. augusztus 31-ig fog tartani. Azok a kekvák azonban, amelyek nem egyetemekhez kapcsolódnak, a idén augusztus 31-ig meg lesznek szüntetve. Az MCC-t külön kiemelte, mint ami erre a sorsra jut. A közfeladatokat át fogja venni az állam vagy az új tulajdonos. Nem önmagában a privatizációval és az ilyen alapítványok létrehozásával volt gond Magyar szerint, hanem a móddal, „állami, nemzeti vagyon került átláthatatlan és ellenőrizhetetlen úton”, akár oligarchák által kontrollálva magánkezekbe.

    Kérdésre válaszolva Magyar azt mondta, nem volt semmilyen kapcsolat Ukrajna uniós csatlakozásának kérdése és a magyar források felszabadítása között. A kormányfő megismételte, hogy garanciákat akarnak, hogy a kárpátaljai magyarok használhatják a magyar nyelvet az iskolákban vagy épp az adminisztrációban. Egyelőre szakértői szinten zajlanak tárgyalások. „Nagyon biztatóak a tárgyalások technikai szinten” – mondta Magyar, több tárgyalási forduló is volt, remélem, hogy le tudják zárni a 11 pontos javaslatcsomagot, Ukrajna pedig átülteti a megegyezést a jogszabályaiba.

    Utána létrejöhet egy hivatalos találkozó az ukrán és a magyar külügyminiszter között, Magyar pedig utána szívesen találkozik Volodimir Zelenszkijjel is valahol Ukrajnában, „lehetőleg Kárpátalján, ahol a magyar kisebbség él, egy magyarlakta településen”. „Itt az ideje új fejezetet nyitni a magyar–ukrán kapcsolatokban” – jelentette ki. Minden szomszédunkkal jó kapcsolatban akarunk lenni, másokkal is vannak vitás pontok mondta, és

    bejelentette, hogy június 23-án lesz a V4-ek találkozója Budapesten.

    Von der Leyen is megerősítette, hogy semmilyen kapcsolat nincs az uniós alapok felszabadítása és Ukrajna uniós csatlakozása között. „Ez egy érdemalapú folyamat”, szerinte Ukrajna és Moldova megfelel minden feltételnek, hogy megnyissák az első tárgyalási fejezetet. Szerinte megcsinálták a szükséges reformokat, és nincs ok a folyamat elhalasztására. De azt mondta, hogy erről majd a június 18-19-i Európai Tanács ülésén fognak tárgyalni.

    Magyar beszélt Sulyok Tamásról is, aki megszólalt az EU-források ügyében. „Érdekes módon 3-4 évig nem szólalt meg az elnök úr” a témában. „Van azért egy humora a leköszönő elnök úrnak”, elkezdte félteni a jogállamot és a demokráciát, miközben semmi baja nem volt ezzel Orbán Viktor kormánya alatt. „Most, amikor a saját pozícióját félti”, akkor szerinte „kényes lett az ügyvéd úr, és elrohant a Velencei Bizottsághoz”, majd ismét a lemondását követelte.

    A megállapodással sem áll meg a munka

    Magyar Péter szerda este jelentette be, hogy másnap Brüsszelbe utazik, ahol Mark Rutte NATO-főtitkárral és Bart De Wever belga miniszterelnökkel, pénteken pedig az Európai Bizottság elnökével, Ursula von der Leyennel tárgyal. A miniszterelnök korábban azt mondta, hogy a 25-i héten, majd a Telexnek azt, hogy várhatóan csütörtökön egyeztetnek az uniós testület vezetőjével, és akkor aláírnak egy politikai megállapodást az uniós támogatásokról aznapra. Az Európai Bizottság szóvivői viszont kedden, a magyar kormányéi pedig még szerdán sem erősítették meg a találkozó időpontját. Előbbiek a pénteket vagy akár a jövő hetet sem zárták ki, végül a pénteket jelentették be. A Politico szerdai cikke szerint a csúszás mögött az állhatott, hogy az Európai Bizottság előbb a helyreállítási terv módosítását szerette volna látni, de ezt pénteken nem adták be, várhatóan a jövő héten nyújtja be a kormány.

    Ahogy azt a miniszterelnök hétfőn is elmondta a Telexnek, a megállapodás nem jelenti, hogy megáll majd a munka. „Ez egy politikai megállapodás, az ördög a részletekben rejlik, és itt tényleg mindennek klappolnia kell.”

  • Otthon Start Program és CSOK Plusz – soha nem látott érdeklődés indult a fix 3%-os lakáshitelek iránt

    Otthon Start Program és CSOK Plusz – soha nem látott érdeklődés indult a fix 3%-os lakáshitelek iránt

    Az elmúlt hónapok egyik legnagyobb pénzügyi és ingatlanpiaci témája az Otthon Start Program és a CSOK Plusz lett. A kedvezményes, fix 3%-os lakáshitelek iránt óriási az érdeklődés, különösen az első lakásvásárlók és a családalapítás előtt állók körében.

    A szakértők szerint az új támogatási rendszerek teljesen átalakíthatják a lakáshitelpiacot és az ingatlanpiacot is. A Portfolio elemzése szerint az Otthon Start Program gyakorlatilag „átvette az uralmat” a piacon.


    🚀 Mi az Otthon Start Program?

    Az Otthon Start Program egy államilag támogatott, fix 3%-os kamatozású lakáshitel, amely elsősorban első lakásvásárlók számára jelenthet nagy segítséget. A konstrukció célja, hogy könnyebbé váljon a saját otthon megszerzése.

    👉 Friss Otthon Start Program hírek:
    https://rsshirek.hu/otthon-start-program/

    A támogatott hitel:

    • akár 50 millió forintig elérhető
    • fix kamatozású
    • hosszú futamidővel is igényelhető
    • kombinálható más támogatásokkal is

    👨‍👩‍👧 Miért ennyire népszerű a CSOK Plusz?

    A CSOK Plusz továbbra is az egyik legerősebb otthonteremtési támogatás Magyarországon. A gyermekvállalást tervező házaspárok számára komoly előnyt jelenthet.

    👉 CSOK Plusz és lakástámogatási hírek:
    https://rsshirek.hu/csok/

    A konstrukció egyik legnagyobb előnye:

    • kedvezményes, fix kamat
    • gyermekvállalási támogatások
    • akár több tízmillió forintos hitelösszeg
    • bizonyos esetekben tartozáselengedés

    🔥 Együtt még erősebb lehet a két támogatás

    A szakértők szerint az Otthon Start Program és a CSOK Plusz kombinálása lehet az egyik legerősebb otthonteremtési stratégia 2026-ban. Több pénzügyi portál szerint már most sokan együtt igénylik a két konstrukciót.

    Bizonyos esetekben:

    • akár 100 millió forintnyi kedvezményes finanszírozás is elérhető lehet
    • a Babaváró hitel is bevonható
    • az önerő kérdése is könnyebbé válhat

    📈 Az ingatlanpiacra is nagy hatással lehet

    Az elemzők szerint az új támogatási rendszer jelentősen növelheti a keresletet az ingatlanpiacon. Az első lakásvásárlók megjelenése új lendületet adhat a piacnak.

    Közben több szabály is változott:

    • könnyebb lehet az építés alatt álló lakások finanszírozása
    • bizonyos esetekben már az építkezés alatt is folyósítható a támogatott hitel

    🔎 Hol lehet követni a friss híreket?

    Az RSSHírek.hu folyamatosan gyűjti az Otthon Start Programmal és a CSOK Plusz rendszerrel kapcsolatos legfrissebb híreket és elemzéseket.

    👉 Otthon Start Program:
    https://rsshirek.hu/otthon-start-program/

    👉 CSOK Plusz és támogatások:
    https://rsshirek.hu/csok/


    📢 Összefoglalva

    Az Otthon Start Program és a CSOK Plusz 2026 egyik legfontosabb pénzügyi témájává vált. A fix 3%-os támogatott hitelek sok család és első lakásvásárló számára jelenthetnek valódi segítséget.

    A következő hónapokban várhatóan tovább nő az érdeklődés, miközben az ingatlanpiac és a bankok is alkalmazkodnak az új helyzethez.

  • Minimálbér 2026: ennyit kereshetnek nyáron a diákok és az idénymunkások

    Minimálbér 2026: ennyit kereshetnek nyáron a diákok és az idénymunkások

    A nyári szezon közeledtével rengeteg diák és alkalmi munkavállaló keres lehetőséget Magyarországon. A 2026-os minimálbér-emelésnek köszönhetően az órabérek is emelkedtek, így idén több pénzt vihetnek haza azok, akik nyári munkát vállalnak.

    A szakértők szerint különösen a mezőgazdaságban, a vendéglátásban és a turizmusban lehet nagy kereslet a munkaerőre. Több területen már most munkaerőhiányról beszélnek, ezért a munkáltatók magasabb fizetéssel próbálják megszerezni a dolgozókat.

    Ennyi a minimálbér 2026-ban

    A 2026-os szabályok szerint a teljes munkaidős minimálbér bruttó 322 800 forintra emelkedett Magyarországon. Az órabéres minimálbér így bruttó 1856 forint lett.

    A garantált bérminimum – vagyis a szakképzettséget igénylő munkakörök minimális bére – ennél is magasabb:

    • bruttó 373 200 forint havonta,
    • illetve 2145 forintos órabér.

    Ez a nyári diákmunkák és szezonális állások fizetésére is közvetlen hatással van.

    Minimálbér és nyári munka órabér 2026-ban

    Minimálbér havonta 2026-ban a teljes munkaidős minimálbér bruttó 322 800 Ft. Ez sok nyári munka és egyszerűbb idénymunka alapja lehet.
    Minimálbéres órabér A minimálbér alapján számolt bruttó órabér 1856 Ft, ez alatt szabályosan nem érdemes munkát vállalni.
    Garantált bérminimum Szakképzettséget igénylő munkakörben a garantált bérminimum bruttó 373 200 Ft havonta, órabérben pedig 2145 Ft.
    Nyári munka órabér 2026 A diákok és idénymunkások sok helyen már 2000–3000 Ft közötti bruttó órabérrel is találkozhatnak, főleg turizmusban, vendéglátásban és mezőgazdaságban.
    Mire figyelj munkavállalás előtt? Legyen szerződés, pontos munkaidő-nyilvántartás, és mindig ellenőrizd, hogy az ajánlott órabér eléri-e legalább a 2026-os minimálbéres szintet.

    Ennyit kereshetnek a diákok nyári munkában

    A szakmai elemzések szerint 2026-ban a legegyszerűbb nyári diákmunkák esetében is legalább:

    ➡️ bruttó 1856 forintos órabér járhat.

    A szakképzettséget vagy speciális tudást igénylő munkákban pedig:

    ➡️ akár 2145 forintos minimális órabér is kötelező lehet.

    Bizonyos területeken ennél jóval többet is lehet keresni. Egyes pénzügyi, informatikai vagy nyelvtudást igénylő pozíciókban a 3000 forintos órabér sem ritka.

    A mezőgazdaságban is nagy a munkaerőhiány

    A nyári szezonban különösen a mezőgazdaságban jelent komoly problémát a munkaerőhiány. Sok helyen nehéz elegendő dolgozót találni a betakarítási munkákra, ezért a cégek egyre magasabb bérekkel próbálják csábítani a diákokat és az idénymunkásokat.

    A szakértők szerint a magyar mezőgazdaságban egyre nagyobb szükség van:

    • alkalmi munkásokra,
    • diákokra,
    • valamint külföldi munkaerőre is.

    A munkáltatók gyakran szállást, étkezést vagy plusz juttatásokat is kínálnak, hogy könnyebben találjanak dolgozókat.

    A 25 év alattiak helyzete kedvezőbb

    A 25 év alatti fiatalok számára továbbra is nagy előnyt jelent az SZJA-mentesség. Ez azt jelenti, hogy sok esetben a bruttó órabér szinte teljes egészében nettó keresetként marad náluk.

    Ezért egy nyári munka akár komoly bevételt is jelenthet:

    • heti több műszak esetén,
    • hétvégi pótlékokkal,
    • vagy esti munkavégzéssel együtt.

    Egyes helyeken a vasárnapi vagy éjszakai pótlék miatt az órabér jelentősen megemelkedhet.

    Egyre többen vállalnak nyári munkát

    A magasabb árak és a drágulás miatt egyre több fiatal dönt úgy, hogy a nyári szünetben munkát vállal. Sokan:

    • fesztiválra,
    • nyaralásra,
    • jogosítványra,
    • vagy tanulmányokra gyűjtenek pénzt.

    A szakértők szerint 2026-ban tovább nőhet a szezonális munkák iránti érdeklődés, különösen a Balaton környékén és a turisztikai térségekben.

    Nem érdemes minimálbér alatt dolgozni

    A szakmai szervezetek arra figyelmeztetnek, hogy a hivatalos minimálbéres óradíjak alatt senkinek sem szabadna munkát vállalnia. A diákoknak és idénymunkásoknak is érdemes figyelniük arra, hogy:

    • szabályos szerződést kapjanak,
    • pontosan vezessék a munkaidejüket,
    • és tisztában legyenek az aktuális minimális órabérekkel.

    A 2026-os nyári szezonban ugyanis már a legegyszerűbb munkák esetében is jóval magasabb fizetésre számíthatnak, mint néhány évvel ezelőtt.

  • Esik az üzemanyagok ára, pénteken újabb komoly csökkenés jön!

    Esik az üzemanyagok ára, pénteken újabb komoly csökkenés jön!

    Folyamatban a harmadik napon, az eddigi legkomolyabb mértékben csökkennek az üzemanyagárak Magyarországon.

    Benzin és Gázolaj árak – Itt tankoljál

    Míg a múlt héten újra és újra emelésekről számolhattunk be, a pünkösdi hosszú hétvége után zsinórban a harmadik napon az üzemanyagárak csökkenéséről ad hírt a Holtakoljak.hu.

    Május 29-én, azaz pénteken a mai 11-11 forintot is meghaladó esés jön a benzin és a gázolaj beszerzési árában. A 95-ös benzin ezúttal bruttó 16 forinttal, a gázolaj pedig bruttó 12 forinttal kerül majd kevesebbe. 

    A mai csökkenés után, de még a holnapi további esés előtt a 95-ös benzin átlagára 685 Ft/liter, a gázolajé 695 Ft/liter a magyar kutakon.

    Természetesen a mostani csökkenés sem érinti a védett áron tankolókat, ők továbbra is 595, illetve 615 Ft/liter áron vásárolhatják a benzint és a gázolajat.

  • KSH friss adatok: Álláskeresés 2026

    KSH friss adatok: Álláskeresés 2026

    Hiába stagnált tavasszal a munkanélküliségi ráta, a magyar munkaerőpiac továbbra sem talál vissza a korábbi csúcsaira. A foglalkoztatottak száma csökken, egyre többen keresnek hosszabb ideje munkát, miközben a cégek egy része inkább kivár a bizonytalan gazdasági környezetben. A statisztikák alapján nem újabb zuhanás, hanem egy tartósan beragadt állapot körvonalazódik, a foglalkoztatás négy és fél éves mélypont közelében alakul, miközben a munkanélküliek száma továbbra is meghaladja a tavalyi átlagot.

    KSH adatok, elemzések

    A Központi Statisztikai Hivatal friss adatai szerint áprilisban a 15 és 74 év közötti foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 619 ezer fő volt. Eközben 216 ezren számítottak munkanélkülinek, ami 4,5 százalékos munkanélküliségi rátát jelent. A február és április közötti három hónap átlagában 4 millió 618 ezren dolgoztak Magyarországon a 15–74 éves korosztályban. Ez 55 ezres visszaesést jelent az egy évvel korábbi adathoz képest.

    A csökkenés egyébként mindkét nemet érintette, de a nőknél nagyobb volt a visszaesés. A foglalkoztatott férfiak száma 18 ezerrel, 2 millió 464 ezer főre csökkent, míg a dolgozó nők száma 37 ezerrel, 2 millió 154 ezer főre mérséklődött. Az elsődleges munkaerőpiacon 4 millió 430 ezren dolgoztak, ami 72 ezres csökkenést jelent az egy évvel korábbi szinthez képest. A közfoglalkoztatottak száma eközben 68 ezer fő volt, míg 120 ezren külföldön vállaltak munkát.

    A 15–64 éves korosztályban a népesség és a foglalkoztatottak számának egyidejű csökkenése mellett a foglalkoztatási ráta 74,7 százalékra mérséklődött. A február és április közötti időszakban a 15–74 éves munkanélküliek átlagos létszáma 219 ezer fő volt, a munkanélküliségi ráta pedig 4,5 százalékon alakult.

    Az is kiderült, hogy a munkanélküliek átlagosan 13,1 hónap alatt találtak állást, miközben egyre többen ragadtak bent tartósan a munkaerőpiacon. A munkát keresők 33,3 százaléka három hónapnál rövidebb ideje próbált elhelyezkedni, ez azonban 11,6 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbi aránynál. Közben nőtt a hosszabb ideje állást keresők száma: a 4–11 hónapja munkát keresők aránya 30,6 százalékra, a legalább egy éve munkát keresőké pedig 36,1 százalékra emelkedett.

    Beragadt a munkaerőpiac, a cégek kivárnak

    Virovácz Péter, az ING vezető elemzője az Indexnek küldött értékelésében arról írt, hogy a várakozásoknak megfelelően stagnált a munkanélküliségi ráta a KSH legfrissebb adatai alapján. Az elemző szerint a februári, negatív meglepetést hozó adat után most inkább a munkaerőpiac állapotának beragadása látszik, nem pedig egy újabb romló hullám kialakulása. A munkanélküliek száma jelenleg 215–220 ezer fő körül alakul, ami ugyan alacsonyabb az előző hónapokban látott szinteknél, de továbbra is meghaladja a tavalyi éves átlagot.

    „A részleteket böngészve, a havi adatok alapján azt látni, hogy miközben folytatódott a munkaképes korú népesség fogyása, addig a gazdaságilag inaktívak száma jelentősebben (mintegy 25 ezer fővel) emelkedett. Mindez azt jelenti, hogy a népességfogyás mellett egy jelentősebb létszám elhagyta a munkaerőpiacot. Erre utal az is, hogy a 27 ezer fővel csökkenő foglalkoztatotti létszám mellett csökkent a munkanélküliek száma közel 3 ezer fővel, tehát a kedvezően alakuló munkaerőpiaci ráták elsősorban megint a kínálati és a keresleti oldal párhuzamos szűküléséből fakadnak” – írta az ING vezető elemzője.

    A foglalkoztatotti létszám továbbra is a négy és fél éves mélypont közelében alakul.

    A munkaerőpiac 2022 közepén elért csúcsához képest már nagyjából 50 ezerrel kevesebben dolgoznak Magyarországon, miközben a munkaképes korú népesség száma a demográfiai folyamatok miatt mintegy 160 ezer fővel csökkent. Ezzel párhuzamosan a munkanélküliek száma a hivatalos, háromhavi átlagot mérő statisztika szerint nagyjából 65 ezer fővel emelkedett.

    Az arányszámok alapján a munkaerőpiac továbbra is feszesnek számít, ugyanakkor egyre inkább kirajzolódik a lassú lazulás trendje. Csökken az üres álláshelyek és a foglalkoztatottak száma, miközben emelkedik a munkanélkülieké. Virovácz szerint a vállalatok továbbra is nehéz helyzetben vannak. Bár a gazdaságban már látszanak az élénkülés jelei, az emelkedő energiaárak, a növekvő munkaerőköltségek és a geopolitikai bizonytalanság továbbra is óvatosságra kényszerítik a cégeket.

    Ezt tükrözi a GKI májusi üzleti bizalmi indexe is, amely enyhén romlott. A felmérés alapján nagyjából ugyanannyian készülnek létszámleépítésre, mint bővítésre: mindkét tábor aránya körülbelül 10 százalék. A cégek többsége így inkább kivár, miközben egy részük a jelenlegi kapacitásigényénél több munkavállalót tart állományban. „Előre tekintve a munkaerőpiac kínálati oldalán nem várunk érdemi változást a jövőben. Demográfiai fordulat nem körvonalazódik, miközben a dráguló munkaerő és a továbbra is bizonytalanságokkal terhelt gazdasági kilátás tovább apaszthatja a munkaerőpiaci keresletet” – összegezte Virovácz Péter.

  • 100 ezer forintos iskolakezdési támogatás: idén már jön is a pénz!

    100 ezer forintos iskolakezdési támogatás: idén már jön is a pénz!

    A Magyar Közlönyben megjelent, Magyar Péter miniszterelnök által jegyzett kormányhatározat szerint június 15-éig kell elkészíteniük a szaktárcáknak a Tisza Párt által szorgalmazott 100 ezer forintos iskolakezdési támogatás bevezetéséről szóló javaslatot.

    Családi pótlék utalás és feltételek

    A rendelet szerint a támogatást az esélyegyenlőség figyelembevételével kell elkészíteni, célként tűzve ki az iskolakezdés pénzügyi terheinek enyhítését. A javaslatot pénzügyminiszternek kell elkészítenie, az oktatási és gyermekügyi miniszter és a szociális és családügyi miniszter bevonásával. A javaslatban be kell mutatniuk a szükséges forrásokat, valamint azt, hogyan fognak érvényesülni az esélyegyenlőségi szempontok.

    Korábbi kormányszóvivői közlés alapján a cél mindenekelőtt, hogy a rászorulókat támogassa a kormány, ebbe a körbe a középosztály nem tűnik úgy, hogy beleférhet. Magyar Péter azt mondta, a támogatás augusztusban érkezhet majd az érintetteknek.

  • Nyugdíjas szép-kártya 2026 – Magyar Péter bejelentette a pluszpénzt a nyugdíjasoknak

    Nyugdíjas szép-kártya 2026 – Magyar Péter bejelentette a pluszpénzt a nyugdíjasoknak

    Kényelmesebbé és olcsóbbá vált a SZÉP-kártya használata a veszélyhelyzeti kormányzás megszűnésével. A nem felhasznált összegek után a korábbi, eredeti szabályok szerint vonnak le költséget a bankok, ami a kártyatulajdonosoknak kedvezőbb. A legnagyobb változás azonban az, hogy még idén megérkezhet a nyugdíjas SZÉP-kártya.

    Nyugdíjasok figyelem, friss hírek

    • Ismét a kedvezőbb, eredeti szabályok szerint vonnak le költséget a SZÉP-kártyákról
    • A régi egyenlegeknél újra a május 31-i határidőt kell figyelni
    • A SZÉP-kártyákon február végén 115,7 milliárd forint állt rendelkezésre

    Így fog működni a nyugdíjas SZÉP-kártya

    A tervek szerint már idén ősszel megkaphatják a nyugdíjasok a Tisza-kormány által beígért pluszjuttatást, ez lenne a Nyugdíjas SZÉP-kártya. Magyar Péter miniszterelnök elárulta: a jelenlegi tervek szerint az októbertől decemberig tartó negyedévre a havi 250 ezer forintnál kevesebb nyugdíjban részesülők 50 ezer forintot, a 250 ezer és 500 ezer forint közötti ellátást kapók pedig 25 ezer forintot kaphatnak. A legnagyobb – havi félmillió forint feletti – nyugdíjak esetén ugyanakkor már nem járna SZÉP-kártya.

    Magyar Péter azt mondta, akkor lenne elégedett, ha már 2026 negyedik negyedévétől elkezdhetnék kifizetni a nyugdíjasoknak a nyugdíjas SZÉP-kártya első összegét. A miniszterelnök hozzátette: nem akarja a Pénzügyminisztériumot olyan vállalásba belelavírozni, amely nem tartható, de a mostani tervek szerint minden év októberétől a következő év októberéig járhatna a beígért évi 200 ezer, illetve 100 ezer forintos pluszjuttatás.

    Ez praktikusan azt jelentené, hogy az idei utolsó negyedévre (2026. októbertől decemberig tartó időszakra) járó időarányos részt, a nyugdíj összegétől függően 25 ezer vagy 50 ezer forintot már szeretné kifizetni a kormány.

    Ahogy arról korábban írtunk, a Tisza Párt a választási programjában egyebek mellett azt ígérte a nyugdíjasoknak, hogy bevezetik a nyugdíjas SZÉP-kártyát. Ez a tervek szerint évi 200 ezer forinttámogatást jelent majd azoknak, akiknek a nyugdíja alacsonyabb havi 250 ezer forintnál.Emellett évente 100 ezer forinttámogatást ígértek azoknak, akiknek a havi nyugdíja 250 ezer és 500 ezer forint között van. Ez alapján a nyugdíjasok 97 százaléka megkapja a nyugdíjas SZÉP-kártyát. A kártya a tervek szerint élelmiszerre, gyógyszerre, egészségmegőrzésre és pihenésre lesz fordítható.

    Így változtak a szabályok

    Az elmúlt években már megszokhattuk, hogy egy veszélyhelyzeti rendelet alapján a Széchenyi Pihenő Kártyák régebbi egyenlegének felhasználására március 20-án és szeptember 20-án kellett figyelni.

    Ha a kártyabirtokos a feltöltés után eltelt egy évet követő március 20-ig vagy szeptember 20-ig nem használta fel ezeket a régebbi egyenlegeket, akkor ezek terhére 15 százalékos egyszeri díjat számított fel a szolgáltató ezeken a napokon.

    A veszélyhelyzet végével több ahhoz kapcsolódó rendelet jogszabályi környezetbe került, de a SZÉP-kártya lejáró egyenlegének szabályozásával nem ez történt, hanem az eredeti kormányrendelet szabályai lépteka veszélyhelyzeti szabályok helyébe.

    Így a jövőben újra a május 31-i határidőre kell majd figyelni a régebbi egyenlegeknél – emlékeztet Fata László, a Cafeteria TREND juttatási szakértője. – Ráadásula levonások mértéke is változik.A visszatérő szabály szerint a kártyára utalt támogatás összegét a juttatás évét követő második naptári év május 31-ig célszerű felhasználni. Ez azt jelenti, hogy2026-ban a 2024-ben kapott juttatások felhasználására kell figyelni – magyarázta a szakember.

    Hozzátette: ha a magánszemély nem használja fel a kártyán lévő juttatást a fenti határidőig, akkor a szolgáltató havonta legfeljebb 3 százalék (de legalább 100 forint) költséget vonhat le a régóta fel nem használt egyenlegből. (Ha 100 forintnál kevesebb a fel nem használt pénzösszeg, a díj összege megegyezik a fel nem használt összeggel.)

    A munkavállalóknak tehát érdemes ellenőrizni, hogy idén rendelkeznek-e még ilyen, 2024. december 31-e előtt feltöltött, fel nem használt egyenleggel és gondoskodni ezek elköltéséről– emlékeztetett Fata László.

    Ennyi pénz van a SZÉP-kártyákon

    A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) március végi közleménye szerint február végén a SZÉP-kártyákon összesen 115,7 milliárd forint állt még rendelkezésre, amiből április 30-ig hideg élelmiszert is lehetett vásárolni. A SZÉP-kártya 2026 februárjában is a belföldi turizmus egyik legfontosabb motorja volt. A SZÉP-kártya feltöltések összértékemintegy 41,7 milliárd forintot tett ki, ami 12 százalékkal volt magasabb az előző év azonos időszakához képest.

    A kártyabirtokosok 34,5 milliárd forintot használtak fel a kártyákról, ami több mint 18 százalékkal volt magasabb, mint 2025 februárjában.

    A szálláshelyek Gyula és turisztikai térségében köszönhették bevételeiket a legnagyobb arányban a SZÉP-kártyának, ahol ebben az időszakban a hazai vendégektől származó szálláshelyi költések 13 százalékát SZÉP-kártyával egyenlítették ki.

    Januárban a kártyabirtokosok száma meghaladta a 3 milliót, míg az elfogadóhelyek száma átlépte a 167 ezret.