Második ülését tartotta hétfőn Magyar Péter kormánya az Alkotmány utcai Miniszterelnökségen, a korábbi közlekedési minisztériumban.
Magyar Péter bejelentette, hogy kedden hozzák nyilvánosságra a kegyelmi ügy dossziéját, az irat szerint Varga Judit akkori igazságügyi miniszter (Magyar Péter volt felesége) nem támogatta első körben K. Endre kérvényét, a dossziéjában az nincs benne, hogy Varga miért ellenjegyezte a megváltoztatott kegyelmi döntést.
A leköszönő kormány meghamisította a költségvetést, legalább 286 milliárd forintot nem tüntetett fel – hangzott el.
Megvizsgálják, mennyire volt indokolt a honvédségi repülőgépek használata. A miniszterelnök és a belügyminiszter használhat csak a jövőben kék villogót, hogy az ne legyen státuszszimbólum, hanem a közfeladatok ellátását szolgálja.
A végrehajtói rendszert úgy alakítják át, hogy az ne piaci alapon szerveződjön. A kormányhivatalok és a bíróságok vesznek majd át közjegyzői feladatokat, hogy az eljárás olcsóbb legyen az állampolgároknak.
Krausz Ferenccel hajlandó tárgyalni a kormány, Balásy Gyulával nem.
Módosítani fogják a parlamenti vizsgálóbizottságok szabályait: kötelező lesz a részvétel, és ha valaki nem jelenik meg, először nagyobb bírságot kap, majd a következő távollét után a rendőrség fogja bevezetni – mondta Magyar Péter.
A szokásosnál hosszabb nyitvatartással várja a NAV a következő napokban azokat, akik személyesen adnák be az adóbevallásukat – írja a Nemzeti Adó és Vámhivatal alapján az MTI. A hivatal a személyes jelenlét mellett telefonon is meghosszabbított időben segíti az érdeklődőket.
A NAV központi ügyfélszolgálatai május 18. és 20. között hosszított nyitvatartással, reggel 8 óra 30 perctől egészen 18 óráig várják az ügyfeleket. A személyes megjelenést választó adózók bármely, az szja-bevalláshoz kapcsolódó kérdésükre választ kaphatnak, átnézhetik, elfogadhatják, módosíthatják a tervezetüket, befizethetik adójukat, segítséget kaphatnak az Ügyfélkapu+-szal kapcsolatos ügyintézéshez is.
A NAV Infóvonala, a 1819 (külföldről +36 (1) 461-1819) szintén rendkívüli nyitvatartással fogadja az általános tájékoztatást kérő telefonokat: május 18-án és 19-én (hétfőn és kedden) 8 óra 30 perctől 18 óráig, május 20-án (szerdán) pedig 8 óra 30 perctől egészen 20 óráig hívható. A hosszabb nyitvatartási idővel a NAV telefonon is azokat szeretné támogatni, akik az szja-bevallás benyújtásában kérnek segítséget, ezért a rendkívüli nyitvatartási időben (16 óra után) kizárólag az ehhez kapcsolódó menüpontok érhetők el – ismertették közleményben.
Jelenleg a magyar nyugdíjkorhatár egyszerre merev és laza írja Simonovits András, közgazdász cikke a Portfolio.hu-n.
Merev, mert 2012 óta főszabályként tilos az általános nyugdíjkorhatár elérése előtt nyugdíjba vonulni. Laza, mert 2011 óta azok a nők, akik az általános (másképp: irányadó) korhatár alatt összegyűjtöttek 40 éves jogviszonyt (nagy részben szolgálati idő, de például a felsőoktatási évek nem számítanak), levonás nélkül nyugdíjba vonulhatnak.
Az összehasonlítás során mindvégig állandó árakkal számolunk. Feltesszük, hogy mindenki egységnyi nyugdíjalappal (például 400 ezer forinttal) megy nyugdíjba, s a szerzett járadék a szolgálati idővel arányosan változik: 40 éves szolgálati időre 0,02×40=0,8 egység, azaz 0,8×400=320 ezer forint nyugdíjat ad a korhatáron.
További feltevés: mindenkinek ugyanannyi a születéskor várható élettartama (például 80 év). Ezzel nemcsak az élettartamrést hagyjuk ki a vizsgálatból (a várható élettartam az életpálya-jövedelem növekvő függvénye), de eleve lemondunk a férfi-nő különbségtevésről. (Az alaptörvényben is rögzített „pozitív diszkrimináció” figyelembevétele feleslegesen bonyolítaná az elméleti kifejtést.)
Logikailag egyszerűbb a merev/laza rendszer helyett a rugalmas korhatárból kiindulni. A nyugdíj megállapításához a következő adatokra van szükség: általános korhatár (2022 óta 65 év), éves bónusz/málusz (itt 5%), szolgálati idő, életkor, nyugdíjalap (utóbbit egységnyinek vesszük). Általában elhanyagoljuk a valorizálást, a degressziót és a tört értékű szolgálati idő lefelé kerekítését, valamint árindexálást feltételezve nem teszünk különbséget az induló és a már megállapított nyugdíj között. Egyszerűsítésként eltekintünk a jelenlegi szolgálati időskála cikkcakkosságától is, miszerint az első 20 szolgálati év majdnem kétszer annyit ér, mint a második. (Ezt az anomáliát már régen meg kellett volna szüntetni.)
1. példa: Rugalmas korhatár
Biztosításmatematikailag indokolt bónusszal jutalmazzuk a halasztást, és málusszal büntetjük az előrehozott nyugdíjba vonulást. Képletben: nyugdíj = 0,02 x szolgálati idő x [1+0,05x(életkor–általános korhatár)], feltéve, hogy az életkor legfeljebb 3 évvel marad el az általános korhatártól és a nyugdíjalap egységnyi.
Számok nyelvén, szolgálati idő = 39 év, életkor = 64 év. Ekkor a rugalmas nyugdíj 0,02x39x[1–0,05] =0,78×0,95=0,741 egység. (A bónusz 65 éves korhatár fölött jár, de jelenleg ezzel olyan kevesen élnek, hogy a továbbiakban figyelmen kívül hagyjuk.)
Szerencsés esetben a nyugdíjba vonulók jól mérik föl saját érdekeiket, és így időzítik a cselekedetüket. Megfelelő szabályozásnál az átlagos korhatár közel esik az általános korhatárhoz, miközben a rendszer fenntartható.
2. példa: Laza korhatár
Most egy példát hozunk a Nők40 által megtestesített laza nyugdíjrendszerre. Szolgálati idő = 40 év, életkor = 60 év. Ekkor a fenti képletben az 5%-os málusz megszűnik: nyugdíj = 0,02 x szolgálati idő.
Számszerűen a nyugdíj 0,02×40=0,8 egység. Figyeljük meg, hogy a rugalmas korhatár nem is engedné meg, hogy valaki 5 évvel a korhatár alatt nyugdíjba menjen, és ha mégis megengedné, akkor 5×5=25%-ot vonna le, azaz csak 0,8×0,75=0,6 egység nyugdíjat adna.
Mielőtt részletes számításokkal próbálkoznánk, megjegyezzük, hogy a Nők 40 fenti kedvezményezettje a merev korhatárhoz képest 5 évig nem fizet járulékot és hátralévő életében levonás nélkül kap nyugdíjat. 2020 júliusától további könnyítés: a kedvezményezett járulékfizetéstől felmentve dolgozhat teljes állásban.
Két költői kérdés: hogyan segít az időskorú hozzátartozóin és gyermekein az a 60 éves, aki a Nők40 mellett bejelentve dolgozik? És miért nem segíthet a 64 éves nő vagy akár férfi, akinek csak 39 éves jogviszonya van? A szimbolikus értéken túl a rendszer védői azzal érvelnek, hogy valahol határvonalat kell húzni. A szimbólum túl költséges és a darabosság elkerülhető lenne.
Furcsa módon alig néhányan vettük észre a Nők40 bumeráng hatását:
amíg nem lehetett a Nők40 mellett szabadon dolgozni, és a reálbérek nagyon gyorsan nőttek, addig a reálbérekkel párhuzamosan növekvő nyugdíjalap miatt gyakran előfordult, hogy végül is a kedvezményezett veszített, a költségvetés nyert.
Például 2016-ban az a nő, aki halasztás helyett a lehető leghamarabb, akár 60 évesen nyugdíjba ment, elvesztette a három év múlva ráváró, az éves nyugdíj körülbelül 37%-os és az életpálya-nyugdíj 17%-os reálemelkedését.
3. példa: Merev korhatár (ahol a málusz szintén kiesik)
Szolgálati idő = 35 év, életkor = 65 év. Ekkor a nyugdíj 0,02×35 = 0,7 egység.
Bonyolultabb a kép, ha egy olyan személy választását modellezzük, aki a rugalmas korhatár esetén 62 évesen 35 éves szolgálati idővel nyugdíjba menne, de a merev rendszer ezt megtiltja. Ezért még három évet rádolgozik, és ekkor 65 évesen 38 évi szolgálati idővel, reálértékben 3×3=9 (pontosabban 9,3) százalékkal nagyobb alappal és 3 évvel hosszabb szolgálati idővel, 0,76×1,093=0,831 egységnyi nyugdíjjal kezdené nyugdíjas életét.
Elméleti átmenet a merev/laza rendszerből a rugalmasba
Azért, hogy a merev/laza rendszert együtt lássuk, mostantól két nyugdíjba vonulót vizsgálunk együtt. Az első dolgozónak elég hosszú a szolgálati ideje, hogy a korhatár elérése előtt a laza rendszerben nyugdíjba menjen: például 20 éves korától kezdve folyamatosan dolgozva, már 60 évesen elérte a 40 éves szolgálati időt (2. példa).
A második dolgozónak töredezett a munkaviszonya, amelyet trükkösen úgy modellezzünk, mintha csak 30 évesen kezdett volna el dolgozni, és még 65 évesen is csak 35 éves szolgálati időt szedett össze, ezért a merev rendszerben megy nyugdíjba (3. példa).
A járulékkulcs a nettó bér arányában 30% (a bruttó rendszerben ez csak 20%), és a skálaszorzót úgy állapítjuk meg, hogy az összes járulékbevétel és az összes nyugdíj megegyezzenek. Szükségünk lesz a típusfüggő egyéni egyenlegre, amely az életpálya-járulék és az életpálya-nyugdíj különbsége. Képletben: egyéni egyenleg = járulékkulcs x szolgálati idő – nyugdíj x nyugdíjban töltött idő.
Mivel 1-1 dolgozó áll szemben egymással, egyensúlyban a két egyenleg egymás ellentettje. A következő két példában 60 és 65 éves nyugdíjkorral számolunk.
4. példa: Rugalmas rendszer
Könnyű belátni, hogy 5%-os málusz és 2%-os skálaszorzó mellett a 60 éves korra tágított, rugalmas rendszerben nincs semmilyen újraelosztás. Valóban: a korai nyugdíj 0,02x40x[1+0,05x(60–65)]=0,6 és a korhatáros nyugdíj 0,02×35=0,7; és a két típus egyenlege rendre 0,3×40–0,6×20=12–12=0 és 0,3×35–0,7×15=10,5–10,5=0.
5. példa: Merev/laza rendszer
Itt nem részletezett számítással igazolható, hogy a merev/laza rendszer egyensúlyi skálaszorzója 1,7%, a kedvezett és a büntetett dolgozó nyugdíja 0,679, illetve 0,594 egység, a büntetettől a kedvezményezetthez áramló transzfer az éves nettó kereset 1,585-szerese. (Egyszerűbb lett volna a skálaszorzót 2%-on rögzíteni, és a járulékkulcsot emelni, ez viszont megváltoztatta volna a nettó-bruttó arányt.)
Pedagógiai szempontból segíthet, ha ezt a két rendszert beágyazzuk egy rendszerseregbe, amely folytonos átmenetet képez a két rendszer között. Ennek legegyszerűbb módja, ha differenciált máluszsereggel dolgozunk (t az átmenet időparamétere), a kisebb érték [m(t)=0,01t] a hosszabb, a nagyobb érték [n(t) =0,3–0,05t] a rövidebb szolgálati idejű dolgozókra vonatkozik:
nyugdíj=A(t)xszolgálati idő x [1+m(t)x(életkor–általános korhatár)], ha a szolgálati idő ≥ 40 és
nyugdíj=A(t)xszolgálati idő x [1+n(t)x(életkor–általános korhatár)], ha a szolgálati idő<40.
Az 1. táblázatban a nyugdíjba vonulási életkorokat rögzítjük, miközben sorról sorra haladva a kedvezményes málusz növekszik, a sújtott málusz csökken. Az első sorban a merev/laza rendszer (5. példa), az utolsó sorban a rugalmas rendszer (4. példa) kimenetei szerepelnek.
1. táblázat: Lehetséges átmenetek a merev/laza rendszerről a rugalmasra: rögzített nyugdíjkorhatárok
Kedvezett
Büntetett
Kedvezett
Büntetett
Skálaszorzó
Kedvezett
Büntetett
Transzfer
málusz
nyugdíjkorhatár (év)
nyugdíj (nettó bér)
0
0,30
60
65
0,170
0,679
0,594
1,585
0,01
0,25
60
65
0,175
0,665
0,613
1,307
0,02
0,20
60
65
0,181
0,651
0,633
1,012
0,03
0,15
60
65
0,187
0,635
0,654
0,697
0,04
0,10
60
65
0,193
0,618
0,676
0,361
0,05
0,05
60
65
0,200
0,600
0,700
0,000
Forrás: a szerző saját összeállítása
Nyilvánvaló, hogy a merev/laza rendszerben m(0)=0 és n(0) = végtelen, itt 0,3; a rugalmasban m(5)=n(5)=0,05. A 0≤t≤5 időszakban az A(t) arányossági szorzót úgy határozzuk meg, hogy a járulékok és a nyugdíjak összességében egyensúlyba legyenek.
A 2. táblázatban a kormányzat nemcsak az 1. táblázatban bemutatott differenciált máluszokat érvényesíti, hanem az eddig rögzített többi változót is módosítja. A kritikus szolgálati időt 40-ről folyamatosan 42,5 évre emeli, a minimális korhatárt 65-ről folyamatosan 62,5 évre csökkenti. A nyugdíjba vonulási életkorokat (a korai életkort a kritikus szolgálati idő emelésével, a későbbi életkort a minimális korhatár csökkentésével) úgy változtatjuk, hogy az átlaguk 62,5 év maradjon, ezért a nyugdíjak a kívánt irányba változnak az átmenet során. Nevezetesen az eredetileg kedvezettek nyugdíja nem csökken, az eredetileg büntetettnek pedig biztosítja az előrehozott nyugdíjat. A rugalmas rendszerben az egyensúlyi skálaszorzó ismét 2% körül stabilizálódik, és a transzfer megszűnik.
2. táblázat: Lehetséges átmenetek a merev/laza rendszerről a rugalmasra: változó nyugdíjkorhatárok
Kedvezett
Büntetett
Kedvezett
Büntetett
Skálaszorzó
Kedvezett
Büntetett
Transzfer
málusz
nyugdíjkorhatár (év)
nyugdíj (nettó bér)
0
0,30
60,0
65,0
0,170
0,679
0,594
1,585
0,01
0,25
60,5
64,5
0,184
0,712
0,556
1,736
0,02
0,20
61,0
64,0
0,195
0,737
0,531
1,699
0,03
0,15
61,5
63,5
0,202
0,749
0,524
1,410
0,04
0,10
62,0
63,0
0,202
0,746
0,533
0,836
0,05
0,05
62,5
62,5
0,196
0,729
0,557
0,000
Forrás: a szerző saját összeállítása
Irány a valóságos reform
Jelenleg a Nők40-eseknek mindent szabad, a többieknek meg semmit sem. Mindenekelőtt röviden leírjuk, a 2024-ben nyugdíjba vonulóknál milyen volt a megoszlás a különböző kategóriák között. Látható, mennyire lerontja az átlagos kort a kivételezettek 60 éves átlagkora, és milyen nagy súlya van a Nők40-eseknek.
3. táblázat: Átlagkor és létszám a 2024-ben nyugdíjba vonulóknál
Kategória
Átlagkor (év)
Létszám (ezer)
Nők normál
65,0
24,5
Nők 40
59,8
28,0
Férfiak
65,0
45,9
Együtt
63,6
98,4
Forrás: a szerző saját összeállítása
Költségvetési oldalról, a korhatár alatti Nők40-esek nyugdíja körülbelül 500 milliárd forintba kerül évente, és ehhez még illene hozzáadni a 200 milliárd forintra becsülhető elmaradt járulékbevételeket.
Feltételezem, hogy költségvetési okok és a méltányossági cél a kormányt előbb vagy utóbb rákényszeríti arra, hogy kétirányú reformot hajtson végre. Ehhez meg kell győznie a közvéleményt, hogy a rugalmasságért cserébe fogadja el a Nők40 szigorítását. Itt optimistán fölteszem, hogy már 2027-ben megkezdődik a reform, és felvázolok egy lehetséges menetrendet.
Kezdjük a merevség kiküszöbölésével. 2028-ban legyen a minimális korhatár 64, 2030-ban 63 és 2032-ben 62 év. A málusz rendre legyen 10, 8 és 6%, a minimális (általános) szolgálati idő pedig 35, 30 és 25 év. A páratlan években a szomszédos páros évek számtani közepét vegyük, például 2027-ben a minimális korhatár 64,5 év, a málusz 9% és az előrehozatalhoz szükséges minimális szolgálati idő 37,5 év. (A korhatáron vagy fölötte a minimum maradna a jelenlegi 15, illetve 20 év.)
Bonyolultabb a Nők40 reformja. Pótolva az általános korhatáremelésnél 2016-ban, 2019-ben és 2022-ben elmulasztott reformot, emeljük a kritikus szolgálati idő hosszát 41 (2028), 42 (2030) és 43 (2032) évre. Finomabb hangolásnál érdemes a naptári évvel növekvő és szolgálati idővel csökkenő máluszt is kivetni. A kimenetet a 62, 63, 64 és 65 éves nyugdíjba vonulási évekre tüntetjük föl. Például 2028-ban a 41 éves szolgálati idő (jogviszony) után az éves levonás 1%, ez 63 éves kor esetén 0,82x(1–2×0,01)=0,804 egységnyi nyugdíjat ad.
4. táblázat. A Nők40 sima kivezetése, helyettesítési arány, %
Évek
Szolgálati idő
Éves málusz %
Nyugdíjba vonulási kor
62
63
64
65
2026
40
0
80,0
80,0
80,0
80,0
41
0
82,0
82,0
82,0
82,0
42
0
84,0
84,0
84,0
84,0
43
0
86,0
86,0
86,0
86,0
2028
40
2
75,2
76,8
78,4
80,0
41
1
79,5
80,4
81,2
82,0
42
0
84,0
84,0
84,0
84,0
43
0
86,0
86,0
86,0
86,0
2030
40
4
70,4
73,6
76,8
80,0
41
3
74,6
77,1
79,5
82,0
42
2
79,0
80,6
82,3
84,0
43
1
83,4
84,3
85,1
86,0
2032
40
6
65,6
70,4
75,2
80,0
41
5
69,7
73,8
77,9
82,0
42
4
73,9
77,3
80,6
84,0
43
3
78,3
80,8
83,4
86,0
Forrás: a szerző saját szerkesztése
A páratlan években ismét a szomszédos páros évek számtani közepét vegyük: 2031-ben 40 éves jogviszonyra 5%-os máluszt, 41-re 4%-os, 42-re 3%-os és 43 évre 2%-os máluszt.
A Magyar Államkincstár jelenleg még a nyilvánosságtól elzárt profi modelljére lenne szükség ahhoz, hogy megbecsülhessük: az átmenet éveiben és utána a 64, majd 63, végül a 62 évesek közül mennyien választanák az előrehozott nyugdíjat, illetve a szigorított Nők40-et. A modell birtokában kiszámíthatnánk a költségvetés nyereségét és veszteségét, azaz az egyenleget.
Bonyolultabb munka lenne a kialakuló helyzet jóléti értékelése: ki nyer és ki veszít? Ha kezelhetetlen helyzet alakul ki, akkor szigorítani kell mindkét oldalon. De egyelőre politikai akaratra lenne szükség, hogy nyilvánossá tett adatokkal és modellekkel ilyen és hasonló számítások szülessenek.
Az OpenAI bejelentette, hogy új, „személyes pénzügyi” funkcióval bővíti a ChatGPT-t. Az egyelőre előzetes verzióban elérhető szolgáltatást az Egyesült Államokban élő Pro-előfizetők használhatják, akik a Plaid cég rendszerén keresztül köthetik össze bankszámláikat és pénzügyi fiókjaikat a chatbottal.
A vállalat közlése szerint a ChatGPT így már valós pénzügyi adatok alapján tud elemzéseket készíteni, illetve a felhasználó által megadott prioritásokat is figyelembe veszi, hogy segítsen felismerni költési mintákat és megtervezni a jövőt.
Az OpenAI szerint már most havi 200 millió ember használja a ChatGPT-t költségvetési kérdésekre, befektetési tanácsokra vagy pénzügyi tervezésre. A vállalat hangsúlyozta: a ChatGPT nem fér hozzá a teljes bankszámlaszámokhoz, ugyanakkor képes elemezni az egyenlegeket, tranzakciókat és tartozásokat. A felhasználók bármikor leválaszthatják pénzügyi fiókjaikat, törölhetik az ilyen beszélgetésekhez kapcsolódó pénzügyi memóriákat, illetve ideiglenes chatet is használhatnak, amely nem kerül be az előzmények közé.
Ettől még sokan találják nyugtalanítónak a fejleményt: szerintük bár az AI-alapú személyes pénzügyi asszisztensek rendkívül kényelmesek, a banki adatok megosztása túl nagy biztonsági felületet nyit meg a kibertámadások és a strukturális adatszivárgások előtt. (via Mashable)
A volt miniszterelnök hosszú Facebook-bejegyzésben fejtette ki, hogyan használja a politika a félelmet, az ellenségképet és az érzelmeket az emberek befolyásolására.
„A manipuláció legnagyobb sikere nem az, amikor elhiszünk egy konkrét hazugságot. Hanem amikor lassan átvesszük azt a látásmódot, amit nekünk szántak. Amikor ugyanattól félünk, amitől félteni akarnak. Ugyanarra haragszunk, akire haragítani akarnak. Ugyanazokat a szavakat használjuk, amelyeket a szánkba adtak. És közben azt hisszük, hogy ez már a mi saját véleményünk” – fejtette ki Gyurcsány Ferenc a Facebookon annak kapcsán, hogy egy olvasója arról kérdezte: manipulálnak-e bennünket.
Igen – szólt a tömör válasz, amit azután hosszasan megindokolt a volt miniszterelnök.
Mint írta:
„Nem mindig arról van szó, hogy valaki kiáll, és egyszerűen hazudik. Persze ilyen is van. De sokszor elég annyi, hogy csak a történet egyik felét mondják el. Megmutatnak valamit, ami igaz, csak azt nem mutatják meg, ami mellette van. Vagy mögötte. Vagy ami miatt az egész sztori valami egészen mást jelentene.”
Gyurcsány Ferenc szerint a politika egyik legerősebb eszköze az, hogy nevet ad a dolgoknak, megmondja, mi a baj, ki a hibás, kitől kell félni, kiben kell bízni.
„Amikor az ember fél, kevésbé mérlegel. Inkább kapaszkodni akar valamibe. A hatalom ezt nagyon jól tudja. Először megmutatja, hogy baj van. Aztán megmondja, kitől kell félni. A végén pedig azt mondja: én védelek meg. És ha az ember már eléggé fél, sok mindent elfogad, amit nyugodtabb állapotban talán nem fogadna el” magyarázta a volt miniszterelnök.
Az ellenség is ezért kell – tette hozzá.
„Tudom, milyen, ha ellenséggé tesznek. Az ellenség egyszerűvé teszi a világot. Ha van valaki, aki miatt minden rossz, akkor nem kell bonyolult magyarázatokat keresni. Nem kell azon gondolkodni, mit rontottunk el mi, mit nem értettünk meg, miért nehéz egy helyzet. Elég azt mondani: ők tehetnek róla.”
„Ez kényelmes érzés. És közben nagyon veszélyes. Mert az ellenféllel még beszélgetni kell. Elviselni, hogy van. Vitatkozni vele. Megpróbálni meggyőzni. Az ellenséggel már nem kell beszélgetni. Az ellenséget ki kell szorítani, le kell győzni, meg kell semmisíteni. Legalább politikailag. És ha egy országban túl sok ember kezdi így látni a másikat, akkor ott már nem egyszerűen vita van. Ott valami elromlik a közös életben” fogalmazott az exkormányfő.
Úgy vélte, azért a manipulációnak is van határa.
„Egy ideig lehet mást mondani a valóságról. De ha túl nagy lesz a különbség aközött, amit mondanak, és aközött, amit élünk, akkor előbb-utóbb elkezdünk kételkedni.”
„Én nem hiszem, hogy a politikában lehet teljesen ártatlanul beszélni. Mindenki kiemel valamit, elhagy valamit, erősebben mond valamit, gyengébben mond mást. Ez a politikához tartozik. A baj nem ez. A baj ott kezdődik, amikor már nem meggyőzni akarnak bennünket, hanem használni. Amikor nem azt akarják, hogy gondolkodjunk, hanem azt, hogy féljünk, haragudjunk, lelkesedjünk, és közben ne kérdezzünk túl sokat.”
Ezért azt ajánlotta: néha álljunk meg, és „kérdezzük meg magunktól: ezt most tényleg én gondolom? Tényleg ezt látom? Vagy csak annyiszor mondták, hogy már a saját gondolatomnak érzem?”
Nem biztos, hogy mindig tudni fogjuk a választ. De már az is valami, ha néha feltesszük ezt a kérdést. Mert amíg kérdezünk, addig legalább nem adtuk oda egészen a fejünket és a szívünket másoknak – vélekedett Gyurcsány Ferenc. Hát, remélem, hogy egy darabig megint nem hallunk róla, és Viktátorról sem!
Sokan teszik fel a kérdést nyugdíjba vonulás előtt: mikor érkezik meg az első nyugdíj? A válasz nem mindig egyszerű, mert a folyamat több lépésből áll, és az ügyintézés ideje is eltérő lehet.
A szakértők szerint az első nyugdíj megérkezése:
az igénylés időpontjától
az ügyintézés gyorsaságától
a hiányzó dokumentumoktól
és a határozat elkészítésétől is függ.
Nem automatikusan indul a nyugdíj
Nagyon fontos tudni:
👉 a nyugdíjat külön igényelni kell.
A folyamat általában így néz ki:
nyugdíjigénylés beadása
szolgálati idő ellenőrzése
határozat elkészítése
első nyugdíj utalása
Sokan azt hiszik, hogy a nyugdíj automatikusan indul, de ez nem így van.
Mennyi idő alatt bírálják el?
A hivatalos ügyintézés több hétig is eltarthat.
A cikk szerint:
👉 akár több hónap is eltelhet az első kifizetésig.
Ez különösen akkor fordulhat elő, ha:
hiányosak az adatok
régi munkaviszonyokat kell tisztázni
külföldi munkaviszony is volt
hiányzik szolgálati idő igazolása
Van egy fontos 10 munkanapos szabály
A Nyugdíjfolyósító Igazgatóságnak már rövidebb határidő áll rendelkezésére.
👉 A szabály szerint a határozat megérkezése után 👉 10 munkanapon belül teljesíteni kell az első nyugdíjkifizetést.
Ez a szabály:
👉 2025. január 1-jétől érvényes.
Korábban:
👉 13 nap állt rendelkezésre az első utalásra.
Első lépés
Nyugdíjigénylés beadása
Fontos határidő
10 munkanap
Fő utalási nap
Minden hónap 12-e
Jó hír
Visszamenőleg is jár
Visszamenőleg is megérkezhet a pénz
Jó hír, hogy ha az ügyintézés elhúzódik:
👉 a nyugdíjat visszamenőleg is kifizetik.
Ez azt jelenti, hogy az érintett nem veszti el azokat a hónapokat, amelyek alatt a kérelmet már benyújtotta.
Sokan egyszerre nagyobb összeget kapnak az első utaláskor.
Már csak néhány nap maradt a 2025-ös adóévre vonatkozó személyi jövedelemadó-bevallás beadására. A NAV tájékoztatása szerint az szja-bevallás végső határideje:
Összesen nyolc szerződést kötött 2025 decembere és 2026 márciusa között a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda Balásy Gyula kommunikációs cégeivel – írja a Kontroll. A New Land, a Lounge Design és a Lounge Event a Nemzeti Kommunikációs Hivatallal korábban kötött keretszerződés alapján csaknem 50 milliárd forintnyi megbízás lehívására szerzett jogosultságot.
A minisztériumi összesítésből ugyanakkor nem derül ki, hogy ebből pontosan mennyit fizettek ki a cégeknek. A szerződések többsége 2026-ban indult, és az év végéig, december 31-ig szólnak. Egyetlen megállapodást kötöttek még tavaly decemberben. A lap szerint a megbízások jelentős része a korábbi Orbán-kormányok alatt megszokott propagandakampányokhoz kapcsolódik: plakátkampányok, reklámfilmek és különböző kommunikációs feladatok tartoznak ide.
Emellett rendezvényszervezési, kommunikációs ügynökségi és stratégiai kommunikációs munkákra is szerződtek Balásy cégeivel. Balásy Gyula a Fidesz választási veresége után arról beszélt, hogy felajánlotta kommunikációs cégeit a magyar államnak, igaz, az már jó kérdés, hogy ezek a cégek érnek-e annyit, amennyire Balásy taksálta őket az interjúban. Korábban a G7 írt arról, hogy 11 év alatt ezer milliárd forintos állami szerződésállomány landolt Balásy cégeinél. A Lounge megborulásáról ebben cikkünkben írtunk részletesen írja a Telex.
Putyin és a kormánypárt nem teljesít jól a közvélemény-kutatásokon, ezen javíthatna, ha Putyin „eljátszhatná”, hogy újabb országgal szemben kell „megvédeniük magukat”, ráadásul ezzel azt is tesztelné, Trump betartja-e a NATO kollektív védelmi kötelezettségét.
Moszkva súlyos provokációra készülhet egy EU-s ország ellen még az őszi Duma-választás előtt – írja a VSquare hírlevelében és saját oldalán Panyi Szabolcs újságíró nyugati titkosszolgálati forrásokra hivatkozva.
Panyi azt írja: Oroszország rosszul áll az ukrajnai hadszíntéren, gazdasága egyre nagyobb nyomás alatt van, de ami Vlagyimir Putyin orosz elnök számára a legfontosabb: a 2026. szeptember 18–20-i parlamenti választások előtt végzett közvélemény-kutatások nem néznek ki jól az Egységes Oroszország párt számára.
Mindezt közép-európai biztonsági források szerint kétféleképpen látják az orosz hatalmi elit tagjai. A katonai és biztonsági szolgálatok vezetői, illetve szövetségeseik állítólag arról győzték meg Putyint, hogy mivel döntő áttörés Ukrajnában nem érhető el, egy újabb, EU-tagállam ellen irányuló provokáció felszíthatná az otthoni nacionalista indulatokat, és visszafordíthatná az Egységes Oroszország hanyatlását a felmérésekben írja a Hvg.
Ennek célja egyrészt az lehet, hogy meggyőzze az orosz közvéleményt a háború szükségességéről; Putyin jelenleg is folyamatosan azt a hamis látszatot kelti, hogy a Nyugat az, ami háborút készít elő Oroszország ellen, amitől meg kell védeniük magukat. Másrészt a provokációval tesztelnék azt is, hogy Donald Trump amerikai elnök betartaná-e a NATO 5. cikkelyét, azaz a kollektív védelmi kötelezettséget, mert ha az amerikai elnök korábbi fenyegetései után valóban nem sietne a megtámadott NATO-ország segítségére, az aláássa a NATO hitelességét.
Az esetleges támadás célja valamelyik Ukrajnát ellátó európai dróngyártó lehetne.
Panyi azt írja: a megoldást ellenzi a nagytőkéhez és Putyin idősebb generációhoz tartozó, KGB-kapcsolatokkal rendelkező köreinek egy része, akik a háborút egyre nagyobb tehertételnek, destabilizáló erőnek tekintik, amely egyre több erőforrást és pénzt von el az üzleti szféra és a civil szektorok rovására.
Azonnali hatállyal felmentették a Miniszterelnöki Kabinetiroda helyettes államtitkári tisztségéből Havasi Bertalant, Orbán Viktor korábbi sajtófőnökét – derül ki a szombat délután megjelent Magyar Közlönyből.
Pénteken számoltak be arról, hogy Havasi Bertalan továbbra is mindennap bejár a Miniszterelnöki Kabinetirodába, ahol helyettes államtitkári pozícióban dolgozik. Akkor még azt mondta, annak ellenére, hogy Orbán Viktor korábbi sajtósa nem szeretne Magyar Péter miniszterelnöknek dolgozni, nem tervez felmondani.
A szombat délután megjelent Magyar Közlöny szerint Havasi Bertalant azonnali hatállyal felmentették a Miniszterelnöki Kabinetiroda helyettes államtitkári tisztségéből.
Pedig Havasi annyira buzgó dolgozó volt, hogy még szombaton is bement a munkahelyére, így a Miniszterelnöki Kabinetiroda tetőteraszán dohányozva váratlanul szembetalálta magát Magyar Péterrel és az őt kísérő sajtóscsapattal. „Jó, hogy itt vagyok, a miniszterelnök úr a gatyámnál fogva ki tud lógatni valamelyik zászlórúdra” – közölte Havasi Bertalan, akit egy ottfelejtett egyfajta Bibó Istvánként üdvözölt az új miniszterelnök.
Tuzson Bence szerint valami nem okés a felmentés körül
Tuzson Bence Fideszes országgyűlési képviselő a közösségi-oldalán hívta fel a figyelmet arra, hogy Havasi Bertalant a Magyar Közlönyben megjelentek szerint a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter javaslatára rúgták ki, aki Rogán Antal volt. Tuzson szerint Rogán „nem tett ilyet”, és nem is tehetne, ugyanis már nem miniszter.
Schiffer András: Majd legközelebb
Schiffer András ügyvéd, volt országgyűlési képviselő is reagált Magyar Péter döntésére.
„Értem én az államférfiúi bölcsesség és nagyvonalúság bizonyítására irányuló csillapíthatatlan buzgalmat, de ez a határozat sajnos javaslattevő hiányában végrehajthatatlan. Majd legközelebb” – írta.
