Címke: Friss hírek

  • Júliustól minden új autóban kötelező lesz

    Júliustól minden új autóban kötelező lesz

    Bejelentették: 2026 nyarától újabb kötelező biztonsági rendszer kerül az Európában forgalomba helyezett új autókba.

    Akinek napi rutin a vezetés és már rég nem izgul azon, ha volán mögé kell ülni, annak biztosan ismerős az a pillanat, amikor még nem alszik el, de már rég nincs ott fejben. Kicsit hosszabban pillant rá a telefonra, a középkonzolra, a navigációra, elkalandozik a figyelme, és közben az autó továbbra is 90 km/órával, vagy éppen 130-cal halad. Az Európai Unió szerint ezek azok a másodpercek, amelyekből nagyon könnyen lesz baleset.

    Elektromos autó hírek – E-Cars

    Ezért lép életbe a következő nagyobb állomás az EU általános járműbiztonsági rendeletében. A 2019/2144-es szabályozás több lépcsőben tette kötelezővé az új biztonsági rendszereket, az ütemezés szerint 2026. július 7. az egyik következő határnap az elsőként forgalomba helyezett új járműveknél.

    A legtöbb autós fáradtságfigyelőként ismeri ezeket a megoldásokat, de valójában két külön rendszerről van szó. A DDAW, vagyis a Driver Drowsiness and Attention Warning a vezető álmosságát, figyelmi állapotát próbálja felismerni. Ezt sok autó eddig is viszonylag egyszerű módszerekkel tette: figyelte a kormánymozdulatokat, a sávon belüli mozgást, a pedálkezelést vagy az utazás hosszát.

    A mostani fontosabb újdonság az ADDW, az Advanced Driver Distraction Warning. Ez már kifejezetten azt nézi, hogy a vezető figyelmét eltereli-e valami. A szabályozási összefoglalók szerint a rendszer a vezető tekintetének irányát figyeli, és akkor ad jelzést, ha az autós túl hosszú ideig nem a vezetés szempontjából fontos területre néz.

    Mikor szól bele az autó?

    Az ADDW működésének lényege nem az, hogy minden pillantásért rászóljon a sofőrre. A szabályozás olyan helyzetekre készül, amikor a vezető tekintete tartósan a kritikusnak tekintett zónába kerül, például lefelé, a középkonzol, az öle, az utastér egy része, vagy akár a telefon irányába. Az InterRegs összefoglalója szerint 20 és 50 km/óra között 6 másodpercnél hosszabb, 50 km/óra felett 3,5 másodpercnél hosszabb „elkalandozásnál” kell figyelmeztetnie a rendszernek.

    A figyelmeztetés lehet vizuális, hangjelzéses vagy tapintható is, például kormány- vagy ülésrezgés. A cél nem a büntetés, hanem az, hogy a vezetőt visszarántsa oda, amikor még nem történik baj.

    Milyen autókra vonatkozik?

    A szabály nem azt jelenti, hogy júliustól minden ma futó autóba utólag kamerát kell szerelni. A már forgalomban lévő, illetve korábban nyilvántartásba vett autókat ez nem érinti. A kötelezettség az újonnan forgalomba helyezett járművekre vonatkozik.

    Az ADDW 2026. július 7-től lesz kötelező az újonnan forgalomba helyezett európai járműveknél, míg a DDAW már korábban, az új típusoknál 2022-től, az újonnan regisztrált autóknál 2024-től jelent meg kötelező elemként.

    A szabályozás nemcsak a személyautókra, hanem az áruszállító gépjárművek széles körére és a buszokra is vonatkozik.

    Az autó figyel, de elvileg nem rögzít mindent

    A fedélzeti kamerás figyelésnél azonnal felmerül az adatvédelmi kérdés: vajon az autó rögzíti-e, hogy ki, mikor, merre nézett? Az ADDW-ről szóló technikai háttéranyag szerint a rendszer célja a figyelemelterelés felismerése és a vezető figyelmeztetése, a szabályozás pedig nem tömeges videógyűjtésről szól. A TRL uniós háttéranyaga is azt emeli ki, hogy az ADDW-nek azt kell felismernie, amikor a vezető vizuális figyelme nem a vezetési helyzetre irányul.

    Ez persze nem jelenti azt, hogy minden autós szeretni fogja. Az új autókban már ma is sokan idegesítőnek tartják a sípoló, rezgő, villogó vezetéstámogató rendszereket, és az ADDW is azon megoldások közé tartozhat, amelyekkel eleinte sok vita lesz. Főleg akkor, ha túl érzékenyen működik, vagy olyan mozdulatokra is figyelmeztet, amelyeket a sofőr teljesen ártalmatlannak érez.

    Drágábbak lesznek tőle az autók?

    A pluszban beépített kamera, szenzor, vezérlőelektronika és szoftver nyilván nincs ingyen, de az uniós jogszabály önmagában nem ír elő egységes, autóra lebontott költséget. A gyártók ezt jellemzően nem külön tételként mutatják majd meg a vevőnek, hanem beépítik az új autók árába, ugyanúgy, ahogy korábban az ABS, az ESP, a vészfékasszisztens vagy a sávelhagyásra figyelmeztető rendszer is lassan alapfelszereléssé vált.

    Az EU a járműbiztonsági csomagtól komoly eredményt vár: a bizottság korábbi kommunikációja szerint az új, kötelező vezetéstámogató rendszerek hosszabb távon több tízezer élet megmentéséhez és rengeteg súlyos sérülés elkerüléséhez járulhatnak hozzá.

  • SPORT! Foci: Ismét Sírva ünnepelt Cristiano Ronaldo

    SPORT! Foci: Ismét Sírva ünnepelt Cristiano Ronaldo

    Egy bámulatos futballkarrier során már szinte mindent megnyert, számtalan rekorddal és egyéni címmel rendelkező világsztár is tud gyermeki örömmel ünnepelni egy újabb bajnoki címet. Cristiano Ronaldo sírva fakadt a partvonal mellett, amikor biztossá vált, hogy csapata, az Al-Nasszr megnyeri a szaúdi labdarúgó bajnokságot, ezzel a portugál csillag végre megszerezte első bajnoki aranyérmét azóta, hogy 2023 nyarán az arab országba igazolt.

    A Saudi Pro League, azaz Szaúd-Arábia élvonalbeli bajnoksága a végletekig kiélezett versenyfutást hozott. Az utolsó forduló előtt a tavalyi ezüstérmes Al-Hilal két ponttal volt lemaradva a fővárosi Al-Nasszr mögött, amelynek így még szüksége volt legalább egy döntetlenre odahaza a kiesés elkerüléséért küzdő Damac ellen. A fővárosi kék-sárgák nem bízták a véletlenre a dolgot, a szenegáli csatár Sadio Mané és a francia Kingsley Coman góljaival már az első félidőben kétgólos előnyre tettek szert. Ugyan a második játékrész elején büntetőből szépített a Damac, az ötszörös Aranylabdás portugál Ronaldo tett róla, hogy eldőljenek a lényegi kérdések. Előbb szabadrúgásból, egy mesterien pontos lövéssel talált be az ellenfél kapujába, majd a hajrában az ő újabb gólja tette fel az i-re a pontot, beállítván a 4-1-es végeredményt. A hajrában lecserélte őt Jorge Jesus vezetőedző, így a lefújás pillanatában már nem volt a pályán, ám a kispadon ülve így is eltört nála a mécses.

    Három éve várt erre a pillanatra, azóta, hogy az európai porondot hátrahagyva Szaúd-Arábiába szerződött. Ezalatt bár csapata vezére volt, rendre elkerülte a szerencse, épp a múlt héten vesztette el az ázsiai AFC Bajnokok Ligája 2 döntőjét a japán Gamba Oszaka ellen, most azonban végre sikerült révbe érnie új csapatával. Közben a rivális Al-Hilal, amely korábban a brazil Neymart is foglalkoztatta, 1-0-ra nyert az Al-Fayha vendégeként, ám ez kevésnek bizonyult a számára. Mindeközben a címvédő Al-Ittihad csak az 5. helyet tudta megszerezni, a Damac pedig ezzel a vereséggel búcsúzott az élvonaltól. A most zárult bajnokság során Ronaldo 28 gólt szerzett, ám ez nem volt elég a gólkirályi címhez, azt az Al-Qadsiah-t erősítő mexikói csatár, Julian Quinoes szerezte meg 33 találattal.

    – Minden bajnoki cím más, nagyon szeretnénk megnyerni az Al-Nasszr szurkolóiért, és Cristianóért is, ezt alapvető fontosságú. Különösen azért, amit nem csak a klubért és a szaúdi futballért, hanem amit a labdarúgásért tett, az egész pályafutása elismeréseként – nyilatkozta még a mérkőzés előtt az Al-Nasszr portugál vezetőedzője Jorge Jesús, aki korábban épp a rivális Al-Hilalt segítette bajnoki címhez.

    A rijádi Al-Nasszr fennállása 11. bajnoki címét ünnepelheti, Ronaldo első szezonjában ezüst, tavaly bronzérmet szerzett, ez pedig a 36. trófea, amelyet a portugál világsztár ünnepelhet maratoni hosszúságú pályafutása során. Nyert már bajnokságot Angliában, Spanyolországban, és Olaszországban is. A bajnoki trófea magasba emelése után az ünneplés boldog pillanataiban csatlakozott hozzá menyasszonya Georgina Rodríguez, és a gyermekek is írja a Blikk.

    Irány a vb!

    A 41 éves Cristiano Ronaldo még nem vonul vissza, hamarosan csapatkapitányként vezeti majd Portugália válogatottját a június 11-én kezdődő labdarúgó világbajnokságon, ahol a csoportkörben a Kongói Demokratikus Köztársaság, Üzbegisztán és Kolumbia lesznek az ellenfelei a K jelű négyesben.

  • Rezsi árak: bajban vannak a magyar vállalkozások!

    Rezsi árak: bajban vannak a magyar vállalkozások!

    Az áramszámlák egyik tételének drasztikus emelkedése akár háromszázmilliárd forintos többletköltséget is okozhat a magyar vállalkozásoknak. A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) szerint a jelenlegi rendszer súlyosan rontja a hazai cégek versenyképességét, miközben a költségeket végső soron a gazdaság és a fogyasztók viselik.

    Bővebben: Rezsi árak és információk

    A szövetség álláspontja szerint elfogadhatatlan, hogy a vállalkozások előre nem tervezhető módon viseljék a villamosenergia-rendszer szabályozási és műszaki problémáinak következményeit. A logisztikai és ipari szektor szereplői a rendszer gyors felülvizsgálatát sürgetik.

    Drasztikus költségnövekedéssel szembesültek a magyar vállalkozások az áprilisi áramszámlák megérkezésekor.

    • Az úgynevezett KÁT-díj (hivatalos nevén az átvételi kötelezettség alá eső villamosenergia-támogatás) a korábbi 2–4 forint/kilowattóra szintről
    • közel 15 forint/kilowattórára emelkedett,
    • ami egyes cégeknél mintegy 30 százalékos villamosenergiaköltség-növekedést okozott.

    Az MLSZKSZ szerint a jelenlegi rendszer fenntarthatatlan, súlyosan rontja a magyar termelő és szolgáltató vállalkozások versenyképességét, és országos szinten2026-ban akár 300 milliárd forintos többletköltséget okozhat az ipari szereplőknek

    – írják közleményükben.

    Különösen aggasztónak tartják, hogy a vállalkozások jelentős része előzetes figyelmeztetés és tervezhetőség nélkül szembesült az extrém mértékű díjnövekedéssel. Vannak olyan logisztikai és ipari szereplők, akiknél az emelkedés tartós megmaradása éves szinten további milliárd forintos pluszköltséget is jelenthet – hangsúlyozza az MLSZKSZ.

    A vállalkozások fizetik meg a rendszerhibák árát, meg mi mindnyájan, fogyasztók

    A szövetség álláspontja szerint a jelenlegi rendszer egyik legsúlyosabb problémája, hogy a villamosenergia-rendszer műszaki és szabályozási hiányosságainak költségeit közvetlenül a fogyasztókra terhelik. Az elmúlt időszakban jelentősen nőtt a napelemes termelés volumene, miközben a tőzsdei áramárak alacsony szintre estek, és egyre gyakoribbá váltak a negatív áras időszakok. A támogatott energiatermelők számára ugyanakkor továbbra is garantált átvételi ár jár, a piaci ár és a garantált ár közötti különbséget pedig végső soron a vállalkozások fizetik meg a KÁT-díjon keresztül.

    Az MLSZKSZ a zöldenergia-termelés támogatását önmagában nem vitatja, ugyanakkor elfogadhatatlannak tartja, hogy a rendszer működési és kiegyenlítési problémáinak teljes költsége az ipari és logisztikai szereplőknél jelenjen meg. A logisztikai szektor különösen érzékenyen reagál az energiaárak változására, mivel a raktárlogisztikai, termináli és ipari háttérfolyamatok jelentős villamosenergia-igénnyel működnek. A hirtelen és kiszámíthatatlan díjemelkedések ezért közvetlenül növelik a szolgáltatási költségeket, amelyek végül a teljes gazdaságban és a lakossági árakban is megjelenhetnek.

    Súlyos árampiaci torzulások

    A szövetség szerint a jelenlegi helyzet kialakulásában meghatározó szerepet játszik, hogy a napelemes termelés gyors növekedésére épülő KÁT elszámolási rendszer mára súlyos piaci torzulásokat és finanszírozási feszültségeket okoz. A szakmai egyeztetések során ugyanakkor az is világossá vált, hogy nem kizárólag a KÁT-rendszer jelent problémát: az áramköltségeket terhelő rendszerhasználati díj (RHD) struktúrája is számos, a korábbi évek rendszertelen szabályozásaiból felhalmozódott problémával küzd.

    A szakmai szervezetek hangsúlyozzák, hogy a jelenlegi RHD-rendszer nemzetközi összehasonlításban is jelentős többletterhet jelent a magyar termelő és logisztikai vállalatok számára, ami közvetlen hátrányt okoz a versenyképességben. Ezért a rendszer teljes körű felülvizsgálatára van szükség szerintük: a jól működő és indokolt elemeket fenn kell tartani, a problémás szabályozási elemeket korszerűsíteni kell, a szükségtelen vagy versenyképességet rontó terheket pedig ki kell vezetni. A szakmai szervezetek célja, hogy megszűnjenek azok a szolgáltató, termelő és ipari vállalatokra háruló kiszámíthatatlan és tervezhetetlen költségnövekedések, amelyek ma közvetlenül veszélyeztetik a magyar gazdaság versenyképességét, az ipari beruházásokat és a munkahelyek stabilitását, és egy kiszámítható, versenyképes energiaköltség-struktúrát kapjanak.

  • Családi pótlék kifizetése: idén így alakulnak a dátumok!

    Családi pótlék kifizetése: idén így alakulnak a dátumok!

    A családi pótlék a gyermek születésétől kezdődően addig jár, amíg a gyermek köznevelési vagy szakképző intézményben tanulmányokat folytat, legfeljebb annak a tanévnek a végéig, amelyben a 20. életévét betölti.

    Az kaphatja, aki a gyermeket a saját háztartásában neveli, lehet szülő, nevelőszülő, gyám, bizonyos esetekben pedig a gyermek saját jogán is. Mutatjuk, hogy az év elkövetkező részében mikor érkezik, és azt is, hogy valóban duplázódhat-e a családi pótlék?

    A családi pótlék utalása 2026 tavasz és nyár során is általában a hónap első munkanapján történik (az előző havi ellátásra vonatkozóan). Kivételt képez az augusztus, amikor az iskolakezdés miatt kétszer is érkezik utalás, valamint a szeptember, amikor emiatt nincs kifizetés.

    Dátumok:

    • A májusi családi pótlék banki jóváírásának napja: 2026. június 2. (kedd)
    • A júniusi családi pótlék banki jóváírásának napja: 2026. július 2. (csütörtök)
    • A júliusi családi pótlék banki jóváírásának napja: 2026. augusztus 4. (kedd)
    • Az augusztusi családi pótlék banki jóváírásának napja: 2026. augusztus 24. (hétfő)
    • A szeptemberi családi pótlék banki jóváírásának napja: augusztusban két utalás is van, hogy a családok könnyebben fel tudjanak készülni a tanévkezdésre, ezért szeptemberben nem érkezik családi pótlék.
    • Az októberi családi pótlék banki jóváírásának napja: 2026. november 3. (kedd)
    • A novemberi családi pótlék banki jóváírásának napja: 2026. december 2. (szerda)
    • A decemberi családi pótlék banki jóváírásának napja: 2027. január 5. (kedd)

    Amennyiben valaki postai úton kéri az összeget, annak a Magyar Posta a kincstári utalást követő 2-4 munkanapon belül viszi ki a pénzt a lakcímére. Ez függ a helyi posta leterheltségétől is.

    A jelenlegi családi pótlék megduplázása nagyjából így nézne ki:

    Jelenlegi helyzetMostani összegDuplázva
    1 gyermekes család12 200 Ft24 400 Ft
    1 gyermeket nevelő egyedülálló13 700 Ft27 400 Ft
    2 gyermekes család13 300 Ft / gyermek26 600 Ft / gyermek
    3 vagy több gyermekes család16 000 Ft / gyermek32 000 Ft / gyermek
    Tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek után23 300 Ft46 600 Ft
  • Ekkortól fizethetünk euróval Magyarországon

    Ekkortól fizethetünk euróval Magyarországon

    Az év második felében már több tényező is fékezheti a forint erősödését, és 2026 végére a 365-ös szint környékén alakulhat az euróval szembeni árfolyam. Az infláció gyorsulhat az előttünk álló hónapokban, ám az éves, átlagos infláció így is alacsonyabb lehet a tavalyinál. Az euró bevezetését illetően ambiciózusak, de nem tűnnek elérhetetlennek a kormányzati célok.

    Bár a parlamenti választás után a forint jelentősen erősödött, a továbbiakban a várt magasabb infláció, a költségvetés kedvezőtlen állapota, valamint a közel-keleti háború miatti romló külső egyensúly várhatóan fékezi a további forinterősödést – erre számítanak az Erste elemzői a BiztosDöntés.hu beszámolója szerint.

    Középtávon viszont már látszik tér a nominális felértékelődésre, miután a reálárfolyam hosszú távú alakulása alapján Magyarország az összes régiós versenytársa mögött maradt az elmúlt években. Mindezek nyomán az Erste elemzői az idei év végére 365 forint körüli, 2027 decemberére pedig 350 forintos euróárfolyamot várnak.

    Költségvetési fegyelem kell hozzá

    Ami az euróbevezetés kérdését illeti, Nyeste Orsolya, az Erste vezető makrogazdasági elemzője szerint a négy éven belüli – tehát 2030-ig végrehajtott – konvergenciakritérium-teljesítés kifejezetten ambiciózus vállalás, hiteles végrehajtás esetén érdemben javíthat az ország gazdaságpolitikai megítélését.

    Deviza és valuta árfolyamok – euró, usd árfolyamok

  • NEAK: újra Országos Egészségbiztosítási Pénztár lesz a neve

    NEAK: újra Országos Egészségbiztosítási Pénztár lesz a neve

    Jelentős átalakítás előtt áll a hazai egészségbiztosítási rendszer: megszűnik a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK), és az intézmény a jövőben ismét a korábbi nevén, Országos Egészségbiztosítási Pénztárként (OEP) működik tovább. Dr. Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter a közösségi oldalán jelentette be a névváltoztatást és a strukturális reformot, egyúttal megnevezte a szervezet új vezetőjét is. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy az OEP a jövőben nem egyszerű kifizetőhelyként, hanem értékalapú biztosítóként funkcionál majd.

    Országos Egészségbiztosítási Pénztár

    A minisztériumi háttérintézmények átadása-átvétele jelenleg is folyamatban van, ennek részeként látogatott el a tárcavezető az egészségbiztosító központjába. Dr. Hegedűs Zsolt a látogatás kapcsán világossá tette, hogy a névcsere mögött mélyebb, tartalmi és szemléletbeli fordulat áll.

    „Az intézmény a jövőben ismét OEP-ként, Országos Egészségbiztosítási Pénztárként működik majd. Nem egyszerű kifizetőhely lesz, hanem értékalapú biztosító. Ennek a szakmai kialakítására, vezetésére Kaló Zoltán professzort kértem fel”

    – írta a bejegyzésében a tárcavezető.

    Kilenc év után tér vissza a régi név

    A lépéssel az egészségügyi kormányzat egy korábbi szervezeti átalakítást bírál felül. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár elnevezése még 2017. január 1-jével változott Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőre (NEAK). Az akkori átszervezés során a NEAK vette át az OEP korábbi feladatainak jelentős részét, ám a gazdálkodással, az üzemeltetéssel, valamint az Egészségbiztosítási Alap közvetlen irányításával kapcsolatos bizonyos jogkörök az akkori Emberi Erőforrások Minisztériumához kerültek – írja a 24.hu.

  • Nyugdíj: létezik a kiskapu!

    Nyugdíj: létezik a kiskapu!

    A társadalombiztosítási megállapodás legális jogi kiutat kínál azok számára, akiknek nincs biztosítási jogviszonya, mégis szeretnék növelni a későbbi nyugdíjukat vagy megszerezni a hiányzó szolgálati időt.

    Nyugdíj-hírek és tudnivalók

    Négyféle társadalombiztosítási megállapodás köthető, ebből egy megállapodásfajta szolgálati idő és nyugdíjalapot képező kereset szerzését egyaránt lehetővé teszi, háromféle egyezménnyel viszont csak szolgálati időt lehet szerezni – írja Farkas András nyugdíjguru hírlevele nyomán a Pénzcentrum.

    A szakértő hozzáteszi, hogy az érintett hölgyek legnagyobb bánatára a nők kedvezményes nyugdíjához szükséges legalább 40 évi jogosító idő hiányzó részének megszerzésére megállapodás nem köthető, illetve a megállapodásban vállalt járulékfizetéssel szerzett szolgálati idő a nők kedvezményes nyugdíjára jogosító időként nem vehető figyelembe.

    Gyakran előfordul, hogy valaki az élete egy adott szakaszában nem áll biztosítási jogviszonyban vagy szünetel ez a jogviszonya, így sem szolgálati időt, sem figyelembe vehető keresetet nem szerez az érintett időszakokban.

    Van rá azonban törvényi lehetőség, hogy megállapodást köthessen a nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő, illetve a figyelembe vehető jövedelem megszerzése céljából.

    A nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából 22 százalék nyugdíjjárulék fizetésének vállalása mellett lehet társadalombiztosítási megállapodást kötni. A megállapodás szolgálati időre és nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset szerzésére külön-külön nem köthető meg.

    A megállapodás alapján fizetendő nyugdíjjárulék alapja a megállapodást kötő személy által megjelölt jövedelem, de legalább a megállapodás megkötése napján érvényes minimálbér összege (a minimálbér 2026-ban havi 322 800 Ft, ennek a 22 százaléka 71 016 Ft, ennyi a megállapodás alapján befizetendő havi járulék idei minimális összege). Ha a megállapodást a minimálbér összegének figyelembe vételével kötik meg, akkor annak változása esetén a megállapodás alapján fizetendő nyugdíjjárulékot a változást követő hónap 12. napjáig kell a módosított összeg alapján megfizetni. Így kell eljárni akkor is, ha a megállapodást kötő személy az általa megjelölt jövedelmét módosítja. A megállapodás járulékalapjának módosítását és a megállapodás megszüntetését a megállapodást kötő személy kérheti (ennek a rendelkezésnek különösen akkor van jelentősége, ha a megállapodást a megállapodás kötője nem saját magára, hanem egy kedvezményezett javára kötötte, például a férj a felesége javára).

    Szolgálati idő megszerzéséről is lehet megállapodást kötni, de csak 3 esetben – az első kettőben szintén a minimálbér összegének 22 százalékával egyenértékű nyugdíjjárulék fizetése mellett.

    A szolgálati idő szerzésére irányuló egyik megállapodás akkor köthető, ha valaki a nappali tagozatos felsőfokú tanulmányait 1997. december 31-ét követően folytatta, és ezt az időtartamot kívánja szolgálati időként elismertetni a saját jogú öregségi nyugdíja tekintetében. A nyugdíjtörvény alapján ugyanis csak az 1998. január 1-je előtt folytatott felsőfokú tanulmányok ideje ismerhető el szolgálati időként (ez alól csak a hozzátartozói nyugellátások – özvegyi nyugdíj, árvaellátás – jelentenek kivételt).

    A szolgálati idő szerzésére irányuló másik megállapodás akkor köthető, ha a teljes öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges legalább húsz év szolgálati időből, vagy az öregségi résznyugdíjhoz előírt legalább tizenöt év szolgálati időből legfeljebb öt év hiányzik.

    Ilyen esetben kizárólag az öregségi résznyugdíjra vagy öregségi teljes nyugdíjra jogosultsághoz szükséges hiányzó legfeljebb öt év naptári évi időtartamot lehet szolgálati időként a megállapodás révén megszerezni.

    De köthető egy nagyon speciális megállapodás is a szolgáltai idő megszerzése érdekében, a megállapodás megkötése napján érvényes gyermekgondozási segély összege alapján (ami 17. éve változatlanul havi 28 500 forint, 2022-ig ez volt a teljes öregségi nyugdíj legkisebb összege, 2023-tól ez a szociális vetítési alap összege), 10 százalék nyugdíjjárulék – azaz havi 2850 forint – megfizetésével, amely kizárólag az 1998. évre, a gyermekgondozási segély idejével megegyező otthoni gondozás idejére szól. E megállapodás megkötését követően a nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettséget egy összegben, a megállapodás megkötését követő 30 napon belül kell teljesíteni.

    Azért volt szükség a megállapodás lehetőségének megteremtésére, mert nem járt a gyermekgondozási segély 1998-ban a gyermek gondozása, ápolása címén igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartamára, ha a család egy főre jutó jövedelmének összege meghaladta a jogszabályban előírt mértéket.

    Ebben az esetben van lehetőség ennek a speciális megállapodásnak a megkötésére.

    A szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzésére irányuló és a felsőoktatási intézményben nappali rendszerű oktatás keretében folytatott tanulmányok idejének szolgálati időként történő elismerésére irányuló megállapodás esetén a nyugdíjjárulékot a szerződés megkötését követő hónap 12. napjáig kell megfizetni.

    Fontos tudnivalók még:

    • A megállapodás megkötését követően minden olyan változást, ami a megállapodást érinti, 15 napon belül be kell jelenteni.
    • A megállapodás megszűnik, ha a nyugdíjjárulékot a tárgyhónapot követő hónap 12-éig nem fizetik meg.
    • Az 1998. évre, a gyermekgondozási segély idejével megegyező otthoni gondozás idejére a járulékfizetést a megállapodás megkötését követő 30 napon belül egy összegben kell teljesíteni.

    Az öregségi teljes, illetve öregségi résznyugdíjra jogosultsághoz hiányzó szolgálati idő szerzésére szolgáló megállapodást az öregségi nyugdíj ügyben kiadott határozat kézhezvételét követő 30 napon belül kell kezdeményezni. A nyugdíjjárulékot a megállapodás megkötését követő 15 napon belül egy összegben kell megfizetni. Ha a megállapodás megkötésére, illetve a járulék megfizetésére nyitva álló határidő elmulasztása esetén a mulasztás igazolására nem kerül sor, a megállapodás később nem köthető meg.

  • Orbán Viktor soha többé nem lehet miniszterelnök, reméljük nem is lesz!

    Orbán Viktor soha többé nem lehet miniszterelnök, reméljük nem is lesz!

    • Szerda délután benyújtotta az első Alaptörvény-módosítási javaslatát a Tisza Párt.
    • Két ciklusban maximalizálnák a miniszterelnök mandátumát, Orbán Viktor soha többé nem lehet kormányfő.
    • Megteremtenék az alkotmányos lehetőséget a Szuverenitásvédelmi Hivatal beszántására.
    • A 21 egyetemet, az MCC-t és más intézményeket fenntartó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekva) alapítói jogait visszaveszi az állam, és a kormány ezeket akár meg is szüntetheti. Ebben esetben az alapítványi kézbe kiszervezett vagyon visszaszállna a magyar államra.
    • A módosítást a parlament kétharmados többsége tudja elfogadni, és a kihirdetése után rögtön hatályba is lép.

    Magyar Péter egyik fő kampányígérete volt, hogy ha megnyerik a választást, akkor az Alaptörvényben két ciklusban maximalizálják a miniszterelnök mandátumát, és ez a módosítás visszamenőlegesen, Orbán Viktorra is vonatkozik majd. Betartották az ígéretet, ez szerepel a Tisza Párt első Alaptörvény-módosítási javaslatában, amit a frakció két országgyűlési képviselője, Melléthei-Barna Márton és az Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottságot vezető Hantosi István terjesztett be.

    A hatályos jogszabályban az áll, hogy a miniszterelnököt az Országgyűlés a köztársasági elnök javaslatára választja meg. Ezt most kiegészítenék a következő bekezdéssel:

    „Nem választható meg miniszterelnöknek az, aki összesen – megszakításokkal együtt – már legalább nyolc évig miniszterelnöki megbízatást töltött be. E nyolcéves időtartam számításakor az 1990. május 2. vagy azután betöltött miniszterelnöki megbízatást kell figyelembe venni.”

    Később pedig az is szerepel a javaslatban, hogy a miniszterelnök megbízatása megszűnik, „ha a miniszterelnöki megbízatást összesen legalább nyolc évig betöltötte”.

    Eddig semmilyen formában nem korlátozták a miniszterelnök megbízatását, Orbán Viktor 1998 óta összesen öt cikluson át vezette Magyarországot.

    Az előterjesztés egy másik pontjával megteremtenék az alkotmányos alapot a 2023-ban felállított Szuverenitásvédelmi Hivatal beszántására. A Fidesz korábban az Alaptörvénybe írta, hogy „Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelessége”, és az ország alkotmányos önazonosságának védelmét egy sarkalatos törvénnyel létrehozott, független szerv látja el. Ezt a részt most egészen egyszerűen hatályon kívül helyezné a Tisza Párt, és az Alaptörvény-módosítás elfogadása után már csak a Szuverenitásvédelmi Hivatalról szóló 2023-as törvényt kell majd megszüntetni.

    A javaslatcsomag harmadik pontja a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat (kekva) érinti. A parlament fideszes többsége 2020-ban azt írta az Alaptörvénybe, hogy „a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány létrehozásáról, működéséről, megszüntetéséről, valamint közfeladata ellátásáról sarkalatos törvény rendelkezik”. Ez alapján fogadták el aztán azt a törvényt, amellyel alapítványi kézbe szervezték ki a magyar felsőoktatás nagy részének és más állami tulajdonú intézményeknek a fenntartását. Ilyen alapítványi fenntartásban működik 21 hazai egyetem és az Orbán-kormány idején kiépített Mathias Corvinus Collegium (MCC) is.

    A tiszás javaslat kimondaná, hogy

    a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány vagyona nemzeti vagyon.

    Az előterjesztés szerint az alapítványok alapítói jogait a kormány gyakorolja, és a kormány akár meg is szüntetheti ezeket. „A megszüntetett közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány egyetemes jogutódja az állam.”

    Az indoklás szerint a közvagyon és az alapítói jogok kiszervezése „a jogalkotói hatalommal való visszaélés eredménye volt”. A módosítás az előterjesztők szerint „egyértelművé teszi, hogy bár a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok magánjogi szereplők, vagyonuk nemzeti vagyon”, és az alapítványi szervek feletti demokratikus kontroll megteremtésének érdekében azt is rögzítik, hogy az alapítói jogokat az alapítványok kuratóriuma helyett a kormány gyakorolja.

    „Az állam képviseletében eljáró kormány bármikor dönthet a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány megszüntetéséről. A jogbiztonság és a hitelezők érdekeinek védelme pedig megköveteli annak alaptörvényi szinten történő rögzítését, hogy az így megszüntetett közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány egyetemes jogutódja a magyar állam” – áll az indoklásban.

    Az Országgyűlés a tervek szerint jövő héten ül össze, és már akkor kezdhetik tárgyalni a szerdán benyújtott törvényjavaslatokat is. Az Alaptörvényt az Országgyűlés kétharmados többsége tudja módosítani, és a kihirdetését követő napon hatályba is lép.

    A mostani javaslat a 2011-ben elfogadott Alaptörvény tizenhatodik módosítása. Magyar Péter a múlt heti sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy az Alaptörvényt több ponton hamar módosítani fogják, majd később egy átfogó, többéves alkotmányozásba kezdenek, és az új alkotmányt a végén népszavazással erősítik meg. A parlament fideszes kétharmada tavaly áprilisban szavazta meg az Alaptörvény tizenötödik módosítását. Bekerül a szövegbe akkor, hogy az ember vagy férfi, vagy nő, a drog használata és terjesztése tilos, a gyermekek védelme pedig még a gyülekezéshez való szabad jognál is előrébb való. A módosítás lehetővé tette, hogy felfüggesszék az emberek magyar állampolgárságát, a rendőrség pedig betilthassa a Pride-ot.

  • Minimálbér 2026: hiába az emelések, még mindig az EU sereghajtói között vannak a magyar bérek

    Minimálbér 2026: hiába az emelések, még mindig az EU sereghajtói között vannak a magyar bérek

    A magyar minimálbér nominálisan sokat emelkedett az elmúlt években, mégsem sikerült valódi bérfelzárkózást elérni az Európai Unióban. A szakértők szerint az infláció és a megélhetési költségek továbbra is felemésztik a fizetések növekedését.

    Minimálbér összege és friss hírek

    A minimálbér kérdése ismét az egyik legfontosabb gazdasági témává vált Magyarországon. Egy friss elemzés szerint ugyan jelentősen nőttek a hazai bérek 2010 óta, az európai összehasonlításban Magyarország továbbra is a sereghajtók között maradt. A szakértők szerint hiába a látványos emelések, a valódi bérfelzárkózás még mindig nem történt meg.

    A minimálbér emelése sok család számára életbevágó kérdés, hiszen több százezer magyar dolgozik olyan fizetésért, amely közvetlenül ehhez az összeghez kötődik. Eközben az árak emelkedése, a rezsiköltségek és az élelmiszerdrágulás továbbra is komoly nyomást helyez a háztartásokra.

    Hiába nőttek a bérek, még mindig nagy a lemaradás

    A GKI Gazdaságkutató Zrt. friss elemzése szerint 2010 és 2019 között látványos béremelkedés történt Magyarországon. A minimálbér reálértéke több mint 67 százalékkal nőtt, míg a bruttó átlagkereset közel 55 százalékos emelkedést mutatott.

    A szakértők szerint azonban ez önmagában nem jelent valódi felzárkózást. Az európai bérrangsorban Magyarország továbbra is hátul szerepel, és a magyar minimálbér sok nyugat-európai ország fizetésének töredéke.

    A helyzetet tovább nehezítette a koronavírus-járvány, majd az inflációs hullám és az energiaárak emelkedése. Ezek a tényezők jelentősen csökkentették a béremelések valódi értékét.

    Mit jelent ez a gyakorlatban?

    Papíron sokkal magasabbak ma a fizetések, mint néhány éve voltak. A valóságban azonban sok dolgozó továbbra is nehezen jön ki a fizetéséből.

    A mindennapi kiadások jelentősen megdrágultak:

    • az élelmiszerárak többszörösükre emelkedtek,
    • a lakhatási költségek folyamatosan nőnek,
    • a szolgáltatások ára is jelentősen emelkedett,
    • sok család tartalék nélkül él hónapról hónapra.

    A gazdasági szakértők szerint a béremelések jelentős részét egyszerűen „megeszi” az infláció.

    2026-ban is emelkedhet a minimálbér

    Korábbi információk szerint 2026-ban újabb jelentős minimálbér-emelés jöhet Magyarországon. Egyes számítások alapján a bruttó minimálbér akár 322 ezer forintra is emelkedhetett volna, ami több mint 31 ezer forintos növekedést jelentene.

    A kérdés azonban továbbra is az, hogy ez mire lesz elegendő.

    A munkavállalók jelentős része ugyanis nemcsak a minimálbér összegét figyeli, hanem azt is, mennyit ér valójában a fizetés a boltokban, a rezsiszámláknál vagy éppen a lakbérek esetében.

    Egyre többen érzik úgy, hogy nem tudnak előrelépni

    A minimálbérről szóló viták egyik legfontosabb része az, hogy milyen életminőséget lehet elérni Magyarországon egy átlagos fizetésből.

    Sokan úgy érzik:

    • hiába dolgoznak teljes munkaidőben,
    • nehezen tudnak félretenni,
    • egyre drágább az élet,
    • a saját lakás vagy az anyagi biztonság egyre távolabb kerül.

    A fiatalok körében különösen erős ez az érzés. Több felmérés szerint sokan külföldi munkavállalásban látják az egyetlen lehetőséget a gyorsabb anyagi előrelépésre.

    Nem az átlagbér mutatja a valóságot

    A szakértők szerint fontos különbség van az átlagbér és a mediánbér között.

    A KSH friss adatai alapján a nettó mediánkereset 432 ezer forint volt, vagyis a magyar dolgozók fele ennél kevesebbet keresett.

    Ez azért fontos adat, mert az átlagbér sokszor torz képet mutat. A magas fizetések ugyanis jelentősen felfelé húzzák az átlagot, miközben a dolgozók nagy része jóval kevesebbet visz haza.

    Szakértők szerint ezért a magyar társadalom jelentős része továbbra is sérülékeny anyagi helyzetben van.

    A minimálbér a nyugdíjakat is befolyásolja

    Sokan nem gondolnak bele, de a minimálbér hosszú távon a nyugdíjak összegére is hatással van.

    Korábbi számítások szerint aki egész életében minimálbér körüli fizetésért dolgozik, annak nyugdíja is jóval alacsonyabb lehet az átlagnál. Egy becslés alapján 40 év munkaviszony után körülbelül 172 ezer forintos nyugdíj jöhet ki minimálbéres keresettel számolva.

    Ez különösen fontos kérdés lehet a következő években, hiszen egyre többen aggódnak amiatt, hogy milyen nyugdíjra számíthatnak majd idősebb korukban.

    Mi kellene a valódi bérfelzárkózáshoz?

    A közgazdászok szerint önmagában a minimálbér emelése nem elég.

    A valódi felzárkózáshoz szükség lenne:

    • erősebb gazdasági növekedésre,
    • magasabb termelékenységre,
    • stabil inflációra,
    • kiszámítható gazdaságpolitikára,
    • nagyobb hozzáadott értékű munkahelyekre.

    A szakértők szerint hosszú távon csak így lehetne elérni, hogy a magyar bérek valóban közelebb kerüljenek a nyugat-európai szinthez.

    Egyre nagyobb figyelem irányul a fizetésekre

    A minimálbér és a bérek kérdése várhatóan a következő időszak egyik legfontosabb közéleti témája marad.

    A családok jelentős része ugyanis közvetlenül érzi a pénztárcáján:

    • mennyit ér a fizetés,
    • mennyit drágulnak az árak,
    • mire elég a havi jövedelem,
    • és marad-e pénz a hónap végén.

    Hiába láthatók látványos béremelések a statisztikákban, sok magyar dolgozó számára a mindennapi megélhetés továbbra is komoly kihívást jelent. Az pedig egyre többek számára válik világossá, hogy a valódi bérfelzárkózáshoz nemcsak magasabb fizetésekre, hanem stabilabb gazdasági környezetre is szükség lenne.

    💰 Magyarországi minimálbér és garantált bérminimum 2026
    Friss összesítő a legfontosabb bérekről és nettó összegekről.
    Magyar minimálbér (havibér)
    322 800 Ft
    Bruttó összeg
    Garantált bérminimum
    388 000 Ft
    Szakmunkás minimálbér
    Nettó minimálbér
    214 000 Ft
    Kedvezmények nélkül
    Nettó garantált bérminimum
    258 000 Ft
    Kedvezmények nélkül
    ⚡ A minimálbér összege több százezer magyar dolgozó fizetését befolyásolja közvetlenül. A szakértők szerint a béremelések ellenére az infláció és az árak emelkedése továbbra is komoly terhet jelent a családok számára.
  • MNB: Az Otthon Start Hitel hatására nőtt az elsőlakás vásárlók száma!

    MNB: Az Otthon Start Hitel hatására nőtt az elsőlakás vásárlók száma!

    A lakásárak országos átlagban 23,5 százalékkal emelkedtek.

    A lakásárak eltérése a fundamentumok által indokolt szinttől érdemben nőtt, és országosan meghaladta a 20 százalékot 2025 negyedik negyedévében. Az Otthon Start Program hatására nőtt az elsőlakás-vásárlók aránya, amivel párhuzamosan csökkent a befektetők jelenléte a hazai lakáspiacon. 2025-ben jelentősen bővült a fővárosi újlakáspiacon a kínálat, előretekintve pedig mintegy 30 százalékkal nőhet az átadott új lakások száma országosan 2026 során.

    2025-ben a lakásárak éves nominális növekedési üteme országosan 23,5 százalékot ért el, ezzel az elmúlt 25 év legmagasabb, 19,0 százalékos reál lakásár-drágulása valósult meg. A dinamikus áremelkedés miatt 2025 negyedik negyedévében országosan 22,5 százalékkal haladták meg a lakásárak a fundamentumok által indokolt szintet.

    2025-ben becslésünk szerint 152 ezer lakáspiaci tranzakció történt magánszemélyek által, 3 százalékkal több, mint 2024-ben. 2026 első negyedévében azonban már 18 százalékkal csökkent az adásvételek száma az előző év azonos időszakához képest. Az Otthon Start Program tavaly szeptemberi indulása átrendezte a lakáspiaci forgalom szerkezetét: a fővárosban egy év alatt 25 százalékról 40 százalékra emelkedett az elsőlakás-vásárlók aránya, míg befektetési céllal kevesebben vásároltak a program indulása óta, és a befektetők már a piac eladói oldalán voltak többségben.

    2025 negyedik és 2026 első negyedévében a megkötött lakáshitel-szerződések volumene éves összevetésben rendre 130 és 104 százalékkal emelkedett. A jelentős bővülés az Otthon Start Program hatására történt, melynek köszönhetően a támogatott hitelek aránya a lakáshiteleken belül 23 százalékról 81 százalékra emelkedett 2026 első negyedévére. A program jelentős igénybevétele miatt a hitel segítségével vásárolt lakások aránya historikusan magas szintre, 60 százalék fölé emelkedett 2026 első negyedévében a program bevezetése előtti időszakot jellemző 36 százalékról.

    A használt lakás dominál

    Az Otthon Start keretében 2026. márciusig összesen 33,2 ezer hitelszerződést kötöttek a bankok mintegy 1161 milliárd forint értékben, és e hitelek 90 százaléka használt lakás vásárlását finanszírozza. A program az arra jogosultak számára érdemben javította a lakásvásárlás elérhetőségét, ugyanakkor a lakásárak emelkedéséhez is hozzájárulhatott.

    2025-ben 12 ezer újépítésű lakóingatlan kapott használatbavételi engedélyt Magyarországon, legutóbb 2016-ban adtak át ennél kevesebb lakást. Ugyanakkor a 2025-ben országosan kiadott építési engedélyek 37 százalékos bővülése elsősorban a fővárosban és a megyei jogú városokban érdemben bővülő kínálatot eredményezhet a következő években. Előrejelzésünk alapján 2026-ban 15,7 ezer újlakás átadása várható, ami 30 százalékos éves bővülést jelentene írja az MNB.

    2026 első negyedévében a Budapesten fejlesztés és értékesítés alatt álló lakások száma éves összevetésben 46 százalékkal bővült, ami az elmúlt 10 év legmagasabb kínálati szintjét eredményezte. A szabad, még megvásárolható újlakások száma 63 százalékos éves bővülést követően historikus csúcsra, 9490 lakásra emelkedett 2026. márciusra, ami a kínálat kereslethez képesti jelentős emelkedését mutatja. Az újlakáspiacon érdemben bővülhet a kínálat az Otthon Starthoz kapcsolódó kiemelt projekteknek köszönhetően, azonban egyelőre még nem indultak el nagy számban ezen fejlesztések.