Címke: Hírek

  • Bérek és szja-csökkentés 2027-ben: mekkora költség lenne ez a Tisza Kormánynak?

    Bérek és szja-csökkentés 2027-ben: mekkora költség lenne ez a Tisza Kormánynak?

    A Tisza által belengetett szja-csökkentés első ránézésre célzott segítséget adhatna az alacsonyabb keresetűeknek és élénkíthetné a fogyasztást, de komoly kérdés, mekkora lyukat ütne közben a költségvetésen.

    A leendő kormány gazdasági és energetikai minisztere, Kapitány István a közösségi médiában erősítette meg a Tisza korábban már említett kampányígéretét, vagyis az átlag alatti keresők adóterheinek csökkentését.

    Tisza Párt friss hírek és bejelentések

    Új részleteket nem tartalmaz a bejegyzés: a jelenlegi egykulcsos, 15 százalékos személyi jövedelemadó válna progresszívvé a mediánbér alatt – amely a legfrissebb, 2026 februári KSH-jelentés szerint 591 900 forint (míg a bejegyzés 625 000 forintot említ). A minimálbér esetén használandó 9 százalékos kulcs innen emelkedne a jelenleg is érvényes 15 százalékig a mediánbér felett.

    Mi jöhet vissza az adócsökkentésből?

    A bejelentésből nem derül ki, hogy sávos vagy lineáris progresszív kulcs vonatkozna az alacsonyabb keresetekre, az viszont látszik, hogy a korábbi hazai és több nemzetközi példától eltérően a határ felett a teljes kereset a magasabb adókulccsal adózik. Vagyis csak a mediánbér alatti jövedelmek részesülnek az adókedvezményből. Ezek alapján például a garantált bérminimum is 9 százaléknál magasabb kulcs alá eshet, de ezzel kapcsolatban is további részletekre lenne szükség.

    Ez a megoldás első ránézésre csökkentheti azokat a feszültségeket, amelyeket az egyes adókedvezményekből való kilépés – például a 25 év alattiak szja-mentességének megszűnése – okozhat a munkáltatók és a munkavállalók között.

    A progresszív adózás előnyeit már sokan és sokszor vizsgálták. Legfontosabb ezek közül az igazságosabb újraelosztás, ráadásul az alacsonyabb keresetűek esetében általában magasabb a fogyasztási határhajlandóság. Emiatt az adókedvezmény jelentős része addicionális fogyasztásban jelenhet meg, ami a gazdaság élénkítése mellett az áfabevételeken keresztül részben ellensúlyozhatja a költségvetés bevételkiesését.

    A fogyasztás élénkítését ebben az esetben akár úgy is értelmezhetjük, hogy az érvényben lévő árstopok esetleges kivezetésével várhatóan megemelkedő árszínvonal hatását ez az intézkedés célzottan, a legalacsonyabb keresetűeknél tompíthatja a nettó jövedelmek emelésén keresztül.

    Mielőtt konkrét számításokba kezdenénk, fontos kiemelni, hogy a keresetek megoszlásáról korlátozott és kevésbé részletes adatok állnak rendelkezésre. Elemzésünk ezért 2024 végi adatokra (MNB) támaszkodik, és a pontosságot az új adórendszer részleteinek hiánya is korlátozza.

    A kevés elérhető információ alapján számításaink szerint

    a változtatás éves szinten nagyjából 400–500 milliárd forintos adóbevétel-kiesést jelenthet, ami körülbelül a GDP fél százalékának felel meg.

    Az említett magas fogyasztási határhajlandóságot figyelembe véve ennek mintegy 100 milliárd forintja visszakerülhet a költségvetésbe az áfabevételeken keresztül. Bár felmerültek olyan ígéretek is – például az egészséges élelmiszerek áfakulcsának csökkentése –, ezek várhatóan csak kisebb mértékben befolyásolják az összképet.

    Mennyi pénz eshet ki a büdzséből?

    A kettő eredőjeként a hatás a GDP arányában nagyjából 40 bázispontos kiesést jelenthet. Ez már érdemi tétel, különösen annak fényében, hogy az előzetes várakozások szerint a kamategyenleg hasonló nagyságrendben javulhat a csökkenő hozamfeláraknak köszönhetően.

    Az addicionális fogyasztás inflációs hatása kérdéses, de vélhetően eltörpül a jelenlegi külső hatások, az árrésstopok kivezetése és a választások előtti osztogatások után várható többletkereslet mellett.

    A fenti összeg az éves kiskereskedelmi forgalom nagyjából 2,5 százalékának felel meg – ez egy szélső feltételezés, amely azt feltételezi, hogy a teljes összeg a kiskereskedelemben csapódik le. Eközben a legfrissebb adatok szerint a volumenindex az elmúlt hónapokban már három százalék felett nőtt, és az említett egyszeri hatások miatt további erős hónapok jöhetnek.

    Összességében tehát elmondható, hogy a lépés jóléti szempontból egyértelműen pozitív, és a fogyasztásra is élénkítő hatással lehet. A költségvetési következményeket azonban csak a kiadási oldali kiigazítás részleteinek ismeretében lehet majd teljes körűen megítélni.

    RSSHirek.hu – friss hírek percről percre RSS forrásból

  • Magyar Péter bejelentése: Orbán Anita miniszterelnök-helyettes is lesz a Tisza Kormányban!

    Magyar Péter bejelentése: Orbán Anita miniszterelnök-helyettes is lesz a Tisza Kormányban!

    Orbán Anita külügyminiszteri feladatai mellett miniszterelnök-helyettes is lesz a Tisza-kormányban – jelentette be Magyar Péter.

    Magyar Péter bejelentése szerint a miniszterelnök akadályoztatása esetén a miniszterelnök-helyettes teljes körűen képviseli őt a kormányüléseken és más hivatalos eseményeken.

    Tisza Párt és Magyar Péter friss hírek

    „Köszönöm a bizalmat, hálás vagyok a támogatásért és biztatásért. Dolgozom tovább, hiszen sűrű hétvége előtt állunk” – reagált Orbán Anita a hírre. A leendő külügyminiszter ezzel arra utalt, hogy Kármán András, Kapitány István és Melléthei-Barna Márton társaságában az Európai Bizottság vezetőivel tárgyalnak Brüsszelben a Magyarországnak járó uniós pénzek hazahozataláról.

    Mielőtt a Tisza leigazolta volna, a Vodafone Global kormányzati kapcsolatokért felelős vezetője volt. Pályája elején az egyetem után a Matávnál pénzügyi kontrollerként dolgozott, majd akkori férjével, Orbán Krisztiánnal együtt az Egyesült Államokba költözött. Bostonban két master fokozatú diplomát szerzett történelemből és diplomáciából, majd pedig a nemzetközileg elismert Fletcher School of Law and Diplomacy posztgraduális iskolában doktorált 2007-ben.

    Orbán Anita a Fidesz 2010-es választási győzelme után a Külügyminisztériumban helyezkedett el, az energiabiztonságért felelős utazó nagykövet és a Duna-menti országok energetikai együttműködési bizottságának elnöke volt 2010-2015 között. Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin kiegyezése után távozott a Külügyminisztérium éléről Martonyi János, Orbán Anita mentora is, ezért 2015-ben ő is elhagyta a kormányzatot.

    A választási kampányban bírálta Orbán kormányát a keleti elkötelezettsége miatt. A kormány első száz napjában legfontosabb feladatának a Beneš-dekrétumok ügyének rendezését nevezte.

    Hírkereső TOP 100 friss hír percről percre

  • A Kereskedelmi és Iparkamara bejelentése:az árrésstop, és a benzinárstop kivezetésének határideje!

    A Kereskedelmi és Iparkamara bejelentése:az árrésstop, és a benzinárstop kivezetésének határideje!

    Fokozatos, előre kommunikált és kiszámítható exit stratégiát kell kidolgozni az árrésstop és a védett üzemanyagárak kivezetésére – mondta a Pénzcentrumnak a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára. Csókay Ákos szerint a kamara következetesen azt az álláspontot képviseli, hogy az ilyen típusú árintézkedéseknek időben korlátozottnak, kiszámíthatónak és fokozatosan kivezethetőnek kell lenniük.

    A Kereskedelmi és Iparkamara bejelentései

    Kármán András leendő pénzügyminiszter is arról beszélt, hogy a piactorzító árintézkedéseket fokozatosan kell kivezetni, hogy ezek eltörlése ne hirtelen jelentkezzen többletteherként a lakosságnak. Közben viszont a Kereskedelmi Szövetség a mihamarabbi teljes kivezetést sürgeti, szerintük ennek – a korábbi nemzetgazdasági miniszter által megszabott – inflációs feltételei már régen teljesültek.

    A jövőbeni gazdaságpolitika célja a piactorzító állami beavatkozások megszüntetése, mivel ezek hosszú távon nem összeegyeztethetők egy jól működő piacgazdasággal, a Tisza-kormány célja az lesz, hogy ezekre ne legyen szükség – mondta Kármán András leendő pénzügyminiszter a múlt héten. Azaz a Magyar Péter vezette kormány kommunikációja világos: az árrésstopnak és a védett üzemanyagáraknak is menniük kell, ugyanakkor a mikor és a hogyan még kérdés.

    Annyi biztos, hogy Kármán András szerint az élelmiszerekre és drogériai termékekre jelenleg érvényben lévő árrésstopot nem lehet azonnal megszüntetni. Olyan kivezetési menetrendet szeretnének kialakítani, amely nem jelent hirtelen többletterhet a lakosságnak – mondta.

    Magyar Péter korábban azt kérte az immár ügyvezető Orbán-kormánytól, hogy május 31-ig hosszabbítsák meg mind az árrésstophoz, mind a védett üzemanyagárakhoz kapcsolódó rendelkezéseket, hogy azok ne szűnjenek meg még azelőtt, hogy az új kormány munkába állhatna. Ennek eleget is tettek, sőt, a megjelent rendeletek szerint egyenesen eltörölték a szabályozások lejárati idejét, azok határozatlan ideig érvényben maradnak – tehát ameddig Magyarék ki nem dolgozzák a kivezetési menetrendet.

    MKIK: kiszámítható exit stratégia kell

    Az intézkedések kivezetése kapcsán Csókay Ákos, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára a Pénzcentrumnak elmondta, a szervezet az év elején közzétette álláspontját – ekkor találkoztak az MKIK képviselői az Európai Bizottság delegációjával az éves jogállamisági jelentés kapcsán -, ez pedig azóta is változatlan.

    A kamara szerint az árrésstop és a hasonló beavatkozások kivezetése indokolt, ugyanakkor nem egy gyors, egyszeri megszüntetést, hanem egy fokozatos, előre kommunikált és kiszámítható exit stratégiát tartanak szükségesnek. Úgy vélik, az intézkedések nem maradhatnak tartósan fenn, ugyanakkor a hirtelen kivezetés piaci zavarokat és árkilengéseket okozhat.

    Az MKIK következetesen azt az álláspontot képviseli, hogy az ilyen típusú árintézkedéseknek időben korlátozottnak, kiszámíthatónak és fokozatosan kivezethetőnek kell lenniük. Elengedhetetlen egy strukturáltabb kormányzati párbeszéd, amely képes egy olyan kilépési stratégia kialakítására, amely egyszerre kezeli a makrogazdasági szempontokat és a mikroökonómiai károkat, miközben figyelembe veszi a politikai realitásokat is

    – fogalmazott Csókay Ákos. Hozzátette: megfelelő egyeztetések mellett kialakítható egy olyan megoldás, amely csökkenti a piaci torzulásokat, helyreállítja a versenysemlegességet, és hozzájárul a hazai kiskereskedelmi és beszállítói hálózat – különösen a vidéki struktúrák – megőrzéséhez.

    Csak rövidtávon segített

    A kamara februári értékelése szerint az árrésstop és a kapcsolódó intézkedések rövid távon valóban hozzájárultak a fogyasztói árak mérsékléséhez. Ugyanakkor hangsúlyozták, hogy ezek nem piaci alapú eszközök, bevezetésük pedig nem járt együtt kellően széles körű szakmai konzultációval.

    Tartós alkalmazásuk torzítja a versenyt és megbontja a természetes piaci mechanizmusokat.

    Az MKIK külön kiemeli, hogy a szabályozás aránytalanul sújtja a kisebb kiskereskedőket. A nagy, sokszor nemzetközi háttérrel rendelkező láncok képesek veszteségeiket más termékeken vagy más piacokon kompenzálni, míg a kisebb, jellemzően vidéki üzletek ilyen szempontból nem rendelkeznek mozgástérrel. Számukra az árrésstop alá eső termékek gyakran a forgalom jelentős részét adják, így a korlátozások közvetlenül veszélyeztetik jövedelmezőségüket és fennmaradásukat.

    A kamara arra is rámutat, hogy bár az intézkedések formálisan csak az 1 milliárd forint feletti éves árbevételű kiskereskedőkre vonatkoznak, a piaci hatások ennél szélesebb körben jelentkeznek. Azok a kisebb szereplők is versenyhátrányba kerülnek, amelyek nem tartoznak közvetlenül a szabályozás alá, mivel a fogyasztók az alacsonyabb árakat kínáló nagy láncok felé terelődnek.

    Nyugdíjkorhatár táblázat nők és férfiak esetén

  • Étolaj ára: Megszólalt a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a kereskedelmi árakról!

    Étolaj ára: Megszólalt a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a kereskedelmi árakról!

    Több tényező is hatással volt az étolaj fogyasztói árának alakulására – állapította meg a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). A GVH most lezárt gyorsított ágazati vizsgálata rámutat arra, hogy a napraforgó-étolaj fogyasztói árának alakulásában az úgynevezett EPR-díj mértéke, az alapanyagköltségek emelkedése, valamint a forint-euró árfolyam volt érdemi hatással. A vizsgálat alapján a hatósági árréscsökkentés összességében nem csökkentette az étolaj árát. Versenykorlátozó magatartás gyanúját a GVH nem tárt fel.

    GVH Friss hírek és cikkek

    A Gazdasági Versenyhivatal – együttműködve a Magyar Nemzeti Bankkal (MNB) – 2026 januárjában indított gyorsított ágazati vizsgálatot a napraforgó-étolaj magyarországi piacán, mert a gyanúja szerint ágazati piaci jellemzők vezethettek ahhoz, hogy az étolaj esetében Magyarországon nagyobb mértékben nőttek az árak 2025-ben, mint a környező országokban.

    A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján Magyarországon az egy főre jutó étolajfogyasztás 10–12 liter körül mozog évente, ami azt jelenti, hogy több mint 100 millió liter étolaj (főleg napraforgóolaj) kerül felhasználásra a hazai háztartásokban. A napraforgó-étolaj iránti fogyasztói keresletet, illetve a napraforgó-étolaj alapanyagául szolgáló olajos magvak iránti keresletet nagyobb részben a hazai szereplők, kisebb részben külföldi import elégíti ki, utóbbi mintegy 10–20 százalékra tehető.

    A GVH rendelkezésére álló információk alapján a napraforgó-étolaj hazai, euróban kifejezett fogyasztói ára 2024 decembere óta a kiskereskedelmi árréskorlátozások hatása ellenére is jelentősen nagyobb mértékben nőtt a visegrádi országok átlagánál, és jobban emelkedett, mint az európai tőzsdei jegyzésárak. Az Eurostat adatai alapján a napraforgó-étolaj esetében a 2024 decembere és 2025 ősze közötti fogyasztóiár-változás mintegy 6%-ponttal meghaladta a szlovák, a lengyel és a cseh fogyasztói átlagárak változásának átlagát.

    Mindezek alapján a GVH arra a következtetésre jutott, hogy a napraforgó-étolaj piacán indokolt megvizsgálni, hogy az értéklánc különböző szintjeire ható piaci tényezők mennyiben járulhattak hozzá a visegrádi országok átlagáraitól, illetve az európai tőzsdei jegyzésáraktól való eltéréshez.

    A GVH most lezárt gyorsított ágazati vizsgálatát összefoglaló jelentéstervezetében szereplő adatösszesítések és ismertetések a piaci szereplőktől érkezett, összesen 53 adatszolgáltatáson, valamint nyilvánosan hozzáférhető ágazati adatokon, elemzéseken, jogszabályokon alapulnak. A GVH szakértői a feldolgozott adatok és információk alapján alapvetően három tényezőt azonosítottak, amelyek következtében a napraforgó-étolaj euróban számolt fogyasztói ára nagyobb mértékben nőtt Magyarországon, mint a többi visegrádi országban.

    1. Étolajra kivetett EPR-díj emelése

    Magyarországon – a többi európai országtól eltérően – a kiterjesztett gyártói felelősségi (EPR) díj nemcsak az étolaj csomagolására, hanem magára az étolajra, mint termékre is kiterjed. Az EPR-rendszert az európai uniós hulladékgazdálkodási irányelveknek megfelelően 2023. július 1-jétől vezették be Magyarországon is. A GVH vizsgálata feltárta, hogy az EPR-díj 2025. októberi emelése pedig jelentős mértékben emelte a fogyasztói árakat, és a díj jelenleg nagyjából a végső fogyasztói ár mintegy 10%-át teszi ki a napraforgó-étolaj esetében.

    A GVH szakértői a jelentéstervezetben felvetik, hogy a jelenlegi hazai EPR-szabályozás elmozdítható lenne az ökomoduláció irányába, amivel egyszerre lehetne javítani a környezeti kimeneteket, és csökkenteni a fogyasztói árat. Az étolaj esetében például egy bónuszrendszer keretében díjazni lehetne az országos visszagyűjtési hálózatot fenntartó kiskereskedőket. Ezáltal több helyen lehetne leadni a használt étolajat, ami értékes biodízel alapanyag, egyben a kiskereskedők étolajértékesítéssel kapcsolatos költségei is csökkennének, ami alacsonyabb fogyasztói árakhoz vezetne. A használt étolaj nagyobb arányú begyűjtése pedig környezetileg is kedvező lenne.

    2. Az árréscsökkentés árcsökkentő hatása jelentéktelen volt a napraforgó-étolaj esetében

    Az árréscsökkentés 2025. március 17-i bevezetésekor a kiskereskedelmi bruttó árrést a napraforgó-étolaj esetén is 10%-ban maximalizálta a Kormány. A GVH-hoz beérkezett adatok alapján azonban a kiskereskedelmi bruttó árrés a termékek döntő többségénél már az árréscsökkentés előtt sem haladta meg a 10%-ot, tehát érdemi fogyasztóiár-csökkentő hatása nem volt a beavatkozásnak a napraforgó-étolaj esetén, így ennél a termékkategóriánál nem csökkentette az inflációt sem.

    3. A forint árfolyamának erősödése

    A fogyasztói árak alakulását az alapanyag-költségek és nemzetközi árfolyamatok, valamint a forint-euró árfolyam változásai is érdemi módon befolyásolják. A nemzetközi ár-összehasonlítás során használt euró alapú áremelkedés kis mértékben technikailag növelte a magyarországi inflációs adatokat, mert 2025 során erősödött a forint az euróval szemben. Ezt részben ellensúlyozza, hogy a napraforgómag árazását a nemzetközi árfolyamatok alakítják Magyarországon is, azonban a belföldi feldolgozás során a költségek egy része (pl. munkaerő) alapvetően forintban merül fel.

    A GVH gyorsított ágazati vizsgálata nem tárt fel versenykorlátó magatartásra utaló gyanút a napraforgó-étolaj hazai piacán.

    A gyorsított ágazati vizsgálat eredményei alapján készült jelentéstervezetet a GVH nyilvános társadalmi konzultációra bocsátotta a honlapján. A piaci szereplők 2026. május 26-ig tehetnek írásban észrevételeket. A határidőt követően a nemzeti versenyhatóság a gyorsított ágazati vizsgálat eredményéről készített jelentést, a beérkezett észrevételek összefoglalását, valamint – ha kérik – az észrevételeket teljes terjedelemükben is közzéteszi a honlapján. A gyorsított ágazati vizsgálat jelentéstervezete elérhető ezen a hivatkozáson.

    Hírkereső friss hírek percről percre

  • Magyar Péter bejelentése: Lannert Juditot jelöli a Tisza oktatási miniszternek

    Magyar Péter bejelentése: Lannert Juditot jelöli a Tisza oktatási miniszternek

    Lannert Juditot jelöli gyermek- és oktatásügyi miniszternek Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke ezt a Facebookon jelentette be pénteken délután. Magyar a posztjában azt írta, Lannert Judit közgazdász és szociálpolitikus végzettséggel, valamint szociológiából PhD fokozattal rendelkezik, 1990 óta foglalkozik oktatáskutatással, az Országos Közoktatási Intézet (majd a későbbi Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet) tudományos főmunkatársa, később kutatási igazgatója, majd tudományos főigazgató-helyettes.

    Egyik elindítója volt az Országos Közoktatási Intézet szakmai műhelyében készült Jelentés a magyar közoktatásról sorozatnak. Magyar hozzátette, Lannert a hazai oktatási egyenlőtlenségek, az iskolarendszer teljesítménye és a pedagóguspolitika kérdéseinek ismert elemzője.

    Magyar Péter a bejelentés után egy élő videót is kitett, amelyben Lannert Judittal beszélgetett, ennek a bevezetőjében a leendő miniszterelnök azt mondta, érezve a felelősség súlyát, azon fognak dolgozni, hogy a gyerekek tehetségét a leginkább ki tudják bontakoztatni. Lannert Judit a videóban elmondta, hogy miután elhagyta a közoktatást, egy saját kutatóintézetet hozott létre, és arra fókuszált, hogy hogyan lehet fejleszteni a kritikai gondolkodást. Lannert szerzőtársaival írta a Kreatív tanulás című könyvet, amiben azokat a módszereket dolgozták ki, amelyekkel a hátrányos helyzetű gyerekek tehetségét is ki tudják bontakoztatni.

    Mit gondol az oktatásról Lannert Judit?

    Lannert Judit elmondta, hogy kétszer hagyta ott a közoktatást, először 2007-ben, majd később Hoffmann Rózsa irányítása alatt, majd beszélt arról, hogy mik a hazai oktatás legnagyobb problémái. Lannert Judit szerint az igazán jól működő rendszerek attól működnek, mert az alsó rész is működik, azt kell felhúzni. „Minél kevésbé függ attól az oktatás, hogy ki hova született, annál egyenlőbb” – mondta az oktatáspolitikus. Lannert szerint a család, a származás bebetonozza az oktatást, de szerinte a hátrányos helyzetű gyerekekkel is foglalkozni kell. „Hinni kell abban, hogy ők többre képesek”, mondta Lannert Judit, szerinte türelemre, időre, levegőre van szükség az oktatásban.

    Magyar a videóban a poroszos magyar oktatási rendszerről kezdte kérdezni Lannert Juditot, majd arról beszélt, hogy a leendő miniszter gyermek- és oktatási miniszter lesz egyben. Lannert Judit szerint új nemzeti alaptantervre van szükség, szerinte a szemlélet fontos, annak gyermekközpontúnak kell lennie. „Most az iskolák gúzsba kötve táncolnak” – mondta Lannert, ez szerinte azért van, mert nagyon sok órában, nagyon sok tárgyat tanulnak a gyerekek. Szerinte aki fél a hibától, az soha nem fog továbblépni. „A miniszter is fog hibázni, de a hibát ki kell javítani” – magyarázta az oktatáspolitikus, szerinte kell egy nagy átvilágítás, fontos megnézni, mi van a költségvetésben és csökkenteni kell a terhelést is.

    A beszélgetés közben szóba került az Erasmus kérdése is, Magyar Péter azt mondta, ez újra lesz Magyarországon is. Lannert Judit beszélt arról is, hogy ami korábban jó volt, azt vissza kell vezetni, szerinte ilyen az érdekvédelem, a szülők, a tanárok és a gyerekek hangja is fontos, hogy értsék az emberek, hogy mit miért csinál az oktatásirányítás. Szerinte az Orbán-rendszer azért bukott meg, mert nem voltak valós elemzések. Szóba kerültek a tankerületek is, ezek egy ideig maradnak, mondta Magyar.

    Lannert Judit beszélt arról is, hogy döbbenet látni, hogy 300 kórházban hagyott csecsemő van a magyar kórházakban, és részletesen beszélt arról, hogy miért gyermek- és oktatási miniszter lesz, a beszélgetésből kiderült, hogy ő maga szerette volna, hogy megjelenjen a „gyermek” szó a minisztérium nevében.

    Szóba került a tankötelezettség 16-ról 18 éves korra emelése, a KLIKK és a fenntartói modell felülvizsgálata. Lannert Judit szerint az önkormányzatiság fontos, végig kell nézni, hogy milyen stratégiát lehet kialakítani, és a leendő miniszter a családi háttér hatását is kiemelte. A minisztériumban a szülők, különösen a hátrányos helyzetű szülők támogatására is szeretnének kidolgozni egy programot, amire látni nemzetközi példákat, mondta Lannert.

    A leendő miniszter szerint számos olyan probléma van ezen a területen, amit gyorsan lehetne orvosolni. Ilyennek tartja a tanárok, bölcsődei dolgozók, pszichológusok és más gyerekeket segítő szakmák társadalmi elismertségének helyreállítását, amihez hozzátartozik a bérek rendezése is.

    Végül a felsőoktatás helyzetére is kitértek. Lannert szerint nem véletlenül történt meg az alapítványi átszervezés a magyar egyetemi világban, mivel szerinte korábban valóban nem volt elég rugalmas a rendszer. Az alapítói jogokat hiba volt kiadnia az államnak a kezéből, ezért ezt mindenképpen vissza kell állítani, mondta. A tudomány autonómiáját fontosnak tartja, és hogy ebbe a politika ne tudjon beleavatkozni. A felsőoktatás Magyarországon Lannert szerint nagyon színes, sokféle egyetem létezik az országban, kisebb intézményektől a nagyobbakig. Szerinte ezeknek más-más funkciói vannak, ezért hagyni kell, hogy ezek ellássák saját feladataikat.

    Magyar bejelentette, hogy a Miniszterelnökség alatt lesz egy egészségüggyel, oktatással és szociálpolitikával foglalkozó terület, amelyet Bódis Kriszta vezet majd.

    Magyar Péter hétfőn jelentette be, hogy

    • a pénzügyminiszter Kármán András lesz,
    • a gazdasági és energetikai miniszter Kapitány István,
    • a külügyminiszter Orbán Anita,
    • az egészségügyi miniszter Hegedűs Zsolt,
    • a honvédelmi miniszter Ruszin-Szendi Romulusz,
    • az élő környezetért felelős miniszter, régi nevén környezetvédelmi miniszter Gajdos László,
    • az agrár- és élelmiszer-miniszter Bóna Szabolcs,
    • Ruff Bálint vezeti majd a Miniszterelnökséget,
    • Lőrincz Viktória pedig a terület- és vidékfejlesztési minisztériumot kapta.

    Mai friss:

  • Béremelés 2027: a mediánbér alatt mindenki 9% szja csökkentésre számíthat!

    Béremelés 2027: a mediánbér alatt mindenki 9% szja csökkentésre számíthat!

    Kapitány István, leendő gazdasági és energiaügyi miniszter a Facebookon jelentette be, hogy 9 százalékra csökkentik a minimálbér utáni személyi jövedelemadót. Emellett a most nagyjából havi bruttó 625 ezer forintos mediánbér alatt keresők személyi jövedelemadóját is csökkentik (a mediánbér a kereseteknek az a középértéke, aminél ugyanannyian keresnek többet, mint kevesebbet).

    Medián hírek, elemzések, adatok

    Kapitány azt írta, hogy az új kormány hiteles és kiszámítható gazdaságpolitikával akarja letörni az inflációt, és méltányosabbá akarja tenni az adórendszert. Ennek az egyik első lépése a személyi jövedelemadó csökkentése. Ami, ha valóban mindenkit érint, akinek a keresete nem éri el a mediánbért, azt jelenti, hogy a magyarországi munkavállalók felének növeli a nettóját változatlan bruttó esetén is.

    Minimálbér összege – béremelés

    Kapitány szerint a módosítással több mint 240 ezer forint marad a minimálbért kereső emberek zsebében, míg 420 ezer forintos havi bruttó bérnél évi 180 ezer forinttal, havi 500 ezres keresetnél nagyjából évi 120 ezerrel, míg havi 625 ezer forintos bruttó bérnél évi 60 ezer forinttal fizetnek majd kevesebb adót a munkavállalók.

    Kapitány bejegyzése alapján nem egyértelmű, hogy melyik bérsávokban mekkora lesz pontosan az adókulcs. Ha a mostani minimálbérből, a havi bruttó 322 800 forintból indulunk ki, akkor „a módosítással több mint 240 ezer forint” éves megtakarítás nem pontosan jön ki, annak a 6 százaléka (a mostani 15 és a tervezett 9 százalékos szja közötti különbség) ugyanis havi 19 368 forint, ami éves 232 416 forintot jelent.

    A számok szó szerint megegyeznek a párt programjában szereplő adópolitikai vállalásokkal. A programban azt írták, hogy a minimálbéresek szja-ját adójóváírás révén csökkentik, és ugyanezek a jövedelmi példák (420 ezres, 500 ezres és 625 ezres havi bruttó) szerepeltek, mint amik most Kapitány István posztjában szerepelnek.

    A leendő gazdasági miniszter a posztjában kitért arra a KSH adatsorra, „amely szerint 2025-ben a főállású dolgozók 28 százalékának csökkent a nettó reálbére”. Erről, az akkor még nem egész éves az adatsorról tavaly ősszel itt írtunk bővebben.

  • Üzemanyagárak: Benzin és Gázolaj nagykereskedelmi árak

    Üzemanyagárak: Benzin és Gázolaj nagykereskedelmi árak

    A fogyasztói ár egyelőre maximálva van a hazai üzemanyagok esetében, de a piaci nagykereskedelmi árak szabadon változnak; holnap a benzinnél lehet drágulásra számítani- írja a holtankoljak.

    Szombaton a gázolaj nagykereskedelmi piaci ára továbbra sem változik, ellenben a benzin ára emelkedik bruttó 7 forinttal.

    2026.04.24-én a piaci átlagárak az alábbiak szerint alakulnak:

    • 95-ös benzin: 661 Ft/liter
    • Gázolaj: 698 Ft/liter

    Védett árak:

    95-ös benzin: 595 Ft/liter
    Gázolaj: 615 Ft/liter 

  • MVM Next ügyfelek figyelem, kiadták a figyelmeztetést!

    MVM Next ügyfelek figyelem, kiadták a figyelmeztetést!

    Megszaporodtak az MVM Next nevével visszaélő, SMS-üzenetek útján elkövetett csalási kísérletek az elmúlt időszakban. A módszer szinte ugyanaz, mint korábban: a csalók egy állítólagos, lejárt tartozás befizetésére szólítják fel áldozataikat, és a fizetés elmaradása esetére a szolgáltatás kikapcsolását helyezik kilátásba.

    Rezsi árak és tudnivalók – rezsicsökkentés

    Csalási kísérlet az MVM Next nevében.
    Csalási kísérlet az MVM Next nevében. Fotó:  police.hu

    Az üzenetek egy hivatalosnak tűnő hivatkozást tartalmaznak, amely valójában egy adathalász weboldalra irányít. A csalókcélja, hogy megszerezzék a felhasználók személyes és pénzügyi adatait – fogalmaz a rendőrség. – Fontos, hogy semmiképp se kattintsanak az SMS-üzenetekben érkező hivatkozásokra!

    A rendőrség tanácsai a csalások megelőzésére

    • Ügyeiket kizárólag a hivatalos ügyfélszolgálaton vagy az MVM Next hivatalos alkalmazásán keresztül intézzék.
    • Kezeljék fokozott gyanakvással az SMS-ben vagy e-mailben érkező linkeket, különösen azokat, amelyek sürgető vagy figyelemfelkeltő üzenetet tartalmaznak.
    • Az adathalászüzenetek gyakran félelemkeltésre építenek, és azonnali cselekvésre próbálják rávenni a címzetteket (például: „az áramszolgáltatás megszűnhet”).
    • Minden esetben ellenőrizzék a weboldal címét a böngésző címsorában! Az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. hivatalos weboldala: www.mvmnext.hu. Az ettől eltérő címek (például: mvmnexthu[.]info, mvmnextrendezes[.]com) gyanúra adnak okot.
    • Fontos tudni, hogy az MVM Next Energiakereskedelmi Zrt. által küldött figyelmeztető üzenetek nem tartalmaznak hivatkozást.

    Gyanú esetén ne adják meg személyes vagy banki adataikat.

    Hírkereső Top friss rss hírek percről percre

  • Készpénz fizetési limit 2027 – változás jön a készpénzes vásárlásoknál!

    Készpénz fizetési limit 2027 – változás jön a készpénzes vásárlásoknál!

    Jövő nyártól nem lehet majd korlátlanul készpénzzel fizetni, a változás leginkább az autóvásárlást érinti majd.

    Az Európai Unióban 2027. július 10-től egységes készpénzfizetés korlátot vezetnek be, legfeljebb 10 ezer euró, jelenlegi árfolyamon körülbelül 3,6 millió forint lesz a készpénzes tranzakciók felső határa – írja a német Focus nyomán a Blikk.

    10 ezer euró fölött tilos lesz a készpénz

    Az új szabály különösen a készpénzes autóvásárlókat érintheti majd érzékenyen, hiszen ezen a piacon a vételárak jellemzően meghaladják a 3,6 millió forintos határt. Akik eddig „zsebből” fizettek, más megoldás után kell nézniük.

    A jövőben 10 ezer eurónál nagyobb vételárat már nem lehet teljes egészében készpénzben kifizetni, legfeljebb egy részét, a limit fölötti összeget mindenképpen átutalással, hitellel vagy egyéb készpénzmentes módon kell rendezni.

    Idézőjel ikon

    Lényeges, hogy a készpénzlimit csak a kereskedőkre vonatkozik, a magánszemélyek közötti adásvételre nem terjed ki.

    A rendelkezés hatására átalakulhat az autópiac működése. Azok a vevők, akik ragaszkodnak a készpénzes fizetéshez, a magáneladók felé fordulhatnak. Ez a kereskedők számára bevételkiesést jelenthet.

    Visszaszorítanák az illegális tranzakciókat

    A döntéssel az EU célja a pénzmosás és az illegális pénzmozgások visszaszorítása. Európai összehasonlításban a 10 ezer eurós határ nem számít különösen szigorúnak, Franciaországban és Spanyolországban már ennél alacsonyabb a készpénzes tranzakciókra vonatkozó limit.

    Magyarországon jelenleg nincs általános készpénzfizetési plafon, magánszemélyek között akár jelentős összegek is kifizethetők készpénzben. Vállalkozások között viszont régóta érvényes a szabály, amely szerint egy számla vagy szerződés ellenértékét legfeljebb 1,5 millió forintig lehet készpénzben rendezni.

  • Elemzés: Ezért bukott el Orbán és a NER-rendszere!

    Elemzés: Ezért bukott el Orbán és a NER-rendszere!

    Elsüllyeszthetetlennek tűnt, mégis látványos vereséget szenvedett – Robert Winnicki szerint Orbán Viktor bukása mögött évek óta érlelődő gazdasági, társadalmi és politikai válság húzódik. A lengyel elemző úgy látja, a választás valójában rendszerellenes felkelés volt.

    Izgalmas elemzést tett közzé a magyar választás tanulságairól Robert Winnicki lengyel jobboldali politikus, aktivista, kommentátor. Az 1985-ös születésű Winnicki 2015 és 2023 között a lengyel parlament (Szejm) képviselője volt. Társalapítója és vezetője volt a Ruch Narodowy nek (Nemzeti Mozgalom), amely több radikális jobboldali csoportot fogott össze. 2023-ban egészségügyi problémák miatt visszavonult a pártvezetéstől, és nem indult újra a választáson, azóta inkább politikai kommentátorként jelenik meg a nyilvánosságban.

    A Miért veszített Orbán?

    címet viselőelemzés bevezetőjében Robert Winnicki megállapítja, hogy az az Orbán Viktor, aki „tizenhat éven át elsüllyeszthetetlennek tűnt, megsemmisítő vereséget szenvedett a választásokon. Olyan módon veszített, amely egy egész korszakot zár le. Magyar Péter Tisza Pártja olyan sikert ért el, amely csak Orbán 2010-es győzelméhez mérhető. Magyar nemcsak a hatalmat vette át, hanem megkapta az eszközöket az Orbán-rendszer teljes lebontásához is”.

    A szerző megállapítja, hogy a közel 80 százalékos részvétel a rendszer elleni mozgósítás volt, nem egy rutinszerű hatalomváltás.

    A Tisza nyert Budapesten, de ami ennél fontosabb: áttörte az ellenzék nagyvárosi rezervátumának falait. A fővárosi agglomerációban, az ország nyugati régióiban, az iparvárosokban, a fiatalok körében és a korábban Fidesz-gépezet által uralt helyeken olyan hullám indult el, amelyet Orbán nem tudott megállítani. A lavina egy folyamat betetőzése lett: a Fideszbe való belefáradásé, a közszolgáltatások válságáé, a korrupcióé, a piszkos kampányé, és végül a hatalom félelméé, amelynek lépései az utóbbi időben egyre idegesebbé váltak

    – írja Robert Winnicki.

    Az írása címében feltett kérdésre, miszerint Miért veszített Orbán?, a politikai kommentátor 6 pontban válaszolt. 

    1. A Fidesz gazdasági rendszere inkább a propaganda, mintsem a valós jólét eszköze lett 

    Orbán Viktor mítosza éveken át egy egyszerű képre épült: kemény vezető, stabil állam, növekedés, munka, beruházások, nemzeti kapitalizmus. Csakhogy az átlag magyar nem Szijjártó Péter sajtótájékoztatóiból él, ahol az újabb akkugyárakat jelentik be, hanem a fizetése összegéből, az élelmiszerárakból, a lakbérből, a számlákból, a kórházak minőségéből, a vasút állapotából és abból, ami a tárcájában marad. Itt pedig a mérleg könyörtelen.

    2010-ben, amikor Orbán visszatért a hatalomba, Magyarország egy főre jutó nominális GDP-je körülbelül 13,2 ezer dollár volt. Lengyelország hasonló szinten, körülbelül 12,6 ezer dolláron állt. Románia messze lemaradva, körülbelül 8,3 ezer dollárral. 2024-ben (a Világbank utolsó teljes adatai szerint) Magyarország körülbelül 23,3 ezer dollárnál tartott, Lengyelország körülbelül 25,1 ezernél, Szlovákia körülbelül 26 ezernél, Csehország körülbelül 31,8 ezernél, Románia pedig körülbelül 20,1 ezernél.

    Mit jelent ez politikailag? – teszi fel a kérdést a lengyel elemző. Válasza szerint Magyarország nem húzott el a régiótól. Ellenkezőleg: hagyták magukat beérni, sőt részben leelőzni. Lengyelország nominálisan megelőzte Magyarországot. A sokkal alacsonyabbról induló Románia drámaian csökkentette a távolságot. Csehország egyértelműen gazdagabb maradt, és Szlovákia is – saját problémái ellenére – magasabban állt.

    Még rosszabbul néz ki a fogyasztás. Az Eurostat méri az úgynevezett „tényleges egyéni fogyasztást” (AIC), amely a háztartások valós anyagi életszínvonalát mutatja vásárlóerő-paritáson. 2024-ben Magyarország az Európai Unió legalján volt: az EU-átlag 72-73 százalékán. Lengyelország 84 százalékot, Csehország 82 százalékot, Szlovákia 78 százalékot, Románia pedig 86 százalékot ért el. Ez nem statisztikai részletkérdés, hanem az emberek mindennapi tapasztalata: 

    a magyarok körülnéznek a régióban, és azt látják, hogy mások jobban élnek vagy gyorsabban zárkóznak fel.

    Ehhez jött az infláció. A pandémia és az energiasokk után Magyarországon volt az egyik legmagasabb infláció az EU-ban. A csúcs 2023 telén közel 26 százalékvolt. Ez felemésztette a stabilitás mítoszát. 

    Az állam beszélhetett szuverenitásról, de a pénztárcák valami mást mondtak a magyaroknak.

    Orbán egy nagy összeszerelő üzem modelljére építette a gazdaságot. Német autók, ázsiai akkumulátorok, kínai befektetések, koreai gyárak, állami támogatások, olcsó vagy importált munkaerő, a kiválasztott befektetők különleges kezelése. Audi Győrben, Mercedes Kecskeméten, BMW és CATL Debrecenben, Samsung SDI Gödön, BYD Szegeden és Komáromban.

    Papíron ez ipari offenzívának tűnt. A gyakorlatban Magyarország külföldi konszernek gyártóplatformjává vált, amely mélyen függ Berlin vagy Peking döntéseitől és a világgazdasági ingadozásoktól.

    Összehasonlításképpen: Lengyelország sokkal diverzifikáltabb gazdasággal rendelkezik, amely jobban bírja a válságokat, ami látszott 2008 és 2020 után is.

    Szijjártó Péter 2025. szeptember 12-én

    Szijjártó Péter 2025. szeptember 12-én

    Fotó: Szijjártó Péter / Facebook

    A gazdaság kézi vezérlése csak mélyítette a problémákat. Különadók, hatósági árak, önkényes döntések, állami transzferek a „sajátoknak”, államosítás ott, ahol el kellett venni valamit, privatizáció ott, ahol a barátoknak kellett adni. Egy ilyen rendszer egy ideig működhet, mert kontrollt ad a hatalomnak, de hosszú távon rombolja a versenyt, a kiszámíthatóságot és a bizalmat. Amikor pedig beüt a válság, kiderül, hogy nincs valódi ellenálló képesség, csak adminisztratív improvizáció.

    És ott van még Budapest és a vidék ellentéte. A főváros és agglomerációja húzza a statisztikákat, vonzza a tőkét, a fiatalokat, az egyetemeket. A vidék viszont sokszor úgy néz ki, mint Lengyelország vidéke 20 évvel ezelőtt. A vidéki lakosság bezárt vagy alulfinanszírozott kórházakat, gyenge közlekedést, alacsony béreket és a fiatalok elvándorlását látja. Látja a helyi Fidesz-bárókat és a beruházásokat, amelyek nem feltétlenül javítják a helyiek mindennapjait. Orbán nemzetről beszélt, de olyan államot hozott létre, ahol a nemzet nagy része úgy érezte, egy idegen gyár hátsó udvarán él

    – írja Robert Winnicki.

    2. A korrupciós-oligarchikus rendszer túlságosan láthatóvá vált

    A lengyel elemző szerint minden tartós hatalom köré kiépül egy kliensi kör, de az a hatalom, amit Orbán Viktor 2010-ben kapott, és amivel élni kezdett, radikálisan fogékonnyá tette rendszerét a haveri körök és a korrupció irányába. Magyarország az Európai Unió aljára süllyedt a Transparency International korrupciós indexein. 2025-ben a TI Magyarország azt írta, hogy az ország sorozatban negyedik éve az EU legkorruptabb állama, ahol a rendszerszintű korrupció a közpénzek magánzsebekbe történő átvándorlásához kötődik.

    A rendszer szimbólumai olyan emberek lettek, mint Mészáros Lőrinc, Orbán Viktor régi felcsúti ismerőse, aki az ország egyik leggazdagabb emberévé nőtte ki magát. A Fideszhez köthető üzleti karrierek robbanásszerűen íveltek felfelé a közbeszerzéseknek, átvételeknek, koncesszióknak, alapítványoknak, médiának, bankoknak és az energiaszektornak köszönhetően. Az állam megszűnt döntőbíró lenni; a politikai zsákmány elosztójává vált − állítja Winnicki, aki szerint külön szimbólummá vált maga Orbán Viktor magánvagyona is. 

    Formálisan a miniszterelnök évek óta szerény vagyonú politikusként mutatta be magát, akinek nyilatkozatai köszönőviszonyban sem voltak a közvetlen környezetében lévők vagyonával.

    Sok magyar azonban már nem hisz ebben a képben. A gyanú középpontjába a hatvanpusztai hatalmas uradalom került, amely formálisan az Orbán családhoz, elsősorban apjához, Orbán Győzőhöz köthető. Hivatalosan ez nem a miniszterelnök vagyona, politikailag azonban a választók kérdésének szimbólumává vált: vajon az az ember, aki évek óta uralja az államot, valóban nem profitált-e magánúton abból a rendszerből, amely milliárdossá tette rokonait és barátait?

    Robert Winnicki úgy véli: „A hatalom válaszolhat tulajdoni lapokkal, a társadalom azonban a léptéket, a pompát és a kapcsolódásokat nézi, és egyszerűen kérdez: ez még családi birtok, vagy már a rejtett vagyon emlékműve, amit miniszterelnöki fizetésből nem lehetett volna felépíteni?”

    A legfontosabb azonban az volt, amit az átlag magyar tapasztalt. Karrier Fidesz nélkül? Lehetséges, de nehezebb. Üzlet kapcsolatok nélkül? Lehetséges, de kevésbé biztonságos. Önkormányzat alkuk nélkül? Lehetséges, de kitéve a pénzügyi fojtogatásnak. Médium állami hirdetések nélkül? Lehetséges, de a túlélésért való küzdelemre kárhoztatva. Egyetem, alapítvány, intézet, sportklub – a rendszer mindenhol azt üzente: velünk vagy, vagy nehéz dolgod lesz.

    A TISZA azért is nyert, mert Magyar Péter ebből a világból érkezett.

    Nem lehetett őt könnyen „sorosistának”, „brüsszeli liberálisnak” vagy az állam működését nem ismerő embernek beállítani. „Ismerte a mechanizmusokat, és azt mondta a magyaroknak: tudom, hogyan működik. Egy lojalitásra épülő államban a belső ember, aki elárulja a rendszer titkait, veszélyesebb tíz klasszikus ellenzékinél” − állítja az elemzés írója.

    3. A propaganda hatalmas volt, de már nem volt mindenható

    Robert Winnicki szerint Orbán módszeresen építette ki médiadominanciáját. Előbb a szabályozás, majd a reklámpiac, aztán a közmédia, végül a KESMA – a baráti tulajdonosok által átadott több száz sajtóterméket tömörítő óriásalapítvány. Ehhez jött az MTVA, a helyi lapok, portálok, influenszerek és a plakátkampányok. „A módszer egyszerű volt: az ellenfelet nem kritikával illetni, hanem politikailag dehumanizálni. Hol Soros-ügynök volt, hol Brüsszel bábja, hol Gyurcsány embere, hol a »háborúpárti«, hol ukrán áruló. 2026-ban a Fidesz ismét népszavazássá akarta tenni a választást: Orbán vagy háború. A Tisza egyenlő a magyarok frontra küldésével. Orbán vagy káosz.”

    Egy autó halad el a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor és a Fidesz választási kampányplakátja előtt 2026. április 10-én

    Egy autó halad el a magyar miniszterelnök, Orbán Viktor és a Fidesz választási kampányplakátja előtt 2026. április 10-én

    Fotó: Sean Gallup / Getty Images Hungary

    A kampány finisében Orbán a nemzetbiztonsággal is próbált játszani a Szerbián átfutó gázvezeték ügyében. Miután robbanóanyagot találtak a Török Áramlat közelében, Orbán összehívta a Védelmi Tanácsot, és a határra utazott. A hatalom ukrán szálat kezdett sugallni, bár bizonyítékok nélkül. Magyar Péter és több ellenzéki politikus, aktivista hamis zászlós műveletről és a választók megfélemlítéséről beszélt. 

    Robert Winnicki szerint érdekes volt Alekszandar Vucsics szerb elnök viselkedése is. Orbán eddigi barátja tájékoztatott az ügyről, de nem ment bele teljesen Budapest kampánynarratívájába. A szerbek nyomozásról beszéltek, de nem akarták megnevezni a felelősöket a választás előtt. „Úgy tűnt, még Vucsics is megértette, hogy Orbán közel van a bukáshoz, és nem érdemes az utolsó héten a saját tekintélyét egy propagandakártyára feltenni.”

    A lengyel szerző ezzel összefüggésben azt írja: „2022-ben Orbán még meggyőzte a magyarokat, hogy megvédi őket a háborútól. Ezúttal a háborús riogatás már nem segített, csak a legkeményebb mag hitt benne. Az ellenzék az interneten és a terepmunkával megkerülte a médiafalat. Magyar járta az országot, találkozott az emberekkel, megteremtette a mozgalmi érzést. A Tiszának nem kellett nyernie a közmédiában, mert saját elérést épített: közösségi média, független portálok, hatalmas tüntetések, fiatalok.”

    4. A Trumppal és Netanjahuval kötött szövetségek nem megmentették, hanem megterhelték Orbánt

    Robert Winnicki szerint Orbán éveken át fektetett be az „erős emberek” nemzetközi csapatába: Trump, Netanjahu, Putyin, Erdogan. Ez normál körülmények között okos játéknak tűnhetett – teszi hozzá a szerző, majd megjegyzi: Orbán összekötő akart lenni a trumpista Washington és Európa, Izrael, valamint az európai jobboldal, Moszkva és Brüsszel között.

    Csakhogy a külpolitika nem egy szalonjáték, amikor lángol a világ, és Magyarország a nap végén csak egy tengerpart nélküli, nem túl gazdag európai kis ország. Orbán nagyhatalmi diplomáciai ambíciói egy ideig táplálták a nemzeti büszkeséget, de idővel fárasztóvá váltak a választóknak, akik nem látták ennek hatását a mindennapjaikban

    –  teszi hozzá Robert Winnicki.

    Az elemzés szerint van egy különösen kényelmetlen szál a történetben, mégpedig az, hogy Orbán évekig játszott a Soros-ellenes kártyával, a kozmopolita, bevándorláspárti, liberális agenda jelképeként támadta őt. Winnicki elismeri, hogy ennek a kritikának nagy része valós alapokon nyugodott, hiszen Soros György valóban olyan intézményhálózatot finanszírozott, amely a Fidesz világának ellentéte volt. De a kampány módja több volt egyszerű politikai vitánál. „Orbán olyan kódokkal játszott, amelyeknek Magyarországon hosszú története van: a zsidósághoz való viszonnyal, amit a Tanácsköztársaság emléke is táplált. A Fidesz ezt leggyakrabban nem mondta ki nyíltan, csak »összekacsintott« a plakátokkal, az utalásokkal, a hazátlan kozmopolita figurájával” − állítja Winnicki, aki szerint ez működött egy ideig. Egyrészt a propaganda évekig a kozmopolitaellenes kódokból élt, másrészt Orbán Netanjahu kegyeit kereste, nem tartotta be az ICC (Nemzetközi Büntetőbíróság) elfogatóparancsát, izraeli politikusokat fogadott, Budapesten látta vendégül Yair Netanjahut, az izraeli kormányfő fiát, aki a CPAC Hungaryn dicsérte Orbánt. Winnicki szerint ez idő alatt Izrael Gázában és a Közel-Keleten olyan politikát folytat, amelyet sokan népirtónak neveznek, ez a kettősség politikailag toxikussá vált. Orbán egyszerre akart profitálni a Soros-ellenes indulatokból és Netanjahuval barátkozni, „de nem jött ki matek”.

    Orbán Viktor beszédet mond a Donald Trump amerikai elnökkel tartott kétoldalú ebéd során a Fehér Ház kabinettermében 2025. november 7-én Washington D. C.-ben

    Orbán Viktor beszédet mond a Donald Trump amerikai elnökkel tartott kétoldalú ebéd során a Fehér Ház kabinettermében 2025. november 7-én Washington D. C.-ben

    Fotó: Roberto Schmidt / Getty Images Hungary

    A szerző szerint Trump támogatása sem segített abban a helyzetben, amikor az amerikai elnök a közvélemény szemében egy újabb nagy közel-keleti háborút szít. Sőt, megerősítette azt a benyomást, hogy Orbán inkább egy globális politikai tábor része, mintsem a nép mindennapi gondjait megoldó vezető. A békét minden ragozásban emlegető Orbán a legagresszívabb, háborúkat szító vezetők – Netanjahu, Trump és Putyin – legközelebbi európai szövetségeseként tűnt fel. Ez a kép nem maradt hiteles.

    5. Az Oroszország-politika már nem realizmusnak, hanem vazallusságnak tűnt

    Winnicki elég szimbolikusnak látja azt a képet Orbán bukásában, hogy az az ember, aki 1989-ben a szovjetek kivonulását követelte, úgy fejezi be korszakát, mint akit az orosz érdekek legfőbb uniós képviselőjének tartanak, aki ellen magyarok tízezrei skandálták a tüntetéseken a „Ruszkik haza!” jelszót – utalva az 1956-os forradalomra. Évekig Orbán hozzáállását pragmatizmussal lehetett magyarázni: gáz, olaj, Paks II., földrajz, történelem, kárpátaljai kisebbség. De Winnicki szerint 2022 után ez a történet egyre inkább erőltetetté vált. Oroszország megtámadta Ukrajnát,

    Budapest pedig továbbra is blokkolt, késleltetett, kivételeket alkudott ki, és a „béke” nyelvén beszélt, ami a gyakorlatban az orosz propaganda paneleit jelentette.

    A szerző megállapítja: Magyarország viselkedhetett volna asszertíven Ukrajnával szemben, amit dicsérni kellene (ilyen asszertivitás sokszor hiányzik a lengyel hozzáállásból), de ők továbbmentek, és agresszíven kezdtek viselkedni. Ez szintén ellentmondott a miniszterelnök „békepárti” retorikájának. Ráadásul a The Washington Post és az Euronews szerint Szijjártó Péter rendszeresen egyeztetett Szergej Lavrovval az uniós zárt ülések alkalmával. Szijjártó elismerte, hogy beszélt Lavrovval az uniós tanácsülések előtt és után, ezt diplomáciának nevezve. További szivárogtatások oroszoknak nyújtott „briefingekről” szóltak uniós ügyekben és szankciókról. „Sok magyar számára ez már nem »realizmus« volt, hanem jelentés Moszkvának az európai tárgyalóteremből. Az Orbán-kormány ezeket a híreket nem cáfolta egyértelműen, és ezért visszhangzottak olyan erősen a »Ruszkik haza!« kiáltások. Ez több volt, mint szlogen. Ez annak a szimbóluma volt, hogy a magyar nemzet többsége elutasította Orbán oroszbarát kétértelműségét” – állítja Winnicki.

    6. Lengyelországgal szemben Orbán cinikus politikát folytatott

    Winnicki külön pontban foglalkozik a lengyel–magyar kapcsolatokkal. Felrója Orbánnak, hogy évekig hallotta tőle: lengyel, magyar – két jó barát. Közös történelem, közös harc a nemzetek Európájáért, Szmolenszk, Lech Kaczynski. A lengyelek el voltak ragadtatva, de szerinte 

    Orbán valójában szívesebben egyezkedett a németekkel és az oroszokkal, mintsem hogy Lengyelországgal építsen egy szuverén regionális blokkot.

    Lengyelországra pajzsként volt szüksége az EU-ban, partnerként a migrációs vitákban, a „nemzetek Európájának” szimbolikus hátországaként. De a kemény ügyekben – energia, ipar, Moszkva-kapcsolatok, Berlinnel szembeni egyensúly – Budapest teljesen külön úton járt. Erősen ütközőpályára került a lengyel érdekekkel, a hangoztatott frázisok ellenére. Winnicki szerint Orbán ezt nyíltan ki is mondta 2018-ban egy Erdogan-találkozó után: a magyar külpolitikának három városra kell figyelnie: Berlinre, Moszkvára és Ankarára. Ezek azok a nagy központok, amelyek árnyékában Magyarország évszázadokig élt. Lengyelország nem volt ott. A retorikában ott volt, a stratégia magjában nem. Pedig 2018 a PiS-kormányzás csúcsa volt Varsóban, elvileg Orbán nagy barátaié.

    Winnicki szerint pontosan ezért a lengyel jobboldalnak leckét kellene vennie Orbánból, nem pedig politikai dicsőítő énekeket írni neki.

    Lehet tisztelni a határon túli magyarokért való aggódását, a nemzeti büszkeség nyelvét, de nem szabad összekeverni a szentimentalizmust a szövetséggel. Orbán Lengyelország számára „haszonelvű” partner volt. A testvériséget az ünnepségekre hagyta, a stratégiát máshol építette.

    Békemenet 2026. március 15-én

    Békemenet 2026. március 15-én

    Fotó: Németh Kata / Index

    Három elem, ami Orbán után is megmarad

    A lengyel szerző írása végén úgy összegez, hogy Orbán vesztett, mert rendszere elrohadt, a gazdaság csalódást okozott, a korrupció nyílt lett, az Oroszország-politika pedig vazallusi szagot árasztott. De voltak kormányzásának elemei, amelyek tartós, pozitív örökségként maradnak meg.

    • Az első a magyar nemzetpolitika. Orbán következetesen emlékezett a határon túli magyarokra: Erdélyben, Felvidéken, a Vajdaságban, Kárpátalján. Az állampolgárság megszerzésének könnyítése, az intézmények finanszírozása, a határokon átívelő nemzetben való gondolkodás – ez megmarad. Ezt Orbán utódai sem fogják könnyen visszacsinálni, és nem is biztos, hogy akarják; valószínűleg a nemzeti konszenzus részévé tette. Ebből a lengyeleknek is van mit tanulniuk.
    • A második elem a nemzeti büszkeség és szuverenitás nyelvének felélesztése. Orbán megtanította a magyarokat arra, hogy ne perifériaként, hanem saját érdekkel és méltósággal rendelkező nemzetként beszéljenek magukról. Ez fontos volt. Csakhogy többet beszélt a szuverenitásról, mint amennyit valójában épített. Az állam energetikailag függő maradt Moszkvától, gazdaságilag pedig a német, kínai és egyéb konszernektől. Az EU-ban tudott hangosan kiabálni, de a jogi lépések szintjén soha nem kérdőjelezte meg rendszerszerűen Brüsszel központosító logikáját. Sokszor blokkolt, alkudozott, vétózott, de nem mutatott fel alternatív világrendvíziót. Ez megmaradt hasznos jelszónak. Ebben egyébként szinte ikertestvéri hasonlóság látszik a PiS-kormányzással.
    • Hozzá kell tenni a harmadik pontot is: a családpolitikát és a szimbolikus konzervativizmust. Orbán bevezette az alkotmányba a házasság definícióját mint egy férfi és egy nő kapcsolatát, hangsúlyozta a család védelmét és a genderideológia elleni fellépést. Ezek valós konzervatív állami lépések voltak. Csakhogy a konzervatív forradalom Magyarországon inkább a köztereken látszik, mint a társadalmi életben. A társadalom e változások ellenére kulturálisan egyre liberálisabbá vált, bár politikailag jobboldali maradt.

    Winnicki szerint ez paradoxon, de csak látszólagos. Az emberek szavazhatnak a jobboldalra, mert biztonságot és identitást akarnak, de a mindennapi életvitelükben a liberális normák felé tolódnak. A lengyel szerző szerint Orbán mérlege ellentmondásos:

    erős nemzeti érzést hagy a magyarokra, de nem hagy túl erős államot. Meghagyja a határon túli politikát, de meghagyja az oligarchiát is. Meghagyja a büszkeséget, de a függőséget is. Meghagyja a szuverenitás mítoszát, de az orosz gázszámlával és a baráti oligarcha szerződéseivel együtt.

    Winnicki úgy véli: a baloldal Magyarországon gyakorlatilag eltűnt a parlamentből. A régi liberális-baloldali ellenzéket felőrölte a polarizáció és a Tisza.

    A győztes erő nem radikális baloldal, hanem egy középutas formáció, európai szemmel nézve akár jobbközép: Európa-párti, korrupcióellenes, de az erkölcsi kérdésekben óvatos és nemzetileg érzékeny.

    Winnicki szerint a Tisza nem nyert volna, ha radikális LMBTQ-agendát vagy radikális Ukrajna-pártiságot erőltet. Azért nyert, mert az államról, az árakról, a kórházakról, a korrupcióról, a méltóságról és a rendszer végéről beszélt. 

    Végül a szerző úgy véli: a Fidesznek ellenzékben most nemcsak Magyar Péter kormányával kell megküzdenie, hanem a nála radikálisabb Mi Hazánkkal is.

    Ez azt jelenti, hogy Orbán Viktor után Magyarország nem fordult balra.

    Megbüntette az eddigi jobboldal kompromittálódott hatalmát, és egy másik, centristább és kevésbé elhasznált választ adott – írja Robert Winnicki írja az Index.hu.