Címke: Hírek

  • Orbán Viktor soha többé nem lehet miniszterelnök, reméljük nem is lesz!

    Orbán Viktor soha többé nem lehet miniszterelnök, reméljük nem is lesz!

    • Szerda délután benyújtotta az első Alaptörvény-módosítási javaslatát a Tisza Párt.
    • Két ciklusban maximalizálnák a miniszterelnök mandátumát, Orbán Viktor soha többé nem lehet kormányfő.
    • Megteremtenék az alkotmányos lehetőséget a Szuverenitásvédelmi Hivatal beszántására.
    • A 21 egyetemet, az MCC-t és más intézményeket fenntartó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekva) alapítói jogait visszaveszi az állam, és a kormány ezeket akár meg is szüntetheti. Ebben esetben az alapítványi kézbe kiszervezett vagyon visszaszállna a magyar államra.
    • A módosítást a parlament kétharmados többsége tudja elfogadni, és a kihirdetése után rögtön hatályba is lép.

    Magyar Péter egyik fő kampányígérete volt, hogy ha megnyerik a választást, akkor az Alaptörvényben két ciklusban maximalizálják a miniszterelnök mandátumát, és ez a módosítás visszamenőlegesen, Orbán Viktorra is vonatkozik majd. Betartották az ígéretet, ez szerepel a Tisza Párt első Alaptörvény-módosítási javaslatában, amit a frakció két országgyűlési képviselője, Melléthei-Barna Márton és az Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottságot vezető Hantosi István terjesztett be.

    A hatályos jogszabályban az áll, hogy a miniszterelnököt az Országgyűlés a köztársasági elnök javaslatára választja meg. Ezt most kiegészítenék a következő bekezdéssel:

    „Nem választható meg miniszterelnöknek az, aki összesen – megszakításokkal együtt – már legalább nyolc évig miniszterelnöki megbízatást töltött be. E nyolcéves időtartam számításakor az 1990. május 2. vagy azután betöltött miniszterelnöki megbízatást kell figyelembe venni.”

    Később pedig az is szerepel a javaslatban, hogy a miniszterelnök megbízatása megszűnik, „ha a miniszterelnöki megbízatást összesen legalább nyolc évig betöltötte”.

    Eddig semmilyen formában nem korlátozták a miniszterelnök megbízatását, Orbán Viktor 1998 óta összesen öt cikluson át vezette Magyarországot.

    Az előterjesztés egy másik pontjával megteremtenék az alkotmányos alapot a 2023-ban felállított Szuverenitásvédelmi Hivatal beszántására. A Fidesz korábban az Alaptörvénybe írta, hogy „Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelessége”, és az ország alkotmányos önazonosságának védelmét egy sarkalatos törvénnyel létrehozott, független szerv látja el. Ezt a részt most egészen egyszerűen hatályon kívül helyezné a Tisza Párt, és az Alaptörvény-módosítás elfogadása után már csak a Szuverenitásvédelmi Hivatalról szóló 2023-as törvényt kell majd megszüntetni.

    A javaslatcsomag harmadik pontja a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat (kekva) érinti. A parlament fideszes többsége 2020-ban azt írta az Alaptörvénybe, hogy „a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány létrehozásáról, működéséről, megszüntetéséről, valamint közfeladata ellátásáról sarkalatos törvény rendelkezik”. Ez alapján fogadták el aztán azt a törvényt, amellyel alapítványi kézbe szervezték ki a magyar felsőoktatás nagy részének és más állami tulajdonú intézményeknek a fenntartását. Ilyen alapítványi fenntartásban működik 21 hazai egyetem és az Orbán-kormány idején kiépített Mathias Corvinus Collegium (MCC) is.

    A tiszás javaslat kimondaná, hogy

    a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány vagyona nemzeti vagyon.

    Az előterjesztés szerint az alapítványok alapítói jogait a kormány gyakorolja, és a kormány akár meg is szüntetheti ezeket. „A megszüntetett közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány egyetemes jogutódja az állam.”

    Az indoklás szerint a közvagyon és az alapítói jogok kiszervezése „a jogalkotói hatalommal való visszaélés eredménye volt”. A módosítás az előterjesztők szerint „egyértelművé teszi, hogy bár a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok magánjogi szereplők, vagyonuk nemzeti vagyon”, és az alapítványi szervek feletti demokratikus kontroll megteremtésének érdekében azt is rögzítik, hogy az alapítói jogokat az alapítványok kuratóriuma helyett a kormány gyakorolja.

    „Az állam képviseletében eljáró kormány bármikor dönthet a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány megszüntetéséről. A jogbiztonság és a hitelezők érdekeinek védelme pedig megköveteli annak alaptörvényi szinten történő rögzítését, hogy az így megszüntetett közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány egyetemes jogutódja a magyar állam” – áll az indoklásban.

    Az Országgyűlés a tervek szerint jövő héten ül össze, és már akkor kezdhetik tárgyalni a szerdán benyújtott törvényjavaslatokat is. Az Alaptörvényt az Országgyűlés kétharmados többsége tudja módosítani, és a kihirdetését követő napon hatályba is lép.

    A mostani javaslat a 2011-ben elfogadott Alaptörvény tizenhatodik módosítása. Magyar Péter a múlt heti sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy az Alaptörvényt több ponton hamar módosítani fogják, majd később egy átfogó, többéves alkotmányozásba kezdenek, és az új alkotmányt a végén népszavazással erősítik meg. A parlament fideszes kétharmada tavaly áprilisban szavazta meg az Alaptörvény tizenötödik módosítását. Bekerül a szövegbe akkor, hogy az ember vagy férfi, vagy nő, a drog használata és terjesztése tilos, a gyermekek védelme pedig még a gyülekezéshez való szabad jognál is előrébb való. A módosítás lehetővé tette, hogy felfüggesszék az emberek magyar állampolgárságát, a rendőrség pedig betilthassa a Pride-ot.

  • Minimálbér 2026: hiába az emelések, még mindig az EU sereghajtói között vannak a magyar bérek

    Minimálbér 2026: hiába az emelések, még mindig az EU sereghajtói között vannak a magyar bérek

    A magyar minimálbér nominálisan sokat emelkedett az elmúlt években, mégsem sikerült valódi bérfelzárkózást elérni az Európai Unióban. A szakértők szerint az infláció és a megélhetési költségek továbbra is felemésztik a fizetések növekedését.

    Minimálbér összege és friss hírek

    A minimálbér kérdése ismét az egyik legfontosabb gazdasági témává vált Magyarországon. Egy friss elemzés szerint ugyan jelentősen nőttek a hazai bérek 2010 óta, az európai összehasonlításban Magyarország továbbra is a sereghajtók között maradt. A szakértők szerint hiába a látványos emelések, a valódi bérfelzárkózás még mindig nem történt meg.

    A minimálbér emelése sok család számára életbevágó kérdés, hiszen több százezer magyar dolgozik olyan fizetésért, amely közvetlenül ehhez az összeghez kötődik. Eközben az árak emelkedése, a rezsiköltségek és az élelmiszerdrágulás továbbra is komoly nyomást helyez a háztartásokra.

    Hiába nőttek a bérek, még mindig nagy a lemaradás

    A GKI Gazdaságkutató Zrt. friss elemzése szerint 2010 és 2019 között látványos béremelkedés történt Magyarországon. A minimálbér reálértéke több mint 67 százalékkal nőtt, míg a bruttó átlagkereset közel 55 százalékos emelkedést mutatott.

    A szakértők szerint azonban ez önmagában nem jelent valódi felzárkózást. Az európai bérrangsorban Magyarország továbbra is hátul szerepel, és a magyar minimálbér sok nyugat-európai ország fizetésének töredéke.

    A helyzetet tovább nehezítette a koronavírus-járvány, majd az inflációs hullám és az energiaárak emelkedése. Ezek a tényezők jelentősen csökkentették a béremelések valódi értékét.

    Mit jelent ez a gyakorlatban?

    Papíron sokkal magasabbak ma a fizetések, mint néhány éve voltak. A valóságban azonban sok dolgozó továbbra is nehezen jön ki a fizetéséből.

    A mindennapi kiadások jelentősen megdrágultak:

    • az élelmiszerárak többszörösükre emelkedtek,
    • a lakhatási költségek folyamatosan nőnek,
    • a szolgáltatások ára is jelentősen emelkedett,
    • sok család tartalék nélkül él hónapról hónapra.

    A gazdasági szakértők szerint a béremelések jelentős részét egyszerűen „megeszi” az infláció.

    2026-ban is emelkedhet a minimálbér

    Korábbi információk szerint 2026-ban újabb jelentős minimálbér-emelés jöhet Magyarországon. Egyes számítások alapján a bruttó minimálbér akár 322 ezer forintra is emelkedhetett volna, ami több mint 31 ezer forintos növekedést jelentene.

    A kérdés azonban továbbra is az, hogy ez mire lesz elegendő.

    A munkavállalók jelentős része ugyanis nemcsak a minimálbér összegét figyeli, hanem azt is, mennyit ér valójában a fizetés a boltokban, a rezsiszámláknál vagy éppen a lakbérek esetében.

    Egyre többen érzik úgy, hogy nem tudnak előrelépni

    A minimálbérről szóló viták egyik legfontosabb része az, hogy milyen életminőséget lehet elérni Magyarországon egy átlagos fizetésből.

    Sokan úgy érzik:

    • hiába dolgoznak teljes munkaidőben,
    • nehezen tudnak félretenni,
    • egyre drágább az élet,
    • a saját lakás vagy az anyagi biztonság egyre távolabb kerül.

    A fiatalok körében különösen erős ez az érzés. Több felmérés szerint sokan külföldi munkavállalásban látják az egyetlen lehetőséget a gyorsabb anyagi előrelépésre.

    Nem az átlagbér mutatja a valóságot

    A szakértők szerint fontos különbség van az átlagbér és a mediánbér között.

    A KSH friss adatai alapján a nettó mediánkereset 432 ezer forint volt, vagyis a magyar dolgozók fele ennél kevesebbet keresett.

    Ez azért fontos adat, mert az átlagbér sokszor torz képet mutat. A magas fizetések ugyanis jelentősen felfelé húzzák az átlagot, miközben a dolgozók nagy része jóval kevesebbet visz haza.

    Szakértők szerint ezért a magyar társadalom jelentős része továbbra is sérülékeny anyagi helyzetben van.

    A minimálbér a nyugdíjakat is befolyásolja

    Sokan nem gondolnak bele, de a minimálbér hosszú távon a nyugdíjak összegére is hatással van.

    Korábbi számítások szerint aki egész életében minimálbér körüli fizetésért dolgozik, annak nyugdíja is jóval alacsonyabb lehet az átlagnál. Egy becslés alapján 40 év munkaviszony után körülbelül 172 ezer forintos nyugdíj jöhet ki minimálbéres keresettel számolva.

    Ez különösen fontos kérdés lehet a következő években, hiszen egyre többen aggódnak amiatt, hogy milyen nyugdíjra számíthatnak majd idősebb korukban.

    Mi kellene a valódi bérfelzárkózáshoz?

    A közgazdászok szerint önmagában a minimálbér emelése nem elég.

    A valódi felzárkózáshoz szükség lenne:

    • erősebb gazdasági növekedésre,
    • magasabb termelékenységre,
    • stabil inflációra,
    • kiszámítható gazdaságpolitikára,
    • nagyobb hozzáadott értékű munkahelyekre.

    A szakértők szerint hosszú távon csak így lehetne elérni, hogy a magyar bérek valóban közelebb kerüljenek a nyugat-európai szinthez.

    Egyre nagyobb figyelem irányul a fizetésekre

    A minimálbér és a bérek kérdése várhatóan a következő időszak egyik legfontosabb közéleti témája marad.

    A családok jelentős része ugyanis közvetlenül érzi a pénztárcáján:

    • mennyit ér a fizetés,
    • mennyit drágulnak az árak,
    • mire elég a havi jövedelem,
    • és marad-e pénz a hónap végén.

    Hiába láthatók látványos béremelések a statisztikákban, sok magyar dolgozó számára a mindennapi megélhetés továbbra is komoly kihívást jelent. Az pedig egyre többek számára válik világossá, hogy a valódi bérfelzárkózáshoz nemcsak magasabb fizetésekre, hanem stabilabb gazdasági környezetre is szükség lenne.

    💰 Magyarországi minimálbér és garantált bérminimum 2026
    Friss összesítő a legfontosabb bérekről és nettó összegekről.
    Magyar minimálbér (havibér)
    322 800 Ft
    Bruttó összeg
    Garantált bérminimum
    388 000 Ft
    Szakmunkás minimálbér
    Nettó minimálbér
    214 000 Ft
    Kedvezmények nélkül
    Nettó garantált bérminimum
    258 000 Ft
    Kedvezmények nélkül
    ⚡ A minimálbér összege több százezer magyar dolgozó fizetését befolyásolja közvetlenül. A szakértők szerint a béremelések ellenére az infláció és az árak emelkedése továbbra is komoly terhet jelent a családok számára.
  • MNB: Az Otthon Start Hitel hatására nőtt az elsőlakás vásárlók száma!

    MNB: Az Otthon Start Hitel hatására nőtt az elsőlakás vásárlók száma!

    A lakásárak országos átlagban 23,5 százalékkal emelkedtek.

    A lakásárak eltérése a fundamentumok által indokolt szinttől érdemben nőtt, és országosan meghaladta a 20 százalékot 2025 negyedik negyedévében. Az Otthon Start Program hatására nőtt az elsőlakás-vásárlók aránya, amivel párhuzamosan csökkent a befektetők jelenléte a hazai lakáspiacon. 2025-ben jelentősen bővült a fővárosi újlakáspiacon a kínálat, előretekintve pedig mintegy 30 százalékkal nőhet az átadott új lakások száma országosan 2026 során.

    2025-ben a lakásárak éves nominális növekedési üteme országosan 23,5 százalékot ért el, ezzel az elmúlt 25 év legmagasabb, 19,0 százalékos reál lakásár-drágulása valósult meg. A dinamikus áremelkedés miatt 2025 negyedik negyedévében országosan 22,5 százalékkal haladták meg a lakásárak a fundamentumok által indokolt szintet.

    2025-ben becslésünk szerint 152 ezer lakáspiaci tranzakció történt magánszemélyek által, 3 százalékkal több, mint 2024-ben. 2026 első negyedévében azonban már 18 százalékkal csökkent az adásvételek száma az előző év azonos időszakához képest. Az Otthon Start Program tavaly szeptemberi indulása átrendezte a lakáspiaci forgalom szerkezetét: a fővárosban egy év alatt 25 százalékról 40 százalékra emelkedett az elsőlakás-vásárlók aránya, míg befektetési céllal kevesebben vásároltak a program indulása óta, és a befektetők már a piac eladói oldalán voltak többségben.

    2025 negyedik és 2026 első negyedévében a megkötött lakáshitel-szerződések volumene éves összevetésben rendre 130 és 104 százalékkal emelkedett. A jelentős bővülés az Otthon Start Program hatására történt, melynek köszönhetően a támogatott hitelek aránya a lakáshiteleken belül 23 százalékról 81 százalékra emelkedett 2026 első negyedévére. A program jelentős igénybevétele miatt a hitel segítségével vásárolt lakások aránya historikusan magas szintre, 60 százalék fölé emelkedett 2026 első negyedévében a program bevezetése előtti időszakot jellemző 36 százalékról.

    A használt lakás dominál

    Az Otthon Start keretében 2026. márciusig összesen 33,2 ezer hitelszerződést kötöttek a bankok mintegy 1161 milliárd forint értékben, és e hitelek 90 százaléka használt lakás vásárlását finanszírozza. A program az arra jogosultak számára érdemben javította a lakásvásárlás elérhetőségét, ugyanakkor a lakásárak emelkedéséhez is hozzájárulhatott.

    2025-ben 12 ezer újépítésű lakóingatlan kapott használatbavételi engedélyt Magyarországon, legutóbb 2016-ban adtak át ennél kevesebb lakást. Ugyanakkor a 2025-ben országosan kiadott építési engedélyek 37 százalékos bővülése elsősorban a fővárosban és a megyei jogú városokban érdemben bővülő kínálatot eredményezhet a következő években. Előrejelzésünk alapján 2026-ban 15,7 ezer újlakás átadása várható, ami 30 százalékos éves bővülést jelentene írja az MNB.

    2026 első negyedévében a Budapesten fejlesztés és értékesítés alatt álló lakások száma éves összevetésben 46 százalékkal bővült, ami az elmúlt 10 év legmagasabb kínálati szintjét eredményezte. A szabad, még megvásárolható újlakások száma 63 százalékos éves bővülést követően historikus csúcsra, 9490 lakásra emelkedett 2026. márciusra, ami a kínálat kereslethez képesti jelentős emelkedését mutatja. Az újlakáspiacon érdemben bővülhet a kínálat az Otthon Starthoz kapcsolódó kiemelt projekteknek köszönhetően, azonban egyelőre még nem indultak el nagy számban ezen fejlesztések.

  • Kegyelmi ügy: nyilvánosak a dokumentumok, és Sulyok Tamás is segít Magya Péternek!

    Kegyelmi ügy: nyilvánosak a dokumentumok, és Sulyok Tamás is segít Magya Péternek!

    „Ez az ügynek nem a vége” – mondta a kedd reggeli sajtótájékoztatóján a Miniszterelnökség Alkotmány utcai épületében Magyar Péter, amit már a magyar kormány Facebook-oldalán is élőben adnak. Az eseményt annak apropóján hirdették meg, hogy a Tisza-kormány kedd délelőtt nyilvánosságra hozza a kegyelmi ügy dokumentációjának egyik felét, ami eddig az Igazságügyi Minisztériumban volt.

    Tisza párt és a Kormány friss bejelentései

    Magyar arról beszélt, hogy hamarosan nyilvánosságra kerül a dokumentum, amelyben nagyon sok satírozás lesz a jelenlegi jogszabályok miatt. A dokumentumok időközben kikerültek a kormány hivatalos honlapjára, ezeket ebben a cikkben írták le részletesen.

    Az első iratban K. Endre kegyelmi kérvényével együtt több másik ügy is szerepelt, összesen 49 terhelttel, mondta Magyar Péter, miután kivetítették a közzétett dokumentumokat. „Ebből kiderül, hogy a szakterület nem támogatta K. Endre kegyelmi kérvényének teljesítését” – mondta a miniszterelnök az iratról. A dokumentumban azt is említik, hogy Ferenc pápa hamarosan Magyarországra érkezik. Egy 2023. április 17-i feljegyzéséből kiderül, hogy az akkori igazságügyi miniszter, Varga Judit nem támogatta a kegyelem megadását.

    Egy következő iratban szerepel, hogy 2023. április 27-én Novák Katalin meghozta a kegyelmi döntést, amit az irat szerint Varga Judit még aznap ellenjegyzett, ami Magyar Péter szerint nagyon furcsa. A határozati dokumentumot ugyanis az elnöki döntés után visszaküldik az igazságügyi minisztériumba, ahol több tisztviselő kezén végigmegy, de Magyar Péter szerint több hét is eltelhet, amíg ténylegesen ismét a miniszterhez jutna ellenjegyzésre.

    Az igazságügyi minisztérium nem támogatta a felterjesztést, amiben K. Endre szerepelt, más kegyelmi döntéseket viszont igen. Magyar azt mondta, ezekbe a támogatott döntésekbe került be K. Endre ügye is, amit a hivatalos szolgálati út megkerülésével tettek meg, majd azt „valahol” aláíratták Varga Judittal. Novák Katalin akkor a dokumentumok szerint kifejezetten kérte, hogy a kegyelmi döntés szülessen meg a pápalátogatásig.

    Novák Katalin a Hunnia-ügy szereplőit, köztük a terrorizmusért elítélt Budaházy Györgyöt is kegyelemben részesítette, annak ellenére, hogy Varga Judit eredetileg azt sem támogatta. Az akkori igazságügyi miniszter végül azonban minden kegyelmi döntést ellenjegyzett. A pápalátogatás alkalmával hat miniszteri feljegyzésben foglalt ügyben hoztak döntést a Hunnia-ügy érintettjei közül, plusz négy másik ügyben, tehát összesen tíz kegyelem született. Egy bemutatott későbbi dokumentum pedig már arról tanúskodik, hogy már Tuzson Bence igazságügyi miniszternek címezve írja Répássy Róbert kegyelmi ügyekért is felelős államtitkár, hogy K. Endre kegyelmi döntése a pápalátogatás miatt nem a szolgálati út betartásával történt.

    Magyar Péter felidézte, hogy Gulyás Gergely korábbi miniszter régebben elmondta, hogy a kormány egyeztetett a Hunnia-ügy vádlottjaival kapcsolatban. Az nem derült ki, hogy K. Endre ügyéről a kormány egyeztetett-e. Az viszont már most is rekonstruálható, hogy egy „nagyon erős lobbi indult” a kegyelmi döntéssel kapcsolatban, mondta a kormányfő.

    Az ügyben érintett védőügyvéd nevét azonban Magyar Péter egyelőre mégsem hozta nyilvánosságra a korábbi ígéretével ellentétben, a miniszterelnök szerint Görög Márta új igazságügyi miniszter javasolta, hogy egyelőre ne tegyék. Egy enigmatikus mondattal azonban elhintett valamit Magyar: „Én magam nagyon szeretem a katalán népi művészetet” – mondta, hozzátéve, hogy érti, aki érti, és hogy „nemsokára összeáll a puzzle.”

    Magyar Péter a 444 kérdésére válaszolva azt mondta, hogy el tudja képzelni, hogy „szándékosan, vagy fél-szándékosan” több oldalról is lobbizhattak az ügyben. Az érintetteket egy újonnan felállítandó vizsgálóbizottság előtt is meg fogják kérdezni, mondta Magyar, aki szerint a fideszes politikusoknak „itt az ideje kibújni a nők szoknyája mögül”. Az akkori kormánynak a tagjait és az akkori igazságügyi minisztérium tagjait kell megkérdezni a vizsgálóbizottságban, mondta Magyar a Telex kérdésére, azt pedig nem az ő tisztje eldönteni, hogy kit hívnak be a bizottságba. Szerinte felmerülhet Orbán Viktor feleségének a beidézése is, ugyanakkor elsősorban a politikai felelősöket kell megtalálni.

    A miniszterelnök azt a hétfői kormányülés utáni sajtótájékoztatón már előre elárulta, hogy a bicskei gyermekotthon pedofíliáért elítélt korábbi igazgatójának ügyét eltussoló K. Endre kegyelmi kérvényét 2024-ben az akkori igazságügyi miniszter, Varga Judit támogatás nélkül küldte fel a volt köztársasági elnöknek, Novák Katalinnak. Onnan visszakapva végül mégis ellenjegyezte az aláírt kegyelmi döntést, erről indoklás viszont nincs a dokumentumban.

    Varga több mint negyven kegyelmi kérvényt terjesztett fel akkor, abból háromnál javasolta csak a kegyelem megadását – a bicskei gyermekotthon kényszerítésért elítélt volt igazgatóhelyettesének ügye nem volt ezek között. Ebben az ügyben még nem ismert okok és indokok alapján Novák Katalin köztársasági elnök változtatta meg a döntést, és így küldte vissza az igazságügyi minisztériumnak az anyagot, mondta Magyar Péter. Ez az Igazságügyi Minisztériumban végigment minden szinten, Varga Judit ezután a köztársasági elnök megváltoztatott leiratát jóváhagyta.

    A mostani igazságügyi miniszter, Görög Márta május 18-ig, azaz hétfőig kapott időt arra a Tisza-kormánytól, hogy kivizsgálja és nyilvánosságra hozza, miért adott Novák Katalin kegyelmet a bicskei gyermekotthon pedofíliáért elítélt korábbi igazgatójának ügyét eltussoló K. Endrének.

    Magyar Péter már a múlt szerdai első kormányülés után arról beszélt, hogy a kegyelmi ügynek két helyen van dossziéja: az Igazságügyi Minisztériumban és a Sándor-palotában. Bár akkor azt mondta, úgy véli, hogy a teljes dokumentáció csak az utóbbiban lehet meg, arra pedig nem számít, hogy az igazságügyi minisztériumban lévő dossziéból túl sok minden kiderülne. „A Sándor-palotában meglévő teljes dossziéból szerintem több minden kiderülhet. Bár azt nem várom, hogy Novák Katalin, aki kegyelmet adott, mondjuk leírta, hogy »azért adtam kegyelmet, mert Lévai Anikó erre kért«. De nyilván lehetnek olyan részletek, amiket ha nem is a köztársasági elnök, de az előterjesztés készítője esetleg leírt, amiből lehet bizonyos dolgokra következtetni” – mondta a miniszterelnök.

    Azt is mondta, ha az igazságügyi minisztériumi dossziéból azt látják, hogy az nem teljes, akkor elvárják a köztársasági elnöktől, hogy hozza nyilvánosságra a teljes anyagot. Felszólította Sulyok Tamás köztársasági elnököt, hogy ezt kedd munkaidő végéig tegye meg.

    A Telex hétfői kérdésére, hogy Lévai Anikó említésével mire utalt Magyar, azaz van-e a birtokában olyan információ, ami Orbán Viktor feleségének érintettségére utal, a miniszterelnök azt mondta: „Teljesen mindegy, hogy nekem milyen információ van a birtokomban, hiszen ezek, ha van ilyen, akkor is városi legenda kategóriába tartoznak […]. Ami ennél fontosabb szerintem, hogy hogy fog ez kiderülni. […] A Tisza-frakció kezdeményezni fogja egy parlamenti vizsgálóbizottság felállítását. Ugye most, hogy nyilvánosságra hozzuk a kegyelmi dosszié egyik felét, és elvárjuk a köztársasági elnöktől, hogy hozza nyilvánosságra [a másikat], ki fog derülni, hogyha Sulyok Tamás nem megy megint szembe a magyar nép akaratával, a rendszerváltó milliókkal, akkor ki fog derülni, hogy le van-e írva valami.”

    A botrány, ami a Tisza Párt születéséhez vezetett

    A kegyelmi ügy volt az elmúlt évek legnagyobb politikai botránya, amibe nyolc nap alatt belebukott Novák Katalin és Varga Judit korábbi igazságügyi miniszter is – az ügyben fontos szerepet játszó Balog Zoltán református püspök viszont nem.

    Az ügy bő két évvel ezelőtt robbant ki, miután 2024. február 2-án kiderült, hogy Novák Katalin akkori államfő elnöki kegyelmet adott K. Endrének, a bicskei gyermekotthon kényszerítésért elítélt volt igazgatóhelyettesének, a szexuális bűncselekményekért elítélt pedofil igazgató segítőjének. A férfit ezért ítélték el, mert arra kényszerítette az akkori igazgató által szexuálisan zaklatott gyereket, hogy vonja vissza a vallomását.

    A rendszerváltás óta egyetlenegyszer történt olyan, hogy az igazságügyi miniszter nem írta alá a köztársasági elnök kegyelmi döntését: Dávid Ibolya elutasítási javaslattal terjesztette fel Göncz Árpádnak Kunos Péter bankvezér kérelmét 1998-ban. Göncz kegyelmet adott az egykori Agrobank vezérének, az MDF-es igazságügyi miniszter azonban nem írta alá a dokumentumot.

    Novák Katalin sosem árulta el, miért adott kegyelmet K. Endrének, Varga Judit pedig azt nem, hogy miniszterként milyen javaslattal terjesztette fel a köztársasági elnöknek K. Endre kegyelmi kérvényét. Gulyás Gergely akkori Miniszterelnökséget vezető miniszter egy tavalyi kormányinfón azt mondta, tudja, hogy mit javasolt Varga, de nem árulja el. Novák Katalin pedig azt mondta, hogy a döntést ő hozta, innentől pedig nincs relevanciája, hogy kinek a javaslatára, nyomásra vagy nem nyomásra tette. Arra azóta sem derült fény, hogy Orbán Viktornak miniszterelnökként milyen szerepe volt a kegyelmi ügyben.

    Mindenesetre a kegyelmi botrány hatására tűnt fel a semmiből az addig leginkább Varga Judit volt férjeként ismert Magyar Péter, és építette fel magát annyira, hogy mára ő lett Magyarország miniszterelnöke. Kormányfőként pedig azt is elrendelte, hogy a belügyminiszter és az igazságügyi miniszter augusztus 31-ig soron kívül vizsgálja ki a bicskei gyerekotthonban 2005 és 2025 között történt jogsértéseket.

    Később a szatyor fing is megszólalt: A Sándor-palota kiadja a kegyelmi ügy iratait a kormánynak.

  • Euró: ezen az árfolyamon jöhet az uniós fizetőeszköz!

    Euró: ezen az árfolyamon jöhet az uniós fizetőeszköz!

    Varga Mihály a Magyar Nemzeti Bank elnöke lényegében támogatólag beszélt Magyarország euró bevezetéséről. Eddig nem igen szólalt meg a jegybankelnök az euró bevezetésével kapcsolatban, sőt pénzügyminiszterként is távol tartotta magát a témától. Ez nagy lökést adhat az új kormánynak az euró övezethez való csatlakozási feltételeinek kidolgozásához, amihez nyilvánvalóan kelleni fog a jegybank is.

    Deviza és valuta árfolyamok

    A Magyar Nemzeti Bank konstruktív partnere lesz a kormánynak az euró bevezetéshez szükséges folyamatban – mondta Varga Mihály jegybankelnök a 11. Lámfalussy Konferencia nyitóbeszédében. Ez volt az első hivatalos pozitív megnyilvánulása a jegybankelnöknek az euró bevezetése kapcsán. Mint ismert a Magyar Péter vezette új kormány jelezte, hogy a ciklus végén szeretné elérni a közös uniós fizetőeszköz bevezetéséhez szükséges feltételeket.

    Bérkalkulátor 2026

    Számolja ki, mennyi nettó bér marad a bruttó fizetésből 2026-ban.

    Bérkalkulátor megnyitása

    Varga Mihály a konferencián jelezte, a pénz bevezetése Magyarország gazdasági érdekében áll, de hangsúlyozta, önmagában, az euró övezethez való csatlakozás nem lehet cél. Az euróövezeti csatlakozásnak akkor jöhet el az ideje, amikor a magyar gazdaság képes maximalizálni az egységes valuta előnyeit, miközben minimalizálni tudja a fix árfolyamrendszerből és az egységes monetáris politikából fakadó kockázatokat. (A magyar gazdaság exportorientált, így nem mindegy, hogy erős, vagy gyenge árfolyamon csatlakozik az övezethez.)

    Bővülünk?

    Beszédében hangsúlyozta: hatalmas növekedést mutattak fel a múlt hónapban az ország nemzetközi tartalékai. A Magyar Nemzeti Bank előzetes statisztikái szerint az állomány 1897,8 millió euróval bővült. Ezen belül a devizában tartott eszközök állománya bőven több mint 2 milliárd euróval 44,389 milliárd euróra nőtt a múlt hónapban, míg az aranytartalék értéke 111 millió euróval 13,978 milliárd euróra csökkent. Mindezt azért emelte ki, mert úgy véli a magyar gazdaságstabilitását és az ellenálló képességet a rekordszintű tartalékok is bizonyítják. Ugyancsak fontos szempont, hogy a hazai inflációt sikerült visszaszorítani, a forint árfolyama pedig tartósan 360 forint alá erősödött az euróval szemben.

    Továbbra is nagy kérdés, hogy milyen árfolyamon érdemes elérni az euróövezeti csatlakozás feltételeit. Zsidai Viktor, befektetési szakértő is osztja a jegybankelnök aggodalmát, magyarán semmi esetre sem cél agyoncsapni a magyar gazdaság exportképességét egy túl erős forinttal, de az sem lenne jó, ha ismét elszállna az infláció egy túl gyengével. Az ő véleménye szerint az árfolyamra a környező országok, illetve a hasonló fejlettségű ex-szocialista nagyvárosok átlagos árszínvonalát érdemes segítségül hívni. Az Numbeo adatai azt mutatják, hogy a környező nagyvárosok adatai alapján a magyar fizetőeszköznek a csatlakozási pillanatban valahol a 360-380 forint-euró sávban kellene mozognia. Ez a reális árfolyamsáv, amelyet a jelenlegi gazdasági környezet enged.

    Ennek a sávnak most a legalján mozog a forint, ám az elemzők arra figyelmeztetnek, hogy az év következő részében gyorsulhat az infláció (a közel-keleti válság és az olajárak elszabadulása miatt), ami automatikusan gyengíti a forint árfolyamán. Ám az év utolsó két hónapjában (a jelenlegi gazdasági környezet alapján) újra erősödésnek indulhat a forint az euróval szemben, amit viszont a jelek szerint kezelnie kell majd a jegybanknak, hogy az euró övezethez való csatlakozási folyamat valóban ne terhelje túl a magyar gazdaságot.

  • Adóbevallás: Hosszabb nyitvatartással készül a NAV!

    Adóbevallás: Hosszabb nyitvatartással készül a NAV!

    A szokásosnál hosszabb nyitvatartással várja a NAV a következő napokban azokat, akik személyesen adnák be az adóbevallásukat – írja a Nemzeti Adó és Vámhivatal alapján az MTI. A hivatal a személyes jelenlét mellett telefonon is meghosszabbított időben segíti az érdeklődőket.

    További információk itt: Adóbevallás

    A NAV központi ügyfélszolgálatai május 18. és 20. között hosszított nyitvatartással, reggel 8 óra 30 perctől egészen 18 óráig várják az ügyfeleket. A személyes megjelenést választó adózók bármely, az szja-bevalláshoz kapcsolódó kérdésükre választ kaphatnak, átnézhetik, elfogadhatják, módosíthatják a tervezetüket, befizethetik adójukat, segítséget kaphatnak az Ügyfélkapu+-szal kapcsolatos ügyintézéshez is.

    A NAV Infóvonala, a 1819 (külföldről +36 (1) 461-1819) szintén rendkívüli nyitvatartással fogadja az általános tájékoztatást kérő telefonokat: május 18-án és 19-én (hétfőn és kedden) 8 óra 30 perctől 18 óráig, május 20-án (szerdán) pedig 8 óra 30 perctől egészen 20 óráig hívható. A hosszabb nyitvatartási idővel a NAV telefonon is azokat szeretné támogatni, akik az szja-bevallás benyújtásában kérnek segítséget, ezért a rendkívüli nyitvatartási időben (16 óra után) kizárólag az ehhez kapcsolódó menüpontok érhetők el – ismertették közleményben.

    Mai friss hírek – a legfontosabb magyar hírek ma | rsshirek.hu

    Mai legfontosabb hírek egy helyen

    Hírkereső TOP 100

  • Utazási biztosítás 2026: egy váratlan baj milliókba kerülhet nélküle

    Utazási biztosítás 2026: egy váratlan baj milliókba kerülhet nélküle

    Sokan még ma is felesleges pluszkiadásnak tartják az utazási biztosítást, pedig egyetlen váratlan esemény is óriási anyagi terhet jelenthet külföldön. A szakértők szerint különösen válsághelyzetekben derül ki, mennyire fontos a megfelelő biztosítási védelem.

    Biztosítás kötés és lemondás részletei

    A MUISZ rendezvényén biztosítók és turisztikai szakemberek arról beszéltek, hogy az elmúlt években egyre több rendkívüli helyzet érintette az utazókat:

    • járatkésések
    • természeti katasztrófák
    • politikai bizonytalanság
    • egészségügyi vészhelyzetek
    • poggyászkárok és lopások.

    Mire jó valójában az utazási biztosítás?

    Az utazási biztosítás nem csak balesetre vagy betegségre szól.

    A modern csomagok sok esetben fedezhetnek:

    • sürgősségi orvosi ellátást
    • kórházi kezelést
    • gyógyszerköltséget
    • poggyászkárt
    • járatkésést
    • útlemondást
    • hazaszállítást
    • jogi segítséget
    • 24 órás asszisztenciát.

    Sokan csak akkor szembesülnek a valódi költségekkel, amikor külföldön történik baj.


    Egy külföldi orvosi ellátás brutálisan drága lehet

    Az egyik legnagyobb kockázat a külföldi egészségügyi ellátás ára.

    Egy egyszerűbb sürgősségi vizsgálat is:

    👉 több százezer forintba kerülhet,

    komolyabb műtét vagy kórházi kezelés esetén pedig:

    👉 akár több millió forintos számla is érkezhet.

    A biztosítók szerint különösen az Egyesült Államokban és egyes nyugat-európai országokban extrém magasak az egészségügyi költségek.


    A hazaszállítás lehet a legdrágább

    Sokan nem is gondolnak rá, hogy egy sérült vagy beteg utas hazaszállítása:

    👉 milliós tétel is lehet.

    A biztosítók szerint egy speciális mentőrepülős hazaszállítás ára akár:

    • 10–30 millió forint is lehet súlyos esetben.

    A legtöbb komoly utasbiztosítás ezt is fedezi.

    Mire jó?
    Orvosi és poggyászvédelem
    Legnagyobb veszély
    Külföldi kórházi számla
    Extra védelem
    Hazaszállítás
    Fontos
    Pár ezer Ft sok milliót érhet

    Válsághelyzetekben derül ki a biztosítás értéke

    A MUISZ rendezvényén is elhangzott:

    👉 válsághelyzetben válik igazán fontossá az utasbiztosítás.

    Ilyen lehet például:

    • természeti katasztrófa
    • politikai zavargás
    • járattörlés
    • járványhelyzet
    • külföldi baleset

    Ilyenkor a biztosító:

    • segíthet megszervezni a hazautazást
    • kapcsolatot tart a kórházakkal
    • asszisztenciát nyújthat a helyszínen.

    Az Európai Egészségbiztosítási Kártya nem mindenre elég

    Sokan azt gondolják, hogy az EU-s TB-kártya minden problémát megold.

    Ez azonban nem igaz.

    Az Európai Egészségbiztosítási Kártya:

    • csak az állami ellátás egy részére érvényes
    • nem fedezi a hazaszállítást
    • nem téríti a poggyászkárt
    • nem segít útlemondás esetén.

    Ezért a szakértők szerint külön utazási biztosítás továbbra is erősen ajánlott.


    Sportolásnál különösen fontos lehet

    A nyári nyaralások során sokan:

    • búvárkodnak
    • jet-skiznek
    • túráznak
    • extrém sportokat próbálnak ki.

    Ilyenkor viszont nem minden alapbiztosítás érvényes.

    A biztosítók szerint külön sportfedezetre lehet szükség például:

    • búvárkodás
    • síelés
    • hegymászás
    • extrém sportok esetén.

    Már online is percek alatt megköthető

    A biztosítók szerint ma már néhány perc alatt online is köthető utazási biztosítás.

    Például:

    is kínál különböző csomagokat.


    Mire figyeljünk biztosításkötés előtt?

    A szakértők szerint fontos ellenőrizni:

    • mekkora az orvosi fedezet
    • van-e poggyászbiztosítás
    • fedezi-e a sportolást
    • tartalmaz-e útlemondási védelmet
    • milyen országokra érvényes.

    Nem minden olcsó biztosítás nyújt megfelelő védelmet.


    Összegzés: pár ezer forinttal milliókat lehet megspórolni

    Az utazási biztosítás sokszor csak pár ezer forintos tétel, de egy komoly baj esetén:

    👉 akár több millió forintos veszteségtől is megvédhet.

    A szakértők szerint különösen a 2026-os bizonytalan nemzetközi helyzetben érdemes tudatosan készülni az utazásokra.

  • Új mesterképzéseket indít az iparkamara!

    Új mesterképzéseket indít az iparkamara!

    A mestervégzettség sokkal több egy papírnál: szakmai elhivatottságot tükröz, a jövőbe vetett bizalmat mutatja, olyan végzettség, amellyel a mesterek egy magasabb szintű szakmai tudást tudnak átadni a fiatalok számára.

    További hírek itt: MKIK

    Éppen ezért újabb támogatott mesterképzést hirdet a Csongrád-Csanádi Kereskedelmi és Iparkamara 2026-ban. Ezúttal gázfogyasztó berendezés- és csőhálózat szerelő, valamint karosszérialakatos szakemberek jelentkezését várja a gazdasági önkormányzat június 5-ig.

    A mestervizsga célja, hogy a szakemberek számára biztosítsa a szakmai fejlődés és egzisztenciális életpálya modell, karrier kialakításának lehetőségét, valamint a tanulóképzéshez és vállalkozásvezetéshez szükséges ismeretek elsajátítását. A támogatási szerződés korlátozott számban lehetőséget teremt arra, hogy a duális képzésbe bekapcsolódó cégek munkavállalói támogatást kapjanak mesterképzés és vizsga teljesítésére.

    Támogatott képzések esetében a támogatás önrész vállalása mellett nyerhető el, melynek összege 2026-ban bruttó 204 ezer forint. A képzések a tervek szerint júliusban indulnak majd, a pontos dátumról minden jelentkező részletes tájékoztatást kap a kamarától.

    A szakemberek felmerülő kérdéseikkel kapcsolatban az iparkamara munkatársát kereshetik a felnottkepzes@cskik.hu címen, valamint a 62/554-263-as és a 30/455-1436-os telefonszámon. A képzések a Kulturális és Innovációs Minisztérium finanszírozásában, a Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprész terhére valósulnak meg.

  • Üzemanyagárak a szomszédos országokban: Benzin és Gázolaj árak

    Üzemanyagárak a szomszédos országokban: Benzin és Gázolaj árak

    Aki a szomszédos országokba készül hétvégi kiruccanásra, jobban jár, ha még itthon megáll egy kúton. A KSH legfrissebb elemzése rávilágít, hogy a dízel ára nálunk a legalacsonyabb a környező országokhoz képest, és a benzin tekintetében is csak kevesen tudnak aláígérni a hazai kutaknak. A legfrissebb üzemanyagtérképekből kiderül, hol fáj leginkább a tankolás Közép-Európában.

    A Tisza Párt bejelentése az üzemanyagokról

    • Magyarországon a dízel ára a legalacsonyabb a környező országokhoz képest
    • A benzin csak két országban olcsóbb, máshol drágább, mint itthon
    • Több kisebb benzinkút korlátozásokat vezetett be vagy bezárt, mert kimerült a készlet

    Ahogy arról korábban írtunk, hamarosan a bezárás sorsára juthat több kisebb töltőállomás, amelyek eddig olcsóbban vásárolhattak az ország vésztartalékaiból. Egyre több helyen vezetnek be korlátozásokat, olyan benzinkút is akad, ahol mindössze 5 liter a maximálisan tankolható mennyiség.

    Gépész László, a Független Benzinkutak Szövetségének elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy eddig 35 forinttal olcsóbban vehettek benzint az ország vésztartalékaiból, ám a készletek elfogytak, ami miatt több helyen is korlátozásokat vezethettek be. Néhány benzinkútnál nemcsak a tankolható mennyiséget szabják meg, hanem több órára be is zárhatnak.

    A Mol szerint amennyiben a kisebb kutak zárva lesznek, a nagykereskedelmi lánc töltőállomásainál továbbra is zavartalanul meg lehet tankolni az autókat.

    Közben a kormány döntött, újabb jelentős mennyiségű üzemanyagot szabadít fel az ország stratégiai készleteiből. Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter döntése alapján 150 millió liter 95-ös benzint és 425 millió liter dízelt dobnak piacra a biztonsági tartalékból. A május 14-én megjelent rendelet szerint az értékesítést azonnal meg kell kezdeni.

    Több ismert közgazdász viszont nyílt levélben fordult Kapitány Istvánhoz, amelyben az üzemanyagárstop mielőbbi kivezetését sürgetik.

    Régiós átlag alatt a védett áras magyar benzin

    Az EU által kiadott Weekly Oil Bulletin és a Magyarországon március 10-től hatályos védett ár adatai alapján hazánkban a 95-ös oktánszámú motorbenzin átlagára április hónapban 595 forint volt, ami 24 forinttal, azaz 3,9 százalékkal alacsonyabb a szomszédos országok 619 forintos átlagértékénél–derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyűjtéséből. A teljes régió országaiban kicsit más a helyzet, az áprilisi átlagár összesen 600 forint volt. Ennél a magyar védett ár 0,8 százalékkal, 5 forinttal volt kevesebb. Márciushoz képest 3 forinttal nőtt a 95-ös – nem védett – benzin átlagára hazánkban, míg a szomszédos és a régiós országokban megfigyelt átlag 5, illetve 12 forinttal mérséklődött. Fontos persze megjegyezni, hogy egy hónapon belül a csúcs árak alaposan eltérhetnek az átlagáraktól.

    Ahogy az ábrán is látszik, a régión belül csak két országban volt olcsóbb a 95-ös benzin a régióban az itthoninál. Bulgáriában 542 és Lengyelországban, ahol 529 forintba került.

    A régiós országok közül Lengyelország és Bulgária kivételével minden országban magasabb volt a benzin átlagára áprilisban, mint Magyarországon. Az előző havi adatokhoz képest Szlovéniában nőtt a legnagyobb mértékben összesen 29 forinttal.

    Ausztriában, Horvátországban és Romániában a 95-ös oktánszámú benzin átlagára 5–10 százalékkal, míg Csehországban, Szerbiában, Szlovéniában és Szlovákiában 0–5 százalékkal volt magasabb a magyar értéknél. Bulgáriában 8,9, Lengyelországban pedig 11,1 százalékkal maradt el a magyartól.

    Nálunk volt a legolcsóbb a gázolaj

    A dízelüzemanyag havi átlagára a védett ár miatt Magyarországon 615 forint volt áprilisban, ami 76 forinttal, 11 százalékkal maradt el a szomszédos országok 691 forintos átlagértékétől. A 676 forintos régiós átlagárnál 61 forinttal, 9 százalékkal volt alacsonyabb a dízelüzemanyag hazai átlagára. Az előző havi adathoz képest 2 forinttal csökkent a gázolaj magyarországi havi árszintje, míg a szomszédos országokban 17, a régiós országokban pedig 6 forinttal emelkedett a márciusi értékhez képest.

    A dízelolaj áprilisi átlagára minden régiós országban meghaladta a magyar értéket, a horvát és az osztrák átlagár több mint 15 százalékkal volt magasabb. Az előző havi adathoz képest Bulgáriában, Horvátországban, Szlovéniában és Szlovákiában nőtt a dízel átlagára, Szlovéniában volt tapasztalható a legnagyobb mértékű, 75 forintos drágulás.

  • Ezért állunk sorba a bankban!

    Ezért állunk sorba a bankban!

    Kiderült: az Otthon Start hitelt vitte mindenki!

    Óriási ugrást hozott a támogatott lakáshiteleknél az Otthon Start szeptemberi bevezetése. Tavaly október és idén március között több mint 1270 milliárd forint értékben kötöttek ilyen szerződéseket a bankok, ami nagyjából a megelőző négy év együttes összegének felel meg – számolta ki a BiztosDöntés.hu. Közben folyamatosan emelkedik a lakáshitelek, így az Otthon Start hitelek átlagos összege is: egy év alatt több mint 7 millió forinttal nőtt az összeg.

    Banki és pénzügyi hírek – friss információk

    • Az Otthon Start szeptemberi bevezetése óta drasztikusan nőtt a támogatott lakáshitelek szerződésállománya
    • Október és március között 1272,7 milliárd forint értékben kötöttek új szerződéseket
    • A támogatott hitelek aránya az új lakáshitelek piacán 80% fölé emelkedett, miközben korábban 20% körüli volt
    • Az átlagos új lakáshitelösszeg egy év alatt 7 millió forinttal 27,3 millióra nőtt
    • A bankok ügyfélcsalogató kedvezményekkel és több százezer forintos ajándékpénzzel versenyeznek a hitelfelvevőkért

    Drasztikus növekedést okozott a támogatott lakáshitelek felvételében az Otthon Start Program. A bankok a 2025 októbere és 2026 márciusa közötti fél évben 1272,7 milliárd forint összegben kötöttek új szerződéseket támogatott lakáshitelekre, ami példátlannak számít – hívja fel a figyelmet Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője.

    Gyorsan megfordultak az arányok

    A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint az Otthon Start bevezetése előtti időszakban majdnem négy év kellett ahhoz, hogy ehhez hasonló összegű, kedvezményes kamatozású lakáshitelt értékesítsenek a bankok. 2021 szeptembere és 2025 szeptembere között összesen 1293 milliárd forint támogatott lakáshiteles szerződést kötöttek.

    Arra Gergely Péter szerint az Otthon Start hitel indulása előtt is számítani lehetett, hogy a támogatott hitelek többségbe kerülnek majd az új folyósításokon belül, hiszen igen széles kör által igényelhető konstrukcióról van szó.

    A múlt év utolsó és 2026 első negyedévére viszont eljutottunk oda, hogy a támogatott lakáshitelek az új szerződések összegének több mint 80 százalékát adják, miközben 2025 első felében még csak 20 százalék körül mozgott az arányuk. Ez azt jelenti, hogy az új szerződéseken belüli arány gyakorlatilag megfordult október óta, visszaszorultak a piaci kamatozású lakáshitelek, amit egyértelműen az Otthon Start Program megjelenése okozott.

    Látványosan megugrottak a hitelösszegek

    Az új, gyerekvállalás nélkül is elérhető támogatott kölcsön megjelenése közben látványos ugrást hozott az új lakáshitelek átlagos összegében is. Miközben 2025 első negyedévében még alulról súrolta a 20 millió forintot az egy szerződésre jutó átlagos összeg, addig az idei év első negyedében ez már 27,3 millió forintra nőtt. Ennek oka is főként az, hogy az Otthon Start esetében rendre 30–35 millió forint közötti átlagos összegről számolnak be a bankok.

    Az Otthon Start iránti, óriási kereslet hatására idén újabb rekordot dönthetnek a lakáshitelek. Az MNB már az első negyedévben 780,3 milliárd forintnyi új lakáshitel-szerződést regisztrált, ami alapján bőven túlszárnyalhatónak tűnik a tavalyi 1970 milliárd forintos csúcs is.

    Repkednek az ügyfélcsalogató százezrek

    A hitelfelvevők megszerzéséért minden bevetnek a bankok: kedvezményt adnak a maximum 3 százalékos fix kamatból és több százezer forint ajándékpénzzel csalogatják őket magukhoz. A BiztosDöntés.hu Otthon Start hitel kalkulátora szerint az ügyfélszerzés érdekében egyre nagyobb kedvezményeket kínálnak a támogatott konstrukciónál a bankok. Igaz, ezek maradéktalan kihasználásához rendszerint többféle feltételt is teljesíteni kell.

    A Gránit Bank évi 2,79 százalékos, kedvezményes kamattal kínálja az Otthon Start hitelt, miközben akár 360 000 egyszeri jóváírás is járhat a kölcsön mellé. A pénzintézet a kezdeti költségeknél is nyújt kedvezményeket.

    Az Erste 200 000 forint egyszeri jóváírást ad az Otthon Start hitel igénylőinek, ám ez további 200 000 forinttal is kiegészülhet, ha az igénylők minden felkínált kedvezményt ki tudnak használni.

    Az MBH Banknálmost akár 500 000 forint kedvezmény is járhat az Otthon Start hitel mellé a feltételek teljesítése esetén. A pénzintézet a prémium- és privát banki ügyfeleknek kamatkedvezményt is nyújt, számukra a hitel éves kamata 2,89 százalék.

    A MagNet Bank most 200 000 forint egyszeri jóváírással kínálja a támogatott konstrukciót, ha teljesülnek a kért feltételek, miközben az éves kamat 2,80 százalék. Emellett induló díjkedvezményeket is ad a pénzintézet.

    Az OTP Bank több, a kezdeti költségekhez kapcsolódó kedvezményt is nyújt az Otthon Start hitelnél. Emellett a konstrukció évnyerő változatánál 12 hónapig csak kamatot kell fizetnie az ügyfélnek, a tőke törlesztése csak a futamidő 13. hónapjától kezdődik el.

    A CIB Bank 200 000 forint egyszeri jóváírást ad a támogatott hitel mellé, miközben az éves kamat 2,95 százalék. A pénzintézet egyes lakossági számlacsomagok havi díját is elengedi a futamidő végéig, de legkésőbb a hitel visszafizetésének időpontjáig.

    Az UniCredit Bank 250 000 forint egyszeri jóváírást ad az Otthon Startnál a feltételek teljesülésekor, miközben az éves kamat 2,80 százalék.

    A Raiffeisen Bank 200 000 forint egyszeri jóváírást ad a feltételek teljesítése esetén, miközben több induló díjkedvezmény is elérhető a pénzintézetnél.

    A K&H 200 000 forint jóváírást ad az Otthon Starthoz kapcsolódóan. Ez viszont további 120 000 forinttal egészülhet ki akkor, ha a ketten új ügyfélként igénylik a konstrukciót.