Címke: Hírek

Hírek : RSSHirek.hu Hírkereső friss hírek

  • Minimálbér 2026: ennyit kereshetnek nyáron a diákok és az idénymunkások

    Minimálbér 2026: ennyit kereshetnek nyáron a diákok és az idénymunkások

    A nyári szezon közeledtével rengeteg diák és alkalmi munkavállaló keres lehetőséget Magyarországon. A 2026-os minimálbér-emelésnek köszönhetően az órabérek is emelkedtek, így idén több pénzt vihetnek haza azok, akik nyári munkát vállalnak.

    A szakértők szerint különösen a mezőgazdaságban, a vendéglátásban és a turizmusban lehet nagy kereslet a munkaerőre. Több területen már most munkaerőhiányról beszélnek, ezért a munkáltatók magasabb fizetéssel próbálják megszerezni a dolgozókat.

    Ennyi a minimálbér 2026-ban

    A 2026-os szabályok szerint a teljes munkaidős minimálbér bruttó 322 800 forintra emelkedett Magyarországon. Az órabéres minimálbér így bruttó 1856 forint lett.

    A garantált bérminimum – vagyis a szakképzettséget igénylő munkakörök minimális bére – ennél is magasabb:

    • bruttó 373 200 forint havonta,
    • illetve 2145 forintos órabér.

    Ez a nyári diákmunkák és szezonális állások fizetésére is közvetlen hatással van.

    Minimálbér és nyári munka órabér 2026-ban

    Minimálbér havonta 2026-ban a teljes munkaidős minimálbér bruttó 322 800 Ft. Ez sok nyári munka és egyszerűbb idénymunka alapja lehet.
    Minimálbéres órabér A minimálbér alapján számolt bruttó órabér 1856 Ft, ez alatt szabályosan nem érdemes munkát vállalni.
    Garantált bérminimum Szakképzettséget igénylő munkakörben a garantált bérminimum bruttó 373 200 Ft havonta, órabérben pedig 2145 Ft.
    Nyári munka órabér 2026 A diákok és idénymunkások sok helyen már 2000–3000 Ft közötti bruttó órabérrel is találkozhatnak, főleg turizmusban, vendéglátásban és mezőgazdaságban.
    Mire figyelj munkavállalás előtt? Legyen szerződés, pontos munkaidő-nyilvántartás, és mindig ellenőrizd, hogy az ajánlott órabér eléri-e legalább a 2026-os minimálbéres szintet.

    Ennyit kereshetnek a diákok nyári munkában

    A szakmai elemzések szerint 2026-ban a legegyszerűbb nyári diákmunkák esetében is legalább:

    ➡️ bruttó 1856 forintos órabér járhat.

    A szakképzettséget vagy speciális tudást igénylő munkákban pedig:

    ➡️ akár 2145 forintos minimális órabér is kötelező lehet.

    Bizonyos területeken ennél jóval többet is lehet keresni. Egyes pénzügyi, informatikai vagy nyelvtudást igénylő pozíciókban a 3000 forintos órabér sem ritka.

    A mezőgazdaságban is nagy a munkaerőhiány

    A nyári szezonban különösen a mezőgazdaságban jelent komoly problémát a munkaerőhiány. Sok helyen nehéz elegendő dolgozót találni a betakarítási munkákra, ezért a cégek egyre magasabb bérekkel próbálják csábítani a diákokat és az idénymunkásokat.

    A szakértők szerint a magyar mezőgazdaságban egyre nagyobb szükség van:

    • alkalmi munkásokra,
    • diákokra,
    • valamint külföldi munkaerőre is.

    A munkáltatók gyakran szállást, étkezést vagy plusz juttatásokat is kínálnak, hogy könnyebben találjanak dolgozókat.

    A 25 év alattiak helyzete kedvezőbb

    A 25 év alatti fiatalok számára továbbra is nagy előnyt jelent az SZJA-mentesség. Ez azt jelenti, hogy sok esetben a bruttó órabér szinte teljes egészében nettó keresetként marad náluk.

    Ezért egy nyári munka akár komoly bevételt is jelenthet:

    • heti több műszak esetén,
    • hétvégi pótlékokkal,
    • vagy esti munkavégzéssel együtt.

    Egyes helyeken a vasárnapi vagy éjszakai pótlék miatt az órabér jelentősen megemelkedhet.

    Egyre többen vállalnak nyári munkát

    A magasabb árak és a drágulás miatt egyre több fiatal dönt úgy, hogy a nyári szünetben munkát vállal. Sokan:

    • fesztiválra,
    • nyaralásra,
    • jogosítványra,
    • vagy tanulmányokra gyűjtenek pénzt.

    A szakértők szerint 2026-ban tovább nőhet a szezonális munkák iránti érdeklődés, különösen a Balaton környékén és a turisztikai térségekben.

    Nem érdemes minimálbér alatt dolgozni

    A szakmai szervezetek arra figyelmeztetnek, hogy a hivatalos minimálbéres óradíjak alatt senkinek sem szabadna munkát vállalnia. A diákoknak és idénymunkásoknak is érdemes figyelniük arra, hogy:

    • szabályos szerződést kapjanak,
    • pontosan vezessék a munkaidejüket,
    • és tisztában legyenek az aktuális minimális órabérekkel.

    A 2026-os nyári szezonban ugyanis már a legegyszerűbb munkák esetében is jóval magasabb fizetésre számíthatnak, mint néhány évvel ezelőtt.

  • Esik az üzemanyagok ára, pénteken újabb komoly csökkenés jön!

    Esik az üzemanyagok ára, pénteken újabb komoly csökkenés jön!

    Folyamatban a harmadik napon, az eddigi legkomolyabb mértékben csökkennek az üzemanyagárak Magyarországon.

    Benzin és Gázolaj árak – Itt tankoljál

    Míg a múlt héten újra és újra emelésekről számolhattunk be, a pünkösdi hosszú hétvége után zsinórban a harmadik napon az üzemanyagárak csökkenéséről ad hírt a Holtakoljak.hu.

    Május 29-én, azaz pénteken a mai 11-11 forintot is meghaladó esés jön a benzin és a gázolaj beszerzési árában. A 95-ös benzin ezúttal bruttó 16 forinttal, a gázolaj pedig bruttó 12 forinttal kerül majd kevesebbe. 

    A mai csökkenés után, de még a holnapi további esés előtt a 95-ös benzin átlagára 685 Ft/liter, a gázolajé 695 Ft/liter a magyar kutakon.

    Természetesen a mostani csökkenés sem érinti a védett áron tankolókat, ők továbbra is 595, illetve 615 Ft/liter áron vásárolhatják a benzint és a gázolajat.

  • KSH friss adatok: Álláskeresés 2026

    KSH friss adatok: Álláskeresés 2026

    Hiába stagnált tavasszal a munkanélküliségi ráta, a magyar munkaerőpiac továbbra sem talál vissza a korábbi csúcsaira. A foglalkoztatottak száma csökken, egyre többen keresnek hosszabb ideje munkát, miközben a cégek egy része inkább kivár a bizonytalan gazdasági környezetben. A statisztikák alapján nem újabb zuhanás, hanem egy tartósan beragadt állapot körvonalazódik, a foglalkoztatás négy és fél éves mélypont közelében alakul, miközben a munkanélküliek száma továbbra is meghaladja a tavalyi átlagot.

    KSH adatok, elemzések

    A Központi Statisztikai Hivatal friss adatai szerint áprilisban a 15 és 74 év közötti foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 619 ezer fő volt. Eközben 216 ezren számítottak munkanélkülinek, ami 4,5 százalékos munkanélküliségi rátát jelent. A február és április közötti három hónap átlagában 4 millió 618 ezren dolgoztak Magyarországon a 15–74 éves korosztályban. Ez 55 ezres visszaesést jelent az egy évvel korábbi adathoz képest.

    A csökkenés egyébként mindkét nemet érintette, de a nőknél nagyobb volt a visszaesés. A foglalkoztatott férfiak száma 18 ezerrel, 2 millió 464 ezer főre csökkent, míg a dolgozó nők száma 37 ezerrel, 2 millió 154 ezer főre mérséklődött. Az elsődleges munkaerőpiacon 4 millió 430 ezren dolgoztak, ami 72 ezres csökkenést jelent az egy évvel korábbi szinthez képest. A közfoglalkoztatottak száma eközben 68 ezer fő volt, míg 120 ezren külföldön vállaltak munkát.

    A 15–64 éves korosztályban a népesség és a foglalkoztatottak számának egyidejű csökkenése mellett a foglalkoztatási ráta 74,7 százalékra mérséklődött. A február és április közötti időszakban a 15–74 éves munkanélküliek átlagos létszáma 219 ezer fő volt, a munkanélküliségi ráta pedig 4,5 százalékon alakult.

    Az is kiderült, hogy a munkanélküliek átlagosan 13,1 hónap alatt találtak állást, miközben egyre többen ragadtak bent tartósan a munkaerőpiacon. A munkát keresők 33,3 százaléka három hónapnál rövidebb ideje próbált elhelyezkedni, ez azonban 11,6 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbi aránynál. Közben nőtt a hosszabb ideje állást keresők száma: a 4–11 hónapja munkát keresők aránya 30,6 százalékra, a legalább egy éve munkát keresőké pedig 36,1 százalékra emelkedett.

    Beragadt a munkaerőpiac, a cégek kivárnak

    Virovácz Péter, az ING vezető elemzője az Indexnek küldött értékelésében arról írt, hogy a várakozásoknak megfelelően stagnált a munkanélküliségi ráta a KSH legfrissebb adatai alapján. Az elemző szerint a februári, negatív meglepetést hozó adat után most inkább a munkaerőpiac állapotának beragadása látszik, nem pedig egy újabb romló hullám kialakulása. A munkanélküliek száma jelenleg 215–220 ezer fő körül alakul, ami ugyan alacsonyabb az előző hónapokban látott szinteknél, de továbbra is meghaladja a tavalyi éves átlagot.

    „A részleteket böngészve, a havi adatok alapján azt látni, hogy miközben folytatódott a munkaképes korú népesség fogyása, addig a gazdaságilag inaktívak száma jelentősebben (mintegy 25 ezer fővel) emelkedett. Mindez azt jelenti, hogy a népességfogyás mellett egy jelentősebb létszám elhagyta a munkaerőpiacot. Erre utal az is, hogy a 27 ezer fővel csökkenő foglalkoztatotti létszám mellett csökkent a munkanélküliek száma közel 3 ezer fővel, tehát a kedvezően alakuló munkaerőpiaci ráták elsősorban megint a kínálati és a keresleti oldal párhuzamos szűküléséből fakadnak” – írta az ING vezető elemzője.

    A foglalkoztatotti létszám továbbra is a négy és fél éves mélypont közelében alakul.

    A munkaerőpiac 2022 közepén elért csúcsához képest már nagyjából 50 ezerrel kevesebben dolgoznak Magyarországon, miközben a munkaképes korú népesség száma a demográfiai folyamatok miatt mintegy 160 ezer fővel csökkent. Ezzel párhuzamosan a munkanélküliek száma a hivatalos, háromhavi átlagot mérő statisztika szerint nagyjából 65 ezer fővel emelkedett.

    Az arányszámok alapján a munkaerőpiac továbbra is feszesnek számít, ugyanakkor egyre inkább kirajzolódik a lassú lazulás trendje. Csökken az üres álláshelyek és a foglalkoztatottak száma, miközben emelkedik a munkanélkülieké. Virovácz szerint a vállalatok továbbra is nehéz helyzetben vannak. Bár a gazdaságban már látszanak az élénkülés jelei, az emelkedő energiaárak, a növekvő munkaerőköltségek és a geopolitikai bizonytalanság továbbra is óvatosságra kényszerítik a cégeket.

    Ezt tükrözi a GKI májusi üzleti bizalmi indexe is, amely enyhén romlott. A felmérés alapján nagyjából ugyanannyian készülnek létszámleépítésre, mint bővítésre: mindkét tábor aránya körülbelül 10 százalék. A cégek többsége így inkább kivár, miközben egy részük a jelenlegi kapacitásigényénél több munkavállalót tart állományban. „Előre tekintve a munkaerőpiac kínálati oldalán nem várunk érdemi változást a jövőben. Demográfiai fordulat nem körvonalazódik, miközben a dráguló munkaerő és a továbbra is bizonytalanságokkal terhelt gazdasági kilátás tovább apaszthatja a munkaerőpiaci keresletet” – összegezte Virovácz Péter.

  • Márki-Zay Péter: Nem erre szavaztunk!

    Márki-Zay Péter: Nem erre szavaztunk!

    Magyar Péter miniszterelnök szombaton arról beszélt, hogy a Tisza-kormány csökkentené a miniszterelnök, a miniszterek, az államtitkárok, az országgyűlési képviselők és a polgármesterek fizetését is. Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere egy friss videóban félrevezetőnek nevezte azt a kommunikációt, ami a polgármesterek korrupciójával indokolja a lépést. Majd arra kérte a kormányfőt, hogy üljön le tárgyalni a városvezetőkkel, mielőtt az Országgyűlés döntést hoz az ügyben.

    Tisza Párt friss hírek

    Magyar Péter az RTL Híradónak adott interjújában arról beszélt, hogy csökkentenék a miniszterelnök, a miniszterek, az államtitkárok, az országgyűlési képviselők és a polgármesterek fizetését is.

    Erre a kijelentésre reagált most Márki-Zay Péter, aki a Facebook-oldalára feltöltött videóban azt mondta, hogy szerinte ma nincsenek túlfizetve a magyar polgármesterek. Úgy véli, hogy a bérekkel dobálózás egy olyan populista megközelítés, ami már nagyon sok kárt okozott az országnak.

    „Azért is félrevezető ez a kommunikáció a polgármesterek vagy miniszterek béréről, mert itt a polgármesterek korrupcióját hozták fel indoklásul. Mi viszont egy olyan változásra szavaztunk áprilisban, ahol a korrupt polgármestereknek nem a fizetését csökkentik, hanem börtönbe csukják őket. Vannak tisztességes, jól dolgozó polgármesterek, akik megdolgoznak a fizetésükért, és vannak korrupt politikusok, akiknek nem a fizetését kell csökkenteni, hanem börtönbe kell őket csukni. Ne keverjük össze a kettőt” – hangsúlyozta Hódmezőváráshely polgármestere.

    A politikus arról is beszélt, hogy őt nem az zavarta leginkább, Orbán Viktor mennyit keres miniszterelnökként, hanem az,  hogy „ezermilliárdokat loptak el ettől az országtól”.

    Márki-Zay Péter a legnagyobb aggályát is megosztotta a követőivel. Elmondása szerint attól fél, hogy a Tisza Párt adminisztratív eszközökkel akarja elfoglalni az önkormányzatokat, szerinte a fizetéscsökkentés is egy lépés lenne ebbe az irányba.

    És itt megnyílik a lehetőség a Tisza Párt előtt, hogy elfoglalja az önkormányzatokat, és akkor tényleg egyszínűvé lesz az ország, akkor egy új egypártrendszerben találjuk magunkat. És őszintén szólva ez nem az, amire áprilisban szavaztunk. Nagyon fontosnak tartom, hogy Magyar Péter tisztázza, hogy ő valódi demokráciát akar. Azt szeretnénk kérni Magyar Pétertől, hogy egyeztessen velünk, egyeztessen az önkormányzati szövetségekkel, és ne konzultáció nélkül, bennünket meg se hallgatva hozzon döntést

    – tette hozzá Márki-Zay Péter.

  • Politikai földrengés jöhet Magyarországon: mi várhat a lakáspiacra és az ingatlanárakra?

    Politikai földrengés jöhet Magyarországon: mi várhat a lakáspiacra és az ingatlanárakra?

    Az elmúlt időszak politikai eseményei után egyre többen teszik fel a kérdést: milyen hatással lehetnek a változások a magyar lakáspiacra? Az ingatlanpiac ugyanis rendkívül érzékenyen reagál a gazdasági és politikai környezetre, ezért már most sokan találgatják, hogy mi történhet az árakkal, a lakáshitelekkel és a befektetésekkel a következő hónapokban.

    Ingatlanok – lakás adás-vétel és albérlet árak

    A szakértők szerint rövid távon elsősorban a kivárás lehet jellemző a piacon. Ilyenkor sok vásárló és befektető inkább megfigyelő álláspontra helyezkedik, amíg világosabbá nem válik, milyen gazdaságpolitikai irány jöhet a következő időszakban. Ugyanakkor a magyar lakáspiac helyzetét továbbra is erős kereslet és korlátozott kínálat jellemzi.

    Tovább emelkedhetnek az ingatlanárak?

    Az elmúlt években látványos drágulás ment végbe a magyar ingatlanpiacon. Az Economx egyik korábbi elemzése szerint 2024-ben az adásvételek száma jelentősen emelkedett, és a piac 2025-ben is tovább bővült.

    A szakértők úgy látják, hogy bár a piac tavasszal némileg lassult, az árak továbbra is magas szinten maradhatnak. A keresletet több tényező is támogatja:

    • az állami támogatások,
    • az Otthon Start Program,
    • a befektetői érdeklődés,
    • valamint az új lakások alacsony száma.

    Sokan arra számítanak, hogy egy esetleges politikai fordulat után új lakáspolitikai intézkedések érkezhetnek, amelyek ismét megmozgathatják a piacot.

    A vevők most kivárhatnak

    Az ingatlanközvetítők szerint a politikai bizonytalanság idején gyakran megnő a kivárás. Ilyenkor a vásárlók egy része inkább elhalasztja a döntést, különösen akkor, ha hitelből vásárolna ingatlant.

    Az Economx elemzése szerint tavasszal már látszott némi lassulás a piacon: a nagyvárosokban hosszabb idő alatt kelnek el a lakások, és a vevők alkupozíciója is javult.

    Ez különösen fontos lehet azok számára, akik:

    • első lakást vásárolnának,
    • befektetési céllal keresnek ingatlant,
    • vagy hitelből költöznének nagyobb lakásba.

    A hitelek sorsa is kulcskérdés

    A lakáspiac szempontjából az egyik legfontosabb tényező továbbra is a hitelkamatok alakulása. Az elemzők szerint a támogatott hitelek továbbra is erősíthetik a keresletet, különösen a fiatal családok körében.

    A jelzáloghitel-piac akár rekordközeli teljesítményt is elérhet, miközben a bankok is figyelik a politikai és gazdasági változásokat. Egy kedvezőbb kamatkörnyezet újabb lendületet adhatna a lakásvásárlásoknak.

    Az új lakások száma továbbra is kevés

    Bár több fejlesztés is elindulhat, a kínálati oldal továbbra sem tud gyorsan alkalmazkodni a kereslethez. A Portfolio szerint 2026 elején nőtt az építési engedélyek száma, de az új lakások tömeges átadása inkább csak később várható.

    Ez azt jelenti, hogy:

    • sok helyen továbbra is kevés az új lakás,
    • a jó elhelyezkedésű ingatlanok gyorsan elkelhetnek,
    • és a nagyvárosokban tartós maradhat az árnyomás.

    Befektetők is figyelik a változásokat

    A magyar ingatlanpiac hagyományosan fontos befektetési célpont a magyarok számára. Sokan még mindig az egyik legbiztonságosabb befektetésnek tartják a lakást, különösen bizonytalan gazdasági időszakokban.

    Elemzők szerint ugyanakkor a politikai környezet változása rövid távon óvatosságot hozhat a befektetők részéről. Különösen figyelik:

    • az esetleges új adókat,
    • a támogatási rendszereket,
    • a bérlakáspiac szabályozását,
    • valamint az infláció és a forint alakulását.

    Jöhet fordulat a lakáspiacon?

    A szakértők egyelőre nem számítanak drasztikus összeomlásra vagy hirtelen áresésre. Több elemzés szerint inkább átmeneti lassulás és fokozott kivárás jöhet, miközben a kereslet hosszabb távon továbbra is erős maradhat.

    A következő hónapok kulcskérdése lehet:

    • maradnak-e a jelenlegi támogatások,
    • hogyan alakulnak a hitelkamatok,
    • nő-e az új lakások száma,
    • és milyen gazdaságpolitikai döntések születnek.

    Az biztos, hogy a magyar lakáspiac ismét érzékeny időszakba lépett, és a politikai változások most az ingatlanárakra és a vásárlói hangulatra is komoly hatással lehetnek.

  • 100 ezer forintos iskolakezdési támogatás: idén már jön is a pénz!

    100 ezer forintos iskolakezdési támogatás: idén már jön is a pénz!

    A Magyar Közlönyben megjelent, Magyar Péter miniszterelnök által jegyzett kormányhatározat szerint június 15-éig kell elkészíteniük a szaktárcáknak a Tisza Párt által szorgalmazott 100 ezer forintos iskolakezdési támogatás bevezetéséről szóló javaslatot.

    Családi pótlék utalás és feltételek

    A rendelet szerint a támogatást az esélyegyenlőség figyelembevételével kell elkészíteni, célként tűzve ki az iskolakezdés pénzügyi terheinek enyhítését. A javaslatot pénzügyminiszternek kell elkészítenie, az oktatási és gyermekügyi miniszter és a szociális és családügyi miniszter bevonásával. A javaslatban be kell mutatniuk a szükséges forrásokat, valamint azt, hogyan fognak érvényesülni az esélyegyenlőségi szempontok.

    Korábbi kormányszóvivői közlés alapján a cél mindenekelőtt, hogy a rászorulókat támogassa a kormány, ebbe a körbe a középosztály nem tűnik úgy, hogy beleférhet. Magyar Péter azt mondta, a támogatás augusztusban érkezhet majd az érintetteknek.

  • Nyugdíjas szép-kártya 2026 – Magyar Péter bejelentette a pluszpénzt a nyugdíjasoknak

    Nyugdíjas szép-kártya 2026 – Magyar Péter bejelentette a pluszpénzt a nyugdíjasoknak

    Kényelmesebbé és olcsóbbá vált a SZÉP-kártya használata a veszélyhelyzeti kormányzás megszűnésével. A nem felhasznált összegek után a korábbi, eredeti szabályok szerint vonnak le költséget a bankok, ami a kártyatulajdonosoknak kedvezőbb. A legnagyobb változás azonban az, hogy még idén megérkezhet a nyugdíjas SZÉP-kártya.

    Nyugdíjasok figyelem, friss hírek

    • Ismét a kedvezőbb, eredeti szabályok szerint vonnak le költséget a SZÉP-kártyákról
    • A régi egyenlegeknél újra a május 31-i határidőt kell figyelni
    • A SZÉP-kártyákon február végén 115,7 milliárd forint állt rendelkezésre

    Így fog működni a nyugdíjas SZÉP-kártya

    A tervek szerint már idén ősszel megkaphatják a nyugdíjasok a Tisza-kormány által beígért pluszjuttatást, ez lenne a Nyugdíjas SZÉP-kártya. Magyar Péter miniszterelnök elárulta: a jelenlegi tervek szerint az októbertől decemberig tartó negyedévre a havi 250 ezer forintnál kevesebb nyugdíjban részesülők 50 ezer forintot, a 250 ezer és 500 ezer forint közötti ellátást kapók pedig 25 ezer forintot kaphatnak. A legnagyobb – havi félmillió forint feletti – nyugdíjak esetén ugyanakkor már nem járna SZÉP-kártya.

    Magyar Péter azt mondta, akkor lenne elégedett, ha már 2026 negyedik negyedévétől elkezdhetnék kifizetni a nyugdíjasoknak a nyugdíjas SZÉP-kártya első összegét. A miniszterelnök hozzátette: nem akarja a Pénzügyminisztériumot olyan vállalásba belelavírozni, amely nem tartható, de a mostani tervek szerint minden év októberétől a következő év októberéig járhatna a beígért évi 200 ezer, illetve 100 ezer forintos pluszjuttatás.

    Ez praktikusan azt jelentené, hogy az idei utolsó negyedévre (2026. októbertől decemberig tartó időszakra) járó időarányos részt, a nyugdíj összegétől függően 25 ezer vagy 50 ezer forintot már szeretné kifizetni a kormány.

    Ahogy arról korábban írtunk, a Tisza Párt a választási programjában egyebek mellett azt ígérte a nyugdíjasoknak, hogy bevezetik a nyugdíjas SZÉP-kártyát. Ez a tervek szerint évi 200 ezer forinttámogatást jelent majd azoknak, akiknek a nyugdíja alacsonyabb havi 250 ezer forintnál.Emellett évente 100 ezer forinttámogatást ígértek azoknak, akiknek a havi nyugdíja 250 ezer és 500 ezer forint között van. Ez alapján a nyugdíjasok 97 százaléka megkapja a nyugdíjas SZÉP-kártyát. A kártya a tervek szerint élelmiszerre, gyógyszerre, egészségmegőrzésre és pihenésre lesz fordítható.

    Így változtak a szabályok

    Az elmúlt években már megszokhattuk, hogy egy veszélyhelyzeti rendelet alapján a Széchenyi Pihenő Kártyák régebbi egyenlegének felhasználására március 20-án és szeptember 20-án kellett figyelni.

    Ha a kártyabirtokos a feltöltés után eltelt egy évet követő március 20-ig vagy szeptember 20-ig nem használta fel ezeket a régebbi egyenlegeket, akkor ezek terhére 15 százalékos egyszeri díjat számított fel a szolgáltató ezeken a napokon.

    A veszélyhelyzet végével több ahhoz kapcsolódó rendelet jogszabályi környezetbe került, de a SZÉP-kártya lejáró egyenlegének szabályozásával nem ez történt, hanem az eredeti kormányrendelet szabályai lépteka veszélyhelyzeti szabályok helyébe.

    – Így a jövőben újra a május 31-i határidőre kell majd figyelni a régebbi egyenlegeknél – emlékeztet Fata László, a Cafeteria TREND juttatási szakértője. – Ráadásula levonások mértéke is változik.A visszatérő szabály szerint a kártyára utalt támogatás összegét a juttatás évét követő második naptári év május 31-ig célszerű felhasználni. Ez azt jelenti, hogy2026-ban a 2024-ben kapott juttatások felhasználására kell figyelni – magyarázta a szakember.

    Hozzátette: ha a magánszemély nem használja fel a kártyán lévő juttatást a fenti határidőig, akkor a szolgáltató havonta legfeljebb 3 százalék (de legalább 100 forint) költséget vonhat le a régóta fel nem használt egyenlegből. (Ha 100 forintnál kevesebb a fel nem használt pénzösszeg, a díj összege megegyezik a fel nem használt összeggel.)

    – A munkavállalóknak tehát érdemes ellenőrizni, hogy idén rendelkeznek-e még ilyen, 2024. december 31-e előtt feltöltött, fel nem használt egyenleggel és gondoskodni ezek elköltéséről– emlékeztetett Fata László.

    Ennyi pénz van a SZÉP-kártyákon

    A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) március végi közleménye szerint február végén a SZÉP-kártyákon összesen 115,7 milliárd forint állt még rendelkezésre, amiből április 30-ig hideg élelmiszert is lehetett vásárolni. A SZÉP-kártya 2026 februárjában is a belföldi turizmus egyik legfontosabb motorja volt. A SZÉP-kártya feltöltések összértékemintegy 41,7 milliárd forintot tett ki, ami 12 százalékkal volt magasabb az előző év azonos időszakához képest.

    A kártyabirtokosok 34,5 milliárd forintot használtak fel a kártyákról, ami több mint 18 százalékkal volt magasabb, mint 2025 februárjában.

    A szálláshelyek Gyula és turisztikai térségében köszönhették bevételeiket a legnagyobb arányban a SZÉP-kártyának, ahol ebben az időszakban a hazai vendégektől származó szálláshelyi költések 13 százalékát SZÉP-kártyával egyenlítették ki.

    Januárban a kártyabirtokosok száma meghaladta a 3 milliót, míg az elfogadóhelyek száma átlépte a 167 ezret.

  • Férfiak 40 nyugdíj 2026: tényleg jöhet az új kedvezményes nyugdíj Magyarországon?

    Férfiak 40 nyugdíj 2026: tényleg jöhet az új kedvezményes nyugdíj Magyarországon?

    Az elmúlt hetekben ismét reflektorfénybe került a „Férfiak 40” lehetősége, vagyis az a javaslat, amely szerint a férfiak is jogosultak lennének kedvezményes nyugdíjra 40 ledolgozott év után – hasonlóan a jelenlegi Nők40 rendszerhez. A téma különösen sokakat foglalkoztat, mivel rengeteg férfi dolgozik fizikailag megterhelő munkakörökben, és sokan úgy érzik, igazságtalan a jelenlegi szabályozás.

    Nyugdíjkorhatár – friss hírek

    Jelenleg Magyarországon a férfiak számára továbbra is a 65 éves nyugdíjkorhatár az általános szabály. A Nők40 program ugyanakkor lehetőséget biztosít a hölgyek számára, hogy megfelelő jogosultsági idő esetén korábban nyugdíjba vonuljanak. Ez az évek óta működő rendszer sok férfiban veti fel a kérdést: vajon számukra is jöhet hasonló kedvezmény?

    Mit mondanak most a szakértők?

    A nyugdíjszakértők szerint a férfiak kedvezményes nyugdíjának bevezetése rendkívül nagy terhet róna a költségvetésre. Dr. Farkas András nyugdíjszakértő szerint a teljes körű „Férfiak40” rendszer hosszú távon a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát is veszélyeztethetné.

    A szakértő ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy sok országban működik egy úgynevezett rugalmas nyugdíjmodell. Ebben az esetben az érintettek korábban is nyugdíjba mehetnek, viszont alacsonyabb havi ellátást kapnak. Ez lehet az egyik kompromisszumos megoldás a jövőben.

    Miért érzik sokan igazságtalannak a jelenlegi rendszert?

    A vita egyik legfontosabb érve az, hogy a férfiak átlagos várható élettartama Magyarországon alacsonyabb, mint a nőké. Több szakértő is rámutatott arra, hogy sok férfi már a nyugdíjkorhatár elérése előtt meghal, vagy csak rövid ideig él nyugdíjasként.

    Emellett rengetegen dolgoznak évtizedeken keresztül nehéz fizikai munkában:

    • építőiparban,
    • gyárakban,
    • mezőgazdaságban,
    • közlekedésben,
    • vagy egészségre káros munkakörökben.

    Sokan úgy vélik, hogy 40-45 év folyamatos munkaviszony után indokolt lenne egy kedvezményes nyugdíjlehetőség.

    Férfiak 40 nyugdíj – mit jelentene a gyakorlatban?

    Mi lenne a Férfiak 40? Olyan kedvezményes nyugdíjlehetőség, amely 40 év jogosultsági idő után adna korábbi nyugdíjba vonulási lehetőséget a férfiaknak.
    Van már hivatalos döntés? Jelenleg nincs elfogadott törvény a Férfiak 40 bevezetéséről. A téma szakértői és politikai vitákban szerepel.
    Kik járhatnának jól vele? Elsősorban azok a férfiak, akik nagyon hosszú munkaviszonyt szereztek, nehéz fizikai munkát végeztek, vagy egészségi okok miatt nehezen dolgoznának tovább.
    Mi a legnagyobb akadály? A szakértők szerint a legnagyobb kérdés a finanszírozás. Egy teljes értékű Férfiak 40 rendszer jelentős többletkiadást okozhatna a nyugdíjkasszának.
    Mi lehet a kompromisszum? Reálisabb megoldás lehet egy rugalmas nyugdíjmodell, ahol korábban is el lehetne menni nyugdíjba, de csökkentett havi összeggel.

    Egyre többen támogatják a rugalmas nyugdíjat

    A szakértői elemzések alapján jelenleg egyre inkább a rugalmas nyugdíjba vonulás tűnik reális iránynak Magyarországon. Ez azt jelentené, hogy bizonyos feltételekkel akár a hivatalos korhatár előtt is lehetne nyugdíjba menni, de a havi összeg csökkentett lenne.

    Egy ilyen rendszer több előnnyel járhatna:

    • csökkenthetné a fizikai munkát végzők terheit,
    • igazságosabbá tehetné a rendszert,
    • és mérsékelhetné a költségvetési kockázatokat.

    A szakértők szerint azonban nagyon pontos szabályokra lenne szükség, különösen a szolgálati idő, a járulékfizetés és a nyugdíj összegének meghatározása terén.

    Mekkora lehetne a csökkentés?

    A nemzetközi példák alapján több országban is működik olyan rendszer, ahol a korhatár előtti nyugdíj esetén évente 4-5 százalékkal kisebb ellátás jár.

    Ez azt jelentené, hogy aki például 5 évvel korábban szeretne nyugdíjba menni, annak a havi nyugdíja akár 20-25 százalékkal is alacsonyabb lehetne.

    Ez sokak számára még így is kedvező megoldás lenne, különösen azoknak, akik egészségi állapotuk vagy munkájuk miatt már nem tudnak teljes erőbedobással dolgozni.

    A nyugdíjrendszer jövője egyre nagyobb kérdés

    A magyar nyugdíjrendszer fenntarthatósága már most is komoly vita tárgya. Szakértői elemzések szerint az elöregedő társadalom és az egyre kevesebb aktív dolgozó miatt hosszú távon komoly reformokra lehet szükség.

    A következő években több fontos kérdés kerülhet napirendre:

    • emelkedik-e tovább a nyugdíjkorhatár,
    • megmarad-e a Nők40,
    • bevezethetik-e a Férfiak40 rendszert,
    • változhat-e a nyugdíjszámítás módja,
    • illetve hogyan alakulhat a 13. havi nyugdíj sorsa.

    A szakértők szerint biztosan lesznek változások a következő években, de egyelőre nem született konkrét döntés a férfiak kedvezményes nyugdíjáról.

    Sokan figyelik a politikai ígéreteket is

    A téma politikailag is egyre érzékenyebb. Több párt és közéleti szereplő is felvetette már a férfiak korábbi nyugdíjazásának lehetőségét, különösen a nehéz fizikai munkát végzők esetében.

    A nyugdíjkérdés ráadásul rengeteg embert érint közvetlenül:

    • a most dolgozó középkorúakat,
    • a nyugdíj előtt állókat,
    • és a jelenlegi nyugdíjasokat is.

    Ezért nem meglepő, hogy minden ilyen hír hatalmas érdeklődést vált ki Magyarországon.

    Jöhet valóban a Férfiak40?

    Jelenleg nincs hivatalos döntés a Férfiak40 bevezetéséről, de a vita egyre erősebb. A szakértők szerint a teljes, a Nők40-hez hasonló rendszer bevezetése nehezen finanszírozható lenne, ugyanakkor egy rugalmas, csökkentett összegű korai nyugdíjmegoldás reális lehetőség lehet a jövőben.

    Az biztos, hogy a nyugdíjrendszer kérdése 2026-ban is az egyik legfontosabb társadalmi téma marad Magyarországon.

    Jelenj meg weboldaladdal itt a Hírkeresőben, várunk!

  • Nyugdíjasok figyelem: Magyar Péter bejelentése!

    Nyugdíjasok figyelem: Magyar Péter bejelentése!

    A miniszterelnök szerint sokkal rosszabb állapotban van a magyar gazdaság, mint amit az előző kormány állított, ezért teljes átvilágítás zajlik az állam működésében. Magyar Péter több azonnali intézkedést is bejelentett.

    Augusztus 20. környékére lezárulhatnak az állami átvilágítások, és a kormány tájékoztathatja a lakosságot az ország valós gazdasági állapotáról – erről beszélt Magyar Péter az RTL Híradónak kormányfőként adott első interjújában.

    A miniszterelnök szerint a helyzet súlyosabb, mint korábban állították, ugyanakkor már az idén megkezdődhet több, korábban beígért támogatás kifizetése is.

    Magyar Péter közölte: 

    • augusztusban eljuthat a családokhoz a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatás,
    • míg a nyugdíjasok ősszel megkaphatják a SZÉP-kártyára érkező támogatás első, 50 ezer forintos részletét.

    A politikus szerint a cél az, hogy az emberek rövid időn belül érzékeljék a változásokat még akkor is, ha „nem lehet rögtön mindent visszaépíteni”.

    Az interjúban állította, hogy nem boszorkányüldözésre készülnek, hanem arra, hogy feltárják, milyen állapotban vette át az országot az új vezetés. Magyar Péter elmondása szerint a korábban 3,7 százalékosra tervezett költségvetési hiányt előbb 5 százalék fölé emelték, majd a kormányzati átadáskor már 6,8–7 százalékos hiánnyal számoltak. 

    A Tisza Párt elnöke szerint az 5 százalékos deficit sem tartható, ezért jelenleg teljes körű költségvetési átvilágítás zajlik. 

    Az új költségvetés tervezetét augusztus végére készítenék el, hogy szeptemberben szavazhasson róla az Országgyűlés.

    Közölte, hogy csökkentik a miniszterelnök, a miniszterek, az államtitkárok, a képviselők és a polgármesterek fizetését.

    Saját javadalmazásáról azt mondta: miniszterelnökként és képviselőként összesen bruttó 3,8 millió forintot fog keresni, szemben Orbán Viktor korábbi, bruttó 7,8 milliós fizetésével. A parlament működésén és a kapcsolódó kereteken négy év alatt 50 milliárd forintot takarítanának meg.

    A miniszterelnök arról is beszélt, hogy 

    csütörtökön politikai megállapodást írhatnak alá az Európai Bizottsággal a felfüggesztett uniós források ügyében. 

    Magyar szerint a cél a 10,4 milliárd eurónyi helyreállítási támogatás hazahozatala, amelyből energetikai és közlekedési fejlesztéseket finanszíroznának. Ehhez azonban korrupcióellenes intézkedésekre, az integritási hatóság jogköreinek bővítésére és a kekvarendszer átalakítására is szükség lesz.

    RSSHirek.hu – Hírkereső TOP friss hírek minden nap
  • Vasárnap kinevezték mind az ötvenöt államtitkárt, ők azok: Államtitkárok neve és listája!

    Vasárnap kinevezték mind az ötvenöt államtitkárt, ők azok: Államtitkárok neve és listája!

    Vasárnap kinevezték mind az ötvenöt államtitkárt, így a korábban megnevezett közigazgatási államtitkárokkal együtt már végleges, kik fognak dolgozni a tizenhat miniszter alatt a Tisza-kormányban. Államtitkár lesz Velkey György László és Nagy Ervin is, a rendészetért a korábbi budapesti rendőrfőkapitány felel majd, a sportért pedig Kálnoki Kis Attila volt öttusázó világbajnok és újságíró. Kustánczi Norbert Rudolf, a 24.hu korábbi főszerkesztője a Miniszterelnökség államtitkáraként a kormány kommunikációjáért felel majd.

    Tisza Párt friss hírek cikkek

    „A ma kinevezett 55 szakember egyharmada nő. Összesen 103 diplomájuk van, a legfiatalabb 28 éves, a legidősebb 66” – írta Facebook-oldalán a kinevezésekkel kapcsolatban Magyar Péter. Így néz ki a Magyar-kormány államtitkári gárdája:

    Agrár- és Élelmiszergazdasági Minisztérium – Bóna Szabolcs miniszter

    • Dr. Búza László élelmiszer-gazdaságért, – forgalmazásért és -műveltségért felelős államtitkár lett. Pályafutását közvetlenül egyetem után állatorvosként kezdte, majd igazgató főállatorvosként folytatta, később Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szinten is ellátta ezt a szolgálatot. 2017-től kezdve az Állatorvostudományi Egyetem oktatója.
    • Dr. Jobbágy Krisztina jogász, közbeszerzési és agrártámogatási jogi szakértő a közös agrárpolitikáért, nemzetközi kapcsolatokért és fejlesztésért felelős államtitkár lett. Jobbágy pályafutását a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium SAPARD Hivatalánál kezdte közbeszerzési szakreferensként, majd közbeszerzési vezető szakreferensként dolgozott. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalban osztályvezetőként, majd a Jogorvoslati Főosztály főosztályvezetőjeként irányította a fellebbezések, kifogások és jogi képviseleti ügyek kezelését. 2006-tól ügyvédként nyújt jogi tanácsadást, különösen agrártámogatási, közbeszerzési és földforgalmi ügyekben.
    • Molnár János István okleveles agrármérnök lett az agrárgazdaságért felelős államtitkár. Pályafutását az IKR Zrt.-nél kezdte gyakornokként, majd értékesítőként és területi igazgatóként dolgozott. A vállalat jogutódjánál, az IKR Agrár Zrt.-nél 2012 és 2019 között területi igazgatói, 2019 és 2024 között régióigazgatói feladatokat látott el.
    • A minisztérium parlamenti államtitkára dr. Árvay Nikolett jogász, a Tisza képviselője.
    • A minisztérium közigazgatási államtitkára dr. Nagy Gábor.

    Belügyminisztérium – Pósfai Gábor miniszter

    • Kálnoki Kis Attila sportújságíró, médiaszakember és korábbi élsportoló, a 24.hu egykori főmunkatársa lett a Belügyminisztérium sportért felelős államtitkára. Pályafutását a magyar öttusa-válogatott tagjaként kezdte, Olimpiai ötödik, ötszörös világ- és háromszoros Európa-bajnok, tizenötszörös magyar bajnok, az UTE örökös bajnoka. Korábban a Nemzeti Sport és a Sport24 főszerkesztőjeként, illetve a Centrál Médiacsoport munkatársaként dolgozott.
    • Rendészeti államtitkár lett dr. Tóth Gábor, aki 2003 és 2007 között Budapest rendőrfőkapitányának bűnügyi helyetteseként dolgozott, majd 2007-től, a második Gyurcsány-kormány és a Bajnai-kormány alatt a főváros rendőrfőkapitánya volt, 2010-ben viszont Pintér Sándor egykori belügyminiszter leváltotta. Az Országos Polgárőr Szövetség jogi és igazgatási alelnökeként aktív szerepet vállal a civil közbiztonsági együttműködés rendszerében is.
    • A minisztérium parlamenti államtitkára Halmai Ferenc Tibor rendészeti szakember, Tisza képviselője lett. Halmai 2008 és 2013 között a Jászberényi, 2013 és 2023 között a Tiszafüredi Rendőrkapitányság vezetője volt. A választáson Pócs Jánost győzte le egyéni választókerületében.
    • A minisztérium közigazgatási államtitkára dr. Retteghy András Tibor.

    Egészségügyi Minisztérium – Hegedűs Zsolt miniszter

    • Dr. Buga László, a Ceglédi Toldy Ferenc Kórház orvosigazgatója a kórházi fekvő- és járóbeteg szakellátásért felelős államtitkár lett. Buga 1999-ben végzett Szegeden az általános orvostudományi szakon. Több mint tíz évet dolgozott az Egyesült Királyságban, ahol a klinikai munka mellett publikációi is megjelentek. Mindezek mellett egy saját kezdeményezésű, középiskolásoknak szóló Életprogram projektet is vezet.
    • Dr. Porpáczy Krisztina alapellátásért és integrált ellátásért felelős államtitkár, a Tisza parlamenti képviselője is. Ápolóként végzett, majd a Semmelweis Egyetemen szerzett orvosi diplomát, több mint húszévnyi háziorvosi tapasztalata van.
    • Dr. Vokó Zoltán orvos, epidemiológus és egészségpolitikai szakember népegészségügyért felelős államtitkár lett. Vokó jelenleg a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Technológiaértékelő és Elemzési Központjának egyetemi tanára és igazgatója, korábban az ELTE Egészségpolitika és Egészség-gazdaságtan Tanszékének vezetője, valamint az Országos Egészségfejlesztési Intézet igazgatója volt. Dolgozott az Egészségügyi Minisztériumban főosztályvezetőként, illetve az Erasmus Medical Center kutatójaként Hollandiában. Szakterülete az epidemiológia, a népegészségügy és az egészség-gazdaságtan.
    • Dr. Svéd Tamás, a Magyar Orvosi Kamara eddigi főtitkára lett a minisztérium parlamenti államtitkára. Svéd aneszteziológus-intenzív terápiás szakorvos, pszichoterapeuta eddig a Magyar Orvosi Kamara (MOK) főtitkáraként dolgozott. korábban kivonuló mentőtiszt is volt. A Semmelweis Egyetemen és az ELTE-n végzett, és határozottan képviselte az orvostársadalom érdekeit, gyakran bírálva az egészségügy rendszerszintű problémáit
    • A minisztérium közigazgatási államtitkára Ilku Lívia gyógyszerész, közgazdász és jogász végzettségű, a Richter Gedeon jogi szakértője, a gyógyszerészkamara etikai bizottságának vezetője.

    Élő Környezetért Felelős Minisztérium – Gajdos László miniszter

    • Kelemen Ágnes környezetgazdász, klíma- és energiapolitikai szakértő vízügyi és klímapolitikáért felelős államtitkár lett. Kelemen korábban a European Climate Foundation programmenedzsereként délkelet-európai klíma- és energiapolitikai projekteket koordinált, jelenleg a dán Viegand Maagøe tanácsadó cég vezető projektmenedzsere. Dolgozott az Európai Bizottság regionális politikai főigazgatóságánál, valamint külső szakértőként a Bizottság regionális politikai, klímapolitikai és energetikai főigazgatóságainak. A magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium korábbi munkatársa.
    • Kertész-Káldosi Zsuzsanna Ágnes környezetmérnök és gazdasági agrármérnök felel államtitkárként a körforgásos gazdaságért és környezetvédelemért. Jelenleg a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének szakmai igazgatója, korábban az Energiaügyi Minisztériumban vezető-kormányfőtanácsosként, az Innovációs és Technológiai Minisztériumban, valamint a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumban szakmai tanácsadóként dolgozott.
    • Kőrösi Levente agrármérnök és természetvédelmi szakember a biológiai sokféleség megőrzéséért felelős államtitkár lett. Pályafutása nagy részét az Agrárminisztériumban és jogelőd intézményeiben töltötte, ahol a Biodiverzitás- és Génmegőrzési Főosztály vezetőjeként a biológiai sokféleség védelmével kapcsolatos nemzetközi egyezmények és hazai végrehajtásuk koordinációjáért felelt.
    • Dr. Bögi Viktória jogász, a Tisza képviselője lett a minisztérium parlamenti államtitkára.
    • A minisztérium közigazgatási államtitkára Rozinka Zsolt, aki a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztályának főosztályvezetője volt.

    Gazdasági és Energetikai Minisztérium – Kapitány István miniszter

    • Dr. Fábián Ágnes, a Henkel Magyarország volt ügyvezető igazgatója lett a gazdaságfejlesztési államtitkár.
    • Tótth András energetikai államtitkár pályafutását a Boston Consulting energetikai szakértőjeként kezdte, később dolgozott az E.ON Földgáz és az MVM Csoport legfelső vezetésében, elsősorban a stratégiát, szabályozást és kereskedelmet lefedő területeken.
    • Dr. Zolnay Judit jogász, nemzetközi üzleti és vállalatfejlesztési szakember külgazdasági államtitkár lett.
    • Porcher Áron közgazdász lett a minisztérium parlamenti államtitkára. Porcher 2024 óta a Fővárosi Közgyűlésben dolgozott a Tisza képviselőjeként, majd országgyűlési képviselői mandátumot nyert.
    • A minisztérium közigazgatási államtitkára Zimmer Mátyás, aki az utóbbi években a Richter Gedeon Nyrt. jogi és nemzetközi hálózatmenedzsment főosztályának munkajogi csoportjának vezetőjeként dolgozott, korábban pedig a Belügyminisztériumban volt kormánytisztviselő.

    Honvédelmi Minisztérium – Ruszin-Szendi Romulusz miniszter

    • Dr. Sándor Zsolt informatikai vezető, szervezeti stratégiai szakember lett a minisztérium digitalizációs és kibervédelmi államtitkára. A Tectus Innovation K+F programvezetőjeként védelmi fókuszú digitális katonai rendszerek fejlesztését irányította, korábban a HMEI Zrt. vezérigazgató-helyetteseként és CIO-jaként állami vállalati IT-stratégiáért, digitális transzformációért és jelentős IT-portfólióért felelt. Dolgozott az ÁEEK IT igazgatójaként, valamint e-kormányzati és útdíjstratégiai fejlesztések vezetőjeként is. Nem azonos azzal a Sándor Zsolt altábornaggyal, akit Ruszin-Szendi vezérkari főnöknek nevezett ki.
    • Varga Attila Elek nyugállományú hivatásos katona, repülési és légierő-stratégiai szakember honvédelmi államtitkár lett. Jelenleg a Honvédelmi Sportszövetség szakmai munkatársa, korábban a Magyar Honvédség Parancsnokságán a Honvéd Vezérkarnál vezető szakreferensként, kiemelt repülő referensként, valamint a Törökországban a NATO Szövetséges Légierő Parancsnokság törzstisztjeként dolgozott. Az Airwin Aviator School operatív igazgatója és repülőgépvezető oktatója volt. Számos katonai kitüntetés birtokosa.
    • A minisztérium parlamenti államtitkára Kürtös László Antal közlekedésmérnök és védelmi ipari szakember, aki a Kongsberg Hungária Kft. cégvezetőjeként részt vett a Magyar Honvédség kiemelt fejlesztési programjaiban, különösen a NASAMS légvédelmi rendszer, valamint katonai kommunikációs és URH rádiórendszerek beszerzésének és integrációjának koordinálásában. 2019 és 2025 között Egerszólát független önkormányzati képviselője volt.
    • A minisztérium közigazgatási államtitkára dr. Tóth Attila.

    Igazságügyi Minisztérium – Görög Márta miniszter

    • Dr. Bódis Péter jogász, ingatlanforgalmi szakjogász, ügyvéd, a Tisza képviselője lett a minisztérium parlamenti államtitkára.
    • A minisztérium közigazgatási államtitkára Gárdos-Orosz Fruzsina az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének igazgatója és tudományos főmunkatársa, valamint az ELTE Jogi Kar Alkotmányjogi Tanszékének egyetemi tanára. A Magyar Alkotmányjogászok Egyesülete tanácsadó testületének, valamint a Central and Eastern European Forum of Young Legal, Political and Social Theorists tanácsadó testületének tagja, 2003-2007 és 2010-2013 között az Alkotmánybíróság munkatársa volt. 2025 óta az MTA doktora.

    Közlekedési és Beruházási Minisztérium – Vitézy Dávid miniszter

    • Barna Zsolt okleveles építőmérnök és közúti biztonsági auditor lett a közúti közlekedésért felelős államtitkár. Barna korábban az állami oldalon európai uniós támogatásokkal foglalkozott, az elmúlt tizenkét évben pedig egy mérnöki tervező és tanácsadó céget vezetett. Részt vett az útügyet érintő jogszabályok és tervezési előírások kidolgozásában a Magyar Út- és Vasútügyi Társaság tagjaként, emellett szakosztályelnökként dolgozott a Magyar Mérnöki Kamarában is.
    • Szemerey Samu építészmérnök, városépítész építészeti államtitkárként fog dolgozni a minisztériumban. Tervezőként, szakértőként és tanácsadóként az elmúlt két évtizedben városokkal, intézményekkel és piaci szereplőkkel dolgozott együtt, emellett számos fejlesztési program, szakmai esemény, kutatás és kiállítás kezdeményezője, szervezője és vezetője volt Magyarországon és Európában. Korábban ő volt az új Közlekedési Múzeum projekt építészeti vezetője is. A Kortárs Építészeti Központ alapító tagja és szakmai vezetője, valamint a DANU építészeti és urbanisztikai igazgatója. Korábban a Telex műsoraiban is szerepelt szakértőként.
    • A debreceni tiszás képviselő, a Tisza Párt korábbi sajtófőnöke, Tárkányi Zsolt lesz a Közlekedési és Beruházási Minisztérium parlamenti államtitkára.
    • A minisztérium közigazgatási államtitkára Sirály Katalin, a Sirály és Társa Ügyvédi Iroda vezető ügyvédje.

    Külügyminisztérium – Orbán Anita miniszter

    • Breuer Klára nagykövet bilaterális kapcsolatokért felelős államtitkár lett. Breuer 1991 óta a Külgazdasági és Külügyminisztérium diplomatája; dolgozott Washingtonban sajtóattaséként, Bécsben az ENSZ-képviseleten, Londonban első beosztottként és chargé d’affaires-ként, majd 2014 és 2019 között a lisszaboni magyar nagykövetséget vezette, 2022-től Magyarország helsinki nagyköveteként dolgozott. 2011–2014 között Martonyi János külügyminiszter kabinetfőnöke, korábban Mádl Ferenc köztársasági elnök diplomáciai főtanácsadója volt.
    • A multilaterális ügyekért felelős államtitkár Mészáros Krisztián nemzetközi kapcsolatokra és biztonságpolitikára szakosodott diplomáciai vezető lett. Mészáros jelenleg a NATO Nemzetközi Titkárságán a Partnerségekért és Globális Ügyekért Felelős Igazgató Brüsszelben. Korábban a NATO főtitkári kabinetjének igazgatóhelyettese, a NATO ENSZ melletti polgári összekötője, valamint partnerségi és euroatlanti ügyekért felelős referens volt. Dolgozott a Külügyminisztériumban, illetve Magyarország NATO melletti Állandó Képviseletén is.
    • A Külügyminisztérium parlamenti államtitkára Velkey György László, Magyar Péter korábbi kabinetfőnöke lett. Velkey a Tisza képviselője és a párt frakcióvezető-helyettese is. Korábban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem nemzetközi irodavezetője és osztályvezetője, valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem adjunktusa volt.
    • Közigazgatási államtitkár: Kereszty Gabriella 2011-2016 között a Külügyminisztérium kabinetfőnök-helyettese, miniszteri főtanácsadója, majd Áder János idején a Köztársasági Elnöki Hivatal külpolitikai főtanácsadója volt. 2023-ban rendkívüli és meghatalmazott nagyköveti rangot kapott.

    Miniszterelnökség – Ruff Bálint miniszter

    • Dr. Bíró-Nagy András politológus, a Policy Solutions vezetője a Miniszterelnökség szakpolitikáért felelős államtitkára lett. Bíró-Nagy az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa és 2022-2026 között a Kormányzás és Közpolitika Osztály vezetője. Korábban az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős biztosának kabinetjében politikai tanácsadóként dolgozott.
    • Kustánczi Norbert kommunikációs és médiaszakember, újságíró felel a kormányzati kommunikációért a Miniszterelnökség államtitkáraként. Kustánczi dolgozott külpolitikai újságíróként, tanácsadóként, felelős szerkesztőként több médiumnál. 2013 és 2017 között a 24.hu főszerkesztője volt. 2025 óta a Tisza politikai koordinátora.
    • Nagy Zsófia szociológus és szociális antropológus stratégiai államtitkár lett a Miniszterelnökségen. Tanított az ELTE Társadalomtudományi Karán, majd önkormányzati kommunikációs vezetőként és polgármesteri főtanácsadóként Józsefvárosban. 2025 óta a Tisza politikai koordinátora.
    • Csontos Bence, a Tisza képviselője a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára lett.
    • A minisztérium közigazgatási államtitkára Ducsay Zsuzsanna ügyvéd, jogi szakértő.

    Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium – Lannert Judit miniszter

    • Kókayné Lányi Marietta közoktatásért felelős államtitkár 1991-ben hozta létre a Gyermekek Háza Alternatív Alapozó Programot, amelynek tanítója és pedagógiai vezetője lett. Emellett számos országos oktatásfejlesztési és pedagógusképzési program szakmai vezetője volt, több évtizede foglalkozik integrált és inkluzív nevelési modellek fejlesztésével, pedagógusképzéssel és módszertani programok kidolgozásával, rendszeresen tart előadásokat hazai és nemzetközi szakmai konferenciákon.
    • dr. Katz Sándor fizikus, az ELTE Fizikai és Csillagászati Intézet egyetemi tanára felsőoktatásért felelős államtitkár lett. Katz több mint 25 éves kutatói és oktatói tapasztalattal rendelkezik, hosszú éveken át dolgozott Németországban kutatóintézeti és egyetemi közegben is.
    • Kereki Judit gyógypedagógus, pszichopedagógus, közgazdász gyermekügyekért felelős államtitkár lett a minisztériumban. Kereki több mint három évtizedes tapasztalattal az oktatás, a gyermek- és családügy, valamint a kora gyermekkori intervenciós ellátórendszer fejlesztése területén. Jelenleg a Semmelweis Egyetem Pető András Karának egyetemi docense, valamint a Családbarát Magyarország Központ Gyermekút Módszertani Központjának igazgatója.
    • Naderi Zsuzsanna szakképzésért és felnőttkori oktatásért felelős államtitkár közgazdász, közgazdász-tanár, okleveles könyvvizsgáló és szak- és felnőttképzési szakértő, több mint harminc éves tapasztalattal az oktatás, a felnőttképzés és az intézményfejlesztés területén. Jelenleg a KÉSZ Holding Zrt. Edupark Ágazati Képzőközpontjának ügyvezetője és a cégcsoport képzés-fejlesztési vezetője, emellett aktív szerepet vállal országos szakképzési és ágazati, szakmai, érdekképviseleti szervezetek munkájában is.
    • A minisztérium parlamenti államtitkára Kapronczai Balázs, a Tisza baranyai országgyűlési képviselője. Vállalkozó, művészeti intézményvezető, közoktatási szakértő. Tanulmányai befejezése után Szigetváron alapított magán művészeti iskolát.
    • A minisztérium közigazgatási államtitkára Dr. Benedek Bulcsu Balázs jogász, közigazgatási és kodifikációs szakember. Pályafutása során dolgozott Szeged MJV Polgármesteri Hivatalában, az Igazságügyi Minisztériumban, a Miniszterelnöki Kabinetirodában, a Miniszterelnöki Kormányirodánál és a Belügyminisztériumban. Fő szakterületei a kodifikáció, az e-ügyintézés, a turizmus, valamint a köznevelési, egészségügyi és szociális szabályozás.

    Pénzügyminisztérium – Kármán András miniszter

    • Barabás Gyula államháztartásért és gazdaságpolitikáért felelős államtitkár pályáját a Magyar Nemzeti Bankban elemzőként kezdte, és végül az egyik legnagyobb, a monetáris politikai döntések előkészítését végző elemzési terület főosztályvezetője lett. 2007 és 2026 között az OTP Bank ügyvezető igazgatójaként irányította a csoportszintű eszköz-forrás menedzsmentet. 2023-tól az OTP szerbiai leánybankjának felügyelőbizottsági elnökeként dolgozott.
    • Kövesdy Attila jogász, adózási szakember lett az adópolitikáért felelős államtitkár. 1995-től 2023-ig a világ egyik legnagyobb könyvvizsgálattal, illetve üzleti- és adótanácsadással foglalkozó cégénél a Deloitte-nál dolgozott, ahol gyakornokként kezdett és ügyvezető üzlettársként és az igazgatóság elnökeként fejezte be pályáját. Ez alatt az időszak alatt dolgozott Washingtonban, vezette a budapesti és a regionális adótanácsadási üzletágat, a budapesti ügyvédi irodát, továbbá tagja és elnöke volt a közép- kelet-európai igazgatóságnak. Aktív tagja a Budapesten működő Amerikai Kereskedelmi Kamara igazgatóságának. Vendégelőadó a Corvinus Egyetemen és az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán.
    • A Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára Boda Nikoletta szakközgazdász, általános és igazságügyi mediátor, a Tisza budapesti országgyűlési képviselője. Az Országgyűlés alakulásakor a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság alelnökévé választották.
    • A minisztérium közigazgatási államtitkára Pettkó-Szandtner Judit, aki közel három évtizedet dolgozott az UniCredit Bank Hungary Zrt.-nél vezető jogtanácsosként.

    Szociális és Családügyi Minisztérium – Kátai-Németh Vilmos miniszter

    • Gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkárként kapott feladatot a minisztériumban dr. Gyurkó Szilvia, a Hintalovon alapítvány vezetője. A jogász végzettségű Gyurkó Magyarország egyik legelismertebb gyermekjogi és gyermekvédelmi szakembere. 2005 és 2012 között az Országos Kriminológiai Intézetben kriminológusként tevékenykedett, 2012 és 2014 között az UNICEF Magyar Bizottság Alapítványának gyermekjogi igazgatója volt, majd 2016-ban alapította a Hintalovon Gyermekjogi Alapítványt.
    • Dr. Éliás Eszter jogász, mediátor esélyegyenlőségi és akadálymentesítési államtitkár lett. Pályafutása során dolgozott a gyámügyben, az APEH jogi területén, majd közel húsz éven át bíróként a Fővárosi Törvényszéken gazdasági, kötelmi és öröklési jogi ügyekben. Az elmúlt években fogyatékossággal élő emberek ellátásával és támogatott lakhatás kialakításával, működtetésével és irányításával foglalkozott.
    • Dr. Tóth Kinga Dóra szociológus, szociális munkás szociális, család- és idősügyi államtitkárként dolgozik a minisztériumban. Dolgozott családgondozóként, óraadó oktatóként és egyetemi oktatóként is, a Miskolci Egyetem Alkalmazott Társadalomtudományok Intézetének vezetője. Számos szakmai társaság tagja, valamint több rangos szakmai díj birtokosa.
    • Dr. Barna-Szabó Tímea háziorvos, a Tisza képviselője lett a minisztérium parlamenti államtitkára. Pályafutása során dolgozott szülész-nőgyógyász rezidensként, sürgősségi osztályos orvosként és ügyeleti ellátásban is, jelenleg saját háziorvosi praxisát működteti.
    • A minisztérium közigazgatási államtitkára dr. Bokor Adrienn Judit.

    Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium – Tarr Zoltán miniszter

    • Heidl György társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkárként a nemzetpolitika, civil, nemzetiségi és felekezeti ügyek felelőse lesz. 1993 óta a Pécsi Tudományegyetem Esztétika Tanszékének oktatója, 2018 óta egyetemi tanár, 2019 és 2023 között a PTE BTK dékánja volt. 2014 és 2018 között a Pécsi Egyházmegye munkatársa volt, tudományos, kulturális és kommunikációs igazgatóként, később a tudományos kapcsolatokért felelős főmunkatársként. 2020 óta az MTA doktora.
    • Nagy Ervin a minisztérium kultúráért felelős államtitkára lett. A Jászai Mari-díjas színművész diplomáját Máté Gábor osztályában a Színház- és Filmművészeti Főiskolán szerezte, utána a Katona József Színház társulatához szerződött, több filmben is szerepelt. A dunaújvárosi körzetben a Tisza egyéni képviselője lett.
    • A közgyűjteményi és örökségvédelemért dr. Sári Zsolt etnográfus, muzeológus felel majd a minisztérium államtitkáraként. Pályáját Szolnokon, muzeológusként kezdte, majd 2001-től a Szabadtéri Néprajzi Múzeum, vagyis a Szentendrei Skanzenben dolgozott általános főigazgató-helyettesként. 2025-től a Debreceni Egyetem tudományos munkatársa. Tagja és vezetője több magyarországi és nemzetközi muzeológiai szakmai társaságnak.
    • A minisztérium parlamenti államtitkára Tompa Enikő, a Tisza képviselője lett, aki korábban három megyében is dolgozott a köz- és államigazgatás különböző szintjein a szociális igazgatási, gyámügyi, anyakönyvi és adóigazgatási területen.
    • A minisztérium közigazgatási államtitkára dr. Kiss Zsuzsanna.

    Tudományos és Technológiai Minisztérium – Tanács Zoltán miniszter

    • Dr. Horváth Péter informatikus, képelemzési és mesterséges intelligencia-kutató, a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biokémiai Intézetének igazgatója és kutatócsoport-vezetője lett a minisztérium tudománypolitikai és innovációs államtitkára. 2023-ban az MTA doktora, 2024-ben az Academia Europaea tagja lett.
    • Polereczki Andrea kiberbiztonsági és digitális transzformációs szakember lett a tárca digitalizációs államtitkára. Pályája a kibervédelem, a mesterséges intelligencia, a szabályozott iparágak és a felsővezetői irányítás köré szerveződött. Dolgozott a Magyar Honvédségnél, a Magyar Fejlesztési Banknál, az OTP Mobilnál, az Inter-Computer Informatika Zrt.-nél és az RTL Magyarországnál, majd az egészségügyi és gyógyszeripari szektorban kiberbiztonsági, NIS2- és MI-alapú megfelelőségi fejlesztéseket támogatott. A Women4Cyber Magyarország alapító és igazgatósági tagja, ECSO CISO nagykövet.
    • Bicskei László parlamenti államtitkár műszaki informatikus mérnök és egészségügyi mérnök a Vitaleon Pharma B.V. ügyvezető igazgatójaként gyógyszerfejlesztési programokat irányított, emellett több éven át a Mitochon Technologies Kft. és a Humeltis Kft. ügyvezetőjeként dolgozott. Dolgozott agykutatóként a University College Londonon és a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben.
    • A minisztérium közigazgatási államtitkára dr. Sántha György.

    Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium – Lőrincz Viktória miniszter

    • Dr. Szabó Mátyás fejlesztéspolitikai szakértő, közgazdász és szociológus lett a vidék- és területfejlesztési államtitkár. Pályafutása során települési, megyei és országos szinten is dolgozott, egyetemi környezetben is szerzett tapasztalatot, 2020 óta pedig európai uniós intézményekben dolgozik.
    • A tárca parlamenti államtitkára dr. Stumpf Péter Bence politológus, egyetemi oktató és politikai elemző, a Tisza szegedi képviselője lett. 2018-tól a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának Politológiai Tanszékén dolgozott tudományos segédmunkatársként, majd tanársegédként, 2025-től adjunktusként.
    • A minisztérium közigazgatási államtitkára dr. Gál Éva Erika.

    RSSHirek.hu – Hírkereső friss hírek percről percre