„Ha Magyarország végigmegy az integráció, a konvergencia és mindezek folyamatán, az komoly eredmény lesz, ami egybeesne az alapítók elképzeléseivel” – jelentette ki Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke a Bloomberg Tv-nek azután, hogy Magyar Péter megválasztott magyar miniszterelnök kijelentette: kormánya az euró bevezetésére fog törekedni.
Lagarde szerint az euróövezethez való csatlakozás természetes út az Európai Unió tagországai számára.
Az új magyar kormány álláspontja a Bloomberg szerint éles fordulatot jelent Orbán Viktor európolitikájához képest, és megnyitja Magyarország számára az utat, hogy mélyebben integrálódjon az Európai Unió pénzügyi architektúrájába. A hírügynökség emlékeztet: Magyar Péter azt mondta, a csatlakozás ütemtervét a gazdasági helyzet áttekintése után fogják ismertetni.
Magyarország az euróövezet 22. tagországa lenne, miután Bulgária 21.-ként idén vezette be a fizetőeszközt. Az euróval kapcsolatos szándékok már a választások előtt hozzájárultak a forint erősödéséhez, ami a vasárnapi eredmények ismeretében folytatódott. Kedden délután 1 euróért már csak 364 forintot kértek.
A kérdésről kedden elemzést publikált Zsiday Viktor közgazdász is, aki úgy látja, a bevezetésének egyrészt van lakossági támogatottsága, másrészt van rá politikai igény, harmadrészt megvan hozzá a képesség is.
gördülékenyebb a határokon átnyúló kereskedelem a vállalatok számára;
a polgárok könnyebben utazhatnak, telepedhetnek le, vállalhatnak munkát és folytathatnak tanulmányokat külföldön;
az árak stabilabbak.
Mindezek ellenére az euró bevezetését számos politikai és gazdasági akadály hátráltatta: a tagállamok kormányai nem voltak kellően elkötelezettek a projekt iránt és nem mindig jutottak közös nevezőre a gazdasági prioritásokat illetően, a nemzetközi piacokon pedig zavarok jelentkeztek. Mindez lassította a gazdasági és monetáris unió kiépítését.
Lengyelország piacvezető hitelintézete, a PKO Bank Polskifelgyorsítja magyarországi fióknyitási lehetőségének vizsgálatát, miután a Tisza Párt földcsuszamlásszerű győzelmet aratott. Nagy Márton, a leköszönő kormány nemzetgazdasági minisztere még februárban is arról beszélt, hogy állápontja szerint öt nagybank maradhatna a hazai piacon.
Reméljük, a választásokat követően kiszámíthatóbb szabályozási környezet alakul ki
– mondta Szymon Midera, a PKO vezérigazgatója a Bloombergnek, a Haszon Magazin lapszemléje szerint. A pénzintézet, amelynek legnagyobb, 31,39 százalékos részvénypakettje a lengyel állam tulajdonában áll, szeretné megduplázni európai fiókhálózatát.
Mások mellett az LPP és a Modivo divatkereskedelmi vállalat, az élelmiszergyártó Grupa Maspex és a szoftverfejlesztő Asseco Poland is jelen van Magyarországon a PKO Bank ügyfelei közül. A varsói tőzsdén jegyzett pénzintézet Németországban, Csehországban, Szlovákiában és Romániában működtet külföldi fiókokat, emellett képviseleti irodát nyitott Svédországban, Litvániában és Ausztriában.
A magyar piac eddig nem szerepelt a hitelintézet terjeszkedési tervei között.
A versenyhivatal szerint ők senkinek nincsenek alárendelve, és nem is utasíthatóak.
„Tájékoztatom, hogy a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) a működésére vonatkozó jogszabályok szerint, azok maradéktalan betartásával működik, és ellátja a jogszabályokban előírt feladatait” – közölte a HVG megkeresésére a GVH hétfőn. Azután kerestük meg a versenyhivatalt, hogy Magyar Péter a Tisza Párt vasárnapi kétharmados győzelme után tartott beszédében felszólított több állami szerv, illetve szervezet vezetőjét, hogy távozzanak.
Köztük volt a GVH is – Rigó Csaba Balázs az elnöke – akik a válaszukban mellékelték a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló (tpvt) jogszabály egy vonatkozó részét: „A Gazdasági Versenyhivatal a feladatai ellátása során csak a törvénynek van alárendelve, feladatkörében nem utasítható, feladatát más szervektől elkülönülten, befolyásolástól mentesen látja el.”
Nincsenek véletlenek?
Érdekesség, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnök 2026. április 15-i hatállyal nevezte ki Rigó Csaba Balázst a GVH elnökének. Ez a második ciklusa lesz, vagyis jelen állás szerint az elsőnek a vége két nap múlva lesz. A GVH március 17-én kiadott közleménye szerint Rigó Csaba Balázst első alkalommal 2020. április 15-i hatállyal nevezte ki a Gazdasági Versenyhivatal elnökévé Áder János, akkori köztársasági elnök. A versenytörvény írja elő, hogy a GVH elnökét Magyarország miniszterelnökének javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki, a jelöltet pedig meghallgatja az Országgyűlés illetékes bizottsága. Az GVH elnökének kinevezése hat évre szól, ennek lejártát követően pedig újból kinevezhető.
Másfél évvel ezelőtt a kamarai tisztújítások alkalmával új vezetést választott a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), gyakorlatilag kétharmados felhatalmazással.
Az új vezetés új szemlélettel közelítette meg feladatait, a vállalkozókat helyezte a középpontba és új szellemiségű együttműködési megállapodást kötött a kormánnyal, világos célokkal, fejezetekre és feladatokra lebontva, írja a parlamenti választások eredményére reagáló közleményében a szervezet.
Az MKIK és a német, illetve osztrák hagyományokra épülő hazai gazdasági kamarák hálózata csaknem egymillió vállalkozást képvisel. Köztestületként, számos vállalkozókat segítő feladata mellett – mint gazdaságfejlesztési és vállalkozásokat segítő, szakképzési és oktatási, nyilvántartási és igazgatási feladok, illetve gazdasági tájékoztatást és kutatásokat, közfeladatként ellátott tevékenységeket végez – egyik fő feladata a magyar gazdaság általános érdekeinek képviselete.
Ez a státusz felelősséget jelent: a kamara feladata, hogy a részérdekeken túl a magyar gazdaság egészének hosszú távú érdekeit tartsa szem előtt. Éppen ezért komoly műhelymunkában a magyar gazdaság lehetőségeinek vizsgálata folyik a kamarában és mélyreható elemzések születnek.
A legutóbbi április 2-án Pályamódosítás kontra stagnálás – A magyar gazdaság előtt álló stratégiai döntések címet viselte. A műhelymunkában a magyar gazdaság több meghatározó szereplőjét is megkérdeztük. A kamara vezetése egyebek között felhívja a figyelmet arra, hogy a makroökonómiai mutatók fontosak lehetnek, de azt nem mutatják meg, hol keletkezik valójában a gazdasági teljesítmény, és ami ennél is lényegesebb: merre tart, és merre tarthat a fejlődési pálya. Az elemzés erre a lehetséges fejlődési pályára tesz javaslatot, célja az érdemi közpolitikai vita elősegítése. A kamarai rendszer, köztestületi feladatából fakadóan, ebben a folyamatban aktív partnere a vállalkozói közösségnek, a kormányzatnak és minden olyan szereplőnek, aki a minőségi növekedés és az intézményi megújulás mellett elkötelezett.
A parlamenti választásokat követően a kamara vezetése megköszöni a leköszönő kormánynak az elmúlt másfél éves munkát, gratulál a választáson győztes, kormányt alakító TISZA pártnak és az új kamarai vezetés által meghirdetett szellemben várja az alakuló kormánnyal a közös gondolkodást, dinamikus közös cselekvést a magyar gazdaság új pályára állítása érdekében.
A TISZA Párt nyugdíjasokat érintő vállalásai között szerepel, hogy célul tűzik ki a Férfiak40 bevezetésének vizsgálatát a Nők40 tapasztalatainak tükrében, a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának megőrzésére is tekintettel.
A férfiak kedvezményes nyugdíja melletti legfőbb érv nyilván az lehet, hogy a várható élettartamuk jelentősen rövidebb, mint a nőké.
Magyarország teljes lakosságának 48%-a férfi, ez az arány a 65 év feletti korcsoportokban 38,4%-ra csökken. Így a nők egész népességre vetített 52%-os többsége a 65 pluszos korosztályokban 61,6%-ra nő.
A férfiak kedvezményes nyugdíjának a Nők40 mintájára történő bevezetése ennek ellenére kockázatos vállalkozás lenne
– hívja fel rá a figyelmet hírlevelében Farkas András nyugdíjszakértő.
A férfi kedvezményes nyugdíjat a legjobb esetben is 43 évi jogosító időhöz kellene kötni. Ha a beszámítható szolgálati idők közül ugyanazokat a tartamokat vennénk ki, mint a nők esetében, akkor a legkorábban jellemzően azok a férfiak élhetnének a lehetőséggel, akik az általános iskola, de legkésőbb a középiskola után rögtön dolgozni kezdtek, és a sorkatonai szolgálaton kívül (ennek tartamát egy férfi kedvezményes nyugdíjra jogosító időben nyilván figyelembe kellene venni) nem is szakították meg a munkaviszonyukat.
Jól megterhelné a nyugdíjkasszát
A létszámadatok tükrében a férfiak kedvezményes nyugdíja a Nők40-re fordított nyugdíjkiadás akár 80–90%-ába is kerülhetne, vagyis (idei értéken) meghaladhatná a 470 milliárd forintos tételt. (A férfiak esetében a kedvezményes nyugdíj összegének kiszámításához átlagosan 17%-kal magasabb nyugdíjjárulék-alapot képező jövedelmet kell figyelembe venni, ennek következtében a kedvezményes férfinyugdíj átlagos összege jelentősen magasabb lenne, mint a Nők40 átlagos összege.)
Emellett figyelembe kell venni, hogy a Nők40, a 13. és a teljes 14. havi nyugdíj költségigénye együttesen már 1800 milliárd forintos (három havi plusz nyugdíjjal felérő) kiadást generál minden évben – ehhez egy negyedik plusz havi tétel beemelése veszélyeztetheti az egész rendszer finanszírozhatóságát.
A megoldás mindkét nem számára a rugalmas nyugdíjba vonulás lehetőségének megteremtése lehet – de ennek következménye az lenne, hogy a kedvezményes nyugdíjakat levonás terhelné: annyiszor 4-5% mértékű málusz, ahány évvel a 65 éves nyugdíjkorhatár betöltése előtt kezdődne a nyugdíj folyósítása.
A nők javára ez esetben úgy biztosítható az alkotmányos pozitív diszkrimináció, hogy az ő kedvezményes nyugdíjukat kisebb mértékű elvonás terhelné.
Az elmúlt időszakban ismét a figyelem középpontjába került a rezsicsökkentés kérdése, miután egyre több jel utal arra, hogy a jelenlegi rendszer fenntartása nem lesz egyszerű. A háttérben olyan gazdasági folyamatok zajlanak, amelyek hosszabb távon komoly hatással lehetnek a magyar háztartások kiadásaira.
A rezsi kérdése különösen érzékeny, hiszen a villany- és gázszámlák alakulása közvetlenül érinti a családok mindennapi életét. Már egy kisebb változás is több ezer forintos különbséget jelenthet havonta.
A háttérben több tényező áll, amelyek együtt komoly nyomást gyakorolnak a rendszerre.
Az egyik legfontosabb a nemzetközi energiaárak alakulása. Ha a világpiacon emelkednek az árak, azt Magyarország sem tudja teljesen kivédeni.
Emellett az árfolyam is kulcsszerepet játszik: ha a forint gyengül, az importált energia drágább lesz, ami szintén növeli a költségeket.
A szakértők szerint ezek a tényezők együttesen olyan helyzetet teremthetnek, amely hosszabb távon fenntarthatatlanná teheti a jelenlegi árakat.
👉 Ez a legnagyobb kockázat
A legnagyobb veszély az, hogy egyes háztartások kikerülhetnek a kedvezményes kategóriából.
Ez azt jelenti, hogy:
a fogyasztás egy része már magasabb áron kerül elszámolásra
a számla hirtelen megugorhat
És sokan ezt csak utólag veszik észre.
Kik lehetnek a leginkább érintettek?
Elsősorban azok, akik:
nagyobb háztartásban élnek
magasabb energiafogyasztással rendelkeznek
vagy a kedvezményes határ közelében vannak
Ők azok, akiknél már egy kisebb változás is komoly plusz költséget jelenthet.
👉 Mi jöhet a következő időszakban?
A szakértők szerint kulcskérdés lesz, hogy milyen döntések születnek a következő hónapokban. A jelenlegi rezsi rendszer fenntartása jelentős költségekkel jár, ezért nem kizárt, hogy bizonyos módosításokra szükség lehet.
Ez azonban nem feltétlenül jelent mindenki számára azonnali drágulást – a hatás fokozatosan is megjelenhet.
Mit tehetsz most?
A legfontosabb, hogy figyeld a fogyasztásodat, és próbáld a lehető legjobban optimalizálni az energiahasználatot.
Sokan már most is:
csökkentik a fűtést
energiatakarékos megoldásokat keresnek
figyelik az aktuális szabályokat
Mert egy kis odafigyeléssel is komoly összeget lehet megtakarítani.
👉 Te beleférsz még a kedvezményes keretbe?
Ez az a kérdés, amit most érdemes mindenkinek feltennie magának. Sokan ugyanis csak akkor szembesülnek a változással, amikor már megérkezett a magasabb számla.
Egyre több jel utal arra, hogy a nyugdíjasok helyzete nem javul, sőt sok esetben romolhat a következő időszakban. A szakértők szerint a legnagyobb veszély továbbra is az elszegényedés, amely már most is rengeteg időst érint.
A probléma nem új, de a mostani gazdasági környezetben egyre látványosabbá válik.
minden harmadik nyugdíjas a szegénységi küszöb alatt él
minden hatodik idős még ennél is nehezebb helyzetben van
Ez azt jelenti, hogy nagyon sokan már most is komoly anyagi problémákkal küzdenek.
Miért szegényednek el a nyugdíjasok?
A háttérben több tényező áll, de az egyik legfontosabb ok az, hogy a nyugdíjak nem követik megfelelően a bérek emelkedését.
Míg az aktív dolgozók fizetése nő, addig a nyugdíjak jellemzően csak az inflációhoz igazodnak. Ez hosszabb távon azt eredményezi, hogy az idősek egyre jobban leszakadnak a társadalom többi részétől.
👉 Ez a legnagyobb veszély
A szakértők szerint kétféle elszegényedés fenyeget:
relatív elszegényedés → amikor a nyugdíjasok egyre jobban lemaradnak a dolgozókhoz képest
abszolút elszegényedés → amikor már az alapvető megélhetés is gondot okoz
És a rossz hír: mindkettő egyre több embert érinthet.
Mi történhet a következő időszakban?
A 2026-os választások után sokan abban bíznak, hogy változások jöhetnek a nyugdíjrendszerben. A szakértők szerint azonban komoly reformok nélkül a jelenlegi tendencia nem fog megfordulni.
Ez azt jelenti, hogy sok nyugdíjas helyzete tovább romolhat, ha nem történik érdemi beavatkozás.
👉 Mit jelent ez a mindennapokban?
Sok idős ember már most is nehéz döntések elé kerül:
élelmiszer vagy gyógyszer
rezsi vagy egyéb kiadás
Ez pedig hosszú távon komoly társadalmi problémákat okozhat.
Mit tehetnek most az érintettek?
A szakértők szerint fontos:
a tudatos pénzügyi tervezés
a támogatások figyelése
és minden elérhető lehetőség kihasználása
Mert aki nem figyel, könnyen még nehezebb helyzetbe kerülhet.
Elszámoltatást és megbékélést ígért, az állami és igazságszolgáltatási vezetőket pedig lemondásra szólította fel Magyar Péter, a Tisza Párt listavezetője vasárnap este, a választási győzelem apropóján elmondott beszédében. Magyar arra kérte Orbánt, hogy a hátralévő időszakban minden fontos döntés meghozatalába vonja be, Sulyok Tamást pedig arra, hogy a lehető leghamarabb kérje fel kormányalakításra.
A Tisza Párt a vasárnapi választásokon 96 százalékos feldolgozottság mellett a listás szavazatok körülbelül 54 százalékát szerezte meg, míg az országot az előző 16 évben irányító Fidesz-KDNP 38 százalék körül végzett. A Tisza az egyéni körzetek döntő többségét, a 106-ból körülbelül 93-at megszerzett – igaz, ezek sorsát még jelentősen befolyásolhatják a külképviseleteken leadott szavazatok.
Az azonban vasárnap már eldőlt, hogy a Tisza a képviselői mandátumok több mint kétharmadát megszerezte, amivel véget ér a Magyarország sorsát 16 évre meghatározó Nemzeti Együttműködés Rendszere.
Magyar ebben a történelmi helyzetben a tőle megszokott hosszú beszédet mondta, amelynek talán legfontosabb eleme az volt, hogy – a kormányalakításra való felkérés után – lemondásra szólította fel Sulyok Tamás köztársasági elnököt. Szintén távozásra szólította fel azokat, akiket ő a rendszer tartóoszlopainak nevez, akik:
a Kúria elnöke;
az Alkotmánybíróság elnöke;
a legfőbb ügyész;
az Állami Számvevőszék elnöke;
a Gazdasági Versenyhivatal elnöke;
a Médiahatóság elnöke;
és az Országos Bírói Hivatal elnöke.
Magyar emellett felszólította Orbán Viktort, hogy a választás napjától az új kormány megalakulásáig már csak ügyvezető kormányfőként irányítsa az országot, „és semmilyen olyan döntést ne hozzon, ami megköti a következő kormány, a Tisza-kormány kezét.” Magyar szerint a fontos döntéseket mostantól már neki és a Tisza vezetésének kell meghoznia, ahogy fogalmazott: „amennyiben az átmenet reményeink szerint rövid időszakában a nemzetünket érintő komoly kérdés vagy döntés felmerül, keressenek nyugodtan, tudják a telefonszámomat.”
Magyar beszédében elszámoltatást ígért, ahogy mondta, „mostantól nem leszünk következmények nélküli ország”, és megígérte, hogy „akik meglopták az országot, azoknak vállalni kell a felelősséget”. Külön kitért azokra, akik „gyűlöletet szítottak magyar és magyar között”, szerinte ezért nekik is felelősséget kell vállalnia. Megígérte, hogy létrehozzák a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatalt, és külön kiemelte, hogy ebben számít Szabó Bence rendőrszázadosra és Pálinkás Szilveszter honvédszázadosra.
Magyar a beszédében külön szólt a fideszeseknek, és azt mondta nekik: „Kedves fideszes honfitársaim! Tudom, hogy csalódottak vagytok ma, tudom, hogy nehéz megélni a vereséget, főleg egy nagy és megérdemelt vereséget, tudom, hogy haragszotok ránk, és személyesen rám is, mert ellenzékben lenni nehéz. De én ma itt, Magyar Péter ígérem nektek, hogy a ti miniszterelnökötök is leszek, és azért fogok dolgozni, hogy begyógyítsuk a sebeket és el tudjuk fogadni egymást akkor is, ha mást képviselünk.”
Magyar a tiszásokat is megbékélésre szólította fel, ahogy mondta: „Kedves hárommillió-háromszázezer Tisza-szavazó, arra kérlek benneteket, hogy kezdjük el a megbékélést, nem a bűnösökkel, de nyújtsunk kezet minden magyarnak. Mától nincs jobb és rosszabb magyar, csak magyar, mától ez az ország újra él” – mondta Magyar, majd felidézte Antall József szavait: „Én szolgálok, és addig szolgálok, amíg a nemzetnek haszna van belőle”.
Fotó: Huszti István / Telex
A Tisza elnöke határozottan elköteleződött Magyarország európai uniós és NATO-tagsága mellett, emellett a visegrádi szövetség megerősítését és kibővítését ígérte. Bejelentette, hogy az első útja Varsóba fog vezetni, a második útja Bécsbe vezet majd, a harmadik pedig „Brüsszelbe, hogy hazahozzam a magyar embereket megillető uniós forrásokat.”
Magyar beszédében arra kérte a külföldön élő magyarokat, hogy minél többen jöjjenek haza, mert sok feladat lesz. Azt ígérte, hogy a honvédség, a rendőrség és a titkosszolgálat kizárólag a magyar embereket szolgája. Azt mondta, az állam vigyáz a legelesettebbekre és segít a felzárkózásban.
A Tisza Párt listavezetője hozzátette: „A demokratikus Magyarország történetében ennyien még soha nem szavaztak, és ilyen erős felhatalmazást még soha semmilyen párt nem kapott, mint a Tisza. Köszönjük azt a körülbelül 3,3 millió szavazatot, amivel ma történelmi felhatalmazást adtatok a kormányzásra. Felhatalmazást adtatok arra, hogy építsünk egy működő és emberséges hazát mindannyiunknak, minden magyar embernek.”
Magyar beszéde elején és végén is köszönetet mondott a családjának, a tiszás aktivistáknak, az önkénteseiknek, és mindenkinek, aki támogatta a pártjukat a választáson. Szerinte teljes ellenszélben nyertek sok millió Lúdas Matyiként, hiába vetette be ellenük az állampárt a teljes apparátusát, a titkosszolgálatokat és költött milliárdokat hazugságkampányokra.
A választási eredmény fájdalmas, de egyértelmű, a győztes pártnak gratuláltam, mondta a leköszönő miniszterelnök a Bálnában tartott eredményváró belső terében.
„Köszönöm szépen a rengeteg munkát, soha ennyien és soha ennyit nem dolgoztunk egyetlen választási kampányban sem. Van ennek látszatja is, 2,5 millió szavazót sikerült összegyűjtenünk, 2,5 millió ember bízott bennünk a mai napon is”, mondta Orbán Viktor. Megköszönte a határon túlról érkezett „elsöprő erejű támogatást”, és azt üzente a határon túliaknak, hogy mindig számíthatnak a Fideszre.
„Hogy a hazánk és a nemzet sorsa számára ez a ma esti választási eredmény mit jelent, és mi ennek a mélyebb vagy magasabb értelme, azt most nem tudjuk, ezt majd az idő eldönti. De akárhogyan is alakult, mi ellenzékből is a hazánkat és a magyar nemzetet fogjuk szolgálni.”
A leköszönő miniszterelnök szerint most, hogy a kormányzás súlya nem nyomja a vállukat, az lesz a dolguk, hogy a közösségeiket megerősítsék. „Kétmillió-ötszázezer szavazó bízott bennünk, üzenjük meg nekik innen, soha nem fogjuk őket cserben hagyni.”
„Több mint 30 éve vagyunk itt együtt, éltünk már meg nehéz és könnyű, szép és szomorú éveket, de egy dolgot mindenki tudhat itt, ebben a teremben és az egész országban: mi nem adjuk fel, soha, de soha”
Szerinte az előttük álló napok a sebek gyógyításáról szólnak, de aztán újraindul a munka, és ebben a munkában mindenkire, minden szavazójukra számítanak. Orbán végül sok erőt és jó egészséget kívánt, majd azt mondta, hogy „hajrá, Magyarország, hajrá, magyarok!”
