Címke: KSH monitor

  • KSH átlagkeresetek és átlagbérek 2026: ennyit keresnek most a magyarok

    KSH átlagkeresetek és átlagbérek 2026: ennyit keresnek most a magyarok

    Megjelentek a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb kereseti adatai, amelyek szerint tovább emelkedtek a magyarországi bérek. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 2026 májusában 764 100 forint, a nettó átlagkeresete pedig 535 900 forint volt. A bruttó átlagkereset 8,7 százalékkal, a nettó átlagkereset pedig 11 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet. A reálkeresetek 9 százalékkal emelkedtek.

    Mennyi volt a bruttó átlagkereset?

    A KSH adatai alapján 2026 májusában:

    • Bruttó átlagkereset: 764 100 Ft
    • Nettó átlagkereset: 535 900 Ft
    • Reálkereset-változás: +9,0%
    • Bruttó kereset éves növekedése: +8,7%
    • Nettó kereset éves növekedése: +11,0%

    A nettó bérek gyorsabb emelkedését több adókedvezmény és családtámogatási intézkedés is segítette.

    Átlagbér vagy mediánbér?

    Az átlagkereset önmagában nem mutatja meg pontosan, mennyit keres egy „átlagos” magyar munkavállaló.

    A KSH adatai szerint 2026 májusában:

    • Bruttó átlagkereset: 764 100 Ft
    • Bruttó mediánkereset: 615 600 Ft
    • Nettó átlagkereset: 535 900 Ft
    • Nettó mediánkereset: 436 200 Ft

    Ez azt jelenti, hogy a munkavállalók fele a mediánértéknél kevesebbet, míg a másik fele többet keresett. A mediánbér sok esetben jobban mutatja a tipikus magyar fizetést, mint az átlagbér.

    Hogyan alakultak a bérek 2026-ban?

    A KSH havi adatai alapján:

    HónapBruttó átlagkereset
    2026. január840 600 Ft
    2026. február725 500 Ft
    2026. március779 800 Ft
    2026. április772 200 Ft
    2026. május764 100 Ft

    A januári kiugró adatot jelentősen befolyásolta a rendvédelmi és honvédelmi dolgozóknak kifizetett egyszeri szolgálati juttatás, ezért a későbbi hónapok jobban tükrözik a bérek normál alakulását.

    Mennyit ér ma az átlagfizetés?

    A bérek növekedése mellett az infláció alakulása is fontos tényező. Hiába emelkedik ugyanis a fizetés összege, ha közben az árak még gyorsabban nőnek.

    A KSH szerint azonban 2026 májusában a reálkeresetek is emelkedtek, vagyis a fizetések vásárlóereje is nőtt az előző évhez képest. A reálkereset 9 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet.

    Mire elég a magyar átlagbér?

    A 764 100 forintos bruttó átlagkereset első látásra magas összegnek tűnhet, azonban a lakhatási költségek, az élelmiszerárak, a rezsi és a szolgáltatások drágulása miatt sok család továbbra is szűkös költségvetéssel gazdálkodik.

    A hitelfelvételnél ugyanakkor az átlagbér már jelentős előnyt jelenthet. Egy átlagkeresettel rendelkező háztartás sok esetben magasabb lakáshitelre lehet jogosult, mint egy minimálbéres család.

    Mi várható 2027-ben?

    A munkaerőhiány, a minimálbér-emelések és a bérek közötti verseny miatt a szakértők további keresetnövekedésre számítanak. Az azonban továbbra is kulcskérdés marad, hogy az infláció milyen ütemben alakul, hiszen ez határozza meg, hogy a béremelkedés mennyire jelenik meg a családok mindennapi életében.

    A KSH következő hónapokban megjelenő adatai pontosabb képet adhatnak arról, hogy a magyar bérek növekedése fennmarad-e 2027-ben is.

    Összegzés

    A legfrissebb KSH-adatok szerint 2026 májusában a bruttó átlagkereset 764 100 forint, a nettó átlagkereset pedig 535 900 forint volt. A bérek tovább emelkedtek, és a reálkeresetek is pozitív tartományban maradtak. Ugyanakkor a mediánbér továbbra is jóval alacsonyabb az átlagbérnél, ezért a legtöbb munkavállaló tényleges jövedelme inkább a mediánértékhez áll közelebb.

  • Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentés: átlagosan nem változtak az árak a boltok polcain!

    Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentés: átlagosan nem változtak az árak a boltok polcain!

    A fogyasztói árak átlagosan 1,8%-kal haladták meg az előző év azonos hónapjának értékeit májusban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentése szerint. Áprilishoz képest átlagosan nem változtak az árak, vagyis ismét lassuló pályára állt az infláció itthon.

    • Májusban éves szinten 1,8%-kal nőttek a fogyasztói árak, havi szinten stagnált az infláció
    • Az élelmiszerek ára vendéglátás nélkül csökkent, több alapvető termék olcsóbb lett
    • A szolgáltatások 4,3%-kal drágultak, legjobban a színház és belföldi üdülés ára emelkedett

    Februárban tíz éve nem látott alacsony szintre, átlagosan 1,4 százalékra csökkent az infláció Magyarországon. Csakhogy a szakértők már akkor arra figyelmeztettek, hogy nem tart tovább a kedvező tendencia, ugyanis újra emelkedő pályára állt a pénzromlás, amit az iráni háború miatti olajválság is fokoz. Bod Péter Ákos, a jegybank korábbi elnöke szerint decemberre az 5 százalékot is meghaladhatja, éves szinten azonban 4 százalék alatt marad majd itthon a drágulás.

    A KSH áprilisi adatai megerősítették az elemzői várakozásokat. Ha kis mértékben is, de elkezdődött a fogyasztói árak emelkedésének a gyorsulása. Áprilisban átlagosan 2,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet, és egy hónap alatt átlagosan 0,4 százalékkal emelkedtek.

    Az elmúlt 12 hónapi inflációt jelentősen hűtötték a hatósági és önkéntesen vállalt árkorlátozások. Tavaly januárban még 5,5 százalék volt az átlagos infláció, vagyis ennyivel nőttek az árak az előző év hasonló időszakához képest, sőt, februárban tovább erősödött, 5,6 százalékra nőtt a drágulás. Ezt sikerült novemberre 3,8 százalékra csökkenteni.

    Közben fontos jelzés érkezett a Magyar Nemzeti Banktól. Az MNB szerint a javuló inflációs kép és a mérséklődő kockázati felárak miatt már alacsonyabb kamatszint is elég lehet az árstabilitás fenntartásához. Az economx.hu szerint jelentős részben a június 9-i inflációs adat döntheti el, hogy lesz-e újabb kamatvágás a hónap végén.

    Tovább estek az élelmiszerárak

    Éves alapon, vagyis 2025 májusához viszonyítva az élelmiszerek ára 0,5%-kal nőtt (a vendéglátási szolgáltatások nélkül 2,1%-kal csökkent), ezen belül az egyéb sütőipari lisztesárué 9,2, a büféáruké 7 a munkahelyi előfizetéses menüé 6,2, a cukorkáé, mézé 5,8, az éttermi étkezésé 5,7 és a friss hazai és déligyümölcsé 4,5%-kal emelkedett.

    Ezek az élelmiszerek sokkal olcsóbbak lettek

    A termékcsoporton belül a húskonzerv ára 29,5, a vaj, vajkrémé 11,1, a sertéshúsé 10,1, a sajté 9,4, a száraztésztáé 7,2, a tejé 6,3, a burgonyáé 2,6%-kal mérséklődött.

    A színház és az ékszer drágult a legjobban

    A szolgáltatások 4,3%-kal drágultak, ezen belül a színház 17,6, a külföldi üdülés 15,6, a teherszállítás 10,5, a sport, múzeumi belépők, valamint a járműjavítás, -karbantartás 8,0-8,0, a testápolási szolgáltatás 7,8, a belföldi üdülés 5,2%-kal.

    A szeszes italok, dohányáruk ára 3,3%-kal emelkedett, ezen belül a dohányáruké 4,1%-kal. A háztartási energiáért 2 ezen belül a vezetékes gázért 7,1%-kal kevesebbet kellett fizetni, míg az elektromos energiáért 2,5%-kal többet. A tartós fogyasztási cikkek ára 2,4%-kal emelkedett, ezen belül az ékszerek 28,1, a motorkerékpárok 6,9, a szobabútorok 3,8 és a használt személygépkocsik 3,7%-kal többe kerültek. A gyógyszer, gyógyáruk 2,5, a járműüzemanyagok 2%-kal drágultak.

    Áprilishoz képest

    Az előző hónaphoz képest a fogyasztói árak átlagosan stagnáltak májusban. Az élelmiszerek ára átlagosan 0,3%-kal csökkent (a vendéglátási szolgáltatások nélkül 0,6%-kal), ezen belül a burgonya 32,3, a friss hazai és déligyümölcs 1,2, az egyéb sütőipari lisztesáru és az étolaj 0,5-0,5%-kal többe, a friss zöldség 10,6, a tojás 4,6, a sajt 2,9, a bolti kávé és a száraz hüvelyesek 1,6-1,6, a cukor 1,4, a kenyér, a csokoládé, kakaó és a tej 1,1-1,1, a sertéshús 0,8, a tejtermékek (sajt nélkül) 0,6%-kal kevesebbe kerültek. A szolgáltatások ára átlagosan 0,2%-kal nőtt, ezen belül a belföldi üdülés 3%-kal többe, az egyéb távolsági úti céllal történő utazás 3,1, a külföldi üdülés 0,2%-kal kevesebbe került. A háztartási energia ára 0,8%-kal csökkent, ezen belül a vezetékes gázé 2,1%-kal mérséklődött, a távfűtésé stagnált (Tájékoztató). A szeszes italok, dohányáruk ára 0,2%-kal emelkedett, ezen belül a dohányáruké 0,2%-kal, a szeszes italoké 0,1%-kal nőtt. A járműüzemanyagok ára stagnált, míg a ruházkodási cikkek 0,8%-kal többe kerültek.

  • KSH friss adatok: Álláskeresés 2026

    KSH friss adatok: Álláskeresés 2026

    Hiába stagnált tavasszal a munkanélküliségi ráta, a magyar munkaerőpiac továbbra sem talál vissza a korábbi csúcsaira. A foglalkoztatottak száma csökken, egyre többen keresnek hosszabb ideje munkát, miközben a cégek egy része inkább kivár a bizonytalan gazdasági környezetben. A statisztikák alapján nem újabb zuhanás, hanem egy tartósan beragadt állapot körvonalazódik, a foglalkoztatás négy és fél éves mélypont közelében alakul, miközben a munkanélküliek száma továbbra is meghaladja a tavalyi átlagot.

    KSH adatok, elemzések

    A Központi Statisztikai Hivatal friss adatai szerint áprilisban a 15 és 74 év közötti foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 619 ezer fő volt. Eközben 216 ezren számítottak munkanélkülinek, ami 4,5 százalékos munkanélküliségi rátát jelent. A február és április közötti három hónap átlagában 4 millió 618 ezren dolgoztak Magyarországon a 15–74 éves korosztályban. Ez 55 ezres visszaesést jelent az egy évvel korábbi adathoz képest.

    A csökkenés egyébként mindkét nemet érintette, de a nőknél nagyobb volt a visszaesés. A foglalkoztatott férfiak száma 18 ezerrel, 2 millió 464 ezer főre csökkent, míg a dolgozó nők száma 37 ezerrel, 2 millió 154 ezer főre mérséklődött. Az elsődleges munkaerőpiacon 4 millió 430 ezren dolgoztak, ami 72 ezres csökkenést jelent az egy évvel korábbi szinthez képest. A közfoglalkoztatottak száma eközben 68 ezer fő volt, míg 120 ezren külföldön vállaltak munkát.

    A 15–64 éves korosztályban a népesség és a foglalkoztatottak számának egyidejű csökkenése mellett a foglalkoztatási ráta 74,7 százalékra mérséklődött. A február és április közötti időszakban a 15–74 éves munkanélküliek átlagos létszáma 219 ezer fő volt, a munkanélküliségi ráta pedig 4,5 százalékon alakult.

    Az is kiderült, hogy a munkanélküliek átlagosan 13,1 hónap alatt találtak állást, miközben egyre többen ragadtak bent tartósan a munkaerőpiacon. A munkát keresők 33,3 százaléka három hónapnál rövidebb ideje próbált elhelyezkedni, ez azonban 11,6 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbi aránynál. Közben nőtt a hosszabb ideje állást keresők száma: a 4–11 hónapja munkát keresők aránya 30,6 százalékra, a legalább egy éve munkát keresőké pedig 36,1 százalékra emelkedett.

    Beragadt a munkaerőpiac, a cégek kivárnak

    Virovácz Péter, az ING vezető elemzője az Indexnek küldött értékelésében arról írt, hogy a várakozásoknak megfelelően stagnált a munkanélküliségi ráta a KSH legfrissebb adatai alapján. Az elemző szerint a februári, negatív meglepetést hozó adat után most inkább a munkaerőpiac állapotának beragadása látszik, nem pedig egy újabb romló hullám kialakulása. A munkanélküliek száma jelenleg 215–220 ezer fő körül alakul, ami ugyan alacsonyabb az előző hónapokban látott szinteknél, de továbbra is meghaladja a tavalyi éves átlagot.

    „A részleteket böngészve, a havi adatok alapján azt látni, hogy miközben folytatódott a munkaképes korú népesség fogyása, addig a gazdaságilag inaktívak száma jelentősebben (mintegy 25 ezer fővel) emelkedett. Mindez azt jelenti, hogy a népességfogyás mellett egy jelentősebb létszám elhagyta a munkaerőpiacot. Erre utal az is, hogy a 27 ezer fővel csökkenő foglalkoztatotti létszám mellett csökkent a munkanélküliek száma közel 3 ezer fővel, tehát a kedvezően alakuló munkaerőpiaci ráták elsősorban megint a kínálati és a keresleti oldal párhuzamos szűküléséből fakadnak” – írta az ING vezető elemzője.

    A foglalkoztatotti létszám továbbra is a négy és fél éves mélypont közelében alakul.

    A munkaerőpiac 2022 közepén elért csúcsához képest már nagyjából 50 ezerrel kevesebben dolgoznak Magyarországon, miközben a munkaképes korú népesség száma a demográfiai folyamatok miatt mintegy 160 ezer fővel csökkent. Ezzel párhuzamosan a munkanélküliek száma a hivatalos, háromhavi átlagot mérő statisztika szerint nagyjából 65 ezer fővel emelkedett.

    Az arányszámok alapján a munkaerőpiac továbbra is feszesnek számít, ugyanakkor egyre inkább kirajzolódik a lassú lazulás trendje. Csökken az üres álláshelyek és a foglalkoztatottak száma, miközben emelkedik a munkanélkülieké. Virovácz szerint a vállalatok továbbra is nehéz helyzetben vannak. Bár a gazdaságban már látszanak az élénkülés jelei, az emelkedő energiaárak, a növekvő munkaerőköltségek és a geopolitikai bizonytalanság továbbra is óvatosságra kényszerítik a cégeket.

    Ezt tükrözi a GKI májusi üzleti bizalmi indexe is, amely enyhén romlott. A felmérés alapján nagyjából ugyanannyian készülnek létszámleépítésre, mint bővítésre: mindkét tábor aránya körülbelül 10 százalék. A cégek többsége így inkább kivár, miközben egy részük a jelenlegi kapacitásigényénél több munkavállalót tart állományban. „Előre tekintve a munkaerőpiac kínálati oldalán nem várunk érdemi változást a jövőben. Demográfiai fordulat nem körvonalazódik, miközben a dráguló munkaerő és a továbbra is bizonytalanságokkal terhelt gazdasági kilátás tovább apaszthatja a munkaerőpiaci keresletet” – összegezte Virovácz Péter.

  • KSH: indul az adatgyűjtés!

    KSH: indul az adatgyűjtés!

    A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2026. május 15. és július 15. között mezőgazdasági gazdaságszerkezeti összeírást hajt végre Agrárium, 2026 néven.

    Az adatgyűjtés célja a mezőgazdaság szerkezetében bekövetkező változások nyomon követése, valamint pontos és megbízható információk biztosítása a hazai és az uniós gazdálkodók számára. Ehhez az adatszolgáltatók részvétele és a pontos adatszolgáltatása elengedhetetlen.

    Miért van szükség az összeírásra?

    Az adatgyűjtés az Európai Unió tagállamaiban a 2018/1091/EK számú rendelet és a 2024/2914 számú végrehajtási rendelet alapján kötelező.

    A mezőgazdasági adatgyűjtésekből származó információk jelentős segítséget nyújtanak a gazdálkodóknak a tervezésben és döntéseik meghozatalában. Emellett a döntéshozók munkáját is támogatják, hogy az aktuális, részletes és megbízható adatok segítségével a gazdatársadalmat szolgáló intézkedések születhessenek.

    A pontos adatszolgáltatás kiemelten fontos annak érdekében, hogy a mezőgazdasági tevékenységet végzők, érdekképviseleteik, valamint a kormányzati döntéshozók a gazdálkodók érdekeit szem előtt tartva megbízható adatokra támaszkodva tudják meghozni döntéseiket. Ezek az adatok alapul szolgálnak a hazai és az uniós támogatáspolitika megtervezéséhez, valamint annak hatásainak értékeléséhez is.

  • Infláció 2026: ekkora drágulással indulhat az új kormány

    Infláció 2026: ekkora drágulással indulhat az új kormány

    Friss inflációs adat érkezett: 2026 áprilisában a fogyasztói árak átlagosan 2,1 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Ez gyorsulást jelent a márciusi 1,8 százalékos inflációhoz képest, vagyis a drágulás ismét felfelé mozdult.

    Mi drágult legjobban áprilisban?

    A friss adatok szerint az éves inflációt főként a szolgáltatások és a szeszes italok, dohányáruk áremelkedése húzta felfelé.

    A szolgáltatások ára éves alapon 4,0 százalékkal, a szeszes italok és dohányáruk ára pedig 4,1 százalékkal nőtt. Az élelmiszereknél mérsékeltebb, 1,5 százalékos éves emelkedést mértek.

    A szolgáltatásoknál látszik igazán a drágulás

    A mindennapi életben sokan nemcsak a bolti árakon, hanem a szolgáltatásoknál érzik a drágulást. Többe kerülhet például:

    • üdülés
    • színház
    • sport- és múzeumi belépő
    • testápolási szolgáltatás
    • járműjavítás és karbantartás

    A Haszon összefoglalója szerint egyes szolgáltatásoknál két számjegyű áremelkedés is látható volt éves alapon.

    Áprilisi infláció
    2,1%
    Márciusi adat
    1,8%
    Legnagyobb hajtóerő
    Szolgáltatások
    Üzenet
    Újra gyorsult a drágulás

    Mit jelent ez a családoknak?

    Bár a 2,1 százalékos infláció messze elmarad a korábbi évek nagyon magas drágulásától, a háztartások szempontjából így is fontos jelzés. Ha az árak hónapról hónapra tovább emelkednek, akkor a fizetések, nyugdíjak és támogatások vásárlóereje újra nyomás alá kerülhet.

    Különösen érzékeny terület lehet:

    • élelmiszer
    • rezsi
    • közlekedés
    • egészségügyi kiadás
    • szolgáltatások

    Miért fontos ez az új kormánynak?

    Az új kormány egyik első gazdasági kihívása az lehet, hogy alacsonyan tartsa az inflációt. A friss adat még nem jelez válságos helyzetet, de azt mutatja, hogy a drágulás nem tűnt el teljesen.

    A következő hónapokban kulcskérdés lesz, hogy az infláció megáll-e ezen a szinten, vagy tovább gyorsul.

    A friss KSH-adat szerint áprilisban ismét gyorsult az infláció Magyarországon. Az éves drágulás 2,1 százalék, ami még kezelhető szint, de a szolgáltatások és egyes fogyasztási cikkek áremelkedése miatt sok család továbbra is érezheti a pénztárcáján a változást.

  • KSH Monitor árak – árindex! A nyugdíjasok és a családok is megérezhetik

    KSH Monitor árak – árindex! A nyugdíjasok és a családok is megérezhetik

    Az infláció továbbra is az egyik legfontosabb gazdasági kérdés Magyarországon. Bár sokan azt érzik, hogy az elmúlt időszak extrém drágulása mérséklődött, a mindennapi kiadások továbbra is komoly terhet jelentenek a családoknak és a nyugdíjasoknak. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) rendszeresen közzétett adatai ezért kiemelt figyelmet kapnak, hiszen megmutatják, hogyan változnak az árak a boltokban, a szolgáltatásoknál és a háztartások rezsiköltségeiben.

    A mostani adatokból ismét jól látszik: az infláció ugyan lassulhat bizonyos időszakokban, de az árak szintje továbbra is magas maradt. Ez azt jelenti, hogy sok termék és szolgáltatás ma is jóval többe kerül, mint néhány évvel ezelőtt.

    KSH statisztikai adatok, elemzések, árindex

    Miért ennyire fontos az infláció?

    Az infláció leegyszerűsítve azt mutatja meg, hogy mennyivel drágább az élet. Ha nő az infláció, ugyanabból a fizetésből vagy nyugdíjból kevesebb terméket lehet megvásárolni.

    Ez különösen érzékenyen érinti:

    • a nyugdíjasokat
    • az alacsonyabb jövedelmű családokat
    • a többgyermekes háztartásokat
    • a hitelt fizetőket
    • a kisvállalkozásokat

    Az infláció tehát nem csupán statisztikai adat, hanem a mindennapi élet része.

    Nyugdíjas fogyasztói árindex – ezért figyelik sokan

    Kevesebben tudják, hogy a nyugdíjasokat érintő drágulást külön mutatóval is figyelik. Ez a nyugdíjas fogyasztói árindex, amely azt méri, hogyan változnak azoknak a termékeknek és szolgáltatásoknak az árai, amelyekre az idősebb korosztály jellemzően többet költ.

    Ilyenek lehetnek például:

    • élelmiszerek
    • gyógyszerek
    • háztartási energia
    • egészségügyi kiadások
    • helyi közlekedés

    Ez azért fontos, mert a nyugdíjasok kiadásai eltérhetnek az aktív dolgozókétól. Ha például az élelmiszer és a gyógyszer drágul gyorsabban, azt az idősek sokkal erősebben érzik meg.

    Élelmiszerárak: ez érinti legjobban a családokat

    Az infláció egyik leglátványosabb része mindig az élelmiszerárak változása. A vásárlók ezt naponta érzékelik a boltokban, piacokon, diszkontokban.

    Sokan különösen figyelik az alábbi termékek árát:

    • kenyér
    • tejtermékek
    • húsok
    • tojás
    • liszt
    • étolaj
    • zöldségek és gyümölcsök

    Még akkor is, ha az éves infláció csökken, egy-egy termék ára továbbra is magas maradhat. Ezért érzik sokan úgy, hogy a hivatalos számok mellett a kasszánál még mindig drága az élet.

    Rezsiárak: minden háztartást érint

    A rezsiárak alakulása szintén kulcskérdés. A családok költségvetésében nagy tétel lehet:

    • villanyszámla
    • gázszámla
    • vízdíj
    • szemétszállítás
    • közös költség
    • távfűtés

    Ha ezek az összegek emelkednek, az szinte minden háztartást érint. A nyugdíjasok számára különösen fontos, mert fix jövedelemből gazdálkodnak.

    Sokan ezért próbálnak takarékoskodni energiahatékony eszközökkel, kisebb fogyasztással vagy tudatosabb használattal.

    Üzemanyagárak: láncreakciót indíthatnak

    Az üzemanyagárak nemcsak az autósokat érintik. Ha a benzin és a gázolaj ára nő, az sok más termék árát is felfelé tolhatja.

    Miért?

    Mert a szállítás drágulása megjelenhet:

    • bolti termékek árában
    • futárszolgálatok díjában
    • építőanyagok árában
    • szolgáltatások költségében

    Ezért figyeli az egész gazdaság a kutak árait. Egy nagyobb üzemanyag-emelkedés akár újabb inflációs hullámot is erősíthet.

    Mit jelent ez a nyugdíjasoknak?

    A nyugdíjasok helyzete azért különleges, mert bevételük jellemzően kötöttebb, mint az aktív dolgozóké. Sokan nem tudnak pluszmunkát vállalni vagy jövedelmet növelni.

    Ezért számukra különösen fontos:

    • a nyugdíjemelés mértéke
    • évközi korrekció lehetősége
      1. havi nyugdíj
    • gyógyszerárak alakulása
    • élelmiszerárak változása

    Ha az infláció gyorsabban nő, mint a bevételek, az életszínvonal romolhat.

    Mire figyeljenek most a családok?

    A következő időszakban fontos lehet figyelni:

    • KSH inflációs adatokat
    • energiaárakat
    • üzemanyagárakat
    • bolti akciókat
    • jegybanki döntéseket
    • béremeléseket és nyugdíjemeléseket

    A tudatos pénzügyi tervezés most sokat számíthat.

    Jöhet még újabb drágulás?

    A gazdasági szakértők szerint az infláció alakulását számos tényező befolyásolja:

    • nemzetközi energiaárak
    • forint árfolyama
    • háborús helyzetek
    • szállítási költségek
    • belső kereslet
    • adóváltozások

    Ezért előfordulhat, hogy bizonyos területeken tovább nőnek az árak, míg máshol mérséklődés látható.

    Mit tehetnek a háztartások?

    Sokan próbálnak védekezni a drágulás ellen:

    • tudatos bevásárlással
    • akciók figyelésével
    • fogyasztás csökkentésével
    • kedvezőbb szolgáltatók keresésével
    • tartalékképzéssel

    Már kisebb megtakarítások is sokat jelenthetnek havi szinten.

    Összegzés

    Az infláció továbbra is meghatározza a magyar családok és a nyugdíjasok mindennapjait. A KSH friss adatai fontos kapaszkodót adnak ahhoz, hogy lássuk, merre mozdulnak az árak.

    A nyugdíjas fogyasztói árindex, az élelmiszerárak, a rezsiárak és az üzemanyagárak alakulása a következő hónapokban is kulcskérdés marad. Sokak számára ez dönti el, mennyire lesz kiszámítható a családi költségvetés 2026-ban.

    Hírkereső friss hírek percről percre RSS forrásból

    Mutató Trend Mit jelent?
    Fogyasztóiár-index Csökkent Az infláció lassulhat, az árak emelkedése mérséklődhet.
    Élelmiszerárak Stagnálnak A bolti árak összességében kevésbé változnak, de termékenként eltérés lehet.
    Benzin átlagára Emelkedett Drágább tankolás jöhet, ami más árakra is hatással lehet.