Hiába stagnált tavasszal a munkanélküliségi ráta, a magyar munkaerőpiac továbbra sem talál vissza a korábbi csúcsaira. A foglalkoztatottak száma csökken, egyre többen keresnek hosszabb ideje munkát, miközben a cégek egy része inkább kivár a bizonytalan gazdasági környezetben. A statisztikák alapján nem újabb zuhanás, hanem egy tartósan beragadt állapot körvonalazódik, a foglalkoztatás négy és fél éves mélypont közelében alakul, miközben a munkanélküliek száma továbbra is meghaladja a tavalyi átlagot.
KSH adatok, elemzések
A Központi Statisztikai Hivatal friss adatai szerint áprilisban a 15 és 74 év közötti foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 619 ezer fő volt. Eközben 216 ezren számítottak munkanélkülinek, ami 4,5 százalékos munkanélküliségi rátát jelent. A február és április közötti három hónap átlagában 4 millió 618 ezren dolgoztak Magyarországon a 15–74 éves korosztályban. Ez 55 ezres visszaesést jelent az egy évvel korábbi adathoz képest.
A csökkenés egyébként mindkét nemet érintette, de a nőknél nagyobb volt a visszaesés. A foglalkoztatott férfiak száma 18 ezerrel, 2 millió 464 ezer főre csökkent, míg a dolgozó nők száma 37 ezerrel, 2 millió 154 ezer főre mérséklődött. Az elsődleges munkaerőpiacon 4 millió 430 ezren dolgoztak, ami 72 ezres csökkenést jelent az egy évvel korábbi szinthez képest. A közfoglalkoztatottak száma eközben 68 ezer fő volt, míg 120 ezren külföldön vállaltak munkát.
A 15–64 éves korosztályban a népesség és a foglalkoztatottak számának egyidejű csökkenése mellett a foglalkoztatási ráta 74,7 százalékra mérséklődött. A február és április közötti időszakban a 15–74 éves munkanélküliek átlagos létszáma 219 ezer fő volt, a munkanélküliségi ráta pedig 4,5 százalékon alakult.
Az is kiderült, hogy a munkanélküliek átlagosan 13,1 hónap alatt találtak állást, miközben egyre többen ragadtak bent tartósan a munkaerőpiacon. A munkát keresők 33,3 százaléka három hónapnál rövidebb ideje próbált elhelyezkedni, ez azonban 11,6 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbi aránynál. Közben nőtt a hosszabb ideje állást keresők száma: a 4–11 hónapja munkát keresők aránya 30,6 százalékra, a legalább egy éve munkát keresőké pedig 36,1 százalékra emelkedett.
Beragadt a munkaerőpiac, a cégek kivárnak
Virovácz Péter, az ING vezető elemzője az Indexnek küldött értékelésében arról írt, hogy a várakozásoknak megfelelően stagnált a munkanélküliségi ráta a KSH legfrissebb adatai alapján. Az elemző szerint a februári, negatív meglepetést hozó adat után most inkább a munkaerőpiac állapotának beragadása látszik, nem pedig egy újabb romló hullám kialakulása. A munkanélküliek száma jelenleg 215–220 ezer fő körül alakul, ami ugyan alacsonyabb az előző hónapokban látott szinteknél, de továbbra is meghaladja a tavalyi éves átlagot.
„A részleteket böngészve, a havi adatok alapján azt látni, hogy miközben folytatódott a munkaképes korú népesség fogyása, addig a gazdaságilag inaktívak száma jelentősebben (mintegy 25 ezer fővel) emelkedett. Mindez azt jelenti, hogy a népességfogyás mellett egy jelentősebb létszám elhagyta a munkaerőpiacot. Erre utal az is, hogy a 27 ezer fővel csökkenő foglalkoztatotti létszám mellett csökkent a munkanélküliek száma közel 3 ezer fővel, tehát a kedvezően alakuló munkaerőpiaci ráták elsősorban megint a kínálati és a keresleti oldal párhuzamos szűküléséből fakadnak” – írta az ING vezető elemzője.
A foglalkoztatotti létszám továbbra is a négy és fél éves mélypont közelében alakul.
A munkaerőpiac 2022 közepén elért csúcsához képest már nagyjából 50 ezerrel kevesebben dolgoznak Magyarországon, miközben a munkaképes korú népesség száma a demográfiai folyamatok miatt mintegy 160 ezer fővel csökkent. Ezzel párhuzamosan a munkanélküliek száma a hivatalos, háromhavi átlagot mérő statisztika szerint nagyjából 65 ezer fővel emelkedett.
Az arányszámok alapján a munkaerőpiac továbbra is feszesnek számít, ugyanakkor egyre inkább kirajzolódik a lassú lazulás trendje. Csökken az üres álláshelyek és a foglalkoztatottak száma, miközben emelkedik a munkanélkülieké. Virovácz szerint a vállalatok továbbra is nehéz helyzetben vannak. Bár a gazdaságban már látszanak az élénkülés jelei, az emelkedő energiaárak, a növekvő munkaerőköltségek és a geopolitikai bizonytalanság továbbra is óvatosságra kényszerítik a cégeket.
Ezt tükrözi a GKI májusi üzleti bizalmi indexe is, amely enyhén romlott. A felmérés alapján nagyjából ugyanannyian készülnek létszámleépítésre, mint bővítésre: mindkét tábor aránya körülbelül 10 százalék. A cégek többsége így inkább kivár, miközben egy részük a jelenlegi kapacitásigényénél több munkavállalót tart állományban. „Előre tekintve a munkaerőpiac kínálati oldalán nem várunk érdemi változást a jövőben. Demográfiai fordulat nem körvonalazódik, miközben a dráguló munkaerő és a továbbra is bizonytalanságokkal terhelt gazdasági kilátás tovább apaszthatja a munkaerőpiaci keresletet” – összegezte Virovácz Péter.
