Címke: Magyar Péter

Benzin árstop: a 480 forintos benzint kérik Magyar Pétertől!
A sok idióta Fideszes ezt követeli: Legyen 480 a benzin!

Persze csodát akarnak 1 nap alatt, mikor ők nem tudtak csodát tenni 16 év alatt sem, de nem is akartak!

Miközben a Fidesz és a volt kormányközeli influenszerek napok óta Magyar Péterkorábbi 480 forintos benzinárígéretét kérik számon az új kabineten, a számok egészen más történetet mesélnek. Az elmúlt néhány hónapban drámaian megváltozott a nemzetközi olajpiaci környezet: az orosz és a Brent típusú kőolaj ára kilőtt, miközben a magyar üzemanyagpiac már a jelenlegi árszabályozás mellett is feszült állapotban működik. A számok alapján ma már nem az a kérdés, miért nincs 480 forintos benzin, hanem az, hogy egyáltalán túlélne-e ilyet a hazai üzemanyagpiac. Előre szólunk: egészen biztosan nem, viszont ilyen jól még sosem látszott, hogy bármikor ránk rúghatja az ajtót egy következő energiaválság.

„Elég a dumából és a hangulatkeltésből! Azonnali adócsökkentést és 480 forintos benzinárstopot a magyar kutakon” – írta még március 3-án, a választási kampány hajrájában Magyar Péter a Facebookon, akkor még miniszterelnök-jelöltként. A kijelentés már akkor inkább kemény kampányüzenetnek tűnt, mintsem reális gazdaságpolitikai vállalásnak. Április 12-én a Tisza Párt megnyerte a választást, május 9-én pedig Magyar Péter hivatalosan is letette a miniszterelnöki esküt.

Rögtön kitört a vita

A kormányváltás után szinte azonnal politikai vita alakult ki az üzemanyagárak körül. Hétfőn és kedden több fideszes politikus és kormányközeli influenszer is számon kérte az új kabineten, hogy miért nem 480 forintba kerül a benzin Magyarországon, miközben Magyar Péter a kampány során éppen ezt ígérte. Az új miniszterelnök szerdán, első kormányzati sajtótájékoztatóján reagált a kritikákra.

Magyar Péter hangsúlyozta, hogy a nemzetközi olajpiacon azóta jelentős áremelkedés történt, ennek ellenére a magyarországi védett üzemanyagár továbbra is alacsonyabb a piaci szintnél, és a kormány célja az, hogy ez így is maradjon. Arra is emlékeztetett, hogy amikor március 3-án elhangzott a 480 forintos árígéret, a kőolaj világpiaci ára még jóval alacsonyabb szinten állt.

Most érdemes közelebbről is megvizsgálni, mennyire állják meg a helyüket Magyar Péter érvei, és valóban mennyit változott a nemzetközi olajpiaci környezet az elmúlt hónapokban.

Már csak azért is, mert így tökéletesen látszik, hogy most egy energiaválság kapujában lehetünk.

Nagyon leegyszerűsítve a magyarországi üzemanyagárakat alapvetően két tényező mozgatja. Az egyik a kőolaj világpiaci ára, vagyis hogy mennyiért lehet nyersolajat vásárolni a piacokon. A másik pedig a forint árfolyama, hiszen Magyarország nyersanyagban szegény ország, importra szorul.
- A helyzetet jól mutatja, hogy a Brent típusú kőolaj világpiaci ára március 3-a óta rendkívül jelentős emelkedést produkált. Míg a kampányidőszakban egy hordó Brent olaj nagyjából 81 dollárba került, addig mostanra az ár már 105 dollár körül mozog. Ez közel 30 százalékos drágulást jelent néhány hónap alatt!
- A magyar piac szempontjából azonban talán még fontosabb az orosz Ural típusú kőolaj ára, mivel a hazai finomítói rendszer részben továbbra is erre a nyersolajra épül. Március 3-án az Ural típusú olaj hordónkénti ára nagyjából 67 dollár körül alakult, mostanra viszont már 102 dollár közelébe emelkedett. Ez még jelentősebb áremelkedés és vannak már olyan napok, amikor az urali olaj drágább a brentnél.
- Közben ugyanakkor történt egy olyan folyamat is, amely részben tompította az olajáremelkedés hatását: a forint erősödött a dollárral szemben. Március eleje óta a magyar fizetőeszköz több mint 18 forintot erősödött a dollár ellenében, ami nagyjából 5 százalékos javulásnak felel meg. (Az erős forint kifejezetten nem tesz jót a gazdaságnak, ám ezt most hagyjuk, erről részletesen itt írtunk.)
De nézzünk még pontosabb számokat! Mindezek után érdemes megnézni, hogyan nézne ki a helyzet a magyar kutakon a jelenlegi piaci viszonyok mellett. Május 13-án az autósok átlagban nagyjából 684 forintos literenkénti árral találkozhatnának a 95-ös benzin esetében, ha nem működne a jelenlegi védett ármechanizmus. Ez jól mutatja, mekkora különbséget jelent jelenleg az állami beavatkozás az üzemanyagpiacon, de az is látszik, hogy 480 forintos rögzített ár azt jelentené, hogy a benzin literenként mintegy 204 forinttal kerülne kevesebbe a kutakon.
2026-05-14
Magyar Péter lakcíme és autója!

Sokan példát vehetnének a Miniszterelnöktől, például a Fideszesek is, úrízálás és luxizás helyett marad minden a régiben, a lakhelye és az autója is!

Magyar Péter és Tisza Párt friss hírek

Magyar Péter közölte, hogy miniszterelnökként sem költözik kormányzati rezidenciába, továbbra is budai otthonában marad családjával. Azt is bejelentette, hogy szolgálati autóként a korábbi országjárásán használt Skoda Superbet használja majd, így nem igényel új járművet. A politikus korábban arról is beszélt, hogy nem a Karmelita kolostorban rendezi be miniszterelnöki irodáját, és a Tisza-frakció sem költözik a „Fehér Házba”.

Magyar Péter közösségi oldalán két friss információt is megosztott a követőivel. Egyrészt arról írt, hogy szolgálati kocsiként azt a Skoda Superbet fogja használni, amit korábbi országjárásán is használt, tehát nem lesz szüksége új járműre.

Másrészt arról írt Magyarország miniszterelnöke, hogy

továbbá jelzem, hogy nem költözöm kormányzati rezidenciába. Maradok abban a budai házban, ahol a gyermekeim otthon vannak.

Így tehát már nemcsak az biztos, hogy nem a Karmelita kolostort fogja használni miniszterelnöki irodaként, mint elődje tette, valamint az, hogy a Tisza-frakció nem költözik be a „Fehér Házba”, hanem az is, hogy Magyar Péter nem változtat sem lakhelyén, sem szolgálati gépjárművén. Mondjuk azt hozzá kell tenni, hogy Magyarországon nincs is állandó, kijelölt rezidencia fenntartva a mindenkori miniszterelnök részére.
2026-05-13
Nem fotózták le a szatyor fingot, mutatjuk!
Sulyok Tamás hivatalosan is kinevezte az új kormány tizenhat miniszterét a Sándor-palotában. A kinevezések átvételét élőben közvetítette Magyar Péter miniszterelnök.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, hétfőn és kedd délelőtt lezajlottak a leendő miniszterek bizottsági meghallgatásai a parlamentben. A miniszterjelölteket kedd délután egy órakor a Sándor-palotában fogadta a köztársasági elnök. 16 órától ülésezik az Országgyűlés, ahol leteszik az esküjüket, éjféltől pedig hivatalba lép a Magyar-kormány. Magyar Péter hétfő este azt mondta, szerdán a tervek szerint már ülésezik is a kormány.

„Egy hónappal vagyunk a sorsdöntő választás után, megérkeztünk a Tisza miniszteri kinevezéseinek átvételéhez” – mondta Magyar a Sándor-palota előtt. A szerdai kormányülés részleteiről holnap fognak beszámolni, tette hozzá. „Minden magyar tudja, hogy nincs vesztegetnivaló időnk”, mondta, ezért gondoskodtak róla, hogy rekordgyorsan felálljon a kormány. Magyar Péter a rövid köszöntő után bement a köztársasági elnöki hivatalba, ahol először négyszemközt találkozik az államfővel, és aláírja a hivatalos okmányokat. Ezután kezdődik a miniszterek ünnepélyes kinevezése.

Bóna Szabolcs leendő agrárminiszter a családjával érkezett meg a Sándor-palotához. Kapitány István gazdasági és energetikai miniszterjelöltet a felesége kísérte el.

Magyar Péter és Sulyok Tamás délután fél kettő körül együtt vonult be a Sándor-palota dísztermébe, ahol a Tisza-kormány tizenhat minisztere átvette a kinevezési okmányokat. A hivatalos ünnepség a Himnusz eléneklésével kezdődött.

Elsőként Bóna Szabolcs vehette át a kinevezést az államfőtől, majd közös fénykép készült Bónáról, Magyarról és Sulyokról. A következő kinevezést Pósfai Gábor vette át, róla viszont már csak Magyar Péterrel készült közös kép, Sulyok Tamás nem állt melléjük.

A kinevezésekkel névsor szerint haladtak, az okmányokat Sulyok Tamás adta át, de a fényképekhez már nem állt oda. Magyar Péter kedd reggel a Facebook-oldalán bejelentette, a „Tisza-kormány tagjai sem a kinevezésük átvételekor, sem az eskütételüket követően nem kérnek a báb köztársasági elnök gratulációjából és a közös fotó lehetőségéből”. A hivatalos ünnepség a Szózattal zárult.

Magyar Péter a Karmelitában tartott hétfő esti tárlatvezetésén is elmondta, megkérte Sulyokot, hogy ne álljon oda közös képre a miniszterekkel, majd egyértelművé tette, továbbra is komolyan gondolja azt az eskütételét követő beszédében is hangsúlyozott kijelentést, hogy ha Sulyok nem mond le legkésőbb május 31-éig, akkor a kétharmados többség birtokában el fogják távolítani a posztjáról.

Négy éve Novák Katalin akkori köztársasági elnök adta át az Orbán-kormány tagjainak kinevezését a Sándor-palotában, ahol csoportkép is készült az államfővel és a felálló kabinettel.

Ők vehették át miniszteri kinevezésüket kedd délután Sulyok Tamás köztársasági elnöktől:
- Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter
- Pósfai Gábor belügyminiszter
- Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter
- Kármán András pénzügyminiszter
- Orbán Anita külügyminiszter
- Görög Márta igazságügyi miniszter
- Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter
- Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter
- Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter
- Kátai-Németh Vilmos szociális- és családügyi miniszter
- Vitézy Dávid közlekedési- és beruházási miniszter
- Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter
- Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdasági miniszter
- Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszter
- Gajdos László élő környezetért felelős miniszter
- Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter
2026-05-12
Új adóprogram jön!
A Forvis Mazars immár tizennegyedik alkalommal adta ki közép-kelet-európai adóbrosúráját (CEE tax guide 2026), amely 25 ország – köztük három közép-ázsiai állam: Üzbegisztán, Kirgizisztán és Kazahsztán – adórendszerét hasonlítja össze a befektetők szemszögéből. Magyarország idén is különleges helyet foglal el: az EU-n belül a páratlanul alacsony társaságiadó-kulcs és a kiemelkedő családi adókedvezmények egyedi adópolitikai profilt rajzolnak ki, miközben a magas áfa, a szektorális különadók és a Tisza Párt adóreform-elképzelései élénk szakmai vitát váltanak ki.

Adóbevallás – fontos tudnivalók

A Tisza-adóprogram szakértői értékelése
- A személyi jövedelemadó rendszerét a program érdemben nem alakítja át: az egykulcsos modell megmarad, az alacsonyabb jövedelműek azonban adójóváíráson keresztül némi nettó többletet kapnának.
A béreket terhelő adók emelése ki van zárva, a meglévő kedvezmények megmaradnak.
- A kata visszaállítása politikailag népszerű ígéret – a régi rendszernek több mint 400 ezer adózója volt –, de a valódi kérdés az, hogy a vállalkozások közötti (B2B) ügyletek visszanyitásával a kata ismét adóelkerülési kiskapuvá válik-e. Erre egyelőre nincs válasz, a részletszabályok hiányoznak.
- Az áfa területén az általános 27%-os kulcs nem változik. Két célzott csökkentés várható: a vényköteles gyógyszerek áfáját nullára, a tűzifa és bizonyos élelmiszerek kulcsát pedig drasztikusan csökkentené az új kormány. Ezek EU-konform, rövid távon inflációmérséklő lépések.
- A program legösszetettebb és legvitatottabb eleme a vagyonadó: az egymilliárd forint feletti nettó vagyonra tervezett évi 1%-os adó a közép-kelet-európai régióban teljesen egyedülálló konstrukció lenne. Számos alapvető kérdés – az értékelés módszertana, a külföldi vagyonelemek kezelése, a tőkekivonás elleni védelem – egyelőre megválaszolatlan, a várható bevétel pedig a szakértők szerint a költségvetés méretéhez képest szimbolikus összeg.
- A helyi iparűzési adó és a társasági adó összehangolása a kisvállalkozások terheit csökkentené, de a tényleges bevételi hatás bizonytalan. A külföldi nagyberuházók adókedvezményeinek a visszavágása pedig jogilag korlátozott mozgástér: a meglévő beruházásvédelmi egyezmények és az uniós állami támogatási szabályok visszamenőleg aligha léphetők át.
H. Nagy Dániel, LL.M., partner, a Forvis Mazars adó- és jogi szolgáltatási üzletágának a vezetője a Tisza adóprogramjáról elmondta:

A Tisza adóprogramja, irányát tekintve nettó adócsökkentés az alacsonyabb és közepes jövedelmű háztartások, valamint a kisvállalkozások javára – ez a szándék üdvözlendő.

A CEE tax guide 2026 régiós összehasonlítása jól mutatja ugyanakkor: az adóverseny nem egydimenziós. Magyarország 9%-os taokulcsa páratlan a térségben, kérdés azonban, hogy ez mennyiben jelent valós versenyelőnyt, vagy éppen itt van lehetőség a költségvetési bevételek növelésére. A kata és a vagyonadó részletszabályai egyelőre hiányoznak: ezek döntik el, hogy az elképzelések célzott, gazdaságfehérítő eszközökké válnak-e, vagy új bizonytalanságot hoznak. Befektetői szempontból az adórendszer kiszámíthatósága legalább annyira fontos, mint a nominális kulcsok szintje.”

Minimálbér: átlag körüli szinten Magyarország

A 2026-os kiadás egyik legszembetűnőbb régiós trendje, hogy az áfakulcsok több országban is emelkedtek: Románia, Észtország és Kazahsztán mind megemelte általános kulcsát, miközben egyes csökkentett kulcsokat megszüntetett vagy összevont.

A régió országainak mintegy felében – így Magyarországon is – egykulcsos szja működik (8–22%), míg a többiek progresszív rendszert alkalmaznak, ahol a felső kulcs akár az 50%-ot is meghaladhatja. A személyi jövedelemadó területén a régió inkább a terhelés növelése felé mozdult: Litvánia teljesen átalakította rendszerét, és egységes progresszív skálára tért át, Románia jelentősen növelte az osztalék forrásadóját, Szlovákia pedig két új, magasabb adósávot vezetett be. Ezzel szemben Görögország csökkentette a meglévő kulcsait.

A régióban az átlagos bruttó minimálbér 814 euró körül alakul; a legtöbb ország 700–1300 eurós sávban mozog, számottevő szórással. (2026 januárjában a magyar havi bruttó minimálbér 838 euró volt.) A minimálbérek a régió egészében emelkedtek, néhol jelentősen: Montenegróban közel egyharmadával nőtt az összeg, Szlovákiában és Csehországban is két számjegyű volt az emelés. Vásárlóerő-paritáson ugyanakkor a kép árnyaltabb: egyes nominálisan alacsonyabb bérű országok – például Lengyelország vagy Románia – a helyi árszínvonal miatt reálértékben közelebb vannak a nyugati szinthez, mint azt a számok sugallják.

A Pillar II globális minimumadó a régió 14 országában – köztük Magyarországon – már törvényi szinten él, és 2026-ban operatív valósággá válik: a multinacionális vállalatcsoportoknak idén kell először benyújtaniuk a kiegészítő adóbevallást. Ez egyre szűkebb teret hagy a nyereségátcsoportosításnak, és érdemben növeli a megfelelési terheket is.

Hazánk a régiós adóversenyben

A magyar adórendszer szerkezete eltér a régiós főáramétól: a fogyasztási adók súlya magas, miközben a társasági nyereség adóterhelése alacsony, amit a szektorális különadók is erősítenek. A 9%-os taokulcs az EU-ban a legalacsonyabb (régiós átlag: ~ 20%), de a képet árnyalja, hogy a hitelintézetek különadója 2026-ban 10%-ra (20 milliárd Ft adóalap alatt) és 30%-ra (20 milliárd Ft adóalap felett) emelkedett. A 27%-os általános áfakulcs az EU legmagasabbja (a régiós átlag ~ 20%). A helyi iparűzési adó (hipa, max. 2% a nettó árbevételre) szintén egyedi teher a régiós versenytársakéhoz képest.

2026 fontos újdonsága, hogy új taokedvezmény igényelhető legalább 100 millió forintos (kb. 260 ezer EUR) környezeti beruházásra. A transzferár-szabályozásban bevezetett safe harbor alapján az alacsony hozzáadott értékű csoporton belüli szolgáltatásokra az 5%-os haszonkulcs automatikusan piaci árnak minősül, külön dokumentáció nélkül. Nincs forrásadó osztalékra, kamatra és jogdíjra külföldi vállalatnak fizetett összegek után, ami szintén régiós ritkaság.

Adóék és családi kedvezmények: régiós éllovas

Az adóék Magyarországon a gyermektelen munkavállalóknál 41% körül van – ez a régiós 37%-os átlag feletti. A kép gyerekek esetén teljesen megfordul azonban: a 2026-ban kibővített családi adókedvezmény hatására a háromgyermekes munkavállalóknál az adóteher kevesebb mint a felére, 18% alá csökken. Ezzel Magyarország messze a legjobb teljesítményt nyújtja a 25 vizsgált ország közül, megelőzve Szlovákiát, Horvátországot és Lettországot. A kedvezmény magasabb jövedelmeknél is érvényesül, bár hatása kisebb.

Digitális adóadminisztráció: élvonalban

A 2024-ben bevezetett eÁFA-rendszerben a NAV az online számlaadatok alapján előzetesen kitöltött áfabevallást bocsát a vállalkozások rendelkezésére. 2025 végén elindult az e-nyugta-rendszer, amely 2028-ig felváltja a papíralapú pénztárgépnyugtákat. A valós idejű online számlaadat-szolgáltatás és a kötelező számlázószoftver-használat már évek óta mintaként szolgál – Lengyelország (KSeF), Románia (e-Invoice) és Horvátország (Fiscalization 2.0) is ezt az utat választotta.
2026-05-12
Jöhet az ÁFA csökkentés!
A zöldségek és gyümölcsök ÁFA-ja csökkenhet elsőként.

27-ről 5 százalékra csökken majd a zöldségek és gyümölcsök forgalmi adója – ezt a leendő agrárminiszter mondta a Telexnek.

Bóna Szabolcs arról is beszélt: ennek előkészítésével kezdi munkáját, mert megígérték a kampányban, hogy az egészséges élelmiszereket kevésbé adóztatják majd. A terméktanács szerint az érintett termékek olcsóbbá válhatnak, és az áfacsalások is visszaszorulhatnak.

Miért fontos ez? A Tisza adóprogramja jelenlegi tudásunk szerint leginkább adócsökkentéseket tartalmaz, és kérdés, hogy a jelentős államháztartási hiány mellett hogyan tudják ezeket fenntartható módon bevezetni.
- 300-500 milliárd forint körüli bevételkiesést eredményezhet a tervezett mediánbér alatti adójóváírás bevezetése a személyi jövedelemadó esetében az adóigazgató becslése szerint.
- Az áfát sem növelnék, hanem bizonyos termékek – pl. egészséges élelmiszerek – esetében csökkentenék.
- A kisadózó vállalkozók tételes adójára (kata) jogosultak körét is újra kiterjesztenék, ami várhatóan szintén nem az adóbevételek növekedése felé hat. H. Nagy Dániel szerint a katának vannak érdemei, például a gazdaságfehérítő hatása, de aránytalanul kedvező volt a korábbi formában, így sokak esetében eredményezett rejtett foglalkoztatást.
- A vagyonadó révén akarja a párt kompenzálni az adócsökkentéseket, de H. Nagy szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy ez mennyire hozhat érdemben bevételt. A jövedelmet sokkal egyszerűbb adóztatni, mert a vagyon értékelése és például a külföldre menekített vagyonelemek elérése kifejezetten nehéz – fogalmazott az adóigazgató.
- A társasági adó reformja viszont hozhat érdemi extra bevételt: ennek a mértékét lehet emelni, akár többkulcsossá tenni, és az adókedvezmények rendszerét is újra lehet szabni, ami a Tiszának is szándéka.
Mi várható?Megfontolt lépésekre számít H. Nagy, mivel a Tisza azt ígérte, hogy a kiszámíthatóságra fog törekedni az adózásban.
- Az szja-csökkentéstvezetheti be leghamarabb az új kormány szerinte, könnyen lehet viszont, hogy csak 2027-től, mert ez jelentős bevételkiesést fog eredményezni.
- A vagyonadó kidolgozását jóval időigényesebb feladatnak látja, ezért várhatóan ebből később lesz bevétel.
- A többgyerekes anyák adókedvezményét szerinte rövid távon politikai okokból nem fogja kivezetni a leendő kormány annak ellenére, hogy ez fokozatosan egyre nagyobb terhet fog jelenteni a költségvetésnek.
2026-05-11
Magyar Péter a Mi Hazánknak: „Szégyelljék magukat!”

A Mi Hazánk képviselőinek tegnapi kivonulása a tamburás gyerekek előadásáról, valamint a Szózatról és a Himnuszról teljességgel vállalhatatlan cselekedet volt.

– írja Magyar Péter a Facebookon, és kommentben azt is hozzáteszi, hogy szégyelljék magukat.

Magyar Péter és Tisza Párt friss hírek

A Mi Hazánk frakciója kivonult az ülésteremből, amikor a sükösdi tamburás gyerekek, akiknek jó része roma származású, eljátszották a parlament alakuló ülésén a magyarországi cigányok himnuszát és a Tavaszi szelet. A 100 tagú cigányzenekar elfogadhatatlannak nevezte a lépést.

A Magyar Örökség Díjas Hungarikum 100 Tagú Cigányzenekar mély megdöbbenéssel és szomorúsággal figyelte azt a jelenetet, amely az Országgyűlés alakuló ülésén történt. A Sükösdi Tamburazenekar gyermekei tiszta szívvel, örömmel és a zene szeretetével érkeztek, hogy fellépésükkel emeljék az ünnep méltóságát. Velük szemben a Mi Hazánk frakciójától olyan viselkedést tapasztalhattunk, amely méltatlan minden demokratikus és emberi értékhez. Gyermekeknek hátat fordítani a származásuk miatt nem politikai állásfoglalás, hanem elfogadhatatlan kirekesztés.

– írta Danyi Lőrinc Róbert elnök, művészeti igazgató a Facebookon.

Toroczkai László, a Mi Hazánk frakcióvezetője viszont azt írta, nem a tamburazenekar és főleg nem a gyermekek származása miatt vonultak ki az Országgyűlés alakuló ülésének végén.

Ahogy azt korábban bejelentettük, a Szent Koronához járultunk eskütételre, mert az eredeti megállapodást felrúgva, végül ezt sem a Tisza Párt, sem a Fidesz-KDNP nem tette meg. Azt is előre jeleztük, hogy az előzetesen elfogadott napirend szerint, az Örömóda előtt fogunk kivonulni, mert a Tisza Párt azt az Európai Unió himnuszaként akarta lejátszani, márpedig mi az Európai Uniót szuverén nemzetek szövetségének, és nem egy új birodalomnak, az úgynevezett »európai egyesült államoknak« tekintjük. Az európai parlamenti frakciónk is mindig ezt az álláspontot képviseli az Európai Unió úgynevezett himnuszával kapcsolatban, az EP-ben is

– írta Toroczkai.
2026-05-11
Magyar Péter letette az esküt, ő Magyarország új miniszterelnöke!
140 igen, 54 nem szavazat, és 1 tartózkodás mellett az Országgyűlés megválasztotta Magyarország miniszterelnökének Magyar Pétert, aki rögtön le is tette miniszterelnöki esküt.

Friss hírek: Tisza Párt és Magyar Péter hírek

Elsőként Sulyok Tamás gratulált Magyar Péternek a miniszterelnökké választásához. A miniszterelnök ezután a frakcióvezetőktől: Bujdosó Andreától, Gulyás Gergelytől, Rétvári Bencétől, valamint Toroczkai Lászlótól fogadta a gratulációkat.

A Tisza Párt bizottsági elnökei:
- Kovács Petra Judit – Agrár- és Élelmiszergazdasági Bizottság
- Varga Balázs – Digitalizációs és Technológiai Bizottság
- Ruzsa Diána – Egészségügyi Bizottság
- Sopov Ildikó Éva – Európai Ügyek Bizottsága
- Csőszi Attila – Gazdasági és Energetikai Bizottság
- Bakos Csaba Attila – Honvédelmi- és Rendvédelmi Bizottság
- Hantosi István – Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottság
- Perticsné Kácsor Andrea – Közlekedési és Beruházási Bizottság
- Hajdu Márton Ádám – Külügyi Bizottság
- Sasi-Nagy Edit – Mentelmi Bizottság
- Szücs Dóra – Oktatási Bizottság
- Jakab Zsuzsanna – Társadalmi Részvétel Bizottsága
- Rák Richárd – Törvényalkotási Bizottság
- Szabó Tibor – Vidék- és Településfejlesztési Bizottság
A Fidesz az Élő Környezetért Felelős Bizottságot (V. Németh Zsolt), a Művelődési Bizottságot (Szentkirályi Alexandra), a Pénzügyi és Költségvetési Bizottságot (Bencsik János), valamint a Szociális Bizottságot (Zsigó Róbert) vezeti. A KDNP-s Nacsa Lőrinc a Magyarságpolitikai Bizottság élére került, miközben a Nemzetbiztonsági Bizottság a Mi Hazánk Mozgalomé lett Apáti István elnöki tisztségével.
2026-05-09
Robert Fico és Magyar Péter akár barátok is lehetnek!

Szlovákia jószomszédi kapcsolatokat kíván ápolni a Magyar Péter vezette új kormány alatt Magyarországgal – erről beszélt Robert Fico szlovák miniszterelnök pénteken Moszkvában.

„Azt akarom, hogy jószomszédi kapcsolataink legyenek a szomszédainkkal. Van nálunk egy közmondás, amely szerint a rossz szomszéd rosszabb, mintha égne a ház. Személyesen még nem ismerem Magyar Pétert, de arra kell törekednem, hogy megértsük egymást, hogy a Magyarország és Szlovákia közötti kapcsolatok ugyanolyan szinten legyenek, mint Orbán idejében. Csak gratulálni tudunk a magyarországi választások győztesének. Örülni fogunk az együttműködésnek” – mondta.

Fico közölte, hogy egyszer beszélt telefonon Magyar Péterrel, és megállapodtak abban, hogy az első találkozójukat Brüsszelben tartják.

Robert Fico a második világháború lezárásának évfordulója alkalmából rendezett állami ünnepségre utazott Oroszországba, de nem vesz részt a katonai díszszemlén a Vörös téren, viszont átadhatja Vlagyimir Putyin orosz elnöknek Volodimir Zelenszkij ukrán elnök üzenetét.

A szlovák kormányfő nemrég Andrej Babiš cseh miniszterelnökkel és Donald Tusk lengyel kormányfővel közösen arról posztolt, hogy nagyon várják a negyedik muskétást, Magyar Pétert, és a V4-ek újjáéledését. (via MTI)
2026-05-09
Magyar Péter öccse Márton reagált a hírekre!

Magyar Péter az összeférhetetlenségi szabályok miatt lemondott az LLM Tanácsadó és Befektetési Zrt. vezérigazgatói posztjáról, helyét április végétől öccse, Magyar Márton vette át. A cég tulajdonosa továbbra is Magyar Péter marad.

Magyar Péter az összeférhetetlenségről szóló törvény értelmében lemondott az LLM Tanácsadó és Befektetési Zrt. vezérigazgatói pozíciójáról. A Tisza Párt elnöke, mintegy két éve vásárolta ki a többi tulajdonost a cégből, amely az utóbbi időben erőre is kapott.

A cég tulajdonosa azonban továbbra is a leendő kormányfő marad. A megüresedett széket Magyar Márton, a miniszterelnök öccse kapta meg április 28-tól, a változást május 5-én jegyezték be, számolt be az Mfor.

Magyar Márton 2024 őszén indította el a hírportálját. A leendő miniszterelnök öccse korábban úgy nyilatkozott hogy a Kontroll néven induló hírportál független lesz a Tisza Párttól, a vállalkozáshoz szükséges pénzt pedig jelentős üzletemberektől gyűjtötte össze.

A lap megjegyezte, hogy a Kontroll látványosan fejlődik, a stábja, szerkesztősége jelentősen bővült, az alapító-tulajdonos tavaly nyáron jelentette be, hogy elérték a 100 ezer követőt a YouTube-on. Ez a szám most már a 200 ezret közelíti, jelenleg 181 ezer feliratkozónál tartanak.

Reagált Magyar Márton

Magyar Márton, a Kontroll alapítója közleményben reagált azokra a sajtóhírekre, amelyek szerint átvette testvére, Magyar Péter cégének vezetését.

A sajtóban ma megjelent hírekkel kapcsolatban szeretném megerősíteni, hogy testvérem kérésére én vettem át a kizárólagos tulajdonában álló LLM Zrt. vezetését. A döntés oka a törvényi összeférhetetlenség megszüntetése volt. A tisztség ellátásáért, a testvéremhez hasonlóan sem fizetést, sem egyéb juttatást nem veszek fel, és tulajdonrészt sem szereztem a társaságban. Feladatom a cég törvényes működésének felügyelete és hivatalos képviseletének ellátása. A továbbiakban is a Kontroll Média alapítójaként dolgozom azon, hogy egy pártoktól és gazdasági érdekcsoportoktól független, dinamikusan fejlődő magyar médiacéget építsünk

– olvasható a Kontroll.hu Facebook-oldalán.
2026-05-08
Lemond a miniszter-jelöltségről Melléthei-Barna Márton!

Lemondok a miniszteri jelöltségről – írja a Tisza Párt igazságügyi miniszteri posztjának jelöltje, Melléthei-Barna Márton. Magyar Péter kérte fel a párt jogi vezetőjét, ő felelt volna „a jogállam és a jogbiztonság helyreállításáért”, valamint „a magyar embereknek járó uniós források hazahozatalát lehetővé tevő jogszabályi keretek” kialakításáért.

Melléthei-Barna a Tisza Párt jogi igazgatója, ügyvéd, négy gyermek édesapja. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán Magyar Péter és Gulyás Gergely évfolyamtársaként végzett. Itt lettek barátok Magyarral, akivel 2025 szeptembere óta rokoni szál is összeköti őket: Melléthei-Barna feleségül vette a pártelnök húgát.

Melléthei-Barna azt írja, hogy a Tisza Párt hatalmas felhatalmazásból következik az is, hogy a társadalmi konszenzust növelni, nem pedig csökkenteni kell a jogállam és az igazságtétel mögött. Ezt pedig a miniszterelnökkel fennálló rokoni, baráti kapcsolat most nem segíti. Hisz abban, hogy mind jogi, politikai, erkölcsi és emberi szempontból kikezdhetetlen lett volna a kormánytagsága, de most úgy tudja segíteni ezt a nemzeti egységet, ha hátrébb lép. „Én a rendszerváltásra tettem fel az életemet az utóbbi két évben, engem nem személyes célok vezéreltek, pláne nem pozíciót kerestem” – írta.

„Ezért annak érdekében, hogy a legkisebb árnyék se vetüljön a rendszerváltásra, egyeztettem Magyar Péterrel, és abban maradtunk, hogy az ország és a TISZA-kormány érdekét az szolgálja legjobban, ha a miniszterelnök egy olyan alkalmas és elkötelezett szakembert kér fel az igazságügyi miniszteri pozícióra, akit kizárólag tevékenysége alapján ítél meg a nyilvánosság” – indokolta visszalépését. Magyar Péter pénteken jelenti be, hogy kit jelöl Melléthei-Barna Márton helyett igazságügyi miniszternek.
2026-05-08