Címke: Pénz

  • Minimálbér 2026: ennyit kereshetnek nyáron a diákok és az idénymunkások

    Minimálbér 2026: ennyit kereshetnek nyáron a diákok és az idénymunkások

    A nyári szezon közeledtével rengeteg diák és alkalmi munkavállaló keres lehetőséget Magyarországon. A 2026-os minimálbér-emelésnek köszönhetően az órabérek is emelkedtek, így idén több pénzt vihetnek haza azok, akik nyári munkát vállalnak.

    A szakértők szerint különösen a mezőgazdaságban, a vendéglátásban és a turizmusban lehet nagy kereslet a munkaerőre. Több területen már most munkaerőhiányról beszélnek, ezért a munkáltatók magasabb fizetéssel próbálják megszerezni a dolgozókat.

    Ennyi a minimálbér 2026-ban

    A 2026-os szabályok szerint a teljes munkaidős minimálbér bruttó 322 800 forintra emelkedett Magyarországon. Az órabéres minimálbér így bruttó 1856 forint lett.

    A garantált bérminimum – vagyis a szakképzettséget igénylő munkakörök minimális bére – ennél is magasabb:

    • bruttó 373 200 forint havonta,
    • illetve 2145 forintos órabér.

    Ez a nyári diákmunkák és szezonális állások fizetésére is közvetlen hatással van.

    Minimálbér és nyári munka órabér 2026-ban

    Minimálbér havonta 2026-ban a teljes munkaidős minimálbér bruttó 322 800 Ft. Ez sok nyári munka és egyszerűbb idénymunka alapja lehet.
    Minimálbéres órabér A minimálbér alapján számolt bruttó órabér 1856 Ft, ez alatt szabályosan nem érdemes munkát vállalni.
    Garantált bérminimum Szakképzettséget igénylő munkakörben a garantált bérminimum bruttó 373 200 Ft havonta, órabérben pedig 2145 Ft.
    Nyári munka órabér 2026 A diákok és idénymunkások sok helyen már 2000–3000 Ft közötti bruttó órabérrel is találkozhatnak, főleg turizmusban, vendéglátásban és mezőgazdaságban.
    Mire figyelj munkavállalás előtt? Legyen szerződés, pontos munkaidő-nyilvántartás, és mindig ellenőrizd, hogy az ajánlott órabér eléri-e legalább a 2026-os minimálbéres szintet.

    Ennyit kereshetnek a diákok nyári munkában

    A szakmai elemzések szerint 2026-ban a legegyszerűbb nyári diákmunkák esetében is legalább:

    ➡️ bruttó 1856 forintos órabér járhat.

    A szakképzettséget vagy speciális tudást igénylő munkákban pedig:

    ➡️ akár 2145 forintos minimális órabér is kötelező lehet.

    Bizonyos területeken ennél jóval többet is lehet keresni. Egyes pénzügyi, informatikai vagy nyelvtudást igénylő pozíciókban a 3000 forintos órabér sem ritka.

    A mezőgazdaságban is nagy a munkaerőhiány

    A nyári szezonban különösen a mezőgazdaságban jelent komoly problémát a munkaerőhiány. Sok helyen nehéz elegendő dolgozót találni a betakarítási munkákra, ezért a cégek egyre magasabb bérekkel próbálják csábítani a diákokat és az idénymunkásokat.

    A szakértők szerint a magyar mezőgazdaságban egyre nagyobb szükség van:

    • alkalmi munkásokra,
    • diákokra,
    • valamint külföldi munkaerőre is.

    A munkáltatók gyakran szállást, étkezést vagy plusz juttatásokat is kínálnak, hogy könnyebben találjanak dolgozókat.

    A 25 év alattiak helyzete kedvezőbb

    A 25 év alatti fiatalok számára továbbra is nagy előnyt jelent az SZJA-mentesség. Ez azt jelenti, hogy sok esetben a bruttó órabér szinte teljes egészében nettó keresetként marad náluk.

    Ezért egy nyári munka akár komoly bevételt is jelenthet:

    • heti több műszak esetén,
    • hétvégi pótlékokkal,
    • vagy esti munkavégzéssel együtt.

    Egyes helyeken a vasárnapi vagy éjszakai pótlék miatt az órabér jelentősen megemelkedhet.

    Egyre többen vállalnak nyári munkát

    A magasabb árak és a drágulás miatt egyre több fiatal dönt úgy, hogy a nyári szünetben munkát vállal. Sokan:

    • fesztiválra,
    • nyaralásra,
    • jogosítványra,
    • vagy tanulmányokra gyűjtenek pénzt.

    A szakértők szerint 2026-ban tovább nőhet a szezonális munkák iránti érdeklődés, különösen a Balaton környékén és a turisztikai térségekben.

    Nem érdemes minimálbér alatt dolgozni

    A szakmai szervezetek arra figyelmeztetnek, hogy a hivatalos minimálbéres óradíjak alatt senkinek sem szabadna munkát vállalnia. A diákoknak és idénymunkásoknak is érdemes figyelniük arra, hogy:

    • szabályos szerződést kapjanak,
    • pontosan vezessék a munkaidejüket,
    • és tisztában legyenek az aktuális minimális órabérekkel.

    A 2026-os nyári szezonban ugyanis már a legegyszerűbb munkák esetében is jóval magasabb fizetésre számíthatnak, mint néhány évvel ezelőtt.

  • 100 ezer forintos iskolakezdési támogatás: idén már jön is a pénz!

    100 ezer forintos iskolakezdési támogatás: idén már jön is a pénz!

    A Magyar Közlönyben megjelent, Magyar Péter miniszterelnök által jegyzett kormányhatározat szerint június 15-éig kell elkészíteniük a szaktárcáknak a Tisza Párt által szorgalmazott 100 ezer forintos iskolakezdési támogatás bevezetéséről szóló javaslatot.

    Családi pótlék utalás és feltételek

    A rendelet szerint a támogatást az esélyegyenlőség figyelembevételével kell elkészíteni, célként tűzve ki az iskolakezdés pénzügyi terheinek enyhítését. A javaslatot pénzügyminiszternek kell elkészítenie, az oktatási és gyermekügyi miniszter és a szociális és családügyi miniszter bevonásával. A javaslatban be kell mutatniuk a szükséges forrásokat, valamint azt, hogyan fognak érvényesülni az esélyegyenlőségi szempontok.

    Korábbi kormányszóvivői közlés alapján a cél mindenekelőtt, hogy a rászorulókat támogassa a kormány, ebbe a körbe a középosztály nem tűnik úgy, hogy beleférhet. Magyar Péter azt mondta, a támogatás augusztusban érkezhet majd az érintetteknek.

  • 660 millió forint landol az Orbán családban!

    660 millió forint landol az Orbán családban!

    Idén is jó évet zárt Orbán Viktor unokaöccsének, Orbán Dávidnak a cége, a Timolod Kft.: a 4,5 millió forintos árbevétel mellett 185 millió forint jött össze az egyéb bevételekből, így végül 160,4 millió forint kivételéről döntött ifjabb Orbán Győző fia – vette észre a 444 a cég 2025-ös évre vonatkozó beszámolójából.

    A Timolod Kft.-t mindössze másfél éve, 2024 őszén alapították, de hamar beindult az üzlet. 2024 utolsó negyedében ugyan csak 1 millió forintnyi árbevételre tett szert, az egyéb bevételek 710 millió forintra rúgtak. Ennek köszönhetően három hónapnyi működés után végül 500 millió forintnyi osztalékot tudott kiszedni a bányacégből Orbán Dávid. Egyéb bevételként a szabályok szerint az olyan egyszeri bevételek szokták elkönyvelni, mint például a kapott támogatások, kártérítések, kötbérek, vagy a cég eszközeinek értékesítéséből befolyt pénzek.

    A Timolod Kft. május 15-én közzétett beszámolója szerint a tavalyi évet is pozitívan zárta a vállalat. Ugyan az árbevétel tavaly is csak 4,5 millió forintot tett ki, egyéb bevételekből további 185 millió forint jött össze, aminek köszönhetően végül 160 millió forint lett a cég adózott eredménye. Orbán Dávid így arról döntött, hogy a tavalyi nyereség szinte teljes egészét osztalékként kifizeti, vagyis

    a cég 15 hónapos működése alatt a volt miniszterelnök unokaöccse 660 millió forintot tudott kivenni a cégből.

    Míg egyébként a beszámolóval együtt leadott kiegészítő mellékletben gyakran tüntetik fel, hogy honnan származtak az egyéb bevételek, a Timolod Kft.-nél semmilyen információt nem lehet találni arról, hogy honnan és milyen jogcímen származott ez a közel 900 millió forintos összeg.

    A 444.hu 2024 szeptemberében egyébként belső információkból megtudta, hogy Orbánék is profitálnak a Budapest–Belgrád-vasútvonal felújításából, ugyanis 2022 és 2023 között több mint 200 ezer tonna vasúti követ szállítottak Gántról, Orbánék egy másik cégének bányájából az építkezéshez. A Dolomit Kft.-ben az Orbán család több tagja megtalálható, és Orbán Dávid is ügyvezető a vállalkozásban. Márciusban derült ki, hogy az M1-es autópálya bővítéséhez is a cég bányájából szállítják a követ.

  • Rezsi árak: bajban vannak a magyar vállalkozások!

    Rezsi árak: bajban vannak a magyar vállalkozások!

    Az áramszámlák egyik tételének drasztikus emelkedése akár háromszázmilliárd forintos többletköltséget is okozhat a magyar vállalkozásoknak. A Magyarországi Logisztikai Szolgáltató Központok Szövetsége (MLSZKSZ) szerint a jelenlegi rendszer súlyosan rontja a hazai cégek versenyképességét, miközben a költségeket végső soron a gazdaság és a fogyasztók viselik.

    Bővebben: Rezsi árak és információk

    A szövetség álláspontja szerint elfogadhatatlan, hogy a vállalkozások előre nem tervezhető módon viseljék a villamosenergia-rendszer szabályozási és műszaki problémáinak következményeit. A logisztikai és ipari szektor szereplői a rendszer gyors felülvizsgálatát sürgetik.

    Drasztikus költségnövekedéssel szembesültek a magyar vállalkozások az áprilisi áramszámlák megérkezésekor.

    • Az úgynevezett KÁT-díj (hivatalos nevén az átvételi kötelezettség alá eső villamosenergia-támogatás) a korábbi 2–4 forint/kilowattóra szintről
    • közel 15 forint/kilowattórára emelkedett,
    • ami egyes cégeknél mintegy 30 százalékos villamosenergiaköltség-növekedést okozott.

    Az MLSZKSZ szerint a jelenlegi rendszer fenntarthatatlan, súlyosan rontja a magyar termelő és szolgáltató vállalkozások versenyképességét, és országos szinten2026-ban akár 300 milliárd forintos többletköltséget okozhat az ipari szereplőknek

    – írják közleményükben.

    Különösen aggasztónak tartják, hogy a vállalkozások jelentős része előzetes figyelmeztetés és tervezhetőség nélkül szembesült az extrém mértékű díjnövekedéssel. Vannak olyan logisztikai és ipari szereplők, akiknél az emelkedés tartós megmaradása éves szinten további milliárd forintos pluszköltséget is jelenthet – hangsúlyozza az MLSZKSZ.

    A vállalkozások fizetik meg a rendszerhibák árát, meg mi mindnyájan, fogyasztók

    A szövetség álláspontja szerint a jelenlegi rendszer egyik legsúlyosabb problémája, hogy a villamosenergia-rendszer műszaki és szabályozási hiányosságainak költségeit közvetlenül a fogyasztókra terhelik. Az elmúlt időszakban jelentősen nőtt a napelemes termelés volumene, miközben a tőzsdei áramárak alacsony szintre estek, és egyre gyakoribbá váltak a negatív áras időszakok. A támogatott energiatermelők számára ugyanakkor továbbra is garantált átvételi ár jár, a piaci ár és a garantált ár közötti különbséget pedig végső soron a vállalkozások fizetik meg a KÁT-díjon keresztül.

    Az MLSZKSZ a zöldenergia-termelés támogatását önmagában nem vitatja, ugyanakkor elfogadhatatlannak tartja, hogy a rendszer működési és kiegyenlítési problémáinak teljes költsége az ipari és logisztikai szereplőknél jelenjen meg. A logisztikai szektor különösen érzékenyen reagál az energiaárak változására, mivel a raktárlogisztikai, termináli és ipari háttérfolyamatok jelentős villamosenergia-igénnyel működnek. A hirtelen és kiszámíthatatlan díjemelkedések ezért közvetlenül növelik a szolgáltatási költségeket, amelyek végül a teljes gazdaságban és a lakossági árakban is megjelenhetnek.

    Súlyos árampiaci torzulások

    A szövetség szerint a jelenlegi helyzet kialakulásában meghatározó szerepet játszik, hogy a napelemes termelés gyors növekedésére épülő KÁT elszámolási rendszer mára súlyos piaci torzulásokat és finanszírozási feszültségeket okoz. A szakmai egyeztetések során ugyanakkor az is világossá vált, hogy nem kizárólag a KÁT-rendszer jelent problémát: az áramköltségeket terhelő rendszerhasználati díj (RHD) struktúrája is számos, a korábbi évek rendszertelen szabályozásaiból felhalmozódott problémával küzd.

    A szakmai szervezetek hangsúlyozzák, hogy a jelenlegi RHD-rendszer nemzetközi összehasonlításban is jelentős többletterhet jelent a magyar termelő és logisztikai vállalatok számára, ami közvetlen hátrányt okoz a versenyképességben. Ezért a rendszer teljes körű felülvizsgálatára van szükség szerintük: a jól működő és indokolt elemeket fenn kell tartani, a problémás szabályozási elemeket korszerűsíteni kell, a szükségtelen vagy versenyképességet rontó terheket pedig ki kell vezetni. A szakmai szervezetek célja, hogy megszűnjenek azok a szolgáltató, termelő és ipari vállalatokra háruló kiszámíthatatlan és tervezhetetlen költségnövekedések, amelyek ma közvetlenül veszélyeztetik a magyar gazdaság versenyképességét, az ipari beruházásokat és a munkahelyek stabilitását, és egy kiszámítható, versenyképes energiaköltség-struktúrát kapjanak.

  • Családi pótlék kifizetése: idén így alakulnak a dátumok!

    Családi pótlék kifizetése: idén így alakulnak a dátumok!

    A családi pótlék a gyermek születésétől kezdődően addig jár, amíg a gyermek köznevelési vagy szakképző intézményben tanulmányokat folytat, legfeljebb annak a tanévnek a végéig, amelyben a 20. életévét betölti.

    Az kaphatja, aki a gyermeket a saját háztartásában neveli, lehet szülő, nevelőszülő, gyám, bizonyos esetekben pedig a gyermek saját jogán is. Mutatjuk, hogy az év elkövetkező részében mikor érkezik, és azt is, hogy valóban duplázódhat-e a családi pótlék?

    A családi pótlék utalása 2026 tavasz és nyár során is általában a hónap első munkanapján történik (az előző havi ellátásra vonatkozóan). Kivételt képez az augusztus, amikor az iskolakezdés miatt kétszer is érkezik utalás, valamint a szeptember, amikor emiatt nincs kifizetés.

    Dátumok:

    • A májusi családi pótlék banki jóváírásának napja: 2026. június 2. (kedd)
    • A júniusi családi pótlék banki jóváírásának napja: 2026. július 2. (csütörtök)
    • A júliusi családi pótlék banki jóváírásának napja: 2026. augusztus 4. (kedd)
    • Az augusztusi családi pótlék banki jóváírásának napja: 2026. augusztus 24. (hétfő)
    • A szeptemberi családi pótlék banki jóváírásának napja: augusztusban két utalás is van, hogy a családok könnyebben fel tudjanak készülni a tanévkezdésre, ezért szeptemberben nem érkezik családi pótlék.
    • Az októberi családi pótlék banki jóváírásának napja: 2026. november 3. (kedd)
    • A novemberi családi pótlék banki jóváírásának napja: 2026. december 2. (szerda)
    • A decemberi családi pótlék banki jóváírásának napja: 2027. január 5. (kedd)

    Amennyiben valaki postai úton kéri az összeget, annak a Magyar Posta a kincstári utalást követő 2-4 munkanapon belül viszi ki a pénzt a lakcímére. Ez függ a helyi posta leterheltségétől is.

    A jelenlegi családi pótlék megduplázása nagyjából így nézne ki:

    Jelenlegi helyzetMostani összegDuplázva
    1 gyermekes család12 200 Ft24 400 Ft
    1 gyermeket nevelő egyedülálló13 700 Ft27 400 Ft
    2 gyermekes család13 300 Ft / gyermek26 600 Ft / gyermek
    3 vagy több gyermekes család16 000 Ft / gyermek32 000 Ft / gyermek
    Tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek után23 300 Ft46 600 Ft
  • Ekkortól fizethetünk euróval Magyarországon

    Ekkortól fizethetünk euróval Magyarországon

    Az év második felében már több tényező is fékezheti a forint erősödését, és 2026 végére a 365-ös szint környékén alakulhat az euróval szembeni árfolyam. Az infláció gyorsulhat az előttünk álló hónapokban, ám az éves, átlagos infláció így is alacsonyabb lehet a tavalyinál. Az euró bevezetését illetően ambiciózusak, de nem tűnnek elérhetetlennek a kormányzati célok.

    Bár a parlamenti választás után a forint jelentősen erősödött, a továbbiakban a várt magasabb infláció, a költségvetés kedvezőtlen állapota, valamint a közel-keleti háború miatti romló külső egyensúly várhatóan fékezi a további forinterősödést – erre számítanak az Erste elemzői a BiztosDöntés.hu beszámolója szerint.

    Középtávon viszont már látszik tér a nominális felértékelődésre, miután a reálárfolyam hosszú távú alakulása alapján Magyarország az összes régiós versenytársa mögött maradt az elmúlt években. Mindezek nyomán az Erste elemzői az idei év végére 365 forint körüli, 2027 decemberére pedig 350 forintos euróárfolyamot várnak.

    Költségvetési fegyelem kell hozzá

    Ami az euróbevezetés kérdését illeti, Nyeste Orsolya, az Erste vezető makrogazdasági elemzője szerint a négy éven belüli – tehát 2030-ig végrehajtott – konvergenciakritérium-teljesítés kifejezetten ambiciózus vállalás, hiteles végrehajtás esetén érdemben javíthat az ország gazdaságpolitikai megítélését.

    Deviza és valuta árfolyamok – euró, usd árfolyamok

  • Minimálbér 2026: hiába az emelések, még mindig az EU sereghajtói között vannak a magyar bérek

    Minimálbér 2026: hiába az emelések, még mindig az EU sereghajtói között vannak a magyar bérek

    A magyar minimálbér nominálisan sokat emelkedett az elmúlt években, mégsem sikerült valódi bérfelzárkózást elérni az Európai Unióban. A szakértők szerint az infláció és a megélhetési költségek továbbra is felemésztik a fizetések növekedését.

    Minimálbér összege és friss hírek

    A minimálbér kérdése ismét az egyik legfontosabb gazdasági témává vált Magyarországon. Egy friss elemzés szerint ugyan jelentősen nőttek a hazai bérek 2010 óta, az európai összehasonlításban Magyarország továbbra is a sereghajtók között maradt. A szakértők szerint hiába a látványos emelések, a valódi bérfelzárkózás még mindig nem történt meg.

    A minimálbér emelése sok család számára életbevágó kérdés, hiszen több százezer magyar dolgozik olyan fizetésért, amely közvetlenül ehhez az összeghez kötődik. Eközben az árak emelkedése, a rezsiköltségek és az élelmiszerdrágulás továbbra is komoly nyomást helyez a háztartásokra.

    Hiába nőttek a bérek, még mindig nagy a lemaradás

    A GKI Gazdaságkutató Zrt. friss elemzése szerint 2010 és 2019 között látványos béremelkedés történt Magyarországon. A minimálbér reálértéke több mint 67 százalékkal nőtt, míg a bruttó átlagkereset közel 55 százalékos emelkedést mutatott.

    A szakértők szerint azonban ez önmagában nem jelent valódi felzárkózást. Az európai bérrangsorban Magyarország továbbra is hátul szerepel, és a magyar minimálbér sok nyugat-európai ország fizetésének töredéke.

    A helyzetet tovább nehezítette a koronavírus-járvány, majd az inflációs hullám és az energiaárak emelkedése. Ezek a tényezők jelentősen csökkentették a béremelések valódi értékét.

    Mit jelent ez a gyakorlatban?

    Papíron sokkal magasabbak ma a fizetések, mint néhány éve voltak. A valóságban azonban sok dolgozó továbbra is nehezen jön ki a fizetéséből.

    A mindennapi kiadások jelentősen megdrágultak:

    • az élelmiszerárak többszörösükre emelkedtek,
    • a lakhatási költségek folyamatosan nőnek,
    • a szolgáltatások ára is jelentősen emelkedett,
    • sok család tartalék nélkül él hónapról hónapra.

    A gazdasági szakértők szerint a béremelések jelentős részét egyszerűen „megeszi” az infláció.

    2026-ban is emelkedhet a minimálbér

    Korábbi információk szerint 2026-ban újabb jelentős minimálbér-emelés jöhet Magyarországon. Egyes számítások alapján a bruttó minimálbér akár 322 ezer forintra is emelkedhetett volna, ami több mint 31 ezer forintos növekedést jelentene.

    A kérdés azonban továbbra is az, hogy ez mire lesz elegendő.

    A munkavállalók jelentős része ugyanis nemcsak a minimálbér összegét figyeli, hanem azt is, mennyit ér valójában a fizetés a boltokban, a rezsiszámláknál vagy éppen a lakbérek esetében.

    Egyre többen érzik úgy, hogy nem tudnak előrelépni

    A minimálbérről szóló viták egyik legfontosabb része az, hogy milyen életminőséget lehet elérni Magyarországon egy átlagos fizetésből.

    Sokan úgy érzik:

    • hiába dolgoznak teljes munkaidőben,
    • nehezen tudnak félretenni,
    • egyre drágább az élet,
    • a saját lakás vagy az anyagi biztonság egyre távolabb kerül.

    A fiatalok körében különösen erős ez az érzés. Több felmérés szerint sokan külföldi munkavállalásban látják az egyetlen lehetőséget a gyorsabb anyagi előrelépésre.

    Nem az átlagbér mutatja a valóságot

    A szakértők szerint fontos különbség van az átlagbér és a mediánbér között.

    A KSH friss adatai alapján a nettó mediánkereset 432 ezer forint volt, vagyis a magyar dolgozók fele ennél kevesebbet keresett.

    Ez azért fontos adat, mert az átlagbér sokszor torz képet mutat. A magas fizetések ugyanis jelentősen felfelé húzzák az átlagot, miközben a dolgozók nagy része jóval kevesebbet visz haza.

    Szakértők szerint ezért a magyar társadalom jelentős része továbbra is sérülékeny anyagi helyzetben van.

    A minimálbér a nyugdíjakat is befolyásolja

    Sokan nem gondolnak bele, de a minimálbér hosszú távon a nyugdíjak összegére is hatással van.

    Korábbi számítások szerint aki egész életében minimálbér körüli fizetésért dolgozik, annak nyugdíja is jóval alacsonyabb lehet az átlagnál. Egy becslés alapján 40 év munkaviszony után körülbelül 172 ezer forintos nyugdíj jöhet ki minimálbéres keresettel számolva.

    Ez különösen fontos kérdés lehet a következő években, hiszen egyre többen aggódnak amiatt, hogy milyen nyugdíjra számíthatnak majd idősebb korukban.

    Mi kellene a valódi bérfelzárkózáshoz?

    A közgazdászok szerint önmagában a minimálbér emelése nem elég.

    A valódi felzárkózáshoz szükség lenne:

    • erősebb gazdasági növekedésre,
    • magasabb termelékenységre,
    • stabil inflációra,
    • kiszámítható gazdaságpolitikára,
    • nagyobb hozzáadott értékű munkahelyekre.

    A szakértők szerint hosszú távon csak így lehetne elérni, hogy a magyar bérek valóban közelebb kerüljenek a nyugat-európai szinthez.

    Egyre nagyobb figyelem irányul a fizetésekre

    A minimálbér és a bérek kérdése várhatóan a következő időszak egyik legfontosabb közéleti témája marad.

    A családok jelentős része ugyanis közvetlenül érzi a pénztárcáján:

    • mennyit ér a fizetés,
    • mennyit drágulnak az árak,
    • mire elég a havi jövedelem,
    • és marad-e pénz a hónap végén.

    Hiába láthatók látványos béremelések a statisztikákban, sok magyar dolgozó számára a mindennapi megélhetés továbbra is komoly kihívást jelent. Az pedig egyre többek számára válik világossá, hogy a valódi bérfelzárkózáshoz nemcsak magasabb fizetésekre, hanem stabilabb gazdasági környezetre is szükség lenne.

    💰 Magyarországi minimálbér és garantált bérminimum 2026
    Friss összesítő a legfontosabb bérekről és nettó összegekről.
    Magyar minimálbér (havibér)
    322 800 Ft
    Bruttó összeg
    Garantált bérminimum
    388 000 Ft
    Szakmunkás minimálbér
    Nettó minimálbér
    214 000 Ft
    Kedvezmények nélkül
    Nettó garantált bérminimum
    258 000 Ft
    Kedvezmények nélkül
    ⚡ A minimálbér összege több százezer magyar dolgozó fizetését befolyásolja közvetlenül. A szakértők szerint a béremelések ellenére az infláció és az árak emelkedése továbbra is komoly terhet jelent a családok számára.
  • Mától emelkednek az üzemanyagok világpiaci árai, itthon marad a védett ár!

    Mától emelkednek az üzemanyagok világpiaci árai, itthon marad a védett ár!

    Miközben a világpiaci nagyker árak emelkednek addig a magyar autósok még az Orbán Kormány által bevezetett védet áron tankolhatnak a Magyar kutakon, erről itt írtunk már korábban.

    Míg a május eleji emelkedést követően az elmúlt másfél hétben sorozatban, összességében jelentősen csökkentek a hazai üzemanyagárak, most véget ért a trend, és május 19-én újra növekedés várható.

    Az árakról itt olvashat bővebben

    Kedden a nagykereskedelmi piaci árak a következők szerint változnak: a benzin ellenértéke bruttó 8 forinttal, a gázolajé bruttó 4 forinttal emelkedik – írja a holtankoljak.hu.

    Az átlagárak 2026. 05. 18-án, hétfőn az alábbiak:

    • 95-ös benzin: 684 Ft/liter
    • Gázolaj: 698 Ft/liter

    A magyar kormány március elején a benzin és a gázolaj esetében is védett árat vezetett be, ami a magyar rendszámú és magyar forgalmival rendelkező járművekre vonatkozik. A benzin esetében 595 forint, a gázolaj esetében 615 forint a védett ár literenként. Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter a múlt héten bejelentette: akár az év második felére is maradhat az ársapka az üzemanyagárakon.

  • Állampapír kamatok 2026: csökkenés jön

    Állampapír kamatok 2026: csökkenés jön

    Jelentősen csökkentek az elmúlt hónapban a kötvénypiaci hozamok, ezért a kibocsátó felülvizsgálta a lakossági állampapírok kamatozását.

    Banki hírek és pénzügyi cikkek

    A hazai kamatkörnyezet javulására reagálva az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK Zrt.) 2026. május 22-én új sorozatokat indít és lezárja a fix kamatozású lakossági állampapírok futó sorozatait.

    A módosítás kizárólag a kamatok 0,5 százalékpontos mérséklését jelenti, a fix kamatozású lakossági állampapírok egyéb jellemzőit változatlanul hagyja az adósságkezelő.

    Ezzel a lépéssel az adósságkezelés költségei is csökkennek.

    A felülvizsgálat eredményeképpen az ÁKK az alábbi módosításokat hajtja végre:

    Új sorozat kerül forgalomba a Fix Magyar Állampapírból (FixMÁP) 2031/Q3 néven, melynek futamideje változatlanul öt év, a kamatozása évi 6,50 százalékra (éves hozam 6,66 százalék) mérséklődik. De az új sorozat május 22-től vásárolható meg, a jelenlegi 2031/Q2 nevű FixMÁP-sorozat 2026. május 21-ig érhető el.

    Az új Magyar Állampapír Plusz (MÁP Plusz) sorozat kamata sávosan emelkedik 6,0-7,0 (hozam: 6,47 százalék) százalék közötti kamatozással. Az új 2031/M3 sorozatszámú MÁP Plusz is május 22-től lesz megvásárolható, az eddig futó 2031/M2 sorozatból május 21-ig vásárolható.

    Az egy- és kétéves Kincstári Takarékjegyek (KTJ-I és KTJ-II) új sorozatai esetén is 0,5 százalékpontos kamatmérséklést eszközöl az ÁKK Zrt: a KTJ-I új kamata 5,0 százalékra, míg a KTJ-II kamata 5,5 százalékra mérséklődik.

    Hírkereső – RSSHirek.hu friss hírek percről percre

  • Euró: ezen az árfolyamon jöhet az uniós fizetőeszköz!

    Euró: ezen az árfolyamon jöhet az uniós fizetőeszköz!

    Varga Mihály a Magyar Nemzeti Bank elnöke lényegében támogatólag beszélt Magyarország euró bevezetéséről. Eddig nem igen szólalt meg a jegybankelnök az euró bevezetésével kapcsolatban, sőt pénzügyminiszterként is távol tartotta magát a témától. Ez nagy lökést adhat az új kormánynak az euró övezethez való csatlakozási feltételeinek kidolgozásához, amihez nyilvánvalóan kelleni fog a jegybank is.

    Deviza és valuta árfolyamok

    A Magyar Nemzeti Bank konstruktív partnere lesz a kormánynak az euró bevezetéshez szükséges folyamatban – mondta Varga Mihály jegybankelnök a 11. Lámfalussy Konferencia nyitóbeszédében. Ez volt az első hivatalos pozitív megnyilvánulása a jegybankelnöknek az euró bevezetése kapcsán. Mint ismert a Magyar Péter vezette új kormány jelezte, hogy a ciklus végén szeretné elérni a közös uniós fizetőeszköz bevezetéséhez szükséges feltételeket.

    Bérkalkulátor 2026

    Számolja ki, mennyi nettó bér marad a bruttó fizetésből 2026-ban.

    Bérkalkulátor megnyitása

    Varga Mihály a konferencián jelezte, a pénz bevezetése Magyarország gazdasági érdekében áll, de hangsúlyozta, önmagában, az euró övezethez való csatlakozás nem lehet cél. Az euróövezeti csatlakozásnak akkor jöhet el az ideje, amikor a magyar gazdaság képes maximalizálni az egységes valuta előnyeit, miközben minimalizálni tudja a fix árfolyamrendszerből és az egységes monetáris politikából fakadó kockázatokat. (A magyar gazdaság exportorientált, így nem mindegy, hogy erős, vagy gyenge árfolyamon csatlakozik az övezethez.)

    Bővülünk?

    Beszédében hangsúlyozta: hatalmas növekedést mutattak fel a múlt hónapban az ország nemzetközi tartalékai. A Magyar Nemzeti Bank előzetes statisztikái szerint az állomány 1897,8 millió euróval bővült. Ezen belül a devizában tartott eszközök állománya bőven több mint 2 milliárd euróval 44,389 milliárd euróra nőtt a múlt hónapban, míg az aranytartalék értéke 111 millió euróval 13,978 milliárd euróra csökkent. Mindezt azért emelte ki, mert úgy véli a magyar gazdaságstabilitását és az ellenálló képességet a rekordszintű tartalékok is bizonyítják. Ugyancsak fontos szempont, hogy a hazai inflációt sikerült visszaszorítani, a forint árfolyama pedig tartósan 360 forint alá erősödött az euróval szemben.

    Továbbra is nagy kérdés, hogy milyen árfolyamon érdemes elérni az euróövezeti csatlakozás feltételeit. Zsidai Viktor, befektetési szakértő is osztja a jegybankelnök aggodalmát, magyarán semmi esetre sem cél agyoncsapni a magyar gazdaság exportképességét egy túl erős forinttal, de az sem lenne jó, ha ismét elszállna az infláció egy túl gyengével. Az ő véleménye szerint az árfolyamra a környező országok, illetve a hasonló fejlettségű ex-szocialista nagyvárosok átlagos árszínvonalát érdemes segítségül hívni. Az Numbeo adatai azt mutatják, hogy a környező nagyvárosok adatai alapján a magyar fizetőeszköznek a csatlakozási pillanatban valahol a 360-380 forint-euró sávban kellene mozognia. Ez a reális árfolyamsáv, amelyet a jelenlegi gazdasági környezet enged.

    Ennek a sávnak most a legalján mozog a forint, ám az elemzők arra figyelmeztetnek, hogy az év következő részében gyorsulhat az infláció (a közel-keleti válság és az olajárak elszabadulása miatt), ami automatikusan gyengíti a forint árfolyamán. Ám az év utolsó két hónapjában (a jelenlegi gazdasági környezet alapján) újra erősödésnek indulhat a forint az euróval szemben, amit viszont a jelek szerint kezelnie kell majd a jegybanknak, hogy az euró övezethez való csatlakozási folyamat valóban ne terhelje túl a magyar gazdaságot.