Korlátozta a versenyt az egyik legnagyobb hazai üdítőgyártó – tárta fel a Gazdasági Versenyhivatal (GVH). A lengyel Maspex csoport magyarországi leányvállalata, a Maspex Olympos Kft. előírta nagykereskedő partnereinek, hogy milyen minimum-áron árulhatják termékeit.
A tiltott ármegkötés következményeként a GVH Versenytanácsa mintegy 336 millió forint bírságot szabott ki a cégre, amely az eljárás során együttműködött a GVH-val és elismerte a jogsértést.
A nemzeti versenyhatóság 2022 legvégén indított rajtaütéssel kezdődő versenyfelügyeleti eljárást az egyik legnagyobb hazai üdítőital-gyártóval, a Maspex Olympos Kft.-vel (Maspex Kft.) szemben, amely többek között az Olympos, Kubu, Apenta, Figo, Topjoy, Nestea, Tiger márkák, illetve több alkoholos italmárka magyarországi forgalmazója.
A lengyel Maspex-csoport magyarországi leányvállalata egy ágazati vizsgálat során került a versenyhatóság látókörébe, amely az italforgalmazásban szokásos kedvezményrendszerek hatásait, illetve a kereskedelmi szabályozásnak való megfelelést elemezte – többek között egyes italszállítói szerződések áttekintésével. A GVH ekkor figyelt fel arra, hogy az egyik jelentős szereplő partnereivel kötött szerződéseiben vélhetően meghatározta az általa forgalmazott termékek legkisebb viszonteladási árait, korlátozva ezzel a piaci árversenyt.
A GVH feltárta, hogy a Maspex Kft. az általa gyártott vagy forgalmazott alkoholos és alkoholmentes italtermékek esetében a nagykereskedelmi partnerei számára a szerződésben előírta, hogy kötelesek az általa meghatározott ajánlott minimum árakat alkalmazni. Emellett az alkoholmentes italokra rendszeresen akciós árlistákat hirdetett meg és küldött partnereinek, amelyekben ugyancsak felhívta a figyelmet arra, hogy az abban szereplő ajánlott minimum árnál alacsonyabb áron nem értékesíthetnek, vagy ha mégis alacsonyabb árat alkalmaznának, akkor azt az akciós újságjaikban ne a tényleges árak feltüntetésével, hanem a hangzatos „TOP ÁR” vagy „BOMBA ÁR” jelzővel hirdessék.
Jogsértést valósított meg
A GVH Versenytanácsa megállapította, hogy ezzel a Maspex Kft. egységes, folyamatos, versenykorlátozó célú jogsértést valósított meg, amivel a magyar és európai uniós jogszabályi előírásokat is megsértette. A cég az eljárás során együttműködött a GVH-val és egyezségi eljárás keretében elismerte a jogsértést. Mindezek alapján a GVH Versenytanácsa 335 millió 950 ezer forint versenyfelügyeleti bírságot szabott ki a vállalkozásra, amely további két évig köteles működtetni az eljárás megindulását követően bevezetetett megfelelési programját is.
Az ármegkötés (más néven viszonteladási ármegkötés, angolul Resale Price Maintenance vagy RPM) a gyártók és a kereskedők közötti olyan megállapodás, amelyben a gyártó meghatározza a termékeinek fix vagy minimális eladási árát a fogyasztók felé. Az ármegkötés korlátozza a kereskedők közötti árversenyt, megakadályozza, hogy a boltok egymás alá ígérjenek, ami végső soron mesterségesen magasan tartja az árakat a fogyasztók számára. Ez a gyakorlat az Európai Unióban és Magyarországon is súlyos versenyjogi jogsértésnek minősül. A forgalmazók árképzési szabadságának korlátozása akkor is jogsértő, ha az – mint ahogyan egyes termékkörök esetében jelen ügyben is – „csak” a szerződéses rendelkezésekben jelenik meg, de a gyakorlatban tényleges minimum árak nem kerülnek meghatározásra. Az ilyen gyakorlatok is alkalmasak ugyanis arra, hogy a forgalmazók árcsökkentésre való ösztönzöttségét csökkentsék, akár az esetleges szerződésszegés elkerülése érdekében, akár azért, mert arra számíthatnak, hogy hasonló szerződéses feltételek miatt a versenytársaik sem fognak árakat csökkenteni.
Az ügyhöz kapcsolódóan további versenyfelügyeleti eljárás is folyamatban van, amelyekben a Maspex Kft. mellett hazai kiskereskedelmi láncok is érintettek.
Sokan úgy gondolják, hogy minimálbérrel szinte lehetetlen komolyabb hitelt felvenni. A legfrissebb számítások szerint azonban a helyzet jelentősen megváltozott. A minimálbér emelése, az egyes csoportok számára elérhető szja-mentesség és az Otthon Start program hatására jóval magasabb hitelösszeg válhat elérhetővé, mint korábban.
január 1-jétől a teljes munkaidős minimálbér bruttó összege 322 800 forint, ami nettóban körülbelül 214 662 forintot jelent.
Ez az összeg már érezhetően magasabb a korábbi évek minimálbérénél, ami a hitelképességre is hatással van.
Akár 24 millió forintos lakáshitel is kijöhet
A BiztosDöntés.hu számításai szerint a minimálbérrel rendelkezők hitelfelvételi lehetőségei jelentősen javultak.
Ennyi lehet a maximális hitel
20 éves futamidővel, fix 3 százalékos kamatozású Otthon Start hitelnél:
Helyzet
Elérhető hitelösszeg
Minimálbér 2025 végén
17-18 millió Ft
Minimálbér 2026-ban
kb. 19,5 millió Ft
Szja-mentességgel
akár 23,7-23,8 millió Ft
Ez azt jelenti, hogy bizonyos esetekben a minimálbér már közel 24 millió forintos lakáshitelhez is elegendő lehet.
Nem mindenki kapja meg ezt az összeget
Fontos hangsúlyozni, hogy ezek elméleti maximumok.
A bankok nemcsak a fizetés összegét vizsgálják, hanem többek között:
a munkaviszony hosszát,
a próbaidő meglétét,
a meglévő hiteleket,
a bankszámlamúltat,
a KHR-státuszt,
valamint a megélhetési költségeket is.
Gyakran kérnek adóstársat
Alacsonyabb jövedelem esetén több pénzintézet előírhatja adóstárs bevonását is, ami növelheti az elérhető hitelösszeget.
Személyi kölcsönnél kisebb összegekre lehet számítani
A fedezet nélküli személyi kölcsönöknél általában szigorúbbak a feltételek.
A szakértői becslések szerint minimálbérrel néhány millió forintos személyi kölcsön lehet reálisan elérhető, a futamidőtől és a banki feltételektől függően.
A hitelbírálat során a pénzintézetek a jövedelemarányos törlesztési mutató (JTM) szabályait alkalmazzák.
Ez a legfontosabb szabály
A törlesztőrészletek nem haladhatják meg a jövedelem meghatározott részét. Ez védi az ügyfeleket attól, hogy túlzottan eladósodjanak.
Minél magasabb a nettó jövedelem, annál nagyobb havi törlesztőrészlet fér bele a szabályok szerint.
Lakásvásárlás minimálbérből: van esély?
Bár a hitelösszeg jelentősen nőtt, az ingatlanvásárlásnál az önerő továbbra is kulcskérdés.
A legtöbb esetben legalább 10-20 százalék önerő szükséges, ezért a hitel mellett a megtakarítások is fontos szerepet játszanak. Emellett a megvásárolni kívánt ingatlan értékét és állapotát is vizsgálja a bank.
Összegzés
A 2026-os minimálbér-emelés jelentősen javította a hitelfelvételi lehetőségeket. Bizonyos esetekben és kedvezmények mellett már közel 24 millió forintos lakáshitel is elérhető lehet minimálbéres jövedelemmel. A végleges döntést azonban mindig a bank egyedi hitelbírálata határozza meg, ezért hiteligénylés előtt érdemes több ajánlatot is összehasonlítani.
Május végére az államháztartás hiánya elérte a 3806,3 milliárd forintot, ami az egész évre tervezett deficit 90,2 százalékának felel meg – derült ki a Pénzügyminisztérium hétfői jelentéséből, amelyből kiderült, hogy az államháztartási hiány április végéhez képest nem emelkedett tovább.
Ez pedig azért is kap különös figyelmet, mert Kármán András pénzügyminiszter korábban arról beszélt, hogy az új kabinet a vártnál kedvezőtlenebb költségvetési helyzetet örökölt, de egyértelművé tette: „a Tisza-kormány szakít az elmúlt évek gyakorlatával”, és nem tűri tovább a pazarlást. A tárcavezető korábban bejelentette, hogy a kormány a nyár végére pótköltségvetést terjeszt elő.
Májusig az államháztartás központi alrendszere 3806,3 milliárd forintos hiánnyal zárt, ez a költségvetési törvényben szereplő éves hiánycél 90,2 százaléka – tájékoztatott erről hétfőn a Pénzügyminisztérium. A központi alrendszeren belül a központi költségvetés 3694,8 milliárd forintos hiányt, az elkülönített állami pénzalapok 70,9 milliárd forintos többletet, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai pedig 182,4 milliárd forintos hiányt mutattak.
Májusban – egy hónap alatt – a központi alrendszer 43,5 milliárd forint többlettel zárt, szemben az előző évi azonos havi 129,5 milliárd forintos szufficittel. Ugyanakkor A májusi hiányadat kedvező fejleménynek tekinthető, mivel az államháztartás hiánya április végéhez képest nem emelkedett tovább.
A tárca közleménye szerint Az adó– és járulékbevételei az előző év első öt hónapjához képest 6 százalékkal magasabban alakultak. A költségvetés májusi bevételeit két egyszeri hatás is visszafogta.
A tavalyi év azonos időszakához képest alacsonyabban alakultak a társaságiadó- és az áfabevételek. A társasági adóból származó bevétel 55,6 milliárd forinttal maradt el az egy évvel korábbitól. A bevételek alakulását jelentősen befolyásolta, hogy az év végi elszámoláshoz kapcsolódó befizetések határideje a munkaszüneti napok miatt 2025-ben és 2026-ban is június 1-jére tolódott. Emellett az idei, határidő előtti befizetések is elmaradtak a tavalyitól.
Az általános forgalmi adóból származó bevétel szintén csökkent, 55,4 milliárd forinttal maradt el a 2025 májusában befolyt összegtől. A Pénzügyminisztérium szerint a különbség hátterében elsősorban a magasabb negyedéves bevallásokhoz kapcsolódó kiutalások, valamint az OSS (egyablakos rendszer) elszámolásainak alakulása áll.
Az év első öt hónapjában a nyugellátásokra és a gyógyító-megelőző ellátásokra fordított kiadások is meghaladták a tavalyi szintet. Május végéig – a 13. havi, valamint a részbeni 14. havi nyugdíjjal és ellátással együtt – 3699,2 milliárd forintot fizettek ki nyugellátásokra és nyugdíjszerű ellátásokra, míg gyógyító-megelőző ellátásokra 1295 milliárd forint jutott.
Az állami közlekedési és közüzemi szolgáltatások támogatására az első öt hónapban 1191,7 milliárd forintot fordítottak, ami 144,5 milliárd forinttal haladta meg az előző év azonos időszakának összegét. A beszámoló szerint a növekedés hátterében elsősorban a gyorsforgalmi úthálózat rendelkezésre állási díjának szerződésből eredő emelkedése, valamint a közösségi közlekedési és közüzemi szolgáltatások támogatási igényeinek eltérő ütemezésű kifizetése áll.
Az állami beruházásokra az év első öt hónapjában összesen 334,5 milliárd forintot fordítottak, ami jelentősen meghaladja az előző év azonos időszakának szintjét. A kiadások alakulását elsősorban az egyes projektek előrehaladása befolyásolta, a növekedéshez pedig főként több útberuházáshoz kapcsolódó kifizetés járult hozzá.
„A lakástámogatásokra idén fordított 209,6 milliárd forint összegű költségvetési kiadás jelentősen meghaladta az előző év azonos időszakának szintjét. Ennek okai egyrészt a Vidéki Otthonfelújítási Program iránt folyamatosan növekvő érdeklődés, másrészt az állami alkalmazottak és a közfoglalkoztatottak részére nyújtott otthontámogatás voltak” – zárta jelentését a Pénzügyminisztérium.
A hiány várható alakulásával kapcsolatban Magyar Péter miniszterelnök korábban arról beszélt, hogy az idei évben a költségvetési deficit a GDP 6,8 százalékát is elérheti. A nemzetközi hitelminősítők legfrissebb értékelései szintén jelentős hiánnyal számolnak: a Fitch 6,4 százalékos, az S&P 6,8 százalékos, míg a Moody’s legalább 5,2 százalékos GDP-arányos hiányt prognosztizál 2026-ra.
Kármán András világossá tette: nem tűri a pazarlást
A Tisza-kormány szigorúbb költségvetési politikáját jól tükrözik Kármán András pénzügyminiszter legutóbbi kijelentései. A tárcavezető a múlt héten, a Parlamentben a politikusi fizetések csökkentéséről szóló vita során bírálta a Fidesz álláspontját, amely szerinte „kerekítési hibának” nevezte az ebből származó megtakarításokat.
„Megdöbbenéssel hallgattam, hogy a megbukott kormánypárt képviselői szerint 50 milliárd forint spórolás nem más, mint kerekítési hiba” – fogalmazott a pénzügyminiszter.
Hozzátette: a kormány számításai szerint ennyit lehetne megtakarítani a költségvetésben a politikusi fizetések és juttatások csökkentésével. Kármán András szerint az 50 milliárd forint korántsem tekinthető elhanyagolható összegnek. Emlékeztetett arra, hogy állítása szerint a Fidesz-kormány évente 17 milliárd forintot fordított gyermekvédelemre, és úgy véli, a korábbi költségvetési hiány kialakulásában szerepet játszott az a szemlélet, amely jelentéktelennek tekintette az ilyen nagyságrendű kiadásokat.
Kármán András egy másik megszólalásában a nemzetközi hitelminősítők döntésére reagált. Miután pénteken mindhárom nagy hitelminősítő megerősítette Magyarország adósságbesorolását, a pénzügyminiszter arról beszélt, hogy a Tisza-kormány rendkívül nehéz költségvetési helyzetet örökölt. A tárcavezető szerint az elmúlt hetekben világossá vált, hogy a leköszönő kormány a költségvetés állapotáról a valóságosnál kedvezőbb képet hagyott maga után.
Kármán András úgy fogalmazott, hogy a hiány már most jelentősen meghaladja az eredeti tervek időarányos részét, miközben az előző évek pazarló és átláthatatlan gazdálkodása komoly kihívások elé állította az országot. Majd kiemelte: „A Tisza-kormány szakít az elmúlt évek gyakorlatával. Elkötelezettek vagyunk a költségvetési egyensúly helyreállítása, az államadósság csökkentése, valamint az átlátható és kiszámítható költségvetési tervezés mellett. Olyan gazdaságpolitikát kívánunk folytatni, amely nem rövid távú politikai érdekekre, hanem hosszú távú stabilitásra épül.”
A jelzáloghitelek referencia-kamatstopja, amelyet az előző kormányzat 2022. január 1-től eredetileg fél évre bevezetett, de 2026. április 17-től határozatlan időre meghosszabbított, a jelenlegi feltételek mellett szeptember 30-ig marad érvényben, amennyiben az Országgyűlés elfogadja a kormány törvényjavaslatát – közölte Kármán András pénzügyminiszter csütörtökön.
Az MTI-hez eljuttatott közleményében a tárcavezető jelezte: a kormány a következő hónapokban fontos társadalmi és a szakmai egyeztetéseket fog kezdeményezni, hogy a valódi rászorulók számára kidolgozzák a tényleges segítséget.
Alig néhány hét maradt a Babaváró hitel egyik legfontosabb határidejéig. A BiztosDöntés.hu az MNB friss adataira hivatkozva arról ír, hogy közel 25 ezer házaspár még mindig nem teljesítette a gyermekvállalási feltételt, így akár többmilliós visszafizetési kötelezettséggel és megduplázódó törlesztőrészletekkel szembesülhet 2026. július 1-je után.
👶 Babaváró hitel 2027
Nézd meg a Babaváró hitel aktuális feltételeit, az igényelhető összeget, a gyermekek után járó kedvezményeket és a legfontosabb tudnivalókat.
Jelentős pénzügyi kockázatot hordoz a Babaváró hitel közelgő határideje több tízezer magyar család számára.
A BiztosDöntés.hu a Magyar Nemzeti Bank (MNB) júniusi Pénzügyi Stabilitási Jelentésére hivatkozva arról számolt be, hogy a 2026 közepén lejáró teljesítési határidővel rendelkező szerződések mintegy ötödénél még nem teljesült a gyermekvállalási feltétel.
A portál szerint ez összesen 24,7 ezer szerződést és 182 milliárd forintnyi hitelállományt érint. Az érintettek többsége 2019 és 2021 között vette fel a maximális, 10 millió forintos kölcsönt, ám azóta sem született gyermek a családban.
A jelenlegi szabályok alapján azok, akik 2026. július 1-jéig sem tudják teljesíteni a vállalást, elveszítik a hitel kamatmentességét. Emellett az addig kapott kamattámogatást is egy összegben kell visszafizetniük a Magyar Államkincstárnak.
Akár 3 millió is lehet!
A BiztosDöntés.hu számításai szerint ez jellemzően 2–3,5 millió forintos pluszterhet jelenthet, de az összeg a hitelfelvétel időpontjától és a kamatkörnyezettől függően változhat.
A helyzetet súlyosbítja, hogy a havi törlesztőrészletek is jelentősen emelkedhetnek. Egy eredetileg 10 millió forintos Babaváró hitelnél az eddigi, nagyjából 45 ezer forintos havi teher akár 95–105 ezer forintra is nőhet, miután a kölcsön piaci kamatozásúvá válik.
A jegybank elemzése arra is rámutatott, hogy az érintettek között több ezer olyan család található, amely különösen sérülékeny pénzügyi helyzetben van. Az MNB becslése szerint 43 milliárd forintnyi hitelállomány esetében a büntetés és a megemelkedő törlesztőrészletek következtében a jövedelemarányos törlesztési mutató a kritikusnak tekintett 60 százalék fölé emelkedhet.
A portál ugyanakkor felhívja a figyelmet arra is, hogy bizonyos esetekben méltányossági eljárás kérhető. Ilyen lehet például a megváltozott munkaképesség, a legalább négy sikertelen lombikprogram vagy az orvosilag igazolt gyermekvállalási akadály. Az érintetteknek azonban a határidők betartására is figyelniük kell, mert a kérelmeket a jogszabályban meghatározott időn belül lehet benyújtani.
A BiztosDöntés.hu szerint a július 1-jei dátum komoly pénzügyi vízválasztót jelenthet a Babaváró hitelesek egy részének, különösen azoknak, akik a kölcsönt lakásvásárláshoz szükséges önerőként használták fel, és más hiteleket is törlesztenek. A következő hetek ezért kulcsfontosságúak lehetnek az érintett családok számára.
A Tisza Párt a választás után azt ígérte, hogy keres majd megoldást a devizahitelek miatt bajba jutott családok problémáira, a megoldás megtalálásáig azonban felfüggeszti az ilyen ügyekben zajló eljárásokat – emlékeztet a Telex. Az erről szóló törvényjavaslatot május közepén Hantosi István és Melléthei-Barna Márton nyújtották be a parlamentnek. A javaslatról június 8-án, hétfőn szavazott a parlament, és mivel azt minden frakció támogatta, 183 igen szavazattal, egyhangúlag elfogadták. Június 9-én, kedden a törvényt Sulyok Tamás köztársasági elnök és Forsthoffer Ágnes házelnök is aláírta, így azt még délután ki tudták adni a közlönyben.
A családi pótlék továbbra is az egyik legfontosabb rendszeres támogatás a gyermekes családok számára. A Magyar Államkincstár által közzétett utalási rend alapján a legtöbb hónapban a hónap első munkanapjaiban érkezik meg az előző hónapra járó összeg, azonban augusztusban kivételes helyzet alakul ki.
Az iskolakezdés miatt minden évben előrehozzák a szeptemberi ellátást, így augusztusban két utalás is érkezik.
A jelenlegi menetrend szerint:
augusztus 4. – a júliusi családi pótlék érkezik,
augusztus 24. – az augusztusi családi pótlékot utalják előre.
Ez azt jelenti, hogy szeptemberben már nem érkezik újabb családi pótlék, hiszen azt előre kifizetik augusztusban.
Mennyi pénz érkezik egy gyermek után?
A családi pótlék összege 2026-ban sem változott.
Jelenlegi összegek
Jogosultság
Havi összeg
1 gyermekes család
12 200 Ft
1 gyermekes egyedülálló szülő
13 700 Ft
2 gyermekes család
13 300 Ft / gyermek
3 vagy több gyermek
16 000 Ft / gyermek
Augusztusban akár 126 600 forint is érkezhet
Az idei év egyik legnagyobb segítsége lehet, hogy az augusztusi dupla családi pótlék mellé a bejelentett 100 ezer forintos iskolakezdési támogatás is társulhat.
Egy kétgyermekes család esetében például:
augusztus 4. családi pótlék: 13 300 Ft,
augusztus közepén iskolakezdési támogatás: 100 000 Ft,
augusztus 24. családi pótlék: 13 300 Ft.
Így összesen akár 126 600 forint is érkezhet augusztusban egy gyermek után. (A végső összeg a jogosultsági feltételektől függ.)
Valóban megduplázhatják a családi pótlékot?
Az elmúlt hetekben több nyilatkozat is elhangzott a családi pótlék emeléséről. A tervek között szerepel a jelenlegi összegek megduplázása, ami egy gyermek esetén 12 200 forintról 24 400 forintra emelné a támogatást.
Még nincs végleges döntés
Fontos ugyanakkor, hogy jelenleg továbbra is a mostani összegek vannak érvényben, és a duplázásról szóló elképzelések megvalósításához további kormányzati döntések szükségesek.
Erre figyeljenek a családok
Aki bankszámlára kapja a támogatást, annak az utalási napokon jelenik meg az összeg. Postai kézbesítés esetén a pénz jellemzően néhány munkanappal később érkezik meg.
Az biztos, hogy 2026 augusztusa a családtámogatások szempontjából kiemelt hónap lehet, hiszen a dupla családi pótlék és az iskolakezdési támogatás együttesen jelentős segítséget nyújthat a gyermekes családoknak.
Családi pótlék utalás 2026 – banki jóváírási napok
Hónap
Banki jóváírás napja
Júniusi családi pótlék
2026. július 2. (csütörtök)
Júliusi családi pótlék
2026. augusztus 4. (kedd)
Augusztusi családi pótlék
2026. augusztus 24. (hétfő)
Szeptemberi családi pótlék
Szeptemberben nem érkezik külön utalás, mert augusztusban két kifizetés van a tanévkezdés miatt.
Októberi családi pótlék
2026. november 3. (kedd)
Novemberi családi pótlék
2026. december 2. (szerda)
Decemberi családi pótlék
2027. január 5. (kedd) ez előbb jön.
Fontos: augusztusban két családi pótlék is érkezik, hogy a családok könnyebben fel tudjanak készülni a tanévkezdésre.
2,2 milliárd forint osztalékot szavazott meg magának Holló Gábor a Hírkereső nevű hírgyűjtő oldalt működtető, egyszemélyes kft.-jében. Miközben a Google és a Microsoft évek óta jogdíjat fizet egyes médiatartalmak előállítóinak, a Hírkereső üzleti modellje fordított logikára épül: nem a híraggregátor fizet a portálok tartalmainak felhasználásáért, hanem a médiumok fizetnek azért, hogy az oldal látogatókat tereljen hozzájuk.
Holló a napokban egy interjúban arról is beszélt, miként avatkozott be éveken át a hírgyűjtő működésébe, ezzel befolyásolva, mely hírek juthattak el nagyobb eséllyel az olvasókhoz. A Media1 saját tapasztalatai szerint a Hírkereső működése és a forgalomelosztás átláthatatlansága független sajtótermékeket is hátrányosan érintett; lapunk a Gazdasági Versenyhivatalhoz és az Európai Bizottsághoz fordulás lehetőségét is mérlegeli.
Nettó 473 millió forint árbevételt ért el 2025-ben a Hireso.hu Kft., a Hirkereso.hu híraggregátor-oldalt és a Kapu.hu-t működtető, újlengyeli székhelyű társaság. Ez visszaesést jelent az egy évvel korábbi 531 millió forinthoz képest. A cég adózott eredménye a 2024-es 832 millió forintról 273 millió forintra csökkent tavaly – derül ki a vállalat közzétett pénzügyi beszámolójából, amiről a hvg.hu is írt. A számok azt mutatják, hogy ugyan visszaesések észlelhetők a jövedelmezőségben, az oldalt működtető cég továbbra is jelentős profitot termel, különösen annak fényében, hogy saját szerkesztőségi tartalmat nem állít elő, hanem más médiumok tartalmainak összegyűjtéséből és közvetítéséből szerez bevételt írja a Média1.
A társaság alapítói határozata szerint a tulajdonos, Holló Gábor az érdekeltségében lévő Raven Trust Kft.-n keresztül összesen 2,2 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött. Az osztalék egy részét a korábbi években felhalmozott eredménytartalék terhére fizetik ki. Holló nemcsak egyedüli tulajdonosa, hanem egyedüli alkalmazottja is a cégnek. A vállalkozás nem állít elő saját szerkesztőségi tartalmakat, hanem más híroldalak tartalmait gyűjti össze és ezek közvetítéséből termel jelentős profitot.
Összehasonlításképpen: a Media1 néhány nappal ezelőtt számolt be arról, hogy a 24.hu-t, a Nők Lapját, az NLC-t, a Startlapot, a Hírstartot, a Házipatikát, a Story magazint, a Bestet és számos más saját tartalmat előállító médiaterméket kiadó Central Médiacsoport 2,1 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött tulajdonosa, Varga Zoltán javára.
Vagyis az egyszemélyes, saját szerkesztőségi tartalmat nem előállító Hírkereső mögött álló vállalkozás nagyobb osztalékot fizet ki tulajdonosának, mint Magyarország egyik legnagyobb tartalom-előállító médiavállalata, amelynek egyébként Hírstart néven ugyancsak van egy hírgyűjtő oldala.
De említhető a 444.hu-t működtető Magyar Jeti Zrt. példája is: mint megírtuk, a társaság 2025-ben mintegy 1,3 milliárd forintos árbevételt és 130 millió forintos nyereséget ért el, miközben osztalékot nem fizetett tulajdonosainak. Megírtuk azt is, hogy az Indamedia (ahová az Index, a Totalcar, az Economx, a Velvet, a Dívány, a Blikk, a Kiskegyed stb.) is tartozik, a tavalyi évre 200 milliós osztalékot fizet a két tulajdonosnak, Vaszily Miklósnak és Ziegler Gábornak: ennek a holdingtársaságnak a teljes profitja 2,4 milliárd forint volt.
A tartalomgyártók fizetnek a tartalomközvetítőnek
A Hírkereső üzleti modellje több szempontból is eltér a nagy nemzetközi technológiai platformokétól. Míg a Google és a Microsoft számos országban különböző licenc- és tartalomhasznosítási megállapodások keretében fizet valamekkora összeget a kiadóknak a hírtartalmak felhasználásáért, addig a Hírkereső rendszerében a médiavállalatok fizetnek azért, hogy tartalmaik kiemeltebb megjelenést kapjanak, illetve hogy az oldal látogatókat tereljen hozzájuk.
A Hírkereső esetében tehát a pénzáramlás fordított irányú: a médiumoknak fizetniük kell, ha ott kívánnak lenni a híreikkel egy hírdobozban a hírgyűjtő oldalon, illetve ha nem szeretnék, hogy a híreik csak késleltetéssel kerüljenek be a rendszerbe, ami a versenytársak malmára hajtaná a vizet.
A Hírkereső bevételeinek jelentős része médiacégektől származik, amelyek kattintásalapon fizetnek a Hírkereső által közvetített forgalomért. Emellett a Hírkereső a felületén korábban bannereket is megjelenített, amit a Fideszhez közeli KESMA / Mediaworks alá tartozó reklámértékesítő cég, az Evomedia közvetített részükre.
Az nem nyilvános, hogy mely médiumok milyen feltételekkel, illetve pontosan mennyit fizetnek a szolgáltatásért. Az oldalon nincs nyilvános árlista vagy médiaajánlat, és a Media1 több piaci szereplőtől is úgy értesült, hogy a szerződési feltételek és az árak nem feltétlenül egységesek.
A rendszer sajátossága, hogy a fizető és a nem fizető partnerek eltérő feltételekkel jelennek meg az oldalon, illetve egyes jelek szerint az is számít, ki mennyit fizet egy kattintásért. A nem fizető médiumok hírei csak késleltetve kerülhetnek be a rendszerbe, ami a gyorsaságra épülő online hírfogyasztásban versenyhátrányt jelenthet számukra. Emiatt előfordulhat, hogy egy eredeti tartalmat előállító szerkesztőség helyett egy ugyanazt a hírt szemléző másik oldal jut hamarabb olvasókhoz a Hírkeresőn keresztül.
A Media1 tapasztalatai szerint a kiemelt megjelenések elosztása nem teljesen átlátható, ezért kívülről nem ellenőrizhető, milyen szempontok alapján kerülnek egyes tartalmak hangsúlyosabb pozícióba, TOP dobozokba.
Holló Gábor rájött, hogyan befolyásolhatja a hírpiacon az információk terjedését
A Hírkereső működése azért került most különösen reflektorfénybe, mert Holló Gábor a napokban a HVG-nek adott interjújában arról beszélt, hogy az elmúlt időszakban tudatosan módosította a Hírkereső működését annak érdekében, hogy bizonyos politikai tartalmak kisebb, más tartalmak pedig nagyobb elérést kapjanak.
Azt is mondta, szerinte ha valami a Hírkeresőn nagyobb elérést kap, akkor a Facebookon és a Google News-ban is előnybe kerülhet, így a Hírkereső működése a tágabb online hírpiacra is hatással lehet.
Holló Gábor a HVG-nek elismeri, hogy befolyásolta a Hírkereső működését
Az üzletember azt állította, hogy fokozatosan csökkentette bizonyos, általa „propagandának” minősített tartalmak súlyát, miközben más források láthatóságát növelte. Arról is beszélt, hogy a változtatásokat éveken keresztül, fokozatosan hajtotta végre, és az algoritmus működésébe is beavatkozott.
Azt mondta, eltört benne valami, amikor Hont Andrástöbbször is „selyemmajomnak” nevezte Magyar Pétert. Ezt azonban árnyalja, hogy Holló Gábor és a Hírkereső az ATV-nek – ahol Hont András rendszeresen megjelenési lehetőséget kap – az egyik legfontosabb partnere, és a Hírkereső évek óta jelentős forgalmat terel a Hit Gyülekezete vezető lelkészéhez tartozó csatorna weblapjára, sőt az ATV vezérigazgatójának, Németh S. Szilárdnak egy Rogán Antalhoz közeli üzletemberrel, Bessenyei Istvánnal egészen néhány héttel ezelőttig közösen tulajdonolt weblapjainak is kiemelt megjelenést biztosít.
Holló szerint az algoritmus módosítása a hatáskörébe tartozott, és nem jelentett szerződésszegést, mivel a híreket továbbra is megjelenítette az oldalon, de csak bizonyos tartalmak kaptak nagyobb fókuszt és ezáltal forgalmat.
A nyilatkozat azért figyelemre méltó, mert a Hírkereső a magyar online médiapiac egyik legfontosabb forgalomterelő szereplője, amely számos médium olvasottságára és ezáltal jövedelmezőségére, sőt az információk terjedésének befolyásolásával akár a választások nyilvánosságára is képes érdemi hatást gyakorolni.
A Media1 saját tapasztalatai a Hírkereső működéséről
A Media1 tapasztalatai szerint a Hírkereső működése nem kizárólag a Holló által említett politikai tartalmak esetében bír jelentőséggel. Lapunk hosszú időn át azt tapasztalta, hogy a Hírkereső címlapjának legfeltűnőbb, kiemelt részén rendszeresen a Fidesz-közeli Origo, illetve az azóta megszűnt, ugyancsak Fidesz-közeli Faktor.hu anyagai jelentek meg hangsúlyosan és kiemelt dobozban.
Alábbi képernyőképen is látszik, hogy a Hírkereső korábban jelentős láthatóságot biztosított olyan, a Fidesz-kormányhoz közeli médiumoknak is, amelyeket Holló mostani nyilatkozatai alapján épp visszaszorítani kívánt volna írja a Media1.
Kátai-Németh Vilmos szociális és családügyi miniszter ismertette, mire fordítaná a kormány a várhatóan hamarosan elérhetővé váló, eddig befagyott uniós pénzeket a szociális, család- és idősügyi területen.
A tervek között szerepel az egyszülős és egygyermekes családok támogatásának beemelése a családtámogatási rendszerbe, a szociálpolitika komplex átalakítása, valamint az Európai Gondozási Stratégiához igazodó, modern idősellátási rendszer kiépítése.
A kormány emellett a gyermekszegénység csökkentésére, a hajléktalanság megelőzésére és egy digitális szociális ügyintézési rendszer létrehozására is forrásokat szánna.
Magyar Péter miniszterelnök múlt pénteken kötött politikai megállapodást az Európai Bizottságot vezető Ursula von der Leyennel, amely akár 16,4 milliárd eurónyi uniós pénz felszabadításához vezethet. Ebből 10 milliárd euró a helyreállítási alaphoz kapcsolódik, további 4,2 milliárd euró pedig a jogállamisági kondicionalitási eljárás miatt blokkolt kohéziós forrásokból válhat elérhetővé.
A miniszter bejegyzése szerint a szociális, család- és idősügyi területen az egyik kiemelt cél az egyablakos, online és offline szociális ügyintézés létrehozása lenne, amelyet jelentős digitalizációs projektként írt le, és amely szerinte illeszkedik az Európai Unió célkitűzéseihez is.
a kormány beemelné az egyszülős és az egygyermekes családok támogatását a családtámogatási rendszerbe.
Továbbá a középosztály megerősítését, a társadalmi és generációk közötti megosztottság csökkentését, valamint a társadalmi párbeszéd erősítését is a tervezett intézkedések közé sorolta.
A bejegyzés alapján a tárca a szociálpolitikai rendszer egészét is átalakítaná: a miniszter szerint a maradványelvű, segélyezésalapú megközelítés helyett egy 21. századi, komplex, a képessé tételt erősítő rendszert alakítanának ki. Kátai-Németh külön említette
a szociális szférában dolgozók szakmai támogatását, a kiégés megelőzését, valamint azt, hogy folyamatos szakmai párbeszédet indítanának a szociális ágazatban működő szervezetek bevonásával.
A tervek között szerepel egy mentális jóllétet támogató iskolai program kidolgozása is, amelyet más minisztériumokkal együttműködésben készítenének elő.
Az idősellátás területén Magyar Péter kormányának minisztere az Európai Gondozási Stratégiához igazodó, modern és innovatív ellátási rendszer megvalósítását ígérte, kapacitásbővítéssel és új szolgáltatások bevezetésével.
A felsorolás szerint a kormány programokat indítana
a hajléktalanná válás megelőzésére,
erősítené a közösségi ellátást,
támogatná a szociális és társadalmi innovációs projekteket,
csökkentené a gyermekszegénységet,
hatékonyabbá tenné az energiaszegénység elleni küzdelmet,
valamint módszertanilag megújítaná a társadalmi felzárkózást, az inklúziót és az esélyegyenlőséget támogató programokat.
Az elmúlt évek egyik legfontosabb gazdasági fejleménye lehet az a megállapodás, amelyet Magyar Péter kormánya az Európai Bizottsággal kötött az uniós források ügyében. A bejelentés szerint összesen 16,4 milliárd eurónyi korábban befagyasztott támogatás és finanszírozási forrás válhat elérhetővé Magyarország számára.
A Reuters értesülése szerint az Európai Bizottság elfogadta az új magyar kormány által vállalt reformokat, és ennek eredményeként megnyílik az út jelentős összegű helyreállítási és kohéziós források előtt.
Mekkora összegről van szó?
A nyilvánosságra került információk alapján a csomag összesen 16,4 milliárd eurót tartalmaz.
Ez több részből áll:
10 milliárd euró helyreállítási alapból,
4,2 milliárd euró kohéziós forrásból,
további 2,2 milliárd euró olyan támogatásból, amely bizonyos reformok teljesítéséhez kötött.
A magyar kormány szerint ez az egyik legfontosabb gazdasági eredmény az elmúlt időszakban, mivel az ország gazdasági növekedését, beruházásait és költségvetési helyzetét egyaránt javíthatja.
Nem minden pénz érkezik azonnal
Fontos ugyanakkor, hogy a helyzet ennél összetettebb.
Több nemzetközi és brüsszeli forrás szerint a megállapodás nem jelenti azt, hogy a teljes összeg azonnal megérkezik Magyarországra. Az Európai Bizottság és a Politico által idézett tisztviselők szerint a mostani egyezség elsősorban politikai megállapodás, amely kijelöli az utat a források lehívásához. Bizonyos feltételeket és reformokat még teljesíteni kell a tényleges kifizetések előtt.
A Reuters ugyanakkor arról számolt be, hogy az Európai Bizottság már jóváhagyta a források jelentős részének felszabadítását, miután az új kormány reformintézkedései megfeleltek az uniós elvárásoknak.
Magyar Péter: sikerült meggyőzni Brüsszelt
A Portfolio-nak adott interjújában Magyar Péter úgy fogalmazott, hogy a Bizottságot nem legyőzni, hanem meggyőzni kellett. Elmondása szerint a magyar fél több olyan garanciát és vállalást tett, amelyek erősítették az Európai Bizottság bizalmát.
A miniszterelnök szerint a tárgyalások során több alkalommal is változott a helyzet, és volt olyan elem, amelyben közvetlenül a végső bejelentés előtt sikerült megállapodást elérni.
A piacok pozitívan reagáltak az uniós forrásokról szóló hírekre. Az elmúlt hetekben a forint jelentős erősödést mutatott, részben annak köszönhetően, hogy a befektetők javuló magyar–EU kapcsolatokra számítanak.
A magyar pénzügyminiszter szerint a felszabaduló források:
segíthetik a gazdasági növekedést,
csökkenthetik az államadósságot,
mérsékelhetik az ország finanszírozási költségeit,
új beruházásokat indíthatnak el.
A pénzek várhatóan 2026 negyedik negyedévétől kezdhetnek megérkezni az országba.
Miért voltak befagyasztva ezek a pénzek?
Az Európai Unió korábban jogállamisági és korrupcióellenes aggályok miatt függesztette fel több magyarországi forrás folyósítását. Az új kormány több intézkedést is vállalt ezen problémák kezelésére, köztük átláthatósági és korrupcióellenes reformokat.
A Reuters szerint ezek a változtatások kulcsszerepet játszottak abban, hogy az Európai Bizottság végül támogatni tudta a források felszabadítását.
Az év egyik legfontosabb gazdasági híre lehet
Akárhogyan is alakulnak a következő hónapok technikai egyeztetései, a mostani fejlemény már önmagában is jelentős fordulatot jelent Magyarország és az Európai Unió kapcsolatában.
A következő hetekben derülhet ki, hogy a vállalt reformok milyen ütemben teljesülnek, és pontosan mikor érkezhetnek meg az első milliárdok Magyarországra. Egy dolog azonban biztos: a 16,4 milliárd eurós forráscsomag az elmúlt évek egyik legnagyobb gazdasági lehetősége lehet az ország számára.
