Címke: Rss Hírkereső

  • Rég nem látott meleg jön Magyarországra: berobban a kánikula a jövő héten

    Rég nem látott meleg jön Magyarországra: berobban a kánikula a jövő héten

    Az elmúlt napok hűvösebb időjárása után látványos fordulat következik Magyarországon. Az előrejelzések szerint a jövő héten megérkezik az idei első tartósabb kánikula, és a hőmérséklet több térségben is jóval 30 Celsius-fok fölé emelkedhet. Az időjárási modellek alapján egyre nagyobb az esélye annak, hogy hosszabb ideig velünk marad a nyárias meleg.

    Vége a májusias időnek

    A meteorológusok szerint a jelenlegi hőmérséklet inkább a májusi időjárásra emlékeztet, mint a június közepére jellemző értékekre. Ez azonban hamarosan megváltozik.

    A következő napokban fokozatos melegedés kezdődik, miközben egyre több napsütésre lehet számítani az ország nagy részén. A felhőzet csökken, a nappali maximumok pedig napról napra magasabbra kúsznak.

    Egyre több helyen lehet 30 fok felett

    A legfrissebb előrejelzések szerint a jövő hét második felében már több helyen átlépheti a hőmérséklet a 30 fokos határt.

    Az Alföldön és a déli országrészekben akár 32-35 fok közötti csúcsértékek sem kizártak, miközben az éjszakák is egyre melegebbé válnak.

    A kánikula az egész országot érintheti

    A szakértők szerint nem csupán egy rövid felmelegedésről van szó.

    A modellek alapján az első komolyabb nyári hőhullám érkezhet meg Magyarországra, amely több napon keresztül meghatározhatja az időjárást. Ez különösen a mezőgazdaság, az idősek és a kisgyermekek számára jelenthet fokozott terhelést.

    Az UV-sugárzás is erősödik

    A napsütéses órák számának növekedésével az UV-sugárzás is erősebb lehet.

    A szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy a déli órákban érdemes kerülni a tartós napon tartózkodást, valamint gondoskodni a megfelelő folyadékbevitelről és a fényvédelemről.

    A mezőgazdaság már aggódik

    A melegedésnek nem mindenki örül.

    Az elmúlt évek tapasztalatai alapján a hosszan tartó hőség és a csapadékhiány komoly károkat okozhat a mezőgazdaságban. A szakértők szerint a nyári aszályok egyre gyakrabban jelentenek problémát Magyarországon.

    A kukorica és a napraforgó lehet a legérzékenyebb

    A növénytermesztők szerint különösen fontos lesz, hogy a következő hetekben elegendő csapadék érkezzen, mert a tartós hőség gyorsan csökkentheti a terméskilátásokat. Az elmúlt években már többször előfordult, hogy a nyári forróság jelentős károkat okozott a szántóföldi kultúrákban.

    Mire érdemes felkészülni?

    A meteorológusok szerint érdemes felkészülni a valódi nyári időjárásra:

    • nőhet a légkondicionálók használata,
    • emelkedhet a vízfogyasztás,
    • fokozódhat a hőterhelés,
    • egyre erősebb lehet az UV-sugárzás,
    • a városokban még magasabbnak érződhet a hőmérséklet.

    Megérkezett a nyár

    Az előrejelzések alapján úgy tűnik, hogy a hűvösebb időszak után végre megérkezik a valódi nyár Magyarországra. A következő napokban egyre melegebb lesz, a jövő hét pedig már sok helyen kánikulai időjárást hozhat.

    Aki szabadtéri programot, strandolást vagy nyaralást tervez, annak kedvezhet az időjárás, ugyanakkor a hőség miatt érdemes fokozottan figyelni a megfelelő folyadékpótlásra és a napsugárzás elleni védekezésre.

  • Ezért lehet egyre fontosabb a hírkereső!

    Ezért lehet egyre fontosabb a hírkereső!

    A magyar online médiapiac az elmúlt hónapokban látványos változásokon ment keresztül. Több nagy médiavállalatnál is átszervezésekről, leépítésekről és költségcsökkentő intézkedésekről jelentek meg hírek.

    A legfrissebb értesülések szerint a Mediaworksnél is jelentős szervezeti átalakítás kezdődhet, amely akár több száz dolgozót is érinthet.

    A változások nemcsak az érintett szerkesztőségek számára fontosak, hanem az olvasók számára is. Minél gyorsabban változik a médiakörnyezet, annál nagyobb szerepet kapnak azok a platformok, amelyek több forrás híreit egy helyen gyűjtik össze.

    Miért lehetnek előnyben a hírkeresők?

    Az internetes hírfogyasztás az elmúlt években jelentősen megváltozott. Egyre kevesebben látogatnak meg naponta tíz különböző hírportált, helyette sokan olyan felületeket keresnek, ahol egy helyen láthatják a legfrissebb eseményeket.

    A hírkeresők pontosan ezt kínálják:

    • több forrás hírei egy helyen,
    • gyors áttekinthetőség,
    • folyamatos frissülés,
    • egyszerű összehasonlítás különböző médiumok között.

    Ha egy szerkesztőség létszáma csökken vagy átalakul, az olvasók gyakran még inkább több forrásból szeretnének tájékozódni. Ebben a környezetben a hírkeresők szerepe természetes módon felértékelődhet.

    A frissesség lett a legfontosabb

    Ma már nem feltétlenül az a nyertes, aki a legtöbb újságot birtokolja, hanem aki a leggyorsabban tudja összegyűjteni és rendszerezni az információkat.

    A felhasználók egyre gyakrabban keresnek olyan kifejezésekre, mint:

    Ezek mögött ugyanaz az igény áll: gyors és egyszerű tájékozódás.

    Mit jelent ez az RSSHírek.hu számára?

    Az RSSHírek.hu célja kezdettől fogva az volt, hogy a legfontosabb magyar hírforrások friss tartalmait egy helyen tegye elérhetővé.

    A tematikus oldalak – például gazdaság, ingatlan, hitel, nyugdíj vagy sport – lehetővé teszik, hogy az olvasók gyorsan megtalálják az őket érdeklő híreket, miközben a saját szerkesztésű cikkek további háttérinformációkat nyújtanak.

    A médiapiac folyamatos átalakulása mellett egyre nagyobb értéket jelenthet az, ha valaki nem egyetlen forrásból, hanem több különböző szerkesztőség híreiből tud tájékozódni.

  • Kamatstop 2026 – Szeptember végéig maradhat a kisebb kamat!

    Kamatstop 2026 – Szeptember végéig maradhat a kisebb kamat!

    A kormány szeptember végéig meghosszabbítaná a jelzáloghitelek referencia-kamatstopját, a javaslatot társadalmi egyeztetésre bocsátották.

    Hitelek és pénzügyi információk egy helyen

    A jelzáloghitelek referencia-kamatstopja, amelyet az előző kormányzat 2022. január 1-től eredetileg fél évre bevezetett, de 2026. április 17-től határozatlan időre meghosszabbított, a jelenlegi feltételek mellett szeptember 30-ig marad érvényben, amennyiben az Országgyűlés elfogadja a kormány törvényjavaslatát – közölte Kármán András pénzügyminiszter csütörtökön.

    Az MTI-hez eljuttatott közleményében a tárcavezető jelezte: a kormány a következő hónapokban fontos társadalmi és a szakmai egyeztetéseket fog kezdeményezni, hogy a valódi rászorulók számára kidolgozzák a tényleges segítséget.

    A kormany.hu oldalon, a Dokumentumtárban közzétett, társadalmi egyeztetésre bocsátott törvénymódosítási javaslat indoklása szerint a referencia-kamatstop nem tartható fenn, a javaslat azt 2026. szeptember 30-ával szünteti meg, figyelemmel arra is, hogy eddig az időpontig lehetőség legyen a ténylegesen rászoruló adósok hiteleinek újratárgyalására.

  • 2026 júliustól új szabályok élnek az özvegyi nyugdíjnál

    2026 júliustól új szabályok élnek az özvegyi nyugdíjnál

    Változnak az özvegyi nyugdíj egyes szabályai 2026. július 1-jétől – a legfontosabb tudnivalókat foglalta össze Farkas András nyugdíjszakértő.

    Ideiglenes özvegyi nyugdíj

    Az ideiglenes özvegyi nyugdíj a házastárs halálának időpontjától legalább egy évig, továbbá az elhunyt jogán árvaellátásra jogosult, másfél évesnél fiatalabb gyermeket eltartó özvegynek az árva 18 hónapos életkorának betöltéséig jár. Fogyatékos vagy tartósan beteg gyermek esetén az ideiglenes özvegyi nyugdíj azonos feltétellel a gyermek harmadik születésnapjáig folyósítható. Ezen időtartamok leteltével az ideiglenes özvegyi nyugdíjra való jogosultság megszűnik.

    Az ideiglenes özvegyi nyugdíj annak a nyugdíjnak (vagy öregségi nyugdíjként számított összegnek) a 60 százaléka, amely az elhunytat a halál időpontjában öregségi nyugdíj címén megillette (ha már nyugdíjas volt), vagy megillette volna (ha még nem volt nyugdíjas).

    Az ideiglenes özvegyi nyugdíjat nem állapítják meg hivatalból, azt mindenképpen az özvegynek kell igényelnie. Az eljárás illeték- és költségmentes. Az igénylést a halálesetet követően mielőbb célszerű beadni, mivel az ideiglenes özvegyi nyugdíj csak addig állapítható meg, amíg az igényléstől visszaszámított hat hónapon belül lehetőség van a jogosultság megszerzésére, azaz legalább egy havi ellátás megállapítására.

    Az özvegyi nyugdíj feléledése

    Az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően csak három esetben éledhet föl az özvegyi nyugdíjra való jogosultság. Csak az az özvegy lesz jogosult az ideiglenes ellátás megszűnése után özvegyi nyugdíjra, aki

    • az elhunyt házastársa halála időpontjában betöltötte a rá irányadó nyugdíjkorhatárt, vagy
    • olyan megváltozott munkaképességű személy, akinek az egészségi állapota legfeljebb 50 százalékos, vagy
    • legalább két (illetve egy fogyatékkal élő vagy tartósan beteg) olyan gyermek eltartásáról gondoskodik, aki az elhunyt jogán árvaellátásra jogosult.

    Özvegyi nyugdíj jár akkor is, ha az erre jogosító feltételek valamelyike az elhalálozástól számított tíz éven belül következik be azzal, hogy az özvegyre irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt az elhunyt halálakor hatályos jogszabályok alapján kell megállapítani.

    Ezután összefoglalta a 2026-os módosításokat.  az özvegyi nyugdíj egyes szabályainál. Fontos, hogy

    a módosítások 2026. július 1-jén lépnek hatályba, vagyis az új rendelkezéseket a 2026. június 30-át követően elhunyt személyek özvegyére vonatkozóan kell alkalmazni.

    Változás az élettárs özvegyi nyugdíjánál

    Az élettárs nem lesz jogosult özvegyi nyugdíjra, ha neki magának vagy az elhunyt élettársának más személlyel házassága állt fenn az élettárs halálakor. Az új törvényi rendelkezés szerint özvegyi nyugdíjra jogosult a házastársra előírt feltételek fennállása esetén a jogszerző élettársa, ha a jogszerzővel annak haláláig

    • egy év óta megszakítás nélkül együtt élt és gyermekük született, vagy
    • megszakítás nélkül tíz év óta együtt élt
    • és sem a jogszerzőnek, sem az élettársnak nem állt fenn házassága a jogszerző halálakor.

    Változás a külön élő házastárs özvegyi nyugdíjánál

    • Külön élő házastárs az együtt élő házastárssal azonos módon lesz jogosult özvegyi nyugdíjra.

    Ez azt jelenti, hogy a jogosultságot maga a házassági kötelék keletkezteti. A törvény szövegéből kikerül a „külön élő házastárs” fogalma.

    • Az új rendelkezések már csak az elvált házastársra vonatkoznak.

    Ez azt jelenti, hogy az elvált házastársnak ideiglenes özvegyi nyugdíj csak akkor jár, ha házastársától annak haláláig tartásdíjban részesült, vagy részére a bíróság tartásdíjat állapított meg. Az elvált házastársnak az 50. § (2)-(3) bekezdés szerinti özvegyi nyugdíj csak abban az esetben jár, ha a 47. § (2) bekezdésében meghatározott jogosultsági feltételek a különéléstől számított tíz éven belül bekövetkeztek és a házastársától annak haláláig tartásdíjban is részesült, vagy részére a bíróság tartásdíjat állapított meg.
    Több jogosult esetén az özvegyi nyugdíjat a jogosultak között egyenlő arányban meg kell osztani. Ha az elvált házastársnak a ráeső arányos résznél kisebb összegű ideiglenes özvegyi nyugdíj jár, a különbözet az özvegyi nyugdíjast, illetőleg az együttélés alapján ideiglenes özvegyi nyugdíjra jogosultat illeti meg.

    Összeszámíthatóság a kapcsolatnál

    A törvény lehetővé teszi a nyugdíjkorhatárt betöltött személlyel kötött házasság esetén az élettársi és házassági kapcsolat időtartamának összeszámíthatóságát. Az új rendelkezés szerint az, akinek házastársa a házasság megkötésekor a reá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító életkort már betöltötte, özvegyi nyugdíjra csak abban az esetben jogosult, ha

    • a házasságból (a korábbi együttélésből) gyermek származott, vagy
    • a házasság legalább öt évig fennállt, vagy
    • a házasság fennállásának és a házasságkötést közvetlenül megelőző, megszakítás nélküli élettársi együttélésnek az együttes időtartama eléri a tíz évet.
  • Hírkereső-botrány: politikai vita lett egy híraggregátor működéséből

    Hírkereső-botrány: politikai vita lett egy híraggregátor működéséből

    A Hírkereső neve az elmúlt napokban nem a friss hírek, hanem egy politikai vita miatt került a figyelem középpontjába. Több sajtóorgánum is foglalkozott azzal az üggyel és mi is, amely a Hírkereső működését és a hírek megjelenítésének gyakorlatát érinti.

    A vita középpontjában a Hírkereső tulajdonosának nyilatkozatai állnak. A Mandiner cikke szerint az ügy azért váltott ki jelentős visszhangot, mert felmerült a kérdés, hogy egy nagy elérésű híraggregátor milyen módon befolyásolhatja a hírfogyasztást és a politikai közbeszédet.

    Mi az a Hírkereső?

    A Hírkereső Magyarország egyik legismertebb híraggregátor oldala. A rendszer különböző hírportálok cikkeit gyűjti össze és jeleníti meg egy közös felületen, így a felhasználók egyszerre több forrás híreit is követhetik. A szolgáltatás hosszú évek óta ismert szereplője a magyar online médiapiacnak.

    Miért lett botrány az ügyből?

    A vita abból indult, hogy nyilvánosságra került: a Hírkereső működésével kapcsolatban egyes szereplők szerint felmerülhetett bizonyos hírek eltérő kezelése vagy rangsorolása. A témában több politikai reakció is született, és az ügy országos visszhangot kapott. Állítólag a Tisza malmára hajtotta a vizet a Fidesszel szemben.

    A kérdés azért érzékeny, mert a híraggregátorok jelentős forgalmat tudnak terelni az egyes sajtótermékekhez. Ezért sokak szerint különösen fontos az átlátható működés és az egyértelmű szabályrendszer.

    Miért fontosak a híraggregátorok?

    A modern interneten egyre többen nem közvetlenül egyetlen hírportál kezdőlapját látogatják, hanem hírgyűjtő oldalakon keresztül tájékozódnak. A híraggregátorok előnye, hogy egy helyen mutatják meg a különböző források legfrissebb cikkeit.

    Éppen ezért kiemelten fontos kérdés, hogy milyen elvek alapján történik a hírek kiválasztása és sorrendbe rendezése. Ez nemcsak Magyarországon, hanem világszerte visszatérő vita a digitális médiában.

    RSSHírek.hu: a hírkeresés másik megközelítése

    Az RSSHírek.hu célja, hogy minél több forrás legfrissebb híreit jelenítse meg egy helyen, átlátható módon. A látogatók több tematikus oldalon – például gazdaság, sport, ingatlan vagy pénzügyi hírek kategóriákban – követhetik a folyamatosan frissülő hírfolyamokat.

    A hírkeresők szerepe várhatóan a jövőben is egyre fontosabb lesz, hiszen a felhasználók gyorsan és egyszerűen szeretnének tájékozódni a legfontosabb eseményekről.

  • Holló Gábor a Hírkereső botrányra közleményben reagált!

    Holló Gábor a Hírkereső botrányra közleményben reagált!

    Holló Gábor közleményben reagál, miután kikezdték a HVG-interjú miatt

    A hírkereső.hu tulajdonosa a HVG-nek adott interjút követően közleményben tisztázza, hogy a hírgyűjtő oldalán milyen esetekben és hogyan avatkozott be a propagandacikknek tartott tartalmak terjedése ellen.

    RSSHirek.hu a Hírkereső

    Holló Gábor, a hírkereső.hu oldalt működtető Híreső.hu Kft. tulajdonosa az alábbi sajtónyilatkozatot teszi az őt ért vádakra reagálva.

    „A hvg.hu hírportálon 2026. június 4-én megjelent interjúmat követően számos csúsztatás, alaptalan vád és rágalom jelent meg személyemmel és az általam működtetett Hírkereső weboldallal kapcsolatban a Fideszhez közel álló médiumokban, továbbá az ellenzéki párt egyes politikusai valótlanságokat állítva rólam – bűnbaknak kikiáltva engem – próbálják elrejteni saját politikai felelősségüket a Fidesz választási vereségéért. Ezen állítások közös jellemzője, hogy kiforgatták mondataimat, ezért szükségesnek tartom a valóságról tájékoztatni a közvéleményt.

    1. A Fidesz-közeli médiában szereplő állításokkal ellentétben nem a jobboldali médiára, hanem kizárólag a dezinformációra – ezt nevezem „propagandahíreknek” az interjúban – és annak is a terjedésének sebességére gyakoroltunk hatást.
    2. Médiatulajdonosként felelősnek érzem magam abban, hogy olvasóink hiteles, valós információkból tájékozódjanak. Az elmúlt hetekben a Fidesz-közeli média több alkalmazottja is nyíltan beszélt arról, hogyan gyártották és használták az álhíreket a politikai ellenfelek és ártatlan civilek lejáratására, vagy hogy miként gyártottak teljesen abszurd blődségeket – például a nemváltó óvodai műtétekről szóló álhíreket – manipulációs céllal. Ez a dezinformációs propaganda már hosszú ideje zajlott, én 2022-ben döntöttem úgy, hogy fellépek a magam eszközeivel a hazugságok gyors terjedése ellen. 
    3. Bizonyos esetekben bírósági ítélet is született, amely kimondta egy-egy állítás valótlanságát. Ilyen volt az elhíresült Tisza-adós álhír, amely után – a bírósági ítélet ellenére – a Fidesz-közeli média tovább folytatta a valótlanság terjesztését. Ilyen esetekben a bírósági ítéletnek megfelelően jártunk el a Hírkeresőn is. 
    4. Ez azonban nem azt jelentette, hogy a Hírkeresőn ne jelentek volna meg ezek a tartalmak, hanem az algoritmus változtatásával pusztán lassítottuk az álhírek terjedését a saját oldalunkon és így áttételesen a közösségi médiában. Tettük ezt azért, hogy a sajtónak, illetve a lejáratások célpontjainak legyen idejük reagálni azokra. Akár a sajtóban, akár a közösségi médiában. Azt próbáltuk elérni, hogy a propaganda álhírei és azok esetleges cáfolatai nagyjából egy időben és egyforma súllyal jelenjenek meg a Hírkeresőn. Célunk tehát nem valamelyik politikai oldal vagy párt híreinek elnyomása volt, hanem az igazságosság, az egyenlő feltételek biztosítása és a „hallgattassék meg a másik fél is” elv érvényesítése volt.
    5. Csak és kizárólag olyan eszközzel éltünk, amelyeket az ügyfeleinkkel kötött szerződések kifejezetten megengedtek.
    6. 2025. év végére szinte teljesen eltűntek az egyértelműen propagandahírek a Hírkereső oldalról, azóta csak szórványosan jelentek meg, mert vagy felmondták a szerződéseket azok a partnerek, amelyek ilyeneket közöltek, vagy bár nem mondták fel a szerződést, mert a hírolvasási forgalomra szükségük volt, de már nem jelenítettek meg többé propagandahíreket a Hírkeresőn.

    A Hírkereső minden esetben betartotta és betartja a partnereivel kötött szerződéseket, és továbbra is olyan híraggregátor oldalként üzemel, ahol az olvasók megbízható, sokoldalú, a médiatörvénynek megfelelő híreket olvashatnak írja a Hvg cikke.

    Holló Gábor, a Híreső.hu Kft. tulajdonosa”

  • Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentés: átlagosan nem változtak az árak a boltok polcain!

    Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentés: átlagosan nem változtak az árak a boltok polcain!

    A fogyasztói árak átlagosan 1,8%-kal haladták meg az előző év azonos hónapjának értékeit májusban a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentése szerint. Áprilishoz képest átlagosan nem változtak az árak, vagyis ismét lassuló pályára állt az infláció itthon.

    • Májusban éves szinten 1,8%-kal nőttek a fogyasztói árak, havi szinten stagnált az infláció
    • Az élelmiszerek ára vendéglátás nélkül csökkent, több alapvető termék olcsóbb lett
    • A szolgáltatások 4,3%-kal drágultak, legjobban a színház és belföldi üdülés ára emelkedett

    Februárban tíz éve nem látott alacsony szintre, átlagosan 1,4 százalékra csökkent az infláció Magyarországon. Csakhogy a szakértők már akkor arra figyelmeztettek, hogy nem tart tovább a kedvező tendencia, ugyanis újra emelkedő pályára állt a pénzromlás, amit az iráni háború miatti olajválság is fokoz. Bod Péter Ákos, a jegybank korábbi elnöke szerint decemberre az 5 százalékot is meghaladhatja, éves szinten azonban 4 százalék alatt marad majd itthon a drágulás.

    A KSH áprilisi adatai megerősítették az elemzői várakozásokat. Ha kis mértékben is, de elkezdődött a fogyasztói árak emelkedésének a gyorsulása. Áprilisban átlagosan 2,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet, és egy hónap alatt átlagosan 0,4 százalékkal emelkedtek.

    Az elmúlt 12 hónapi inflációt jelentősen hűtötték a hatósági és önkéntesen vállalt árkorlátozások. Tavaly januárban még 5,5 százalék volt az átlagos infláció, vagyis ennyivel nőttek az árak az előző év hasonló időszakához képest, sőt, februárban tovább erősödött, 5,6 százalékra nőtt a drágulás. Ezt sikerült novemberre 3,8 százalékra csökkenteni.

    Közben fontos jelzés érkezett a Magyar Nemzeti Banktól. Az MNB szerint a javuló inflációs kép és a mérséklődő kockázati felárak miatt már alacsonyabb kamatszint is elég lehet az árstabilitás fenntartásához. Az economx.hu szerint jelentős részben a június 9-i inflációs adat döntheti el, hogy lesz-e újabb kamatvágás a hónap végén.

    Tovább estek az élelmiszerárak

    Éves alapon, vagyis 2025 májusához viszonyítva az élelmiszerek ára 0,5%-kal nőtt (a vendéglátási szolgáltatások nélkül 2,1%-kal csökkent), ezen belül az egyéb sütőipari lisztesárué 9,2, a büféáruké 7 a munkahelyi előfizetéses menüé 6,2, a cukorkáé, mézé 5,8, az éttermi étkezésé 5,7 és a friss hazai és déligyümölcsé 4,5%-kal emelkedett.

    Ezek az élelmiszerek sokkal olcsóbbak lettek

    A termékcsoporton belül a húskonzerv ára 29,5, a vaj, vajkrémé 11,1, a sertéshúsé 10,1, a sajté 9,4, a száraztésztáé 7,2, a tejé 6,3, a burgonyáé 2,6%-kal mérséklődött.

    A színház és az ékszer drágult a legjobban

    A szolgáltatások 4,3%-kal drágultak, ezen belül a színház 17,6, a külföldi üdülés 15,6, a teherszállítás 10,5, a sport, múzeumi belépők, valamint a járműjavítás, -karbantartás 8,0-8,0, a testápolási szolgáltatás 7,8, a belföldi üdülés 5,2%-kal.

    A szeszes italok, dohányáruk ára 3,3%-kal emelkedett, ezen belül a dohányáruké 4,1%-kal. A háztartási energiáért 2 ezen belül a vezetékes gázért 7,1%-kal kevesebbet kellett fizetni, míg az elektromos energiáért 2,5%-kal többet. A tartós fogyasztási cikkek ára 2,4%-kal emelkedett, ezen belül az ékszerek 28,1, a motorkerékpárok 6,9, a szobabútorok 3,8 és a használt személygépkocsik 3,7%-kal többe kerültek. A gyógyszer, gyógyáruk 2,5, a járműüzemanyagok 2%-kal drágultak.

    Áprilishoz képest

    Az előző hónaphoz képest a fogyasztói árak átlagosan stagnáltak májusban. Az élelmiszerek ára átlagosan 0,3%-kal csökkent (a vendéglátási szolgáltatások nélkül 0,6%-kal), ezen belül a burgonya 32,3, a friss hazai és déligyümölcs 1,2, az egyéb sütőipari lisztesáru és az étolaj 0,5-0,5%-kal többe, a friss zöldség 10,6, a tojás 4,6, a sajt 2,9, a bolti kávé és a száraz hüvelyesek 1,6-1,6, a cukor 1,4, a kenyér, a csokoládé, kakaó és a tej 1,1-1,1, a sertéshús 0,8, a tejtermékek (sajt nélkül) 0,6%-kal kevesebbe kerültek. A szolgáltatások ára átlagosan 0,2%-kal nőtt, ezen belül a belföldi üdülés 3%-kal többe, az egyéb távolsági úti céllal történő utazás 3,1, a külföldi üdülés 0,2%-kal kevesebbe került. A háztartási energia ára 0,8%-kal csökkent, ezen belül a vezetékes gázé 2,1%-kal mérséklődött, a távfűtésé stagnált (Tájékoztató). A szeszes italok, dohányáruk ára 0,2%-kal emelkedett, ezen belül a dohányáruké 0,2%-kal, a szeszes italoké 0,1%-kal nőtt. A járműüzemanyagok ára stagnált, míg a ruházkodási cikkek 0,8%-kal többe kerültek.

  • Jön a nyugdíjas SZÉP-kártya: élelmiszerre és gyógyszerre is költhetik az idősek a támogatást

    Jön a nyugdíjas SZÉP-kártya: élelmiszerre és gyógyszerre is költhetik az idősek a támogatást

    Újabb részletek láttak napvilágot a tervezett nyugdíjas SZÉP-kártyáról, amely jelentős segítséget jelenthetne az idősek számára. A jelenlegi elképzelések szerint a támogatást nemcsak pihenésre vagy egészségmegőrzésre lehetne fordítani, hanem élelmiszerre és gyógyszerekre is. Ez utóbbi különösen nagy könnyebbséget jelenthet a nyugdíjas háztartásoknak, ahol a havi kiadások jelentős részét ezek a tételek teszik ki.

    Friss nyugdíjas hírek minden nap

    Ezekre lehetne elkölteni a támogatást

    A nyilvánosságra került tervek szerint a nyugdíjas SZÉP-kártyára érkező összeget az alábbi célokra lehetne felhasználni:

    • élelmiszervásárlás,
    • gyógyszervásárlás,
    • egészségmegőrzés,
    • rekreáció és pihenés.

    A gyógyszertári felhasználás különösen figyelemre méltó elem, hiszen jelenleg a hagyományos SZÉP-kártya esetében ilyen lehetőség nem áll rendelkezésre.

    A legnagyobb segítség az élelmiszernél és a gyógyszernél jöhet

    A statisztikák szerint a nyugdíjas háztartások kiadásainak legnagyobb részét az élelmiszerek teszik ki, miközben a gyógyszerekre és egészségügyi kiadásokra is jelentős összegek mennek el minden hónapban. Sok idős ember számára ez a két költség jelenti a legnagyobb terhet a rezsi mellett.

    Ezért a tervezett támogatás éppen ott nyújthat segítséget, ahol arra a legnagyobb szükség lehet.

    Mennyi pénz érkezhet a kártyára?

    A jelenlegi elképzelések alapján a támogatás összege a nyugdíj mértékétől függne.

    Tervezett összegek

    Havi nyugdíj összegeÉves támogatás
    250 ezer Ft alatt200 000 Ft
    250–500 ezer Ft között100 000 Ft
    500 ezer Ft felettNem járna támogatás

    A legkisebb nyugdíjból élők akár évi 200 ezer forintos támogatást is kaphatnának.

    Nem feltétlenül egy összegben érkezne

    A tervek szerint a támogatást nem feltétlenül egyetlen alkalommal utalnák.

    Felmerült olyan megoldás is, hogy a jogosultak negyedévente kapnák meg az összeget, például 50-50 ezer forintos részletekben. Így a támogatás folyamatos segítséget jelenthetne az év során.

    Akár már ősszel indulhat

    Korábbi nyilatkozatok szerint a nyugdíjas SZÉP-kártya akár már 2026 őszén elindulhat, bár a végleges döntés még a költségvetési helyzettől és a gazdasági lehetőségektől függ.

    Több mint egymillió nyugdíjas lehet érintett

    Becslések szerint mintegy 1,3 millió olyan nyugdíjas él Magyarországon, akinek a havi ellátása nem éri el a 250 ezer forintot. Ők kaphatnák a legmagasabb összegű támogatást. A számítások szerint a nyugdíjasok döntő többsége jogosult lehetne valamilyen mértékű juttatásra.

    Sok nyugdíjas számára jelenthet valódi segítséget

    Az elmúlt évek inflációja, az élelmiszerárak emelkedése és a magas gyógyszerköltségek miatt sok idős ember költségvetése egyre szűkösebbé vált. A nyugdíjas SZÉP-kártya ezért nem csupán egy új juttatás lehet, hanem több százezer ember számára jelenthet érezhető segítséget a mindennapokban, különösen akkor, ha valóban lehet majd vele élelmiszert és gyógyszert vásárolni.

  • Rengeteg pénzt keres a Hírkereső tulajdonosa!

    Rengeteg pénzt keres a Hírkereső tulajdonosa!

    2,2 milliárd forint osztalékot szavazott meg magának Holló Gábor a Hírkereső nevű hírgyűjtő oldalt működtető, egyszemélyes kft.-jében. Miközben a Google és a Microsoft évek óta jogdíjat fizet egyes médiatartalmak előállítóinak, a Hírkereső üzleti modellje fordított logikára épül: nem a híraggregátor fizet a portálok tartalmainak felhasználásáért, hanem a médiumok fizetnek azért, hogy az oldal látogatókat tereljen hozzájuk.

    Holló a napokban egy interjúban arról is beszélt, miként avatkozott be éveken át a hírgyűjtő működésébe, ezzel befolyásolva, mely hírek juthattak el nagyobb eséllyel az olvasókhoz. A Media1 saját tapasztalatai szerint a Hírkereső működése és a forgalomelosztás átláthatatlansága független sajtótermékeket is hátrányosan érintett; lapunk a Gazdasági Versenyhivatalhoz és az Európai Bizottsághoz fordulás lehetőségét is mérlegeli.

    Nettó 473 millió forint árbevételt ért el 2025-ben a Hireso.hu Kft., a Hirkereso.hu híraggregátor-oldalt és a Kapu.hu-t működtető, újlengyeli székhelyű társaság. Ez visszaesést jelent az egy évvel korábbi 531 millió forinthoz képest. A cég adózott eredménye a 2024-es 832 millió forintról 273 millió forintra csökkent tavaly – derül ki a vállalat közzétett pénzügyi beszámolójából, amiről a hvg.hu is írt. A számok azt mutatják, hogy ugyan visszaesések észlelhetők a jövedelmezőségben, az oldalt működtető cég továbbra is jelentős profitot termel, különösen annak fényében, hogy saját szerkesztőségi tartalmat nem állít elő, hanem más médiumok tartalmainak összegyűjtéséből és közvetítéséből szerez bevételt írja a Média1.

    A társaság alapítói határozata szerint a tulajdonos, Holló Gábor az érdekeltségében lévő Raven Trust Kft.-n keresztül összesen 2,2 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött. Az osztalék egy részét a korábbi években felhalmozott eredménytartalék terhére fizetik ki. Holló nemcsak egyedüli tulajdonosa, hanem egyedüli alkalmazottja is a cégnek. A vállalkozás nem állít elő saját szerkesztőségi tartalmakat, hanem más híroldalak tartalmait gyűjti össze és ezek közvetítéséből termel jelentős profitot.

    Összehasonlításképpen: a Media1 néhány nappal ezelőtt számolt be arról, hogy a 24.hu-t, a Nők Lapját, az NLC-t, a Startlapot, a Hírstartot, a Házipatikát, a Story magazint, a Bestet és számos más saját tartalmat előállító médiaterméket kiadó Central Médiacsoport 2,1 milliárd forint osztalék kifizetéséről döntött tulajdonosa, Varga Zoltán javára.

    Vagyis az egyszemélyes, saját szerkesztőségi tartalmat nem előállító Hírkereső mögött álló vállalkozás nagyobb osztalékot fizet ki tulajdonosának, mint Magyarország egyik legnagyobb tartalom-előállító médiavállalata, amelynek egyébként Hírstart néven ugyancsak van egy hírgyűjtő oldala.

    De említhető a 444.hu-t működtető Magyar Jeti Zrt. példája is: mint megírtuk, a társaság 2025-ben mintegy 1,3 milliárd forintos árbevételt és 130 millió forintos nyereséget ért el, miközben osztalékot nem fizetett tulajdonosainak. Megírtuk azt is, hogy az Indamedia (ahová az Index, a Totalcar, az Economx, a Velvet, a Dívány, a Blikk, a Kiskegyed stb.) is tartozik, a tavalyi évre 200 milliós osztalékot fizet a két tulajdonosnak, Vaszily Miklósnak és Ziegler Gábornak: ennek a holdingtársaságnak a teljes profitja 2,4 milliárd forint volt.

    A tartalomgyártók fizetnek a tartalomközvetítőnek

    A Hírkereső üzleti modellje több szempontból is eltér a nagy nemzetközi technológiai platformokétól. Míg a Google és a Microsoft számos országban különböző licenc- és tartalomhasznosítási megállapodások keretében fizet valamekkora összeget a kiadóknak a hírtartalmak felhasználásáért, addig a Hírkereső rendszerében a médiavállalatok fizetnek azért, hogy tartalmaik kiemeltebb megjelenést kapjanak, illetve hogy az oldal látogatókat tereljen hozzájuk.

    A Hírkereső esetében tehát a pénzáramlás fordított irányú: a médiumoknak fizetniük kell, ha ott kívánnak lenni a híreikkel egy hírdobozban a hírgyűjtő oldalon, illetve ha nem szeretnék, hogy a híreik csak késleltetéssel kerüljenek be a rendszerbe, ami a versenytársak malmára hajtaná a vizet.

    A Hírkereső bevételeinek jelentős része médiacégektől származik, amelyek kattintásalapon fizetnek a Hírkereső által közvetített forgalomért. Emellett a Hírkereső a felületén korábban bannereket is megjelenített, amit a Fideszhez közeli KESMA / Mediaworks alá tartozó reklámértékesítő cég, az Evomedia közvetített részükre.

    Az nem nyilvános, hogy mely médiumok milyen feltételekkel, illetve pontosan mennyit fizetnek a szolgáltatásért. Az oldalon nincs nyilvános árlista vagy médiaajánlat, és a Media1 több piaci szereplőtől is úgy értesült, hogy a szerződési feltételek és az árak nem feltétlenül egységesek.

    A rendszer sajátossága, hogy a fizető és a nem fizető partnerek eltérő feltételekkel jelennek meg az oldalon, illetve egyes jelek szerint az is számít, ki mennyit fizet egy kattintásért. A nem fizető médiumok hírei csak késleltetve kerülhetnek be a rendszerbe, ami a gyorsaságra épülő online hírfogyasztásban versenyhátrányt jelenthet számukra. Emiatt előfordulhat, hogy egy eredeti tartalmat előállító szerkesztőség helyett egy ugyanazt a hírt szemléző másik oldal jut hamarabb olvasókhoz a Hírkeresőn keresztül.

    A Media1 tapasztalatai szerint a kiemelt megjelenések elosztása nem teljesen átlátható, ezért kívülről nem ellenőrizhető, milyen szempontok alapján kerülnek egyes tartalmak hangsúlyosabb pozícióba, TOP dobozokba.

    Holló Gábor rájött, hogyan befolyásolhatja a hírpiacon az információk terjedését

    A Hírkereső működése azért került most különösen reflektorfénybe, mert Holló Gábor a napokban a HVG-nek adott interjújában arról beszélt, hogy az elmúlt időszakban tudatosan módosította a Hírkereső működését annak érdekében, hogy bizonyos politikai tartalmak kisebb, más tartalmak pedig nagyobb elérést kapjanak.

    Azt is mondta, szerinte ha valami a Hírkeresőn nagyobb elérést kap, akkor a Facebookon és a Google News-ban is előnybe kerülhet, így a Hírkereső működése a tágabb online hírpiacra is hatással lehet.

    Holló Gábor a HVG-nek elismeri, hogy befolyásolta a Hírkereső működését
    Holló Gábor a HVG-nek elismeri, hogy befolyásolta a Hírkereső működését

    Az üzletember azt állította, hogy fokozatosan csökkentette bizonyos, általa „propagandának” minősített tartalmak súlyát, miközben más források láthatóságát növelte. Arról is beszélt, hogy a változtatásokat éveken keresztül, fokozatosan hajtotta végre, és az algoritmus működésébe is beavatkozott.

    Azt mondta, eltört benne valami, amikor Hont András többször is „selyemmajomnak” nevezte Magyar Pétert. Ezt azonban árnyalja, hogy Holló Gábor és a Hírkereső az ATV-nek – ahol Hont András rendszeresen megjelenési lehetőséget kap – az egyik legfontosabb partnere, és a Hírkereső évek óta jelentős forgalmat terel a Hit Gyülekezete vezető lelkészéhez tartozó csatorna weblapjára, sőt az ATV vezérigazgatójának, Németh S. Szilárdnak egy Rogán Antalhoz közeli üzletemberrel, Bessenyei Istvánnal egészen néhány héttel ezelőttig közösen tulajdonolt weblapjainak is kiemelt megjelenést biztosít.

    Holló szerint az algoritmus módosítása a hatáskörébe tartozott, és nem jelentett szerződésszegést, mivel a híreket továbbra is megjelenítette az oldalon, de csak bizonyos tartalmak kaptak nagyobb fókuszt és ezáltal forgalmat.

    A nyilatkozat azért figyelemre méltó, mert a Hírkereső a magyar online médiapiac egyik legfontosabb forgalomterelő szereplője, amely számos médium olvasottságára és ezáltal jövedelmezőségére, sőt az információk terjedésének befolyásolásával akár a választások nyilvánosságára is képes érdemi hatást gyakorolni.

    A Media1 saját tapasztalatai a Hírkereső működéséről

    A Media1 tapasztalatai szerint a Hírkereső működése nem kizárólag a Holló által említett politikai tartalmak esetében bír jelentőséggel. Lapunk hosszú időn át azt tapasztalta, hogy a Hírkereső címlapjának legfeltűnőbb, kiemelt részén rendszeresen a Fidesz-közeli Origo, illetve az azóta megszűnt, ugyancsak Fidesz-közeli Faktor.hu anyagai jelentek meg hangsúlyosan és kiemelt dobozban.

    Alábbi képernyőképen is látszik, hogy a Hírkereső korábban jelentős láthatóságot biztosított olyan, a Fidesz-kormányhoz közeli médiumoknak is, amelyeket Holló mostani nyilatkozatai alapján épp visszaszorítani kívánt volna írja a Media1.

  • Napelem pályázat! A Kormány megmentheti a bukott pályázókat!

    Napelem pályázat! A Kormány megmentheti a bukott pályázókat!

    Az elmúlt napokban elkeseredett olvasói levelek árasztották el a Telex szerkesztőségét, amelyek szerint ha az állam egy héten belül nem tesz megfelelő lépéseket, akkor több száz vagy akár több ezer háztartás kerülhet nagyon nehéz helyzetbe. Ezek olyan háztartások, amelyek élni akartak az Unió Helyreállítási Alapja nyújtotta lehetőséggel, hogy háztartási naperőműveket telepítsenek a házukra, de a lassú és problémás adminisztráció és a napelemes kivitelező piac nehézségei miatt

    most úgy néz ki, nemhogy naperőművük nem lesz, de még „vissza” is kell fizetniük több százezer forintot, amit soha meg sem kaptak.

    Friss pályázati hírek

    A bebukott pályázatok mögött egy olyan piaci összeomlás húzódik, amit lényegében teljesen az Orbán-kormány okozott, miközben pedig nagyon büszke volt arra, mennyire pörög a magyar napelempiac. A szakmai szövetség szerint a Magyar-kormány tudna lépéseket tenni annak érdekében, hogy ne maradjanak önhibájukon kívül az elnyert napelemek nélkül a pályázók, de nagyon gyors és határozott lépésekre lenne szükség.

    Bedőlnek a pályázatok

    A gond az RRF-6.2.1. számú, 2021-ben indult lakossági napelemes pályázattal van, amiben háztartások pályázhattak támogatásért, hogy háztartási méterű kiserőművet (HMKE-t) telepíthessenek, köznyelven szólva napelemeket tetessenek a házuk tetejére.

    Ezzel a lehetőséggel a Magyar Napelem és Napkollektor Szövetség (MNNSZ) közlése szerint (az elállásokat is számolva) 33,7 ezer pályázat érkezett, ebből 23 ezernél már sikeresen lezárták a pályázatot az elmúlt években, előlegekkel együtt pedig eddig már közel 117 milliárd forintot folyósítottak. 10 ezer pályázat viszont még nincs lezárva, a határidő pedig vészesen közeleg, június 15-ig kellene minden beruházással elkészülni, ezek közül pár száz vagy akár ezer fölötti pályázat egyszerűen beakadt a rendszerben, és hiába akarnák a pályázók befejezni őket, egyszerűen nem hagyják nekik. Az MNNSZ már januárban kongatta a vészharangot a pályázatok miatt, azóta azonban túl sok előrelépés nem történt, a határidő pedig már a nyakunkon.

    Ezek a pályázatok – nagyon leegyszerűsítve a folyamatot – úgy néznek ki, hogy a pályázó megbíz egy kivitelezőt, aki majd felszereli a háztetőre és beüzemeli a naperőműveket, és ez a cég kapja meg a pályázati összeget, egy részét előlegként, egy részét teljesítéskor. Sok pályázó háztartás viszont időközben kivitelezőt akart váltani, többnyire azért, mert a kivitelezője eltűnt, csődbe ment, fizetésképtelenné vált, nem tudta befejezni a beruházást (hogy ez miért fordult elő sokakkal, arra hamarosan visszatérünk).

    A pályázó válthatott kivitelezőt, de csak akkor, ha ezt a pályázat lebonyolítója engedélyezte, sok esetben pedig ezt nem engedték meg. Ha az első kivitelező már kapott valamekkora előleget a projekt teljesítésére, akkor az állami pályázatmenedzser nem engedélyezte a kivitelezőváltást addig, amíg vagy a kivitelező, vagy maga a pályázó vissza nem fizette ezt az előleget. A kivitelező viszont sok esetben ekkorra lényegében már nem tudott fizetni, a pályázó háztartásnak pedig ebben az esetben egy olyan összeget kellene visszafizetnie, amit ő sosem kapott meg.

    Az engedélyezési folyamatot az is lassította, hogy a pályázat lebonyolítását 2025 végéig a Lázár János Építési és Közlekedési Minisztériuma alá tartozó ÉMI Nonprofit Kft. végezte, 2025 végén viszont átvette tőle a feladatot a Nemzeti Fejlesztési Központ (NFK) és a Helyreállítási Terv Végrehajtásáért Felelős Főigazgatóság. Az ÉMI elképesztően lassan dolgozott, a napelemesek szerint egyszerűen nem volt elég kapacitása ennyi pályázatot feldolgozni, az átadás-átvétel miatt pedig tovább lassult az adminisztráció.

    Most tehát az a helyzet állt elő, hogy 10 nap múlva lejár a pályázat teljesítési határideje, sok pályázónak viszont elakadt a folyamat, mert hiába szeretne megbízni egy másik céget azzal, hogy befejezze a naperőművét, ezt a hatóság nem engedi. Ráadásul félő, hogy aztán súlyos százezreket vernek majd le a pályázón, ha a kivitelezője nem tud fizetni. Azt, hogy egész pontosan hány pályázó lehet érintett, nem tudni, de több száz, akár ezer fölötti számról is lehet szó az MNNSZ szerint.

    Szilágyi László, az MNNSZ alelnöke szerint lenne erre a helyzetre megoldás, de nagyon gyorsan kellene cselekedni. Mint a Telexnek elmondta, a szövetség azt javasolja a kormánynak, hogy a pályázatot lebonyolító állami szerv engedélyezze minden érintett pályázónak a kivitelezőváltást, ezt pedig, ha még maradt elég pályázati forrás, finanszírozzák abból, ha nem, vonjanak be külső forrásokat. Ilyenre volt már példa, az MNNSZ közbenjárására a pályázat lebonyolítója korábban már több száz pályázatnál engedélyezte így a kivitelezőváltást, a már kifizetett előlegeket pedig a Pénzügyminisztériumtól bevont forrásokkal finanszírozták újra. Ezekben az esetekben viszont minden egyedi elbírálás alapján döntöttek, hogy melyik pályázatnál engedjék a kivitelezőváltást a már kifizetett, de vissza nem fizetett előlegek ellenére, amire most nem lenne elég idő.

    Az is fontos lenne Szilágyi szerint, hogy az állam jelentse ki, nem a pályázóktól fogja visszakövetelni a már kifizetett előlegeket. Mint mondta, ha szükséges, ha jogtalanul vettek fel kivitelezők előleget, azért nem végezték el a szükséges munkát, akkor ezeket jogi úton hajtsa be az állam, de semmi esetre sem a pályázó háztartásokon kérjék számon ezeket az összegeket, hiába vállaltak elvileg ők is anyagi felelősséget.

    Szilágyi úgy látja, lenne elég kivitelező, aki befejezze a projekteket, hiszen maga a kivitelezés pár napot vesz csak igénybe egy-egy HMKE esetében. De még így sem lehetne ezt megcsinálni június 15-ig, így mindenképpen ki kellene tolni a pályázat határidejét legalább egy hónappal. Eközben pedig a hálózati elosztó cégeket is be kellene vonni, hogy az elkészült napelemeket soron kívül engedélyezzék, így ne ezen csússzon el a teljesítés.

    Kerestük a Nemzeti Fejlesztési Központot és a Vidék- és Területfejlesztési Minisztériumot, amely alá az NFK tartozik. Egyelőre nem kaptunk választ, ha kapunk, beszámolunk róla. Szilágyi László a Telexnek azt mondta, ő kapcsolatban van a Helyreállítási Terv Végrehajtásáért Felelős Főigazgatósággal, de ott mindig csak annyit mondanak neki, hogy dolgoznak a probléma megoldásán, részleteket nem közölnek.

    Árnyékra vetődött napelemes szektor

    Az RRF-6.2.1. pályázatok sorsa amúgy elég elkeserítő képet fest a magyar napelemes szektor állapotáról, hiszen a problémás pályázatok nagy része a kivitelező cégek csődje miatt akadt el, a folyamat mögött tehát egy csődhullám húzódik. Szilágyi László elmondása szerint

    ide több, a napelemes szektort érintő kormányzati döntés vezetett, ami 2022 óta megtizedelte a piacot.

    Magyarországon 2022-ig hihetetlen napelem-forradalom zajlott, az ország pár év alatt sereghajtóból a top 3-ba került a napelemmel előállított áram részarányát tekintve. Orbán Viktor 2024-es évértékelőjében erről így beszélt: „naperőmű-fejlesztési programunk úgy vágtat, hogy időnként egy megbokrosodott lóra emlékeztet, lassan nekünk kell visszafognunk és megzaboláznunk. Minden tervet és rekordot megdöntöttünk.” Ez így is volt, a magyar kormány 2019-ben úgy számolt, hogy 2024-re 3255 megawatt naperőmű-kapacitás lesz az országban, ehhez képest addigra már az 5600 megawattot is elérte a kapacitás, amivel eredetileg csak 2029-re számoltak Orbánék. A volt miniszterelnök akkor arról büszkélkedett, hogy 255 ezer olyan háztartás van Magyarországon, amely családi minierőművet működtet, az energiafogyasztásnak pedig 15 százalékát már napelemekkel állítják elő.

    Orbánék aztán a „megbokrosodott lovat” meg is zabolázták rendesen: mivel a háztartási kiserőművek az extra energiát, amit az adott háztartás nem használ el, visszatáplálják a hálózatba, egy ekkora napelemboomot nagy hálózatfejlesztési beruházásoknak is kellett volna követniük, ezek viszont elmaradtak. A kormány ezért 2022 őszén, egyik pillanatról a másikra megtiltotta, hogy újonnan épülő háztartási naperőműveket rákössenek a villamos hálózatra, és visszatápláljanak áramot. Emiatt egyik pillanatról a másikra összeomlott a piac, ilyen feltételek mellett senki nem akart naperőműveket a háza tetejére. Ráadásul azt se lehetett tudni, hogy a tiltás mennyi ideig lesz érvényben (végül azt nagyjából másfél évvel később elkezdték feloldani).

    A kormány arról is szerencsétlenül kommunikált, hogy hogyan vezeti majd ki a naperőművek szaldós elszámolását, ami tovább növelte a bizonytalanságot a piacon. 2024-től már nem lehet szaldó elszámolással üzemeltetni napelemeket, vagyis leegyszerűsítve a dolgot, a napelemmel felszerelt háztartások nem vehetnek ki annyi áramot a hálózatból télen ingyen, mint amennyit betápláltak nyáron. Pedig a korábbi modellben ez volt a napelemek telepítése melletti egyik fő gazdasági érv. Azt amúgy az EU várta el, hogy a tagállamok ezeknek a rendszereknek vessenek véget (azért, hogy rövidebb periódusokon belüli elszámolással tudatosabb energiahasználatra szoktassák fogyasztókat), az azonban már a magyar kormányon múlt, hogy milyen áron hajlandó átvenni a szaldós elszámolás vége után az áramot, és hogy aki korábban így számolhatott el, az meddig és milyen feltételekkel teheti ezt meg. Itt pedig az Orbán-kormány megint olyan döntéseket hozott, amikkel elvette az emberek kedvét attól, hogy napelemet építsenek. A hazai napelemes piac haldoklásáról itt írtuk részletesen, itt pedig egy nagyobb cég, a Solar City csődjén keresztül mutattuk be a problémákat.

    Így a 2022-ig szinte szteroidokon pörgő napelemes piacon egy sor cég kezdett arra szakosodni, hogy családi házak tetejére napelemeket tegyen, 2022 őszétől pedig, a kormány több lépése miatt lényegében egyik pillanatról a másikra ezek a cégek hirtelen munka nélkül találták magukat. Szilágyi László szerint azóta egy napelemes szegmens ment jól, a vállalatok saját felhasználásra kezdtek el naperőműveket építtetni, hiszen a cégek kimaradtak a rezsicsökkentésből, így nekik vonzó volt a megújuló energia.

    A lakossági piacon viszont szinte csak a 2021-től indult, előfinanszírozott RRF-pályázattal tudtak dolgozni a cégek. El is vállaltak rengeteg ilyen projektet, de a pályázati adminisztráció problémái, lassúsága miatt a pályázati források is lassabban jöttek a tervezettnél, sőt sok esetben meg sem jöttek. Szilágyi elmondása szerint sokan arról panaszkodtak a piacon, hogy az ÉMI 95 százalékos hiánypótlásokat kért sok cégtől, mire pedig ismét beadták volna a szükséges dokumentumokat, a korábban már elfogadott dokumentumok váltak érvénytelenné, és kezdhették újra az egészet.

    Sok cég emiatt likviditási problémákkal küszködött, sok pedig idővel fizetésképtelenné is vált, így félbehagyott már megkezdett projekteket vagy el sem kezdte már megnyert pályázatok kivitelezését. Ennek a folyamatnak a végén most pedig több száz vagy ezer fölötti háztartás kerülhet bajba, ha meg sem épül a naperőművük és még nekik kell fizetniük az államnak. Ezt a helyzetet az MNNSZ szerint mindenképpen el kellene kerülni.