Címke: Rss Hírkereső

  • Hírkereső botrány: Reagált Orbán Viktor is!

    Hírkereső botrány: Reagált Orbán Viktor is!

    Ahogy korábban mi is írtuk a hírkereső tulajdonosa belekeveredett a választási botrányba, manipulálta a híreket! Hát, innen is köszönjük neki ha ezt olvassa!!!

    Orbán Viktor egy, a közösségi oldalán közzétett videóban reagált Holló Gábor nyilatkozatára, amelyben a Hírkereső tulajdonosa elismerte, hogy anyagilag támogatta a Tisza Pártot, és beszélt arról is, hogy egyes portálok tartalmait hátrébb sorolták.

    Orbán Viktor a közösségi oldalán osztott meg egy rövid videót, amellyel Holló Gábor, a Hírkereső tulajdonosának interjújára reagált.

    A korábbi miniszterelnök által közzétett felvételen Szondi Vanda kormányszóvivő látható, aki elmondta, hogy a kormányülésen nem került szóba az, hogy Holló Miklós „belenyúlt” az algoritmusba, hogy a jobboldali tartalmakat „letekerje”.

    Az Orbán Viktor által közzétett videóban ifjabb Lomnici Zoltán mellett felbukkan Havasi Bertalan is, aki az üggyel kapcsolatban a Hír TV-nek adott válaszában úgy fogalmazott, hogy „ezen mit csodálkozunk”.

    Mint arról korábban beszámoltunk, Holló Gábor, a Hírkereső tulajdonosa egy interjúban elárulta, hogy titokban több mint 50 millió forinttal támogatta a Tisza Pártot és három egyéni jelöltet, és attól tartott, ha ez kiderül, ellehetetlenítik a cégeit. A milliárdos vállalkozó a rendszer legnagyobb problémáját nem a korrupcióban, hanem a magántőkealapokban látja, amelyeket szerinte olyanok próbálnak majd lebontani, akik maguk is részesei voltak felépítésüknek.

    Holló Gábor elmondta azt is, hogy Márki-Zay Péter 2022-es választási veresége óta fokozatosan sorolta hátra a „propaganda lejárató cikkeit”.

  • A Hírkereső portál tulaja besegített a TISZA PÁRTNAK!

    A Hírkereső portál tulaja besegített a TISZA PÁRTNAK!

    Holló Gábor, akiről nemrég kiderült, pénzzel és adatelemzéssel is támogatta a Tisza kampányát most elmondta, hogyan sorolta fokozatosan hátra a propagandacikkeket és arról is mesélt, hogy a TV2 egy korábbi vezetője egyszer azzal kereste meg, hogy beszállna a cégébe, mégpedig ingyen.

    2022 óta fokozaton úgy alakította az algoritmust a Hírkereső hírgyűjtő oldal milliárdos tulajdonosa, hogy az a propagandacikkeket hátrébb, a független sajtó cikkeit előrébb sorolja. Holló Gáborról a választások óta kiderült, pénzzel és adatelemzéssel is támogatta a Tisza, illetve egyes Pest megyei tiszás jelöltek kampányát. Most a HVG360-on jelent meg vele hosszabb interjú.

    Arról mesélt, hogy a 2021-es ellenzéki előválasztás idején reménykedni kezdett, hogy Márki-Zay Péter változást hozhat, aztán pedig nagyon berágott azon, hogy 

    „az akkori ellenzék aknamunkája mellett a propagandamédia teljesen tönkre tudott tenni valakit, és ezen elment egy választás. Emlékszem, hogy Vegasban ültem otthon szomorúan, és gondolkodtam, mit lehetne csinálni. Mert azt éreztem, hogy teljesen tehetetlenek vagyunk, a propaganda bármit tönkretehet. És akkor rájöttem, hogy én azért mégiscsak tehetek ez ellen, hiszen valamennyire én irányítom a hírpiacot.”

    Ekkor született meg az a gondolat, hogy bele kellene nyúlnia, milyen súllyal jelennek meg hírek az oldalán. Ez önmagában kisebb hatás, de mint mondja, a Hírkeresőn és a többi lapján jó pozícióban megjelenő tartalmakat a Facebook és a Google News is előnyben részesíti.

    Mint mondja, a szerződésekben azt vállalta, hogy megjeleníti a híreket, amibe nem nyúlt bele, az pedig az ő cégének hatásköre, hogy kinek hogyan szállítja a mennyiséget. Ezzel együtt „nagyon félt”, hogy le fog bukni. 

    „…a kódban ennek nyoma van, és ha erre egy nagyon okos embert ráállítottak volna, akkor rá lehetett volna jönni. Ezért sem lehetett másnaptól nullára levenni a propagandaanyagokat. Kis lépésekben, heti fél százalékot súlyoztam le ezeket, és ezzel párhuzamosan a független média híreit meg húztam felfelé. Mindezt nagyjából 200 héten keresztül, 2022 óta” 

    – mondta Holló.

  • Új KATA 2027-től – Fontos részletek szivárogtak ki! Így adózunk 2027-től!

    Új KATA 2027-től – Fontos részletek szivárogtak ki! Így adózunk 2027-től!

    Visszatérhet a KATA 2027-ben

    Több mint négy évvel a 2022-es nagy átalakítás után ismét napirendre került a kisadózó vállalkozások tételes adója, vagyis a KATA. A kormány már korábban jelezte, hogy szükség van egy egyszerű, kiszámítható és alacsony adminisztrációs terhet jelentő adózási formára a mikrovállalkozások számára. Most pedig egyre konkrétabb információk látnak napvilágot arról, hogyan nézhet ki az új rendszer.

    Kapcsolódó: Kata Adózás 2027-től

    Kármán András pénzügyminiszter a Parlamentben megerősítette, hogy a kormány tervei szerint 2027-től ismét széles körben elérhetővé válhat a KATA. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nem a korábbi szabályok egyszerű visszaállítása a cél.

    Miért alakították át 2022-ben?

    A KATA hosszú éveken át az egyik legnépszerűbb adózási forma volt Magyarországon. Több százezer egyéni vállalkozó választotta, mert egyszerű volt, jól tervezhető és alacsony adminisztrációval járt.

    A rendszer ugyanakkor számos kritikát is kapott. Sok nagyvállalat ugyanis a munkaviszony helyett vállalkozói szerződésekkel foglalkoztatott dolgozókat, így jelentős közterheket kerültek el. A szakértők ezt „bújtatott foglalkoztatásnak” nevezték. Ez volt az egyik fő oka annak, hogy 2022-ben jelentősen szigorították a szabályokat.

    A kormány szerint tanulni kell a múlt hibáiból

    Az új rendszer kialakításakor a döntéshozók egyik legfontosabb célja az lehet, hogy megőrizzék a KATA előnyeit, miközben lezárják azokat a kiskapukat, amelyek korábban tömeges visszaélésekhez vezettek.

    A pénzügyminiszter szerint olyan konstrukcióra van szükség, amely:

    • egyszerű marad,
    • kiszámítható adóterhelést biztosít,
    • alacsony adminisztrációval működik,
    • támogatja a valódi mikrovállalkozásokat,
    • ugyanakkor nem teszi lehetővé a munkaviszony kiváltását vállalkozói szerződésekkel.

    Öt lehetséges változat került az asztalra

    A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) egy 22 oldalas szakmai vitaanyagot készített a KATA jövőjéről. Az anyag öt különböző szabályozási alternatívát tartalmaz, amelyek közül a kormány később választhat.

    Az egyik legérdekesebb javaslat szerint a jelenlegi rendszer alapjai megmaradhatnának, de korlátozott mértékben újra lehetővé válna a vállalkozások felé történő számlázás is. Ez sok kisvállalkozó számára jelentene könnyebbséget, hiszen jelenleg számos munkalehetőségtől elesnek emiatt.

    Cégeknek is számlázhatnának a katások?

    A vállalkozói szervezetek egyik legfontosabb követelése, hogy az új KATA ismét tegye lehetővé a cégek felé történő számlázást.

    Az IPOSZ szerint ez növelné a kisvállalkozók munkalehetőségeit, javítaná a beszállítói kapcsolatokat és segítené a gazdaság fehéredését. A szervezet úgy véli, hogy a jelenlegi szabályok túlzottan korlátozzák a mikrovállalkozások működését.

    Az MKIK javaslata szerint akár úgy is megoldható lenne a kérdés, hogy a bevétel egy meghatározott része származhatna vállalkozásoktól, miközben a rendszer alapvetően továbbra is a kisvállalkozókat szolgálná.

    Szigorúbb NAV-ellenőrzések jöhetnek

    A szakértők szerint az új KATA egyik legfontosabb eleme a szigorúbb ellenőrzés lehet.

    A WHC Payroll elemzése szerint a rendszer visszaállítása mellett erősebb NAV-kontrollra is szükség lehet, hogy ne ismétlődjenek meg a korábbi visszaélések. A cél az lehet, hogy valóban azok használják a kedvező adózási formát, akik önálló vállalkozóként dolgoznak.

    Emellett az is felmerült, hogy az új rendszer nagyobb társadalombiztosítási és nyugdíjjogosultságot biztosítson a vállalkozóknak, mint a korábbi KATA.

    Mikor léphet életbe az új KATA?

    A jelenlegi tervek szerint a szélesebb körű KATA 2027-től térhet vissza. A következő hónapokban szakmai egyeztetések várhatók, amelyek során a kamarák, érdekképviseletek és a kormány közösen alakíthatják ki a végleges szabályokat.

    A vállalkozók számára különösen fontos kérdés lesz, hogy mekkora bevételi határ marad, lehet-e ismét cégeknek számlázni, és milyen feltételekkel lehet majd belépni az új rendszerbe.

    Százezrek várják a döntést

    A KATA évekig a magyar kisvállalkozások egyik legnépszerűbb adózási formája volt. Nem véletlen, hogy a visszatéréséről szóló hírek hatalmas érdeklődést váltottak ki.

    Bár a végleges szabályok még nem ismertek, egyre valószínűbbnek tűnik, hogy 2027-ben ismét egy egyszerűbb és szélesebb körben használható KATA-rendszer indulhat el Magyarországon. A kérdés már inkább az, hogy milyen feltételekkel és milyen garanciák mellett történik meg a nagy visszatérés.

  • Friss hír: Meghalt Gerencsér Tibor

    Friss hír: Meghalt Gerencsér Tibor

    Életének 79. évében elhunyt Gerencsér Tibor. Az egykori sportvezető hosszú ideje beteg volt. Korábban több rangos elismerést is kapott.

    Hírkereső: Meg akarták szerezni a céget

    Gerencsér Tibor 25 évesen kapcsolódott be aktívan a szombathelyi sportéletbe, akkor lett a város labdarúgó-szövetségének sportaktívájának elnökségi tagja. Később a szervezet főtitkára, 1978-ban pedig elnöke lett. 1990-ben a tagja a Vas Megyei Labdarúgó-szövetségbe is belépett, majd 1996-ban alapító tagja volt a Szombathelyi Szabadidősport Szövetségnek.

    Sokat tett a sportért

    A labdarúgó-szövetségben nyugdíjba vonulásáig a versenybizottság elnökeként tevékenykedett. A sport területén végzett kiemelkedő tevékenységéért 2003-ban a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium Dicsérő Oklevelet kapott, 2006-ban Szombathely önkormányzata a Pünkösty Csaba-díjjal tüntette ki. 2009-ben a Magyar Labdarúgásért Érdemérem bronz fokozatát vehette át, 2010-ben Vas Megye közgyűlése jutalmazta az „Önkormányzat Szolgálatáért Kitüntető Oklevele és Emlékplakettje Sport Tagozata” díjjal. Három évvel később a Szombathely közgyűlése Szombathely Sportjáért Életműdíjjal ismerte el munkásságát. Végül 2022-ben a Magyar Szabadidősport Szövetség a „Lakosság Sportjáért” kitüntetésben részesítette – emlékezett meg Gerencsérről a vaol.hu.

  • Nyilatkozott a hírkereső tulajdonosa: tulajdonrészt akartak szerezni a cégéből

    Nyilatkozott a hírkereső tulajdonosa: tulajdonrészt akartak szerezni a cégéből

    A Hírkereső tulajdonosa, Holló Gábor hosszú interjúban beszélt arról, hogyan támogatta Magyar Pétert és a Tisza Pártot az elmúlt években. A HVG-nek adott nyilatkozatában nemcsak a kampányfinanszírozásról, hanem a híraggregátor működését érintő változtatásokról is beszélt.

    Saját bevallása szerint módosította az algoritmust

    Holló Gábor az interjúban azt állította, hogy már évekkel ezelőtt elkezdtek olyan fejlesztéseken dolgozni, amelyek befolyásolták a Hírkereső toplistáinak összeállítását.

    Elmondása szerint fokozatosan csökkentette bizonyos, általa propagandának nevezett tartalmak súlyát, miközben más médiumok cikkeit előrébb sorolta.

    A vállalkozó szerint a változtatásokat rendkívül lassan hajtották végre, hogy azok ne legyenek feltűnőek.

    „Kis lépésekben, heti fél százalékot súlyoztam le ezeket, és ezzel párhuzamosan a független média híreit húztam felfelé” – mondta az interjúban.

    Állítása szerint a folyamat éveken át tartott, és az volt a célja, hogy a különböző tartalmak eltérő súllyal jelenjenek meg a látogatók előtt.

    Meglepő állításokat tett a TV2 korábbi vezetéséről is

    Az interjú másik figyelemfelkeltő része egy több évvel ezelőtti találkozóról szólt.

    Holló Gábor azt állította, hogy Las Vegasban személyesen találkozott a TV2 akkori vezetőjével, aki szerinte tulajdonrészt szeretett volna szerezni a Hírkeresőt működtető vállalkozásban.

    A milliárdos üzletember szerint a megkeresés során részesedést kértek a cégéből, miközben cserébe állami és államközeli hirdetési bevételeket, valamint üzleti védelmet helyeztek kilátásba.

    Elmondása szerint azonban semmilyen vételárat nem ajánlottak fel a tulajdonrészért.

    Komoly visszhangot válthat ki az interjú

    A Hírkereső tulajdonosának nyilatkozata több érzékeny politikai és médiapiaci kérdést is érint, különösen az algoritmusok működésével és a médiatartalmak láthatóságával kapcsolatban.

    Az interjúban elhangzott állítások várhatóan jelentős vitát válthatnak ki a következő napokban.

  • Sport: menesztették a Felcsúti edzőt!

    Sport: menesztették a Felcsúti edzőt!

    Hétfőn biztossá vált, hogy a továbbiakban már nem Hornyák Zsolt a magyar labdarúgó-élvonal leghosszabb ideje pozícióban lévő vezetőedzője.

    A felvidéki származású mester ugyanis a Puskás Akadémiával közösen úgy döntött, felbontja szerződését. A felcsúti együttes alapítója, Orbán Viktor sem hagyta kommentár nélkül a hétéves korszak végét.

    Kövesd a SPORT híreket élőben

    Hétfő délután a Puskás Akadémia hivatalosan is bejelentette a vezetőedző távozását. A felcsútiak közleménye szerint a csapat szakmai stábjából Stanislav Macek asszisztensedző, Egon Kunzmann erőnléti edző és Bárdosi Balázs videóelemző is távozik.

    A Hornyák Zsoltotbúcsúztató Facebook-bejegyzés alatt a klub alapítója, Magyarország korábbi miniszterelnöke, Orbán Viktor is hagyott egy üzenetet a párkányi trénernek írja a BLIKK.

    Nagyszerű volt! Köszönünk mindent, Mester! – írta kommentben az együttes posztja alatt Orbán Viktor.

    Hornyák 2019 júliusában ült le a Puskás Akadémia kispadjára, s összesen 270 tétmérkőzésen irányította az együttest: a mérlege 128 győzelem mellett 67 döntetlen és 75 vereség volt. Vezetésével a felcsúti gárda kétszer ezüst-, háromszor pedig bronzérmes volt az NB I-ben. A 2024–2025-ös idényben pedig az utolsó fordulóig versenyben voltak a bajnoki címért a Ferencvárossal.

    Sajtóhírek szerint a pályafutását a Slovan Bratislavánál folytató 53 éves szakember utódja Babó Levente lesz, aki 2025 nyara óta a Puskás Akadémia második csapatának vezetőedzője.

    Hírkereső TOP 1 óra friss hírek

  • SPORT: A PSG nyerte a budapesti BL-döntőt!

    SPORT: A PSG nyerte a budapesti BL-döntőt!

    Története során másodszor nyerte meg a Bajnokok Ligáját a Paris Saint-Germain, a budapesti döntőben hiába szerzett gyorsan vezetést az Arsenal, a párizsiak büntetőből egyenlítettek, majd a tizenegyespárbajt is jobban bírták idegekkel.

    Kövesse a FRISS SPORT híreket

    Tökéletesen kezdte az Arsenal a Bajnokok Ligája döntőjét. Az ötödik-hatodik perc fordulóján tartott a Budapesten, a Puskás Arénában rendezett meccs, amikor a Paris Saint-Germain védelme hibázott, Marquinhos Trossard-ba rúgott egy felszabadítást a félpályánál, Havertz megszerezte a labdát és végigsprintelt az ötösig, onnan kicsit kisodródva lőtt a léc alá. Ezzel 1-0 lett az Arsenalnak – a londoni csapat úgy jutott el a döntőig, hogy az egész BL-sorozatban csupán 42 percet volt hátrányban.

    Ezek után azonban gyakorlatilag felborult a pálya. Az egész első félidő arról szólt, hogy a PSG támadott, támadott és támadott, az Arsenal pedig nagyjából 15-30 méterre a saját kapujától tömörült be. A londoni csapat szurkolói már hozzászokhattak ahhoz, hogy a kedvenceik masszívan védekezve tartják az előnyüket, és az első félidőben ez működött is. A PSG hiába ért el 77:23-as labdabirtoklási arányt a szünetig, nagyon veszélyes helyzetig nem tudott eljutni, pont annyi kis kreativitás hiányzott a játékából, hogy ez ne legyen elég gólveszélyre. Sőt, inkább az Arsenalnak az a nagyon kevés – konkrétan a gólon kívül még kettő – támadása hozott komolyabb esélyt, amikor egyszer-egyszer eljutott a PSG kapuja környékére.

    Hasonlóképp folytatódott a második félidő is: kis túlzással egy helyben álltak a játékosok, masszívan betömörült Arsenal-védelem (sőt, középpálya és sok alkalommal csatársor) ellen próbálkozott a PSG, de igazán komoly helyzetig nem jutott el, ahogy haladtunk előre az időben, egyre inkább az lett a kérdés, eljön-e a pillanat, amikor valaki fejben elszáll és emiatt hibázik.

    És eljött! A 62. percben Mosquera hátulról megrúgja Kvaracheliát, amikor az Arsenal-játékos betört a tizenhatoson belülre, teljesen egyértelmű tizenegyes volt, Mosquera annak örülhetett egyáltalán, hogy nem állították ki második sárgával. Dembélé állt a labda mögé a büntetőnél, és be is lőtte, 1-1 lett ezzel.

    A bekapott gól után az Arsenal egy kicsit váltani próbált. Hirtelen nem csak a masszív védelem feltöréséről kezdett el szólni a meccs, a semleges nézők örülhettek, hogy jó 70-75 perc után mindkét csapat támadni akart. A PSG-től a csereként beállt Barcola került kétszer is hatalmas helyzetbe, egy kapufa és egy, az utolsó másodpercekben fölé lőtt labda lett a vége. Fontos részlet volt az is, hogy a 90+6. percben le kellett hozni Dembélét, aki a lábát fájlalta. Gól már nem született a rendes játékidőben, jöhetett a 2×15 perc hosszabbítás.

    Amit az Arsenal azzal a kicsit váratlan húzással kezdett, hogy kihasználta az utolsó cserelehetőségeit is, tehát semmilyen változtatási lehetősége nem maradt a legfárasztóbb félórára. Ahogy már sokszor láthattunk ilyet, a hosszabbításban egy kicsivel óvatosabb lett mindkét csapat. De azért nem túlságosan, szó sem volt arról, hogy már unatkozva várhattuk volna a tizenegyeseket. Legalábbis a ráadás első felében, a második tizenöt percben már inkább tűnt úgy, hogy visszavesznek – azért Doué egy szép lövése, Timber oldalhálója és Gyökeres nagy lövése mutatta, hogy nem álltak le. A PSG helyzetét tovább nehezítette, hogy Dembélé után Vitinhának is kényszerből kellett lejönnie, ő nem megsérült, de láthatóan az ereje végére ért. Így ért véget a 120 perc, tizenegyesekkel folytathatták.

    A tizenegyespárbajt a PSG kezdte jobban, két kör után megszerezte a vezetést, a harmadikban azonban az Arsenal visszajött. A negyedik pár után 3-3-ra álltak, majd amikor Beraldo belőtte a negyedik párizsi gólt, Gabriel úgy állt oda, hogy muszáj neki is sikerrel járnia. Fölérúgta, a PSG pedig kezdhetett ünnepelni a saját szurkolói előtt.

    És ami különösen fontos: Budapest és a Puskás Aréna az Európai Szuperkupa, az Eb-meccsek vagy az Európa-liga-döntő után a BL-fináléban is csillagos ötösre vizsgázott!

    Végeredmény! 1–1 lett – 11-esekkel 4–3 a PSG-nek

  • Brüsszel kimondta: nem maradhat így a rezsicsökkentés Magyarországon

    Brüsszel kimondta: nem maradhat így a rezsicsökkentés Magyarországon

    A rezsicsökkentés évek óta az egyik legfontosabb és legvitatottabb gazdaságpolitikai intézkedés Magyarországon. Most azonban újabb figyelmeztetés érkezett Brüsszelből: az Európai Bizottság szerint a jelenlegi rendszer hosszú távon nem fenntartható ugyanabban a formában, ahogyan ma működik. Az uniós álláspont szerint a lakossági energiaárak általános és tartós rögzítése több problémát is okozhat az energiapiacon.

    Rezsi árak

    Mi a brüsszeli kifogás?

    Az Európai Bizottság szerint a széles körű árszabályozás rövid távon valóban védelmet nyújthat a családoknak egy energiaválság idején, hosszabb távon azonban gyengítheti a versenyt és csökkentheti az energiahatékonysági ösztönzőket. Ha a fogyasztók nem érzik az energia valós piaci árát, kevésbé motiváltak a takarékosságra vagy az energiahatékony beruházásokra.

    Brüsszel álláspontja szerint a jövőben inkább célzott támogatásokra, energiahatékonysági programokra és a verseny erősítésére kellene helyezni a hangsúlyt.

    Nem a támogatások megszüntetését kérik

    Az Európai Unió nem azt mondja, hogy válsághelyzetben ne lehessen megvédeni a háztartásokat. Az új szabályok szerint rendkívüli energiapiaci válság esetén továbbra is lehetőség van ideiglenes árkorlátozások és támogatások bevezetésére. A cél azonban az, hogy ezek átmeneti intézkedések legyenek, ne pedig tartós, minden fogyasztóra egyformán érvényes rendszerek.

    A verseny és az energiahatékonyság kerülhet előtérbe

    Az Európai Bizottság szerint a jelenlegi rendszerek sok országban visszafogják a szolgáltatók közötti versenyt, és csökkentik a fogyasztók szolgáltatóváltási hajlandóságát. Brüsszel ezért olyan energiapiacot szeretne, ahol nagyobb szerepet kapnak a piaci árak, miközben a rászoruló háztartások célzott támogatásban részesülnek.

    Egyelőre nincs konkrét döntés a magyar rendszer sorsáról

    Fontos hangsúlyozni, hogy jelenleg nem született olyan uniós döntés, amely azonnali változtatásra kötelezné Magyarországot. A vita inkább arról szól, hogy hosszú távon milyen formában működjenek a lakossági energiatámogatások az Európai Unióban. Az Európai Bizottság álláspontja szerint a jövő energiarendszerében a célzott segítség, az energiahatékonyság és a versenyképes piacok kaphatnak nagyobb szerepet.

  • KSH friss adatok: Álláskeresés 2026

    KSH friss adatok: Álláskeresés 2026

    Hiába stagnált tavasszal a munkanélküliségi ráta, a magyar munkaerőpiac továbbra sem talál vissza a korábbi csúcsaira. A foglalkoztatottak száma csökken, egyre többen keresnek hosszabb ideje munkát, miközben a cégek egy része inkább kivár a bizonytalan gazdasági környezetben. A statisztikák alapján nem újabb zuhanás, hanem egy tartósan beragadt állapot körvonalazódik, a foglalkoztatás négy és fél éves mélypont közelében alakul, miközben a munkanélküliek száma továbbra is meghaladja a tavalyi átlagot.

    KSH adatok, elemzések

    A Központi Statisztikai Hivatal friss adatai szerint áprilisban a 15 és 74 év közötti foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 619 ezer fő volt. Eközben 216 ezren számítottak munkanélkülinek, ami 4,5 százalékos munkanélküliségi rátát jelent. A február és április közötti három hónap átlagában 4 millió 618 ezren dolgoztak Magyarországon a 15–74 éves korosztályban. Ez 55 ezres visszaesést jelent az egy évvel korábbi adathoz képest.

    A csökkenés egyébként mindkét nemet érintette, de a nőknél nagyobb volt a visszaesés. A foglalkoztatott férfiak száma 18 ezerrel, 2 millió 464 ezer főre csökkent, míg a dolgozó nők száma 37 ezerrel, 2 millió 154 ezer főre mérséklődött. Az elsődleges munkaerőpiacon 4 millió 430 ezren dolgoztak, ami 72 ezres csökkenést jelent az egy évvel korábbi szinthez képest. A közfoglalkoztatottak száma eközben 68 ezer fő volt, míg 120 ezren külföldön vállaltak munkát.

    A 15–64 éves korosztályban a népesség és a foglalkoztatottak számának egyidejű csökkenése mellett a foglalkoztatási ráta 74,7 százalékra mérséklődött. A február és április közötti időszakban a 15–74 éves munkanélküliek átlagos létszáma 219 ezer fő volt, a munkanélküliségi ráta pedig 4,5 százalékon alakult.

    Az is kiderült, hogy a munkanélküliek átlagosan 13,1 hónap alatt találtak állást, miközben egyre többen ragadtak bent tartósan a munkaerőpiacon. A munkát keresők 33,3 százaléka három hónapnál rövidebb ideje próbált elhelyezkedni, ez azonban 11,6 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbi aránynál. Közben nőtt a hosszabb ideje állást keresők száma: a 4–11 hónapja munkát keresők aránya 30,6 százalékra, a legalább egy éve munkát keresőké pedig 36,1 százalékra emelkedett.

    Beragadt a munkaerőpiac, a cégek kivárnak

    Virovácz Péter, az ING vezető elemzője az Indexnek küldött értékelésében arról írt, hogy a várakozásoknak megfelelően stagnált a munkanélküliségi ráta a KSH legfrissebb adatai alapján. Az elemző szerint a februári, negatív meglepetést hozó adat után most inkább a munkaerőpiac állapotának beragadása látszik, nem pedig egy újabb romló hullám kialakulása. A munkanélküliek száma jelenleg 215–220 ezer fő körül alakul, ami ugyan alacsonyabb az előző hónapokban látott szinteknél, de továbbra is meghaladja a tavalyi éves átlagot.

    „A részleteket böngészve, a havi adatok alapján azt látni, hogy miközben folytatódott a munkaképes korú népesség fogyása, addig a gazdaságilag inaktívak száma jelentősebben (mintegy 25 ezer fővel) emelkedett. Mindez azt jelenti, hogy a népességfogyás mellett egy jelentősebb létszám elhagyta a munkaerőpiacot. Erre utal az is, hogy a 27 ezer fővel csökkenő foglalkoztatotti létszám mellett csökkent a munkanélküliek száma közel 3 ezer fővel, tehát a kedvezően alakuló munkaerőpiaci ráták elsősorban megint a kínálati és a keresleti oldal párhuzamos szűküléséből fakadnak” – írta az ING vezető elemzője.

    A foglalkoztatotti létszám továbbra is a négy és fél éves mélypont közelében alakul.

    A munkaerőpiac 2022 közepén elért csúcsához képest már nagyjából 50 ezerrel kevesebben dolgoznak Magyarországon, miközben a munkaképes korú népesség száma a demográfiai folyamatok miatt mintegy 160 ezer fővel csökkent. Ezzel párhuzamosan a munkanélküliek száma a hivatalos, háromhavi átlagot mérő statisztika szerint nagyjából 65 ezer fővel emelkedett.

    Az arányszámok alapján a munkaerőpiac továbbra is feszesnek számít, ugyanakkor egyre inkább kirajzolódik a lassú lazulás trendje. Csökken az üres álláshelyek és a foglalkoztatottak száma, miközben emelkedik a munkanélkülieké. Virovácz szerint a vállalatok továbbra is nehéz helyzetben vannak. Bár a gazdaságban már látszanak az élénkülés jelei, az emelkedő energiaárak, a növekvő munkaerőköltségek és a geopolitikai bizonytalanság továbbra is óvatosságra kényszerítik a cégeket.

    Ezt tükrözi a GKI májusi üzleti bizalmi indexe is, amely enyhén romlott. A felmérés alapján nagyjából ugyanannyian készülnek létszámleépítésre, mint bővítésre: mindkét tábor aránya körülbelül 10 százalék. A cégek többsége így inkább kivár, miközben egy részük a jelenlegi kapacitásigényénél több munkavállalót tart állományban. „Előre tekintve a munkaerőpiac kínálati oldalán nem várunk érdemi változást a jövőben. Demográfiai fordulat nem körvonalazódik, miközben a dráguló munkaerő és a továbbra is bizonytalanságokkal terhelt gazdasági kilátás tovább apaszthatja a munkaerőpiaci keresletet” – összegezte Virovácz Péter.

  • Ingatlan árak, adás-vétel! Emelkednek az árak, pörög a piac!

    Ingatlan árak, adás-vétel! Emelkednek az árak, pörög a piac!

    A magyar lakáspiac olyan szintre jutott, ahol már nemcsak az árak emelkedése, hanem maga a rendszer fenntarthatósága is kérdésessé vált. Miközben a panelek ára egy év alatt 35 százalékkal robbant be, az államilag támogatott hitelek gyakorlatilag teljesen uralják a piacot, a középosztály egy része pedig lassan kiszorul a lakásvásárlásból. A szakértők szerint történelmi fordulóponthoz érkezett az ingatlanpiac: jöhet a kijózanodás időszaka.

    Ingatlan adás-vétel – friss hírek, információk

    A magyar lakáspiac az elmúlt másfél évben – valójában az elmúlt bő tíz évben – olyan drágulást produkált, amely nemzetközi összevetésben is figyelemre méltó. Miközben az Otthon Start Program és az államilag támogatott hitelek újabb keresleti hullámot indítottak el, egyre több szakértő figyelmeztet arra, hogy a piac szerkezeti problémái továbbra is megoldatlanok. Az árak történelmi csúcsra emelkedtek, a panelek értéke kilőtt, a hitelezés pedig soha nem látott mértékben függ az állami támogatásoktól. Közben a középosztály egy része fokozatosan kiszorul a piacról, miközben a fejlesztők, befektetők és bankok már a következő korszakra készülnek.

    Erről beszélt a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Ingatlanpiaci Szakosztályának rendezvényén Pápai Dorottya, a REMAX GO Commercial alapító ügyvezetője, valamint Sándorfi Balázs, a Bankmonitor alapító ügyvezetője.

    Történelmi drágulás söpört végig a lakáspiacon

    A magyar lakáspiac továbbra is erősen keresletvezérelt, miközben a kínálati oldali problémák évek óta megoldatlanok maradtak – mutatott rá Pápai Dorottya, aki szerint a gazdaságpolitika hosszú időn keresztül elsősorban ösztönzőkkel próbálta élénkíteni a keresletet, miközben a lakásállomány megújulása és a kínálati oldal erősítése háttérbe szorult.

    Az infláció ugyanakkor 2026 áprilisára 2,1 százalékra mérséklődött, ami már a jegybanki célsáv (3 százalék) alatt van – az idei első négy hónapban rendre a toleranciasáv alatt volt a fogyasztói árindex –, miközben az alapkamat 6,25 százalékon áll. A szakértők szerint ez önmagában kedvezőbb környezetet jelent a lakáspiac számára, ugyanakkor a keresletet továbbra is elsősorban az állami programok mozgatják.

    A tranzakciószámok látványosan tükrözik az elmúlt évek hullámzását. A Covid-időszak alatt jelentősen visszaesett az adásvételek száma, majd 2021–2022-ben újra 160 ezer körüli tranzakció valósult meg évente. A fordulatot azonban 2025 hozta el, amikor az éves tranzakciószám megközelítette a 140 ezret, ami 25 százalékos növekedést jelentett az előző évhez képest.

    A piac felpörgésében két tényező játszott kulcsszerepet. Az egyik a prémium magyar állampapírokból felszabaduló tőke részleges áramlása az ingatlanpiacra, a másik pedig a fix 3 százalékos kamatozású Otthon Start hitel megjelenése volt. Pápai Dorottya szerint az új konstrukció már a hivatalos indulás előtt felkavarta a piacot. „Nagyon komoly tranzakciószám-növekedés következett be a tavaly őszi hónapokban, ezt szeptembertől decemberig folyamatosan láttuk” – fogalmazott.

    A budapesti árak közben történelmi magasságokba emelkedtek. A pesti oldalon a használt lakások átlagos négyzetméterára 990 ezer forint körül alakult, Budán pedig elérte az 1,5 millió forintot. Az új építésű lakások esetében az átlagár már 1,8 millió forint négyzetméterenként.

    A legkeresettebb ingatlanok továbbra is a kisebb lakások voltak. Pesten a 40–60 négyzetméteres lakások iránt mutatkozott a legnagyobb kereslet, míg Budán inkább a 60–80 négyzetméteres kategória volt népszerű. Az átlagos értékesítési idő négy hónap körül alakult, de a legnépszerűbb panelek esetében sokszor néhány nap alatt gazdára talált egy-egy ingatlan.

    A panel lett az új sztártermék

    Mindeközben a panel vált az egyik legnépszerűbb termékké a hazai lakáspiacon. Budapesten már olyan lakótelepek is vannak, ahol a panelek ára elérte az 1,2 millió forintos négyzetméterárat. Ez részben annak köszönhető, hogy a panellakások kiszámíthatóbbak és kevesebb műszaki kockázatot hordoznak, mint sok régi belvárosi társasház.

    „A panelek azért ilyen kedveltek, mert kiszámíthatóak. Sok esetben már felújított, korszerűsített panelépületekről van szó, és nem rejtenek annyi műszaki kockázatot, mint egy század eleji téglaépület” – mondta Pápai Dorottya.

    A panelpiac elképesztő drágulást produkált: 2024-ről 2025-re éves alapon 35 százalékkal emelkedtek az árak.

    Összehasonlításként a budapesti téglalakások 19 százalékkal, a családi házak pedig 20 százalékkal drágultak ugyanebben az időszakban.

    A vidéki piac közben szintén jelentős áremelkedésen ment keresztül. Az elmúlt egy évben országosan 10–30 százalék közötti drágulást mértek, különösen azokban a térségekben, ahol nagy ipari beruházások indultak el. Debrecenben például már egyáltalán nem számít ritkának az 1,2–1,3 millió forintos újépítésű-négyzetméterár sem.

    A szakértők szerint az olyan beruházások, mint a BMW vagy a BYDgyárainak megjelenése, alapvetően alakítják át a helyi lakáspiacokat. A külföldi munkavállalók és a belső migráció egyaránt növeli a keresletet, miközben a kínálat sok esetben nem tud lépést tartani a növekedéssel.

    Egyre több jel utal arra, hogy közeledik a korrekció

    A szakértők szerint a magyar lakáspiacon nem feltétlenül árzuhanásra kell számítani, de egyre valószínűbb, hogy az elmúlt évek extrém drágulása nem maradhat fenn tartósan.

    Sándorfi Balázs több nemzetközi összehasonlítást is bemutatott, amelyek szerint a magyar lakásárak már jelentősen elszakadtak a lakossági fogyasztás és a rendelkezésre álló jövedelmek növekedésétől. Miközben az Európai Unió legtöbb országában a fogyasztás és az ingatlanárak nagyjából együtt mozognak, Magyarországon látványos szétválás alakult ki. Ebből kifolyólag reális forgatókönyvnek tart egy relatív átértékelődést az ingatlanpiacon.

    „Ez nem feltétlenül jelent áresést, inkább azt, hogy a bérek hosszabb időn keresztül gyorsabban emelkedhetnek majd, mint az ingatlanárak. A piac így fokozatosan alkalmazkodhatna az elmúlt évek túlzott drágulásához” – mondta.