Címke: Tisza Párt

  • Magyar Péter: Kedden minden kiderül!

    Magyar Péter: Kedden minden kiderül!

    A lényeg: holnap borul a bili a kegyelmi ügyben!

    Fontosabb részletek:

    • Második ülését tartotta hétfőn Magyar Péter kormánya az Alkotmány utcai Miniszterelnökségen, a korábbi közlekedési minisztériumban.
    • Magyar Péter bejelentette, hogy kedden hozzák nyilvánosságra a kegyelmi ügy dossziéját, az irat szerint Varga Judit akkori igazságügyi miniszter (Magyar Péter volt felesége) nem támogatta első körben K. Endre kérvényét, a dossziéjában az nincs benne, hogy Varga miért ellenjegyezte a megváltoztatott kegyelmi döntést.
    • A leköszönő kormány meghamisította a költségvetést, legalább 286 milliárd forintot nem tüntetett fel – hangzott el.
    • Megvizsgálják, mennyire volt indokolt a honvédségi repülőgépek használata. A miniszterelnök és a belügyminiszter használhat csak a jövőben kék villogót, hogy az ne legyen státuszszimbólum, hanem a közfeladatok ellátását szolgálja.
    • A végrehajtói rendszert úgy alakítják át, hogy az ne piaci alapon szerveződjön. A kormányhivatalok és a bíróságok vesznek majd át közjegyzői feladatokat, hogy az eljárás olcsóbb legyen az állampolgároknak.
    • Krausz Ferenccel hajlandó tárgyalni a kormány, Balásy Gyulával nem.
    • Módosítani fogják a parlamenti vizsgálóbizottságok szabályait: kötelező lesz a részvétel, és ha valaki nem jelenik meg, először nagyobb bírságot kap, majd a következő távollét után a rendőrség fogja bevezetni – mondta Magyar Péter.
  • Magyar Péterék bejelentették: Így változhat az adózás!

    Magyar Péterék bejelentették: Így változhat az adózás!

    Kármán András pénzügyminiszter bejelentése alapján ismét visszatérhet a kisadózó vállalkozások tételes adója, ismertebb nevén a kata, amely néhány évvel ezelőtt még több százezer kisvállalkozó egyik legnépszerűbb adózási formája volt.

    A Tisza-kormány terve azonban jóval túlmutat egy korábbi konstrukció újraindításán. A kata visszatérése nem egyszerűen egy korábbi adózási forma újjáélesztését jelentené, hanem annak felismerését is, hogy a magyar gazdaságban továbbra is óriási igény van az egyszerű, kiszámítható és alacsony adminisztrációval működő vállalkozói modellekre.

    A kérdés azonban nemcsak az, hogy a Tisza-kormány visszahozza-e a népszerű konstrukciót, hanem az is, hogy képes lesz-e úgy újraépíteni az adórendszert.

    A magyar adórendszer egyik legismertebb konstrukciója térhet vissza. Kármán András pénzügyminiszter még a parlamenti meghallgatásán ugyanis arról beszélt, hogy a Tisza-kormány több adóátalakításra készül, ezek között pedig ismét elérhetővé válhat a kisadózó vállalkozások tételes adója, vagyis a kata.

    A részletek egyelőre nem ismertek, de már önmagában a bejelentés is sokatmondó, a kormányzat láthatóan felismerte, hogy a hazai kis- és mikrovállalkozói réteg számára továbbra is kulcskérdés a kiszámítható és egyszerűen kezelhető adózás.

    Egy bonyolult rendszer ritka kivétele

    A kata története messze túlmutat egy technikai adózási formán. Az eredetileg 2013-ban bevezetett rendszer az Orbán-kormány egyik legsikeresebb gazdaságpolitikai újításává vált. Rendkívül egyszerű konstrukcióval kínált legális és adminisztrációs szempontból is könnyen működtethető megoldást százezernyi egyéni vállalkozónak. Nemcsak adózási forma volt, hanem annak a korszaknak a szimbóluma, amikor a gazdaságpolitika még kifejezetten kereste a rugalmas és a kreatív megoldásokat a magyar vállalkozói réteg számára.

    A kata nem véletlenül vált ennyire népszerűvé az elmúlt évtizedben. Egy olyan gazdasági környezetben, ahol az adórendszer sokszor bonyolultnak és nehezen tervezhetőnek tűnt, a konstrukció ritka kivételt jelentett. A rendszer ugyanakkor nemcsak a vállalkozók életét egyszerűsítette, hanem egyfajta gazdaságfehérítő szerepet is betöltött.

    Sokan éppen a kata miatt léptek be a legális gazdaságba, mert a korábbi rendszerekkel szemben itt a működés költsége és adminisztrációja már nem jelentett aránytalan terhet. 

    Éppen ezért váltott ki különösen erős reakciókat a rendszer 2022-es részleges, a gyakorlatban azonban szinte teljes kivezetése. A döntés nemcsak jelentős tüntetéshullámot indított el, hanem azt az érzést is megerősítette, hogy a volt kormányzat hátat fordít annak a korábbi adópolitikai szemléletnek, amely a rugalmasságot és az egyszerűséget helyezte előtérbe. A kata megszüntetése így nem pusztán egy adónem végét jelentette, hanem fordulópontot is az Orbán-kormány adópolitikai gondolkodásában.

    A legnagyobb dilemma

    De mit jelentene valójában a kata újbóli kiterjesztése? Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint költségvetési hatása alapvetően két kulcskérdésen múlik. Ezek dönthetik el, hogy a rendszer valóban fenntartható kompromisszum lesz-e az állam és a vállalkozók között, vagy ismét ugyanazokat a problémákat termeli újra, amelyek végül a korábbi konstrukció végét okozták.

    Az első nagy kérdés az adó mértéke. Egyelőre nem világos, hogy a rendszer visszatérése esetén maradna-e a korábban ismert havi 50 ezer forintos tételes adó (teljes állású munkaviszony melletti végzett vállalkozói tevékenység esetén havi 25 ezer forint), vagy a kormány differenciáltabb modellt vezetne be. Kármán András eddigi megszólalásai alapján nem lenne meglepő, ha az új rendszerben a magasabb jövedelmű vállalkozók végül nagyobb közterhet fizetnének.

    Ez azért különösen érzékeny pont, mert a kata népszerűségét éppen a rendkívüli egyszerűsége adta, a vállalkozók pontosan tudták előre, mekkora havi teherrel kell számolniuk. Minél összetettebbé válik a rendszer, annál inkább elveszítheti az egyik legfontosabb előnyét. Legalább ennyire fontos kérdés azonban az úgynevezett bújtatott foglalkoztatás problémája. 

    A korábbi rendszer egyik legnagyobb kritikája az volt, hogy sok cég valójában munkaviszonyban foglalkoztatott dolgozókat „terelt át” katás vállalkozói státuszba, kizárólag az alacsonyabb adóteher miatt.

    Papíron ezek az emberek önálló vállalkozók voltak, de ugyanúgy egyetlen cégnek dolgoztak, kötött feltételek mellett, mint hagyományos alkalmazottként. Éppen ez vezetett oda, hogy a kata körüli vita az évek során már nem pusztán adózási kérdéssé vált, hanem a munkaerőpiac egyik szerkezeti problémájáról kezdett szólni. Az újratervezés egyik legnagyobb kihívása ezért az lehet, hogyan tud a kormány egyidejűleg egyszerű és vonzó rendszert kínálni a valódi kisvállalkozóknak, miközben megakadályozza, hogy a konstrukció ismét tömeges adóoptimalizációs eszközzé váljon.

    „A 2022-es módosítás az érintetti kört sokként érte. Nemcsak azok nem választhatták ugyanis ezt követően a népszerű adózási módot, akik cégeknek is számláztak, de azok sem, akik részmunkaidőben, főállásuk mellett végezték vállalkozási tevékenységüket” – hívta fel a figyelmet Regős Gábor. A kata esetleges kiszélesítésének pontos költségvetési hatását egyelőre szinte lehetetlen megbecsülni, hiszen a legfontosabb részletek még nem ismertek. Az már most látszik, hogy

    az intézkedés érdemi bevételkiesést okozhat az államnak. A becslések szerint ez akár néhány százmilliárd forintos nagyságrendet is elérhet, Regős Gábor szerint még akkor is, ha a rendszerbe visszatérők jelentős része nem főállású vállalkozó lenne, vagyis alacsonyabb bevétellel és kisebb adóteherrel működne.

    A kérdés innentől már nem pusztán az, hogy mennyibe kerülne a kata, hanem az is, hogy a kormány milyen gazdaság- és adópolitikai logikát követne a kieső bevételek kezelésében. Nem véletlen, hogy Kármán András a kata lehetséges visszahozatalát egy szélesebb adópolitikai reform részeként említette. A pénzügyminiszter arról beszélt jelölti meghallgatásán, hogy a cél egy egyszerűbb, igazságosabb és átláthatóbb adórendszer kialakítása, valamint a köz- és magánvagyonok eddigi összefonódásának felszámolása. A reform részeként például az új kabinet teljeskörűen felülvizsgálná a társasági adókedvezmények (tao) rendszerét is, emellett megszüntetnék a bizalmi vagyonkezeléshez (bvk) kapcsolódó adóelőnyöket.

    Ha a kata munkaerőpiaci hatását nézzük, akkor Regős Gábor szerint érdemes visszatekinteni a 2022-es szigorításokra. Akkoriban nagyjából 450 ezren választották ezt az adózási formát, a szabályok átalakítása után azonban a katások száma töredékére esett vissza. A változás ugyanakkor nem okozott látványos törést a foglalkoztatásban, az alkalmazottak száma nagyjából 100 ezer fővel nőtt, vagyis sok korábbi katás végül hagyományos munkaviszonyba került, míg mások vállalkozók maradtak, csak más adózási formára váltottak.

    Ez azért fontos, mert a 2022-es vita egyik központi kérdése az volt, hogy a kata kivezetése mennyire rengeti meg a munkaerőpiacot. Utólag inkább az látszik, hogy a vállalkozók többsége alkalmazkodott az új helyzethez, és viszonylag kevesen szorultak ki teljesen a munka világából. Ugyanakkor a magasabb adóterhek és a bonyolultabb adminisztráció egy részüket a szürke- vagy feketegazdaság irányába is terelhette. Ezért a visszaállításnak nemcsak vállalkozásélénkítő, hanem gazdaságfehérítő hatása is lehet. Egy egyszerűbb és alacsonyabb terhekkel működő rendszer ugyanis ösztönözheti azokat is, akik mellékállásban vagy kisebb volumenben vállalkoznak, de a jelenlegi szabályok mellett már nem érzik úgy, hogy megérné a legális működést.

    Igazságosabb adórendszer és kedvezményes kata: összeegyeztethető a kettő?

    Kérdés, hogy az új kormány által emlegetett igazságosabb adórendszer mennyire egyeztethető össze egy rendkívül kedvezményes adózási formával. A kata adónem nem csak a kedvezményessége miatt fontos. Azért is szerették, szeretik a vállalkozások, mert egyszerű és így alacsony adminisztrációs teherrel jár. Viszont Regős Gábor szerint tény, hogy „a kata egy rendkívül kedvező adózási lehetőséget biztosított, illetve sokak számára még most is biztosít. Az adórendszer persze eddig is messze volt attól, hogy mindenki ugyanakkora adókulccsal adózzon. Eddig is voltak adókedvezmények, eddig is volt kisebb vállalkozásoknak kedvezőbb adózás – gondolhatunk itt például a kivára [kisvállalati különadó]. A fontos inkább az, hogy ne legyenek kirívók a különbségek, a kata azt szolgálja, amire való: egyszerű adminisztrációt és a gazdaság fehéredését.”

    Kármán András a különadókról is beszélt. Kiemelte: 

    „ezen adónemeknek azonnali kivezetése nem lenne reális lépés, de a kormányzat célja a súlyuk fokozatos csökkentése.”

    A hazai kisvállalkozói szektort a különadók kevésbé érintik, azok inkább a nagyobb cégeket célozzák. A kettő együtt összességében alacsonyabb adóterhelést és kiszámíthatóbb, tervezhetőbb adórendszert jelenthetne a vállalkozások számára. Ez különösen fontos egy olyan gazdasági környezetben, ahol az elmúlt években több ideiglenesnek szánt különadó is tartósan a rendszer része maradt. Ezeket átmeneti intézkedésként vezették be 1-2 évre, végül azonban hosszabb távon is beépültek a magyar adórendszerbe, ami sok vállalkozás számára növelte a bizonytalanságot.

    Felmerül ugyanakkor az a kérdés is, hogy egy új, szélesebb katarendszer mennyire váltana ki kritikát az Európai Unió vagy a nemzetközi hitelminősítők részéről. A tapasztalatok alapján azonban ezek az intézmények nem egy-egy konkrét adónemet figyelnek elsősorban, hanem a teljes költségvetési rendszer stabilitását, a hiány alakulását és az államadósság pályáját. Vagyis önmagában a kata visszahozatala aligha lenne problémás. Sokkal fontosabb kérdés, hogy az új kormány képes-e hitelesen kezelni a költségvetési egyensúlyt, összehangolni a bevételi és a kiadási oldalt.

    Ha a piacok azt látják, hogy az adócsökkentések vagy kedvezmények mögött világos finanszírozási stratégia áll, ez önmagában mérsékelheti a bizonytalanságot. Kármán András szemszögéből ezért a hangsúly várhatóan nem újabb adóemeléseken, hanem az állami kiadások átalakításán lehet.

    A mögöttes gazdaságpolitikai logika szerint ugyanis a költségvetési rendszerben továbbra is vannak tartalékok, vagyis olyan területek, ahol hatékonyabb állami működéssel és célzottabb költéssel lehetne ellensúlyozni a kieső bevételek egy részét.

    Az új katarendszer legnagyobb nyertesei vélhetően azok lehetnek, akik a 2022-es szigorítás során kiszorultak a konstrukcióból azért, mert részben vagy teljes egészében vállalkozásoknak számláztak. Számukra a visszatérés nemcsak alacsonyabb adóterhelést jelenthetne, hanem jóval egyszerűbb és kiszámíthatóbb működést is egy olyan gazdasági környezetben, ahol az adminisztrációs terhek sokszor önmagukban is komoly kihívást jelentenek.

    Ez különösen az egyéni vállalkozókat és azokat érintheti érzékenyen, akik főállás mellett építenek valamilyen kisebb vállalkozást vagy mellékes tevékenységet. A kata ugyanis eredetileg éppen azt a rugalmas vállalkozói világot próbálta kiszolgálni, amely az elmúlt években egyre fontosabb részévé vált a gazdaságnak. A következő hónapok kérdése így már nemcsak az lesz, hogy visszatér-e a kata, hanem az is, hogy a kormány képes lesz-e úgy újraépíteni az adórendszert, hogy visszahozza a kata korábbi előnyeit, miközben itt a régi visszaéléseket is megakadályozza.

  • A Tisza Kormány megoldotta az üzemanyag problémákat!

    A Tisza Kormány megoldotta az üzemanyag problémákat!

    A kormány rendeletben szabadított fel biztonsági üzemanyag-készleteket a zavartalan hazai ellátás fenntartása érdekében. A döntés szerint 150 millió liter benzin és 425 millió liter gázolaj kerül forgalomba hatósági áron, június 30-ig.

    Üzemanyag árak – Holtankoljak.?

    Rendeletben szabadított fel biztonsági kőolajtermék-készleteket a zavartalan hazai üzemanyag-ellátás biztosítása érdekében Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter – olvasható a csütörtök este megjelent Magyar Közlönyben.

    A Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség 150 millió liter 95-ös benzint és 425 millió liter gázolajat bocsát értékesítésre, amelyhez elsőbbséggel a forgalombahozatali engedéllyel rendelkező tagvállalatok férhetnek hozzá június 30-ig.

    A felszabadított készlet ára – jövedéki adó és áfa nélkül – 95-ös benzin esetén 270,25 forint/liter, gázolajnál 300,48 forint/liter. Viszonteladóknak a tagvállalatok legfeljebb 286, illetve 315 forint/literes nettó áron adhatják tovább az üzemanyagot. A készlet kizárólag hatósági áras üzemanyagként értékesíthető, és csak magyarországi töltőállomásokon kerülhet kiskereskedelmi forgalomba.

    A Szövetség a felszabadított készletek visszapótlását haladéktalanul megkezdi, és legkésőbb 2027. június 30-ig teljesen pótolja azokat. A visszapótlás fedezetét az értékesítésből befolyó bevételek biztosítják.

  • Magyar Péter: Ezek a Tisza Kormány első intézkedései!

    Magyar Péter: Ezek a Tisza Kormány első intézkedései!

    Az új kormány első, kihelyezett ópusztaszeri kormányülésén némi ízelítőt kaphattunk abból, hogy az elmúlt évek kiüresített kormányinfói után miként képzelik el a nyilvánosság tájékoztatását Magyar Péterék. Már az újdonság volt az eddigiekhez képest, hogy a miniszterelnök előre bejelentette a kormányülés helyszínét és időpontját. Sőt, az elején beengedték a sajtót, hogy felvételeket készíthessenek az ülésről, majd később maga a miniszterelnök állt ki egy részletes sajtótájékoztatóra, ahol több fontos, informatív, hírszerű bejelentést is tett. Újdonság volt az is az elmúlt évek kormányinfói után, hogy a fideszes propaganda helyett a 444, a Partizán, az RTL, az ATV, a Telex, a Hvg.hu, a Gulyáságyú Média és a Szeged TV kérdezhetett, de a végén Magyar „a vicc kedvéért” szót adott a TV2-nek is. Jó pár újságíró azonban itt se kapott lehetőséget.

    A most bemutatkozó három új kormányszóvivő azt mondta, hogy a jövőben a kormányülések utáni napon tartanak sajtótájékoztatót, és ha szükséges, minisztereket is meghívnak rá. Szondi Vanda hangsúlyozta, hogy szeretnének a sajtó minden kérdésére válaszolni, ám most minden szerkesztőségnek csak két kérdésre lesz lehetősége, mert még folytatni fogják a kormányülést. Kérdés, hogy később lesz-e lehetőség részletesebben kérdezni a döntéshozókat vagy legalább a szóvivőket.

    Magyar Péter azzal kezdte a tájékoztatóját, hogy a magyar kormány mélységesen elítéli a kárpátaljai orosz dróntámadást, és Orbán Anita külügyminiszter csütörtök délelőttre berendelte Oroszország budapesti nagykövetét. Később újságírói kérdésre azt mondta: nem az a céljuk, hogy élezzék vagy eszkalálják a helyzetet, ahhoz szeretnénk diplomáciai eszközökkel hozzájárulni, hogy mihamarabb lezáruljon a háború.

    Csütörtökön lesz egy másik fontos esemény is: délutánra hirdették meg az átadás-átvételt. Ez azt jelenti, hogy egy helyen találkozik majd a leköszönő Orbán-kormány és a Magyar-kormány minden minisztere. Az új miniszterelnök felszólította a távozó minisztereket, hogy még véletlenül se jusson eszükbe felvenni a politikai vezetőknek törvény szerint járó hathavi végkielégítést.

    „Amilyen állapotba sodorták az országot, az a legkevesebb, hogy pofátlan módon nem akarnak felvenni több tízmilliós végkielégítést.”

    Később egyértelművé tette, hogy miniszterelnökként akkor sem írja alá a végkielégítés utalását, ha önként nem mondanak le róla a miniszterek, és nem tesz kivételt a miniszterek, államtitkárok között, senki sem kapja meg a juttatást.

    A szerdai kormányülésen döntenek a 16 új minisztérium hatásköreiről, jogköreiről, az erről szóló rendelet a Magyar Közlönyben fog megjelenni. A tervek szerint nagyjából 17 kormányhatározatot tárgyalnak, és rohamtempóban folytatódik a kormányalakítás, még a héten kinevezik az államtitkárok döntő többségét.

    A minisztériumok elhelyezéséről még nem tudott sok konkrétumot mondani Magyar, de úgy fogalmazott: keresik a legoptimálisabb megoldást. Annyi biztos, hogy a miniszterelnök irodájának eddig helyet adó Karmelitában nem lesz minisztérium, a Miniszterelnökség a volt Építési és Közlekedési Minisztérium Alkotmány utcai épületébe költözik. A jelenlegi tervek szerint a Miniszterelnöki Kabinetiroda napokban bemutatott luxusépületében szimbolikus módon a Szociális és Családügyi Minisztériumot helyezik el.

    Jövő hétfőn ismét kormányülés lesz, majd Magyar Péter több miniszterével együtt háromnapos külföldi útra készül. Az első állomás Lengyelországban Krakkó lesz, majd onnan vonattal megy tovább Varsóba, ahol Donald Tusk lengyel miniszterelnökkel lesz tárgyalása, de szívesen találkozna Karol Nawrocki lengyel elnökkel is. A következő állomás Gdańsk, ahol Magyar szeretne Lech Wałęsa volt lengyel elnökkel egyeztetni. Lengyelországból egyenesen Bécsbe utazik, ahol Christian Stocker osztrák kancellárral és várhatóan Alexander Van der Bellen osztrák elnökkel is tárgyal. Bécsből pedig ugyancsak vonattal jön vissza Budapestre, hogy aztán pénteken ismét kormányülést tartsanak. A következő időszakban várhatóan heti két kormányülés lesz, mert a kormányfő szerint „rengeteg megoldandó probléma és feladat áll” előttük.

    A sajtótájékoztatón egy konkrét személyi döntést is bejelentett. A Tisza kampányfőnöke, Tóth Péter a választás után ugyan azt mondta, hogy visszatér a civil életbe, Magyar azonban meggyőzte, hogy maradjon, és felkérte a nemzetbiztonsági főtanácsadójának. „Ha nem is örömmel, de igent mondott.” A 444 később megkérdezte, hogy nem problémás-e, hogy a párt kampányfőnöke fogja irányítani a titkosszolgálatokat, és mi garantálja, hogy ő nem fogja pártpolitikai célokra használni. A miniszterelnök azzal érvelt, hogy Tóth nem tagja a pártnak, és minden képessége megvan a feladathoz, azt pedig a jogszabályok garantálják, hogy nem fogja pártpolitikai célokra használni a titkosszolgálatokat. „Ne keverjenek össze minket az előző kormánnyal” – kérte ki magának a kérdést is Magyar, és azt ígérte: az új kormány mindenben betartja a jogszabályokat.

    A kormányülésen részletesen foglalkoztak a rendkívüli aszályhelyzettel. Már előtte találkoztak vízügyi szakemberekkel, gazdákkal és civilekkel, majd a kormányülésen is meghallgatták a szakmai beszámolókat. Aaj stótájékoztatón szót kapott Gacsályi József, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója, aki nagyon súlyos aszályhelyzetről beszélt, egy év csapadékátlaga hiányzik a rendszerből. Az OVF azonnali rövid- és középtávú cselekvési tervet készített. Az azonnali beavatkozás részeként különböző vízmegtartási intézkedéseket már csütörtökön elkezdenek. A cél az, hogy minél nagyobb vízkészleteket tudjanak felhalmozni.

    Magyar visszavette a szót, és arról beszélt: Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter még a héten vis maior helyzetet jelent be a kialakult aszályhelyzet miatt, ami a gazdák számára biztosít majd némi könnyítést.

    A kormány meghallgatta Hernádi Zsoltot, a Mol elnök-vezérigazgatóját is az ország nyersolaj- és üzemanyag-ellátásáról. Hernádi szerint zavartalan az ellátás, a stratégiai készletek közel 80 napra elegendőek, és a védett áron továbbra is biztosított az ellátás az összes benzinkút-üzemeltető számára. Magyar azt ígérte, hogy a kormány vállalja, hogy továbbra is biztosítja a jogszabályi kereteket a védett áras üzemanyag-ellátáshoz.

    A szerdai kormányülésen döntenek a bicskei gyermekotthonban történt jogsértések teljes körű átvizsgálásáról. A miniszterelnök ígérete szerint az igazságügyi miniszter nyilvánosságra fogja hozni a bicskei kegyelmi ügy dossziéját, a szociális és családügyi miniszter pedig azonnali teljes körű átvizsgálást rendel el a gyermekvédelem területén. Később a Telex kérdésére azt is mondta, hogy a kegyelmi ügy dossziéja két helyen lehet: az Igazságügyi Minisztériumban és a Sándor-palotában. Már a héten kiderülhet, hogy a dossziéból mennyi rész van meg a minisztériumban. Nem számít arra, hogy olyan új részletek kiderülnének ki, mint például hogy Novák Katalin Lévai Anikó kérésére adott kegyelmet K. Endrének. Szerinte az ügy teljes dossziéja csak a Sándor-palotában lehet meg, ezért elvárja a köztársasági elnöktől, hogy hozza azt nyilvánosságra.

    A kormányülésen szóba került az uniós források hazahozatala is. A miniszterelnök arról számolt be, hogy folyamatos kapcsolatban állnak az európai intézmények vezetőivel, és jövő héten öt napra Budapestre jön az Európai Bizottság delegációja. A kormány célja, hogy a május 25-i héten Magyar Péter Brüsszelben politikai megállapodást tudjon kötni Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével a Magyarországnak járó források hazahozataláról. Nagyon rövid idő áll rendelkezésre, hogy a kormány meg tudja menteni a forrásokat, és Magyar szerint még vannak kitárgyalandó részletek, és jó pár áthidaló megoldásra is szükség lesz. Levelet fog írni Ursula von der Leyennek, hogy megtudja, hol tudják módosítani egy kicsit a megszabott feltételeket.

    A szerdai kormányülésen napirenden van továbbá:

    • az ügynökakták megígért megnyitása,
    • a kormányzati kommunikációs költések befagyasztása és leállítása,
    • a kiemelt beruházások felülvizsgálata,
    • a titkosított kormányhatározatok és nemzetközi szerződések átvizsgálása, amiket lehetőség szerint nyilvánosságra is hoznak majd.
    • A 2010-2026 közötti kormányülések emlékeztetőinek nyilvánosságra hozatala.
    • Magyarország csatlakozása az Európai Ügyészséghez,
    • a Nemzetközi Büntetőbíróságból való kilépés folyamatának leállítása. Magyar szerint nincs rendben, hogy a hazájukban súlyos bűncselekményekkel vádolt emberek jönnek az európai uniós Magyarországra, és ráadásul a magyar adófizetők pénzén lakást kapnak.
    • Rendkívüli klímaauditot rendel el a kormány a kórházakban, rövid és hosszútávú tervet kérnek be, hogy elkerüljék, hogy „olyan helyzet alakuljon ki a kórházakban, mint Takács Péter regnálása idején”.
    • Tárgyalnak a vagyonadó feltételeinek meghatározásáról is.

    A miniszterelnök szerint már a hivatalos átadás-átvétel előtt jól látni, hogy nagyon rendkívül rossz pénzügyi állapotban van az ország, hiába készített leltárt Orbán Viktor a kormány 16 évének pozitív eredményeiről. Erre reagálva Magyar Péter a negatívumokat emelte ki a sajtótájékoztatón: nominális értéken 44 ezer milliárd forinttal nőtt az államadósság. Ezek a pénzek szerinte olyan luxusberuházásokra mentek, mint a Miniszterelnöki Kabinetiroda vagy a Belügyminisztérium épülete, amiket az elmúlt napokban mutatott be videóval és fotókkal. Szerinte ezek mind „látleletei, bűnjelei” voltak „a korrupt, aljas hatalomnak”.

    A leltárosnak nevezett Orbán Viktornak üzenve hozott több más számot is Magyar az elmúlt 16 évből. Szerinte 2010 óta

    • 10 ezer kórházi ágyat megszüntettek,
    • 900 ezer magyar embernek nincs háziorvosa,
    • háromszorosára nőttek a magyar lakásárak,
    • félmillióval csökkent az ország lakossága.
    • 3 millióan élnek mélyszegénységben, közülük 400 ezren gyerekek.
    • „Visszafogott becslések szerint is 20 ezer milliárdot loptak el”, és
    • 8 ezer milliárd uniós forrást nem hozott haza a kormány.
    • A magyar emberek fele havonta 300 ezerből vagy abból kevesebből próbál megélni, miközben
    • Orbán strómanja, Mészáros Lőrinc 1800 milliárdos vagyonra tett szert a Forbes becslése szerint.

    Magyar azt is mondta, hogy sok számot és adatot még nem látnak pontosan. Amíg a pénzügyminiszter nem lát tisztán, a kormány leállítja a rendes gazdálkodást meghaladó kötelezettségvállalásokat. Ebben az időszakban

    csak a pénzügyminiszter engedélyével lehet 250 millió forint feletti kötelezettségvállalást hozni, és 100 millió forint feletti beruházást vállalni.

    A 444 kérdésére arról beszélt, hogy tárgyalnak arról, hogy miként lehet elmozdítani a köztársasági elnököt és a többi, lemondásra felszólított közjogi méltóságot, ha nem távoznak maguktól a május 31-i határidőre. Magyar szerint nem árultak zsákbamacskát, már a kampányban lemondásra szólította fel az általa bábnak tartott közjogi méltóságokat. Szerinte úgy lenne tisztességes, ha maguktól vállalnák a felelősséget, és elfogadnák a magyar emberek döntését. Ha azonban ezt nem teszik meg, akkor szerinte Alaptörvény-módosítással rendkívül egyszerűen el lehet őket távolítani alkotmányos és jogállami keretek között.

    Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex
    Fotó: Hevesi-Szabó Lujza / Telex

    Azt is mondta, hogy Alaptörvényt több ponton hamar módosítani fogják: megszüntetik a Szuverenitásvédelmi Hivatalt és két ciklusban korlátozzák a miniszterelnök mandátumát. Később egy átfogó, többéves alkotmányozásba kezdenek, amit a végén népszavazással erősítenek meg.

    Megkérdezték Magyartól, hogy mi lesz a közmédia sorsa, miután a kampányban azt ígérték, hogy a választás után leállítják a hírszolgáltatást addig, amíg nem sikerül kidolgozni az új, kiegyensúlyozott tájékoztatást. A miniszterelnök most visszafogottabb választ adott. Sok konkrétumot nem tudott mondani, állítása szerinte több opciót is vizsgálnak. Érkeztek hozzájuk olyan hírek, hogy az MTVA vezetése és a Duna Médiaszolgáltató vezetése lemondás előtt áll. Meg fogják nézni a lemondási hullámot, és ha ez a valóságban nem, vagy csak részben történik meg, akkor kezdeményezni fogják a hírszolgáltatás leállítását, amíg nem biztosítható a kiegyensúlyozott, objektív tájékoztatás.

    A Tisza Párt elnöksége a héten dönt arról, hogy ki kapja meg Magyar Péter és Tarr Zoltán EP-mandátumát.

  • Magyar Péter lakcíme és autója!

    Magyar Péter lakcíme és autója!

    Sokan példát vehetnének a Miniszterelnöktől, például a Fideszesek is, úrízálás és luxizás helyett marad minden a régiben, a lakhelye és az autója is!

    Magyar Péter és Tisza Párt friss hírek

    Magyar Péter közölte, hogy miniszterelnökként sem költözik kormányzati rezidenciába, továbbra is budai otthonában marad családjával. Azt is bejelentette, hogy szolgálati autóként a korábbi országjárásán használt Skoda Superbet használja majd, így nem igényel új járművet. A politikus korábban arról is beszélt, hogy nem a Karmelita kolostorban rendezi be miniszterelnöki irodáját, és a Tisza-frakció sem költözik a „Fehér Házba”.

    Magyar Péter közösségi oldalán két friss információt is megosztott a követőivel. Egyrészt arról írt, hogy szolgálati kocsiként azt a Skoda Superbet fogja használni, amit korábbi országjárásán is használt, tehát nem lesz szüksége új járműre.

    Másrészt arról írt Magyarország miniszterelnöke, hogy 

    továbbá jelzem, hogy nem költözöm kormányzati rezidenciába. Maradok abban a budai házban, ahol a gyermekeim otthon vannak.

    Így tehát már nemcsak az biztos, hogy nem a Karmelita kolostort fogja használni miniszterelnöki irodaként, mint elődje tette, valamint az, hogy a Tisza-frakció nem költözik be a „Fehér Házba”, hanem az is, hogy Magyar Péter nem változtat sem lakhelyén, sem szolgálati gépjárművén. Mondjuk azt hozzá kell tenni, hogy Magyarországon nincs is állandó, kijelölt rezidencia fenntartva a mindenkori miniszterelnök részére.

  • Nem fotózták le a szatyor fingot, mutatjuk!

    Nem fotózták le a szatyor fingot, mutatjuk!

    Sulyok Tamás hivatalosan is kinevezte az új kormány tizenhat miniszterét a Sándor-palotában. A kinevezések átvételét élőben közvetítette Magyar Péter miniszterelnök.

    Ahogy arról korábban beszámoltunk, hétfőn és kedd délelőtt lezajlottak a leendő miniszterek bizottsági meghallgatásai a parlamentben. A miniszterjelölteket kedd délután egy órakor a Sándor-palotában fogadta a köztársasági elnök. 16 órától ülésezik az Országgyűlés, ahol leteszik az esküjüket, éjféltől pedig hivatalba lép a Magyar-kormány. Magyar Péter hétfő este azt mondta, szerdán a tervek szerint már ülésezik is a kormány.

    „Egy hónappal vagyunk a sorsdöntő választás után, megérkeztünk a Tisza miniszteri kinevezéseinek átvételéhez” – mondta Magyar a Sándor-palota előtt. A szerdai kormányülés részleteiről holnap fognak beszámolni, tette hozzá. „Minden magyar tudja, hogy nincs vesztegetnivaló időnk”, mondta, ezért gondoskodtak róla, hogy rekordgyorsan felálljon a kormány. Magyar Péter a rövid köszöntő után bement a köztársasági elnöki hivatalba, ahol először négyszemközt találkozik az államfővel, és aláírja a hivatalos okmányokat. Ezután kezdődik a miniszterek ünnepélyes kinevezése.

    Bóna Szabolcs leendő agrárminiszter a családjával érkezett meg a Sándor-palotához. Kapitány István gazdasági és energetikai miniszterjelöltet a felesége kísérte el.

    Magyar Péter és Sulyok Tamás délután fél kettő körül együtt vonult be a Sándor-palota dísztermébe, ahol a Tisza-kormány tizenhat minisztere átvette a kinevezési okmányokat. A hivatalos ünnepség a Himnusz eléneklésével kezdődött.

    Elsőként Bóna Szabolcs vehette át a kinevezést az államfőtől, majd közös fénykép készült Bónáról, Magyarról és Sulyokról. A következő kinevezést Pósfai Gábor vette át, róla viszont már csak Magyar Péterrel készült közös kép, Sulyok Tamás nem állt melléjük.

    A kinevezésekkel névsor szerint haladtak, az okmányokat Sulyok Tamás adta át, de a fényképekhez már nem állt oda. Magyar Péter kedd reggel a Facebook-oldalán bejelentette, a „Tisza-kormány tagjai sem a kinevezésük átvételekor, sem az eskütételüket követően nem kérnek a báb köztársasági elnök gratulációjából és a közös fotó lehetőségéből”. A hivatalos ünnepség a Szózattal zárult.

    Magyar Péter a Karmelitában tartott hétfő esti tárlatvezetésén is elmondta, megkérte Sulyokot, hogy ne álljon oda közös képre a miniszterekkel, majd egyértelművé tette, továbbra is komolyan gondolja azt az eskütételét követő beszédében is hangsúlyozott kijelentést, hogy ha Sulyok nem mond le legkésőbb május 31-éig, akkor a kétharmados többség birtokában el fogják távolítani a posztjáról.

    Négy éve Novák Katalin akkori köztársasági elnök adta át az Orbán-kormány tagjainak kinevezését a Sándor-palotában, ahol csoportkép is készült az államfővel és a felálló kabinettel.

    Ők vehették át miniszteri kinevezésüket kedd délután Sulyok Tamás köztársasági elnöktől:

    • Ruff Bálint Miniszterelnökséget vezető miniszter
    • Pósfai Gábor belügyminiszter
    • Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter
    • Kármán András pénzügyminiszter
    • Orbán Anita külügyminiszter
    • Görög Márta igazságügyi miniszter
    • Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter
    • Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter
    • Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter
    • Kátai-Németh Vilmos szociális- és családügyi miniszter
    • Vitézy Dávid közlekedési- és beruházási miniszter
    • Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter
    • Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdasági miniszter
    • Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszter
    • Gajdos László élő környezetért felelős miniszter
    • Tanács Zoltán tudományos és technológiai miniszter
  • Új adóprogram jön!

    Új adóprogram jön!

    A Forvis Mazars immár tizennegyedik alkalommal adta ki közép-kelet-európai adóbrosúráját (CEE tax guide 2026), amely 25 ország – köztük három közép-ázsiai állam: Üzbegisztán, Kirgizisztán és Kazahsztán – adórendszerét hasonlítja össze a befektetők szemszögéből. Magyarország idén is különleges helyet foglal el: az EU-n belül a páratlanul alacsony társaságiadó-kulcs és a kiemelkedő családi adókedvezmények egyedi adópolitikai profilt rajzolnak ki, miközben a magas áfa, a szektorális különadók és a Tisza Párt adóreform-elképzelései élénk szakmai vitát váltanak ki.

    Adóbevallás – fontos tudnivalók

    A Tisza-adóprogram szakértői értékelése

    • A személyi jövedelemadó rendszerét a program érdemben nem alakítja át: az egykulcsos modell megmarad, az alacsonyabb jövedelműek azonban adójóváíráson keresztül némi nettó többletet kapnának.

    A béreket terhelő adók emelése ki van zárva, a meglévő kedvezmények megmaradnak.

    • A kata visszaállítása politikailag népszerű ígéret – a régi rendszernek több mint 400 ezer adózója volt –, de a valódi kérdés az, hogy a vállalkozások közötti (B2B) ügyletek visszanyitásával a kata ismét adóelkerülési kiskapuvá válik-e. Erre egyelőre nincs válasz, a részletszabályok hiányoznak.
    • Az áfa területén az általános 27%-os kulcs nem változik. Két célzott csökkentés várható: a vényköteles gyógyszerek áfáját nullára, a tűzifa és bizonyos élelmiszerek kulcsát pedig drasztikusan csökkentené az új kormány. Ezek EU-konform, rövid távon inflációmérséklő lépések.
    • A program legösszetettebb és legvitatottabb eleme a vagyonadó: az egymilliárd forint feletti nettó vagyonra tervezett évi 1%-os adó a közép-kelet-európai régióban teljesen egyedülálló konstrukció lenne. Számos alapvető kérdés – az értékelés módszertana, a külföldi vagyonelemek kezelése, a tőkekivonás elleni védelem – egyelőre megválaszolatlan, a várható bevétel pedig a szakértők szerint a költségvetés méretéhez képest szimbolikus összeg.
    • A helyi iparűzési adó és a társasági adó összehangolása a kisvállalkozások terheit csökkentené, de a tényleges bevételi hatás bizonytalan. A külföldi nagyberuházók adókedvezményeinek a visszavágása pedig jogilag korlátozott mozgástér: a meglévő beruházásvédelmi egyezmények és az uniós állami támogatási szabályok visszamenőleg aligha léphetők át.

    H. Nagy Dániel, LL.M., partner, a Forvis Mazars adó- és jogi szolgáltatási üzletágának a vezetője a Tisza adóprogramjáról elmondta:

    A Tisza adóprogramja, irányát tekintve nettó adócsökkentés az alacsonyabb és közepes jövedelmű háztartások, valamint a kisvállalkozások javára – ez a szándék üdvözlendő.

    A CEE tax guide 2026 régiós összehasonlítása jól mutatja ugyanakkor: az adóverseny nem egydimenziós. Magyarország 9%-os taokulcsa páratlan a térségben, kérdés azonban, hogy ez mennyiben jelent valós versenyelőnyt, vagy éppen itt van lehetőség a költségvetési bevételek növelésére. A kata és a vagyonadó részletszabályai egyelőre hiányoznak: ezek döntik el, hogy az elképzelések célzott, gazdaságfehérítő eszközökké válnak-e, vagy új bizonytalanságot hoznak. Befektetői szempontból az adórendszer kiszámíthatósága legalább annyira fontos, mint a nominális kulcsok szintje.”

    Minimálbér: átlag körüli szinten Magyarország

    A 2026-os kiadás egyik legszembetűnőbb régiós trendje, hogy az áfakulcsok több országban is emelkedtek: Románia, Észtország és Kazahsztán mind megemelte általános kulcsát, miközben egyes csökkentett kulcsokat megszüntetett vagy összevont.

    A régió országainak mintegy felében – így Magyarországon is – egykulcsos szja működik (8–22%), míg a többiek progresszív rendszert alkalmaznak, ahol a felső kulcs akár az 50%-ot is meghaladhatja. A személyi jövedelemadó területén a régió inkább a terhelés növelése felé mozdult: Litvánia teljesen átalakította rendszerét, és egységes progresszív skálára tért át, Románia jelentősen növelte az osztalék forrásadóját, Szlovákia pedig két új, magasabb adósávot vezetett be. Ezzel szemben Görögország csökkentette a meglévő kulcsait.

    A régióban az átlagos bruttó minimálbér 814 euró körül alakul; a legtöbb ország 700–1300 eurós sávban mozog, számottevő szórással. (2026 januárjában a magyar havi bruttó minimálbér 838 euró volt.) A minimálbérek a régió egészében emelkedtek, néhol jelentősen: Montenegróban közel egyharmadával nőtt az összeg, Szlovákiában és Csehországban is két számjegyű volt az emelés. Vásárlóerő-paritáson ugyanakkor a kép árnyaltabb: egyes nominálisan alacsonyabb bérű országok – például Lengyelország vagy Románia – a helyi árszínvonal miatt reálértékben közelebb vannak a nyugati szinthez, mint azt a számok sugallják.

    A Pillar II globális minimumadó a régió 14 országában – köztük Magyarországon – már törvényi szinten él, és 2026-ban operatív valósággá válik: a multinacionális vállalatcsoportoknak idén kell először benyújtaniuk a kiegészítő adóbevallást. Ez egyre szűkebb teret hagy a nyereségátcsoportosításnak, és érdemben növeli a megfelelési terheket is.

    Hazánk a régiós adóversenyben

    A magyar adórendszer szerkezete eltér a régiós főáramétól: a fogyasztási adók súlya magas, miközben a társasági nyereség adóterhelése alacsony, amit a szektorális különadók is erősítenek. A 9%-os taokulcs az EU-ban a legalacsonyabb (régiós átlag: ~ 20%), de a képet árnyalja, hogy a hitelintézetek különadója 2026-ban 10%-ra (20 milliárd Ft adóalap alatt) és 30%-ra (20 milliárd Ft adóalap felett) emelkedett. A 27%-os általános áfakulcs az EU legmagasabbja (a régiós átlag ~ 20%). A helyi iparűzési adó (hipa, max. 2% a nettó árbevételre) szintén egyedi teher a régiós versenytársakéhoz képest.

    2026 fontos újdonsága, hogy új taokedvezmény igényelhető legalább 100 millió forintos (kb. 260 ezer EUR) környezeti beruházásra. A transzferár-szabályozásban bevezetett safe harbor alapján az alacsony hozzáadott értékű csoporton belüli szolgáltatásokra az 5%-os haszonkulcs automatikusan piaci árnak minősül, külön dokumentáció nélkül. Nincs forrásadó osztalékra, kamatra és jogdíjra külföldi vállalatnak fizetett összegek után, ami szintén régiós ritkaság.

    Adóék és családi kedvezmények: régiós éllovas

    Az adóék Magyarországon a gyermektelen munkavállalóknál 41% körül van – ez a régiós 37%-os átlag feletti. A kép gyerekek esetén teljesen megfordul azonban: a 2026-ban kibővített családi adókedvezmény hatására a háromgyermekes munkavállalóknál az adóteher kevesebb mint a felére, 18% alá csökken. Ezzel Magyarország messze a legjobb teljesítményt nyújtja a 25 vizsgált ország közül, megelőzve Szlovákiát, Horvátországot és Lettországot. A kedvezmény magasabb jövedelmeknél is érvényesül, bár hatása kisebb.

    Digitális adóadminisztráció: élvonalban

    A 2024-ben bevezetett eÁFA-rendszerben a NAV az online számlaadatok alapján előzetesen kitöltött áfabevallást bocsát a vállalkozások rendelkezésére. 2025 végén elindult az e-nyugta-rendszer, amely 2028-ig felváltja a papíralapú pénztárgépnyugtákat. A valós idejű online számlaadat-szolgáltatás és a kötelező számlázószoftver-használat már évek óta mintaként szolgál – Lengyelország (KSeF), Románia (e-Invoice) és Horvátország (Fiscalization 2.0) is ezt az utat választotta.

  • Jöhet az ÁFA csökkentés!

    Jöhet az ÁFA csökkentés!

    A zöldségek és gyümölcsök ÁFA-ja csökkenhet elsőként.

    27-ről 5 százalékra csökken majd a zöldségek és gyümölcsök forgalmi adója – ezt a leendő agrárminiszter mondta a Telexnek.

    Bóna Szabolcs arról is beszélt: ennek előkészítésével kezdi munkáját, mert megígérték a kampányban, hogy az egészséges élelmiszereket kevésbé adóztatják majd. A terméktanács szerint az érintett termékek olcsóbbá válhatnak, és az áfacsalások is visszaszorulhatnak.

    Miért fontos ez? A Tisza adóprogramja jelenlegi tudásunk szerint leginkább adócsökkentéseket tartalmaz, és kérdés, hogy a jelentős államháztartási hiány mellett hogyan tudják ezeket fenntartható módon bevezetni.

    • 300-500 milliárd forint körüli bevételkiesést eredményezhet a tervezett mediánbér alatti adójóváírás bevezetése a személyi jövedelemadó esetében az adóigazgató becslése szerint.
    • Az áfát sem növelnék, hanem bizonyos termékek – pl. egészséges élelmiszerek – esetében csökkentenék.
    • A kisadózó vállalkozók tételes adójára (kata) jogosultak körét is újra kiterjesztenék, ami várhatóan szintén nem az adóbevételek növekedése felé hat. H. Nagy Dániel szerint a katának vannak érdemei, például a gazdaságfehérítő hatása, de aránytalanul kedvező volt a korábbi formában, így sokak esetében eredményezett rejtett foglalkoztatást.
    • A vagyonadó révén akarja a párt kompenzálni az adócsökkentéseket, de H. Nagy szkeptikus azzal kapcsolatban, hogy ez mennyire hozhat érdemben bevételt. A jövedelmet sokkal egyszerűbb adóztatni, mert a vagyon értékelése és például a külföldre menekített vagyonelemek elérése kifejezetten nehéz – fogalmazott az adóigazgató.
    • A társasági adó reformja viszont hozhat érdemi extra bevételt: ennek a mértékét lehet emelni, akár többkulcsossá tenni, és az adókedvezmények rendszerét is újra lehet szabni, ami a Tiszának is szándéka.

    Mi várható?Megfontolt lépésekre számít H. Nagy, mivel a Tisza azt ígérte, hogy a kiszámíthatóságra fog törekedni az adózásban.

    • Az szja-csökkentéstvezetheti be leghamarabb az új kormány szerinte, könnyen lehet viszont, hogy csak 2027-től, mert ez jelentős bevételkiesést fog eredményezni.
    • A vagyonadó kidolgozását jóval időigényesebb feladatnak látja, ezért várhatóan ebből később lesz bevétel.
    • A többgyerekes anyák adókedvezményét szerinte rövid távon politikai okokból nem fogja kivezetni a leendő kormány annak ellenére, hogy ez fokozatosan egyre nagyobb terhet fog jelenteni a költségvetésnek.
  • Magyar Péter a Mi Hazánknak: „Szégyelljék magukat!”

    Magyar Péter a Mi Hazánknak: „Szégyelljék magukat!”

    A Mi Hazánk képviselőinek tegnapi kivonulása a tamburás gyerekek előadásáról, valamint a Szózatról és a Himnuszról teljességgel vállalhatatlan cselekedet volt.

    – írja Magyar Péter a Facebookon, és kommentben azt is hozzáteszi, hogy szégyelljék magukat.

    Magyar Péter és Tisza Párt friss hírek

    A Mi Hazánk frakciója kivonult az ülésteremből, amikor a sükösdi tamburás gyerekek, akiknek jó része roma származású, eljátszották a parlament alakuló ülésén a magyarországi cigányok himnuszát és a Tavaszi szelet. A 100 tagú cigányzenekar elfogadhatatlannak nevezte a lépést.

    A Magyar Örökség Díjas Hungarikum 100 Tagú Cigányzenekar mély megdöbbenéssel és szomorúsággal figyelte azt a jelenetet, amely az Országgyűlés alakuló ülésén történt. A Sükösdi Tamburazenekar gyermekei tiszta szívvel, örömmel és a zene szeretetével érkeztek, hogy fellépésükkel emeljék az ünnep méltóságát. Velük szemben a Mi Hazánk frakciójától olyan viselkedést tapasztalhattunk, amely méltatlan minden demokratikus és emberi értékhez. Gyermekeknek hátat fordítani a származásuk miatt nem politikai állásfoglalás, hanem elfogadhatatlan kirekesztés.

    – írta Danyi Lőrinc Róbert elnök, művészeti igazgató a Facebookon.

    Toroczkai László, a Mi Hazánk frakcióvezetője viszont azt írta, nem a tamburazenekar és főleg nem a gyermekek származása miatt vonultak ki az Országgyűlés alakuló ülésének végén.

    Ahogy azt korábban bejelentettük, a Szent Koronához járultunk eskütételre, mert az eredeti megállapodást felrúgva, végül ezt sem a Tisza Párt, sem a Fidesz-KDNP nem tette meg. Azt is előre jeleztük, hogy az előzetesen elfogadott napirend szerint, az Örömóda előtt fogunk kivonulni, mert a Tisza Párt azt az Európai Unió himnuszaként akarta lejátszani, márpedig mi az Európai Uniót szuverén nemzetek szövetségének, és nem egy új birodalomnak, az úgynevezett »európai egyesült államoknak« tekintjük. Az európai parlamenti frakciónk is mindig ezt az álláspontot képviseli az Európai Unió úgynevezett himnuszával kapcsolatban, az EP-ben is

    – írta Toroczkai.

  • Már Holnap Hétfőn nagy tempóval indul be a parlamenti munka!

    Már Holnap Hétfőn nagy tempóval indul be a parlamenti munka!

    A parlament.hu-n már olvasható, melyik bizottság mikor melyik miniszterjelöltet hallgatja meg.

    Nem lopják a napot az újdonsült politikusok, reggel 8.00-kor rögtön hat bizottsági ülés kezdődik párhuzamosan, 10 órától újabb öt, délben egy, délután kettőkor két bizottsági ülés jön. Keddre eddig hat ülést jelez a honlap.

    Bizottságonkénti eloszlásban ez azt jelenti, hogy hétfőn 13 bizottságban indul be majd a munka, kedden pedig a maradék 6-ban folytatódik.

    A hat bizottság, amelyik indítja a ciklust:

    Agrár- és Élelmiszergazdasági Bizottság, Digitalizációs és Technológiai Bizottság, Egészségügyi Bizottság, Élő Környezetért Felelős Bizottság, Európai Ügyek Bizottsága, Gazdasági és Energetikai Bizottság.

    Mindegyik a hozzá passzoló jelöltet hallgatja meg, sorrendben Bóna, Tanács, Hegedűs, Gajdos, Orbán, Kapitány miniszterjelölteket.

    Tisza Párt legfrissebb hírei