Címke: Tisza Párt

  • Családi pótlék emelése jöhet! Ezt mondják a Tisza Párt gazdasági terveiről.

    Családi pótlék emelése jöhet! Ezt mondják a Tisza Párt gazdasági terveiről.

    Újra a figyelem középpontjába került a családi pótlék emelése, miután egy gazdaságpolitikai véleménycikkben felmerült, hogy sort kellene keríteni a juttatás növelésére. A kérdés sokakat érint, hiszen a családi pótlék összege hosszú ideje változatlan, miközben az infláció és a megélhetési költségek jelentősen emelkedtek.

    Mit mondtak a családi pótlékról?

    A HVG-ben megjelent írás szerint Katona Tamás úgy fogalmazott: szükség lenne a családi pótlék és a legalacsonyabb nyugdíjak emelésére, valamint a minimálbér adójának csökkentésére. A cikk a 2026-os politikai és gazdasági irányokról szólt.

    Mi köze ennek a Tisza Párthoz?

    A cikk a választások utáni lehetséges gazdaságpolitikai intézkedéseket elemezte, vagyis azt, milyen lépések jöhetnének egy új kormányzati irány esetén. Emiatt sokan a Tisza Párt családi pótlék emelésetémájaként kezdték emlegetni a felvetést. Fontos ugyanakkor, hogy ez egy szakértői javaslatként jelent meg, nem hivatalos törvénybejelentésként.

    Miért fontos ez sok családnak?

    A családi pótlék összege hosszú ideje nem változott, miközben sok kiadás emelkedett:

    • élelmiszerárak
    • rezsiköltségek
    • tanszerek és iskolai kiadások
    • gyermekruházat
    • lakhatási költségek

    Ezért a családok jelentős része régóta várja a támogatás növelését.

    Mekkora emelés jöhetne?

    Jelenleg nincs hivatalos döntés a pontos összegről, ezért csak találgatások vannak. Több szakértő szerint azonban már kisebb emelés is érzékelhető segítséget jelentene a gyermekes családoknak.

    Kik kapják most a családi pótlékot?

    A támogatás jelenleg a gyermeket nevelő családokat segíti, és a jogosultságot több tényező befolyásolhatja. Az összeg gyermekek számától és egyes speciális körülményektől is függhet.

    Mikor lehet döntés?

    Erre jelenleg nincs hivatalos időpont. A családi pótlék emelése költségvetési kérdés is, ezért politikai és gazdasági döntések szükségesek hozzá.

    Mit figyeljenek most a családok?

    Érdemes követni:

    • hivatalos kormányzati bejelentéseket
    • költségvetési döntéseket
    • családtámogatási híreket
    • választási programokat
    • parlamenti javaslatokat

    Összegzés a csp-ről

    A családi pótlék emelése ismét napirendre került, ami sok család számára fontos hír lehet. Egyelőre nincs végleges döntés, de a téma újra megjelent a gazdasági vitákban.

    Ha valóban lépés történik, az több százezer magyar család havi költségvetésére lehet hatással.

    Tisza Párt és Magyar Péter friss hírei

    Támogatás típusa Jelenlegi összeg Felvetett új összeg
    Családi pótlék (1 gyermek) 12 200 Ft 24 000 Ft
    Emelkedés mértéke – +11 800 Ft
    Változás aránya – közel duplázás
  • Hivatalos választási végeredmény: 141-52 -re verte a Tisza Párt a Fideszt!

    Hivatalos választási végeredmény: 141-52 -re verte a Tisza Párt a Fideszt!

    A Nemzeti Választási Iroda (NVI) megszámolta a külképviseleteken és az átjelentkezők által leadott szavazatokat is, ezzel kialakult a vasárnapi választás végeredménye. A Tisza Párt a vasárnap esti eredményhez képest még tovább növelte mandátumai számát: összesen 141 mandátumot szerzett a 199 fős Országgyűlésben. Mivel 133 mandátumtól van kétharmad, ez bőven alkotmányozó többséget jelent. A Fidesz csúfos vereséget szenvedett, és ezzel valószínűleg végük is van (reméljük).

    Hivatalos hírek: Tisza párt és Magyar Péter

    A rendszerváltás óta soha egyetlen párt nem nyert ennyivel választást. A Fidesz négy kétharmada közül a legjobb eredmény 135 mandátum volt 2022-ben. A részvétel minden eddigi rekordot megdöntött a 2026-os választáson: a választópolgárok 79,56 százaléka szavazott. 5 988 778 ember adta le voksát, ilyen sokan még soha nem vettek részt országgyűlési választáson a rendszerváltás óta.

    A közel végleges eredmény szerint a Tisza Párt 141 mandátuma mellett a Fidesznek 52, a Mi Hazánknak 6 képviselője lesz az Országgyűlésben.

    • A Tisza a pártlistákra leadott szavazatok 53,18 százalékát kapta meg, ami 3 385 890 szavazatot jelent.
    • A Fidesz-KDNP-re a szavazók 38,61 százaléka voksolt, a pártot 2 458 337 ember támogatta szavazatával.
    • A Mi Hazánk 5,63 százalékos támogatottságot ért el 358 372 pártlistás szavazattal.
    • A DK és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt nem jutott be a parlamentbe. A DK elérte az 1 százalékos küszöböt (1,1 százalék, 70 298 szavazat), ami után a működéséhez állami támogatást kap és nem kell visszafizetnie a kampánytámogatást. A Magyar Kétfarkú Kutya Párt (MKKP) viszont az 1 százalékos küszöb alatt maradt, ezért 686 millió forintot kell visszautalnia az államnak. A párt emiatt gyűjtést indított. A választási eredményük miatt mostantól állami támogatásra sem lesznek jogosultak.
    blank

    A Tisza a 106 egyéni választókerületből 96-ban nyert. A Fidesz mindössze 10 egyéni választókerületet tudott elvinni. Ez rendkívül súlyos veszteséget jelent, tekintve hogy négy éve még 87 választókerületben győztek, tehát 2022-höz képest elveszítettek 77 körzetet, azaz az egyéni választókerületeik 88 százalékát. A Tisza olyan, régóta erősen fideszes vármegyéket is átfordított, mint Bács-Kiskun, Somogy vagy Zala.

    A Fidesz vesztesége az egyéni és listás mandátumok összesítését nézve is tetemes: a pártnak mindössze 52 képviselője lesz az országgyűlésben, tehát az eddigi parlamenti helyeik 60 százalékát elvesztették.

    A Tisza a vasárnap éjszakai eredményéhez képest még 4 további mandátumot szerzett: egyet a töredékszavazatokból, hármat pedig a külképviseletekről beérkező és a Magyarországon belül átjelentkezők által leadott szavazatokkal. A Tisza jelöltjei három egyéni választókerületben tudtak fordítani.

    • A Tolna megye 3-as számú, Paks központú egyéni választókerületben a tiszás Cseh Tamás nyerte a választást (47,42 százalék, 20 880 szavazat) a fideszes Süli Jánossal szemben (45,39 százalék, 19 987 szavazat).
    • A dombóvári székhelyű Tolna 2-es választókerületben a tiszás Szijjártó Gábor 46,58 százalékkal nyert a fideszes Csibi Krisztinával szemben, aki a szavazatok 45,07 százalékát szerezte meg.
    • Fordított és nyert a Tisza Párt jelöltje Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 6-os számú, Nyírbátor központú választókerületében. Barna-Szabó Tímea (47,91 százalék, 24 831 szavazat) az átjelentkezők és a külképviseleteken szavazók voksaival legyőzte a Fidesz–KDNP jelöltjét, Simon Miklóst, aki múlt vasárnap még 174 szavazattal vezetett (45,75 százalék, 23 713-an szavazat).
    • Töredékszavazatok: mivel a legtöbb helyen szoros eredmény született, a Fidesz jelöltjei csak szűk többséggel nyertek, a Tisza második helyen végzett jelöltjei viszont ezekben a körzetekben is sok szavazatot kaptak, ezeket mind beszámítják a listás mandátumok meghatározásához (győzteskompenzáció, veszteskompenzáció). Ennek köszönhetően lett még egy listás mandátuma a Tiszának, amelyet Havasi Balázs Márk kap meg.

    A legszorosabb eredmény a balassagyarmati székhelyű Nógrád 2-es számú választókerületben volt. Itt a fideszes Balla Mihály (44,58 százalék) 211 szavazattal előzte meg a tiszás Molnár Zoltánt (44,22 százalék). Szintén nagyon szoros lett az eredmény a Sárvár központú Vas megyei 2-es egyéni választókerületben, ahol a fideszes Ágh Péter 258 szavazattal győzött a tiszás Strompová Viktóriával szemben. Mivel itt választási csalás gyanúja merült fel, Magyar Péter felszólította Ágh Pétert, hogy ne vegye fel mandátumát. Ebben a körzetben indítottak ugyanis egy Magyar Péter nevű független jelöltet, akinek az ajánlásgyűjtésénél – egy DK-s és egy másik indulóval együtt – problémák merültek fel, az ügyben a rendőrség nyomoz. Magyar szerint a Fidesz állt a kerületben függetlenként induló, szintén Magyar Péter nevű jelölt mögött, és úgy gondolja, hogy a rá leadott szavazatok miatt nem nyert a Tisza Párt jelöltje.

    A két legnagyobb arányú győzelmet tiszás jelöltek érték el. A szegedi Csongrád-Csanád 1-es választókerületben a tiszás Stumpf Péter a szavazatok
    67.85 százalékát szerezte meg, és 28 448 szavazattal kapott többet mint a fideszes Farkas Levente (24.45 százalék). Budapest 5-ös számú választókerületében a tiszás Weigand István (68,59 százalék) 27 899 szavazattal győzte le a fideszes Kovács Balázs Norbertet (23,74 százalék).

    A magyarországi lakcímmel nem rendelkező, határon túli magyarok csak pártlistára szavazhattak. 2022-höz képest jelentősen megnőtt a levélszavazatok száma. Akkor 265 628 érkezett, most 335 591. A levélszavazatok elsöprő 84 százaléka a Fidesz-KDNP-re érkezett, de 2022-höz képest itt is változtak az arányok, mert akkor a levélszavazatok 93 százaléka érkezett az eddigi kormánypártra. A Tisza kapta a levélszavazatok 13,85 százalékát, a Mi Hazánk az 1,55 százalékát.

    Ezúttal nem lesz mandátuma a parlamentben egyetlen hazai kisebbségnek sem. A Magyarországi Romák Országos Önkormányzatának sem sikerült elérnie az ehhez szükséges szavazatszámot.

    A Nemzeti Választási Bizottság legkésőbb május 4-ig állapítja meg a hivatalos végeredményt. Szerdán Sulyok Tamás köztársasági elnök a Sándor-palotában fogadta Magyar Pétert, ahol bejelentette: őt kéri fel miniszterelnöknek. A parlamentbe jutó pártok pénteken egyeztetést tartottak az új Országgyűlés felállításáról. Az új parlament legkorábban május 7-én (csütörtökön) vagy május 8-án (pénteken) tarthatja meg az alakuló ülését. Ezen már meg is választhatják miniszterelnöknek Magyar Pétert, aki le is tenné a miniszterelnöki esküt.

    A Tisza Párt azt szeretné, ha a rákövetkező kedden már megtarthatnák a leendő miniszterek bizottsági meghallgatását, és a kormány minél hamarabb megalakulna. „Nem szeretnénk egy olyan interregnumot, amikor még Orbán-kormány van, de Magyar Péternek hívják a miniszterelnököt” – mondta pénteken Magyar Péter írja a Telex.hu

  • Magyar Péter bejelentése: Ő lesz a Tisza Párt frakcióvezetője!

    Magyar Péter bejelentése: Ő lesz a Tisza Párt frakcióvezetője!

    Magyar Péter szombaton reggel bejelentette közösségi oldalán, hogy ki lesz a Tisza Párt frakcióvezetője.

    A posztból kiderült, hogy a Tisza kormány jövő hétfőn tartja meg az első frakcióülését. Azt is kiemelte Magyar, hogy ekkora mértékű felhatalmazás ugyanakkor felelősséget is von maga után.

    Majd bejelentette: „A valaha volt legnagyobb és legerősebb frakció vezetésére Bujdosó Andrea képviselő asszonyt, az eddigi fővárosi frakcióvezetőnket javaslom.”

    A poszt végén még boldog névnapot kívánt a leendő frakcióvezető asszonynak.

    Bujdosó Andrea pénteken Magyar Péter és Velkey György László mellett ott volt a Parlamentben az országgyűlés alakuló ülését előkészítő tárgyalásokon. Már pénteken feltételezték, hogy kettőjük közül kerülhet ki a házelnök és a Tisza Párt frakcióvezetője. Ennek a találgatásnak vetett véget most Magyar Péter.

  • Tisza Párt és az euró bevezetése: mikor jöhet a váltás Magyarországon?

    Tisza Párt és az euró bevezetése: mikor jöhet a váltás Magyarországon?

    Az euró bevezetése hosszú évek óta visszatérő kérdés a magyar gazdaságban, azonban a 2026-os politikai változások után ismét a középpontba került a téma. A Tisza Párt gazdasági programjának egyik kulcseleme a közös európai valuta bevezetése, amely jelentős hatással lehet a gazdaság egészére.

    A párt szakértői szerint az euró nem csupán politikai döntés, hanem gazdasági szükségszerűség is lehet. Az elképzelések szerint a cél nem az azonnali bevezetés, hanem egy fokozatos, több év alatt megvalósuló folyamat, amely során Magyarország teljesíti az eurózónához szükséges feltételeket.

    Valuta – deviza friss mai árfolyamok

    Mit mond a Tisza Párt az euró bevezetéséről

    A Tisza Párt gazdasági szakértője, Kármán András szerint az euró bevezetése stabilabb és kiszámíthatóbb gazdasági környezetet teremtene. A vállalkozások megszabadulhatnának az árfolyamkockázattól, csökkennének a finanszírozási költségek, és erősödne a befektetői bizalom.

    A szakértői álláspont szerint a magyar gazdaság már most is szorosan kötődik az eurózónához, így a közös valuta bevezetése logikus következő lépés lehet. Ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy ez nem egyik napról a másikra történik meg.

    Mikor jöhet az euró Magyarországon

    A jelenlegi elképzelések szerint Magyarország akár a következő évtized elején kerülhet közel az euró bevezetéséhez. Egyes nyilatkozatok alapján 2030 körül teljesülhetnek azok a feltételek, amelyek szükségesek a csatlakozáshoz.

    Más elemzések szerint a tényleges bevezetés akár 3–5 éves folyamat is lehet attól a ponttól kezdve, amikor a gazdaság már megfelel az elvárásoknak.

    Ez azt jelenti, hogy reálisan nézve az euró bevezetése nem azonnali, hanem egy több lépcsős, hosszabb távú projekt.

    Milyen feltételeket kell teljesíteni

    Az euró bevezetéséhez Magyarországnak teljesítenie kell az úgynevezett maastrichti kritériumokat. Ezek közé tartozik

    az alacsony infláció
    a stabil árfolyam
    a fegyelmezett költségvetés
    az államadósság megfelelő szintje

    Jelenleg ezek közül több feltétel sem teljesül, ami azt jelenti, hogy komoly gazdaságpolitikai fordulatra lehet szükség a cél eléréséhez.

    Már elindultak az egyeztetések

    A téma nemcsak elméleti szinten van napirenden. A Tisza Párt szakértői már egyeztetéseket kezdtek a jegybankkal az euró bevezetésének lehetőségeiről.

    Egy találkozón a felek egyetértettek abban, hogy az euró bevezetésének célkitűzése önmagában is pozitív hatással lehet a gazdaságra, például csökkentheti a kamatokat és mérsékelheti az inflációs várakozásokat.

    Ez arra utal, hogy a folyamat már a politikai szándék szintjén is komoly előkészítés alatt áll.

    Milyen előnyei lehetnek az eurónak

    Az euró bevezetésének egyik legnagyobb előnye a stabilitás. A forint árfolyamának ingadozása gyakran okoz bizonytalanságot, amely a vállalkozásokat és a lakosságot is érinti.

    A közös valuta használata csökkentheti az árfolyamkockázatot, egyszerűbbé teheti a nemzetközi kereskedelmet, és erősítheti a gazdaság versenyképességét.

    Emellett a befektetők számára is vonzóbbá válhat az ország, ami hosszabb távon gazdasági növekedést hozhat.

    Milyen kockázatokkal járhat

    Az euró bevezetése ugyanakkor nem kockázatmentes. Az egyik legfontosabb kérdés az, hogy Magyarország mennyire tud alkalmazkodni egy közös monetáris rendszerhez, ahol a kamatpolitikát már nem a hazai jegybank határozza meg.

    Emellett a költségvetési fegyelem is kulcsfontosságú, hiszen az eurózóna szabályai szigorúbbak, mint a jelenlegi hazai gyakorlat. Ha ezek nem teljesülnek, az akár gazdasági feszültségekhez is vezethet.

    Mit jelent ez a lakosságnak

    A hétköznapi emberek számára az euró bevezetése elsősorban az árak, bérek és megtakarítások szempontjából fontos.

    Pozitívum lehet a stabilabb árak és a kiszámíthatóbb gazdasági környezet, ugyanakkor sokan tartanak attól, hogy az átállás idején bizonyos termékek és szolgáltatások ára emelkedhet.

    Ezért a bevezetés folyamata nemcsak gazdasági, hanem társadalmi szempontból is komoly előkészítést igényel.

    Összegzés

    A Tisza Párt euróbevezetési tervei új lendületet adtak egy régóta vitatott kérdésnek. A politikai szándék egyértelmű, és a szakmai egyeztetések is megkezdődtek.

    Ugyanakkor az euró bevezetése nem gyors döntés, hanem hosszú és összetett folyamat. A következő években az dőlhet el, hogy Magyarország képes-e teljesíteni az ehhez szükséges feltételeket, és valóban beléphet-e az eurózónába.

    Kövesse a friss Gazdasági híreket a Hírkeresőn

  • Nyugdíjasok figyelem: A Tisza Párt nyugdíjprogramja óriási pénzt hoz mindenkinek!

    Nyugdíjasok figyelem: A Tisza Párt nyugdíjprogramja óriási pénzt hoz mindenkinek!

    A Tisza Párt nyugdíjakat érintő vállalásai egyszerre szólnak a jelenlegi ellátások megtartásáról és új elemek bevezetéséről. A Pénzcentrum szerint a program egyik legfontosabb üzenete, hogy nem nyúlnának hozzá a 13. havi nyugdíjhoz, sőt megtartanák a Nők 40-et is, emellett bevezetnék a Férfiak 40 konstrukcióját is. A bejelentett intézkedések összességében 650–750 milliárd forintos többletkiadást jelenthetnek, amelyet a párt vagyonadóból, uniós forrásokból, valamint a kormányzati pazarlás és propagandakiadások visszafogásából fedezne.

    Így változik a nyugdíj: új juttatásokat is ígérnek a nyugdíjasoknak

    A program egyik legtöbbet emlegetett eleme a 14. havi nyugdíjmegtartása mellett a Nyugdíjas SZÉP-kártya bevezetése. A tervek alapján a nyugdíjasok 97 százaléka lenne jogosult a pluszjuttatásra: a 250 ezer forint alatti nyugdíjat kapók évente 200 ezer forintot, a 250 és 500 ezer forint közötti ellátásban részesülők pedig 100 ezer forintot kapnának ilyen formában, míg az 500 ezer forint feletti nyugdíjak mellé már nem járna ez a támogatás.

    A lap szerint a Tisza nyugdíjpolitikája nemcsak új pénzekről szól, hanem arról is, hogy igazságosabbá tennék a jelenlegi rendszert. A cikk felidézi, hogy a jelenlegi emelési mechanizmust sok kritika éri, mert kizárólag az inflációhoz kötött, ezért a nyugdíjak nem követik le a bérek növekedését.

    A párt korábbi nyilatkozatai alapján rövid távon az inflációkövető emelés maradna, hosszabb távon azonban olyan modell jöhetne, amely a gazdasági növekedést vagy az átlagbérek alakulását is figyelembe veszi. Ez a gyakorlatban közelebb állhat a korábbi svájci indexáláshoz, még ha nem is pontosan annak visszaállítását jelentené.

    A nyugdíjrendszer átalakítása komoly vitákat hozhat

    A Pénzcentrum ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy a magyar nyugdíjrendszer átalakítása elkerülhetetlen kérdés maradhat, függetlenül attól, ki van kormányon. A cikk szerint korábban már az OECD-jelentés is több érzékeny javaslatot tett, köztük a nyugdíjkorhatár emelését, a 13. havi nyugdíjkorlátozását, a járulékemelést, az előrehozott csökkentett nyugdíj visszavezetését, valamint a Nők 40 szigorítását.

    A lap szerint ezek közül jelenleg legfeljebb az előrehozott, csökkentett nyugdíj visszahozása tűnhet reálisnak, miközben a nyugdíjkorhatár emelése, a 13. havi nyugdíj korlátozása és a Nők 40 szigorítása egyelőre nincs napirenden.

    Friss hírek nyugdíjasoknak: Hírkereső nyugdíj hírek

  • Adójóváírás a minimálbér után: változás jöhet, itt a Tisza Párt bejelentése!

    Adójóváírás a minimálbér után: változás jöhet, itt a Tisza Párt bejelentése!

    Az elmúlt időszakban egyre nagyobb figyelem irányul a bérek és az adózás átalakítására, különösen a választások után. A gazdaságpolitikai viták középpontjába került egy új javaslat, amely alapjaiban változtathatja meg a munkavállalók nettó jövedelmét. Az elképzelés lényege, hogy a minimálbért és az alacsonyabb kereseteket terhelő adók csökkenjenek, ami közvetlenül növelheti a fizetéseket.

    Minimálbér összege és változások

    A tervek szerint az adórendszer átalakítása elsősorban az alacsonyabb jövedelműeket célozza, miközben a magasabb keresetűek nagyobb teherviselésére épít. Ez a megközelítés jelentős fordulatot hozhat a jelenlegi egykulcsos adórendszerhez képest, és hosszabb távon átrendezheti a bérstruktúrát Magyarországon.

    Adójóváírás a minimálbér után

    A javaslat egyik legfontosabb eleme, hogy a minimálbért keresők esetében csökkenne a személyi jövedelemadó mértéke. A jelenlegi 15 százalékos adókulcs gyakorlatilag 9 százalékra mérséklődne adójóváírás formájában, ami jelentős nettó béremelkedést eredményezhet.

    Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy egy minimálbéren dolgozó havi szinten akár több tízezer forinttal is többet vihetne haza. A cél egyértelmű: növelni a legalacsonyabb jövedelműek vásárlóerejét, és csökkenteni a bérből élők terheit.

    Nem csak a minimálbéresek járhatnak jól

    A tervezet nem áll meg a minimálbér szintjén. A mediánbérig terjedő jövedelmek esetében is fokozatosan csökkenne az adóteher. Ez sávos rendszerben működne, vagyis minél alacsonyabb valakinek a fizetése, annál nagyobb mértékű adójóváírásra számíthat.

    A számítások szerint például egy közepes jövedelmű dolgozó is havi több ezer forinttal több nettó fizetést kaphatna. Ez széles társadalmi réteget érinthet, így a hatás nemcsak a legalsó jövedelmi csoportokra korlátozódna.

    Fordulat jöhet a bérekben

    A szakértők és a Tisza Párt szerint egy ilyen rendszer bevezetése valódi fordulatot hozhat a bérek alakulásában. Az alacsonyabb keresetek nettó növekedése nemcsak az érintettek életminőségét javíthatja, hanem a fogyasztást is élénkítheti.

    Ez különösen fontos lehet egy olyan gazdasági környezetben, ahol a háztartások kiadásai folyamatosan emelkednek. A magasabb nettó jövedelem több pénzt hagyhat a családoknál, ami a gazdaság egészére is pozitív hatással lehet.

    Költségvetési kérdések és kockázatok

    Bár az intézkedés sokak számára kedvező lehet, komoly kérdéseket vet fel az állami költségvetés szempontjából. Az adócsökkentés ugyanis bevételkieséssel járhat, amit valamilyen módon pótolni kell.

    A tervek szerint ezt részben a magasabb jövedelműek nagyobb hozzájárulása fedezheti, például új típusú adók vagy átalakított adókulcsok révén. Ugyanakkor a szakértők szerint nem egyértelmű, hogy ez elegendő lesz-e a kieső bevételek kompenzálására.

    Mit jelent ez a munkavállalóknak

    A változások legnagyobb nyertesei egyértelműen az alacsonyabb és közepes jövedelmű dolgozók lehetnek. Számukra a nettó fizetés növekedése kézzelfogható segítséget jelenthet a mindennapi kiadások fedezésében.

    Ugyanakkor a magasabb jövedelműek esetében elképzelhető, hogy a jelenlegihez képest nagyobb közteherrel kell számolni. Ez hosszabb távon átrendezheti a jövedelmi különbségeket is, ami a társadalmi egyenlőtlenségek csökkenését célozhatja.

    Mikor jöhetnek a változások

    Egyelőre a javaslatok még nem véglegesek, és számos részlet kidolgozásra vár. A konkrét intézkedések bevezetése attól függ, hogy milyen gazdaságpolitikai döntések születnek a következő időszakban.

    Az azonban már most látszik, hogy az adójóváírás kérdése kulcsszerepet játszhat a jövőbeli bérpolitikában. Ha a tervek megvalósulnak, jelentős változás jöhet a magyar bérrendszerben, amely hosszú távon is hatással lehet a gazdaság működésére.

    Összességében tehát az adójóváírás bevezetése nemcsak egyszerű adócsökkentés lenne, hanem egy átfogóbb gazdasági szemléletváltás része. A következő időszakban eldőlhet, hogy ez valóban megvalósul-e, és ha igen, milyen formában alakítja át a magyar béreket.

    Hírkereső friss hírek percről percre

  • Jellinek Dániel egyetért a Tisza Párt intézkedésével!

    Jellinek Dániel egyetért a Tisza Párt intézkedésével!

    A vagyonadó önmagában nem ördögtől való, de rosszul megtervezve tőkét űzhet ki az országból – erről beszélt az egyik leggazdagabb magyar. Jellinek Dániel szerint a Tisza-kormány gazdaságpolitikájának valódi tétje nem az irány, hanem a kivitelezés: ha a szabályok kiszámíthatók, Magyarország újra vonzó lehet a befektetőknek, ha nem, akkor éppen az ellenkezője történik.

    Tisza Párt és Magyar Péter friss hírek

    Meglepő kijelentést tett Magyarország egyik leggazdagabb üzletembere. Jellinek Dániel alapvetően méltányosnak tartja a vagyonadó gondolatát, vagyis azt az elvet, hogy a nagyobb vagyonnal rendelkezők nagyobb arányban járuljanak hozzá a közterhekhez. Megítélése szerint a Tisza Párt által javasolt 1 százalékos adókulcs és az 1 milliárd forintos belépési küszöb első ránézésre arányos konstrukciót jelez.

    Az Indotek-csoport vezérigazgatója ugyanakkor kiemelte hvg.hu-nak adott interjújában, hogy hangsúly a részletszabályokon van. Szerinte kulcskérdés az adóalap meghatározása: vállalati vagyon esetében nem mindegy, hogy a saját tőke vagy a piaci cégérték képezi az alapot. Emellett indokoltnak tartja a különbségtételt a holdingstruktúrák és az operatív vállalatok között, hiszen utóbbiaknál könnyen előállhat olyan helyzet, hogy a rendelkezésre álló szabad cash flow nem fedezi az adófizetési kötelezettséget.

    Lakáspiac: a kínálat lehet a szűk keresztmetszet

    Az ingatlanpiacon az elmúlt években elsősorban a kereslet élénkítése dominált, a következő időszakban azonban a kínálati oldal erősítése válhat meghatározóvá. Ennek feltétele egy gyorsabb, kiszámíthatóbb és következetesebb fejlesztési és engedélyezési környezet kialakítása.

    Kiemelte, hogy a döntési folyamatok időkereteinek optimalizálása minden érintett – fejlesztők, önkormányzatok, hatóságok – számára kötelező kellene legyen. Ez nemcsak felgyorsítaná a beruházásokat és csökkentené a költségeket, hanem közvetve az árak mérséklődéséhez is hozzájárulhatna, ami a fiatalok lakáshoz jutását és a családalapítást is segítheti.

    Kkv-politika: torzítás helyett ösztönzés

    A hazai kis- és középvállalatok támogatását fontos célnak nevezte, ugyanakkor hangsúlyozta: a nemzetközi tapasztalatok szerint ennek leghatékonyabb eszközei nem a piaci működés közvetlen torzításában rejlenek.

    Sokkal inkább a kedvezményes finanszírozási konstrukciók, garanciaprogramok, képzések és együttműködések ösztönzése jelenthet tartós megoldást. Ezek hosszabb távon erősítik a versenyképességet anélkül, hogy bizonytalanságot vinnének a gazdasági környezetbe.

    Befektetői bizalom: a legnagyobb kockázat a meglepetés

    A befektetési környezet szempontjából a legfontosabb tényezőnek a kiszámíthatóságot nevezte. Szerinte egy befektető számára nem az a döntő, hogy egy szabály szigorúbb vagy lazább, hanem az, hogy előre látható-e.

    A legnagyobb kockázat ugyanis a meglepetés, amely közvetlenül hat a kockázati felárakra és a finanszírozhatóságra. Hangsúlyozta azt is, hogy a befektetések teljes életciklusának működnie kell: nemcsak a belépés, hanem a kiszállás lehetősége is kulcskérdés, amihez likvid piac és erősebb nemzetközi befektetői jelenlét szükséges.

    Egészségügy: új modell, új egyensúly

    Az egészségügy finanszírozásában a régióban már megjelent co-payment alapú modellek bevezetésének lehetőségét vetette fel. Ezek lényege, hogy

    az állam a magánszolgáltatóknak is megtéríti az ellátás egy részét, a fennmaradó összeget pedig a beteg magánbiztosítással vagy saját forrásból fedezi.

    Ez a rendszer ösztönözheti a magánberuházásokat és az öngondoskodást, miközben csökkentheti az állami ellátórendszer terhelését. Az új kapacitások megjelenése javíthatja az ellátás színvonalát és az életminőséget is. Ugyanakkor megfelelő szabályozás hiányában nőhetnek az egyenlőtlenségek, ezért a hozzáférési garanciák kialakítása kulcsfontosságú.

    Hírkereső friss hírek és cikkek

  • 2026 május 6-án miniszterelnök lesz Magyar Péter

    2026 május 6-án miniszterelnök lesz Magyar Péter

    Kezdenek felpörögni az események a kétharmados Tisza-győzelemmel véget érő parlamenti választások utáni napokban. Magyar Péter szerda reggel interjút adott a közmédiának, ezt követően Sulyok Tamás köztársasági elnökkel egyeztetett, amely után doorstep sajtótájékoztatót tartott, majd újabb nemzetközi tárgyalásokat folytat.

    A sajtótájékoztatón kiderült, hogy várhatóan mikor alakul meg az új Országgyűlés és mikor állhat fel hivatalosan is az új kormány. Közben a forint látványos ereje megmaradt, a magyar kötvényeket vették tovább úgy, hogy közben mindhárom nagy nemzetközi hitelminősítő megszólalt a választás után.

    Pénteken kezdődnek meg az egyeztetések a parlament alakuló üléséről

    Május 4-én kerülhet sor az alakuló ülésre, vagy 6.-7. lehet reálisan az első alakuló ülés – részletezte.

    Sulyok Tamás Magyar Pétert javasolja miniszterelnöknek. Ezt követően kap kormányalakítási megbízást a Tisza Párt vezetője.

    Arról is beszélt, hogy a jelenlegi kormány nem adott át még semmilyen informaciót az aktuális ügyekről, így például az üzemanyagok stratégiai készletéről vagy az energiabiztonság más szempontjairól.

    Nem sokkal Magyar Péter után érkezik Sulyok Tamáshoz Orbán Viktor leköszönő miniszterelnök, majd egyeztet a harmadik, parlamentbe jutó párt vezetőjével is – árulta el Magyar Péter.

    A Tisza Párt kibővített vezetése

    Kármán András fotójáról leolvasható, hogy kik tartoznak a párt kibővített elnökségébe, a Telex szedte össze az érintettek nevét és tisztségét:

    • Kármán András, a Tisza költségvetési és adópolitikai szakértője;
    • Kapitány István, a párt gazdaságfejlesztési és energetikai szakértője;
    • Radnai Márk, a párt alelnöke, az Esztergom központú Komárom-Esztergom 2-es választókerület országgyűlési képviselője;
    • Tanács Zoltán, a Tisza kormányzati programalkotásért és kormányzásra való felkészüléséért felelős vezetője, a Budapest 01-es választókerület országgyűlési képviselője;
    • Forsthoffer Ágnes, a párt alelnöke, a Balatonfüred központú Veszprém 2-es választókerület országgyűlési képviselője;
    • Tarr Zoltán, a párt alelnöke és európai parlamenti delegációjának vezetője;
    • Bujdosó Andrea, a párt Budapesti Közgyűlési képviselőcsoportjának frakcióvezetője, a Pilisvörösvár központú Pest 3-as választókerület megválasztott országgyűlési képviselője;
    • Melléthei-Barna Márton, a Tisza Párt jogásza, a párt mögött álló Legyél a Változás Egyesület elnöke;
    • Orbán Anita, a Tisza külpolitikai szakértője, a külügyminiszteri poszt várományosa;
    • Velkey György, Magyar Péter kabinetfőnöke, a Budapest 6-os választókerület megválasztott országgyűlési képviselője;
    • Pósfai Gábor, a párt operatív igazgatója, a Pest 2-es választókerület megválasztott országgyűlési képviselője;
    • Tóth Péter, a Tisza Párt kampányfőnöke;
    • Tárkányi Zsolt, a Tisza Párt sajtófőnöke, a Debrecen központú Hajdú-Bihar 1-es választókerület megválasztott országgyűlési képviselője.
    tisza elnökség
  • Magyar Péter Brüsszelbe megy, a Tisza Párt haza hozza az Úniós milliárdokat!

    Magyar Péter Brüsszelbe megy, a Tisza Párt haza hozza az Úniós milliárdokat!

    Az Európai Bizottság világos feltételekhez köti a befagyasztott milliárdok sorsát. Magyar Péter kormányának 27 kulcsfontosságú reformot kell végrehajtania, ha hozzá akar férni a mintegy 35 milliárd eurós uniós forráshoz – írja a Financial Times.

    További hírek itt: Tisza Párt

    Az Európai Bizottság 27 feltétel teljesítését várja el az újonnan felálló Tisza-kormánytól, ezekhez köti 35 milliárd eurónyi befagyasztott uniós forrás feloldását −idézi az economx.hu a pénzügyi lap cikkét, amely szerint Magyar Péter kétharmados parlamenti többsége felülmúlta Brüsszel várakozását. Ugyanakkor ez magasabbra tette a lécet azzal kapcsolatban is, hogy az Európai Bizottság mit vár el az új kormánytól.

    Két EU-s diplomata más tagállamokból azt nyilatkozta az FT-nek,

    a kapcsolatok helyreállításánál kulcsfontosságúnak tartják, hogy Magyarország feloldja az Ukrajnának nyújtott 90 milliárd eurós hitel blokkolását és az Oroszország elleni következő szankciók vétóját.

    Egy harmadik diplomata szerint kulcsfontosságú Magyarország bírósági rendszerének és biztonsági szolgálatainak reformja, valamint a legnagyobb közintézmények és állami vállalatok vezetőségének leváltása is.

    A bizottság szóvivője szerint közel 35 milliárd eurónyi, Magyarországnak szánt uniós forrást fagyasztottak be a Brüsszellel fennálló viták következményeként. Ez magában foglalja az EU költségvetéséből származó, közel 18 milliárd eurót, amit Brüsszel a jogállamiság megsértése, a megnövekedett korrupciós kockázatok és az igazságszolgáltatás függetlenségének aláásására hivatkozva leállított.

    Számos antikorrupciós lépésre lenne szükség

    Mint a 24.hu megírta, az Európai Bizottság 2022-ben 27 – korrupcióellenes és jogállamisági reformintézkedés – „mérföldkő” és „szupermérföldkő” teljesítéséhez kötötte azt, hogy a Magyarországnak járó, de befagyasztott kohéziós pénzeket felszabadítsa. Az Orbán-kormány a 27 feltétel közül eddig mindössze négyet teljesített. A nem teljesített mérföldkövek közt egyebek mellet a következőket találjuk:

    • a magyar kabinettől azt várja az Európai Bizottság, hogy csalás- és korrupcióellenes stratégiákat, valamint cselekvési tervet hozzon létre.
    • A bizottság azt várta a magyar kormánytól, hogy dolgozzon ki egy monitoringrendszert, amely nyomon követi az olyan közbeszerzési felhívásokat, amelyekre csak egyetlen ajánlattevő jelentkezik.
    • A közszereplői vagyonnyilatkozatok személyi és tárgyi hatályának kiterjesztése, vagyis több embernek és többféle vagyonról, jövedelemről kellene nyilatkoznia.
    • Az információszabadsággal, az adatnyilvánossággal kapcsolatban is lépéseket várnak. Például a közpénzek elköltésével összefüggő információkat, a közkiadásokra vonatkozó szerződéses adatokat teljesen transzparenssé kellene tenni.

    A bizottsági tisztviselők gyors tárgyalásokra számítanak Magyar Péterrel és csapatával a Magyarország által az Európai Bíróság ítélete betartásának megtagadása miatt kialakult patthelyzet megoldása érdekében, amely ítélet szerint Budapest menedékjogi törvénye ellentétes az uniós szabályokkal.

    Ez a vita napi 1 millió eurós bírságot szab ki Magyarországra, ez mára közel 900 millió euróra nőtt, amit Brüsszel levon az ország uniós költségvetésből való részesedéséből.

    Az FT szerint Brüsszel óvakodik attól, hogy megismételje Donald Tusklengyel miniszterelnök 2023-as újraválasztása utáni lépéseit, amikor a Bizottság gyorsan felszabadította az előző jobboldali kormány alatt befagyasztott pénzeszközöket.

  • A Medián mérései voltak a legpontosabbak, erről Török Gábor beszélt!

    A Medián mérései voltak a legpontosabbak, erről Török Gábor beszélt!

    Megemlítette még a 21 Kutatóközpontot is. „Megérdemli ez a két kutató és intézeteik, hogy itt is gratuláljunk a munkájukhoz. Nem a szakma halott, bár kétségtelenül sokan dolgoztak azon, hogy meggyilkolják.

    Medián kutatások, eredmények és cikkek

    Nekem személyesen az a tanulság, hogy még annál is jobban bízhatunk bennük, mint amennyire most tettük, tettem” – posztolta Török Gábor politológus hétfőn a Facebookon a Medián és a 21 Kutatóközpont március 25-i méréseire utalva.

    Az elemző a két kutatóintézet márciusi méréseire utalt a posztban, a 21 Kutatóközpont március végén megjelent felmérésében azt prognosztizálta, hogy több korábban erősen fideszes körzetben is átvette a vezetést a Tisza, azt mérték többek között, hogy jelentős előnye van a tiszás jelöltnek a pécsi (Baranya 2) és a miskolci (Borsod 1) választókerületben, valamint vezet az egyik székesfehérvári (Fejér 2) és ráckevei (Pest 9) körzetben is, amelyek kulcsfontosságúak lehetnek a várakozások szerint.

    Török Gábor utalt a Medián március 25-i mérésére is, amelyben az intézet 58 százalékos Tisza, 35 százalékos Fidesz–KDNP eredményt mért a választásra. A felmérésről később Gulyás Gergely a kormányinfón azt állította, hogy „bárki tud ilyen felmérést vásárolni”, és hamisítással vádolta meg Hann Endrét, az intézet vezetőjét.

    Utóbbival kapcsolatban kerestük Gulyás Gergelyt, hogy megtudjuk, tervez-e bocsánatot kérni Hann Endrétől, és hogyan kommentálja a Medián mérését a választási eredmény fényében, ha választ kapunk a kérdéseinkre, beszámolunk róla.

    Mutatjuk Magyar Péter győzelmi beszédét