Címke: Tisza Párt

  • Példátlan előny a Tiszánál: mutatjuk a számokat!

    Példátlan előny a Tiszánál: mutatjuk a számokat!

    Példátlan eredményt mutat a Závecz Research frissen nyilvánosságra hozott kutatása. A felmérés szerint a Tisza Párt támogatottsága tovább nőtt a választási győzelem után, miközben a Fidesz tábora jelentősen zsugorodott. A kutatás alapján jelenleg 4,4 millió szavazó áll a Tisza mögött, míg a Fidesz támogatottsága 1,4 millió főre csökkent. A két párt közötti különbség így már 3 millió szavazó.

    A Závecz korábbi méréseihez képest ez rendkívül jelentős változás. Januárban még 2,9 millió támogatóval számoltak a Tisza esetében és 2,5 millióval a Fidesznél, vagyis néhány hónap alatt látványosan szétnyílt az olló.

    A választási győzelem után tovább nőtt a Tisza támogatottsága

    A kutatás szerint a Tisza Párt nem veszített lendületéből a választások után sem. Sőt, a felmérés azt mutatja, hogy a párt támogatottsága tovább erősödött, miközben a Fidesz több mint egymillió szavazót veszíthetett az országgyűlési választások óta.

    Elemzők szerint a jelenség hátterében részben az állhat, hogy a választások után sok korábban bizonytalan választó is a győztes párt mellé állhatott. Emellett az új kormány első intézkedései és az Európai Unióval kapcsolatos megállapodások is pozitív visszhangot kaptak a közvélemény egy részében.

    Mi történik a többi párttal?

    A felmérés alapján a kisebb pártok támogatottsága továbbra is jóval alacsonyabb. A Mi Hazánk Mozgalom eléri az 5 százalék körüli szintet a pártválasztók között, míg a Demokratikus Koalíció és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt támogatottsága 1 százalék körül alakul.

    Ez azt jelenti, hogy a magyar politikai térkép egyre inkább kétpólusúvá válhat, ahol a Tisza és a Fidesz dominálja a politikai versenyt.

    Már korábban is jelentős előnyt mutattak a kutatások

    A mostani eredmény nem előzmények nélküli. A Závecz Research februári mérése szerint a Tisza tábora már akkor meghaladta a 3 millió főt, miközben a Fidesz támogatottsága 2,5 millió körül alakult. A különbség akkor még jóval kisebb volt, de már egyértelmű előnyt jelzett Magyar Péter pártjának.

    Áprilisban egy másik Závecz-felmérés szerint a Tisza a biztos szavazók körében már 54 százalékon állt, míg a Fidesz 40 százalékot ért el. A kutatás akkor azt is felvetette, hogy magas részvétel mellett akár kétharmados többség is kialakulhat.

    Mit jelenthet ez a gyakorlatban?

    A közvélemény-kutatások pillanatfelvételek, ezért nem tekinthetők biztos előrejelzésnek. Ugyanakkor az ilyen mértékű különbségek ritkán fordulnak elő a magyar politikában.

    Ha a most mért trendek hosszabb távon is fennmaradnak, az jelentősen átalakíthatja a politikai erőviszonyokat. A Fidesz számára az egyik legfontosabb kérdés az lehet, hogy sikerül-e visszaszerezni a korábbi támogatóinak egy részét, míg a Tisza célja várhatóan a jelenlegi előny megtartása lesz.

    Még mindig sok a bizonytalan tényező

    A politikai hangulat gyorsan változhat, különösen egy választás utáni időszakban. Gazdasági intézkedések, nemzetközi események vagy akár egy-egy kiemelt politikai vita is jelentősen befolyásolhatja a pártok támogatottságát.

    A Závecz Research legfrissebb felmérése ugyanakkor egyértelmű üzenetet hordoz: jelenleg a Tisza Párt támogatottsága történelmi magasságban van, és a kutatás szerint olyan előnyt épített ki, amilyenre az elmúlt években nem volt példa a magyar politikában.

  • Magyar Péter és Tisza Párt új Kormánya feloldotta a két éve fenntartott vétót az Európai Békekerettel szemben

    Magyar Péter és Tisza Párt új Kormánya feloldotta a két éve fenntartott vétót az Európai Békekerettel szemben

    Jelentős áttörés az uniós pénzek ügyében

    Az elmúlt évek egyik legfontosabb gazdasági fejleménye lehet az a megállapodás, amelyet Magyar Péter kormánya az Európai Bizottsággal kötött az uniós források ügyében. A bejelentés szerint összesen 16,4 milliárd eurónyi korábban befagyasztott támogatás és finanszírozási forrás válhat elérhetővé Magyarország számára.

    Magyar Péter – Tisza Párt friss hírek

    A Reuters értesülése szerint az Európai Bizottság elfogadta az új magyar kormány által vállalt reformokat, és ennek eredményeként megnyílik az út jelentős összegű helyreállítási és kohéziós források előtt.

    Mekkora összegről van szó?

    A nyilvánosságra került információk alapján a csomag összesen 16,4 milliárd eurót tartalmaz.

    Ez több részből áll:

    • 10 milliárd euró helyreállítási alapból,
    • 4,2 milliárd euró kohéziós forrásból,
    • további 2,2 milliárd euró olyan támogatásból, amely bizonyos reformok teljesítéséhez kötött.

    A magyar kormány szerint ez az egyik legfontosabb gazdasági eredmény az elmúlt időszakban, mivel az ország gazdasági növekedését, beruházásait és költségvetési helyzetét egyaránt javíthatja.

    Nem minden pénz érkezik azonnal

    Fontos ugyanakkor, hogy a helyzet ennél összetettebb.

    Több nemzetközi és brüsszeli forrás szerint a megállapodás nem jelenti azt, hogy a teljes összeg azonnal megérkezik Magyarországra. Az Európai Bizottság és a Politico által idézett tisztviselők szerint a mostani egyezség elsősorban politikai megállapodás, amely kijelöli az utat a források lehívásához. Bizonyos feltételeket és reformokat még teljesíteni kell a tényleges kifizetések előtt.

    A Reuters ugyanakkor arról számolt be, hogy az Európai Bizottság már jóváhagyta a források jelentős részének felszabadítását, miután az új kormány reformintézkedései megfeleltek az uniós elvárásoknak.

    Magyar Péter: sikerült meggyőzni Brüsszelt

    A Portfolio-nak adott interjújában Magyar Péter úgy fogalmazott, hogy a Bizottságot nem legyőzni, hanem meggyőzni kellett. Elmondása szerint a magyar fél több olyan garanciát és vállalást tett, amelyek erősítették az Európai Bizottság bizalmát.

    A miniszterelnök szerint a tárgyalások során több alkalommal is változott a helyzet, és volt olyan elem, amelyben közvetlenül a végső bejelentés előtt sikerült megállapodást elérni.

    A forint és a gazdaság is profitálhat

    A piacok pozitívan reagáltak az uniós forrásokról szóló hírekre. Az elmúlt hetekben a forint jelentős erősödést mutatott, részben annak köszönhetően, hogy a befektetők javuló magyar–EU kapcsolatokra számítanak.

    A magyar pénzügyminiszter szerint a felszabaduló források:

    • segíthetik a gazdasági növekedést,
    • csökkenthetik az államadósságot,
    • mérsékelhetik az ország finanszírozási költségeit,
    • új beruházásokat indíthatnak el.

    A pénzek várhatóan 2026 negyedik negyedévétől kezdhetnek megérkezni az országba.

    Miért voltak befagyasztva ezek a pénzek?

    Az Európai Unió korábban jogállamisági és korrupcióellenes aggályok miatt függesztette fel több magyarországi forrás folyósítását. Az új kormány több intézkedést is vállalt ezen problémák kezelésére, köztük átláthatósági és korrupcióellenes reformokat.

    A Reuters szerint ezek a változtatások kulcsszerepet játszottak abban, hogy az Európai Bizottság végül támogatni tudta a források felszabadítását.

    Az év egyik legfontosabb gazdasági híre lehet

    Akárhogyan is alakulnak a következő hónapok technikai egyeztetései, a mostani fejlemény már önmagában is jelentős fordulatot jelent Magyarország és az Európai Unió kapcsolatában.

    A következő hetekben derülhet ki, hogy a vállalt reformok milyen ütemben teljesülnek, és pontosan mikor érkezhetnek meg az első milliárdok Magyarországra. Egy dolog azonban biztos: a 16,4 milliárd eurós forráscsomag az elmúlt évek egyik legnagyobb gazdasági lehetősége lehet az ország számára.

  • Forint árfolyam: Magyar Péter győzelme után történelmi erősödés jött, de meddig tarthat?

    Forint árfolyam: Magyar Péter győzelme után történelmi erősödés jött, de meddig tarthat?

    Az elmúlt hetek egyik legnagyobb gazdasági meglepetése a forint látványos erősödése volt. A magyar deviza az euróval szemben olyan szintekre kapaszkodott vissza, amilyeneket utoljára 2022 elején láthattak a befektetők. Az euró árfolyama több alkalommal a 360 forintos szint alá süllyedt, sőt egyes napokon a 355-ös határt is megközelítette.

    Magyar Péter és Tisza Párt friss hírek

    A piacok szerint a forint erősödésében jelentős szerepet játszott a politikai környezet változása és az a várakozás, hogy Magyarország kapcsolata javulhat az Európai Unióval. A befektetők egy része arra számít, hogy könnyebben érkezhetnek meg a korábban befagyasztott uniós források, ami javíthatja az ország pénzügyi megítélését.

    Magyar Péter győzelmét pozitívan fogadták a piacok

    A nemzetközi pénzügyi szereplők kifejezetten kedvezően reagáltak a választási eredményekre. A Reuters beszámolója szerint a forint közvetlenül a választás után közel hároméves csúcsra emelkedett az euróval szemben, miközben a magyar állampapírok és a Budapesti Értéktőzsde is erősödött. A befektetők a gazdaságpolitikai kiszámíthatóság javulását és az EU-val való együttműködés erősödését árazták be.

    Több elemző szerint a piac már a választások előtt elkezdte árazni a változást. Az erősödő forint és a csökkenő állampapírhozamok azt jelezték, hogy a befektetők jelentős része bizalmat szavazott az új politikai iránynak.

    355 közelében járt az euró

    Május elején a forint olyan erőt mutatott, amelyre évek óta nem volt példa. Az euró árfolyama több alkalommal 360 forint alá került, majd megközelítette a 355-ös szintet is. A Portfolio szerint a magyar fizetőeszköz négyéves csúcsra erősödött, miközben a dollárral és a svájci frankkal szemben is jelentős javulást mutatott.

    Az MNB hivatalos árfolyamadatai alapján május elején az euró árfolyama már 356–359 forintos sávban mozgott, ami jelentős javulás a tavasz eleji szintekhez képest.

    Mi állhat a forinterősödés mögött?

    A szakértők szerint több tényező egyszerre támogatta a magyar devizát.

    Magas kamatszint

    A magyar kamatkörnyezet továbbra is vonzó lehet a befektetők számára. A magasabb hozamok miatt a forintalapú befektetések még mindig versenyképesek a régióban.

    EU-s pénzekkel kapcsolatos várakozások

    A piac azt reméli, hogy a politikai változások után gyorsabban érkezhetnek meg az uniós források. Ez javíthatja az ország külső finanszírozási helyzetét és erősítheti a forintot.

    Befektetői bizalom

    A választások utáni időszakban látványosan nőtt a külföldi befektetők érdeklődése a magyar eszközök iránt. A részvénypiac és az állampapírpiac teljesítménye is ezt tükrözte.

    Meddig maradhat ilyen erős a forint?

    Bár a mostani árfolyam sokak számára kedvező, több elemző arra figyelmeztet, hogy a jelenlegi szintek hosszabb távon nem feltétlenül maradnak fenn.

    Az ING elemzői szerint a forint akár még erősebb szinteket is elérhet rövid távon, ugyanakkor a nemzetközi gazdasági környezet és a hazai infláció továbbra is kockázatot jelent.

    Árokszállási Zoltán közgazdász szerint a forint már túlságosan megerősödhetett, ezért a nyár folyamán ismét a 360–370 közötti sávba gyengülhet vissza az euróval szemben.

    Más előrejelzések még óvatosabbak. Egyes elemzőházak szerint 2027-re akár ismét visszatérhet a 400 forint körüli euróárfolyam, ha az inflációs és költségvetési kockázatok erősödnek.

    Kik járnak jól az erős forinttal?

    Az erősebb forint elsősorban azoknak kedvezhet, akik külföldi termékeket vásárolnak, utazást terveznek vagy devizában fennálló kötelezettségeik vannak. Az importált termékek ára mérséklődhet, ami hosszabb távon az infláció csökkenését is segítheti.

    Ugyanakkor az exportáló vállalatok számára már kevésbé kedvező a helyzet, mert az euróban vagy dollárban realizált bevételeik kevesebb forintot érnek. Emiatt a túlzott forinterősödés a gazdaság egyes szereplőinek már kihívást jelenthet.

    A forint árfolyama továbbra is kulcskérdés marad

    A következő hónapokban a befektetők kiemelten figyelik majd az új gazdaságpolitikai intézkedéseket, az infláció alakulását és az uniós források körüli fejleményeket. Ezek dönthetik el, hogy a forint meg tudja-e tartani a mostani, többéves csúcs közelében lévő szinteket.

    Egyelőre azonban az biztos, hogy Magyar Péter választási győzelme után a forint olyan erőt mutatott, amire hosszú évek óta nem volt példa, és ez az egész régió egyik legfigyeltebb pénzügyi történetévé vált.

  • Vagyonadó Magyarországon: jön az új adó? Ezt kell tudni az egymilliárd feletti vagyonok megadóztatásáról

    Vagyonadó Magyarországon: jön az új adó? Ezt kell tudni az egymilliárd feletti vagyonok megadóztatásáról

    A vagyonadó kérdése az elmúlt hónapok egyik legforróbb gazdasági témájává vált Magyarországon. A közbeszédben, a szakmai fórumokon és a politikai vitákban is egyre gyakrabban merül fel annak lehetősége, hogy a jövőben a nagyobb vagyonnal rendelkező magánszemélyeknek külön adót kellene fizetniük vagyonuk után. Több szakértő szerint a kérdés már nem az, hogy beszélünk-e róla, hanem az, hogy milyen formában valósulhat meg.

    TOP 8 óra friss hírei – folyamatos hírkereső lista

    A vagyonadó lényege, hogy nem a jövedelmet vagy a fizetést adóztatja, hanem a felhalmozott vagyont. Ez lehet ingatlan, értékpapír, vállalkozásban lévő tulajdonrész, készpénz, befektetés vagy akár más nagy értékű eszköz. A cél általában az, hogy a leggazdagabb rétegek nagyobb mértékben járuljanak hozzá a közkiadások finanszírozásához.

    Kiket érinthet a vagyonadó?

    A nyilvánosságra került elképzelések szerint az adó elsősorban az egymilliárd forint feletti vagyonnal rendelkezőket érintheti. Az egyik legtöbbet emlegetett javaslat alapján az egymilliárd forintot meghaladó vagyonrész után évente 1 százalékos adót kellene fizetni.

    Ez azt jelenti, hogy például egy 2 milliárd forintos nettó vagyonnal rendelkező személy esetében az egymilliárd forint feletti rész után keletkezhetne fizetési kötelezettség. A pontos szabályok azonban egyelőre nem ismertek, így számos kérdés nyitott maradt.

    A szakértők szerint az egyik legfontosabb probléma a vagyon meghatározása lehet. Egy ingatlan értékét viszonylag könnyű megállapítani, de jóval bonyolultabb lehet egy családi vállalkozás, egy magántőkealap vagy egy külföldi befektetés értékelése.

    Nemzetközi példák: kevés ország alkalmaz általános vagyonadót

    A vagyonadó nem új találmány, ugyanakkor Európában ma már csak kevés ország alkalmaz klasszikus formában ilyen adót. Jelenleg Svájc, Norvégia és Spanyolország tartozik azok közé az országok közé, ahol működik általános vagyonadó.

    Több európai állam korábban megszüntette ezt az adónemet, mert túl bonyolultnak, nehezen beszedhetőnek vagy gazdaságilag károsnak ítélte meg. A kritikusok szerint a túl magas vagyonadó a tőke külföldre áramlását is ösztönözheti, miközben csökkentheti a beruházási kedvet és a vállalkozások fejlődési lehetőségeit.

    Más szakértők viszont arra hívják fel a figyelmet, hogy megfelelő szabályozás mellett a vagyonadó hozzájárulhat az igazságosabb közteherviseléshez, különösen akkor, ha valóban a legnagyobb vagyonokat célozza meg.

    Mi lehet a legnagyobb vita a vagyonadó körül?

    A vita egyik központi kérdése, hogy a vagyonadó büntetésnek tekinthető-e a sikeres vállalkozókkal és befektetőkkel szemben. Több adószakértő hangsúlyozza, hogy egy ilyen adót nem szabadna büntető jelleggel bevezetni, mert az hosszú távon ronthatná az ország versenyképességét. A szabályozásnak egyensúlyt kellene teremtenie a költségvetési bevételek növelése és a gazdasági ösztönzők megőrzése között.

    Különösen érzékeny terület lehet a családi vállalkozások, a generációváltás előtt álló cégek és a bizalmi vagyonkezelési konstrukciók adózása. A szakmai szervezetek szerint ezeknél rendkívül körültekintő szabályokra lenne szükség, hogy ne sérüljenek a hosszú távú gazdasági érdekek.

    Mi történhet a bizalmi vagyonkezeléssel?

    A vagyonadó körüli vitákban egyre többször kerül szóba a bizalmi vagyonkezelés is. A szakértők szerint az elmúlt években sok nagy vagyon került ilyen konstrukciókba, amelyek bizonyos esetekben kedvező adózási lehetőségeket biztosítottak. A tervek szerint ezen a területen is jelentős változások jöhetnek.

    A cél az lehet, hogy a vagyonok tényleges tulajdonosi háttere átláthatóbbá váljon, és ne lehessen különböző jogi konstrukciókkal teljesen elkerülni az esetleges új adókat. Ugyanakkor több szakértő arra figyelmeztet, hogy a családi vagyontervezés és az öröklési struktúrák működését is figyelembe kell venni a szabályozás során.

    Jön a vagyonadó Magyarországon?

    Jelenleg még nem ismert minden részlet, de az biztos, hogy a vagyonadó kérdése a következő időszak egyik legfontosabb gazdaságpolitikai vitája lehet. Az egymilliárd forint feletti vagyonok megadóztatásáról szóló elképzelések jelentős változást hozhatnak a magyar adórendszerben, ezért a vállalkozók, befektetők és nagyobb vagyonnal rendelkező családok kiemelt figyelemmel követik a fejleményeket.

    A végleges szabályok meghatározhatják, hogy a vagyonadó valóban új bevételeket hoz-e az államnak, vagy inkább újabb vitákat indít el a gazdaság szereplői között. Egy dolog azonban biztos: a vagyonadó témája még hosszú ideig napirenden maradhat Magyarországon.

  • Magyar Péter bejelentette, hogy 16,4 milliárd euró jön az uniótól!

    Magyar Péter bejelentette, hogy 16,4 milliárd euró jön az uniótól!

    Történelmi megállapodást kötöttek az uniós pénzekről, mondta Magyar Péter miniszterelnök, miután péntek délután Brüsszelben tárgyalt Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével. Közös sajtótájékoztatójukon bejelentették, hogy 16,4 milliárd eurónyi befagyasztott uniós forrás ügyében született politikai megállapodás. Magyar a tárgyalás elején átadta a hivatalos csatlakozási kérelmet az Európai Ügyészséghez.

    Tisza Párt legfrissebb hírei

    Április 12. mindannyiunknak sokáig az emlékezetében marad – jelentette ki az Európai Bizottság elnöke. Von der Leyen szerint már most érezhető, a választás következménye, amely nyomán a magyarok a demokráciát választották és „a visszatérést Európa szívébe”. Megegyeztek egy „erős architektúráról”, hogy biztosítsák a korrupció kezelését és a jogállami aggodalmakat, a kormány pedig úgy döntött,

    • csatlakozik az Európai Ügyészséghez;
    • megerősíti az Integritás Hatóság jogköreit;
    • felülvizsgálja a közbeszerzési szabályokat;
    • a közérdekű vagyonkezelő alapítványokat „ki fogják vezetni”.

    Az egyszeri helyreállítási alap felülvizsgálatánál is megegyeztek egy „biztonságos és szilárd földet érési zónáról”, így magabiztos abban, hogy elérhetővé tudják tenni a 10 milliárd eurót érő alapot. További 4,2 és 2,2 milliárd euró a rendes költségvetési forrásokból válhat elérhetővé. Az Erasmusos diákcserék esetében, amelyekre 2024 ősze óta már egyik modellváltó egyetem diákjai sem mehettek, „jó hírekről” számolt be: a következő tanévtől „részei lehetnek az Erasmus-közösségnek”.

    Magyar Péter is elmondta, hogy a megállapodás alapján 16,4 milliárd euró felszabadításáról állapodtak meg, ez közel 6000 milliárd forint, a magyar bruttó nemzeti össztermék 13 százaléka.

    „Itt vagyunk és nagyon boldog vagyok és a magyar emberek is boldogok lesznek az eredménnyel” – mondta. „Hazavisszük azt a sok ezer milliárd forintos uniós támogatást, amely jár a magyar embereknek” – jelentette ki Magyar, aki szerint az előző kormány folyamatosan hazudott az EU-ról a magyaroknak, „hazudtak az uniós források befagyasztásának valódi okáról”. Azt hazudták, hogy mindez azért következett be, mert Magyarország más álláspontot képviselt a migráció és az orosz–ukrán háború kérdésében. A valódi ok azonban „a korrupció volt. A korrupciónak olyan foka, amely sokáig elképzelhetetlen volt az EU-ban és Magyarországon is” – mondta Magyar, kiemelve, hogy ebben szerinte Orbán Viktor és családja is közvetlenül érintett volt.

    Szomorúnak tartotta, hogy eddig is teljesíthető lett volna, amivel végezni kellett volna. „Ma bebizonyítottuk, hogy nem ideológiai kérdések és elvárások voltak itt Brüsszelben, hanem »pusztán« a korrupció ellen kell fellépni”, talán túl is teljesítették az elvárásokat, például az európai ügyészségi csatlakozással (ez valóban nem volt a feltételek között). Többek között a vagyonnyilatkozati rendszert is érdemben átalakítják, mert eddig csak formalitás volt. Nagyon szigorú vagyonnyilatkozati rendszer jön létre. Ellenőrizhető lesz, következményekkel: ha valaki szándékosan valótlan adatot közölne a vagyonbevallásában, azt akár kétévnyi börtönnel büntethetik.

    „Három hét elég volt ahhoz, amit Orbán Viktor és leköszönő kormánya három év alatt nem tudott elérni” vagy nem is akart. „A célunk végig egyértelmű volt a tárgyalásokon, nagyon keményen tárgyaltunk, minden eurócentért megküzdöttünk, keményen tárgyaltunk még ma éjszaka is, és sikerrel jártunk, ez Magyarország és az EU-s intézmények közös sikere.”

    Arról is beszélt, hogy a 16,4 milliárd euróból

    • 4,2 milliárd euró felzárkóztatási forrás, ez például közlekedésfejlesztésre, egészségügyre, szociális és környezetvédelmi célokra, kis- és középvállalkozásokra költhető;
    • 2,2 milliárd euró az oktatáshoz, felsőoktatás fejlesztéséhez köthető;
    • több milliárd eurót el tudnak majd számolni már megvalósult vagy megvalósulás előtt álló projektekhez;
    • 1,5 milliárd eurót elektromos hálózat fejlesztésére lehet fordítani;
    • a bérelt, régi vasúti szerelvények helyett újakat vesznek;
    • digitális fejlesztésekről;
    • kis- és középvállalkozások támogatásáról is megegyeztek;
    • a lakhatási válság enyhítésére, bérlakásokra is tudnak költeni.

    „Azt hiszem, ez valóban történelmi nap – Magyarország számára bizonyosan –, ha itt ennyi pénzt lehet kapni, szívesen jövök sűrűbben is Brüsszelbe.”

    Miről tárgyaltak és miért?

    Magyar Péter péntek kora délután érkezett meg az Európai Bizottság brüsszeli központjába, hogy a testület elnökével, Ursula von der Leyennel tárgyaljon a befagyasztott uniós forrásokról szóló politikai egyezségről. „Elindultunk az utóbbi évek legfontosabb tárgyalására. 6000 milliárd forint uniós támogatás sorsa a tét. A tárgyalás elején átadom az Európai Bizottság elnökének Magyarország hivatalos csatlakozási kérelmét az Európai Ügyészséghez” – posztolta a miniszterelnök közvetlenül az indulása előtt Facebookra.

    Ahogy arról korábban írtunk, az új kormánynak különösen sietnie kell a rendes uniós költségvetésen felüli helyreállítási alappal. Az egyszeri, Magyarországnak 10,4 milliárd eurót érő pénzekhez augusztus végéig kellene letudni a feltételeket.

    Az Orbán-kormány vállalásai alapján a magyar államnak 27 jogállamisági, korrupcióellenes előfeltételt („szupermérföldkövet”) kellene teljesítenie, hogy egyáltalán kérhessen rendes kifizetéseket, és ne kelljen visszaadni egy egymilliárd eurós potyaelőleget.

    Az előfeltételeknél 2023 vége óta hivatalosan semmit sem lépett előre az Orbán-kormány. Bóka János volt EU-ügyi miniszter megfogalmazásában ötnél „maradt vita arról, hogy a teljesítés megfelelő-e”, azaz szerinte az uniós testület ennyi feltétel megvalósítását hiányolta.

    A Tisza Párt mellett már másfél éve dolgozik egy munkacsoport a megoldásokon. Magyar Péter csütörtökön érkezett Brüsszelbe, ahol arról beszélt:

    „vannak még nyitott kérdések, de alapvetően rengeteg fontos ügyben leütöttük a megállapodásokat. Ilyenek a közérdekű vagyonkezelő alapítványok”, majd a vagyonnyilatkozati rendszer megerősítését és az Integritás Hatóság jogköreinek kiterjesztését is felsorolta.

    Utóbbinál alkotmányossági aggályokat vetett fel (hétfőn a Telexnek arra utalt, hogy Sulyok Tamás köztársasági elnök alkotmányossági kifogást emelhet). Nem említette azt a szerződések feltöltésére szolgáló online felületet, amelynél a Válasz Online korábbi cikke szerint csak olyan hiányos félmegoldásig jutott az Orbán-kormány, hogy azt már nem is lehet helyrerakni őszig.

    Az egymással részben-egészben átfedő feltételek miatt a helyreállítási alappal együtt a rendes költségvetésből blokkolt nagyjából hétmilliárd euró zöme is felszabadulhatna a szupermérföldkövek teljesítésével. Erre utaltak a sajtótájékoztatón a 4,2 (időnként helytelenül 4,4) milliárd euró emlegetésével a felzárkóztatási támogatásokból, mert ezek a feltételességi eljárás részei, amelynél minden elvárást kipipálnának a szupermérföldkövek teljesítésével, és az oktatási-kutatási 2,2 milliárd euróval, amit külön, az akadémiai szabadság hiányosságai miatt blokkoltak. Ennek része a közérdekű vagyonkezelő alapítványi feltétel, amellyel megoldódna az „Erasmus-ügy” is. (Jogállamisági feltételek a 16 milliárd eurót érő SAFE védelmi hitelnél is felmerülhetnek.)

    Von der Leyen pénteken részletezte: a 16,4 milliárd euró

    • a feltételességi eljárással blokkolt 4,2 milliárd euróból;
    • az akadémiai szabadsághoz kötött 2,2 milliárd euróból;
    • és a helyreállítási alapnál 10 milliárd euróból áll.

    Utóbbiból 6,5 milliárd eurós vissza nem térítendő rész áll Magyarország rendelkezésére, amihez az Orbán-kormány 2023-ban nagy hajtűkanyarok után 3,9 milliárd eurónyi kedvezményes hitelt kért – a sajtótájékoztató és információink alapján ebből 3,5 milliárd eurót hívnának le, így jön ki kereken 10 milliárd euró.

    Nem tette hozzá, de a lebontás azt jelenti, hogy a megállapodásnak nem része sem a 600 millió euró, amit a melegek jogai miatt blokkoltak, és a 35 millió euró, amit menekültügyi okokból tartanak vissza. (Ezek nem előfeltételek a helyreállítási alapnál és a feltételességi eljárásnak sem részei.)

    Korábbi értesülések alapján az időszűke miatt az Európai Bizottság az egész hitelrészt elhagyta volna, ez végül nem történt így. Az előfeltételek mellett ugyanis reformokat, célokat és nemzeti költségvetésből előfinanszírozandó fejlesztéseket („mérföldköveket”) is meg kell valósítani, általában köztes határidőkkel. Az Orbán-kormány – 2022 végén utolsóként jóváhagyatott, majd az orosz energia kivezetésének segítésére és a hitelért módosított – helyreállítási tervében több száz mérföldkő van, de szinte rögtön elkezdtek halasztgatni fejlesztéseket. Volt, ahol maga a kormány kampányolt azzal, milyen lassan halad, akadt, ahol lassú volt az adminisztráció, és elmaradtak a reformok. Már 2025 végén egy jókora módosítást tervezett, de azt hivatalosan soha nem adta be (a Válasz Online szerint az elnagyoltsága miatt). Magyar Péter többször is utalt rá, hogy egy „új” tervet adnának be.

    Lesz egy átmeneti időszak az egyetemeket felügyelő kekváknál

    A bizottsági elnök kérdésre válaszolva azt mondta, „most egy nagyon szilárd alappal rendelkezünk arra, hogy tovább tárgyaljuk a jogállamisági kérdéseket”, a reformokat, beruházásokat. Az összes reform a csomagban végrehajtandó, befejezendő, és a beruházásoknak meg kell valósulni. Ha a magyar parlament elfogad egy jogszabályt, abban a pillanatban tudnak felszabadítani támogatást, ami az adott mérföldkőhöz tartozik.

    Voltak olyan mérföldkövek és szupermérföldkövek, amelyek már nem teljesíthetőek, mert elmúlt a határidő vagy okafogyottá váltak, ezeket nem kell Magyarországnak teljesíteni, mondta Magyar. „Ezeken kívül minden szupermérföldkövet és mérföldkövet teljesíteni tudunk” – mondta. Szerinte kellő flexibilitással kezeli az Európai Bizottság, amit még a jogszabályok, az előírások és az európai intézmények megengednek ahhoz, hogy augusztus 31-ig ez teljesíthető legyen. Ezek jellemzően a korrupcióellenes harcról és a kekvákról szólnak.

    „Lesz egy átmeneti időszak az egyetemeket felügyelő” közérdekű alapítványok esetében, mivel egyes egyetemek kórházak felett is diszponálnak, és egyáltalán az egyetemek is olyan intézmények, ahol kell idő ahhoz, hogy a tulajdonosi struktúra átalakuljon. Ez 2027. augusztus 31-ig fog tartani. Azok a kekvák azonban, amelyek nem egyetemekhez kapcsolódnak, a idén augusztus 31-ig meg lesznek szüntetve. Az MCC-t külön kiemelte, mint ami erre a sorsra jut. A közfeladatokat át fogja venni az állam vagy az új tulajdonos. Nem önmagában a privatizációval és az ilyen alapítványok létrehozásával volt gond Magyar szerint, hanem a móddal, „állami, nemzeti vagyon került átláthatatlan és ellenőrizhetetlen úton”, akár oligarchák által kontrollálva magánkezekbe.

    Kérdésre válaszolva Magyar azt mondta, nem volt semmilyen kapcsolat Ukrajna uniós csatlakozásának kérdése és a magyar források felszabadítása között. A kormányfő megismételte, hogy garanciákat akarnak, hogy a kárpátaljai magyarok használhatják a magyar nyelvet az iskolákban vagy épp az adminisztrációban. Egyelőre szakértői szinten zajlanak tárgyalások. „Nagyon biztatóak a tárgyalások technikai szinten” – mondta Magyar, több tárgyalási forduló is volt, remélem, hogy le tudják zárni a 11 pontos javaslatcsomagot, Ukrajna pedig átülteti a megegyezést a jogszabályaiba.

    Utána létrejöhet egy hivatalos találkozó az ukrán és a magyar külügyminiszter között, Magyar pedig utána szívesen találkozik Volodimir Zelenszkijjel is valahol Ukrajnában, „lehetőleg Kárpátalján, ahol a magyar kisebbség él, egy magyarlakta településen”. „Itt az ideje új fejezetet nyitni a magyar–ukrán kapcsolatokban” – jelentette ki. Minden szomszédunkkal jó kapcsolatban akarunk lenni, másokkal is vannak vitás pontok mondta, és

    bejelentette, hogy június 23-án lesz a V4-ek találkozója Budapesten.

    Von der Leyen is megerősítette, hogy semmilyen kapcsolat nincs az uniós alapok felszabadítása és Ukrajna uniós csatlakozása között. „Ez egy érdemalapú folyamat”, szerinte Ukrajna és Moldova megfelel minden feltételnek, hogy megnyissák az első tárgyalási fejezetet. Szerinte megcsinálták a szükséges reformokat, és nincs ok a folyamat elhalasztására. De azt mondta, hogy erről majd a június 18-19-i Európai Tanács ülésén fognak tárgyalni.

    Magyar beszélt Sulyok Tamásról is, aki megszólalt az EU-források ügyében. „Érdekes módon 3-4 évig nem szólalt meg az elnök úr” a témában. „Van azért egy humora a leköszönő elnök úrnak”, elkezdte félteni a jogállamot és a demokráciát, miközben semmi baja nem volt ezzel Orbán Viktor kormánya alatt. „Most, amikor a saját pozícióját félti”, akkor szerinte „kényes lett az ügyvéd úr, és elrohant a Velencei Bizottsághoz”, majd ismét a lemondását követelte.

    A megállapodással sem áll meg a munka

    Magyar Péter szerda este jelentette be, hogy másnap Brüsszelbe utazik, ahol Mark Rutte NATO-főtitkárral és Bart De Wever belga miniszterelnökkel, pénteken pedig az Európai Bizottság elnökével, Ursula von der Leyennel tárgyal. A miniszterelnök korábban azt mondta, hogy a 25-i héten, majd a Telexnek azt, hogy várhatóan csütörtökön egyeztetnek az uniós testület vezetőjével, és akkor aláírnak egy politikai megállapodást az uniós támogatásokról aznapra. Az Európai Bizottság szóvivői viszont kedden, a magyar kormányéi pedig még szerdán sem erősítették meg a találkozó időpontját. Előbbiek a pénteket vagy akár a jövő hetet sem zárták ki, végül a pénteket jelentették be. A Politico szerdai cikke szerint a csúszás mögött az állhatott, hogy az Európai Bizottság előbb a helyreállítási terv módosítását szerette volna látni, de ezt pénteken nem adták be, várhatóan a jövő héten nyújtja be a kormány.

    Ahogy azt a miniszterelnök hétfőn is elmondta a Telexnek, a megállapodás nem jelenti, hogy megáll majd a munka. „Ez egy politikai megállapodás, az ördög a részletekben rejlik, és itt tényleg mindennek klappolnia kell.”

  • Magyarország nem küld fegyvereket és harci eszközöket a háborúba!

    Magyarország nem küld fegyvereket és harci eszközöket a háborúba!

    „Elmondtam a főtitkár úrnak, hogy Magyarország nem küld sem fegyvereket, sem harci eszközöket az orosz-ukrán háborúba” – írta Magyar Péter a Facebook-oldalán, miután Mark Rutte NATO-főtitkárral egyeztetett Brüsszelben.

    A magyar miniszterelnök szerint Ruttéval egyetértettek abban, hogy a magyar honvédek kiváló munkát végeznek a NATO koszovói békefenntartó missziója keretében, és közölte, Magyarország ismét megbízható partnere lesz a világ legerősebb katonai-védelmi szövetségének.

    Arról is beszámolt a magyar kormányfő, hogy Rutte tájékoztatta őt a Hormuzi-szorosnál kialakult nemzetközi konfliktus részleteiről és a július 7-8-i ankarai NATO-csúcs előkészületeiről. Utóbbiról Rutte azt mondta, a csúcsértekezleten a szövetségesek arra fognak összpontosítani, hogy a tavaly tett hágai kötelezettségvállalásokat kézzelfogható eredményekre váltsák, növeljék a védelmi beruházásokat, fokozzák a védelmi termelést és fenntartsák Ukrajna támogatását – idézte a NATO közleményét az MTI.

    Mark Rutte az X-en azt írta, Magyarország 27 éve értékes hozzájárulást nyújt a NATO-hoz azzal, hogy vezeti az egyik előretolt szárazföldi haderőt, otthont ad a Többnemzeti Hadosztály Központja főparancsnokságának Székesfehérváron, és támogatja a stabilitást a Nyugat-Balkánon.

    Magyar Péter csütörtökön utazott Brüsszelbe, ahol Bart De Wever belga miniszterelnökkel és Mark Rutte NATO-főtitkárral tárgyalt, pénteken pedig az Európai Bizottság elnökével, Ursula von der Leyennel egyeztet majd. A magyar miniszterelnök azt mondta a Telexnek, hogy várhatóan csütörtökön egyeztetnek az uniós testület vezetőjével, és akkor aláírnak egy politikai megállapodást az uniós támogatásokról, nyilván a másik két találkozót is okkal tették aznapra. Az Európai Bizottság szóvivői kedden, a magyar kormányéi pedig még szerdán sem erősítették meg a találkozó időpontját, végül a pénteket jelentették be hivatalosan.

  • Elkapták: Ittasan vezetett a Tisza 25 éves politikusa!

    Elkapták: Ittasan vezetett a Tisza 25 éves politikusa!

    Varga Lőrinc Mihály tiszás képviselő ellen ittas vezetés miatt folyik eljárás, jelezte ő maga a Facebookon. A Tisza 25 éves országgyűlési képviselője azt írta:

    másfél éve egy baráti találkozó utáni reggelen egy rutinellenőrzés során alkoholt mutatott ki a szervezetemben a szonda. Hibáztam, a felelősségemet teljes mértékben elismerem.

    A Tisza országos listáján 33. helyen bejutó politikus azt írta, meg fogja szavazni a saját mentelmi jogának kiadását.

    A törvény mindenkire vonatkozik: állok a felelősségre vonás elé. Vállalom a jogi következményeket

    – fogalmazott Varga.

    A képviselő korábban az ELTE jogi karára járt, a családi agrárvállalkozás mellett középiskolai tanárként és önkormányzati képviselőként is tevékenykedett. Varga agrárszakértőként került közel a Tiszához, később a Tisza Párt dél-dunántúli koordinátora lett.

  • Újabb vizsgálatokról döntöttek Magyar Péterék!

    Újabb vizsgálatokról döntöttek Magyar Péterék!

    Szerda este megjelent a Magyar Közlönyben az Országgyűlés által létrehozott öt vizsgálóbizottság feladataival kapcsolatos határozatok tára. Valamennyi testületnek december 31-ig kell elvégeznie a jelentéseit, az elnököket a Tisza Párt jelöli. A bizottsági tagok nem kapnak tiszteletdíjat a munkájukért.

    Vezető hírek – TOP 2 ÓRA legfrissebb hírei

    Kormánypárti képviselők kezdeményezésére az Országgyűlés kedden létrehozott öt vizsgálóbizottságot. A parlament szerdai ülésén a vizsgálóbizottságok munkáját szabályozó javaslatról tárgyaltak. Az előterjesztés pénzbüntetést és elővezetési lehetőséget is kilátásba helyez arra az esetre, ha szabályszerű idézés után többször sem jelenik meg az érintett az vizsgálóbizottság előtt.

    A bizottságok feladatairól és céljairól szóló határozatok szerdán jelentek meg a Magyar Közlönyben. Mutatjuk, mely testületnek mi lesz a dolga.

    A Gyermekvédelem Rendszerszintű Válságát Feltáró Vizsgálóbizottság célja és feladata az lesz, hogy:

    • Feltárja, hogy a rendszer hiányosságai hogyan veszélyeztetik a gyermekek biztonságát és jogait;
    • Megvizsgálja a szakellátás túlterheltségét, a nevelőszülői hálózat kapacitáshiányát, az intézmények alulfinanszírozottságát, a szakemberhiányt és a jelzőrendszer működését;
    • Feltárja, hogy az állami, fenntartói, gyámhatósági, egészségügyi, oktatási, rendészeti és gyermekjóléti szereplők együttműködése miért nem elégséges a bántalmazás és elhanyagolás megelőzésére;
    • Megvizsgálja, hogy az állami forrásbővítések és intézkedések hoztak-e rendszerszintű javulást vagy csak válságkezelő beavatkozások maradtak;
    • A bizottság javaslatot tesz a gyermekvédelmi rendszer megerősítésére, az átláthatóság növelésére, a szakemberhiány kezelésére és a gyermekek jogainak hatékonyabb védelmére.

    A Kegyelmi Botrány Felelőseit Feltáró Vizsgálóbizottság feladatai az alábbiak lesznek:

    • Megvizsgálja, hogy a kegyelmi döntés előkészítése, ellenjegyzése és meghozatala megfelelt-e a jogállamiság, átláthatóság és gyermekvédelmi követelményeknek;
    • Feltárja, hogy a Sándor-palota, az Igazságügyi Minisztérium, kormányzati, pártpolitikai és esetleges egyházi szereplők milyen szerepet játszottak a döntésben;
    • Meghatározza, kiket terhel politikai, szakmai vagy igazgatási felelősség a feltárt visszásságokért;
    • Javaslatot tesz a kegyelmi eljárások átláthatóságának növelésére és a politikai befolyásolás kizárására.

    A Spontán Privatizációt és a Közvagyon Elvesztését Feltáró Vizsgálóbizottság dolgai között az szerepel, hogy:

    • A bizottság az 1987–2000 közötti privatizációs folyamatokat, állami vállalatok átalakítását, vezetői kivásárlásokat, áron aluli vagyonkiszervezéseket, párt- és szakszervezeti vagyonmozgásokat, valamint külföldi vegyesvállalatok és impex-hálózatok szerepét vizsgálja;
    • A vizsgálat célja a jogszabályi kiskapuk, hiányzó kontrollmechanizmusok és politikai-gazdasági összefonódások feltárása, nem egyedi jogi felelősség megállapítása;
    • A bizottság javaslatot tesz a kapcsolódó iratok nyilvánosságra hozatalára, a közvagyon védelmét és az állami vagyonkezelés átláthatóságát erősítő intézkedésekre.

    A Végrehajtási Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottságnak az alábbi teendőket kell elvégeznie:

    • Feltárja, hogy a végrehajtási rendszer hiányosságai hogyan vezettek tömeges adósságspirálokhoz és rendszerszintű visszaélésekhez;
    • A vizsgálat kiterjed a jogszabályi, intézményi, felügyeleti és pénzügyi működés hiányosságaira, valamint a kinevezési, díjazási és politikai befolyásolási mechanizmusokra;
    • A bizottság javaslatot tesz egy állami, nonprofit, átláthatóbb és emberségesebb végrehajtási modell kialakítására.

    Az MNB Működésével Kapcsolatos Visszaéléseket Feltáró Vizsgálóbizottság is kapott feladatokat, méghozzá:

    • Feltárja, hogy sérültek-e az átláthatóság, takarékosság, közpénzvédelem és felelős gazdálkodás követelményei;
    • A vizsgálat alapját az Állami Számvevőszék 2025-ös megállapításai adják, amelyek szerint több száz milliárd forintnyi közpénz kezelése vált átláthatatlanná;
    • A bizottság nem egyedi büntetőjogi felelősséget vizsgál, hanem a jogalkotási, intézményi, felügyeleti és politikai felelősségi láncot tárja fel.

    Valamennyi testületnek december 31-ig kell elkészítenie a jelentését. Mindegyik bizottság hat tagból áll, az elnököket a Tisza Párt jelöli. A tisztviselők nem részesülnek díjazásban a munkájukért.

  • Márki-Zay Péter: Nem erre szavaztunk!

    Márki-Zay Péter: Nem erre szavaztunk!

    Magyar Péter miniszterelnök szombaton arról beszélt, hogy a Tisza-kormány csökkentené a miniszterelnök, a miniszterek, az államtitkárok, az országgyűlési képviselők és a polgármesterek fizetését is. Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere egy friss videóban félrevezetőnek nevezte azt a kommunikációt, ami a polgármesterek korrupciójával indokolja a lépést. Majd arra kérte a kormányfőt, hogy üljön le tárgyalni a városvezetőkkel, mielőtt az Országgyűlés döntést hoz az ügyben.

    Tisza Párt friss hírek

    Magyar Péter az RTL Híradónak adott interjújában arról beszélt, hogy csökkentenék a miniszterelnök, a miniszterek, az államtitkárok, az országgyűlési képviselők és a polgármesterek fizetését is.

    Erre a kijelentésre reagált most Márki-Zay Péter, aki a Facebook-oldalára feltöltött videóban azt mondta, hogy szerinte ma nincsenek túlfizetve a magyar polgármesterek. Úgy véli, hogy a bérekkel dobálózás egy olyan populista megközelítés, ami már nagyon sok kárt okozott az országnak.

    „Azért is félrevezető ez a kommunikáció a polgármesterek vagy miniszterek béréről, mert itt a polgármesterek korrupcióját hozták fel indoklásul. Mi viszont egy olyan változásra szavaztunk áprilisban, ahol a korrupt polgármestereknek nem a fizetését csökkentik, hanem börtönbe csukják őket. Vannak tisztességes, jól dolgozó polgármesterek, akik megdolgoznak a fizetésükért, és vannak korrupt politikusok, akiknek nem a fizetését kell csökkenteni, hanem börtönbe kell őket csukni. Ne keverjük össze a kettőt” – hangsúlyozta Hódmezőváráshely polgármestere.

    A politikus arról is beszélt, hogy őt nem az zavarta leginkább, Orbán Viktor mennyit keres miniszterelnökként, hanem az,  hogy „ezermilliárdokat loptak el ettől az országtól”.

    Márki-Zay Péter a legnagyobb aggályát is megosztotta a követőivel. Elmondása szerint attól fél, hogy a Tisza Párt adminisztratív eszközökkel akarja elfoglalni az önkormányzatokat, szerinte a fizetéscsökkentés is egy lépés lenne ebbe az irányba.

    És itt megnyílik a lehetőség a Tisza Párt előtt, hogy elfoglalja az önkormányzatokat, és akkor tényleg egyszínűvé lesz az ország, akkor egy új egypártrendszerben találjuk magunkat. És őszintén szólva ez nem az, amire áprilisban szavaztunk. Nagyon fontosnak tartom, hogy Magyar Péter tisztázza, hogy ő valódi demokráciát akar. Azt szeretnénk kérni Magyar Pétertől, hogy egyeztessen velünk, egyeztessen az önkormányzati szövetségekkel, és ne konzultáció nélkül, bennünket meg se hallgatva hozzon döntést

    – tette hozzá Márki-Zay Péter.

  • 100 ezer forintos iskolakezdési támogatás: idén már jön is a pénz!

    100 ezer forintos iskolakezdési támogatás: idén már jön is a pénz!

    A Magyar Közlönyben megjelent, Magyar Péter miniszterelnök által jegyzett kormányhatározat szerint június 15-éig kell elkészíteniük a szaktárcáknak a Tisza Párt által szorgalmazott 100 ezer forintos iskolakezdési támogatás bevezetéséről szóló javaslatot.

    Családi pótlék utalás és feltételek

    A rendelet szerint a támogatást az esélyegyenlőség figyelembevételével kell elkészíteni, célként tűzve ki az iskolakezdés pénzügyi terheinek enyhítését. A javaslatot pénzügyminiszternek kell elkészítenie, az oktatási és gyermekügyi miniszter és a szociális és családügyi miniszter bevonásával. A javaslatban be kell mutatniuk a szükséges forrásokat, valamint azt, hogyan fognak érvényesülni az esélyegyenlőségi szempontok.

    Korábbi kormányszóvivői közlés alapján a cél mindenekelőtt, hogy a rászorulókat támogassa a kormány, ebbe a körbe a középosztály nem tűnik úgy, hogy beleférhet. Magyar Péter azt mondta, a támogatás augusztusban érkezhet majd az érintetteknek.