Bérplafon 2027-től: Magyar Péterék bevezetik az állami bérplafont!

A kormány szándéka szerint az adóhatóság 20 évre visszamenőleg vizsgálhatja majd a politikus, a volt politikus, illetve a vele egy háztartásban élők vagyonosodását – derült ki a mai tájékoztatón. Magyar Péter, miniszterelnök arról is beszélt, hogy négy, összesen ezermilliárd forintot kitevő eximbankos ügyben tettek feljelentést.

A kormány 3 milliárd forintos azbesztalapot hoz létre, amelyben az az önkormányzat részesülhet, ahol készítenek úgynevezett azbeszttérképet, és garanciát vállalnak arra, hogy rendszeresen mérik a határértéket, és erről 3 havonta jelentést ad a kormánynak. Összesen 667 hatósági vizsgálat zajlott le, ebből 6 helyen mértek korábban határérték feletti értéket. Jelenleg az ideiglenes intézkedéseknek köszönhetően sehol sincs ilyen. A végleges megoldás a szennyezett kövek felszedése lenne, de ez egy évig is eltartana. Az aszfaltozás 12 kilométeres szakaszon lesz, ami egyébként helyenként már meg is történt.

Jöhet a bérplafon

Az államon spórolás jegyében az állami cégeknél csökkentik az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok számát, és a díjazásukat is. A vezetők juttatását is mérséklik. A bérplafon 3,6 millió forint lesz, aminek eddig esetenként a dupláját is kifizették. Emellett a miniszterek és államtitkárok nem kapnak pénzt, ha állami cégben felügyelőbizottsági tagok lesznek. Magyar Péter elmondta, hogy több tízmilliárd forintos éves megtakarítást is elérhetnek el ezzel.

A miniszterelnök beszélt az általa korábban már posztolt döntésről, ami a vényköteles gyógyszerek szeptember 1-jétől élő áfamentessége volt. Magyar Péter hangsúlyozta: a nyilvántartások miatt biztosítható, hogy ne kerüljön sor áremelésre. Az árcsökkenés így mindenképpen a lakosság terheit mérsékli. 41 ezer készítmény van forgalomban, ebből több tízezer vényköteles. Ez a költségvetésnek 7 milliárd forintba kerül. Dolgoznak az egészséges élelmiszerek és a tűzifa áfájának 27 százalékról 5 százalékra csökkentésén is. Előbbi 300 milliárd forinttal alacsonyabb árat, illetve költségvetési kiesést is jelenthet. Fontos, hogy ez ne a kereskedők, hanem mindenképpen a vevők zsebében kössön ki, de ez jelentősebb előkészítést igényel.

Újabb feljelentéseket tettek, az összérték ezermilliárd

A kormány szándéka szerint az adóhatóság 20 évre visszamenőleg vizsgálhatja majd a politikus, a volt politikus, illetve a vele egy háztartásban élők vagyonosodását. Ez a vezető politikusokra vonatkozna, ami nagyságrendileg ezer ember. Az újonnan a politikusi pályára lépők esetében két év után várható el ilyen vizsgálat. A közpénz védelmét célzó intézkedésként értékelhető még, hogy elrendelték az Állami Számvevőszék (ÁSZ) működésének teljes felülvizsgálat is. Emellett 4 ügyben tettek feljelentést, amelyekre a korábban Szijjártó Péter felügyelet alá tartozó Eximbank működésének átvilágítása során bukkantak. A teljes elkövetési érték mintegy ezermilliárd forint.

Az első ügylet Tiborcz István nevéhez kötődő 59 milliárd forintos luxusszálloda projekt, a Sofitel. Az igazgatóság több felmentést adott a saját szabályai alól, a döntést két nap alatt átverték. A második 126 milliárd forintos kötvényfinanszírozás a Duna Aszfalt (Szíjj László) afrikai projektjére, ami Zambia és Kongó közötti híd, illetve gyorsforgalmi út felépítésére szólt. A projekt bóvli kategóriába sorolható, mostanra össze is vesztek a felek. Az egész 80 százalékára a magyar állam vállalt garanciát. Mint a miniszterelnök jelezte, a kockázatokat államosították, az esetleges hasznot zsebre teszik.

A harmadik ügy a Dunakeszi Járműjavító egyiptomi projektje, amihez 176 milliárd forintos hitelt nyújtottak. A vasúti kocsik magyar–orosz konzorciumban készültek volna, de a projektből az orosz fél az orosz–ukrán háború kirobbanása után kiszállt. A projektcégből ekkor is jelentős osztalékot vettek ki. A negyedik az Észak-Macedóniának nyújtott 1 milliárd euró szabad felhasználású hitel, amelynek kamata 3,25 százalék lett. A kamatkiegyenlítések miatt ez 90 milliárd forinttal terheli a költségvetést. Miközben az Eximbank az országot jelentős kockázatúnak jellemezte, az ügylet teljes kockázatát a magyar adófizetőkre terhelték.

Hírkereső – RSSHirek.hu a legújabb hírkereső

Ajánlott cikkeink