Kevesebb mint tizenkét héttel a parlamenti választások előtt a szembenálló felek szinte minden eszközt felhasználnak programjuk és jelöltjeik bemutatására, illetve (és főként) a másik fél, a másik politikai oldal lejáratására. A választási kampány fő színtere az online tér, ahol a választópolgár sokszor már képtelen különbséget tenni valóság és illúzió között.
A deepfake (mélyhamisítás) technológia fejlődése oda vezetett, hogy az emberek egyre kevésbé bízhatnak abban, amit látnak vagy hallanak – jelentette ki lapunknak adott korábbi interjújában Badinszky Áron, a mesterséges intelligencia (MI) jogi szabályozásának szakértője. Az ELTE rektori biztosa szerint a politikai manipuláció, a bosszúpornó és a csalások mellett a legnagyobb veszély, hogy az átlagember és a közvélemény már képtelen különbséget tenni valóság és illúzió között. Hiába jelenik meg például egy politikust ábrázoló botrányvideó a választásokhoz közeledve, annak valódiságát már kevesen hiszik el, az érintett teljes nyugalommal rámondhatja, hogy MI által generált.
Hitelesnek tűnnek, de teljesen kitaláltak
Gyaraki Réka, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Kiberbűnözés Elleni Tanszékének egyetemi docense szerint a deepfake az egyik legsötétebb árnyoldala a mesterséges intelligencia forradalmának. A közelmúltben megjelent Bolyongó bolygójogok című kötetben, amelynek szerkesztője Kondorosi Ferenc egyetemi tanár és e sorok írója, a rendőr őrnagy arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt években a MI technológia elérte azt a küszöböt, amelyet átlépve már képes arra, hogy a hamisított emberek úgy nézzenek ki, mint mások. A deepfake technológia mesterséges intelligenciát és gépi tanulást használ azért, hogy rendkívül valósághű képeket, videókat vagy hangokat hozzon létre, amelyek bár hitelesnek tűnnek, de teljesen kitaláltak.
Az Európai Parlament egy 2021-es tanulmányában összegezte a technológia főbb veszélyeit:
- zaklatás, egyének online megalázása;
- zsarolás, csalás;
- okirathamisítás, annak elősegítése; online személyazonosság meghamisítása;
- nem konszenzuális pornográfia;
- gyermekekkel szembeni online szexuális zaklatása vagy kizsákmányolása;
- bűnügyi nyomozás elektronikus bizonyítékainak meghamisítása vagy manipulálása;
- a pénzügyi piacok megzavarása;
- dezinformáció terjesztése, közvélemény befolyásolása, nyilvánosság manipulálása;
- szélsőséges vagy terrorista csoportok narratíváinak támogatása;
- társadalmi nyugtalanság vagy politikai polarizáció szítása.
És hogy mennyire nem elméleti a veszély, például 2024 januárjában megtörtént, hogy egy hongkongi cég alkalmazottja 25 millió dollárt küldött csalóknak, miután pénzügyi igazgatója erre utasította egy videóhívás során. Kiderült azonban, hogy a csalók egy mélyhamisítvánnyal vették rá az alkalmazottat a pénz átutalására.
Aláássa a hitelességet
Gyaraki Réka szerint a politikai kampányokban a hitelesség kulcsfontosságú. A deepfake technológia képes aláásni ezt a hitelességet, hiszen segítségével bárkiről készíthető videó, amelyben például vállalhatatlan kijelentéseket tesz, vagy kompromittáló helyzetekben szerepel. Ez a hitelesítési válság megingathatja a választók bizalmát nemcsak egyes jelöltekben, hanem az egész politikai rendszerben.
Egyes kampánycsapatok felhasználhatják ezt a technológiát a versenytársak hiteltelenítésére, lejáratására, vagy akár saját jelöltjük népszerűsítésére is. Például egy deepfake videóban egy politikus szokatlanul emberi vagy humoros oldalát lehet bemutatni, növelve ezzel a szimpátiát – még akkor is, ha az adott viselkedés nem autentikus.
Néhány példa a politikai célú deepfake kampányra:
- 2018-ban egy deepfake videó jelent meg Barack Obamáról, amelyben a volt elnök durva szavakkal illette Donald Trumpot – ez a videó egyértelműen demonstrációs céllal készült, hogy felhívja a figyelmet a technológia veszélyeire.
- A 2020-as amerikai elnökválasztás során a szakértők folyamatosan figyelmeztettek a deepfake videók felbukkanására, és bár tömeges alkalmazásuk elmaradt, a fenyegetés reális maradt.
- Az ukrajnai háború során is készült deepfake videó, amelyben Volodimir Zelenszkij elnök a megadásra szólította fel az ukrán hadsereget – a videót gyorsan lebuktatták, de így is elérte, hogy rövid ideig zavart keltsen.
A XXI. század Ludas Matyija
„A mesterséges intelligencia egy komoly technológia, nem politikai riogatásra való. Nem engedhetjük, hogy a fejlődés egyik eszközét a bizalmatlanság fegyverévé kovácsolják egy politikai játszmában” – jelentette ki nemrégiben Palkovics László mesterséges intelligenciáért felelős kormánybiztos. Hozzátette: aki felelősen gondolkodik, az nem félelmet kelt, hanem tényekkel dolgozik, és olyan eszközt lát az MI-ben, amely segíti az emberek életét. Vagy ahogy stílszerűen egy Palkovics-avatár megfogalmazta:
A kulcs az MI felelős felhasználásában van, azaz hogy a felhasználók megjelölik, ha az nem valódi videó, hanem mesterséges intelligenciával generált.
Palkovics avatárja szerint egyébként óriási hiba lenne, ha az MI-re csak „XXI. századi Ludas Matyiként” tekintenénk, és nem pedig egy sokoldalú eszközként.
