Címke: Friss hírek

Friss hírek – RSSHirek.hu Hírkereső friss hírek

  • Banki áremelés júliustól: ennyivel drágább lehet a bankszámla 2026-ban

    Banki áremelés júliustól: ennyivel drágább lehet a bankszámla 2026-ban

    Július 1-jétől több magyarországi banknál is emelkedtek a lakossági bankszámlákhoz kapcsolódó díjak. A változás hátterében az áll, hogy lejárt az a korábbi önkéntes díjstop, amelynek keretében a pénzintézetek vállalták, hogy 2026. június 30-ig nem érvényesítik az inflációkövető díjemeléseket. Most azonban újra lehetőségük nyílt a korrekcióra, így sok ügyfél magasabb költségekkel találkozhat a következő hónapokban.

    Banki és pénzügyi hírek

    Átlagosan 4,4 százalékos drágulás jöhet

    A legtöbb nagybank a 2025-ös éves infláció mértékének megfelelő, körülbelül 4,4 százalékos díjemelést hajt végre. Az emelés érintheti a számlavezetési díjakat, az átutalások költségeit, a bankkártyák éves díját és bizonyos esetekben az SMS-szolgáltatásokat is.

    A szakértők szerint a változás elsőként nem feltétlenül a júliusi számlakivonatokon jelenik meg, hanem sok ügyfél az augusztusban érkező kivonaton láthatja majd pontosan, mennyivel nőtt a bankolás költsége.

    Van, ahol 8 százalék feletti az emelés

    Bár a legtöbb bank az infláció mértékéhez igazodó korrekciót alkalmazza, egyes pénzintézetek ennél nagyobb emelést is végrehajtanak. A háttérben az áll, hogy korábban elhalasztott díjkorrekciókat is egyszerre érvényesíthetnek.

    Egyes számlacsomagok esetében így akár 8 százalék körüli vagy azt meghaladó díjnövekedés is előfordulhat.

    Mely díjak emelkedhetnek?

    A banki áremelés több szolgáltatást is érinthet:

    • számlavezetési díjak,
    • átutalások költségei,
    • csoportos beszedési megbízások díjai,
    • bankkártyák éves díjai,
    • SMS-értesítések díjai,
    • egyes készpénzfelvételi költségek.

    A pontos változás bankonként és számlacsomagonként eltérhet.

    Nem minden ügyfél érintett egyformán

    Vannak olyan ügyfelek, akiknél a drágulás egyelőre nem jelentkezik, illetve bizonyos új számlacsomagoknál egyes bankok nem hajtottak végre inflációkövető emelést. Az is előfordulhat, hogy egyes kedvezmények vagy akciók továbbra is érvényben maradnak.

    Az alapszámlával rendelkező ügyfelek esetében szintén eltérő szabályok érvényesülnek, ezért náluk a havi díj emelkedése korlátozott lehet.

    Érdemes lehet átnézni a bankszámlát

    A szakértők szerint a díjemelési hullám jó alkalom lehet arra, hogy az ügyfelek felülvizsgálják jelenlegi bankszámlájukat. Sok esetben ugyanazon bankon belül is találhatók kedvezőbb számlacsomagok, de a bankváltás is jelentős megtakarítást eredményezhet.

    A digitális bankolási szokások terjedésével egyre több olyan számlacsomag érhető el, amely alacsonyabb havi költségeket kínál az aktívan online bankoló ügyfelek számára.

    Összegzés

    A bankszámlákra vonatkozó díjstop lejártával júliustól újabb banki áremelési hullám indult Magyarországon. A legtöbb ügyfél körülbelül 4,4 százalékos díjnövekedéssel találkozhat, de egyes esetekben ennél jóval nagyobb emelés is előfordulhat. Éppen ezért érdemes figyelni a bankszámlakivonatokat és időről időre összehasonlítani a különböző számlacsomagok költségeit.

  • Üzemanyagárak: tovább emelkednek az árak a kutakon!

    Üzemanyagárak: tovább emelkednek az árak a kutakon!

    Keddtől tovább emelkednek az üzemanyagárak:

    A 95-ös benzin esetében bruttó 4 forinttal, míg a gázolajnál bruttó 6 forinttal kell többet fizetni,

    amennyiben a kutak érvényesítik a változást a kiskereskedelmi áraikban is.

    Jelenleg az alábbi országos átlagárakkal találkozhatnak az autósok:

    95-ös benzin: 582 Ft/liter

    Gázolaj: 595 Ft/liter

  • Hőkupola magyarázata: Mi az a hőkupola?

    Hőkupola magyarázata: Mi az a hőkupola?

    Hőkupola magyarázata:

    Az elmúlt években egyre gyakrabban találkozhatunk a meteorológiai hírekben a hőkupola kifejezéssel. A jelenség rendszerint akkor kerül a figyelem középpontjába, amikor tartós, rendkívül meleg időjárás alakul ki, és a nappali hőmérséklet napokon vagy akár heteken keresztül 35 Celsius-fok fölött marad. De mit is jelent pontosan a hőkupola, és miért képes ilyen extrém hőséget okozni?

    Mi az a hőkupola?

    A hőkupola egy olyan időjárási helyzet, amikor egy erős magasnyomású légköri képződmény hosszabb időre egy adott térség fölött helyezkedik el. A magasnyomású rendszer úgy működik, mint egy fedő vagy kupola: a meleg levegőt a felszín közelében tartja, miközben megakadályozza a hűvösebb légtömegek beáramlását.

    Ennek következtében a levegő folyamatosan melegszik, a felhőképződés csökken, és a napsugárzás akadálytalanul éri a felszínt. A folyamat napról napra tovább fokozza a hőséget.

    Hogyan alakul ki?

    A hőkupola kialakulásának hátterében általában egy stabil anticiklon áll. Az anticiklonban a levegő lassan süllyed lefelé, amely közben tovább melegszik és kiszárad.

    A leszálló légmozgás miatt:

    • kevés felhő képződik,
    • ritkább a csapadék,
    • gyengébb a légmozgás,
    • erősebb a napsütés.

    Ez ideális környezetet teremt a tartós felmelegedéshez.

    Miért veszélyes a hőkupola?

    A hőkupola nem csupán kellemetlen meleget jelent. A több napon át tartó extrém hőség komoly egészségügyi kockázatokat is hordozhat.

    A legveszélyeztetettebb csoportok:

    • az idősek,
    • a kisgyermekek,
    • a krónikus betegek,
    • a szabadban dolgozók.

    A tartós hőség növelheti a kiszáradás, a hőguta, a keringési problémák és egyéb egészségügyi panaszok kockázatát.

    Magyarországot is érintheti

    A Kárpát-medence földrajzi adottságai miatt különösen érzékeny lehet a hőkupolák hatásaira. Amikor egy erős anticiklon hosszabb időre térségünk fölött marad, a nappali hőmérséklet könnyen elérheti vagy meghaladhatja a 35-40 Celsius-fokot.

    Ilyenkor az éjszakák is melegebbek maradnak, ami tovább terheli az emberi szervezetet. A lakások és épületek sem tudnak megfelelően lehűlni, ezért a hőhullám hatása napokon keresztül halmozódhat.

    Összefügg a klímaváltozással?

    A meteorológusok szerint önmagában a hőkupola nem új jelenség, korábban is előfordult. Ugyanakkor a globális felmelegedés miatt egyre gyakoribbá és intenzívebbé válhatnak azok az időjárási helyzetek, amelyek extrém hőséget eredményeznek.

    A magasabb átlaghőmérséklet miatt ugyanaz a légköri helyzet ma már nagyobb hőséget okozhat, mint néhány évtizeddel ezelőtt.

    Mit tehetünk hőkupola idején?

    A szakemberek több óvintézkedést is javasolnak:

    • fogyasszunk elegendő folyadékot,
    • kerüljük a tűző napot a déli órákban,
    • használjunk árnyékolást és ventilátort,
    • figyeljünk az idősekre és a gyermekekre,
    • lehetőség szerint hűvös helyen tartózkodjunk.

    A hőségriasztások idején különösen fontos az elővigyázatosság.

    Összegzés

    A hőkupola egy magasnyomású légköri rendszerhez kapcsolódó meteorológiai jelenség, amely hosszabb időre egy adott térség fölött rekedhet. Ilyenkor a meleg levegő csapdába esik, a felhőképződés csökken, és a hőmérséklet akár napokon keresztül rendkívül magas maradhat. Magyarországon is egyre gyakrabban találkozhatunk a jelenséggel, különösen a nyári hőhullámok idején.

  • Biztosítási jogviszony lekérdezése TAJ szám alapján ügyfélkapu nélkül 2027

    Biztosítási jogviszony lekérdezése TAJ szám alapján ügyfélkapu nélkül 2027

    Sokan szeretnék ellenőrizni, hogy rendben van-e az egészségbiztosítási jogviszonyuk, különösen munkahelyváltás, álláskeresés vagy hosszabb külföldi tartózkodás után.

    Nyugdíjasok figyelem: Ügyintézés gyorsan

    Gyakori kérdés, hogy lehetséges-e a biztosítási jogviszony lekérdezése TAJ szám alapján ügyfélkapu nélkül 2027-ben. A válasz igen, azonban az elérhető lehetőségek korlátozottabbak, mint az online ügyintézés esetében. A biztosítási jogviszony megléte azért fontos, mert ez biztosítja a társadalombiztosítás által finanszírozott egészségügyi ellátások igénybevételének alapját.

    Mi az a biztosítási jogviszony?

    A biztosítási jogviszony azt jelenti, hogy az érintett személy szerepel az egészségbiztosító nyilvántartásában, és jogosult a társadalombiztosítás által finanszírozott egészségügyi ellátásokra. A nyilvántartásban a munkáltatók és egyéb szervezetek által bejelentett adatok szerepelnek, amelyeket a NEAK kezel.

    Ha a jogviszony rendezett, a TAJ-szám érvényesnek minősül, és az érintett jogosult az állami egészségügyi szolgáltatások igénybevételére.

    Lehet-e biztosítási jogviszonyt lekérdezni ügyfélkapu nélkül?

    A legtöbb online lekérdezési lehetőség ma már Ügyfélkapu+ azonosításhoz kötött. A NEAK elektronikus rendszerében a biztosítási jogviszony és a TAJ-adatok megtekintése elektronikus belépést igényel.

    Akik nem rendelkeznek Ügyfélkapu+ hozzáféréssel, azok személyesen vagy írásban kérhetnek tájékoztatást az egészségbiztosítási jogviszonyukról a területileg illetékes kormányhivataltól. A NEAK tájékoztatása szerint ilyen esetben a hatóság tud felvilágosítást adni a nyilvántartásban szereplő adatokról.

    Hogyan ellenőrizhető a TAJ-szám érvényessége?

    A TAJ-szám érvényességét többféleképpen lehet ellenőrizni. Az egyik legegyszerűbb módszer, hogy az egészségügyi szolgáltatók minden orvos-beteg találkozó alkalmával online ellenőrzik a jogviszonyt a NEAK rendszerében.

    Fontos tudni, hogy még rendezetlen jogviszony esetén sem tagadható meg a szükséges egészségügyi ellátás, azonban a jogviszony rendezésére később felszólítás érkezhet.

    Mit tehet, ha nincs Ügyfélkapu+?

    Amennyiben valaki nem rendelkezik Ügyfélkapu+ hozzáféréssel, az alábbi lehetőségek állhatnak rendelkezésére:

    • személyes ügyintézés a kormányablaknál,
    • írásbeli tájékoztatáskérés,
    • meghatalmazott útján történő ügyintézés,
    • jogviszonyrendezési eljárás kezdeményezése szükség esetén.

    Ezek a lehetőségek ugyan több időt vehetnek igénybe, de továbbra is biztosítják az adatok ellenőrzésének lehetőségét.

    Változások 2026 után: megszűnt a papír TB-kiskönyv

    Fontos változás, hogy 2026. január 1-jétől megszűnt a hagyományos papír alapú TB-kiskönyv, helyét az elektronikus e-TB kiskönyv vette át. Az új rendszerben a biztosítási jogviszonyokra és bizonyos egészségbiztosítási ellátásokra vonatkozó adatok elektronikusan érhetők el.

    Ez a változás tovább növelte az elektronikus ügyintézés szerepét, ezért hosszabb távon érdemes lehet Ügyfélkapu+ regisztrációt létrehozni.

    Mikor érdemes ellenőrizni a biztosítási jogviszonyt?

    Különösen ajánlott az ellenőrzés az alábbi esetekben:

    • munkahelyváltás után,
    • vállalkozás indításakor vagy megszüntetésekor,
    • külföldi munkavállalás után,
    • hosszabb munkanélküli időszakot követően,
    • egészségügyi ellátás igénybevétele előtt.

    Ilyenkor könnyen előfordulhat, hogy a nyilvántartásban szereplő adatok frissítésre szorulnak.

    Összegzés

    A biztosítási jogviszony lekérdezése TAJ szám alapján ügyfélkapu nélkül 2027-ben továbbra is lehetséges, azonban nem online módon. Akik nem rendelkeznek Ügyfélkapu+ hozzáféréssel, azok a kormányablakoknál vagy írásbeli megkereséssel kérhetnek tájékoztatást a jogviszonyukról. Aki viszont gyorsan szeretné ellenőrizni adatait, annak érdemes Ügyfélkapu+ hozzáférést igényelnie, mivel a NEAKonline rendszere ezen keresztül biztosítja a legkényelmesebb hozzáférést a biztosítási jogviszony adataihoz.

  • 13. és 14. havi nyugdíj 2027: ennyi plusz pénz érkezhet februárban

    13. és 14. havi nyugdíj 2027: ennyi plusz pénz érkezhet februárban

    A magyar nyugdíjasok számára a február hónap az egyik legfontosabb időszak lehet 2027-ben is. A 13. havi nyugdíj továbbra is megmarad, emellett a korábban elfogadott szabályok alapján a 14. havi nyugdíj fokozatos bevezetése is folytatódik. A jelenlegi ütemezés szerint a nyugdíjasok 2027 februárjában már a 14. havi nyugdíj felének megfelelő összeget is megkaphatják a rendes havi nyugdíj és a 13. havi juttatás mellett.

    Megmarad a 13. havi nyugdíj

    A 13. havi nyugdíj jelenleg a magyar nyugdíjrendszer része, amelyet minden jogosult nyugdíjas automatikusan megkap februárban. Az összeg megegyezik az adott hónapra járó nyugdíj összegével, külön igénylésre nincs szükség.

    Ez azt jelenti, hogy a februári utalás során a nyugdíjasok a rendes havi ellátás mellett egy teljes havi plusz nyugdíjat is kapnak.

    Így épül fel a 14. havi nyugdíj

    Az Országgyűlés 2025 végén elfogadta a 14. havi nyugdíj fokozatos bevezetéséről szóló szabályozást. A rendszer nem egyszerre vezeti be a teljes összeget, hanem több lépcsőben.

    Az ütemezés jelenleg a következő:

    Év14. havi nyugdíj mértéke
    202625%
    202750%
    202875%
    2029100%

    A jelenlegi szabályok alapján tehát 2027 februárjában már egy félhavi nyugdíjnak megfelelő 14. havi juttatás érkezhet.

    Mennyi pénzt kaphat egy átlagos nyugdíjas?

    A pontos összeg mindenkinél eltérő lehet, hiszen a 13. és 14. havi nyugdíj alapja mindig az adott személy aktuális nyugdíja.

    Például egy 250 ezer forintos havi nyugdíj esetén:

    • havi nyugdíj: 250 000 Ft
      1. havi nyugdíj: 250 000 Ft
      1. havi nyugdíj (50%): 125 000 Ft

    Ebben az esetben februárban összesen 625 000 forint érkezhet a jogosult számlájára vagy postai kifizetéssel. A tényleges összeg természetesen függ az aktuális nyugdíjemelésektől is.

    Kik jogosultak a plusz juttatásokra?

    A 13. havi nyugdíj és a 14. havi nyugdíj esetében is alapvető feltétel, hogy az érintett a jogosultsági időszakban nyugdíjas vagy más nyugdíjszerű ellátásban részesülő személy legyen. A szabályozás szerint azok is részesülhetnek a juttatásból, akik egyéb nyugdíjszerű ellátásban részesülnek.

    Mi várható a következő években?

    A jelenlegi törvény szerint a 14. havi nyugdíj fokozatosan épül be a rendszerbe, és 2029-re érheti el a teljes havi nyugdíjnak megfelelő összeget. Amennyiben a szabályozás változatlan marad, a nyugdíjasok minden évben egyre magasabb összegű 14. havi juttatásra számíthatnak.

    Összegzés

    A 13. havi nyugdíj 2027-ben is megmarad, emellett a 14. havi nyugdíj második lépcsője is megérkezhet. A jelenlegi szabályok alapján a nyugdíjasok februárban a havi nyugdíjuk mellett egy teljes 13. havi nyugdíjat és egy félhavi 14. havi juttatást is kaphatnak. Ez sok nyugdíjas számára jelentős plusz bevételt jelenthet az év elején.

    TOP 24 óra friss hírek

  • Iskolakezdési támogatás 2026: pénz és utalvány jár, ennyi az összege!

    Iskolakezdési támogatás 2026: pénz és utalvány jár, ennyi az összege!

    50 ezer forint készpénz és 50 ezer ft utalvány jár idén.

    Óriási örömhírt közölt az iskolakezdési támogatásról a miniszter. Úgy módosítják a jogszabályokat, hogy a százezer forintos iskolakezdési támogatás adómentes legyen, és ne lehessen végrehajtás alá vonni – közölte Kármán András pénzügyminiszter szombaton közösségi oldalán.

    Kármán András Facebook-bejegyzésében azt írta: „Nagyjából 400 ezer gyermek után” fog járni 100 ezer forint a családoknak. Az intézkedés célja, hogy könnyítse a rászorulók vállán a terhet, amelyet az iskolakezdés jelent számukra.

    „Nemcsak arra vagyok büszke, hogy a Tisza választási kampányban tett vállalását sikerült megvalósítani, hanem arra is, hogy mindezt – az előző kormánytól örökölt – nehéz költségvetési körülmények között sikerült végrehajtani” – közölte a tárcavezető.

    Összetett és bonyolult feladat a rászoruló családoknak 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást biztosító rendszer kidolgozása, de mivel a Tisza-kormány nem akart plusz egy évet várni, ezért olyan, már meglévő jogosultságokhoz kötötték a támogatást, amiknél az állam már megállapította a rászorultságot – közölte Magyar Péter miniszterelnök csütörtökön a Facebookon.

    A támogatásra

    • feljogosít a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény;
    • kapni fogják az emelt összegű családi pótlékban részesülő, tartósan beteg és súlyos fogyatékossággal élő gyerekek is;
    • és a Dobbantó programban, valamint a Műhelyiskolai képzésben résztvevő fiatalok is.

    „Minden olyan gyermek megkapja a százezer forintos támogatást, aki egyszülős családban nevelkedik. Jogosultak lesznek továbbá az iskolakezdési támogatásra a gyermekvédelmi intézményben vagy nevelőszülőknél nevelkedő gyermekek is. A támogatás összege gyermekenként összesen 100 ezer forint” – mondta a miniszterelnök.

  • Kylian Mbappé büntetőből tovább lőtte a Franciákat!

    Kylian Mbappé büntetőből tovább lőtte a Franciákat!

    A francia labdarúgó-válogatott rendkívül küzdelmes mérkőzésen 1–0-ra legyőzte a paraguayi csapatot Philadelphiában a 2026-os világbajnokság nyolcaddöntőjében.

    Friss Sporthírek a TOP100 oldalon

    A győztes gólt Kylian Mbappé szerezte büntetőből a 70. percben. A gallok ezzel Marokkó után másodikként biztosították a helyüket a negyeddöntőben és július 9-én a Boston-stadionban épp az észak-afrikaiakkal találkoznak.

    A franciák találkozóját rengeteg közjáték tarkította, a paraguayiak egyik fő célpontja pedig Mbappé volt, aki a 70. percben egy büntetőrúgásból szerezte meg a vezetést – amely végül győztes találatnak minősült. Bár a 27 éves labdarúgó többnyire csak mosolygott a brutális bánásmódon, a BBC szakértői nem mentek el szó nélkül Paraguay viselkedése mellett.

    Szégyenletes, amit a paraguayi játékosok csináltak. Ha az én csapatomban lennének, a felét lerángatnám a pályáról. Soha nem akarnék így nyerni

    – idézi a The Sun a korábbi angol válogatott kapust, Joe Hartot.

    Az egykori német klasszis, Thomas Hitzlsperger pedig úgy fogalmazott: kész csoda, hogy Franciaország komolyabb sérülés nélkül átvészelte ezt a mérkőzést.

    Az indulatok azonban csak a hármas sípszót követően szabadultak el igazán. A játékosok és a szakmai stáb tagjai is a pályára rohantak, miután Kylian Mbappé visszautasította Orlando Gill kézfogását. A paraguayi kapus pedig válaszul hozzádobta a labdát a győztesgólt szerző franciának.

    Kylian Mbappé piszkos munkát emleget

    A 27 éves labdarúgó a mérkőzés után elmondta, tudták, milyen mérkőzés vár rájuk, de bebizonyították, hogy nemcsak látványos támadófocival tudnak nyerni. 

    Elnézést a kifejezésért, de ha be kell piszkítanunk a kezünket, akkor megtesszük. Nincs ezzel gond

    – fogalmazott Mbappé. Hozzátette, ez a paraguayiak játékstílusa, de a franciák most ebben is felülmúlták őket.

  • Szolgálati idő táblázat 2027: ennyi év szükséges a nyugdíjhoz Magyarországon

    Szolgálati idő táblázat 2027: ennyi év szükséges a nyugdíjhoz Magyarországon

    Szolgálati idő táblázat 2027: ennyi év szükséges a nyugdíjhoz Magyarországon

    A nyugdíjba készülők egyik legfontosabb kérdése, hogy pontosan mennyi szolgálati idő szükséges az öregségi nyugdíj megállapításához. Sokan csak néhány évvel a nyugdíjkorhatár elérése előtt szembesülnek azzal, hogy nem rendelkeznek elegendő szolgálati idővel, ezért érdemes időben tájékozódni. A szolgálati idő nemcsak a nyugdíjra való jogosultságot befolyásolja, hanem a nyugdíj összegének meghatározásában is kulcsszerepet játszik.

    Szolgálati idő táblázat 2027

    Szolgálati időJogosultság
    0–14 évNem jár öregségi nyugdíj
    15 évÖregségi résznyugdíj
    16–19 évÖregségi résznyugdíj
    20 év vagy többTeljes öregségi nyugdíj
    40 év jogosultsági időNők 40 kedvezményes nyugdíj

    A jelenlegi szabályok szerint az öregségi teljes nyugdíjhoz legalább 20 év szolgálati idő szükséges. Akik a nyugdíjkorhatár elérésekor legalább 15, de 20 évnél kevesebb szolgálati idővel rendelkeznek, öregségi résznyugdíjra lehetnek jogosultak.

    Mi számít szolgálati időnek?

    Szolgálati időnek elsősorban azok az időszakok számítanak, amikor a munkavállaló után nyugdíjjárulékot fizettek. Ide tartozik többek között:

    • munkaviszonyban töltött idő,
    • közalkalmazotti és köztisztviselői jogviszony,
    • egyéni vagy társas vállalkozói jogviszony bizonyos esetekben,
    • gyermekneveléssel kapcsolatos egyes ellátások időszaka,
    • katonai szolgálat,
    • egyéb, törvényben meghatározott időszakok.

    A pontos szolgálati időt a nyugdíjbiztosítási nyilvántartás tartalmazza, amely Ügyfélkapu+ segítségével is lekérdezhető.

    Mi történik 15 év szolgálati idő esetén?

    Sokan úgy gondolják, hogy 15 év munkaviszony után teljes nyugdíj jár, ez azonban nem így van. A legalább 15, de 20 évnél kevesebb szolgálati idővel rendelkezők csak öregségi résznyugdíjat kaphatnak. Ez alacsonyabb összegű lehet, mint a teljes öregségi nyugdíj, ráadásul a nyugdíjminimumra vonatkozó szabályok sem minden esetben alkalmazhatók rá.

    Miért fontos a 20 év szolgálati idő?

    A 20 év szolgálati idő kiemelt jelentőségű a magyar nyugdíjrendszerben. Aki eléri a rá irányadó nyugdíjkorhatárt és rendelkezik legalább 20 év szolgálati idővel, teljes öregségi nyugdíjra válhat jogosulttá. Ez nemcsak a jogosultság szempontjából fontos, hanem a nyugdíj összegének kiszámításánál is kedvezőbb helyzetet jelent.

    Nők 40: külön szabályok érvényesek

    A nők számára továbbra is elérhető a Nők 40 kedvezményes nyugdíjprogram. Ennek lényege, hogy a jogosult nők életkoruktól függetlenül nyugdíjba vonulhatnak, ha legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkeznek. Fontos azonban tudni, hogy a jogosultsági idő nem minden esetben egyezik meg a szolgálati idővel, ezért a két fogalmat nem szabad összekeverni.

    Hogyan befolyásolja a szolgálati idő a nyugdíj összegét?

    Nemcsak a nyugdíjra való jogosultság miatt fontos a szolgálati idő. A nyugdíj összege is attól függ, hogy az érintett hány év szolgálati időt szerzett aktív évei alatt.

    A Magyar Államkincstár mértéktáblája szerint 15 év szolgálati idő esetén a nyugdíj alapját képező átlagkereset 43 százaléka vehető figyelembe. Ezt követően a százalékos mérték a szolgálati idő növekedésével fokozatosan emelkedik. 50 év vagy annál hosszabb szolgálati idő esetén akár a teljes átlagkereset figyelembevételére is lehetőség van.

    Lehet szolgálati időt vásárolni?

    Kevesen tudják, hogy bizonyos esetekben lehetőség van hiányzó szolgálati idő megszerzésére megállapodás útján. Ez elsősorban azok számára jelenthet megoldást, akik közel állnak a 20 év szolgálati idő eléréséhez, de néhány év hiányzik a teljes öregségi nyugdíjhoz. A jogszabály meghatározott feltételek mellett lehetővé teszi a hiányzó idő megváltását.

    Hogyan lehet lekérdezni a szolgálati időt?

    A nyugdíj előtt állóknak célszerű rendszeresen ellenőrizniük a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban szereplő adatokat. Az adategyeztetési eljárás és az Ügyfélkapu+ segítségével lekérhető információk alapján még időben kiderülhet, ha valamely időszak hiányzik a nyilvántartásból.

    Összegzés

    A szolgálati idő táblázat 2027 alapján jól látható, hogy az öregségi résznyugdíjhoz legalább 15 év, a teljes öregségi nyugdíjhoz pedig legalább 20 év szolgálati idő szükséges. A szolgálati idő nemcsak a nyugdíjra való jogosultságot, hanem a nyugdíj összegét is jelentősen befolyásolja. Emiatt minden munkavállalónak érdemes időről időre ellenőriznie a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban szereplő adatait, hogy a nyugdíjigényléskor ne érje kellemetlen meglepetés.

  • Sulyok Tamás köztársasági elnöknek vége ahogy a vármegyéknek is! Itt a bejelentés!

    Sulyok Tamás köztársasági elnöknek vége ahogy a vármegyéknek is! Itt a bejelentés!

    A társadalmi egyeztetés után szombat délután benyújtotta a kormány az Alaptörvény 17. módosításáról szóló javaslatát az Országgyűlésnek – közölte Magyar Péter a Facebook-oldalán. A miniszterelnök közölte, hogy „36 évvel a rendszerváltás után először történik meg Magyarországon, hogy egy alkotmánymódosítás nem zárt ajtók mögött születik meg, hanem a magyar emberekkel egyeztetett módon.”

    „Megszabadítjuk Magyarországot attól a rendszertől amely évtizedeken keresztül foglyul ejtette az államot, kifosztotta a nemzetet és elfoglalta a köztársasági rendszert” – mondta a kormányfő. Magyar Péter közölte, hogy az Országgyűlésnek ma benyújtásra kerülő minden egyes rendelkezés ugyanazt a célt szolgálja, hogy a magyar államot soha többé nem ejthesse senki foglyul.

    Több ponton is átírnák az Alaptörvényt:

    • megszüntetnék Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatását.
    • 70 éves felső korhatárt vezetnének be az alkotmánybíráknak, amellyel rögtön megszűnne a hetven év feletti Polt Péter és három másik alkotmánybíró megbízatása. Az Alkotmánybíróság elnökét a jövőben ismét az Alkotmánybíróság tagjai választhatják meg maguk közül.
    • A bírák a jövőben nagyobb szerepet kaphatnak az Országos Bírósági Hivatal elnökének és a Kúria elnökének kiválasztásában, elszámoltathatóságában és visszahívásában.
    • 12 éves (vagy három ciklusos) időkorlátot vezetnének be az országgyűlési képviselőknek.
    • Megteremtenék a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal felállításának alkotmányos alapját;
    • csökkentenék a kétharmados, azaz sarkalatos törvények körét;
    • megszűnne az a korlátozás, amely bizonyos költségvetési és adóügyekben korlátozza az Alkotmánybíróság vizsgálati lehetőségét; valamint
    • a vármegyéket visszaneveznék megyékre.
    • Szerepel még a Költségvetési Tanács vétójogának eltörlése,
    • a közpénz védelmének erősítése,
    • az önálló Országgyűlési Őrség megszüntetése,
    • egységes rendészeti igazgatás,
    • és az Alkotmánybíróság hatásköreinek visszaadása.

    A Tisztítótűz:

    Magyar Péter a múlt hétfői napirend előtti felszólalásában jelentette be, hogy Tisztítótűz művelet néven átfogó akciót indítanak, és módosítják az Alaptörvényt. A javaslat részleteit először a parlamentnek mutatta be, majd később felkerült a kormány honlapjára a tervezet, amihez öt napig lehetett észrevételeket küldeni. A kormány közlése szerint 23 ezernél is több javaslat érkezett, ezeket a mesterséges intelligencia segítségével összesítették.

    A miniszterelnök a csütörtöki sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a véleményezők 90 százaléka támogatta a kormány javaslatát, a maradék 10 százalék körében pedig megosztottak voltak a további szigorítást vagy erősebb jogállami garanciákat kérők, valamint az ellenzők tábora. Magyar szerint a többség azt kérte, hogy az országgyűlési képviselők mandátuma az eredetileg tervezett 12 helyett 8 évre legyen korlátozva, és ezt a szabályt terjesszék ki más közjogi pozíciókra is.

    A javaslat szerint az országgyűlési képviselők választásán nem választható, aki országgyűlési képviselői megbízatást összesen legalább tizenkét évig már betöltött, vagy az, akit legalább három választáson országgyűlési képviselővé megválasztottak. Ez a javaslat szerint nem érinti a jelenlegi országgyűlés tagjait, a következő választástól kezdve lép életbe.

    Magyar Péter közölte, hogy „a képviselőség nem hitbizomány, nem nemesi rang, vagy életforma”, és jelezte, hogy a magyar közéletnek jót fog tenni, ha a politikát rákényszerítik arra, hogy „mindig gondoljon a jövőre, váljon természetessé a megújulás, és nem higgye senki azt, hogy pótolhatatlan.”

    Magyar úgy számol, hogy nagyjából egy hónap múlva léphet hatályba a módosítás, és „Sulyok Tamás július 20-a körül már bizonyosan nem lesz Magyarország köztársasági elnöke” és nincs is szükségünk ilyen bábokra. Azt ígérte, hogy utána igyekeznek hamar egy új köztársasági elnököt választani. Erre az Alaptörvény szerint harminc napjuk van, de Magyar ígérete szerint augusztus 20-a előtt már biztosan lesz új köztársasági elnök.

  • Árvaellátás összege 2026-2027: ennyi pénz járhat havonta a jogosultaknak

    Árvaellátás összege 2026-2027: ennyi pénz járhat havonta a jogosultaknak

    Sok család számára jelent fontos segítséget az árvaellátás, amely az egyik legfontosabb hozzátartozói nyugellátási forma Magyarországon. Az ellátás célja, hogy részben pótolja azt a jövedelmet, amelyet a gyermek az egyik vagy mindkét szülő elvesztése miatt már nem kaphat meg. Az árvaellátás összege 2026-ban és várhatóan 2027-ben is jelentős támogatást jelenthet a jogosult gyermekek számára. A szabályok alapján az ellátás mértéke az elhunyt szülő nyugdíjához kapcsolódik, ugyanakkor létezik egy garantált minimum összeg is.

    Számold ki a családi pótlékot: Kalkulátor itt >>

    Mennyi az árvaellátás összege 2026-ban?

    A jelenlegi szabályok szerint az árvaellátás legkisebb összege havi 50 000 forint. Ez azt jelenti, hogy amennyiben a számított ellátás összege ennél kevesebb lenne, akkor is legalább 50 ezer forint jár a jogosult gyermeknek. Az árvaellátás minimum összege 2022 óta változatlan, és 2026-ban is ezen a szinten maradt.

    Az árvaellátás alapvetően az elhunyt szülőt megillető vagy megillethette volna nyugdíj összegéhez kapcsolódik.

    A fő szabály szerint:

    • egy elhunyt szülő után a nyugdíj 30 százaléka jár,
    • ha mindkét szülő elhunyt, akkor a nyugdíj 60 százaléka jár,
    • szintén 60 százalékos mérték illeti meg azt a gyermeket, akinek a még élő szülője megváltozott munkaképességű.

    Várható változás 2027-ben?

    Jelenleg nincs olyan hivatalosan elfogadott jogszabály, amely az árvaellátás minimumösszegének emelését írná elő 2027-re. Emiatt a jelenlegi szabályozás alapján az 50 000 forintos minimum összeg maradhat érvényben 2027-ben is, hacsak a kormány vagy az Országgyűlés nem dönt új emelésről.

    A családokat érintő támogatások esetében azonban a jövőben bármikor születhet új döntés, ezért érdemes figyelni a hivatalos bejelentéseket.

    Kik jogosultak árvaellátásra?

    Árvaellátásra az a gyermek jogosult, akinek elhunyt szülője rendelkezett a szükséges szolgálati idővel, vagy nyugdíjasként hunyt el. Az ellátás főszabály szerint a gyermek 16 éves koráig jár.

    A jogosultság azonban meghosszabbodhat:

    • nappali tagozatos tanulmányok esetén,
    • középiskolai vagy felsőoktatási képzés idején,
    • bizonyos egészségügyi vagy megváltozott munkaképességi esetekben.

    A legtöbb tanuló esetében az árvaellátás akár a 25 éves kor betöltéséig is folyósítható, amennyiben a jogszabályban meghatározott feltételek teljesülnek.

    Hogyan lehet igényelni az árvaellátást?

    Az árvaellátás igénylése több módon is történhet:

    • elektronikusan,
    • személyesen,
    • postai úton,
    • kormányablakon keresztül.

    A kérelmet a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez vagy bizonyos esetekben a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz kell benyújtani. A 16 év feletti tanulóknak általában tanulmányi igazolást is csatolniuk kell.

    Milyen dokumentumokra lehet szükség?

    Az igénylés során többek között az alábbi dokumentumokra lehet szükség:

    • halotti anyakönyvi kivonat,
    • születési anyakönyvi kivonat,
    • tanulói vagy hallgatói jogviszony igazolása,
    • egészségügyi dokumentáció bizonyos esetekben,
    • egyéb, a nyugdíjbiztosító által kért igazolások.

    Kapható-e több árvaellátás egyszerre?

    Ha a gyermek mindkét szülője után jogosult lenne árvaellátásra, nem automatikusan két ellátást kap. A szabályok szerint azt az ellátást folyósítják számára, amelyik kedvezőbb összegű.

    Adózni kell az árvaellátás után?

    Az árvaellátás adómentes ellátásnak minősül, ezért a jogosultnak nem kell személyi jövedelemadót fizetnie utána.

    Összegzés

    Az árvaellátás összege 2026-ban legalább havi 50 000 forint, és jelenleg nincs olyan elfogadott szabályozás, amely ezt az összeget 2027-ben módosítaná. Az ellátás mértéke az elhunyt szülő nyugdíjához kapcsolódik, de a garantált minimum biztosítja, hogy a jogosult gyermekek egy meghatározott összegnél kevesebbet ne kapjanak. Az árvaellátás továbbra is fontos segítséget jelent több tízezer magyar család számára, különösen azoknak a gyermekeknek, akik tanulmányaikat folytatják vagy hosszabb ideig jogosultak a támogatásra.