Címke: #friss

#friss hírek: ezen az oldalon az RSSHirek.hu hírkereső friss közlésű saját cikkeink jelennek meg.

  • Férfiak 40 nyugdíj 2026: tényleg jöhet az új kedvezményes nyugdíj Magyarországon?

    Férfiak 40 nyugdíj 2026: tényleg jöhet az új kedvezményes nyugdíj Magyarországon?

    Az elmúlt hetekben ismét reflektorfénybe került a „Férfiak 40” lehetősége, vagyis az a javaslat, amely szerint a férfiak is jogosultak lennének kedvezményes nyugdíjra 40 ledolgozott év után – hasonlóan a jelenlegi Nők40 rendszerhez. A téma különösen sokakat foglalkoztat, mivel rengeteg férfi dolgozik fizikailag megterhelő munkakörökben, és sokan úgy érzik, igazságtalan a jelenlegi szabályozás.

    Nyugdíjkorhatár – friss hírek

    Jelenleg Magyarországon a férfiak számára továbbra is a 65 éves nyugdíjkorhatár az általános szabály. A Nők40 program ugyanakkor lehetőséget biztosít a hölgyek számára, hogy megfelelő jogosultsági idő esetén korábban nyugdíjba vonuljanak. Ez az évek óta működő rendszer sok férfiban veti fel a kérdést: vajon számukra is jöhet hasonló kedvezmény?

    Mit mondanak most a szakértők?

    A nyugdíjszakértők szerint a férfiak kedvezményes nyugdíjának bevezetése rendkívül nagy terhet róna a költségvetésre. Dr. Farkas András nyugdíjszakértő szerint a teljes körű „Férfiak40” rendszer hosszú távon a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát is veszélyeztethetné.

    A szakértő ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy sok országban működik egy úgynevezett rugalmas nyugdíjmodell. Ebben az esetben az érintettek korábban is nyugdíjba mehetnek, viszont alacsonyabb havi ellátást kapnak. Ez lehet az egyik kompromisszumos megoldás a jövőben.

    Miért érzik sokan igazságtalannak a jelenlegi rendszert?

    A vita egyik legfontosabb érve az, hogy a férfiak átlagos várható élettartama Magyarországon alacsonyabb, mint a nőké. Több szakértő is rámutatott arra, hogy sok férfi már a nyugdíjkorhatár elérése előtt meghal, vagy csak rövid ideig él nyugdíjasként.

    Emellett rengetegen dolgoznak évtizedeken keresztül nehéz fizikai munkában:

    • építőiparban,
    • gyárakban,
    • mezőgazdaságban,
    • közlekedésben,
    • vagy egészségre káros munkakörökben.

    Sokan úgy vélik, hogy 40-45 év folyamatos munkaviszony után indokolt lenne egy kedvezményes nyugdíjlehetőség.

    Férfiak 40 nyugdíj – mit jelentene a gyakorlatban?

    Mi lenne a Férfiak 40? Olyan kedvezményes nyugdíjlehetőség, amely 40 év jogosultsági idő után adna korábbi nyugdíjba vonulási lehetőséget a férfiaknak.
    Van már hivatalos döntés? Jelenleg nincs elfogadott törvény a Férfiak 40 bevezetéséről. A téma szakértői és politikai vitákban szerepel.
    Kik járhatnának jól vele? Elsősorban azok a férfiak, akik nagyon hosszú munkaviszonyt szereztek, nehéz fizikai munkát végeztek, vagy egészségi okok miatt nehezen dolgoznának tovább.
    Mi a legnagyobb akadály? A szakértők szerint a legnagyobb kérdés a finanszírozás. Egy teljes értékű Férfiak 40 rendszer jelentős többletkiadást okozhatna a nyugdíjkasszának.
    Mi lehet a kompromisszum? Reálisabb megoldás lehet egy rugalmas nyugdíjmodell, ahol korábban is el lehetne menni nyugdíjba, de csökkentett havi összeggel.

    Egyre többen támogatják a rugalmas nyugdíjat

    A szakértői elemzések alapján jelenleg egyre inkább a rugalmas nyugdíjba vonulás tűnik reális iránynak Magyarországon. Ez azt jelentené, hogy bizonyos feltételekkel akár a hivatalos korhatár előtt is lehetne nyugdíjba menni, de a havi összeg csökkentett lenne.

    Egy ilyen rendszer több előnnyel járhatna:

    • csökkenthetné a fizikai munkát végzők terheit,
    • igazságosabbá tehetné a rendszert,
    • és mérsékelhetné a költségvetési kockázatokat.

    A szakértők szerint azonban nagyon pontos szabályokra lenne szükség, különösen a szolgálati idő, a járulékfizetés és a nyugdíj összegének meghatározása terén.

    Mekkora lehetne a csökkentés?

    A nemzetközi példák alapján több országban is működik olyan rendszer, ahol a korhatár előtti nyugdíj esetén évente 4-5 százalékkal kisebb ellátás jár.

    Ez azt jelentené, hogy aki például 5 évvel korábban szeretne nyugdíjba menni, annak a havi nyugdíja akár 20-25 százalékkal is alacsonyabb lehetne.

    Ez sokak számára még így is kedvező megoldás lenne, különösen azoknak, akik egészségi állapotuk vagy munkájuk miatt már nem tudnak teljes erőbedobással dolgozni.

    A nyugdíjrendszer jövője egyre nagyobb kérdés

    A magyar nyugdíjrendszer fenntarthatósága már most is komoly vita tárgya. Szakértői elemzések szerint az elöregedő társadalom és az egyre kevesebb aktív dolgozó miatt hosszú távon komoly reformokra lehet szükség.

    A következő években több fontos kérdés kerülhet napirendre:

    • emelkedik-e tovább a nyugdíjkorhatár,
    • megmarad-e a Nők40,
    • bevezethetik-e a Férfiak40 rendszert,
    • változhat-e a nyugdíjszámítás módja,
    • illetve hogyan alakulhat a 13. havi nyugdíj sorsa.

    A szakértők szerint biztosan lesznek változások a következő években, de egyelőre nem született konkrét döntés a férfiak kedvezményes nyugdíjáról.

    Sokan figyelik a politikai ígéreteket is

    A téma politikailag is egyre érzékenyebb. Több párt és közéleti szereplő is felvetette már a férfiak korábbi nyugdíjazásának lehetőségét, különösen a nehéz fizikai munkát végzők esetében.

    A nyugdíjkérdés ráadásul rengeteg embert érint közvetlenül:

    • a most dolgozó középkorúakat,
    • a nyugdíj előtt állókat,
    • és a jelenlegi nyugdíjasokat is.

    Ezért nem meglepő, hogy minden ilyen hír hatalmas érdeklődést vált ki Magyarországon.

    Jöhet valóban a Férfiak40?

    Jelenleg nincs hivatalos döntés a Férfiak40 bevezetéséről, de a vita egyre erősebb. A szakértők szerint a teljes, a Nők40-hez hasonló rendszer bevezetése nehezen finanszírozható lenne, ugyanakkor egy rugalmas, csökkentett összegű korai nyugdíjmegoldás reális lehetőség lehet a jövőben.

    Az biztos, hogy a nyugdíjrendszer kérdése 2026-ban is az egyik legfontosabb társadalmi téma marad Magyarországon.

    Jelenj meg weboldaladdal itt a Hírkeresőben, várunk!

  • Mol: biztosított a hazai repülőterek kerozinellátása

    Mol: biztosított a hazai repülőterek kerozinellátása

    A Mol közleményben tudatta, hogy a hazai kerozinellátás zavartalanul és stabilan működik továbbra is.

    A társaság azt írta, hogy folyamatosan biztosítani tudják a repülőterek és a partnereik számára a megfelelő kerozinmennyiséget, ezzel biztosítva az ellátási láncok biztonságos és zavartalan működését.

    Üzemanyagárak, benzin és gázolaj árak

    A Mol finomítói és logisztikai rendszerei megfelelő kapacitással működnek, így a vállalat képes kezelni a piaci kihívásokat és az esetleges nemzetközi ellátási nehézségeket, és mindent megtesz annak érdekében, hogy a szolgáltatások továbbra is megbízhatóan működjenek– írták közleményükben.

    Turi Ferenc, a HungaroControl vezérigazgatója arról beszélt a 24.hu-nak, hogy a Hormuzi-szoros lezárása miatt Európa kerozinellátásának 20 százaléka nincs megoldva. A vezérigazgató szerint az üzemanyag mennyisége rendelkezésre áll, de nem elég. Turi szerint július körül világossá válhat, hogy tovább romlik-e az iparág helyzete, vagy megáll a mélyrepülés.

    Csak májusban több mint 2 millió ülőhelynyi kapacitást töröltek a légitársaságok az egyre dráguló kerozinárak miatt. A közel-keleti konfliktus miatt a Hormuzi-szoros továbbra is blokád alatt van, ami ahhoz vezethet, hogy május után a nyári hónapokban is lesznek járattörlések.

  • Védvonal: Megszólalt a Vidéki prókátor!

    Védvonal: Megszólalt a Vidéki prókátor!

    A kegyelmi botrányt kirobbantó ügyvéd is jogvédelmet ígér.

    A Vidéki prókátort megihlette az Orbán Viktor pártelnök és Kocsis Mátéképviselő által meghirdetett Védvonal ötlete. A Fidesz szerint a választások után felerősödtek az indulatok, a párt hívei egyre több zaklatásról számolnak be, ezért kell a „Védvonal” nevű országos jogvédő hálózat.

    A kegyelmi botrányt kirobbantó Fülöp Botond ügyvéd közösségi oldalán ünnepélyesen megfogadta, hogy ingyen ellátja minden olyan közszereplőnek nem minősülő honfitársa jogi képviseletét, akivel azt teszi a Tisza Párt és Magyar Péter, amit korábban a Fidesz és Orbán Viktor tett. A Vidéki prókátor azt írta: nyugodtan jelentkezzen nála:

    • „akivel kapcsolatban a regnáló miniszterelnök azt mondja, hogy viszket miattuk a tenyere,
    • akivel kapcsolatban a regnáló miniszterelnök azt mondja, hogy úgy vannak bent a nemzetben, mint a balsors a Himnuszban,
    • akinek sérelmére elkövetett bűncselekmény elkövetőit a regnáló miniszterelnök nyilvános dicséretben részesíti (ha pedig a bűncselekmény motívuma gyerekeknek nyújtott segítség volt, akkor még a megfizetett perköltség összegét is felajánlom a megbízónak),
    • akit a regnáló miniszterelnök poloskának nevez,
    • akivel kapcsolatban a regnáló miniszterelnök tavaszi nagytakarítást helyez kilátásba,
    • akinek személyes adatait a kormánypárt politikusa által kézivezérelt »sajtó« lejáratási céllal, tudatos jogsértést elkövetve nyilvánosságra hozza,
    • akinek a magánélethez, a családi élethez és a magántitok védelméhez fűződő személyiségi jogait a kormánypárt politikusa által kézivezérelt »sajtó« bosszúvágytól hajtva, tudatos jogsértést elkövetve megsérti (ha a jogsértés áldozata öngyilkos lesz, akkor a jogutódok jogi képviseletét is elvállalom),
    • akinek pártpreferenciára vonatkozó szenzitív személyes adatait a kormánypárt »sajtója« tudatos jogsértést elkövetve, lejáratási céllal nyilvánosságra hozza,
    • akivel szemben a hatalom titkosszolgálati eszközökkel törvénysértő módon titkos adatgyűjtést végez, vagy végeztet,
    • akit a kormánypárt politikusa nemzetbiztonsági kockázatnak nevez,
    • akivel kapcsolatban a kormánypárt politikusa soha nem látott megtorlást helyez kilátásba, illetve
    • aki számára a kormánypárt politikusa falra történő felkenődést helyez kilátásba.”

    Fülöp Botond előzőleg jelezte: Balog Zoltánt nem csak a Kónya Endrének adott elnöki kegyelemért terheli súlyos felelősség.

  •  Magyar Péter: A kormány megnyitja a Karmelitát

     Magyar Péter: A kormány megnyitja a Karmelitát

    Gyereknap alkalmával.

    Az uniós pénzek hazahozatalával kapcsolatban elmondta, hogy kevés az idő, augusztus végéig kellene döntésre jutni. Ha addig csak a 400 pontból, egyről nem sikerül megállapodni, lőttek az egésznek. Főleg a projektekről tárgyalnak Brüsszelben: a kormány célja, hogy minél több hasznos, jövőben megvalósuló projektre szerezzenek megvalósulást: ennek keretében új HÉV-eket, új vonatokat kívánnak beszerezni, átfogó bérlakásépítési programot indítanák, kkv-kat finanszíroznának és az energetikai infrastruktúrát fejlesztenék.

    Csütörtökön nem csak az Európai Bizottság elnökével, hanem a NATO-főtitkárral és a belga miniszterelnökkel is találkozni fog.

    Az uniós források miatt is fontos, hogy a köztársasági elnök elhagyja a hivatalát, mert alkotmányossági kifogást emelhet a törvényjavaslatokkal szemben, késleltetheti a folyamatot és bukhatjuk a pénzt. „Elkezdhet jogászkodni” – mondta Magyar Sulyok Tamásról, akinek május végéig adott időt a lemondásra. Magyar elmondta, hogy a Tisza közvélemény-kutatása szerint az emberek több mint 70 százaléka azt várja el Sulyoktól, hogy lemondjon. A kormányfő szerint Sulyok is elmondta neki négyszemközt, hogy kétharmados felhatalmazással minden további nélkül el tudják távolítani.

    Nincs a fejében köztársasági elnök jelölt

    Megismételte, hogy nem árultak zsákbamacskát: előre elmondták, hogy a rendszerváltás jegyében az Orbán-bábokat le fogják váltani. Attól nem tart, hogy jogállami aggályok merülnének fel, hiszen alkotmányozó többségük van, erre adtak a magyar emberek felhatalmazást: az feladatuk, hogy a múlt megismerése után elkezdjék az építkezést. Ezzel együtt az Alaptörvény jelentős módosítását nem úgy fogják levezényelni, mint a Fidesz: azt társadalmi egyeztetés és szakmai konzultáció fogja megelőzni, ami nem egy-két hetes folyamat.

  • Nyugdíjasok figyelem: Magyar Péter bejelentése!

    Nyugdíjasok figyelem: Magyar Péter bejelentése!

    A miniszterelnök szerint sokkal rosszabb állapotban van a magyar gazdaság, mint amit az előző kormány állított, ezért teljes átvilágítás zajlik az állam működésében. Magyar Péter több azonnali intézkedést is bejelentett.

    Augusztus 20. környékére lezárulhatnak az állami átvilágítások, és a kormány tájékoztathatja a lakosságot az ország valós gazdasági állapotáról – erről beszélt Magyar Péter az RTL Híradónak kormányfőként adott első interjújában.

    A miniszterelnök szerint a helyzet súlyosabb, mint korábban állították, ugyanakkor már az idén megkezdődhet több, korábban beígért támogatás kifizetése is.

    Magyar Péter közölte: 

    • augusztusban eljuthat a családokhoz a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatás,
    • míg a nyugdíjasok ősszel megkaphatják a SZÉP-kártyára érkező támogatás első, 50 ezer forintos részletét.

    A politikus szerint a cél az, hogy az emberek rövid időn belül érzékeljék a változásokat még akkor is, ha „nem lehet rögtön mindent visszaépíteni”.

    Az interjúban állította, hogy nem boszorkányüldözésre készülnek, hanem arra, hogy feltárják, milyen állapotban vette át az országot az új vezetés. Magyar Péter elmondása szerint a korábban 3,7 százalékosra tervezett költségvetési hiányt előbb 5 százalék fölé emelték, majd a kormányzati átadáskor már 6,8–7 százalékos hiánnyal számoltak. 

    A Tisza Párt elnöke szerint az 5 százalékos deficit sem tartható, ezért jelenleg teljes körű költségvetési átvilágítás zajlik. 

    Az új költségvetés tervezetét augusztus végére készítenék el, hogy szeptemberben szavazhasson róla az Országgyűlés.

    Közölte, hogy csökkentik a miniszterelnök, a miniszterek, az államtitkárok, a képviselők és a polgármesterek fizetését.

    Saját javadalmazásáról azt mondta: miniszterelnökként és képviselőként összesen bruttó 3,8 millió forintot fog keresni, szemben Orbán Viktor korábbi, bruttó 7,8 milliós fizetésével. A parlament működésén és a kapcsolódó kereteken négy év alatt 50 milliárd forintot takarítanának meg.

    A miniszterelnök arról is beszélt, hogy 

    csütörtökön politikai megállapodást írhatnak alá az Európai Bizottsággal a felfüggesztett uniós források ügyében. 

    Magyar szerint a cél a 10,4 milliárd eurónyi helyreállítási támogatás hazahozatala, amelyből energetikai és közlekedési fejlesztéseket finanszíroznának. Ehhez azonban korrupcióellenes intézkedésekre, az integritási hatóság jogköreinek bővítésére és a kekvarendszer átalakítására is szükség lesz.

  • Vegyes időjárás lesz a Pünkösd hetében, mutatjuk:

    Vegyes időjárás lesz a Pünkösd hetében, mutatjuk:

    A hét elején fátyol- és gomolyfelhős, alapvetően napos idő várható. Helyenként zápor is kialakulhat, de a legtöbb helyen száraz marad az idő – ismertette a 444.hu.

    A hőmérséklet csúcsértéke 27 és 32 Celsius-fok között alakul, vagyis többfelé kánikulai melegre kell készülni.

    Kedden túlnyomóan derült, napos, csapadékmentes idő várható. A szél helyenként megélénkülhet, de nem hoz számottevő változást a melegben. A nappali maximumok 28 és 33 fok között alakulnak, tovább fokozva a nyárias hőséget.

    Szerdán érkezik a hidegfront

    A hét közepén változik az időjárás. Szerdán hidegfront érkezik, amely többfelé megerősödő széllel és helyenként záporokkal, zivatarokkal járhat. A hőmérséklet még elérheti a 29–34 fokot, de a nap második felében már érezhető lesz a lehűlés kezdete.

    A front mögött csütörtöktől naposabb, szárazabb idő alakul ki, ugyanakkor a hőmérséklet jelentősen visszaesik. A csúcsértékek már csak 20 és 26 fok között várhatók, így megszűnik a kánikula.

    Pénteken napos, száraz idő várható, 22–28 fokos maximumokkal. A hajnalok több helyen frissek lesznek, 7–14 fok közötti minimumokkal.

    Szombaton ismét melegebb lehet, 26–31 fokos délutáni csúcsokkal, de továbbra is sok napsütés várható.

    A hét végére visszatérhet a melegebb levegő, 27–32 fok közötti maximumokkal. Napos idő várható, de helyenként zápor vagy zivatar nem kizárt. A szél több irányból is fújhat, helyenként megélénkülhet, de komolyabb lehűlést nem hoz.

  • 660 millió forint landol az Orbán családban!

    660 millió forint landol az Orbán családban!

    Idén is jó évet zárt Orbán Viktor unokaöccsének, Orbán Dávidnak a cége, a Timolod Kft.: a 4,5 millió forintos árbevétel mellett 185 millió forint jött össze az egyéb bevételekből, így végül 160,4 millió forint kivételéről döntött ifjabb Orbán Győző fia – vette észre a 444 a cég 2025-ös évre vonatkozó beszámolójából.

    A Timolod Kft.-t mindössze másfél éve, 2024 őszén alapították, de hamar beindult az üzlet. 2024 utolsó negyedében ugyan csak 1 millió forintnyi árbevételre tett szert, az egyéb bevételek 710 millió forintra rúgtak. Ennek köszönhetően három hónapnyi működés után végül 500 millió forintnyi osztalékot tudott kiszedni a bányacégből Orbán Dávid. Egyéb bevételként a szabályok szerint az olyan egyszeri bevételek szokták elkönyvelni, mint például a kapott támogatások, kártérítések, kötbérek, vagy a cég eszközeinek értékesítéséből befolyt pénzek.

    A Timolod Kft. május 15-én közzétett beszámolója szerint a tavalyi évet is pozitívan zárta a vállalat. Ugyan az árbevétel tavaly is csak 4,5 millió forintot tett ki, egyéb bevételekből további 185 millió forint jött össze, aminek köszönhetően végül 160 millió forint lett a cég adózott eredménye. Orbán Dávid így arról döntött, hogy a tavalyi nyereség szinte teljes egészét osztalékként kifizeti, vagyis

    a cég 15 hónapos működése alatt a volt miniszterelnök unokaöccse 660 millió forintot tudott kivenni a cégből.

    Míg egyébként a beszámolóval együtt leadott kiegészítő mellékletben gyakran tüntetik fel, hogy honnan származtak az egyéb bevételek, a Timolod Kft.-nél semmilyen információt nem lehet találni arról, hogy honnan és milyen jogcímen származott ez a közel 900 millió forintos összeg.

    A 444.hu 2024 szeptemberében egyébként belső információkból megtudta, hogy Orbánék is profitálnak a Budapest–Belgrád-vasútvonal felújításából, ugyanis 2022 és 2023 között több mint 200 ezer tonna vasúti követ szállítottak Gántról, Orbánék egy másik cégének bányájából az építkezéshez. A Dolomit Kft.-ben az Orbán család több tagja megtalálható, és Orbán Dávid is ügyvezető a vállalkozásban. Márciusban derült ki, hogy az M1-es autópálya bővítéséhez is a cég bányájából szállítják a követ.

  • Vasárnap kinevezték mind az ötvenöt államtitkárt, ők azok: Államtitkárok neve és listája!

    Vasárnap kinevezték mind az ötvenöt államtitkárt, ők azok: Államtitkárok neve és listája!

    Vasárnap kinevezték mind az ötvenöt államtitkárt, így a korábban megnevezett közigazgatási államtitkárokkal együtt már végleges, kik fognak dolgozni a tizenhat miniszter alatt a Tisza-kormányban. Államtitkár lesz Velkey György László és Nagy Ervin is, a rendészetért a korábbi budapesti rendőrfőkapitány felel majd, a sportért pedig Kálnoki Kis Attila volt öttusázó világbajnok és újságíró. Kustánczi Norbert Rudolf, a 24.hu korábbi főszerkesztője a Miniszterelnökség államtitkáraként a kormány kommunikációjáért felel majd.

    Tisza Párt friss hírek cikkek

    „A ma kinevezett 55 szakember egyharmada nő. Összesen 103 diplomájuk van, a legfiatalabb 28 éves, a legidősebb 66” – írta Facebook-oldalán a kinevezésekkel kapcsolatban Magyar Péter. Így néz ki a Magyar-kormány államtitkári gárdája:

    Agrár- és Élelmiszergazdasági Minisztérium – Bóna Szabolcs miniszter

    • Dr. Búza László élelmiszer-gazdaságért, – forgalmazásért és -műveltségért felelős államtitkár lett. Pályafutását közvetlenül egyetem után állatorvosként kezdte, majd igazgató főállatorvosként folytatta, később Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szinten is ellátta ezt a szolgálatot. 2017-től kezdve az Állatorvostudományi Egyetem oktatója.
    • Dr. Jobbágy Krisztina jogász, közbeszerzési és agrártámogatási jogi szakértő a közös agrárpolitikáért, nemzetközi kapcsolatokért és fejlesztésért felelős államtitkár lett. Jobbágy pályafutását a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium SAPARD Hivatalánál kezdte közbeszerzési szakreferensként, majd közbeszerzési vezető szakreferensként dolgozott. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalban osztályvezetőként, majd a Jogorvoslati Főosztály főosztályvezetőjeként irányította a fellebbezések, kifogások és jogi képviseleti ügyek kezelését. 2006-tól ügyvédként nyújt jogi tanácsadást, különösen agrártámogatási, közbeszerzési és földforgalmi ügyekben.
    • Molnár János István okleveles agrármérnök lett az agrárgazdaságért felelős államtitkár. Pályafutását az IKR Zrt.-nél kezdte gyakornokként, majd értékesítőként és területi igazgatóként dolgozott. A vállalat jogutódjánál, az IKR Agrár Zrt.-nél 2012 és 2019 között területi igazgatói, 2019 és 2024 között régióigazgatói feladatokat látott el.
    • A minisztérium parlamenti államtitkára dr. Árvay Nikolett jogász, a Tisza képviselője.
    • A minisztérium közigazgatási államtitkára dr. Nagy Gábor.

    Belügyminisztérium – Pósfai Gábor miniszter

    • Kálnoki Kis Attila sportújságíró, médiaszakember és korábbi élsportoló, a 24.hu egykori főmunkatársa lett a Belügyminisztérium sportért felelős államtitkára. Pályafutását a magyar öttusa-válogatott tagjaként kezdte, Olimpiai ötödik, ötszörös világ- és háromszoros Európa-bajnok, tizenötszörös magyar bajnok, az UTE örökös bajnoka. Korábban a Nemzeti Sport és a Sport24 főszerkesztőjeként, illetve a Centrál Médiacsoport munkatársaként dolgozott.
    • Rendészeti államtitkár lett dr. Tóth Gábor, aki 2003 és 2007 között Budapest rendőrfőkapitányának bűnügyi helyetteseként dolgozott, majd 2007-től, a második Gyurcsány-kormány és a Bajnai-kormány alatt a főváros rendőrfőkapitánya volt, 2010-ben viszont Pintér Sándor egykori belügyminiszter leváltotta. Az Országos Polgárőr Szövetség jogi és igazgatási alelnökeként aktív szerepet vállal a civil közbiztonsági együttműködés rendszerében is.
    • A minisztérium parlamenti államtitkára Halmai Ferenc Tibor rendészeti szakember, Tisza képviselője lett. Halmai 2008 és 2013 között a Jászberényi, 2013 és 2023 között a Tiszafüredi Rendőrkapitányság vezetője volt. A választáson Pócs Jánost győzte le egyéni választókerületében.
    • A minisztérium közigazgatási államtitkára dr. Retteghy András Tibor.

    Egészségügyi Minisztérium – Hegedűs Zsolt miniszter

    • Dr. Buga László, a Ceglédi Toldy Ferenc Kórház orvosigazgatója a kórházi fekvő- és járóbeteg szakellátásért felelős államtitkár lett. Buga 1999-ben végzett Szegeden az általános orvostudományi szakon. Több mint tíz évet dolgozott az Egyesült Királyságban, ahol a klinikai munka mellett publikációi is megjelentek. Mindezek mellett egy saját kezdeményezésű, középiskolásoknak szóló Életprogram projektet is vezet.
    • Dr. Porpáczy Krisztina alapellátásért és integrált ellátásért felelős államtitkár, a Tisza parlamenti képviselője is. Ápolóként végzett, majd a Semmelweis Egyetemen szerzett orvosi diplomát, több mint húszévnyi háziorvosi tapasztalata van.
    • Dr. Vokó Zoltán orvos, epidemiológus és egészségpolitikai szakember népegészségügyért felelős államtitkár lett. Vokó jelenleg a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Technológiaértékelő és Elemzési Központjának egyetemi tanára és igazgatója, korábban az ELTE Egészségpolitika és Egészség-gazdaságtan Tanszékének vezetője, valamint az Országos Egészségfejlesztési Intézet igazgatója volt. Dolgozott az Egészségügyi Minisztériumban főosztályvezetőként, illetve az Erasmus Medical Center kutatójaként Hollandiában. Szakterülete az epidemiológia, a népegészségügy és az egészség-gazdaságtan.
    • Dr. Svéd Tamás, a Magyar Orvosi Kamara eddigi főtitkára lett a minisztérium parlamenti államtitkára. Svéd aneszteziológus-intenzív terápiás szakorvos, pszichoterapeuta eddig a Magyar Orvosi Kamara (MOK) főtitkáraként dolgozott. korábban kivonuló mentőtiszt is volt. A Semmelweis Egyetemen és az ELTE-n végzett, és határozottan képviselte az orvostársadalom érdekeit, gyakran bírálva az egészségügy rendszerszintű problémáit
    • A minisztérium közigazgatási államtitkára Ilku Lívia gyógyszerész, közgazdász és jogász végzettségű, a Richter Gedeon jogi szakértője, a gyógyszerészkamara etikai bizottságának vezetője.

    Élő Környezetért Felelős Minisztérium – Gajdos László miniszter

    • Kelemen Ágnes környezetgazdász, klíma- és energiapolitikai szakértő vízügyi és klímapolitikáért felelős államtitkár lett. Kelemen korábban a European Climate Foundation programmenedzsereként délkelet-európai klíma- és energiapolitikai projekteket koordinált, jelenleg a dán Viegand Maagøe tanácsadó cég vezető projektmenedzsere. Dolgozott az Európai Bizottság regionális politikai főigazgatóságánál, valamint külső szakértőként a Bizottság regionális politikai, klímapolitikai és energetikai főigazgatóságainak. A magyar Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium korábbi munkatársa.
    • Kertész-Káldosi Zsuzsanna Ágnes környezetmérnök és gazdasági agrármérnök felel államtitkárként a körforgásos gazdaságért és környezetvédelemért. Jelenleg a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetségének szakmai igazgatója, korábban az Energiaügyi Minisztériumban vezető-kormányfőtanácsosként, az Innovációs és Technológiai Minisztériumban, valamint a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériumban szakmai tanácsadóként dolgozott.
    • Kőrösi Levente agrármérnök és természetvédelmi szakember a biológiai sokféleség megőrzéséért felelős államtitkár lett. Pályafutása nagy részét az Agrárminisztériumban és jogelőd intézményeiben töltötte, ahol a Biodiverzitás- és Génmegőrzési Főosztály vezetőjeként a biológiai sokféleség védelmével kapcsolatos nemzetközi egyezmények és hazai végrehajtásuk koordinációjáért felelt.
    • Dr. Bögi Viktória jogász, a Tisza képviselője lett a minisztérium parlamenti államtitkára.
    • A minisztérium közigazgatási államtitkára Rozinka Zsolt, aki a Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztályának főosztályvezetője volt.

    Gazdasági és Energetikai Minisztérium – Kapitány István miniszter

    • Dr. Fábián Ágnes, a Henkel Magyarország volt ügyvezető igazgatója lett a gazdaságfejlesztési államtitkár.
    • Tótth András energetikai államtitkár pályafutását a Boston Consulting energetikai szakértőjeként kezdte, később dolgozott az E.ON Földgáz és az MVM Csoport legfelső vezetésében, elsősorban a stratégiát, szabályozást és kereskedelmet lefedő területeken.
    • Dr. Zolnay Judit jogász, nemzetközi üzleti és vállalatfejlesztési szakember külgazdasági államtitkár lett.
    • Porcher Áron közgazdász lett a minisztérium parlamenti államtitkára. Porcher 2024 óta a Fővárosi Közgyűlésben dolgozott a Tisza képviselőjeként, majd országgyűlési képviselői mandátumot nyert.
    • A minisztérium közigazgatási államtitkára Zimmer Mátyás, aki az utóbbi években a Richter Gedeon Nyrt. jogi és nemzetközi hálózatmenedzsment főosztályának munkajogi csoportjának vezetőjeként dolgozott, korábban pedig a Belügyminisztériumban volt kormánytisztviselő.

    Honvédelmi Minisztérium – Ruszin-Szendi Romulusz miniszter

    • Dr. Sándor Zsolt informatikai vezető, szervezeti stratégiai szakember lett a minisztérium digitalizációs és kibervédelmi államtitkára. A Tectus Innovation K+F programvezetőjeként védelmi fókuszú digitális katonai rendszerek fejlesztését irányította, korábban a HMEI Zrt. vezérigazgató-helyetteseként és CIO-jaként állami vállalati IT-stratégiáért, digitális transzformációért és jelentős IT-portfólióért felelt. Dolgozott az ÁEEK IT igazgatójaként, valamint e-kormányzati és útdíjstratégiai fejlesztések vezetőjeként is. Nem azonos azzal a Sándor Zsolt altábornaggyal, akit Ruszin-Szendi vezérkari főnöknek nevezett ki.
    • Varga Attila Elek nyugállományú hivatásos katona, repülési és légierő-stratégiai szakember honvédelmi államtitkár lett. Jelenleg a Honvédelmi Sportszövetség szakmai munkatársa, korábban a Magyar Honvédség Parancsnokságán a Honvéd Vezérkarnál vezető szakreferensként, kiemelt repülő referensként, valamint a Törökországban a NATO Szövetséges Légierő Parancsnokság törzstisztjeként dolgozott. Az Airwin Aviator School operatív igazgatója és repülőgépvezető oktatója volt. Számos katonai kitüntetés birtokosa.
    • A minisztérium parlamenti államtitkára Kürtös László Antal közlekedésmérnök és védelmi ipari szakember, aki a Kongsberg Hungária Kft. cégvezetőjeként részt vett a Magyar Honvédség kiemelt fejlesztési programjaiban, különösen a NASAMS légvédelmi rendszer, valamint katonai kommunikációs és URH rádiórendszerek beszerzésének és integrációjának koordinálásában. 2019 és 2025 között Egerszólát független önkormányzati képviselője volt.
    • A minisztérium közigazgatási államtitkára dr. Tóth Attila.

    Igazságügyi Minisztérium – Görög Márta miniszter

    • Dr. Bódis Péter jogász, ingatlanforgalmi szakjogász, ügyvéd, a Tisza képviselője lett a minisztérium parlamenti államtitkára.
    • A minisztérium közigazgatási államtitkára Gárdos-Orosz Fruzsina az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont Jogtudományi Intézetének igazgatója és tudományos főmunkatársa, valamint az ELTE Jogi Kar Alkotmányjogi Tanszékének egyetemi tanára. A Magyar Alkotmányjogászok Egyesülete tanácsadó testületének, valamint a Central and Eastern European Forum of Young Legal, Political and Social Theorists tanácsadó testületének tagja, 2003-2007 és 2010-2013 között az Alkotmánybíróság munkatársa volt. 2025 óta az MTA doktora.

    Közlekedési és Beruházási Minisztérium – Vitézy Dávid miniszter

    • Barna Zsolt okleveles építőmérnök és közúti biztonsági auditor lett a közúti közlekedésért felelős államtitkár. Barna korábban az állami oldalon európai uniós támogatásokkal foglalkozott, az elmúlt tizenkét évben pedig egy mérnöki tervező és tanácsadó céget vezetett. Részt vett az útügyet érintő jogszabályok és tervezési előírások kidolgozásában a Magyar Út- és Vasútügyi Társaság tagjaként, emellett szakosztályelnökként dolgozott a Magyar Mérnöki Kamarában is.
    • Szemerey Samu építészmérnök, városépítész építészeti államtitkárként fog dolgozni a minisztériumban. Tervezőként, szakértőként és tanácsadóként az elmúlt két évtizedben városokkal, intézményekkel és piaci szereplőkkel dolgozott együtt, emellett számos fejlesztési program, szakmai esemény, kutatás és kiállítás kezdeményezője, szervezője és vezetője volt Magyarországon és Európában. Korábban ő volt az új Közlekedési Múzeum projekt építészeti vezetője is. A Kortárs Építészeti Központ alapító tagja és szakmai vezetője, valamint a DANU építészeti és urbanisztikai igazgatója. Korábban a Telex műsoraiban is szerepelt szakértőként.
    • A debreceni tiszás képviselő, a Tisza Párt korábbi sajtófőnöke, Tárkányi Zsolt lesz a Közlekedési és Beruházási Minisztérium parlamenti államtitkára.
    • A minisztérium közigazgatási államtitkára Sirály Katalin, a Sirály és Társa Ügyvédi Iroda vezető ügyvédje.

    Külügyminisztérium – Orbán Anita miniszter

    • Breuer Klára nagykövet bilaterális kapcsolatokért felelős államtitkár lett. Breuer 1991 óta a Külgazdasági és Külügyminisztérium diplomatája; dolgozott Washingtonban sajtóattaséként, Bécsben az ENSZ-képviseleten, Londonban első beosztottként és chargé d’affaires-ként, majd 2014 és 2019 között a lisszaboni magyar nagykövetséget vezette, 2022-től Magyarország helsinki nagyköveteként dolgozott. 2011–2014 között Martonyi János külügyminiszter kabinetfőnöke, korábban Mádl Ferenc köztársasági elnök diplomáciai főtanácsadója volt.
    • A multilaterális ügyekért felelős államtitkár Mészáros Krisztián nemzetközi kapcsolatokra és biztonságpolitikára szakosodott diplomáciai vezető lett. Mészáros jelenleg a NATO Nemzetközi Titkárságán a Partnerségekért és Globális Ügyekért Felelős Igazgató Brüsszelben. Korábban a NATO főtitkári kabinetjének igazgatóhelyettese, a NATO ENSZ melletti polgári összekötője, valamint partnerségi és euroatlanti ügyekért felelős referens volt. Dolgozott a Külügyminisztériumban, illetve Magyarország NATO melletti Állandó Képviseletén is.
    • A Külügyminisztérium parlamenti államtitkára Velkey György László, Magyar Péter korábbi kabinetfőnöke lett. Velkey a Tisza képviselője és a párt frakcióvezető-helyettese is. Korábban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem nemzetközi irodavezetője és osztályvezetője, valamint a Pázmány Péter Katolikus Egyetem adjunktusa volt.
    • Közigazgatási államtitkár: Kereszty Gabriella 2011-2016 között a Külügyminisztérium kabinetfőnök-helyettese, miniszteri főtanácsadója, majd Áder János idején a Köztársasági Elnöki Hivatal külpolitikai főtanácsadója volt. 2023-ban rendkívüli és meghatalmazott nagyköveti rangot kapott.

    Miniszterelnökség – Ruff Bálint miniszter

    • Dr. Bíró-Nagy András politológus, a Policy Solutions vezetője a Miniszterelnökség szakpolitikáért felelős államtitkára lett. Bíró-Nagy az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa és 2022-2026 között a Kormányzás és Közpolitika Osztály vezetője. Korábban az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi befogadásért felelős biztosának kabinetjében politikai tanácsadóként dolgozott.
    • Kustánczi Norbert kommunikációs és médiaszakember, újságíró felel a kormányzati kommunikációért a Miniszterelnökség államtitkáraként. Kustánczi dolgozott külpolitikai újságíróként, tanácsadóként, felelős szerkesztőként több médiumnál. 2013 és 2017 között a 24.hu főszerkesztője volt. 2025 óta a Tisza politikai koordinátora.
    • Nagy Zsófia szociológus és szociális antropológus stratégiai államtitkár lett a Miniszterelnökségen. Tanított az ELTE Társadalomtudományi Karán, majd önkormányzati kommunikációs vezetőként és polgármesteri főtanácsadóként Józsefvárosban. 2025 óta a Tisza politikai koordinátora.
    • Csontos Bence, a Tisza képviselője a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára lett.
    • A minisztérium közigazgatási államtitkára Ducsay Zsuzsanna ügyvéd, jogi szakértő.

    Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium – Lannert Judit miniszter

    • Kókayné Lányi Marietta közoktatásért felelős államtitkár 1991-ben hozta létre a Gyermekek Háza Alternatív Alapozó Programot, amelynek tanítója és pedagógiai vezetője lett. Emellett számos országos oktatásfejlesztési és pedagógusképzési program szakmai vezetője volt, több évtizede foglalkozik integrált és inkluzív nevelési modellek fejlesztésével, pedagógusképzéssel és módszertani programok kidolgozásával, rendszeresen tart előadásokat hazai és nemzetközi szakmai konferenciákon.
    • dr. Katz Sándor fizikus, az ELTE Fizikai és Csillagászati Intézet egyetemi tanára felsőoktatásért felelős államtitkár lett. Katz több mint 25 éves kutatói és oktatói tapasztalattal rendelkezik, hosszú éveken át dolgozott Németországban kutatóintézeti és egyetemi közegben is.
    • Kereki Judit gyógypedagógus, pszichopedagógus, közgazdász gyermekügyekért felelős államtitkár lett a minisztériumban. Kereki több mint három évtizedes tapasztalattal az oktatás, a gyermek- és családügy, valamint a kora gyermekkori intervenciós ellátórendszer fejlesztése területén. Jelenleg a Semmelweis Egyetem Pető András Karának egyetemi docense, valamint a Családbarát Magyarország Központ Gyermekút Módszertani Központjának igazgatója.
    • Naderi Zsuzsanna szakképzésért és felnőttkori oktatásért felelős államtitkár közgazdász, közgazdász-tanár, okleveles könyvvizsgáló és szak- és felnőttképzési szakértő, több mint harminc éves tapasztalattal az oktatás, a felnőttképzés és az intézményfejlesztés területén. Jelenleg a KÉSZ Holding Zrt. Edupark Ágazati Képzőközpontjának ügyvezetője és a cégcsoport képzés-fejlesztési vezetője, emellett aktív szerepet vállal országos szakképzési és ágazati, szakmai, érdekképviseleti szervezetek munkájában is.
    • A minisztérium parlamenti államtitkára Kapronczai Balázs, a Tisza baranyai országgyűlési képviselője. Vállalkozó, művészeti intézményvezető, közoktatási szakértő. Tanulmányai befejezése után Szigetváron alapított magán művészeti iskolát.
    • A minisztérium közigazgatási államtitkára Dr. Benedek Bulcsu Balázs jogász, közigazgatási és kodifikációs szakember. Pályafutása során dolgozott Szeged MJV Polgármesteri Hivatalában, az Igazságügyi Minisztériumban, a Miniszterelnöki Kabinetirodában, a Miniszterelnöki Kormányirodánál és a Belügyminisztériumban. Fő szakterületei a kodifikáció, az e-ügyintézés, a turizmus, valamint a köznevelési, egészségügyi és szociális szabályozás.

    Pénzügyminisztérium – Kármán András miniszter

    • Barabás Gyula államháztartásért és gazdaságpolitikáért felelős államtitkár pályáját a Magyar Nemzeti Bankban elemzőként kezdte, és végül az egyik legnagyobb, a monetáris politikai döntések előkészítését végző elemzési terület főosztályvezetője lett. 2007 és 2026 között az OTP Bank ügyvezető igazgatójaként irányította a csoportszintű eszköz-forrás menedzsmentet. 2023-tól az OTP szerbiai leánybankjának felügyelőbizottsági elnökeként dolgozott.
    • Kövesdy Attila jogász, adózási szakember lett az adópolitikáért felelős államtitkár. 1995-től 2023-ig a világ egyik legnagyobb könyvvizsgálattal, illetve üzleti- és adótanácsadással foglalkozó cégénél a Deloitte-nál dolgozott, ahol gyakornokként kezdett és ügyvezető üzlettársként és az igazgatóság elnökeként fejezte be pályáját. Ez alatt az időszak alatt dolgozott Washingtonban, vezette a budapesti és a regionális adótanácsadási üzletágat, a budapesti ügyvédi irodát, továbbá tagja és elnöke volt a közép- kelet-európai igazgatóságnak. Aktív tagja a Budapesten működő Amerikai Kereskedelmi Kamara igazgatóságának. Vendégelőadó a Corvinus Egyetemen és az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán.
    • A Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára Boda Nikoletta szakközgazdász, általános és igazságügyi mediátor, a Tisza budapesti országgyűlési képviselője. Az Országgyűlés alakulásakor a Pénzügyi és Költségvetési Bizottság alelnökévé választották.
    • A minisztérium közigazgatási államtitkára Pettkó-Szandtner Judit, aki közel három évtizedet dolgozott az UniCredit Bank Hungary Zrt.-nél vezető jogtanácsosként.

    Szociális és Családügyi Minisztérium – Kátai-Németh Vilmos miniszter

    • Gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkárként kapott feladatot a minisztériumban dr. Gyurkó Szilvia, a Hintalovon alapítvány vezetője. A jogász végzettségű Gyurkó Magyarország egyik legelismertebb gyermekjogi és gyermekvédelmi szakembere. 2005 és 2012 között az Országos Kriminológiai Intézetben kriminológusként tevékenykedett, 2012 és 2014 között az UNICEF Magyar Bizottság Alapítványának gyermekjogi igazgatója volt, majd 2016-ban alapította a Hintalovon Gyermekjogi Alapítványt.
    • Dr. Éliás Eszter jogász, mediátor esélyegyenlőségi és akadálymentesítési államtitkár lett. Pályafutása során dolgozott a gyámügyben, az APEH jogi területén, majd közel húsz éven át bíróként a Fővárosi Törvényszéken gazdasági, kötelmi és öröklési jogi ügyekben. Az elmúlt években fogyatékossággal élő emberek ellátásával és támogatott lakhatás kialakításával, működtetésével és irányításával foglalkozott.
    • Dr. Tóth Kinga Dóra szociológus, szociális munkás szociális, család- és idősügyi államtitkárként dolgozik a minisztériumban. Dolgozott családgondozóként, óraadó oktatóként és egyetemi oktatóként is, a Miskolci Egyetem Alkalmazott Társadalomtudományok Intézetének vezetője. Számos szakmai társaság tagja, valamint több rangos szakmai díj birtokosa.
    • Dr. Barna-Szabó Tímea háziorvos, a Tisza képviselője lett a minisztérium parlamenti államtitkára. Pályafutása során dolgozott szülész-nőgyógyász rezidensként, sürgősségi osztályos orvosként és ügyeleti ellátásban is, jelenleg saját háziorvosi praxisát működteti.
    • A minisztérium közigazgatási államtitkára dr. Bokor Adrienn Judit.

    Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium – Tarr Zoltán miniszter

    • Heidl György társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkárként a nemzetpolitika, civil, nemzetiségi és felekezeti ügyek felelőse lesz. 1993 óta a Pécsi Tudományegyetem Esztétika Tanszékének oktatója, 2018 óta egyetemi tanár, 2019 és 2023 között a PTE BTK dékánja volt. 2014 és 2018 között a Pécsi Egyházmegye munkatársa volt, tudományos, kulturális és kommunikációs igazgatóként, később a tudományos kapcsolatokért felelős főmunkatársként. 2020 óta az MTA doktora.
    • Nagy Ervin a minisztérium kultúráért felelős államtitkára lett. A Jászai Mari-díjas színművész diplomáját Máté Gábor osztályában a Színház- és Filmművészeti Főiskolán szerezte, utána a Katona József Színház társulatához szerződött, több filmben is szerepelt. A dunaújvárosi körzetben a Tisza egyéni képviselője lett.
    • A közgyűjteményi és örökségvédelemért dr. Sári Zsolt etnográfus, muzeológus felel majd a minisztérium államtitkáraként. Pályáját Szolnokon, muzeológusként kezdte, majd 2001-től a Szabadtéri Néprajzi Múzeum, vagyis a Szentendrei Skanzenben dolgozott általános főigazgató-helyettesként. 2025-től a Debreceni Egyetem tudományos munkatársa. Tagja és vezetője több magyarországi és nemzetközi muzeológiai szakmai társaságnak.
    • A minisztérium parlamenti államtitkára Tompa Enikő, a Tisza képviselője lett, aki korábban három megyében is dolgozott a köz- és államigazgatás különböző szintjein a szociális igazgatási, gyámügyi, anyakönyvi és adóigazgatási területen.
    • A minisztérium közigazgatási államtitkára dr. Kiss Zsuzsanna.

    Tudományos és Technológiai Minisztérium – Tanács Zoltán miniszter

    • Dr. Horváth Péter informatikus, képelemzési és mesterséges intelligencia-kutató, a HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biokémiai Intézetének igazgatója és kutatócsoport-vezetője lett a minisztérium tudománypolitikai és innovációs államtitkára. 2023-ban az MTA doktora, 2024-ben az Academia Europaea tagja lett.
    • Polereczki Andrea kiberbiztonsági és digitális transzformációs szakember lett a tárca digitalizációs államtitkára. Pályája a kibervédelem, a mesterséges intelligencia, a szabályozott iparágak és a felsővezetői irányítás köré szerveződött. Dolgozott a Magyar Honvédségnél, a Magyar Fejlesztési Banknál, az OTP Mobilnál, az Inter-Computer Informatika Zrt.-nél és az RTL Magyarországnál, majd az egészségügyi és gyógyszeripari szektorban kiberbiztonsági, NIS2- és MI-alapú megfelelőségi fejlesztéseket támogatott. A Women4Cyber Magyarország alapító és igazgatósági tagja, ECSO CISO nagykövet.
    • Bicskei László parlamenti államtitkár műszaki informatikus mérnök és egészségügyi mérnök a Vitaleon Pharma B.V. ügyvezető igazgatójaként gyógyszerfejlesztési programokat irányított, emellett több éven át a Mitochon Technologies Kft. és a Humeltis Kft. ügyvezetőjeként dolgozott. Dolgozott agykutatóként a University College Londonon és a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben.
    • A minisztérium közigazgatási államtitkára dr. Sántha György.

    Vidék- és Településfejlesztési Minisztérium – Lőrincz Viktória miniszter

    • Dr. Szabó Mátyás fejlesztéspolitikai szakértő, közgazdász és szociológus lett a vidék- és területfejlesztési államtitkár. Pályafutása során települési, megyei és országos szinten is dolgozott, egyetemi környezetben is szerzett tapasztalatot, 2020 óta pedig európai uniós intézményekben dolgozik.
    • A tárca parlamenti államtitkára dr. Stumpf Péter Bence politológus, egyetemi oktató és politikai elemző, a Tisza szegedi képviselője lett. 2018-tól a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának Politológiai Tanszékén dolgozott tudományos segédmunkatársként, majd tanársegédként, 2025-től adjunktusként.
    • A minisztérium közigazgatási államtitkára dr. Gál Éva Erika.

    RSSHirek.hu – Hírkereső friss hírek percről percre

  • Ingatlan árak, adás-vétel! Emelkednek az árak, pörög a piac!

    Ingatlan árak, adás-vétel! Emelkednek az árak, pörög a piac!

    A magyar lakáspiac olyan szintre jutott, ahol már nemcsak az árak emelkedése, hanem maga a rendszer fenntarthatósága is kérdésessé vált. Miközben a panelek ára egy év alatt 35 százalékkal robbant be, az államilag támogatott hitelek gyakorlatilag teljesen uralják a piacot, a középosztály egy része pedig lassan kiszorul a lakásvásárlásból. A szakértők szerint történelmi fordulóponthoz érkezett az ingatlanpiac: jöhet a kijózanodás időszaka.

    Ingatlan adás-vétel – friss hírek, információk

    A magyar lakáspiac az elmúlt másfél évben – valójában az elmúlt bő tíz évben – olyan drágulást produkált, amely nemzetközi összevetésben is figyelemre méltó. Miközben az Otthon Start Program és az államilag támogatott hitelek újabb keresleti hullámot indítottak el, egyre több szakértő figyelmeztet arra, hogy a piac szerkezeti problémái továbbra is megoldatlanok. Az árak történelmi csúcsra emelkedtek, a panelek értéke kilőtt, a hitelezés pedig soha nem látott mértékben függ az állami támogatásoktól. Közben a középosztály egy része fokozatosan kiszorul a piacról, miközben a fejlesztők, befektetők és bankok már a következő korszakra készülnek.

    Erről beszélt a Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Ingatlanpiaci Szakosztályának rendezvényén Pápai Dorottya, a REMAX GO Commercial alapító ügyvezetője, valamint Sándorfi Balázs, a Bankmonitor alapító ügyvezetője.

    Történelmi drágulás söpört végig a lakáspiacon

    A magyar lakáspiac továbbra is erősen keresletvezérelt, miközben a kínálati oldali problémák évek óta megoldatlanok maradtak – mutatott rá Pápai Dorottya, aki szerint a gazdaságpolitika hosszú időn keresztül elsősorban ösztönzőkkel próbálta élénkíteni a keresletet, miközben a lakásállomány megújulása és a kínálati oldal erősítése háttérbe szorult.

    Az infláció ugyanakkor 2026 áprilisára 2,1 százalékra mérséklődött, ami már a jegybanki célsáv (3 százalék) alatt van – az idei első négy hónapban rendre a toleranciasáv alatt volt a fogyasztói árindex –, miközben az alapkamat 6,25 százalékon áll. A szakértők szerint ez önmagában kedvezőbb környezetet jelent a lakáspiac számára, ugyanakkor a keresletet továbbra is elsősorban az állami programok mozgatják.

    A tranzakciószámok látványosan tükrözik az elmúlt évek hullámzását. A Covid-időszak alatt jelentősen visszaesett az adásvételek száma, majd 2021–2022-ben újra 160 ezer körüli tranzakció valósult meg évente. A fordulatot azonban 2025 hozta el, amikor az éves tranzakciószám megközelítette a 140 ezret, ami 25 százalékos növekedést jelentett az előző évhez képest.

    A piac felpörgésében két tényező játszott kulcsszerepet. Az egyik a prémium magyar állampapírokból felszabaduló tőke részleges áramlása az ingatlanpiacra, a másik pedig a fix 3 százalékos kamatozású Otthon Start hitel megjelenése volt. Pápai Dorottya szerint az új konstrukció már a hivatalos indulás előtt felkavarta a piacot. „Nagyon komoly tranzakciószám-növekedés következett be a tavaly őszi hónapokban, ezt szeptembertől decemberig folyamatosan láttuk” – fogalmazott.

    A budapesti árak közben történelmi magasságokba emelkedtek. A pesti oldalon a használt lakások átlagos négyzetméterára 990 ezer forint körül alakult, Budán pedig elérte az 1,5 millió forintot. Az új építésű lakások esetében az átlagár már 1,8 millió forint négyzetméterenként.

    A legkeresettebb ingatlanok továbbra is a kisebb lakások voltak. Pesten a 40–60 négyzetméteres lakások iránt mutatkozott a legnagyobb kereslet, míg Budán inkább a 60–80 négyzetméteres kategória volt népszerű. Az átlagos értékesítési idő négy hónap körül alakult, de a legnépszerűbb panelek esetében sokszor néhány nap alatt gazdára talált egy-egy ingatlan.

    A panel lett az új sztártermék

    Mindeközben a panel vált az egyik legnépszerűbb termékké a hazai lakáspiacon. Budapesten már olyan lakótelepek is vannak, ahol a panelek ára elérte az 1,2 millió forintos négyzetméterárat. Ez részben annak köszönhető, hogy a panellakások kiszámíthatóbbak és kevesebb műszaki kockázatot hordoznak, mint sok régi belvárosi társasház.

    „A panelek azért ilyen kedveltek, mert kiszámíthatóak. Sok esetben már felújított, korszerűsített panelépületekről van szó, és nem rejtenek annyi műszaki kockázatot, mint egy század eleji téglaépület” – mondta Pápai Dorottya.

    A panelpiac elképesztő drágulást produkált: 2024-ről 2025-re éves alapon 35 százalékkal emelkedtek az árak.

    Összehasonlításként a budapesti téglalakások 19 százalékkal, a családi házak pedig 20 százalékkal drágultak ugyanebben az időszakban.

    A vidéki piac közben szintén jelentős áremelkedésen ment keresztül. Az elmúlt egy évben országosan 10–30 százalék közötti drágulást mértek, különösen azokban a térségekben, ahol nagy ipari beruházások indultak el. Debrecenben például már egyáltalán nem számít ritkának az 1,2–1,3 millió forintos újépítésű-négyzetméterár sem.

    A szakértők szerint az olyan beruházások, mint a BMW vagy a BYDgyárainak megjelenése, alapvetően alakítják át a helyi lakáspiacokat. A külföldi munkavállalók és a belső migráció egyaránt növeli a keresletet, miközben a kínálat sok esetben nem tud lépést tartani a növekedéssel.

    Egyre több jel utal arra, hogy közeledik a korrekció

    A szakértők szerint a magyar lakáspiacon nem feltétlenül árzuhanásra kell számítani, de egyre valószínűbb, hogy az elmúlt évek extrém drágulása nem maradhat fenn tartósan.

    Sándorfi Balázs több nemzetközi összehasonlítást is bemutatott, amelyek szerint a magyar lakásárak már jelentősen elszakadtak a lakossági fogyasztás és a rendelkezésre álló jövedelmek növekedésétől. Miközben az Európai Unió legtöbb országában a fogyasztás és az ingatlanárak nagyjából együtt mozognak, Magyarországon látványos szétválás alakult ki. Ebből kifolyólag reális forgatókönyvnek tart egy relatív átértékelődést az ingatlanpiacon.

    „Ez nem feltétlenül jelent áresést, inkább azt, hogy a bérek hosszabb időn keresztül gyorsabban emelkedhetnek majd, mint az ingatlanárak. A piac így fokozatosan alkalmazkodhatna az elmúlt évek túlzott drágulásához” – mondta.

  • Feljelentik Magyar Pétert

    Feljelentik Magyar Pétert

    Az ügyvéd szerint Magyar Péter alaptalanul hozta őt összefüggésbe K. Endre kegyelmi ügyével, ezért büntetőjogi és polgári peres eljárást is kezdeményez vele szemben. Magyar Péter már csak egy jellel reagált.

    Miután Magyar Péter Gaudi-Nagy Tamás ügyvédről azt állította, hogy ő írta meg K. Endre kegyelmi kérvényét, a Sándor-palota által az ügyben közzétett dokumentumokat követően Gaudi-Nagy közleményt adott ki.

    Az ügyvéd szerint Magyar Péter május 19-én kedden sajtótájékoztatóján „a közjogi tisztségével teljesen összeegyeztethetetlen, példátlan módon ügyvédellenes uszítást és hazudozást folytatott″, melynek során őt valótlanul jelölték meg a kegyelmi ügyben érdemi szerepet játszott, a kegyelmi kérelmet készítő ügyvédként.

    A sajtótájékoztatót követően Gaudi-Nagy elmondása szerint, mint egyéni ügyvéd, védőként járt el a felülvizsgálati eljárásban és más kapcsolódó eljárásokban is. „A kegyelmi kérelmet nem én írtam, nem én nyújtottam be, semmilyen lobbitevékenységet nem végeztem és semmilyen tisztességtelen, ügyvédi hivatás szabályaival össze nem egyeztethető lépést nem tettem K. Endre ügyében″ – hangsúlyozta.

    Az ügyvéd szerint azonban ennek ellenére sem állt le Magyar Péter azzal, hogy „személyes céljaiból″ visszaéljen a hivatali helyzetével. Május 20-án a kormányfőt arra emlékeztette, hogy „szövegértelmezési problémái vannak, az ügyvédi titokra vonatkozó jogismeret-hiányban szenved″.

    Arra is rámutatott, hogy a Köztársasági Elnöki Hivatal által közzétett iratok egyike sem tartalmazza az ő nevét, és semmilyen rá vonatkozó utalás nem található bennük. Emellett arra is emlékeztetett, hogy a Budapesti Ügyvédi Kamara is kiállt mellette.

    Mindezek alapján szerinte egyértelmű, hogy Magyar Péter „jogtalan hátrányokozás célzatával, hivatali helyzetével visszaélve teljesen alaptalanul sértette meg jó hírnevemet és követett el sérelmemre több súlyos bűncselekményt″. Ezért büntető- és polgári jogi eljárást kezdeményez.