Kategória: hírkereső

  • Megvan Orbán Viktor újabb ellensége!

    Megvan Orbán Viktor újabb ellensége!

    Orbán Újabb ellensége egy benzinkút: Shell

    „A Shell globális alapelveinek megfelelően nem kommentál pártpolitikai ügyeket” – válaszolta kérdésünkre a cég sajtóosztálya, miután Orbán Viktor szombati beszédében azt mondta, hogy a Shell, az Erste és Brüsszel egy háborús szövetséget alkot. A beszédben nem hangzott el Kapitány István, a Shell korábbi globális alelnökének neve, aki januárban csatlakozott a Tisza Párthoz gazdaságfejlesztési és energetikai vezetőként.

    „Ők azok, akik keresnek a vérontáson. Ők a halál vámszedői, a háború kutyái” – mondta évértékelőjén Orbán Viktor a fenti cégekről. A miniszterelnök szerint a Shell és az Erste Bank állnak a Tisza Párt mögött. Orbán szerint a háború fő nyertese a Shell, és a cég célja, hogy leválassza Magyarországot az olcsó gázról, és nem érdekli őket, hogy ebbe belerokkannak a magyar háztartások.

    Korábban egészen más hangnemben beszélt a magyar kormány a Shellről. 2025 szeptemberében Szijjártó Péter Milánóból kiadott egy közleményt arról, hogy Magyarország hosszú távú földgázvásárlási szerződést írt alá a Shell-lel. Akkor a miniszter azt mondta, hogy a Shell épp idén száz éve jelent meg Magyarországon, és a vállalat ezen idő alatt megbízható partnernek bizonyult.

  • Sokan veszítik el a munkájukat!

    Sokan veszítik el a munkájukat!

    Javában zajlik az AI-forradalom – a kérdés most már az: beleszólhatunk-e egyáltalán.

    Rengeteget hallani arról, hogy a mesterséges intelligencia elveszi majd a munkánkat. Arról viszont kevés szó esik, hogy pontosan mi áll ennek a technológiai versenynek a hátterében, illetve konkrétan milyen hatással lesz mindez a dolgozókra. A számok önmagukért beszélnek: a Világgazdasági Fórum jelentése szerint 2030-ig a dolgozók 59 százalékának szüksége lesz átképzésre, új készségek elsajátítására. Az MIT tanulmánya még drasztikusabb: a mesterséges intelligencia már most helyettesíteni tudná az egyesült államokbeli állások 11,7 százalékát.

    Közben egyre nagyobb teret nyer az úgynevezett AI-washing jelensége is – amikor a munkáltatók a mesterséges intelligenciára hivatkozva bocsátanak el dolgozókat, miközben a háttérben valójában gazdasági megszorítások állnak. Magyarországon a Gattyán Györgyhöz kötődő Docler-holding körüli leépítések kapcsán merült fel ilyen gyanú.

    Ezt a sokakat érintő kérdéskört járta körül egy – a szakszervezetek által decemberben szervezett – webinár. A beszélgetésen Nešić Milán moderálásával három szakértő vett részt: Sebők Miklós, az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpontjának munkatársa és a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium tagja; Tóth Csaba Tibor, a Mérce és az Öt újságírója; valamint Meszmann Tibor munkaszociológus, a CELSI (Central European Labour Studies Institute) munkatársa.

    Az amerikai munkavállalók 52 százaléka fél tőle, hogy a mesterséges intelligencia miatt elveszíti munkáját, ez csaknem kétszerese a tavalyi szintnek, derül ki a KPMG november 24-én közzétett felmérési eredményeiből – írja a HR Dive.

    A jelentés szerint a vezetőknek fel kell készíteniük a dolgozóikat a mesterséges intelligencia által uralt jövőre.

    A pénzügyi vezetők megosztottak abban a kérdésben, hogy mit jelent az AI a munkaerő számára – derült az Economist Group tanulmányából.

    A St. Louis-i Federal Reserve Bank augusztus végén közzétett tanulmánya „feltűnő összefüggést” tárt fel az AI elterjedése és a 2022 óta tapasztalható munkanélküliség növekedése között, különösen a technológiai szektorokban.

    A kérdés felkeltette a Capitol Hill figyelmét. A hónap elején Josh Hawley (R-Mo.) és Mark Warner (D-Va.) szenátorok olyan törvényjavaslatot (S. 3108) terjesztettek elő, amely előírná, hogy a tőzsdén jegyzett vállalatok és a szövetségi ügynökségek az AI-hez kapcsolódó elbocsátásokat jelentsék az Egyesült Államok Munkaügyi Minisztériumának, azzal a céllal, hogy ezeket az adatokat egy nyilvánosan elérhető jelentésbe foglalják össze. 

  • Nyugdíj külföldi szolgálati idő esetén

    Nyugdíj külföldi szolgálati idő esetén

    Európai uniós nyugdíjügyekről azokban az esetekben beszélünk, amikor a magyar jogszabályok mellett a szociális biztonsági koordinációról szóló európai uniós rendeletek (a továbbiakban: koordinációs rendeletek) szabályait is kell alkalmaznia a magyar nyugdíjszervnek.

    13. és 14. havi nyugdíjjal kapcsolatban itt olvashat

    Erre akkor kerülhet sor, ha:

    • a kérelmezett ellátás a koordinációs rendeletek tárgyi hatálya alá tartozik,
    • a kérelmező, hozzátartozói nyugdíj esetén pedig az elhunyt jogszerző legalább két olyan tagállam jogszabályainak a hatálya alá tartozott, amelyekre a koordinációs rendeletek területi hatálya kiterjed.

    Európai uniós nyugdíjügyekben tehát a koordináció elve érvényesül, ami azt jelenti, hogy minden érintett ország a saját nemzeti jogszabályait alkalmazza az ellátások jogosultsági feltételeinek vizsgálata során, az ellátások megállapítására irányuló eljárásra azonban közös szabályok vonatkoznak.

    Melyek azok a magyar ellátások, amelyek esetében a koordinációs rendeletek alkalmazhatók?

    A nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek hatáskörébe tartozó ellátások közül a koordinációs rendeletek tárgyai hatálya az alábbi magyar ellátásokra terjed ki:

    • öregségi nyugdíj, ide értve a nők kedvezményes öregségi nyugdíját is,
    • özvegyi nyugdíj, ideértve a baleseti özvegyi nyugdíjat is,
    • árvaellátás, ideértve a baleseti árvaellátást is,
    • szülői nyugdíj, ideértve a baleseti szülői nyugdíjat is,
    • korhatár előtti ellátás,
    • átmeneti bányászjáradék,
    • táncművészeti életjáradék,
    • baleseti járadék.

    Mely országok alkalmazzák a koordinációs rendeleteket?

    A koordinációs rendeletek területi hatálya az Európai Unió tagállamaira és azokra az országokra terjed ki, amelyek az Európai Unióval kötött megállapodás alapján a rendeleteket magukra nézve kötelezően alkalmazandó jogszabálynak ismerik el.

    Ezek az országok az következők: Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország (Guadaloupe, Guyana, Réunion szigetek, Martinique, Mayotte, Saint –Martin is), Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Izland, Lengyelország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália (Madeira és az Azori szigetek is), Svájc, Románia, Spanyolország (Kanári szigetek is), Svédország, Szlovákia, Szlovénia.

    Az Egyesült Királyságban megszerzett szolgálati idő esetén a 2021. január 1-jét megelőzően megkezdett jogviszonyokra a koordinációs rendeletek szabályait, az ezt követően kezdődő jogviszonyokra pedig az Európai Unióval megkötött Együttműködési Megállapodás rendelkezéseit kell a nyugdíjügyekben alkalmazni. Mindkét esetben az Egyesült Királysághoz tartozónak minősülnek – Jersey és Man szigetek kivételével – a tengerentúli tartományok is. Az Egyesült Királyságra vonatkozó részletes információk a „Nyugdíjak az Egyesült Királyság Európai Unióból történő kilépését követően” című tájékoztatóban találhatók.

    Hogyan kell a koordinációs rendeletek szabályait alkalmazni a nyugdíjügyekben?

    Lényeges alapelv, hogy a koordinációs rendeletek azt biztosítják, hogy a polgárokat az egyes ellátásokhoz való hozzáférés során ne érje hátrány amiatt, mert éltek a szabad mozgás és tartózkodás jogával, és nem csak egy országban dolgoztak.

    Ennek megfelelően tehát a rendelet egységes eljárási szabályokat tartalmaz az egyes ellátások igénylésére, a jogosultsági feltételek vizsgálata során a más országokban bekövetkezett tények és események, mint például a nyugdíjra jogosító szolgálati idő figyelembevételére, illetve az ellátásokhoz való közvetlen hozzáférésre.

    Az ellátásokra való jogosultság elbírálása azonban minden esetben az ellátást megállapító ország jogszabályai alapján történik, ezért a magyar nyugdíjigények elbírálása során a koordinációs rendeletek mellett a magyar társadalombiztosítási jogszabályokat is alkalmazni kell. Így előfordulhat az is, hogy egy több európai uniós országban szolgálati idővel rendelkező személy részére nem azonos időponttól állapítják meg a nyugdíjat, mivel az egyes országokban a nyugdíjkorhatárok, és a jogosultsági feltételek is eltérőek.

    Minden ország csak a saját területén megszerzett keresetek, teljesített járulékfizetés alapján állapít meg nyugdíjat, az ellátásra való jogosultsághoz azonban más országban megszerzett szolgálati időt is figyelembe vesz.

    Ennek megfelelően tehát Magyarország és a külföldi munkavégzés helye szerinti ország is megállapítja a nyugdíjat a saját jogszabályaiban foglalt jogosultsági feltételek teljesülése esetén, a nyugdíj összegének kiszámítása és a nyugdíj folyósítása a nyugdíjat megállapító ország nemzeti jogszabályai alapján történik.

    Alapelv, hogy az ellátások megállapítása és folyósítása során a koordinációs rendeleteket alkalmazó országokban bekövetkezett tényeket és eseményeket úgy kell értékelni, mintha azok az ellátás megállapításáért vagy folyósításáért felelős országban következtek volna be.

    Például:

    • özvegyi nyugdíj esetén a külföldön kötött házasság, vagy külföldön történő élettársi együttélés az özvegyi nyugdíj folyósításának megszüntetését eredményezheti,
    • árvaellátás esetén a külföldi nappali tagozatos tanulmányok megalapozzák a magyar árvaellátásra való jogosultságot
    • az özvegyi nyugdíj mértékére a külföldön megállapított öregségi nyugdíj is hatással van.

    Hogyan kell a koordinációs rendeletek alapján igényelni az ellátásokat?

    A koordinációs rendeletek alapján igényelhető ellátásokat csak a lakóhely szerinti országban kell kérelmezni, ugyanis az ellátás iránti kérelem minden olyan ország ellátása iránti kérelemnek minősül, ahol az érintett nyugdíjra jogosító szolgálati időt szerzett.

    Öregségi nyugdíj igénylése esetén lehetőség van arról is nyilatkozni, hogy egy vagy több ország ne állapítson meg ellátást az igény alapján. (Ez öregségi nyugdíj megállapításának az elhalasztása.) Ebben az esetben az elhalasztott nyugdíj megállapítását később kell igényelni.

    Főszabály szerint a kérelmet az igénylőnek a lakóhelye szerinti országban, az ott előírt szabályok szerint kell benyújtania. Ha azonban az igénylő a lakóhelye szerinti országban nem szerzett nyugdíjra jogosító biztosítási időt, akkor az igényt az utolsó biztosítási idő szerzésének helye szerinti országban is be lehet nyújtani.

    Magyarországi lakóhely esetén az alábbi nyomtatványokon lehet az ellátás iránti kérelmeket benyújtani:

    Az igényt a kérelmező törvényes képviselője (gondnoka) vagy meghatalmazottja is előterjesztheti, a képviseletre vonatkozó okirat csatolásával.

    Hozzátartozói ellátás iránti kérelem esetén, ha az elhunyt jogszerző után hozzátartozói nyugellátás megállapítására már sor került, vagy a kérelem a korábban folyósított hozzátartozói nyugdíj feléledésére irányul, az igényt személyesen a Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóság ügyfélszolgálatán lehet benyújtani: Budapest, XIII. kerület Váci út 73. 

    Posta cím:

    Magyar Államkincstár Nyugdíjfolyósító Igazgatóság

    1820 Budapest

    A nyugdíjigény benyújtásához szükséges nyomtatványok beszerezhetőek a nyugdíjbiztosítási szervektől, valamint letölthetők jelen cikk „Kapcsolódó nyomtatványok” menüpontjából

    Ha az igénylő a koordinációs rendeletek területi hatálya alá tartozó országban rendelkezik lakóhellyel, a nyugdíjigényt a külföldi nyugdíjbiztosítási szervhez kell benyújtani, a lakóhely szerinti országban előírt rendelkezések alapján. A külföldi nyugdíjbiztosítási szervek elérhetőségi adatai az adott országra vonatkozó tájékoztatóban találhatók. A Magyar nyugdíjkorhatárokról a Hitelfórum cikkében olvashatunk.

  • Milliárdos pénzesővel kecsegtetnek

    Milliárdos pénzesővel kecsegtetnek

    Bárki elviheti az óriási pénzt: Halmozódik a főnyeremény összege Magyarország két legismertebb lottójátékán. Az Ötöslottón 132 a Hatoslottón 100 napja nem volt telitalálatos szelvény. Előbbi 4,56 milliárd forinttal kecsegtet, utóbbin 2,464 milliárd forint várja a játékosokat.

    Kezdőlap: Hírkereső

    Az Ötöslottón tavaly október elején volt utoljára telitalálat, így az eltelt több mint 4 hónapban már 4,56 milliárd forintra dagadt a jackpot összege. Október óta több mint félezer játékos jutott a legközelebb a főnyereményhez 4 találatával. Ha százmilliókkal nem is, milliós nyereményekkel így is gazdagodtak – írják a közleményükben.

    A számstatisztikák szerint az elmúlt hónapok sztárja az Ötöslottón az 55-ös szám,

    amelyet már ötször sorsoltak ki, szorosan követi őt a 11-es szám, amely már négyszer került ki a sorsológömbből. Akik az eddig ki nem húzott számokra pályáznának, nekik jó tudni, hogy október óta még egyszer sem húzták ki a 2-es, a 4-es, az 5-ös, a 35-ös és a 50-es számokat.

    Nemcsak az Ötös-, a Hatoslottó is csigázza a játékosok kedélyeit, hiszen itt is hetek óta nő a jackpot, most vasárnap 2,464 milliárd forint várja a szerencsés nyertest, ami a játék történetének harmadik legnagyobb összege. A játék számstatisztikáját böngészve látszik, hogy – ebben a halmozódási ciklusban – a Hatoslottón is páratlan számok oldalán áll a szerencse. Kilencszer került már ki a sorsológömbből a 7-es szám, amelyet a 13-as és a 35-ös szám követ. További pénzügyi hírek

  • Ki mer hozzányúlni a 13. és 14. havi nyugdíjhoz?

    Ki mer hozzányúlni a 13. és 14. havi nyugdíjhoz?

    A Tisza Párt múlt héten napvilágot látott választási programjában, egyebek közt a 13. és 14. havi nyugdíj megtartását, az évente akár 200 ezer forint erejéig felhasználható Nyugdíjas SZÉP-kártyát, a minimum 120 ezer forintos nyugdíjgaranciát, továbbá a legalacsonyabb nyugdíjak rendkívüli megemelését ígérik az időseknek. Ezenkívül megvizsgálnák a Férfiak 40 program bevezetését is.

    Hírkereső: több száz hír egyhelyen

    Farkas András nyugdíjszakértő az ellenzéki párt nyugdíjprogramjáról úgy vélekedett: egyelőre a leírt elvek alapján ez egy megvalósítható terv, de valahonnan plusz 600-800 milliárd forintot elő kell teremteni rá a költségvetésben, ami nem lehetetlen. Feltéve, ha a Tisza megnyeri a választást, akkor a tervezett bevételnövelő intézkedések, illetve az EU pénzcsapjainak várható megnyílása nyomán végrehajtható lehet ez a program – hangzott el az ATV Egyenes Beszéd című műsorában.

    Tekintettel arra, hogy a Magyarországon a nyugdíjakra viszonylag keveset költünk EU-s összevetésben, akár még különösebb erőfeszítések nélkül is megvalósítható, hogy a nyugdíjasok helyzetén javítsunk – mondta.

    A programnak egy nagyon fontos üzenete van, mégpedig az, hogy

    a szegény nyugdíjasok nagyon jól járhatnak ezzel a koncepcióval.

    – hívta fel rá a figyelmet.

    Magyarországon rengetegen kapnak 120 ezernél kevesebb havi nyugdíjat, így a nyugdíjgarancia az érintettek részéről hatalmas segítség. Ez orvosolná azt a régóta fennálló rettenetes problémát, ami miatt úgy tűnik, hogy a szolidaritás elve eltűnt a nyugdíjrendszerből, amely számos idős embert hagyott a mélyszegénységbe zuhanni – jegyezte meg.

    Egy dologra azonban figyelni kell: ha ezt a garanciát mechanikusan berögzítik 120 ezer forintra, akkor már a következő évben is kevesebbet fog érni, ezért minimum hozzá kellene kötni az inflációhoz.

    A szakértő szerint a Tisza programjából az is kitűnik, hogy pártnál megpróbáltak úgy manőverezni, hogy a szegényeknek többet adjanak, és lehetőleg ne bántsák a nagyobb nyugdíjjal rendelkezőket sem – fűzte hozzá.

    13. és 14. havi nyugdíj

    Jelentős terhet ró a költségvetésre az egyhavi plusz öregségi nyugdíj kifizetése, amely körülbelül 540 milliárd forintnyi tétel, minden egyéb ellátással együtt pedig 620 milliárd forintot. Ha a 14. havit is teljes egészében kifizetnék, az már a duplája lenne ennek a ráfordításnak. Idén csak egyheti plusz nyugdíj jár, ami még így is egy 150-170 milliárd forintos plusztételt jelent.

    Méltányossági szempontból egyáltalán nem jó, hogy a plusznyugdíjat mindenki a saját nyugdíjához mérten, egységes összegben kapja meg, mert így a magas nyugdíjjal rendelkezők arányosan jóval nagyobb kifizetéshez juthatnak, mint a kisnyugdíjasok. Régiós példát említve, Lengyelországban szintén létezik 13. és 14. havi havi nyugdíj, de az ottani rendszernek korlátai vannak. Ezt a juttatást mindenki az ottani minimálnyugdíj összegében kapja meg, ami nagyjából a magyar mediánnyugdíjnak – körülbelül 200 ezer forint – felel meg. A 14. havi nyugdíjat esetén viszont már nagyon erős korlátokkal adják oda, ott a maximumérték a minimálnyugdíj, a juttatást pedig attól függően kapja valaki, hogy mekkora a saját nyugdíja – részletezte Farkas András.

    A Tisza azonban nem fog hasonló módon differenciálni – jelezte előre, mondván, hogy ez öngyilkosság lenne a párt részéről. A korábbi tapasztalatok alapján politikailag nagyon kockázatos egy már bejelentett intézkedést „farigcsálni”, ezt most senki nem vállalná be.

    Ha hatalomra kerülnek, minden áron elő fogják teremteni erre a pénzt.

    – értékelt.

    Klasszikus választási programba való ígéretek

    A programban szembetűnő, hogy a nyugdíjrendszer szükséges átalakítása hiányzik a Tisza terveiből, ám Farkas András ezzel kapcsolatban most megértő, szerinte nem egy választási programban kell ezt rögzíteni, ennek nincs még itt az ideje.

    Nyugdíjreformról nyilván csak kormányon lehet gondolkodni, majd a témában társadalmi vitát kell indítani. Most a választás előtt csak a fő csapásirányokat lehet kijelölni. Úgy tűnik, hogy most a fő irány, hogy a nagyon szegény nyugdíjasokon jelentősen segítsenek, emellett nem akar elvenni semmit sem a nyugdíjasoktól.

    Az ellenzéki párt terveiben többek közt az is szerepel, hogy megvizsgálják a férfiak40 program bevezetését, szó szerint idézve, „a programot a Nők 40 tapasztalatai alapján, fokozatosan a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának biztosítása mellett valósítják majd meg”.

    Ha a Nők 40-et mechanikusan rá akarnánk vetíteni férfiakra, az egy újabb 500-600 milliárd forintos tételt jelenten, ami már tényleg túl nagy költségvetési teher .

    – szögezte le.

    Ténylegesen akkor tudnák segíteni a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát, plusz az érintett nőket és férfiakat, ha bevezetnének egy nagyon korszerű korhatár előtti nyugdíjazási rendszert, amely egyébként mindenhol létezik az európai nyugdíjrendszerekben.

  • Orbán Viktor évértékelőt tart

    Orbán Viktor évértékelőt tart

    Orbán Viktor szombaton 11 órától tartja évértékelő beszédét a Várkert Bazárban.

    A meghívott vendégek idén is kordonok között vonulnak meghallgatni a miniszterelnök iránymutatását, a független médiát ezúttal sem engedték be. Orbán Viktor 1999-ben tartotta az első évértékelő beszédét, így az idei már a 27. alkalom lesz.

    További részletek

  • Kötelező nyugdíj-előtakarékosság jöhet!

    Kötelező nyugdíj-előtakarékosság jöhet!

    Az Európai Központi Bank (EKB) közös uniós hitelfelvételt szorgalmaz szuperbiztonságos eurókötvények formájában, miközben azt is javasolja, hogy minden uniós polgár számára legyen kötelező egy egyéni nyugdíj-megtakarítási számla nyitása – tudta meg a Handelsblatt.

    Hírkereső: nem maradjon le a legfontosabb hírekről

    Ezek és más, messzemenő reformjavaslatok szerepelnek abban a levélben, amelyet az EKB a csütörtöki versenyképességi csúcstalálkozón összejövő uniós vezetőknek küldött. A bizalmasnak minősített dokumentumot a Handelsblatt szerezte meg. Christine Lagarde, az EKB elnöke öt kulcsfontosságú témát tartalmazó listát juttatott el Ursula von der Leyennek, António Costának és a tagállamok vezetőinek.

    A jegybank türelmetlensége már a levél címéből is kitűnik:

    „Ideje cselekedni”.

    A dokumentum öt, sürgős beavatkozást igénylő területet jelöl meg:

    • a Megtakarítási és Befektetési Unió (Savings and Investments Union, SIU) elmélyítését,
    • a digitális euró bevezetését,
    • az egységes piac továbbfejlesztését,
    • az innovációs kapacitások növelését, valamint
    • az EU-s szabályozás egyszerűsítését.

    Az euróövezetben az Egyesült Államokhoz képest kevés a magas besorolású államkötvény, ami akadályozza az euró nemzetközi szerepének erősödését. Az EKB szerint az egységes eurókötvények ezen változtathatnának,

    ezért arra kéri a Bizottságot és a tagállamokat, hogy hozzanak létre egy különösen biztonságos kötvénytípust.

    Az Európai Bizottság eddig csak kivételes esetekben bocsátott ki közös kötvényeket, először a koronavírus-járvány kitörése után. A tagállamok mostantól hasonló mechanizmuson keresztül finanszírozhatják a fegyverkezési projektjeiket is. Az eurókötvények politikailag mindig is vitatottak voltak: a német kormányban például a CDU ellenzi, míg az SPD támogatja őket.

    A javaslatok azonban nem állnak meg intézményi szinten: az EKB elképzelése szerint

    minden uniós állampolgárnak nyitni kellene egy „nyugdíj-előtakarékossági fókuszú megtakarítási és befektetési számlát”.

    A jegybank törekvésének célja, hogy a lakosság parlagon heverő megtakarításait, különösen bankbetéteit a tőkepiacok felé terelve olcsó forráshoz juttassa az európai vállalatokat, miközben az egységesített befektetési számlák segítségével a fenntarthatatlansági kihívásokkal küzdő állami nyugdíjrendszereket is tehermentesítené. Az EKB koncepciója szerint ez a lakossági tőkebevonás egyszerre erősítené a polgárok hosszú távú öngondoskodását, és jelentős hajtóerőt biztosítana az EU technológiai és zöld átállásához.

  • Kirúgták vagy megfélemlítették a gödi Samsungnál a dolgozókat

    Kirúgták vagy megfélemlítették a gödi Samsungnál a dolgozókat

    Megtiltották a szakszervezet létrehozását – ez volt az egyik oka annak, hogy az országos botrány középpontjába került gödi Samsung-gyárban maguk a munkavállalók nem lázongtak a munkakörülmények miatt, vagy legalábbis nem lehet tudni róla írja a 24.hu.

    Elvileg több ezer embert veszélyeztetett a gyár hibásnak tűnő technológiája, ám jelenleg sincs információ arról, hogy tömegesen hagynák ott az állásukat a munkások.

    A VDSZ (Magyar Vegyipari, Energiaipari és Rokon Szakmákban Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége) elnöke, Székely Tamás a HVG-nek azt mondta: ahogy az összes akkumulátorgyárban, úgy a Samsung SDI Zrt.-nél is megpróbáltak létrehozni érdekképviseletet, de ez az igyekezet már évekkel ezelőtt eredménytelen volt.

    Irtották, üldözték azokat, akik szakszervezetet akartak alapítani

    – magyarázta Székely, hozzátéve, többen elveszítették az állásukat, akik ilyennel próbálkoztak, vagy a megfélemlítés hatására egy idő után már a telefont sem vették fel azok, akik eredetileg szerettek volna érdekképviseletet. Így a VDSZ is a kapun kívül rekedt, nem tudott segítséget nyújtani a dolgozóknak.

    A szakszervezeti vezető szerint a dél-koreai cég célja az volt, hogy ne derüljenek ki a hiányosságok, ami jelentős versenyelőnyt eredményez a többi akkumulátorgyárral szemben írják a cikkben.

  • Magyar Péter videójába a Kormány bukhat bele!

    Magyar Péter videójába a Kormány bukhat bele!

    A Tisza párt vezetője körül kialakult szobás videóba a jelenlegi impotens Kormány bukhat bele, ez ugyanis nekik szégyen!

    A jelenlegi állás szerint ugyanis több nagy elérésű híroldal Facebook kommentjeit néztük át, példa : 24.hu, Origo, Index, Telex, Blikk, 168.hu stb…és ezek mind Magyar Péter javára billentik a mérleget. Az egyszerű Magyar ember jobban hisz neki mint a Fidesznek, ez ma a közhangulat Magyarországon ami a közelgő 2026-os választás eredményeit is előre vetítheti ha olvasunk a sorok közt.

    Mi is ez?

    Rejtélyes weboldal jelent meg a radnaimark.hu címen, ahol egy biztonsági kamerás felvételből kivágott kép és egy angol „hamarosan” felirat fogadja az arra tévedőket. A Tisza Párt alelnöke úgy reagált, nem ismeri a fotón látható helyszínt, és lejáratási kísérletet gyanít az akció mögött.

    Bejelentés:

    Magyar Péter videóban beszélt a radnaimark.hu weboldal megjelenése miatti ügy körülményeiről. „Nem fogom megadni a lehetőséget Orbán Viktoréknak, hogy egy kamuval hetekig eltereljék a figyelmet a valóságról.”

    Magyar szerint 2024 augusztusában volt barátnője, Vogel Evelin újra feltűnt, elhívta egy házibuliba. Amikor belépett a lakásba, néhány embert látott, az asztalon alkohol és kábítószernek látszó anyag volt. Magyar azt mondta, hogy nem nyúlt a kábítószerhez, de engedett az exe csábításának, ezért átmentek egy másik szobába, ahol lefeküdtek egymással és pont.

    Véleményünk: Inkább nem kéne a videó, mert a Fidesz így is bajban van….

  • Infláció 2026 – jól indult az év

    Infláció 2026 – jól indult az év

    Tér nyílhatott a kamatcsökkentés lehetősége előtt. Januárban 2,1 százalékra lassult az infláció, ami nemcsak a piaci várakozásoknál kedvezőbb adat, hanem azt is jelenti, hogy a pénzromlás a jegybanki cél alá került, amire utoljára 2021. januárjában volt példa. A friss számok így új helyzetet teremtenek: az MNB számára most már reálisan felmerülhet a kamatcsökkentés időzítése, még ha a következő hónapok inflációs kockázatai továbbra is óvatosságra inthetnek.

    Korábbi cikkünk: Infláció 2026

    2026 első hónapjában a fogyasztói árak átlagosan 2,1 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban – olvasható a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiban. Ez az éves infláció. Tehát összességében kijelenthető, hogy januárban tovább lassult az infláció. A decemberi 3,3 százalék után 2,1 százalékra csökkent az éves mutató. Ez a piaci várakozásoknál is kedvezőbb adat.

    Havi alapon is volt drágulás, ugyanakkor mérsékelt ütemben. Az árak decemberhez képest átlagosan 0,3 százalékkal emelkedtek. Éves alapon az élelmiszerek ára összességében 1,3 százalékkal nőtt. Ha a vendéglátást nem számoljuk, akkor viszont csak 2 százalékos csökkenés látszik. Ugyanakkor nagy különbségek voltak az egyes termékek között. 

    A szolgáltatásoknál nincs jó hír, és ez nagy baj

    Éves alapon a friss hazai és déligyümölcsök ára 12,2 százalékkal emelkedett. A csokoládé és kakaó 10 százalékkal drágult. A cukorka és a méz 8,2, a jégkrém 7,7, a marhahús 7,2 százalékkal került többe. Közben több alapélelmiszer olcsóbb lett. A margarin ára 29,4 százalékkal esett vissza. A húskonzerv 24,9, a sertészsiradék 22,1 százalékkal lett olcsóbb. A tej ára 18,1, a tejtermékeké 17,9, a vaj és vajkrémé 17,2 százalékkal csökkent. A liszt 14,8, a sajt 8,2 százalékkal került kevesebbe.

    A szolgáltatások viszont érezhetően drágultak. Átlagosan 5 százalékkal. A színházjegyek ára 19,2 százalékkal nőtt. Az üdülési szolgáltatások 14,2 százalékkal kerülnek többe, a teherszállítás 9,5 százalékkal drágult. A járműjavítás és -karbantartás ára 9,1 százalékkal emelkedett. A sport- és múzeumi belépők 8,4, a testápolási és egészségügyi szolgáltatások 7,8 százalékkal lettek drágábbak.

    A szeszes italok és dohányáruk ára 6,3 százalékkal nőtt. Ezen belül a dohánytermékek 7,5 százalékkal drágultak. A háztartási energia 6,2 százalékkal került többe. A vezetékes gáz ára 12,8 százalékkal emelkedett, az áramé 1,9 százalékkal. A tartós fogyasztási cikkek ára 2,9 százalékkal nőtt. Az ékszerek 23,3 százalékkal drágultak. A motorkerékpárok 6,7, a szobabútorok 6, a használt autók 5,7 százalékkal kerülnek többe. A gyógyszerek és gyógyáruk ára 5,8 százalékkal emelkedett. Jó hír az autósoknak: az üzemanyagok ára 12,3 százalékkal csökkent.

    Decemberhez képest januárban mérsékelt volt a drágulás. A fogyasztói árak átlagosan 0,3 százalékkal emelkedtek egy hónap alatt. Az élelmiszerek ára 0,6 százalékkal nőtt. Ha a vendéglátást nem számoljuk, akkor 0,4 százalékos az emelkedés. A friss zöldség 11,4 százalékkal drágult. A marhahús viszont 5,5 százalékkal olcsóbb lett. A szolgáltatások ára átlagosan 0,4 százalékkal nőtt. Az autópályadíjak, a gépkocsikölcsönzés és a parkolás 2,2 százalékkal került többe.

    A távolsági utazások ára ugyanakkor 3,2 százalékkal csökkent. A háztartási energia átlagosan 0,9 százalékkal olcsóbb lett. A vezetékes gázért 2,4 százalékkal kellett kevesebbet fizetni. A szeszes italok és dohányáruk ára 0,8 százalékkal emelkedett. Az alkohol 1,5 százalékkal drágult, a dohánytermékek ára 0,2 százalékkal nőtt. Az üzemanyagok ára 1,5 százalékkal csökkent. A szezon végi leárazások miatt a ruházati cikkek 2,9 százalékkal olcsóbbak lettek.

    Mikor jöhet a kamatcsökkentés?

    Az infláció ezzel a jegybanki cél alá került. Ilyenre utoljára 2021 januárjában, illetve ilyen alacsony inflációra utoljára 2018 márciusában volt példa. Ez már a harmadik egymást követő hónap, amikor az infláció a Magyar Nemzeti Bank 2–4 százalékos célsávján belül alakul. Ez mindenképpen pozitív fejlemény. De Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint fontos, hogy tavasszal a bázishatások miatt ismét magasabb számok jöhetnek írják a cikkben.

    Az sem kizárt, hogy az infláció átmenetileg újra a cél fölé emelkedik. A januári adat azért is kulcsfontosságú, mert az év elején szoktak a cégek nagyobb mértékben árat emelni. Az első hónapok gyakran meghatározzák az egész éves inflációs pályát.

    Ez a jegybank döntései szempontjából is lényeges. Az év eleji átárazások most visszafogottnak tűnnek. A januári 0,3 százalékos havi drágulás kifejezetten alacsony. Ilyen enyhe év eleji áremelkedést ritkán látni.

    A friss adat után most az a nagy kérdés, hogyan lép a jegybank. Vág-e már februárban kamatot? Vagy megvárja a márciust, amikor érkezik az új inflációs jelentés, és tisztábban látszanak az év eleji átárazások? Regős Gábor szerint az sem kizárt, hogy csak áprilisban vagy májusban dönt, amikor már jobban látszik a választások utáni pénzpiaci helyzet, és az is, hogyan hat a költségvetési lazítás a keresletre és az árakra. Az év eleji adatok most kedvező képet mutatnak. De a bázishatások és az élénkülő kereslet miatt később jöhet romlás. A kérdés az, mekkora. Inflációs kockázatok tehát továbbra is vannak.

    Egy óvatos jegybank ezeket figyelembe veszi. Ugyanakkor a mostani számok akár egy kamatcsökkentést is alátámaszthatnak. A mai adat alapján közelebb kerültünk egy februári lazításhoz. 

    Regős Gábor szerint most a jegybanki kommunikáció lesz kulcsfontosságú. Az derül ki belőle, hogy az alacsony inflációt hangsúlyozzák-e, vagy inkább az óvatosságra intő tényezőket. Ugyanakkor az idei inflációt még több bizonytalanság övezi. Nemcsak a pénzpiaci stabilitás és a kereslet élénkülése számít. Kérdés az is, mi lesz az árrésstopok sorsa. Ha kivezetik őket, annak lehet egyszeri inflációs hatása.

    A választások utáni költségvetési politika szintén kulcstényező. A jegybanki 3 százalékos cél közelében marad? Vagy inkább 4 százalék körül, esetleg afölött alakul? Ez a következő hónapokban dől el.